Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-17 / 193. szám

1957 AUGUSZTUS 17 NAPtO n 3|őzve$!enül.. Javában 5BE—ss—as= ..dúl a küz­delem-. A kekek jobbszélső­je amolyan „forintos“ labdát kap, elszáguld vele s a tizen­hatos vonalról puhán beível. A középcsatár lekezeli és hir­telen lő — melléiii — De kár.. t Azért szép volt... — mondják a kékek hívei. Persze, az ellenfél szur­kolói fintorognak. A nagy lázban kevesen ve­szik észre a pálya szélén azt a magas, barnára sült fiatal­embert. Akik ismerik, mind­járt körülállják. „Szervusz Laci! — Téged is lehet látni..." És a következő pillanatban ő is velük együtt szurkol, persze pártatlanul, hisz egyik csapat­hoz sem fűzi közelebbi, mind­kettő az építők dolgozóiból ke­rül ki. Együttesen azonban igen, valamikor ő is építős volt, évekkel ezelőtt ment el tőlük. A véletlen sodorta ide: hallotta, hogy „sör-mérkőzés” van, gondolta, megnézi őket és néhány órát eltölt régi munkatársai, ismerősei köré­ben. Hazajött ;.i Kelemen László volt, a vá­rosi pártbizottság titkára: Azt mondják, Komlón nem ritka az ilyen eset Nemcsak róla példázódnak, hanem az egész pártbizottságról: „Tudja, elvtárs. másként van most — hangoztatták, akikkel beszél­gettem. — Egyszerű, közvet­len emberek ők, velünk él­nek, dolgoznak. A mi gondunk az ő gondjuk is, a mi örö­münk, az ő örömük is. így jó ez;-,.“ S amikor ismét példák, jelenségek után kutat­tam, ha nehezen is, de bizo­nyítékot tártak elém; Egy hete vezették be a fo­gadónapot. Minden nap a párt- bizottság — tehát nemcsak a függetlenített elvtársak — egy- egy tagja fogadja az ügyes­bajos dolgaikkal ittjáró embe­reket. A vastag könyv lapjai sűrű látogatásokról árulkod­nak, a kérelmek, panaszok olyan sokrétűek, hogy kitalál­ni is nehéz lenne. Egy idős — Néhány vitatott problé­mára kaptunk választ — mondja Dobos József elvtárs, a III-as akna igazgatója. — Es az elvtársak közelebb ke­rültek a bányászokhoz, a ma­1 A Trubadúr, Rigoletto, Tra­— _ ------ ------- ---- ----------------------------, _ — viola bemutatása után új el vtárs nyugdíját, a kender- guk szemével látták munká- operafilmben gyönyörködhet- földi asszonyok a villany be- jukat, nem pedig csak a jelen- fnov /. mmnAttumtAV. nie- kapcsolását sürgették. Egy mű- tésekből. A végrehajtó bizottság úgy gondolja: nem elég egy-egy kérdésben csak a bizottság vé­leménye alapján dönteni. Az ülésekre meghívnak a napi­rendi pontot jól ismerő vezető vezető igazságtalan bánásmód­ról panaszkodott. És a rövid bejegyzések alatt ezt olvasom: „elintézve“. A fogadónapot ve­zető elvtársak minden esetben igyekeznek intézkedni is, ha csak nem haladja túl hatás­körüket Ismerős hép itt. hogy a a,:.r.a.vj=.=^l,j:ajj boltokban feltűnik Wieder, Kesztyűs és más elvtárs. Meggyőződik, ho­gyan szolgálják ki a vásárló­kat, milyen az áruellátás. Ezért nem lepett meg, amikor Kelemen elvtárs arról beszélt, mennyi áru érkezik majd a bányásznapra. A piaclátogatás is hasznos, hisz megismerked­hetnek a háziasszonyok gond­jai válj A pártbizottság vezetői sű­rűn járnak a bányaüzemek­ben. Ezt sző szerint kell érte­ni, mert ők elvetették azt a régi „szokást“, hogy csak az igazgatóig és a párttitkárig jutnak el. Az utóbbi hetekben Kelemen és Wieder elvtárs két alkalommal leszállt a bányába. Végigjártak néhány munkahe­lyet, beszélgettek a bányászok­kal, kommunistákkal és pár- tonkívüliekkel egyformán. A helyszínen tájékozódtak a munkakörülményekről, a gaz­dasági vezetők tevékenységé­ről. Ez nem csupán azért ér­dekes, mert két pártmunkás a bányában járt, hanem fő­ként az utána történtek miatt. A tapasztaltakat ugyanis meg­tárgyalták a két bánya igaz­gatójával és a pártszervezet titkárával. gazdasági szakembereket és (i jön az opera, Verdi örökszép pártmunkásokat. Nemrég a bá nyabiztonságról tárgyaltak. A tröszt biztonsági ügyekkel fog lalkozó szakembere nagyon <i ták be 1871-ben, amikor Iz- meglepődött, amikor őt is meg- hívták és kifejthette vélemé­nyét. Hiszen egész életét a Verdi egészségi állapota nem bányamunka biztonsága érdé. kében áldozta fel és hogyne lenne öröm erről beszélni. A pártbizottság viszont sok Jó javaslatot kapott, amelyet már a közeljövőben hasznosít: Igazságkereső és emberséges gondolkodásukról szinte min­denki beszél. Mint mindenütt, itt nek a mozilátogatók. Cle­mente Fracassi rendező ra­gyogó munkát végzett e mo­numentális, pazar kiállítású film alkotásakor s minden bi­zonnyal sikerül elérnie, hogy az Aidával a nagyközönség szívéhez is közelebb keriil­muzsíkája. Az Aidát először a Szuezi csatorna megnyitásakor mutat­mail, Egyiptom alkírálya fé­nyes ünnepséget rendezett. engedte, hogy a bemutatón megjelenjék, barátja, Botte- sini karnagy vezényelte a mú kairói előadását. Verdi az Ai­dával az olasz nagyoperát te­remtette meg. A téma az ő örök mondanivalója: küzde­lem az elnyomók ellen. Az egyiptomi környezet inkább 5 csak keret, háttere a darab­lamif 4 nak’ kelcti színnel gazdagit­bálnak befekemeni Embereket tár^T^ésfben aUr Tu ra", mielőtt ítélkeznek, nagU i > z^ában évezredekkel gondosan megvizsgálják a be-11 jelentéseket. „Nem lehet lo-11 csogni — mondják, — nyíltan, <1 egyenesen kell beszélni" S,i természetesen akkor is na­gyon határozottak, ha igaz­talannak bizonyul a vád. ezelőtt elsüllyedt világot kí­vánná feltámasztani. A legyő­zött, rabláncra fűzött, de a szabadság gondolatától soha el nem tántorodó etiópokban a maga népét és e nép hősi századát elevenítette meg. Kiváló énekesek éneklik és kiváló színészek játsszák a szerepeket. Ennek köszönhető, hogy az ének és a színészi já­ték összhangja tökéletes, egy­séges hatást kelt. Sophia Lo­ren, — Aida alakítója élő asszonyként szeret, szenved és hal meg. Jó alakítást nyújt Luciano Della Marra is Ra­darnetz szerepében. Az éne­kesek között ilyen nevek sze­repeinek; Renata Tobaldi, Ebe Stignani, Giovanna Rus­so, Gino BechL Verdi nagyságához méltó a film. A gyönyörűen kompo­nált jelenetek sorából is ki­emelkednek az impozáns, le­nyűgöző tömegjelenetek, ame­lyeket színpadon lehetetlen megvalósítani. Az Aida filmváltozata nagy élményt jelent az opera és a film rajongóinak s mindazok­nak, akik értékes szórakozást keresnek a moziban. csalt Gombái napacon leltei árusítani Pécs város Tanácsa VB. Re- 11 reskedelmi Osztálya a városi Nehezen tudtam meg eze-5 K5ze^szségflgyi és Járvány- ===== két, szinte hara pófogóval húztam ki belőlük. 1 g°mba árusítást rendjét az — Apróságok::: — mond­\QlcJZe semmi, avagy Operett-országtól a jazz birodalmáig ták: '— Elfelejti az ember, másnap már nem is gondol rá. Hiszen emberek vagyunk e ezek az élethez tartoznak.... Nagygyűlések Augusztus 18-án: Villányban délután 4 órai kezdettel Nagy Béla elvtárs, pedagógus tart nagygyűlést. Augusztus 19-én: Beremenden este 7 órai kez­dette! Fodor Imre elvtárs, a MÉSZÖV Baranya megye! igazgatóságának elnöke mond ünnepi beszédet. Augusztus 80-án: pamokl Gyula «Ívtárs, az tanács ▼. b. titkára Meesekná- dasdon. délelőtt 11 órakor tart nagygyűlést. Aehátz Imre, országgyűlési képvisel« Mohácson délelőtt 10 órakor, Ognyenovics Milán elvtárs, a Délszláv Szövetség főtitkára délszláv pyelvm ugyancsak Mohácson beszél a nagygyűlés alkalmából Szterg&r János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei tlt­országgyűlésí képviselő szentmártonban délelőtt órakor, Szabó Rezső ország- gyűlési képviselő Bólyban dél­után két órakor, Sztveri Kál­mán országgyűlési képviselő Bikaion délelőtt 10 órakor tort nagygyűlést. Scharrzl Antalné a Baranya megyei alábbiakban szabályoza: 1. Gombát árusítani csak i Bajcsy Zsilinszky utcai pia­con lehet, az arra kijelölt be­jen, szerda és szombati na­pokon délelőtt U óráig. 2. Gombát csak az árusít­hat, akinek áruját a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás által kiküldött gom- i haelleoőr megvizsgálta és Iga­Alsó- tolással látta el 10$ g. Gombával házalni ház­nál árusítani tilos. 4. Piacra hozott ismeretlen, mérgező, vagy arra gyanús icmbafajtákat a gombaellen- ír a helyszínen elkobozza és elvtársnő, $me**«m*nisíti* Nőtanács 5, Felhívják a város lakos­órakor, Gábor Anna, a német­nyelvű újság főszerkesztője ugyancsak Véménden mond beszédet. Molnár látván elvtár«, or­szággyűlési képviselő Király- egyházán délelőtt U órakor, Kaszapert« András elvfárs, MSZMP Központi Bizottsága- bá*-» Véménden. délelőtt 10 pák tagja, élelmezésipari mi- “ niszterbelyette* délelőtt 10 órakor Szigetváron tart nagy­gyűlést. Halas Lajos elvtárs, a mun­kásőrség országos parancsnok» délelőtt 10 órakor Komlón, Halasi József elvtárs, a ME- POSZ országos alelnöke dél-. előtt 10 órakor Sellyén, Kranez Pál elvtárs. a* MSZMP Bar»-4 nya megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a párt- és tö-# megszervezetek osztályának vezetője, délelőtt 10 órakor Hosszúhetényben, Novics Já­nos elvtárs, a* MSZMP me-# gyei pártbizottság mezőgazda- j sági osztályvezetője Vajszlón, (> Földvári János elvtárs, a<* Baranya megyei tanács v. b-r elnökhelyettese délután egy# órakor Felsőszentmártonban, Vértes Tibor elvtárs. a megyei# titkára Dunaszckcsón délelőtt «ágának figyelmét, hogy a jö- 10 órakor, Crégény József elv-' vőben a gombavásárlás alkaJ- társ, a MEDOSZ Baranya me-1 ’ mával mindenkor ellenőrizze, gyei elnöke Mágocson délelőtt*( hogy a forgalombahozó sze-i 10 órakor. Twtnidi Sándor, mély rcndelkczlK-e aznapra ér- J vállalati igazgató Sásdon dél-', vényes gombaárusitáai igazo- j előtt 10 órakor, Takács József, i lássál, na nem, akkor a go*n- a TTIT megyei titkára Dlüs-#bát n* vásárolja meg. viszlón délelőtt 11 órakor torié pécs város Tanácsa VB. nagygyűlést j, Kereskedelmi Osztálya „Operett-országtól a jazz- birodalmáig című műsor brigádja: Kovács Irén, Péter Gizi, Haasz Miklós, Tomanek Nándor, Böndi József és Ili- sics Horn, valamint a Han­gulat Trió szerződést köt. A szigetvári nőtanács 2100 fo­rintot fizet a műsor költsé­geiért és még külön az uta­zási díjat. A brigád vállalja két és fél órás műsor gördü­lékeny rendezését“. így szólt a szerződés, amelyet augusz­tus 6-án kötöttünk. Az elő­adást 10-én este fél 9 órára hirdettük, tehát a szervezésre három nap állt rendelkezé­sünkre. A nőtanács hangos­bemondón, falragaszokon, a moziban hirdette a műsort. 10-én este 400 főnyi közön­séget számláltunk az előadás megkezdése előtt. Haasz Mik­lós konferálása már kezdet­ben éreztette hatását. A kö­zönség meg sem pisszent. — Na majd később — gondol­tuk. Am a szakállas viccek sehogysem derítették jó­kedvre a résztvevőket. Péter Gizi és Haasz Miklós „Cini- cini cincog az egér" énekszá­ma egyenesen botrányos volt. Hol van már az az idő, ami­kor ezt énekelték7 Tomanek Nándor, akit a rádióból is­merünk és mindig szívesén halljuk „Én lassan öregszem“ dalát, — lélektelen volt. Bi­zonyára ő is észrevette, mert nem kapta azt a tapsot, ame­lyet megszökött. A Hangulat Trió pedig egyenesen nulla volt. Elismeréssel adózunk Ko­vács Irénnek, aki művészeté­nek legjavát adta, művészi felelősséggel jött ki a szín­padra, nem becsülte le a közönséget. A 400 ember, amikor beült, a nézőtérre, várt valamitf s mit kapott? Semmit. Aligha­nem Szigetvár csak eszköz volt a pénzszerzésre. Végül engedtessék meg nekünk, ;— ha a színészeknek jogukban állt lebecsülni a közönséget, — hogy mi befejezésképpen csak ennyit mondjunk: a mű­sor nagyon-nagyon rossz volt > A szigetvári nőtanács és a. közönség nevében HORVATH JANOSNÉ CSAK A TANULSÁG KEDVÉÉRT... I a megyében 19-20-án is ki kell rakni a rasiili kocsikat A különféle árukkal megra­kott vasúti kocsik száma szin­te napról-napra növekszik. A napi berakások csak a pécsi igazgatóság területén megha­ladják az 1900-at, de országos viszonylatban ez a szám 14 000 felett van. A kirakott kocsik száma jóval a berakottak alatt van. Ennek következménye, hogy a jelentkező igényeket) nem tudjuk kiélégíteni. A napról napra jelent- i kezó nagy szállítási igények és# o változatlanul fennálló kocsi-4 hiány tette szükségessé a Ml- 4 nlsztertanács döntését, hogys augusztus 19-in és 20-án, oi munkaszünet ellenére a vasúti) kocsikat a rendes munkana­pokra megállapított időben, te 'hát folyamatosan étjei és nap­pal ki kell rak-l Ugyanez úo-. natkózik a r ''.ásókra Is. # VIDÉKI IMRE. # főfelügyelő, oiztályv, h,4 A nyugati városrész épít­kezésén őt napig üresek vol­tak az állványok, állt a kül­ső vakolás, A brigádok ki­jelentették: más munkahely­re akarnak menni, az újon­nan megállapított akkord­árak mellett nem vállalják a munkát. Át is helyezték őket belső vakolásra. Ez az esemény jelentős anyagi káron kívül — a cső- állványzat bérleti díja na­ponta több mint ezer forint, és öt napig állt kihasználat­lanul — az emberek között 1» sok szóbeszédre adott al­kalmat. Voltak, akik sztrájk­ról suttogtak, mások megint másként ferdítették el a té­nyeket Mi is történt, hogy is tör­tént tehát az eset? Domsics János főépítésve- zető szerint az eset oka a közelmúltban megjelent épí­tőipari Jrányakkord-árakkal szembeni bizalmatlanságból ered — Az űj akkord-árak sze­rint — amelyeket a vállalat nem léphet túl — egy négy­zetméter vakolást 55 fillérre! olcsóbban kell elszámolni. De egy jó kőműves, aki meg­tanulta a szakmáját, ezekkel az árakkal is megkereshet két és félezer forintot ha­vonta. Az épületek kü'ső va­kolásán dolgozó brigádok azonban nem akarták ezt se­hogyeem megérteni, kevesel- ték a keresetet és átmentek inkább belső vakolásra; A helyükbe azonban beállt már a MíkJós-brigád és most mér folytatják a külső munkát, — Igaz, hogy a két és fél­ezerért meg kell dolgozni, de­li át nem szép kereset az? Csakhát megszokták már a brigádok a hivatalos árak­nál magasabban megállapí­tott akkord-árakat és most nehéz megszokni az alacso­nyabbakat, még ha nem is sokkal alacsonyabbak, és a fiatalok lobbányékonyák is. Könnyen kimondanak vala­mit, még ha később rá is jönnek, hogy tévedtek. Ez tehát az építésvezető véleménye. De hallgassuk meg a másik fél véleményét is! Mit mondanak azok, akik otthagyták a külső vakolást? Kult Ferenc, a brigád ve­zetője: — Hát kérem, meguntuk már, hogy össze-víesza do­báltak bennünket és állan­dóan változtatgatták az ára­kat. Amikor az első épület külső vakolását megkezdtük, 7,60 forinttal számolták el a vakolás négyzetméterét. Akkor elmentünk inkább falazni. Ott belejöttünk a munkába, ügy hogy körül­belül tizenegy forintra Jött ki az órabérünk De csak kél napig voltunk itt, akkor át- ­helyeztek megint máa mun­kahelyre, végül ismét a kül­ső vakolásra kerültünk. A második épület külső vako­lásán már új árakat kaptunk. Négyzetméterenként 10 fo­rint 80 fillért fizettek to az első épület vakolását is el­számolták visszamenőleg eb­ben az árban. Meg voltunk nyugodva. Amikor a harma­dik épületen dolgoztunk már, akkor kaptuk az elszámolást- Csak néztünk. A második épületen 161 órára kétezer valahány forintot kaptunk, itt meg 196 órára jóval keve­sebbét. Kérdeztük;, miért. Mondták: új akkord-árak jöttek ki. Akkor aztán mond­tuk, tegyenek bennünket máa munkahelyre. így kerültünk ide a belső vakolásra. Itt is megkeresünk napi nyolcvan forintot, de hűiben dolgo­zunk és bem eshetünk na­gyot, ha lebillenünk. Egyik brigádtag is közbe­szól: — Legalább az elszámolás előtt mondták volna meg, hogy nézzétek fiúk, az új árak szerint csak ennyit meg ennyit fizethetünk, többet nem. Egészen más lett vol­na a helyzet. Megbeszélhet­ték volna velünk iá az új akkord-árakat. De nem tet­ték, csak kihirdették az ebédlőben, begy máfól fenve kevesebbe! ftzVn- k p krt’-" falazásért. Hát ezért lettünk Augusztus 17-én a megyé­iben lévő összes boltok héí- 5 köznapi nyltvatortássál dol­goznak, # Augusztus 18-án minden mérgesek, ezért hagytuk ott $ bolt szombati nyitva tartással a munkahelyet. # dolgozik. Ezt a kőzbeszóláfit talán# Augusztus 19-én KOMLON: vehetjük az egész eset tanul - # a kenyér- és tejárusítással ságának is. Igaza van annak a brigádtagnak, aki azt sérel­mezi, miért nem beszélték meg velük az új árakat. Meg lehetett volna tenni. Még talán húszán sem dolgoztak a külső vakoláson. Igaz, hogy a7, űj akkordárakat nem le­het túllépni, igaz, hogy az , építőiparban is szigorúan be kell tartani a béralapot. De ezt — a vezetők számára »em könnyű problémát — miért ne lehetne megbeszélni az érdekelt brigáddal. Ügy ahogy ők gondolták: nézzé­tek fiúk, ennyit tudunk fi­zetni, mert ennyiben állapí­tották meg az új árakat, ez! túllépni nem lehet, azok az árak, amelyeket magunk ál­lapítottunk meg, túllépték a határt. Az eset már nem szenzá­ció. Harag sincs belőle, az építkezés egészén sem lát­szik, hogy egyáltalán meg­történt ilyesmi, de az egésze! tanulságképpen — másutt i-: — azért érdemes lenne meg­jegyezni. Főleg azt, hogy hr csak egy mód adódik, kihir­detés helyett, inkább beszé' lünk meg mindent a dolgo­zókkal, még akkor is. ha ké-i nyslmetlen dolgot kell be jelenteni-!,! foglalkozó boltok 7—10 óráig tartanak nyitva. Ezek a bol­tok a következők: 15, 16, 17. 19. 22, 39, 57, 61. 98. 100, 101, 107 és 130. számú. A húsbol­tok közül a 80. és 81-es számú boltok 6—10 óráig tartanak nyitva. HIDASON, PÉCSVÁRADON és HOSSZÚHETÉNYBEN 0—9 óráig tartanak nyitva a hús- boltok. A főldművesszövet- kezetok kenyeret árusító ve­gyes boltjaikat és búsboltjai­kat 7—9 óráig tartják nyitvá. A sütőipar kenyérboUjái ugyancsak 7—9 óráig árusíta­lak keiiyéret. MOHÁCSON a 12. 15 és 25. sz., SIKLÓSON a 88. és 37. n*., SZIGETVARON a 28, 82 és 89. sz. boltok 8—10 óráig tartanak nyitva. Erre a napra a kereskedelem által rendelt kcnyérmennylségeket a stitő- nar 18-4n szállítja ki. Augusztus 19. és 20-án az -•gyébként Is vasárnapi nyit- vatortású virág-, dohány- és "ukorkaboHok tartanak nyit­va. vasárnapi nyitvatartással Augusztus 20-án mindert holt zárva lesz. A vendéglátóipart egységek 18.. 19. és 20-án meghosszab­|! M'itt «z« K. P. #sal üzemelnek. ♦1 rtyitvatortás-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents