Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

Oirrr N APtfl 105! ACbüSETCS I Hruscsov fogadta sJapán-Szovjet Baráti Társaság aíelníikét Moszkva (TAS2SZ), Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökségi tagja, augusztus 5-én fogadta Kad- zami Aklra urat, a Japán- szovjet Baráti Társaság {del­nőkét. A fogadás Akira kéré­sére történt* Ho Si Mink elnök Zágrábba érkezett Zágráb (Tanjug). Ho SI Minh, a Vietnami Demokratikus Köz-: társaság elnöke kíséretével; együtt kedden reggel Zágrábba • érkezett. A zágrábi pályáUdva-: ron ágyúlövések üdvözölték és: a legmagasabb' rangú horváti állami és politikai vezetők fo*: gadták. : Zágráb lakossága lelkesen j Üdvözölte a Vietnami elnököt j mindenütt, amerre elvonult; j Mozaikok Moszkvákéi Végeredményben: 1. Magyar- ország, 2. Franciaország, 3. Szovjetunió. 4. Lengyelország. * Kosárlabda: Kellemes meg­lepetést szerzett a magyar ko­sárlabda együttes, artiély lel­kes és jó játékával biztosan győzött Bulgária csapata el­len; Magyarország-Bulgária 70:56. * öttusa: Szovjet síkért hozott az Sí- tusa verseny 3. napja — a pisztolylövés: 1. Bahomov (szovjet) 192 kör, 940 pont , i í 5. Nagy« Az egyéni összetett verseny állása: 1. Tätärinov (szovjet) 2 É9Ö pont, 2. BahomóV (SZóV- jét), 3. NöVlkóv (szovjet),.! 10. Szattiszló (magyar) 2,245,5 pont, * Úszás; száz m női hát, döntő: 1, Bot (román), 2. Kómájává (szovjet), 3. Boros (magyar), Száz m női mell, döntő: 1. Poznyak (szovjet), 2. Skupilo- va (csehszlovák), 3. Littome- ficzky (magyar).- Női műugrás, döntő: 1. Kru­tova (szovjet), 2. Dzons (len­gyel): Igen sikeres volt a jugoszláv és a szovjet párt- és kormánykörnél romániai találkozája A Borba kommentárja Pécs-Baranya—Haovszelieni Haladás 1:0 (1:0) Adenauer fogadta Lahrt Amint bonni illetéke« helyen közölték, dr. Adenauer nyu­gat-német kancellár fogadta Lahr nagykövetet, a moszkvai szovjet—nyugat-német tárgya­lásokon résztvevő német kül­döttség vezetőjét. A nagykö­vet tájékoztatta a kancellárt a küldöttség moszkvai megbe­széléseiről.; Házassági hír San Juan: AZ AFP jelenti; Pablo Casals, a nyolcvan éves Világhírű spanyol gordonka­művész szombaton a püerto- ficói San Jüanban feleségül vette a 21 éves Marta Mofita- nezt, ______ Moszkvába utazik GJyuro Szalaj MósMcVa (Tanjug). A Szov­jetunió Szakszervezeti Szövet­ségének meghívására Gyúró Szalaj, á Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Központi Ta-: nácsánák elnöke augusztus; 13-án Moszkvába utazik, hogy részt vegyen a szovjet szak-: szervezetek megalakításának; SŐ. évfordulója alkalmából j rendezendő ünnepségeken; Moszkva, Az MTI tóküldött munkatársa jelenti: Hétfőn játszották le a luzs- : nyitó stadionban — tízezer néző előtt, a csehszlovák Gal­lia játékvezetése mellett — a Magyarország—Szudán labda­rúgó mérkőzést, amely a ma- : gyár csapat 2:1 (1:0) arányú győzelmével ért véget.­A magyar csapat meglepőé« gyengén játszott, s csak nehé­zen szerezte meg a győzelmet a tornacipős sZudániakkal szembem * Asztalitenisz női egyes dön­tő: Kóczlán (magyar)—Mosőczy (magyar) 3:0. Férfi egyes döntő: Bérezik (magyar)—Andre­[ adle (csehszlovák) 3:0. : Női páros döntő: Kóezián, t Mosóczy (magyar)—Zeller, Pl- [ ties (román) 3:1» f Férfi páros döntő: t Gantner, Harasztosi (román) [ —Andreadis, Stlpéfc (cfiehszlo- l Vák) 3:1; t • * t Kenu: t Román sikert hozott a férfi i kenu kettes (10 000 m) döntő- í je. A magyar kettősök a 6. és í a 8. helyen Végeztek; í Vívás: t Magyar sikerrel végződött r a párbajtőr csapatverseny. Magyarország—Lengyelor- : szág 11:5. : Magyarország—Franciaország 9:4. LONDON A Scotsman londoni s*éf- kesztősége úgy értesült, hogy a londoni városténács emléktáb­lával kívánja megjelölni azt a londoni házat, »melyben Kos­suth Lajos angliai látogatása Idején 1351-ben lakott. Amint a lap megjegyzi, Kossuth La­jost akkor olyan lelkesedéssel fogadták, artlllyett Csak Gari­baldinak jutott ki néhány év­vel később* PAftlZh Az í. Albert thejiedékfiáz őre hétfőn este fádión jelen­tette, hogy súlyos alpesi sze­rencsétlenség történt, a Char- dotuiet csúcs közelében. Há­rom hegymászó kötele elsza­kadt és mindhárman lezuhan­tak egy szakadékba, ügy tud­ják, hogy a szerencsétlenül A jh gésái áv és a SZóVjét. ve­zetők nemrégen Romániában megtartott találkozójáról a Bőr. ba keddi száma kommentárt közöl. Hangoztatja, hogy ez a találkozó jelentős nemzetközi esemény a két Ország és párt baráti együttműködésének fej­lesztése és a szőcializmus ügye, valamint a világ békés fejlődésének biztosítására itw* nyúló erőfeszítések szempont­jából égyaránt, A Borba kiemeli, hogy a tálkOZó igén síkeféé volt és sok olyan Héráéit tisztázott, amely addig a kötesönüs vi­szonyban nehézségét idézett elő, Á lap emlékeztét arra, hogy az 1950. év júniusában aláirt belgrádi és az 1956. év júniu­sában aláírt moszkvai nyilat­kozat után Jugoszlávia és a Szovjetunió között ismert ne­hézségek keletkeztek, amelyek akadályozták a baráti együtt­működés kibontakozását, s mindannak a megvalósítását, amelyet elvileg az említett ckmányök világosan kifejez­tek, Mindez, erníek következ­ményeivel együtt ártott.aSzov jeiuttiőhafe is, Jugoszláviának is, de ártott a szocializmus és a világbéke ügyének Is. Mégis a jugoszláv és a szovjet párt- és kormány­küldöttségek romániai talál­kozója alkal mával mindkét fél részéről kifejezésre jutott az járt hegymászók közül kettő ruháját viselték, s e* levesz- az óhaj, hogy rendeznék Vtszo- franeia, egy olasz. tette meg a francia csapatukat, nyakat, kiküszöböljék a ne­Chamonixból egy 18 tagú ii„i,m,mn„*w mentőexpedició indult a fencsétlenöég színhelyére. PAttlZS Párizsba érkezett hírek sze­rint vasárnap este Algír vá­rosától 50 kilométernyire Bou iEegza mellett heves összecsa­pásokra kerül sor francia lo­vasság és algériai felkelők kö­zött, A franciáik körülvették az algériai egységet, amelyet a légierő egységeivel is támad­tak. Az algériaiak ie halottat vesztettek, francia részről áí halott volt a veszteség. A fran­cia sebesültek számáról nem érkezett hír, A későbbiek folyamán a francia áldozatok nagy számát azzal indokolták, hogy a felke­lők a francia hadsereg egyen­a Pécs-S&tanya h«M*d!k ««má­ma! mérkőzését krssysíebettfcéh .(átszőtte vasárum, ftt is igén nagy érdeklődés nyilvánult még a pé­csi csapat szereplése iránt. Több mint isoóo néző gyölt össze a nagyszebeni sportpályán. A pécsi csapat Hámori — Farkas, Kocsis, Csupáfc — tövig, Begy! — Ka- mondl, (Schwara), Vlrágh, Lehel, Kakuszí, Kovács összeállításban szerepelt. A nagyszebeniek a ro­mán NS ll.-ben áz elsO helyen állatták. Most tértek vissza á Szovjetunióban tett portyájukról. Minden áron le akarták győzni a pécsi csapatot is. Helyenként ke­ményen, sőt durván játszottak, a pécsiek nagyobb technikája azon­ban jól érvényesült. AZ első félidőben a Pócs-fiara- kezdeményezett tObbet, s * * á pécsi csapat ineg­nya kezdem *9. percben szerezte a vezetést, »ováes fu­tott el a szélen, leadása átkerült Káftioiidihoz, aki Virághoz to­vábbította a labdát. Az osszekoto 12 méterré! a hálóba vágta a lab­dát, 1:9 a Pécs-Baranya javára, szünet után a nagyszebeniek ro­hamoztak. a Pécs-Baranya Is ve­szélyeztetett. Mindkét csapatnak voltak helyzetei, ezek azonban kihasználatlanul maradtak, aZ eredményen nem változtattak, a játék képe alapján a Pécs-Baranya rászolgált a győzelemre, a helyze­tek alapján több gfllt is lőhetett volna. A pécsi csapatból KOCSIS, dsupák, Lovig és Vlrágh játéka tűnt kJ. A PéCS-Bafanyá hétfőn Indul« vissza Romániából, a játékosok kedden reggel érkeztek Budapest­re és onnan autóbusszal jöttek vissza Pécsié, ahová a csapat kedden délután érkezett meg. Külföldi hírek ítélet a Kínában fárt labdarúgók ügyében i Az MLSZ különbizottsága ked­den délután tárgyalta a Ktnábari I Járt és Ott fegyelmezetlenül vi- > selkedett labdarúgók ügyét. A fegyelmi ülésre a követkézé jhat játékost Borsán»!, Török, ; opova, Sándor, Prohflszka és Fasz* [ tor, valamint egyesületi képVise- [ lóik kapták Idézést. A labdarúgók közül Prohászka íüent jött ei a tárgyalásra, mert Idóközbeh csapatával Romániába I utazott. A bizottság kihallgatta a játék«- [sokat és az egyesületi képviselő­két, majd határozati# vonult vísz- sza. Hosszabb megbeszélés után a kővetkező Határozatot hozta, Sándor «Villát (Salgótarjáni BTCj és opova Józsefet (PécS-Bafanyái iSSS, április l-tg minden nemzet­közi mérkőzéstói (kiubmérkózéstől is) eltiltotta, pásztor Istvánt (CTTé) isst, de­cember i-fg ugyancsak minden nemzetközi mérkőzéstől (klüb­nierkózéstől iSj eltiltotta. Bofsányi óenet es Török Sán­dort (Újpesti öozsa) szigorúan megdorgálta, Probászka János ügyében nem Hoztak határozatot, erre akkor ke­ríti sor, ha hazaérkezése után Ki­hallgatják, Prohászkanak a játék­jogát azonban azonnali hatállyal felfüggesztettek és erről értesítet­ték — íávifatilag — a Romániá­ban tflfázö Horog esapatának ve­héltéédekét és megvalósítsák ts két ország baráti égyüttműkö•> dését, niért éíft megkövetelik Országaink ég úéeeiftk éfóé- kéi ée megköveteli általában a béke ügyében, a külöfiösen á szocializmus ügyében elfoglalt álláspontunk iö — hangoztat­ja a Bafhá. A továbbiakban azt Írja, hogy a Szovjetunióban nem­régen bekövetkezett változá­soknak — annak, hogy Móló- toVOt, Malenkovót és Kagá- növicSot eltávolították a Veze­tésből — pozitív iiétáésál kel­lett leíiiiiök á szöVjet—jügó- sZláV Viszonyra iS. Ezek a vállőaások — írja á Sorba — kétségtelenül egyik eleimét alkotják artrafe, ami le­hetővé tette, hogy hozzálás­sunk a meglévő nézeteltérések ée nehézségek kiküszöbölésé­hez, az együttműködésre irá­nyuló és mind a két fél részé- fői Világosán kifejezett őháj szellemében. A Borba eZ'után rámutat, hogy a Szovjetunió és Jugo­szlávia között egész sor rend­kívül jelentős egyezmény lé­tezik a* élet különböző terü­letén, majd rámutat a koráik­ban megkötött beruházási egyezmények megvalósítását célzó, nemrégen sikerrel zá­rult tárgyalásokra, s a továb­biakban így folytatja: A fenti egyezmények meg­valósítására irányuló munká­val, s a kölcsönös aktivitás közvetlen fejlesztésével min­den területen kiküszöbölődnek majd azok a nehézségek, ame­lyek eddig a jugoszláv—szov­jet viszonyban megvoltak. Ez­zel pedig a jugoszláv—szovjet együttműködés teljes tartal­mat ée teljes szilárdságot nyer. A jugoszláv közvélemény melegen Üdvözli est a meg* egyezést, mert megnyitja a ju­goszláv—-szovjc i együttműkö­dés sikeres továbbfejlődésének lehetőségét, de a nemrégen Btítnártiábah megtartók ta­lálkozó eredményeit üdvözli tnajd az egész békéssefető vi­lág közvéleménye is, mert bizonyos, hogy ezek az ered­mények csak a világbéke ja­vát szolgálják; fíÉGófA nem mtaUk. Hogy nagyi Családod 1 A többi ismerősök? Hát az is- kólatársákf De heveset lát­tam belőlük 1941 óta..-. így teúduUaH rám a kér­dések minap, amikor egyik régi pajtásommal találkoz­tam. Válaszölgdttdfn kér­déseire, majd meguntuk a sarki ácsorgóét és elmen­tünk a közeli vendéglőbe. Sör, cigaretta és megeleve­nedtek a régi emlékek, a gyerekkori csínytevések, a közös ismerősök, fáim élek már tíz éve, esák néha járogatok Pécsre, de azért tudok egyet s mást — mondta tetetett szerény­séggel. — Olvasgatom cik­keidét t*. *, —■ folytatta nem leplezett hajdúsággal, mint akt art mondjat „PeXhorgát­iak kiesWi Várom a folyta­tást, hogy „jót beolvas” ne­kem, de nem. Nekem szegezi kérdését: — Te sokfelé megfordulsz, sok mindenre tudsz magyará­zatot adni. Válaszol) nekem egy kérdésre: Miért van, hogy egyes emberek annyira őszíntétlenek másokhoz, de még magukhoz is1 Keresgetem az okokat, Mon­dok ts kapásból egyet-kettőt, de őt sem elégíti M a kétség­telenül hiányos válasz. — Figyel), — szólt — elme­sélek neked egy történetet erről. Akkor tatán jobban érted, hogy miről van szó, NEM TUDOM mit tuász ólam, elmondom. Talán így üldgosabb lest az esemény. Aagam azelőtt nem avatkoz­om a politikába, nem voltam óha semmiféle pártnak tag- á, Aé rám ennek «liáné re em mondták, hogy „semle-1 m'*, hogy „magatartása, po-1 itito* áU^^lóe» Ut&% 1 Qíem meri beimlliuii Én olyan ember vagyok, aki kimondja azt is, ami tetszik, de azt is, ami nem, Így mú­lott el mögöttem az utóbbi tízegynéhány év. — Van egy ismerősöm. Munkámból kifolyólag heten­ként többször is találkozunk, Rendes gyereknek ismertem meg és annak tártom mást is. Az utóbbi egy évben azon­ban nem tudam hova sorol­jam viselkedését. Még ötven körül volt, ami­kor a szomszéd falu szélén találkoztunk. Azt mondja ne­kem: „Régóta Ismerjük egy­mást. Ismerem mentalitáso­dat, Ezért szólok. Miért nem lépsz be a pártba1” Nem léptem be..: Nem akarok nagyképüsködni, hogy előre láttam a hibákat, hogy októ­ber lesz a vége az egésznek. Magam sem tudom megma­gyarázni, hogy miért nem. Csak nem. — Tehát 5 párttag volt, nyíltan ts kommunistának vallotta magát., bt róla az új­ság is, sőt a pesti rádióban is szerepelt egy riportban. Az emberék is beesülték. Nem mondom volt neki el­lensége is, de kinek nincs. A többség tisztelte, Tartott gyűlést, szervezett termelő­szövetkezetet, agitálni járt, benne volt mindenben, ahogy mondani szokás. Jutalmaz­ták, előléptették, mert szak­máját is jól értette, Később, amikor megnősültem, mérj közelebbi kapcsolatba kerül­tünk. összejárogattunk, kö­zösen jöttünk Pécsre szín­házba, néha szórakozni is, kirándultunk, tervezgettünk, politizáltunk. Ha valaki is­meri, hát én Ismerem, hogy milyen ember. Nem volt an­nak egy félreérthető sZOVű sem. — Egy alloalommal, ha jól emlékszem ötvenhárom szil­veszterén elvetődtünk egy pincéhez. Később jöttek má­sok is, ismeretiének. Óriási vita kerekedett az akkori re­formokról, kormányprogram­ról, vagy minek hívták. Te, az úgy rommá verte az ak­kor divatossá Vált elmélete­ket, hogy olyat még nem hal­lottam. Azt mondta az egyik­nek! „Maga azt mondja, hogy a szövetkezeteknek nines jö­vőjel Én nem vagyok jós, de nem túlzók, ha azt mon­dom, azoknak nincs jövőjük, akik ilyen zöldségeket össze­hordanakSzóval állt a lá­bán azokban a zavaros hó­napokban is, mint a kőszik­la. Én bíztam benne, általá­ban elfogadtam politikai ál­láspontját, Nem mondom, volt neki néha túlkapása po­litikái kérdésekben, de ez semmiség volt ahhoz képest, ami e térén erénye volt. — így múltak az évek, jó­barátságban, egyetértésben. Végül már annyira megértet­tük egymást, hogy elmentem vele agitálni. Egyszer azt mondta nekem, hogy „olyan vagy te mint egy pártonkí- vült bolsevik”. Nem kértem ki magamnak, de nem irat­koztam be a pártba. Gon­doltam, ha használni akarok az ügynek, így Is tudok, mién kössem le magamat. Miért kelljen nekem köte­lezően gyűlésre Járnál El­megyek, amikor akarok, meg ha időm van rá, ITT MEGÁLLT egy pilla­natra, Órájára nézett, ren­delt még két pohár sört, majd mentegetőzve, hogy nem akarja hosszúra nyújtani, folytatta. — Szóval nem jött semmi zökkenő közbe. Tavaly nyá­ron elmentünk kirándulni, Sütöttünk nyárson szalonnát, jóllaktunk ebédkor, a deml- zsonból is fogyott a bor. s mikor az asszonyok lefeküd­tek aludni, ismerősöm így szólt: „Te elmondanák neked néhány dolgot,“ És elmon­dott. Beszélt legalább egy óra hosszat. Szó volt az ipar­tól, mezőgazdaságról, a szov­jet-magyar barátságról, a két ország viszonyáról, a nyugati országokról, szóval minden­ről, ami akkor, hogy úgy mondjam szenzáció volt, Hallgattam és újra hallgat­tam. Utána napokig gyötört, hogy mi Ütött ebbe az ember­be, hogy így megváltozott. Mert nem mások, a maga véleményét mondta, hiszen nem egyszer hangsúlyozta, hogy „olyan dolog ez, amivel egyet tehet érteni'1 En vi­szont nem értettem, hogy 6 miért ért egyet. Szó se róla, nekem ts voltak kifogásaim, ezt viszont én nem ütöttem nagydobra, mint ahogyan 6 tette a későbbiekben. Követ­keztek azután a meghatároz­hatatlan állásfoglalások. Za­varadott fejű len az én isme­rősöm. Egyre sűrűbben ha­lottam tőle a magyarságról beszólni, elmaradottságunk­ról és hibákról szólni. Pró­báltam csitítanl a magam módján, de egyszer így ron­tott nekem: „Csak nem akarsz oktatni? Tőlem tanul­tad a politikát, most engem akarsz tanítani?'1 — Tovább múltak a na­pok, Egyik este örömmel új­ságolta, hogy Jót beolvas­tam a taggyűlésen”. Mit mondtál? — fordultam felé­je: „Mit? Lényegében azt, ami a PetőfLkörben volt O) forradalom kell ide komám, ha azt akarjuk, hogy meg­szűnjenek a hibák”. Nem ta­gadom, nem értettem mit be­szél Most már tudom, hogy mtt mondott. — Közben két hét szabad­ságra mentem és akkor lát­tam újra, amikor a szomszéd községből Jött hozzánk a tün­tetők csoportja. Ablakon át néztem a csoportosulást és hallgattam a zsivajt. Kit lát­tam? Az én barátomat, aki együtt kiáltozta a tömeggel, hogy Jegyünk végre magya­rok.” — Januárban találkoztam véle újra. Nagy szomorúság volt hangjában, hogy ilyen balul ütött ki az egész. El­mondta, hogy maga sem gon­dolta. hova visz ez az út. „Beléptél a pártba?” — kér­deztem. Azt mondta: „Nem”. Te, egy világ omlott ben­nem össze ekkor. Nem ha­gyott békében a sok gondol­kodás, meg már nem is jár­tunk össze. Ez lg borított. Nem ártottunk mi egymás­nak. Elmentem, hozzájuk. Ez már júniusban volt. Kora délután mentem, dé csak éj­fél után érkeztem haza. Há­tul, kertjükben beszélgettünk és kirakta szívét Nem csi­nált októberben ’végered­ményben semmit, mint részt vett <wm a tüntetésen, Utá­na félreállt. Mondtam neki: „Miért nem léptél be tt párt­ba?” Sokáig hallgatott, majd rámnézett úgy, mint még soha és így beszélt: — Miért? Azt hiszed, hogy másoknak el tudnám úgy mondani mindazt, amit ne­ked elmondtam? Nem tud­nám. Nem tudnám Itimonda- m, hogy „tévedtem”, Érted? Nem tudnám, valahogy nincs erőm hozzá. És m elmonda­nám is, nem biztos, hogy fel­vennének. Így inkább mara­dok olyannak, mint áld nem lépett be a pártba, és még­sem vágyik olyan, akire azt mondják, hogy nem vették fel. Ügy érzem, Így könnyebb nekem. — FIZETÜNK — szólt az éppen arra jövő pincérnek. Marasztaltam még rövid ideig. Fizetett és nekem sze­gezte újra: „Most mondd, mi­ért van, hogy egyes embe­rek annyira őszintédének másokhoz, de még maguk­hoz is?” — Látod — mondta — itt ez a történet, Végeredmény­ben egy becsületes cmberról van szó, aki megtévedt, de rajtam kívül senkinek nem hajlandó ezt beismerni, má­sok pedig úgy beszélik, hogy „lám ez is távol tartja >na- gát a politikától, nem avat­kozik semmibe,' pedig az­előtt ..És ezzel a mágaiar. tásával politizál. — T« mit válaszolnál c kérdésre? — kérdez t cm. — Pontosan nem tudnék válaszolni rá, de ha Vélemé­nyemről akarsz tudni, muta­tok valamit. Kivette tárcáját, kleméit belőle egy kék kártdnláftót, MSZMP párttagsági Igazol* ványt,

Next

/
Thumbnails
Contents