Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-22 / 196. szám

1957 AUGUSZTUS 8» NAPLÓ 5 HÍREK 501 pécsi bányász üdült A pécsi bányászok fáradal­maikat idén Is az ország leg­szebb tájain és üdülőhelyein pihenték ki. A bányász szak- szervezet eddig összesen öt­száznégy pécsi bányászt üdül- tetett. Hévizén 241, Galyatetőn 10, Párádon 7, a Balaton mel­lett 205, a Mátrában 14, Haj­dúszoboszlón 7, Lillafüreden 16 és Sopronban 4 pécsi bá­nyász üdült augusztus 20-ig. Átalakítják a dömörkapui turistaházat I A kormány igazságot tesz Kétszáz tulajdonos már visszakapta házát Több mint ezer visszaigénylési kérelmet adtak be Pécsett \Még egyszer a veíőmagcseréről Az utóbbi időben gyakran találkozunk olyan intézkedé- : sekkel, amelyek a korábbi : évek hibáit, túlkapásait igye­keznek kijavítani. Ilyen intéz­kedés az 1957. évi 28-as számú törvényerejű rendelet is, amely rehabilitál sok olyan háztulajdonost, akinek 1952- ben államosították házát, vagy öröklakását; A dömörkapui turistaház: igen kedvenc pihenőhelye a megyénkbe látogató külföldi vendégeknek. Nemrégiben 8 berlini vendég töltötte itt sza­badidejét, de ellátogatnál} ide: svájciak, argentínaiak és fran-; ciák is. Az ismert francia* sanzonénekesnő, Lucien Boyer ♦ s megakadályozza, hogy egye- is itt tartózkodott. Mivel na-jsek több nagy ház birtokában gyobb idegenforgalomra is* munka nélkül, lakbérből élje- számítanak — a jövő - héten j nek. A rendelet végrehajtása' Az 1952. é-W 4-es számú tör­vényerejű rendeletnek, amelynek alapján végrehaj­tották az államosításokat, az volt a célja, hogy a volt klzsákmányolók anyagi ere­jét gyengítse, egyszerre 15 szovjet vendég is érkezik — szépítik és át­alakítják a dömörkapui turis­taházat. Uj berendezést kap­nak és az irodahelyiséget során, bár az elv helyes volt, sok igazságtalanság és túlka­pás történt, nem is beszélve azokról az esetekről, amikor a törvény merev alkalmazása presszóvá alakítják át.A tata- í miatt olyan kisemberek tulaj­. . « n nnn 7 /lonót i »* oltroHnl/ Q Lr i Vöt nevén volt. Előfordulhat pél­dául olyan eset, hogy egy há­zaspárnak két 12 szobás háza volt, amelyet 52-ben államo­sítottak. A jelenlegi törvény szerint mindkét házat- vissza­kaphatják, ha mindkét ház kettőjük nevén szerepel a te­lekkönyvben. így ugyan egy személy tulajdonában több 6zoba lesz hatnál, de két ház­ban. Ez az engedmény a kor­mány messzemenő jóindulatát mutatja, amellyel igen sok háztulajdonos él, s igyekszik minél hamarabb rendezni jo­gait. Eddig Pécs város I„ II. és III. kerületében 1028 kérel­met adtak be, amelyet a tanács dolgozói fo­lyamatosan vizsgálnak felül, s intéznek el. A kérelmek elbírálásának gyorsaságát mutatja, hogy ed­dig kettőszáz tulajdonos kap­ta vissza házát, s csaknem száz újabb kérelem teljesítése fo­lyamatban van. Visszautasítás- | sál csak a legritkább esetben ♦ találkoztak a kérelmezők, de ♦ akkor is igen indokolt eset-1 ben. Hogy ennek mi az oka0 1 Ahogy dr. Czimber Józseftől, 1 a II. kerületi tanács igazga- ♦ tási osztályának vezetőjétől | értesültünk, a kérelmeké* J olyan megértéssel és figyelem- | mel kezelik, hogy a tulajdo-1 nosok a legmesszebbmenőkig elégedettek lehetnek. Minden egyes kérést külön- külön, a helyi körülmények és előzmények gondos vizs­gálatával bírálnak el, s így terjesztik a végrehajtó bizottság elé, amely döntési hoz. A nehezebb, komplikál- j tabb eseteket pedig a végre­hajtó bizottság vizsgálja meg : alaposabban, hogy minden' kö­rülmények között a törvény • betartásával, lelkiismeretesen. : igazságosan járhassanak el. (------s); ro zásra és átalakításra 16 000 forintot fordítanak. Hárommilliós értékű TÜZÉP- 1 utalvány donát is elvették, akik két« kezük munkájával, egy életen 5 keresztül keresték meg házu-1 kát. Ezt a hibát javítja ki aj kormány áprilisban megjelent] új törvényerejű rendelete az-t zal, hogy igazságot szolgáltat \ Ki látott már olyant, hogy pénzt kínálnak valakinek és azt mondja, hogy nem kell. Valahogy ilyen helyzet alakult ki idén a nemesitek vetőmagcseróvcl. Vasárnap számunkban írtunk arról hogy milyen széleskörű bú za-, rozs- és őszi árpa vető magcsere lesz idén a megye ben, elsősorban a siklóst sellyei és pécsi járás terüle­tén. A vetőmagcsere előnyei* bizonygatni annyira felesle ges, mint mondjuk arról cse­vegni és meggyőző érveké* sorakoztatni, hogy a víz víz hő! van. Aki földművelő, aki tudja, hogy mit jelent az el fajzott vetőmag, az tudj-i. hogy mit jelent a nemesített. Ne csodálkozzon senki, hogy a cséplés majdnem de rekán a vetőmagról, a vetés­ről írunk. Igaz, van még Idő addig, de helyszínre is kell szállítani a szükséges meny- nylséget, hogy mire vetni kell, ne kelljen senkinek karbatett kézzel állni és vár­ni, hogy mikor hozzák már ftictfoGs ft ron^yl)ói A szakszervezetek kezde-- ményezésére az üzemi dolgo-t a háztulajdonosoknak. zók idén is megkapták a ked-t vezményes TÜZÉP-utalványt. ’ Ennek előnye az, hogy a dol­gozók 6 hónapi részletfizetés­re vásárolhattak 400 forint ér­tékű tüzelőanyagot, szenet és fát, amit már a nyáron haza­szállítottak. A TÜZÉP eddig összesen 7347 ilyen kedvezmé­nyes tüzelőutalványt váltott be Baranya megye területén, összesen 2 millió 939 000 fo­Kik kaphatják vissza há- • zukat? nos, akinek házában hat szó-i bánál nincs több, visszakapja j ingatlanát, kivéve, ha maga-1 tartásával, vagy korábbi tény-] kedéseivel erre méltatlanná S vált. Hat szobánál nagyobb) kitaposott ócska tutyi („ma­gyarul” pacsker) is előtűnik. Nem is gondolnánk milyen nagy becsben tartják! Azt mondják, hogy ebből nyernek talán a legtöbbet, mert 1,20 fo­rintot fizetnek kilójáért és rint értékben. Az alkotmány ünnepe alkal­mából rendezett kiállítások között nagy érdeklődésre tart számot a jelmezek és népi- táncruhák bemutatása. A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa kiállító helyisé­gében sárközi, mohácsi, kapu­vári, kalocsai, mezőkövesdi stb. valamint bolgár, lengyel, cseh, francia népviseletekben és i ezek színpadi változataiban | gyönyörködhetnek az érdeklő­dők. A kiállítás azt a célt szolgál­ja, hogy minél szélesebb kör­ben megismertesse a Jelmez­kölcsönző Vállalat anyagát, amelyet bármely színjátszó, vagy tánccsoport előadásaihoz rövidebb vagy hosszabb időre kölcsönképpen igénybe vehet. Meg kell jegyezni, hogy a kiállítástól tudományos igényt nem várhatunk. A magyar tá­jak jellemző eredeti viseletéit és a színpadi változatokat igyekeztek úgy összeválogatni, hogy a táncmozgalomban leg­kedveltebb táncszámok kedve­lői meglássák azt — melyik stilizált kosztüm, ruha felel meg legjobban a színpad kö­vetelményeinek, törvényeinek. Nógrádban, Hollókőn például a négy éves kislány ünnep­napon már 2—3 gyengén ke­ményített gyolcs alsószoknyát visel. Édesanyja menés közben tanítja lánykáját a több szok­nyában való viselkedésre. Kí­vánhatjuk-e egy városban fel­nőtt lánytól, aki sohasem viselt A mohácsi dunaparton Rongy, rongy és rongy min- fekszik a TEMAFORT, vagyis denütt. Itt színes textilhulla- a Textilhulladék- és Maradék- dékok, túlonnan selejtes fona- j forgalmi Vállalat. Szerény kül- lak, amott öreg zsáktömegek, A visszajuttatásnál a felső ha-1 sejű kis gyár, dojgozólétszáma viseltes katonaköpenyek, sőt tár a hat szoba. Olyan tulajdo-* is alig több a száznál. És mégis, igen jövedelmező, éven­te millió forintnál is több ha­szonra tesznek itt szert a — rongyból! Varga Endréné, a fiatal könyvelőnő és Alsóvölgyi Jó- ____ ______ _____ í házakat is visszaadnak, ha azjzsef raktáros kalauzolja végig 27,50-et kapnak gyapjújának »kettő, vagy több tulajdonos * riporterünket az üzemen, kilójáért! Hasznavehetetlen * * talpát a cigarettapapír gyártá­sánál használják fel. | Fürgekezű asszonyok dolgoz- í gatnak a termekben, elválaszt- * ják a gyapjúrongyot a vászon­tól, a piros színt a kéktől és így tovább. A kiválogatott és jól megmosott gyapjú végül is az alsó terembe kerül, ahol a gépek puha tapintású vattás bálákat tépnek ki belőle. A bála útja innen az ország egy másik gyárába vezet, ahol drá­ga, puha pokróc és ruha ké­szül az egykori hasznavehetet­lennek vélt rongyból. Magyar és nemzetközi jelmez- és népifáncruha kiállítás több szoknyát, ha például hollókői táncot mutat be, hogy 10—15 alsószoknyát vegyen fel, mert ott a lányok ennyit vi­selnek? Nem, de a ruhák ha­tásában mégis a hollókői vise­letét kell visszaadni. Ezt úgy érhetjük el — amint az a bemutatott alsószoknyánál is látható, hogy egy-egy szok­nyára több fodrot varrunik és alá párnát kötünk. Hasonló probléma a hajvise­let, a lábbeli használata is. Ezekre is részletes felvilágosí­tásul szolgál ez a kiállítás. Készítenek még paplanvat­tát, sőt gépi kócot is. Az egész országot ellátják vele, nincs több gyár, ami ezt termelné Még Csehszlovákiába és Ju­goszláviába is exportálnak. A dolgozók elég jól keres­nek: 1.250 forintot. Nem is pa­naszkodnának, csak a porral nincsenek kibékülve. Mert na­gyon tökéletlen a szellőztetés Volt, aki azt mondotta, hogy szinte megoldhatatlan, majc hozzátette, hogy porpótlékka kárpótolják a dolgozókat. A porpótlék elég szép össze­get tesz ki, de azért nincs az a porpótlék, ami felérne a dől gozók egészségével. Ami pedig a tökéletlen szellőztetést illeti az egész világon arról cikkez nek a tudósok, hogy néhány éven belül kísérlett rakétát, 111 mesterséges holdat lőnék a vl lágűrbe,"8 utána hamarosan eljutnak rakétáink a Holdba is. Idáig fejlődött hát a tudó mány, csak a TEMAFORT gyár portalanítása lenne meg oldhatatlan? Aligha hisszük! azt az ígért magot. Ezért sürgős a vctőmagcsere. Há­rom járás területére kiterje­dő vetőmagcseréről van szó ‘"•n és ez nem kis munka. Vannak helyek, mint Két- •ijfalu, Kistótíaju és még több, ahol százmázsáa jelzik már a cserére kerülő meny- nylséget, de jócskán vannak olyan helyek, mint Bisse, Drávaszerdahely, N agyhar- sány, Kisasszonyfa, Barunya- hídvég és a többi, ahol írd es mondd 3—10 mázsa kö­zött mozog az igenyelt meny- nyiseg. Sok faluban érllielrllrnill közömbössé g fogadta ezt a nagyarányú akciót és körül Izeiül úgy van, hogy aki kér nemesített vetőmagot, az Her, aki*nem, az pedig nem. Azért ne csináljuk ezt. A nepgaz daság súlyos ezreket szán, hogy jómlnőscgű vetőmag kerüljön a földbe, több le­gyen a termés, a jövedelem és mindezért egy árva fillért sem kér és hclyenklnt mind­ezt, ahogy esik úgy puitan módon kezelik. Sürgős, nagyon sürgős már a vetőmagCBere igénylése. Ezt kellett még egyszer el­mondani a vetőmagcseréről és közölni akarjuk, hogy va­sárnapi számunkban téves volt az a közlés, hogy a ne­mesített vetőmagot nem kell csávázni. Kit a szenöfeeket az (szí munkákra A szentlőrinci földművesszö­vetkezet nemcsak kereskede­lemmel és termények felvásár­lásával foglalkozik, de arról is gondoskodik, hogy a parasztok gépigényét minél jobban kielé­gítse. tgy a körzet minden községében megbízottat jelölt ki, aki megköti a szerződéseket a parasztokkal az őszi munkák gépi elvégzésére. A megbízott a szerződéseket a földmüvesszö vetkezet központjába továbbít­ja, onnan pedig eljuttatják* a gépállomáshoz, A faluban is a megbízott tárgyal a traktoro­sokkal. Megmutatja a földet és átveszi a munkát. A paraszt nak nem kell a gépállomásra fáradnia, a befizetéssel bajlód­nia. Mindezt elvégzi helyette a földművesszövetkezet. 1600 holdon lesz talajjavítás Ha az ember- — ..... belekezd va­la mi alkotásiba, hihetetlen energiák fűtik, s a valóravál- tás akarása hitet, önbizalmat ád. Ez feltétlenül kell is, mert enélkül nem születhetik új. Mégis, amikor oda kell tenni közszemlére az újszülöttet, va­lahogy. lelohad az a nagy- nagy önbizalom, és szinte gyá­moltalanul, félszegen várjuk a szaktekintélyek ítéletét. Körülbelül így állhatott Tóth An­dor is a „bírák“ előtt, amikor be­mutatta találmá­nyát. Szinte szé­gyenkezve mente­getőzött, hogy a hermetikusan záró szelepek helyett, csak egyszerű víz­csapok szabályoz­zák a cirkulációt. — Mert tessék el­hinni, tökéletes sze­lepekkel a duplájá­ra emelkedne a víz­nyomás. A szakemberek meg csak állnak, talán nem is hall­ják a fiatalember megjegyzését, és fi­gyelmesen szemlé­lik a készüléket. Ml pedig egy kis ismétlést végzünk Ui fedezet az öntözés Gépi erő nélkül megemelik a patakok vizét A naponta szaporodó talaj­javítási kérelmek arra enged- . . nek következtetni, hogy mind- ía elfelejtett fi Inkább növekszik a föld „be- . csülete”. A megye különböző i em ** y részeiből (legtöbb a sellyei 0R- j-. rásból) eddig 1600 kát. hold n« a legegyszerűbb tétel talajjavításra érkezett kérriem | közlekedó-edények torv az illetékes szervekhez. ♦ érvényesül. Mi is a törvénye történik? Jellemző, hogy 1050-től 56-ig * Egy vályúszerű medencébe összesen 1138 kát. hold talaj- javítást kértek a megyében, míg a* Idei kérelem — amely még előreláthatólag tovább emelkedik — máris nieghalad- ja az utóbbi hat év talajjaví­tási mennyiségét« csövek vannak beleépítve, és a medencére eresztett pata­kocska vizét elnyeli az egyik cső. Az alázúduló víz ped;g egyszerűen felszínre szökik a . vályú másik végén elhelye- izett csövön, Ez eddig jó is volna, de a számításunkba hi­ba csúszott. A feltörő víznek éppen a fizika törvényei sze­rint, csak olyan magasra vol­na szabad emelkednie, mint ama cső magassága, amely vízzel táp'álja. Itt meg az tör­ténik, hogy a víz látszólag fittyethányva a törvény szabta kereteknek, magasra szökik, olyan magasra, amilyen hosz­ezú gumicsövet éppen a vé­gére illesztenek. Ezt eddig külső beavatkozással, motor­ral vagy egyéb emelő, nyomó­szerkezettel tudták csak elér­ni. Itt pedig motornak vagy egyébnek nyoma sincs. Tehát valami egészen új, ■,i nagyszerű dologról van szó. Ezt, tálén az egyik szakértő, Dulánszky főmérnök jellemezte a legta­lálóbban: „Maga fiatalember, a vizet arra akarja szoktatni, hogy felfelé folyjon?” De azért, amikor a saját szemével is meggyőződött a készülék figyelmet érdemlő működésé­ről, nem hagyta cserben Tóth Andort. Sajátkezűleg készí­tette el a készülék tervrajzát, leírását és arról is gondosko­dott, hogy mielőbb a találmá­nyi hivatal szakemberei elé kerüljön. Ment minden, mint a kari­kacsapás. A találmányi hiva­tal azonnal útnak indította két szakemberét, azzal a jel­szóval: győződjenek meg a készülék találmány mivoltá­ról, és teremtsék meg a na* gyobbméretű kísérletek lehe­tőségeit. De álljon meg a menet! Túl szép, túl emberséges lenne a történet, ha így folytatódnék. Ugyanis amíg Tóth Andor odáig eljuthatott, hogy talál­mányát (reméljük annak mi­nősíthet va’óban be is mutat­hassa, annak története van. Majdnem megszokottá vált már, hogy a találmányi hiva­tal, olyan hivatal, amely azért létesült, hogy elriassza a per- petuum-mobiles hajlamú „fel­találókat", nem pedig azért, hogy észrevegye az ocsú között az acélos búzaszemet is. így történhetett, hogy Tóth Andor beadványát, amelyet hónapok­kal ezelőtt felküldött, tamás- kodva fogadták. Olyannyira, hogy dölyfösen kimondták rá a szentenciát. „Találmánya té­ves elgondoláson alapszik, al-' kalmazhatósága megvalósítha- ta ti an.( ?!...)“ A jólelkek még azt sem vet­ték tudomásul, hogy közben Tóth Andor sem várta ölhetett kezekkel a „magas” döntést, hanem tovább folytatta kísér­leteit. Pénze nem volt (más meg nem igen hoz áldozatokat zsákbamacskáért), így hát dunsztos üvegekkel meg né­hány gumicsővel a hóna alatt felkereste Hartl Ferencet, a Szőlészeti Kutatóintézet telep­vezetőjét és rábeszélte: nézze végig türelmesen a kísérletet; Itt találkozott először megér­téssel, sőt lelkesedéssel is. Hartl Ferenc azon mód meg­hívta Dulánszky Jenő főmér­nököt. Nőtt, növekedett hát az érdeklődés. A főmérnök javas­latára megépítették végre a nagyobbméretű kísérleti mo­dellt a patak partjára, és a következő bemutatóra már a találmányi hivatal is kíván­csi volt. A szemléből jegyzőkönyv született biztató tételekkel. Nem idézünk szószerint belő­le, de olyanok vannak benne, hogy a Bólyj Állami Gazdaság szerződést köt a feltalálóval a kísérleti példány elkészítésére, és a Csele-patakon felépítik a megfelelő méretű modellt, a kísérletek folytatására. Most már biztos úton halad a jónak ígérkező ügy, hiszen a párt- bizottság vezetői közül is alá­írták a jegyzőkönyvet. Vajon beválik-e a kísérlet? — Hiszen nem kisebb problé­mát segítenek a megoldáshoz, tnint a vízhiány enyhítését, talán-talán a megoldását is Itt legelsősorban a mohács—pécsi vízvezeték építésére gondo­lunk, még pontosabban a mo­hácsi vizkiemelő mű építésére. Na persze, nem Jótanácsként adjuk ezt a szakembereknek, mert erre nem vagyunk hiva­tottak, de elképzelhető,' hogy egy sikeres kísérlet esetén ta­lán mégis... Bennünket elsősorban Tóth Andor nagy-nagy akarata ra­gadott meg és nem kevésbé, az, hogy találmánya (ez megint, nem a mi dolgunk) drága mo­torok, szivattyúk nélkül s képes arra, hogy ma még o patakocska vizét szökőkút iá varázsolja és holnap talán már.;. De ne szaladjunk =• , a hol­nap elé! A többi már a szak­emberek dolga. Bízva bízunk abban, hogy Dulánszky fő­mérnök továbbra is szívügyé­nek tekinti az üsv továbbvite­lét és nem áll meg akkof sem, ha netán technikai vagy egyéb akadályok merülnének fel a kísérletek során. Pálinkás Győré*1

Next

/
Thumbnails
Contents