Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-11 / 188. szám
2 N APtO 1951 AUGUSZTUS 11 Halaszthatatlan feladat a tsz-pártszervezetek megalakítása A minap a termelőszövetkezetekről beszélgettünk a pécs- váradi járási pártbizottságon. — Nem panaszképpen mondom — jegyzi meg Papp elvtárs, a járási pártbizottság titkára, — de sok a munkánk. Azért minden nap erősödnek, gyarapodnak, gazdasági és számszerű tekintetben egyformán ... Valóban sok a gond. A járás harminckét termelőszövetkezetéből csak tíz maradt meg. Bár a munka jól halad — jobban mint valaha — mégis sok nehézséggel küzdenek. Kevesebb a terület, némely szövetkezetben a férfikéz is. Az állat- állomány jócskán megcsappant, a hegyes vidéken nehéz hasznosítani a gépállomás különböző munkaeszközeit. Az idei munka eredményei azonban bizakodóvá teszik őket és mint mondják, jövedelmük hamarosan meghaladja az egyéni parasztgazdaságokét. Ennek elérése nem könnyű. A sok közül csupán egyetlen eszközt említünk: a pártszervezetet. Milyen is a helyzet? A tíz termelőszövetkezet közül mindössze kettőben, a pécs- váradiban és a mecseknádasdi- ban alakult önálló pártszervezet. Ezek is kevés tagot számlálnak, s érthető, ha nem képesek megfelelően támogatni a szövetkezeti gazdaság munkáját. Nem rendszeres a pártélet, a kommunisták nem kapnak pártmunkát. Tehát a már meglévő tsz-pártszervezetek segítése is elsőrendű tennivaló. A legfontosabb mégis új"* pártszervezetek alakítása,* mert nyolc tennelőszövetke- * zetben nincs pártszervezet. < Pedig a lehetőség szinte tálcán , Ciprus érseke, Ma- kínálkozlk. Kapásból sorolják: \kariosz, akit tizenhá- Zengővárkonyban, Véménden, r0m havi száműzetés Geresden, Kátolyban ... Igen i után, nemrégiben en- mindenütt létre lehetne hozni i fedtek szabadon, 1957 pártszervezetet. Ezt ma már a } június 19-én az Athéni Lapszerkesztők Egyesületében nyilatkozott hz angolok. Ciprusban elkövetett embertelen kegyetlenségeiről. A nyilat- Az eddigi rendeletek nem | > kozat megrázó erővel intézkedtek a Pécsi Szénbá-11 tárja az emberiség nyászati Tröszt többlct-nyere- (' elé — hiteles tanúságéról. Most jelent meg egy I1 vallomások alapján rendelet, amely meghatározza. — az imperialista hogy a többletnyereség 9C ('gyarmatosítók vadál- százalckát jutalmazásokra, tíz f lati bestialitását. százalékát pedig vállalati fej- f A Kossuth Könyv- leszlésre lehet fordítani. J kiadó „Makariosz cipjárási pártbizottság is látja. Nemrég ugyanis más vélemény alakult ki. Summázva: a tsz- pártszervezetek alakításával szétforgácsolódik az erő, a faluban, a tsz-ben is kevés párttag lesz. A kátolyi termelőszövetkezet a kommunisták kezdeményezésére alakult újjá. A falusi egységes alapszervezet tizenhárom tagja közül kilenc a termelőszövetkezetben dolgozik. A járás legnépesebb tsz- pártszervezete lehetne ... — Mi lesz akkor a faluval? — kérdik az itteniek. Együtt nagyobb erőt képviselünk... Ugyanígy vélekednek másutt is. Az első pillanatban úgy tűnik, mintha igazuk lenne. Az alapszervezetek valóban számszerint gyengébbek lennének, hiszen két részre oszlanának. De a.munka tartalmát tekintve egészen más lenne a helyzet. Eddig ugyanis a pártszervezetek taggyűlésein és más rendezvényein főként a falu ügyei szerepeltek. A termelőszövetkezetek gondjai, a gazdaság fejlesztése és ebben a kommunisták szerepe — többnyire a tsz kommunistáinak vállára nehezedett és esetenkint külön is összeültek, hogy mindezeket megvitassák és állást foglaljanak. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése és számszerű fejlődése látná hasznát, ha azokon a helyeken, ahol erre lehetőség van, önálló párt- szervezet alakulna. Mert elsősorban a saját tennivalóikkal foglalkozhatnának, véleményt mondhatnának a vezetésről, javaslatokkal élhetnének. Sokkal jobb és közvetlenebb kapcsolat alakulhatna ki a tsz tag- < sága és a kommunisták között. Természetesen ezután is — bizonyos időközönklnt — i együttes taggyűlést tarthatnának, amelyen mindkét i pártszervezet dolgai napi-1 rendre kerülhetnének. Helyes és szükséges az együtt-1 működés megteremtése olyan kérdésekben — például a fej-« lesztés —, amelyek mindkét kollektíva közös érdeke. A többi termelőszövetkezet ben egyelőre nem alakulhat1 pártszervezet, mert nincs any- nyi párttag. De ezzel sem sza-1 bad megbékélni. Mind az előbbi, mind pedig az utóbbi esetben — a számokat véve alapul — a pártnak mélyebb gyöke-1 reket kell eresztenie a terme-1 lőszövetkezeti tagság soraiban.1 Szó sincs valamilyen tagtobor-1 zásról! Gondos, alapos meg-1 győzéssel új párttagokat kell1 nevelni. Máriakéménden és1 másutt is többen gondolkoz-1 nak azon, hogy belépjenek a1 pártba. Máriakéménden a leg-. utóbbi taggyűlésen több pár-' tonkívüli meghívott is részt-, vett. Üj párttagokkal számban is gyarapszik a pártszervezet. A termelőszövetkezeti párt- ( szervezetek megalakítása — | ahol erre lehetőség van —( halaszthatatlan feladat. A pécsváradi járásban hozzáláttak és ez bizonyára a termelőszövetkezetek megszilár- ( dulását fogja szolgálni. Á vasutasnap pécsi műsora Ma reggel zenés ébresztő lesz, a vasutas gyermek- zenekar közreműködésével. Délelőtt vasutasok küldöttsége megkoszorúzza a szovjet hősi emlékművet és a világháborúban elesett vasutasok emléktábláját. Kilenc órától szórakoztató sportműsort rendeznek a gyermekek részére a MÄV bérház udvarán a PVSK szakosztály bevonásával. ökölvívó, birkózó, kerékpárbemutató lesz és különböző gyermekjátékokat rendeznek. Délután ugyancsak a gyermekek részére rendeznek műsort a MÄV bérház szabadtéri színpadán. Közreműködik a MÁV napközi otthon gyermekcsoportja és a kultúrotthon gyermekzenekara. Délután négy órakor labdarúgómérközés a PVSK és a Pécs-Baranya csapatai között. Hat órakor a Balokány- fürdőben a PVSK úszó- szakosztályának úszóyer- senyét és a PVSK—Baja vlzilabdamérkőzést bonyolítják le. Hat órától éjfélig zenés családi est lesz ismét, a vasutas kultúrotthon- ban. A többletnyereség 90 százaléka — \m\m\ MAKARIOSZ VÁDOL rusi érsek vádol“ cím mel jelentette meg a nyilatkozatot. Hát lehetséges ez? — kérdezzük. Lehetnek emberek, akik századunkban az embertelenség ilyen fokára -tudnak süllyedni? A vallomások azt bizonyítják, sajnos igen! Élő emberként, ismerősként vonulnak el előttünk: a Ma- chaira-kolostor Irene nevű főnöke, kinek nyakára vasgyűrűt erősítettek, lábára széket raktak, majd verni kezdték veséjét és hasát s miután eszméletét vesztette, huzigálták a földön. Dtno Joannou és Szó- szósz Petrou, Tornász Joannou, akiket még válogatottabb módszerekkel kínoztak meg. És a többi százaknak is látjuk és érezzük emberfeletti szenvedéseit és, kínjait. Látjuk a kyri- niai Maria Lambrou meggyötört arcát, akit — másállapotban lévén — addig kínoztak, míg abor- tált. És látjuk a drámai erejű nyilatkozat, nyomán az angol gyarmatügyi miniszter blazirt képet, amint az 'alsóházban kijelenti: „Fertőzéses eredetű abortálás- ról volt szó!" Makariosz érsek vádbeszédjének hangja eljut a világ legtávolabbi tájára is, és éles fénnyel világítja meg a burzsoá gyarmatosítók igazi, arcát. Olvassuk el mi is, minél többen, ismerjük meg jobban a nyugati „humanizmus“ lényegét. Amikor a „pesti ember” kora reggel becsomagolja a tíz deka csabait, hozzá két zöldpaprikát, a lépcsőházban imigyen búcsúzik asz- szonyától: „Lemegyek vidékre. Mire megjövök, készítsd el a fürdőt, mert csupa por leszek...’’ Lent az utcán várja a kocsi, vagy jobb híján vonatra ül és elutazik „vidékre”. „Vidék” alatt aztán éppen úgy érti Sári-pusztát, mint esetleg Pécs városát: „Egál” — azt mondja. S ehhez mérten viselkedik is „vidéken”. Mert ö pesti ember, intelligens, okos, művelt, különben is „központi kiküldött” — tehát hajbókoljanak előtte. A munkahelyen kioktat mindenkit, elnéző mosollyal adja „lefelé” értesüléseit és híreit, majd munkaidő után a vállalat könyvelőjétől érdeklődik: — Van-e valami érdemesebb hely, ahol megvacsorázhatnék ebben a porfészekben? — A Nádor-kávéház, kérlek szépen. Lebiggyeszti ajkát s este beül a Nádorba. Fitymálva vizsgálgatja az eléje tett ételt, majd lenéző tekintetet vet az őslakókra, akik ezt a „pitiáner” helyet annyira megtisztelik, liogy ünneplőbe öltözve táncolnak. De ő, a pesti embex, kockás ingben ül, szőrösen, gyűrött nadrágban, mert ő a dolgozó ember, ő nem szórakozni jött, csak vacsorázni, mert ha szórakozni akar, akkor ott van a „Budapest mulató” vagy a Bristol, esetleg a Pa- radisó... Igen, igen, ott lehet. Szóval — megjöttek a ■ „pesti ■ emberek”. Pálinkás János, Kobza Jenő, PőhlVik• tor és Gerenczi Mihály. A Pannóniában kaptak szép szobát, drága szobát, bár fe■ jenkint csak 23 forint az ára. mert rendelvényük is van Kiállította: „Mélyépítési Tervező Vállalat Előmunkálati Osztály”. Ez a pecsét felirata, alatta aláírás: Horcher Ferenc osztályvezető. Másnap kimennek a kővá- gószőlősi munkahelyre, dolgoznak, délután hazajönnek, aztán ismerkednek a „vidékkel”, mármint a kis vidéki várossal, Péccsel. Ügy látszik nincsenek megelégedve a várossal, az emberekkel, a szórakozóhelyekkel, így aztán egy kisebb hordót fölgurítanak a szobába és aztán. i« adj neki! Megy a dáridó késő éjsza- káig, törnek a poharak, üregek, a hamutartó tartalmát a parkettre ürítik, úgy mint Pesten... az ágyat föltárják, az asztali lámpát összetörik, úgy mint Pesten.. * Néhány órán belül valóságos csatatérré változik a kis szoba. A szálloda többi vendége pedig hát forgolódik az ágyban, álmatlanul, fáradtan, a külföldiek összeráncolt homlokkal fülelnek, mert ők nem tudják még, hogy a „pesti ember” most éppen mulat... Gerencsi barátunk, a harmadéves egyetemista, egy egyetemi adjunktus fia, aki ugyanennél a vállalatnál gyakorlati tanulmányait folytatja, nos, hát, ő egy külön cég. Az egész trupp már több mint egy hete itt lakik a Pannóniában. S a takarítónők panaszkodnak, hogy valaki, valami ismeretlen „disznó” az illemhely előszobáját összetéveszti az illemhellyel. Minden éjszaka. Meglesik s á nyolcadik éjszakán — amikor a vállalat többi emberei a poharakat törik a szobában — elcsípik a „tettest”: Gerencsi Mihály harmadéves egyetemista (Budapest, XI. kerület, Sósfürdő u. 3.) személyében. Az ember nem is hinné, hogy egyetemista létére disznóólnak nézi a Pannónia szállót. Amikor megkérdezik tőle, hogy miért vetkőzött ki ennyire emberi mivoltából, tanult ember létére, akkor vállatvon: — Bosszúból, mert nem kaptam jobb szobát... Szóval... hm. Még szerencse, hogy a Pannónia szálló fönnállása óta csak egyetlen ember, maga Gerencsi Mihály forralt ilye” ocsmány bosszút, mert ha minden vendég így fejezné ki méltatlankodását, azt hiszem a szálló — ma már trágyadomb lenne. Szerencsére Gerencsi csak egy van a világon, azt is másnap ki- ebrudalták a szállóból társaival együtt. Méltatlankodtak — de hiába. Remélhetően rövidesen búcsút mondanak városunknak, egyrészt, mert huligánok importálására egyelőre még nem rendezkedtünk be, másrészt pedig, hátha ... netán ... túlságosan rájuk rakódik a vidéki — „por”. RAB FERENC CÁ l&ftl<lt&k Müszahválfás Iáján mindig szinte , ---------.r——: percenként nyíli k az iroda ajtaja, öreg és fiatal adja egymás kezébe a kilincset, s jön ügyes-bajos dolgával a főmérnökhöz, ügy beszélnek vele, mint a legényfiú az apjával, tisztelettel, s mégis közvetlenül. — Hivatott, főnök elvtárs? — nyitja az ajtót Lili Márton csapatvezető vájár. — Igen. Tudja, hogy a munkahelye nagyon fontos. A hónap végén ott egy új frontfejtést akarunk nyitni. Lili Márton bólint. — Arról van szó, hogy maguknak 13 nap alatt 18 méter előrehaladást kell elérníök. Ha ez sikerül, a fizetésen felül a csapat 600 forint célprémiumot kap. Itt a cédula, írásban adom. Lili Márton átveszi a cédulát, egy darabig forgatja, látszik, latolgatja a lehetőségeket. — Helyes, — mondja végül —, de ehhez ti rés is kell, nem úgy, mint eddig. ; — Lesz, gondoskodom róla. — Akkor megpróbáljuk. Zsebre teszi a cédulát s indul kifelé. A kis szobába újabb „ügyfelek” léptek. — Mi újság, Kovács elvtárs? — kérdi a főmérnök egy idősebb bányásztól. — Sok a víz a munkahelyen, a szakmányon kellene valamit..} — Holnap odamegyek, megbeszéljük, jó? — Rendben van. Jószerencsét! Ketten szabadságot kérnek, s kapnak. Majd egy fiatal fiú lép az irodába. Fején sötétkék svájci sapka, bal keze rövid nadrágja zsebében. Jobbjával az asztalra támaszkodik s mesélni kezd, hogy tegnap este leesett a motorról s így nem tudott műszakra jönni, de szeretné a mulasztását pótolni. A főmérnök figyelmesen végighallgatja és közli vele: ha 19-én akarja, bepótolhatja. Máskor nem. S mikor a fiú indul kifelé, még megjegyzi: — Ha én egyszer magát a lakásán meglátogatom, leveszem a sapkám. Jóakaratú, szívből jövő figyelmeztetés volt .ez is, amilyet csak a szeretteitől kap az ember. Jazblncsek Vilmos, a komlói Ill-as akna főmérnöke szívből szereti a bányászokat. Nem csoda, közöttük nőtt fel sízzig-vérig bányász lett belőle^ Még csak 31 éves, s már 16 éves bányászmúlt áll mögötte. Volt küldönc, napifiú, takarító gyerek, csillés, segédvájár s aknász is. Hosszú s nehéz utat tett meg, amíg műszaki vezető, egy akna főmérnöke lett. Már aknász volt s nős is, amikor elhatározta, hogy bányamérnök lesz. Egyetemi évei alatt — mivel az ösztöndíj élelemre, jegyzetekre, hazautazásra nem volt elég — ha kellett, vagont rakott, különórákat adott, rajzolt s tanult, azzal a vasszorgalommal, amely ma is min-, den ténykedésében jellemzi. Nem a véletlennek, nem is a munkás származásnak, kommunista mivoltának köszönheti, hogy ma az íróasztalában ott van a féltve Őrzött piros- kötésű kitüntetéses mérnöki oklevele. Ki kellett azt érdemelni. — Én nem kívánkozom vissza az egyetemre, mint olyan sokan — mondta Jazblncsek elvtárs —, mert ott sem volt gondtalan az életem. Pedig itt Ill-as aknán is sok a tennivaló. A főmérnök reggel fél hatkor már rendszerint az üzemben van. örül, hogy kapott egy motorkerékpárt, mert így legalább nem kell gyalogolnia. Minden reggel ellenőrzi a rapor- tot, majd hétig a kiszálló bányászok ügyeivel foglalkozik. Pontosan hét órakor a körletvezetőkkel, a műhely, az anyagosztály, a mérnökség stb. vezetőivel közösen megbeszélik a napi feladatokat, megnézik a térképeket, ösz- szehangolják a munkát s beszámolnak az előző napi feladatok végrehajtásáról. A tapasztalatok szerint ezek a reggeli megbeszélések nagyon hasznosak. A főmérnök ezután a térképeket, a statisztikát tanulmányozza, majd kilenc óra tájban elindul a bányába. Havonta 18—22 esetben szokott leszállni s majd minden esetben megtekint egy-két fontosabb fejtést, ellátogat a legfontosabb elővájási, feltárási munkahelyekre. A bányában tapasztaltakat mindig a bányamesterrel beszéli meg. — Én külön az aknászokkal csak akkor foglalkozom — mondotta ha a bányamester már végzett a raporttal s olyan a probléma, amit jó, ha én mondok el nekik. Délután kellőtől háromig ismét a b&- ' — nyászokat fogadja, majd a vájártanfolyam hallgatói kerülnek sorra. Nagyon szívesen tanítja , őket, pedig ilyenkor csak este hét órákor kerül haza. — Nemcsak tanítok, hanem magam is ismétlem azt, amit a bányaművelésről, a szellőztetésről, a robbantásról tanultam — magyarázza. — A feleségem pedig már megszokta, hogy én mindig későn kerülök haza. S Wkl azt hinné, hogy csak ennyiből áll egy főmérnök napi munkája, az téved. Az üzem életének irányitásához szükséges terveket a főmérnök készíti. A szakmányok kiadása, a szakmányszámitás ugyancsak az ő feladata. Állandóan figyelemmel kíséri az önköltség és más mutatók alakulását s ha kell, azonnal intézkedik is. Havonta rendszerint a körlet- vezetők és az aknászok részvételével 1—2 telepítési tervet csinálnak s ilyenkor tűzik ki a céljutalmakat is. Tanulásra, szórakozásra ezek után bizony kevés ideje jut. Nemrég megvette Zámbó professzor legújabb kiadású könyvét s ha van ideje, azt olvasgatja. — A mozit is nagyon szeretem — mondotta —•, sőt néha a Gyémántba is elmegyek egy kis zenét hallgatni. A Békébe azért nem járok, mert nagyon drágának tartom, noha meg tudnám fizetni. Nagyot csalódtam a Komlóra látogató budapesti színészekben. Műveletleneknek tartják a bányászokat, azt hiszik, hogy nekik minden jó. Pedig a bányászok is szeretik a szépet, a giccsre nem kíváncsiak. Jazblncsek Vilmost a munkáján, a munka utáni szórakozáson kívül nagyon érdekli a bányamüszaki értelmiségünk jelenlegi magatartása, szerepe is. S ez érthető, mert nemcsak műszaki értelmiségi, hanem kommunista is. — Az ellenforradalom után nagyon elkedvetlenedtem. Novemberben még túlságosan általánosítottak, voltak akik azt rr-ndták, hogy a műszakiak tették tönkre a bányát s nem olyan rég még voltak olyan hangok, hogy majd ezután vonják felelősségre a műszakiakat. Nem tették oda még véletlenül sem, hogy vannak becsületes műszakiak is, akik nem álltak az ellenforradalom oldalára. ■Mert .igaz, hogy a mérnökök között voltak olyanok, akik kimutatták kicsodák valójában, de nem minden műszaki volt ilyen. — Jó. hatással volt rám — s gondolom a többi műszakira is —, amikor a tröszt igazgatója és a komlói pártbizottság összehívta a műszakiakat s világosan megmondták, hogy nem kell félnie annak, aki nem követett el bűnt. Azóta én is és valószínűleg a többiek is megnyugodtak, érzem, hogy megbecsülik a munkámat. Mert azt meg kell mondani, hogy a fizikai munkásokhoz képest is a műszakiak nagyon jól keresnek. Az, aki egy kicsit takarékoskodik, vehet magának bútort is, motort is, autót is, sőt családi házra valót is összehozhat. — Sokan vitatták, minek a főmérnök mellé munkásigazgató az üzemek élére. Szerintem helyes, hogy van. A főmérnök nem lenne képes egyedül jól ellátni az igazgató feladatát is. Az egyiket feltétlenül elhanyagolná. A lényeg szerintem az, hogy mindenkit a r>égzett munkája után ítéljenek meg, annak pedig, aki nem állta vagy nem állja meg a helyét, mondják a szemébe, s járjanak el vele szemben úgy, ahogy megérdemli. — S még egy javaslatom van: alaposan nézzék meg az arra illetékesek, hogy kik kerülnek az egyetemre s egységesen, a tanulmányi eredmények után ítéljék meg az ösztöndíjat. Helytelen volt, hogy különbséget tettek hallgató és hallgató között. Ilyen ember fehőt IH-as akna fő........I— "■ =:'K,;ra mérnöke. S hogy mé g kerekebb legyen a kép, szólni kell terveiről is. Nagyon szeretné, ha a lll-as aknai bányászok megértenék: a népgazdaság körülményei s nem a főmérnökük szeszélyei szabják meg, milyen lehet a keresetük. A főmérnök — ha lehet így mondani — mindkét fél érdekeit egyaránt szem előtt tartja s a törvény biztosította keretek között gondoskodik arról, hogy károsodás egyetlen bányászt se érjen. Szeretné, ha üzeme a lll-as akna továbbra is jó eredményeket érne el, mert ez feltétele annak is, hogy vágyai: az autó s a családi ház teljesüljenek. MESTERFALVI GYULA
