Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-01 / 179. szám

4 N APtO 1957 AUGUSZTUS 1 Ma Baranya megye egészségügyi helyzetét vitatja meg a végrehajtó bizottság Eredmények és feladatok a kórházakban Baranya megye egészségügyi helyzetét többek között a be­tegforgalom, az orvosok és ápolónők létszáma, a kórházak száma is visszatükrözi. A kór­házfejlesztés, a betegforgalom, az ágykihasználás területén számos eredményt értünk el, de még mindig mutatkoznak hiányosságok, amelyek sürgős megoldásra várnak. Nagy betegforgalmat bonyo­lít le és alaposan kiveszi ré­szét Pécs város és a megye betegellátásából A Baranya megyei Tanács Kórháza (volt Honvédkórház) A kórház betegforgalma ez év január 1-től május 31-ig 2673 volt. Ez azt jelenti, hogy 5 hónap alatt 1—1 ágyon majdnem 9 beteget ápoltak. Az ágykihasználási százalék az I. negyedévben 76,8, a II. negyedév első 2 hónapjában 73,9 százalék volt. Az ápolási napok száma 11, a halálozá­sok száma pedig 2—1 százalék volt. A közepes és nagyműté­tek száma a sebészeti osztá­lyon 405, a nőgyógyászati mű­tétek száma 429, a szülések sz-'ma 201, a terhességmeg- S7' :ítások száma pedig 145 volt. Az elért eredmények mel­lett azonban a kórház több problémája még megoldatlan. Például: rossz a kórház víz­ellátása, nemcsak a nyári, hanem a téli hónapokban is. Ezért szükséges, hogy mielőbb fúrt kútja legyen a kórház­nak. Az egészségügyi intéze­tek állandó problémája: a do'gozók alacsony száma. Nem a betegek, hanem maguk a kórházi orvosok panaszolják, hogy a kevés számú dolgozó miatt hibák vannak a beteg­ápolás, a kórházi étkezés, tá­lalás, főzés és az általános tisztaság területén. Hiba, hogy • a kórháznak nincsen önálló mosodája. A nagymomást je­lenleg az egyetem mosodája végzi több-kevesebb fenn- a ka d ássak Szüksége van a kórháznak egy saját használatú gépko­csira, mert messze van a vá­rostól, kevés és túlzsúfolt az autóbusz. Nap-nap után elő­fordul, hogy a betegeknek sürgősen vérre van szükségük, hogy éjszaka vagy munkaidő után sürgős segítségre egy vagy több orvosnak kell ki- , mennie a kórházba és ilyenkor szinte megoldhatatlan a kór­ház gyors megközelítése. Mohácsi városi kórház Feladatköre félvevő terüle­tének nagyobbodása követkéz* tében az utóbbi években lé­nyegesen megnövekedett. Az újabb követelmények meg­oldására a kórház üzemrészei­ben is lényeges változások tör­téntek, de a fejlődés még nem kielégítő. A kórházban 25 ágyas gyermekkórházat léte­sítettek, korszerűsítették a mosódét, egy nagy vasalóter­met építettek és gőzkalandert szereltek be. A főzőkonyhát pedig kb. 3 000 000 forint költ­séggel átalakították. így ez az üzemrész gőzfőzőüsttel, vil­lanysütővel működik, a dolgo­zóknak pedig fürdő- és öltöző­helyiség áll rendelkezésükre. 1950-ben a szakrendelést órák átvételével megvalósult a kórház-rendelőintézeti egy­ség. A szakrendelés legna­gyobb része a kórház e célra elkülönített részében történik, kivéve a fogszakrendelést. Ezt a város körzeti orvosi rende­lőjébe helyezték el. A kórház- rendelőintézet továbbfejleszté­se érdekében a körzeti orvosi ellátást a Mohács város terü­letén létesített körzeti orvosi rendelő megnyitásával ketté­választották. A városi rende­lőintézetben 5, a járás terü­letén pedig 13 körzeti orvos működik. A nagy betegforga­lom miatt azonban ez kevés­nek bizonyul, ezért tervbevet­ték a további fejlesztést. A nagy betegforgalmat a kórház csak úgy tudta lebonyolítani, hogy az ápolási időtartamot az országos átlag alá szorította, például: szülészet 6,9 nap, bel­gyógyászat 13, sebészet 8,8, csecsemő és gyermek 9,1, fül- orr-gépe 6,8, fertőző 15,5 nap. A kórházi ápoltak igényei­nek kielégítése és a kórház zavartalan működése érdeké­ben szükséges: 1. gégészeti és szemészeti osztály létesítése. A gégészeti osztály létesíté­sét ugyanis a sebészeti osz­tály terhére engedélyezték, vagyis a sebészeti osztály 60 ágyszámából 10 ágyat lekap­csoltak a gégészet részére, 2. a létszám emelése, mert a kórház jelenlegi létszáma csak 121 fő, a megállapított norma szerint pedig 143 lehetne, A Szigetvári járási Tanács Kórháza 1951. január 1-ével életbe lé­pett a kórház-poliklinikai egy­ség felépítését elindító sza­bályrendelet. Ezzel a kórház hatósugara kiterjedt, feladatai pedig megsokszorozódtak. A legsürgősebb feladat most a rendelőintézet megfelelő el­helyezése. A megnyílt rende­lőintézetet átmeneti megoldás­ként bezsúfolták az amúgyis kevés helyiséggel rendelkező kórházba. Ez az átmeneti megoldás tarthatatlanná vált, annál is inkább, mert a ren­delőintézet most már belgyó­gyászati, sebészeti, fogászati, gyermekgyógyászati, nőgyó­gyászati részleggel működik. Korszerűtlen, a célnak meg nem felelő az elhelyezése, ezenkívül hiányzik a fül-orr- gégészet és szemészeti rende­lés. Szükség lenne valamilyen régi épületnek átalakítása, vagy új épület létesítése, aho1 8 rendelőhelyiség, megfelelő várócsarnok, központi orvosi rendelő működhetne. Még 1956-ban 2 000 000 forintos költséggel elkészült a sziget­vári járási tanács kórházának fejlesztési terve. Ez az új ren­delőintézet létesítésén kívü’ tartalmazza a kórház energia­szolgáltatásának korszerű köz- pontosítását, valamint az ál­landó hiányként mutatkozó gyermekosztály létesítését és a szülész-nőgyógyászati osz­tály korszerűsítését. Helyes lenne, ha ezt a kidolgozott tervet megvalósítanák a 3 éves terv keretében. — Meg­oldásra vár a kórházi és ren­delőintézeti dolgozók lakás­igényeinek kielégítése. A kór­ház' használatában lévő álla­mosított épületben van egy 20x6 méteres magtár, amely­ben átalakítással 4 modern kislakást lehetne létesíteni az egészségügyi dolgozók részére.« A Siklósi járási Tanács Kórháza A gyógyító munkára itt rá­nyomta bélyegét az, hogy az elmúlt évben 6 kóhházi orvosi állás közül, áthelyezés, be­tegség és más címen, 5 állás megüresedett és sokszor hó­napokig betöltetlen maradt. Ez évben megoldódott hosszú évek problémája: a járás gyermek-szakorvost kapott. Ezzel kapcsolatban új problé­ma jelentkezett: a kórházi gyermek-osztály felállítása. Az egészségügyi minisztérium he­lyesnek tartja gyermek-osztály felállítását, de létszámkeret hiánya miatt ez évben erre nem kerülhet sor. Másik probléma az orvosi és középkáderlétszám. A 100 ágyas kórházban mindössze 6 orvosi állás van. Ezzel szem­ben 30 ágyas a sebészet, 30 ágyas a belgyógyászat, 20 ágyas a szülészet-nőgyógyászat és 20 ágyas a tbc. fertőző osz­tály, amelynek ellátása erre a 6 orvosra hárul. Indokolt, hogy az orvosi létszámot itt minél előbb felemeljék. Ha­sonló a helyzet a középkáde­reknél is, A 100 ágyra mind­össze 11 szakképzett ápolónő és szülésznő, valamint 4 szak- képzettség nélkül! személy jut, A siklósi kórháznak nin­csen gépjárműve és ez meg­nehezíti a mozgó szakorvosi szolgálatot. Kénytelenek taxit igénybe venni, ami évente 35— 40 000 forintba kerül. A köz­ség főútvonalát ez év nyarán portalanították, a kórház előtt elhúzódó, igen nagy for­galmat lebonyolító országutat azonban elmulasztották por- talanítani. így a sebészeti osz­tály, a nőgyógyászati osztály kórtermei, a műtő és szülő­szoba állandóan poros. Ezért szükség lenne a kórház előtti rész tartós portalanítására. A Baranya megyei Tanács Harkányi Gyógyfürdőkórháza Az intézetben jelenleg 220 reumás és 20 nőgyógyászati be­teget kezelnek. A kórház or­vosi kara pedig 3 főorvosból és 4 másodorvosból áll. Egy má­sodorvosi állás még betöltet­len. Közel 3 éves működése alatt a kórház fejlesztése alapjában véve befejeződött, de még sok részletkérdés vár megoldásra. Probléma a torna terem hiánya is. A szükséges helyi­ség és felszerelés rendelkezés­re áll, csak a gumipadló, a te­rem megfelelő világítása és szellőztetése hiányzik még. Az átépítéshez szükséges tervek is készen vannak. Az átalakí­tás költsége 7—10 000 forint, de ezt az összeget a megyei tanács egészségügyi osztálya saját erejéből biztosítani nem tudja. A megyei gyermekkórház Ezt a Nyár utca 8. szám alatt lévő gyermekkórházat az egészségügyi minisztérium az addigi állami gyermekvédő in­tézetből 1951-ben kőrházasflo! ta. Itt még mindig mintegy 100 egészséges, 0—3 éves, á’ la~ní gondozottat ápolnak. A gyermekparalizis-járvány Ve­szélye miatt akciót indítottak, hogy az egészséges állami gon­dozottakat a kórházból kitele­pítsék és így a felszabadult ágyakon a gyermekklinika fer­tőző betegeit helyezzék el ideiglenesen. Ez a kérdés végleges megol­dásra is vár .Az egészségügyi minisztérium ezt 1954-ben ta­nácsi feladatul is tűzte ki, a megyei tanács pedig 1956-ban határozatot is hozott csecsemő- otthon létesítésére valamelyüt üres helyiségében. Baranya megye egészség- ügyi, kórházi problémáival ma, csütörtökön délelőtt fog­lalkozik a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. HÍREK Bányásznapra készül a ke reskedelem. A bányásznap al­kalmából Pécsett 300 hektoli- er sört és 120 hektoliter bori loznak forgalomba. A megyé­ben megrendezésre kerülő ün­nepségeken 100 ezer pohár őrt cs 100 hektoliter bort fo­gyaszthatnak a vendégek. Ba- aton vidéki, valamint más ki- űnő tájjellegű borokat áru­sítanak majd borkóstolók­ban. Terven felül kerül örgalotnba az a 100 hektoli- er sör is, melyet a Német Demokratikus Köztársaságból mportálunk. Ezt palackokban árusítják majd. * 12 000 búgócsigát készít ha­vonta a Baranya megyei Há­ziipari Szövetkezet. Negyed- evenkint 10 ezer fából ké­zült teherautót, havonta pe- lig 2000 mozgatható fakutyát állítanak elő. A játékautót 1,20, a fakutyát pedig 9,50 orintért árusítják a boltok­ban. A szövetkezet tervbevet- e, hogy a negyedik negyed­évben színes, átlátszó búgócsi­gákkal örvendezteti meg a gyermekeket. Az új készít­mény próbagyártását meg- íezdték. * Fejlődik a termelőszövetke­zeti mozgalom. Megyénkben z ellenforradalom után a ’écsett működő termelőszövet­kezetekkel együtt 42 maradt meg, a többi felbomlott, ör­vendetes javulás állott be. mert már 88 terme’őszövetke- ,et dolgozik. Ebből három Pécshez tartozik. * A Baranya megyei Építő­pari Vállalat munkahelyein már öt vakológép dolgozik. A vakológépek habarcs szivattyú­val és kompresszorral mű­mének. Ezeket a gépeket a vállalat TMK műhelyében ál- ftották elő, Sztrancsik Elek épészeti osztá’yvezető tervei 'apján. Mivel a vakológép agyban megkönnyíti és m?" yorsítia a munkát, a komi" 7-cs ÉpÜő’pari Vál’alat ke* őt rendc't b^o'*. Az egyik nár leszállító"ík. * Egészségügyi előadást ren ■: augusztus 1-án a Hazafi.-)- 'épfront L ' kerületi elnök 're este 7 órai kérdettél a Fekete Gyémánt filmszínház an. „A fertőző betegségek, zok megelőzése különös te- intettcl a paraMzis-járvány- a“ címmel dr. Kádas Lajos erületi főorvos tartja meg tőadását. Ezután filmvetítés övetkezik. * Tizenhárom nevelői lakás pítésén do1 gozik a Sellye: tsz Csertőn. A munkákat zeptember 30-ig befejezik. A múlt héten adták át rende1- etésének a két pedagógus lá­tást Sellyén. Elkészült a maj- áthpusztai egytantermes isko- a a nevelő lakásával együtt lefejezték a mohácsi szőlő- egyi iskola egy tanteremmel aló bővítését is. Nem pihen a komp ügye még Dunaszekcsőn, pedig már az egész község lázas figyelemmel kíséri, mikor jut „révbe" a köz­ség kompja. A helyzet ugyanis az, hogy még ja­nuárban a minisztériumban határozatot hoztak, mely szerint az addig íminisziié- riumi kezelésben álló mo­hácsi és dunaszekcsöi kom­pot át kell adni a mohácsi, illetve a dunaszekcsöi ta­nácsnak. Megörült ennek mind a mohácsi, mind a du­naszekcsöi tanács. A mohá­csiak azóta már saját keze­lésükbe vették a kompot s nem járt rosszul sem a ta­nács, sem az utasok. A ta­nács jelentős bevételhez jut, s ugyanakkor megindítot­ták a Mohács—Dunaszek- cső és Kandó.—Mohács köz­ti kompjáratot is. Nem így azonban a du- naszekcsőiek. Igaz, ők is készülődtek kompjuk keze­lésbevételéhez, azonban míndezideig nem lett belő­le semmi. Már költségvetést is készítettek, amely sze­rint 26 ezer forintot tervez­tek be a komp felújítására, s így a költségvetés a 11. félévre mintegy 2000 Ft vesz­teséget mutat. A megyei tanács — látva, hogy a kompra a dunaszekcsöi ta­nács 2000 forintot ráfizet — nem engedélyezte a vissza­adást, hanem a kompot a mohácsiak kezelésébe adta. Fúrja most a dunaszek- csőiek oldalát, hogy rév- jük eddig a minisztériumé volt, most pedig a mohá­csiaké lett. Fordultak már megyéhez, járáshoz, de ez- ideig még nem tudták az ügyet nyélbeütni. Hivatkoz­tak arra, hogy 1049 előtt évtizedekig nyereséges volt a rév. A költségvetés mos­tani deficitje is abból fa­kad egyrészt: hogy jelentős felújítási összeget terveztek be, másrészt: a révet hasz­náló számos vállalat Mohá­cson vásárolja meg a jegyet s a dunaszekcsöi kompon fuvaroz. A jegyek ára ter­mészetesen mint nyereség Mohácson jelentkezik. A dunaszekcsöi tanács azt kéri, hogy tegyenek már pontot a huza-vona után s adják vissza kompjukat, ígérik, eligazgatják azt 6k> maguk is úgy, hogy abból mind a község költségveté­sének. mind az utasoknak hasznuk származik. (—ray) Tanácsaink legyenek gazdái a népművelésnek is! A nyári hónapok a mezőgazdasági munkák dandár­jának ideje és a népművelési munka „pihenési” időszaka. Ezt a jelenséget észlelve sokan azt gondolják, hogy „holt­szezon’’ van, pedig a népművelés munkásai az aratás, cséplés idején is végzik a maguk szórakoztató, nevelő te­vékenységüket, az aratás befejeztének megünneplésére ké­szülnek, szervezik a hagyományos aratóbálokat. E tevé­kenység mellett fontosabb és jelentősebb a következő év­nek, az őszi és téli népművelési munkának előkészítése szervezetileg és a tisztázásra váró elvi kérdések megoldása. A népműveléssel foglalkozó dolgozók részére a nyár folya­mán tanfolyamok segítik munkájuk megjavítását. Kétségtelen tény, hogy a népművelési munka jelen­tős eredményei mellett is jelentős feladatok megoldásával adós és elmaradt a követelmények mellett. Lehet azt is állítani és ez megfelel a valóságnak, hogy elmaradt a lehe­tőségektől, a megteremtett feltételek sikeres megvalósir fásától. Mi az oka annak, hogy a népművelés nem ért el nagyobb sikereket, mi akadályozza a népművelési munka eredményességét? Ennél a kérdésnél okvetlenül vizsgálni kell az egyes községek életének egészét, az összefüggő ta­nácsi munkát, annak irányítását, a népművelési dolgozók tevékenységét és a népműveléssel való törődést, de a nép­művelés iránt megnyilvánuló érdeklődést is. Sajnos, előfordul, s eredménytelenség vagy kertés si­ker alkalmával fokozottabban jelentkezik a tanács és a népművelési dolgozó egymás iránti közömbössége, a meg- nemértés, ritkább esetekben szembenállás is. Ezeknél a mindig jelenlévő kérdés: kinek van igaza? Legáltalánosabb panasz a népművelési ügyvezető), vagy művelődési otthon igazgató részéről, hogy a tanács a többi feladatok mellett lebecsüli a népművelés fontos munkáját. Amíg erejét és idejét nem kímélve, fáradtságot nem ismer­ve dolgozik a mezőgazdasági, pénzügyi feladatok ellá­tásán, a kulturális kérdésekkel, a nevelési feladatokkal nem, vagy csak nagyon keveset foglalkozik. A népművelést munkák elvégzésénél főleg a pénzügyi, vásárlási, ellátási, tehát annak általában a gazdasági vonatkozásaüral fog­lalkozik. A tanács vezetői szerint a népművelési dolgozók elszigetelten csak a maguk feladatát nézik, a község éle­tének bonyolultságát, összetettségét, gazdasági és poli­tikai problémáit figyelmen kívül hagyva a kulturális fel­adatok megoldását látják csak és ennek megoldásán fára­doznak. E két szélsőséges vélemény vizsgálatánál kiderül az. hogy egységes feladat megoldásával állunk szemben a munkát össze kell hangolni és a feladatokat, mivel egy­mást segítik megvalósulni, együtt kell megtervezni é: megszervezni is. Gyakori az, hogy a tanács vezetői és a népművelési munkások egymás nélkül végeznek azonos munkát. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya a helyi tanácsok feladataként megjelöli, hogy „gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet irányítása” a kötelességei köze tartozik. Ebből adódóan következik, hogy a népművelési mun­kásoknak sajátos feladataik megoldásában, helyig politika: és kulturális célok meghatározásában szorosan, a községi tanácsok vezetése és irányítása mellett kell tervékenyked- niök. Helyes természetesen az, hogy a népművelési dolgozó a maga munkáját nagyon fontos tevékenységinek tekinti, és ezt a munkát úgy is végzi. Az mAr persze nem helyet, hogy ezt a munkát a tanácsi munka többi részétől elsza­kítja. Éppen az a politikai munka a kulturális életben, hogy az általános feladatok megoldását elősegíti, a napi­renden lévő munkát összefüggéseiben, tudományos értéke­lésben, módszereiben megmagyarázza. Ezért kell foglalkoz­ni például az ismeretterjesztő munkának mezőgazdasági termelési, tudományos növénytermelési és állattenyésztési, pedagógiai, irodalmi, történelmi, csillagászati és politikai kérdésekkel. Tehát olyan kérdésekkel, ami a dolgozókat érdekli, a soron lévő feladatokkal összefügg és a bekövet­kező eseményekben megtalálható. Sajnos, a tanácsi és népművelési munka szorosabb kapcsolatának olyan akadályai is vannak, hogy a nép­művelési munka megtárgyalása során, akkor is, ha az* tanácsülésre viszik — kevés a hozzászólás. Legtöbbször megelégszenek a művelődési otthon vezetőjének beszá­molójával, különösen akkor, ha ott bonyolult művészeti, kulturális kérdések kerülnek szóba. Természetesen kétol­dalú tevékenység kell a népművelési munka javításához. Elsősorban a fő feladatnak abban kell állnia, hogy a név művelés dolgozói a tanács vezetőivel való gyakoribb ba­ráti beszélgetésben tájékozódjanak a községet érintő össze­függő feladatokról és ebben irányítást kapjanak sajátos feladataik meghatározására is. Ezekhez az alapvető köve­telményekhez alakítsa ki ismeretterjesztő politikai, szóra­koztató színdarab és tánc, ének, stb. munkatervét. Ennek a megvalósításában rendszeresen igényelje a, tanácstagok segítségét. A megyei népművelési apparátusra megnörvekedett fel­adatok hárulnak, mivel a járási tanácsoknál népművelési munkával foglalkozó dolgozók nincsenek. A helyi községi feladatok megoldásában többnyire elvi útmutatással, mód­szertani tanácsadással és bemutatásra alkalmas müvek megnevezésével tud csak segíteni. Azzal törődni, hogy min­den községben legyen népművelési ügyvezető és az a ta­nács előtt álló munka megvalósítását a maga eszközeivel és a lehetőségek felhasználásával elősegítse, lényegében a községek tanácsaira hárul. Mégis előfordul, hogy több köz­ségben nincs népművelési ügyvezető, a kiküldött tájékoz­tató visszajön. Felmerül a kérdés, vajon milyen ott a nép­művelési munka, ahol még ezt a segítséget sem használ­ják fel? Fel kell kutatni a népművelési munkára legalkal­masabb embert, elsősorban pedagógust, akinek a községi tanács ellenőrzése és irányítása mellett kell végezni mun­káját, amelyhez a felsőbb szakigazgatási szerv szakmai irányítást ad. A községben folyó népművelési munka a mindent át­fogó tanácsi feladatok része. Éppen ezért ellenőrzés, be­számoltatás, feladatmegjelölés szempontjából a községi ta­nácshoz tartozik. A munka megjavítását el kell érni, rendszeres törődést és figyelmet érdemel a népművelés munkása. A kitűzött feladat idejének elmulasztása, más­irányú nagy elfoglaltság, vagy bizonyos hanyagság meg­állapítása nem vonhatja azonnal magával a leváltást. A reális lehetőségek figyelembevétele mellett új határidő ki­tűzése, új feladat megjelölése lehet szükséges. A leváltás­hoz a legszükségesebb esetben, alkalmatlanság esetén, vagy olyankor nyúljunk, amikor a munkát nem akarja jól elvé­gezni, vagy az eredményes munkát akadályozza. A jó népművelési munkához elengedhetetlenül szükséges, hogy közvetlen kapcsolat legyen valamennyi tömegszervezettel, de elsősorban az ifjúsági szövetséggel. A célok egysége és azonossága a községi tanácsok irányitó munkája mellett biztosított az elvi egység, emellé meg kell teremteni a jó kapcsolatot és akkor az elkövet­kező hónapok a népművelési munka nagyobb sikereit eredményezik. BÁNFAI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents