Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-04 / 182. szám

1957 AUGUSZTUS 4 NAPlö 7 Felhívás m Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozóihoz Csökkentsük e balesetek számát! A Pécsi Szénbányászati Tröszt területén az 1956-os év első feléhez képest a balesetek, sérülések száma — a rendszeres balesetel- hárító oktatások és a fokozott biztonsági in­tézkedések ellenére is — nagymértékben emelkedett. Az elmúlt félév tröszti baleseti statisztikája azt mutatja, hogy a sérülések legnagyobb százaléka biztonsági szabályok, előirások, technológiai utasítások be nem tar­tásából származik. A balesetek másik nagy csoportjának az oka a vigyázatlanság, kap­kodó munka, meggondolatlanság, a bányá­ban fennálló, de elkerülhető veszélyek le­becsülése és csak igen kis százalékot tesz ki az embertől független okokból bekövetkező sérülés, illetve baleset. A balesetek kivizsgálása azt bizonyítja, hogy a jelenlegi rossz baleseti helyzeten le­het változtatni, a baleseti mutatók nagy­mérvű emelkedését meg lehet állítani, ha a tröszt minden fizikai és műszaki dolgozója kötelességszerűen és lelkiismeretesen foglal­kozik a balesetelháritással. Ennek érdekében a Pécsi Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőség, a Pécsi Szénbányásza­ti Tröszt szakszervezeti «bizottsága, valamint a tröszt igazgatósága a Pécsi Szénbányászati Tröszt Üzemei között versenyt indít. Dolgozóink alkotmányunk ünnepének és » VII. Magyar Bányásznapnak a megünnepl sére munkaversennyel készülnek. A termelés versenynek legyen kiegészítője a balesete számának csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítása! Fizikai dolgozóink vegy nek részt a balesetelhárító oktatásokon az ott hallottakat tegyék magukévá! Végez zenek körültekintő, gondos, a biztonsági éli írásokat teljes mértékig betartó munka Tartsák be a technológiai utasításokat, műszaki vezetők, a felügyelet utasításait! Le gyeinek öntevékenyek és bajtársiasak a ve szélyben! A tapasztalt idősebb bányászok foglalkozzanak a fiatal és űj bányász elv társakkal, adják át tapasztalataikat! Figye mez tessék a szabálytalanul dolgozókat, ok tassák a helyes, biztonságos munkamódra A műszaki vezetők és a felügyelet foko zott tevékenységet fejtsen ki a balesetelhá rító oktatás terén! A munkahelyek szigor ellenőrzésével, a szabályok, előírások, tech nológiai utasítások betartásával járuljana hozzá a balesetek számának csökkentéséhe a biztonságos termeléshez! KONCSAG KAROLT kér. bányaműsz. felügy. MARKWART KAROLY a szakszervezeti bizottság részéről. Tanácstagok fogadóórái I. ke, Qtet Augusztus 5 (hétfő) délután S Áfakor Drescher Jánosné és Var­ga Jánosáé a Vasas H. Kultúrház- Oá!1!. Jakovlcs Hona és Nagy Ré­vész Dezsőné Basamalom u. 5. szám alatt, Czirkos Mlhályné és Bárdos! Lajos a Vorosilov úti Is­kolában, Bocz József a Széchenyi­eknél pártházban. Augusztus s (kedd) délután <S órakor Tamási István és Cserven- ka Emil a Vasas II. Bányászott­honban, Markovlcs Károly és Pa­lotai Győzőné a Puskin Kultúrott- honban, Marton János és Gyulasl József a Szabolcs-telepl pártház­ban, dr. Tamás József és dr. Cse- lényl József a Fürst Sándor utcai körzeti orvosi rendelő helyiségé­ben délután 5 órakor, Balázs Fe­renc és Goják Mártonná az Er- i zsébet-telepl kultúrházban 6 óra­kor, Berki Fülöp és Kurucz Béla a porcelán gyári kultúrotthonban. Augusztus 7-én (szerda) Hébert János és Kemény János a sza- bolcsfalusl Kultürházban, Tárnál Józsefné és Marton József a Bor­bála-telepi pártházban, Kiss Anrt- ráSné és lfj. Onova Ferencné az I. kerületi tanácsházán este 6 óra­kor. n. kerület Augusztus 5-én, délután 5 óra­kor Zsinkó József és dr. Koita János a Gyógypedagógiai Intézet­ben, augusztus 5-én 6 órakor dr. Sebők Lászlóné és váczy Júlia az Ágoston téri Iskolában, Gyenes József és Jandó Jenő az Ágoston téri általános Iskolában. Dörgő Mihály és Ifjú Plgecz Györgyné az Ágoston téri általános Iskolá­ban, Debreczenl László és Ma­gyar Ferenc a Nagy Lajos Gim­náziumban. Augusztus *-án délután 5 éra­kor Jéhn József a Fürdő utcai általános iskolában; Garamvölgyl András és dr. Unka László a Me­gyei Rendelőintézetben Hl. eme­let 4. szám alatt, Szlebl Antal és Molnár Jánosné Ruházati Bolt Iro­dában (Kossuth r„ u. 3.) Kovács János és Törjékl Istvánná Laskó u. 42. szám alatt, délután 6 óra­kor Köteles Ferencné és Vodl Mária az Ágoston téri iskolában, Betiol János és Jankó Mária Mandula u. 15. szám alatt, Geller B. Mlklósné és Klemm Mlhályné az Ágoston téri Iskolában, Haies Béláné a belvárosi fiúiskolában, Bárdos Pálné és Antal György a Janús Pannonius Gimnáziumban, Tóth József és Szoyka Pál a Ta­nítóképző Intézetben, Bíró László és Lissák Kálmán dr. ViUanyte- lep (Légszeszgyár u, 11.); Tóth Gyuláné és Móhl László a Vegyi anyag Nagyker. Vállalat (Bajcs Zs. u.) Mezei András és Fekete Józsefné a kertvárosi Iskolában. Augusztus 7-én, délután 5 óra kor Csongor Ferenc és Hoffmann Pál a belvárosi fiúiskolában, dél után fél 6 órakor dr. Sehwart János és Nagyiván Mária a KIOSZ helyiségében (Rákóczi út), délután 6 órakor Galamb Józsefné és Krlz manics István az Ágoston téri általános Iskolában, Grichlsch Ru dolfné és dr. Rudolf Lóránd az Egyetem utcai általános Iskolában dr. Csethe Mlklósné és Korda Alfréd a Leánykollégiumban (Gels ler Eta u. 23. I. igazgatói szoba Szabó Sándomé és Asztalos Fe renc Szabadság utcai iskolában; Miért kell a szászváriaknak saifrattátUiiaU? A hét vége felé kora reggeltől késő délutánig sorbán­ul Inak a húsért Szászváron. Sorban állnak és méltat­lankodnak. Szükség van er­re? Szászváron Igen, mert a 4000 lakosú községnek csupán egy hentes­üzlete' van. Az Észak-Baranya me­gyei Népbolt nyitót ta meg, s általában fagyasztott húst mér a szászváriak­nak. Ha olykor ér­kezik friss hús is, nyomban megro­hanják az üzletet, mert mégiscsak jobb a friss. A szászvári föld­művesszövetkezet enyhíteni próbál a kellemetlen álla­poton. Hosszú ide­je kérvényez, ki­lincsel, követel, hogy hentesüzletet nyithasson, de valahol mindig el­akad a község dol­gozóinak kérése. A földművesszö­vetkezet állandóan friss húst mérne, mert helyben vásá­rolhat vágóállato­kat az Állatforgal­mi Vállalattól. Metg szűnne a tolongás, sorbanállás, ízletes húst fogyaszthatná­nak a szászvári bá­nyászok is. y, <Mi Újsáj Baranyában? A bányásznapon bei- és külföldi gyártmányú bútoro­kat, motorkerékpárokat, mo­sógépeket vásárolhatnak a bányászok, a szénbányászati trösztök által kiadott vásár­lási utalványokra. Ezenkívül nagyobb mennyiségű fény­képezőgép, rádió, óra, tangó­éi gombosharmonika, kerék­pár, tűzhely, zománcedény, stb. kerül forgalomba. * A Me gye vili automatizálja a mo­hácsi Selyemgyár szövőgépmoto­rainak kapcsolóberendezését. Az üzemben a villanyt fénycsöves vi­lágításra cserélik ki. Jelentős mun­kát végez még a Megyevlll a gőrősgall állami gazdaság felepmajori üzemegységében is, ahol két héten belül bevezetik a villanyt. A bólyl állami gazdaság Szlebert pusztai üzemét augusztus végén villamosítják. * A TÜZÉP vasúti telepén brikett, koksz és darabos szén kapható, tűzifából sincs hiány. Az igényeket elsősor­ban a 400 forintos kedvez­ményes utalványra elégítik ki. Mész, cement és tégla is kellő mennyiségben áll a la­kosság rendelkezésére. Fű­részáru minden mennyiség­ben kapható. Tetőszerkezet­ből hiány van, azonban ezt a TRB vasszerkezettel pótol­ják. A faanyagot kitünően helyettesíti és használata célszerű. * Alkotni ínyünk ünnepére új Ital­boltot nyit a Pécsi Vendéglátó Vállalat a Felszabadulás útja 75. zám alatt. Az italboltban bort és sört árusítanak. * ­Kétnapos VlT-zdróün- nepséget rendez, augusztus 10—ll-én a KISZ Pécs vá­rosi Bizottsága, és a Szak- szervezetek Doktor Sándor Művelődési Háza. Augusztus 10-én 8 órai kezdettel műso­ros estet rendeznek a Műve­lődési Ház kerthelyiségében hajnali 4 óráig. Fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei: Mátray Mária, Péter Gizi, Gyapai Yvette és Szabó Samu Kossuth-díjas. Éjfél­kor tűzijáték lesz. Augusz­tus ll-én, balatoni társas- utazás a reggel induló ktílön- vonaton. Délután Fonyódról sétahajó indul Badacsonyba. A kétnapos program részvé­teli díja 45 forint. Két járási nőtanács alakult a megyében. Az elmúlt héten ala ült meg a sásdi járási nőtanács ásdon. Még aznap, kedden este akltották meg a községi szerve­zetet Is. Július 31-én. szerdán ala­kult meg Siklóson a siklósi járási őtanács. Az asszonyok mindegyik lelyen hozzáláttak a munkához és észülnek alkotmányunk méltó megünneplésére, 12 éve Történt Levelet hozott a posta Pécsre. Régóta várták a ro­konok és nagy izgalommal forgatták a mintásszélű borí­tékot. Szétnyitották a zizegő papírt- és olvasni kezdték. Mondatról mondatra fokozó­dott az izgalom, hogy milyen /meglepetést tartogatnak a kö­vetkező sorok. S mikor oda­értek, hogy „ölel és sokszor csókol mindannyiotokat Lajos és Vilma", egyszerre szakadt fel a csodálkozás, — Nahát! Micsoda szeren­cséjük van Laliéknak! És újra kezdték élőiről az ólvasást. Most már megálltak egy-egy mondatnál és ismé- télgették. — Most mondd. Gyönyörű háfomszobás, összkomfortos lakás és csak ketten lakják... — Uj, modern bútorok... Istenem — így a nagyobbik lány — mikor lesz nekem szöba-konyhám! V) szőnye­gek, abból is négy perzsa.:; Perzsa. -. perzsa — mondta tovább a menyasszony na­gyobbik lány, — nekem meg a torontálira fáj a fogam. Mikorra jön össze annyi pén­zünk, hogy arra teljen. — „Öt négyszárnyú ablak van a szobákon, ma tettük fel az újonnan, készült függöny- tartókat, meg természetesen a függönyöket, mondhatom nagyon gyönyörű” — idézik tovább a levelet} Itt a nagy- rháma töri meg a csendet: „Mennyi pénzbe kerülhetett ennyi függöny ... ?” — Ugyan, . nagymama, ménnyibé, mennyibe! Biztos van hózzá pénzük is, ha vet­ték. Svájcban nem úgy van, mint itt. — így a gimnazista lány, ffifcj nemrég toppant be az udvartól Összehasonlítunk (Utóhang) Most már négyen teszik hozzá a levélben írtakhoz vé­leményüket. — Televíziót is vettek... rádiójuk is van, — és szó nélkül odapislantottak ' a konyha sarkában szerényke­dő, valamikor 1940 körül gyártott rádióra. Egy szó sem jött volna szájukra ennél a résznél, ha a nagymama nem szól közbe a maga naivságá- val: „Mi az a televízióm, vagy micsoda? En még olyat nem láttam". — Nem is fog, ha minden így marad — hangzott a „megnyugtatás" a változatos­ság kedvéért most lányától. — Természetesen megvan a szükséges konyhafelszerelé­sünk is, csak furcsák az itte­ni edények, nem olyanok, mint az otthoniak voltak, azok a szép pirosak — ol­vasták tovább a levelet. — Motort is vetlek és rövidesen autóra akarják kicserélni — folytatódott tovább a levél sorainak idézése. Ez leit a beszédtéma a családban. A két lány ter­vezgetett, álmodozott, hogy mi lenne, ha olyan soruk len­ne, mint Laliéknak. A na­gyobbik képzeletében a la­kást rendezgette, a függöny védőit igazgatta és azon töp­rengett közben, hogy vájon széthúzhatósak-e a függö­nyök, mert ilyen nagy ablak­nál az gktikUsabb. Gondo­latban .úziasszonyi teendői­nek elvégzése után leült fi te­levízió mellé és várta fétjét, aki munkából tér haza és önféledtségében olyan bol­dogságot érzett, hogy repülni tudott volna. A kisebbik in­kább a rövidesen vásárlandó autóval volt elfoglalva. Kép­zeletében összejárta Svájc minden híres helyét és még kezét is összecsapta arra a gondolatra, hogy milyen nagyszerű lenne Svájcból ha­zalátogatni, Magyarországra. Gyönyörű vidékeken, alag­utakon, városokon száguldott vele a gondolatbeli autó. Anyjuk örült a levélnek, hiszen most tud valamit test­véréről és jó is a soruk. A Ze- vélben írtak szépséget mö­gött a maga gondját látta és érthetetlénül állt a megfejt­hetetlen kérdés előtt, hogy miért ilyen nagy gond itt egy lány férjhez adása, amikor ott ilyen rövid Idő alatt mennyi mindent lehet sze­rezni. Csak az ágyneműre mennyi pénz kell és hol a többi? Ott meg „természete­sen megvan a konyhafelsze­relésünk ÍS”i így következett el a vasár­nap délután, amikor kibővült a családi kör és hangosan felolvasták a levelet. Az asz- szónyök összecsapták kezü­ket és „na most mondá”-dál fordultak egymáshoz az eléő meglepetésben, a férfiak pe­dig — talán kissé restélked- ve, hogy ilyen helyzetbe nem tudták családjukat hozni — úgy nyilatkoztak, hogy Lali elkapta a szerencse farkát. — Talán még csomagot is küld majd — szólt az önzé­séről ismert sógornő, de most ez senkinek nem tűnt fel, mert titkon többen is erre gondoltak. S terjedt a szerencsés Lali sorsának híre, mindenki tu domást szerzett róla, akinek valami köze volt hozzá, kö zelebbről ismert. A levél nyo­mán villongótt egy elérhetet len álomvilág, ami tőlünk nem is olyan messze van nyugatra, s mégis elérhetet len. Közben senki nem gondol arra, hogy valami kimaradt a levélből, kimaradt annak az álomvilágnak megteremtésé­ből, amelyet Lali ecsetel nem kis büszkeséggel a levélben. Kár, hogy kimaradt, mert rokonság és az ismerősök sok „hogyan lehetséges"-ére „miért’’-jére adott volna vá­laszt. Ami kimaradt: A levélíró gépkocsivezető volt és felesé­gével, gépkocsival, a gépko­csin lévő áruval együtt szö­kött nyugatra és ebből terem­tődött az álomvilág nyolc hó nap alatt. Ismerősöm mesélte el it történetet. Észébe jutott, amikor olvasta az „összeha­sonlítunk'’ sorozatot Kért, hogy írjam még, mert ilyen is előfordult nem is kevés és így könnyű gondtalan életet terefnieni. De gondtalan-e, ha lopásból van mindaz, amip most a lévél szerint oly nagy gyönyörűséggel élvez? Eleget tettem kérésének, megírtam..- KASZON JÓZSEF 1945. augusztus 6-án éppúgy dolgoztak a hirotimai munkások és munkásnők, mint a háború bármely napján. A légiriadó csak nyolc óra után ért véget s az emberek kitódultak az óvóhelyekről, a házak pincéiből és lakásaik­ból az utcára. Szép volt a reggel. A napfény beragyogta az egész várost, a riadó után felszabadult arcú, mosolygó gyermekek özönlöttek a játszóterekre. Ezekben a percekben egy amerikai bombázó és kisétő- gépe jelent meg Hirosima felett. A szirénák hallgattak, az emberek nem is sejtették, hogy a repülőgép az emberi tör­ténelem legnagyobb katasztrófáját hozza magával. S né­hány perc múlva bekövetkezett az első atomrobbanás. A hirosimaidk csak annyit láthattak, hogy a két gép eltávolodik egymástól, a nagyobb gépről óriási magasság* ban egy kisebb, csillogó test válik el, majd egy másodperc töredéke alatt emberi szemmel még soha nem látott fény villant fel az égen. S mire a támadást túlélő emberek kö­rülnéztek, Hirosimában minden égett. Égtek a házak, az üzletek, a fák és a város nagy területén römokbán hever­tek az otthonok. Hirosimában nem halt meg minden ember, de aki megmaradt, annak még unokái is átkozni fogják azokat a pillanatokat. Az életben maradottak mesélték el, hogy a bómbá rob­banásának pillanatában az utcán járó emberekből esik az árnyék maradt meg az aszfalton, testük hamuvá égett és szétszórta a légnyomás. Megolvadtak a vasúti sínek egy másodperc töredéke alatt, elpárologtak a nyílt vizek, egy­szóval az életet teljes pusztulás váltotta fel. A robbanás után rövidesen az amerikai lapokból ki­derült, mi történt Hirosimában. Hirt adtak arról, hogy az amerikai légierő egy bombázó gépe a történelem első atombombáját dobta Hirosimára. A közlemény száraz is hideg volt. Semmi nyoma nem látszott benne az elpusztult kb. 200 ezer ember iránti humanizmusnak. ■ Az Egyesült Államok hadvezetősége, mely parancsót adott az első atombomba ledobásárg, jól tudta, hogy a szovjet csapatok gyors ütemben közelednek japán északi területei felől az ország szíve felé. Az amerikai csapatok hasonló helyzetben nyomultak előre délről. Japán sorsa az atombomba ledobása előtt megpecsételődött. Kemény, de rövid küzdelem után Japán is megadta volna magát. Az események tehát azt bizonyítják, semmi szükség nem volt egy ilyen borzalmas tömegmészárlásra a háború be­fejezése érdekében. Itt csupán arról volt szó, hopy az Amerikai Egyesült Államok megmutassa a világ előtt, mi­lyen borzalmas hatású fegyverrel rendelkezik és lehető­séget teremtsen magának világuralmi tervei megválósiti- sához. Mindez persze nem sikerült. De sikerült elpusztí­tania Hirosima és három nap múlva Nagaszaki várós lakosságának jelentős részét. A robbanás után ugyanúgy mint a II. világháborv által elpusztított más városokban, újra megindult az élet. A szorgalmas, kitartó és életerővel teli japán nép újra munkához látott, hogy helyrehozza városát, megindítsa az életet. A város lassan újjáépült, az emberek bár borzalmas emlékkel teli, de újra emberi életet élnek. Napjaik tele vannak rettegéssel, félelemmel. A robbanást követő évek­ben ugyanis nagyon sokan haltak meg úgynevezett ato'tn- betegségekben (fehérvérűség, később jelentkező égési se­bek és különböző más, az emberi történelemben edétig ismeretlen betegségekben). Még most — 12 évvel a katasztrófa után is adnák hírt az újságok olyan hirosimai lakosokról, akik bele­haltak az emlékezetes napon kapott sérüléseikbe vagy fertőzéseikbe. Két évvel ezelőtt felmérték Hirosimában a született gyermekek számát és egészségi állapotát. Meg­állapították, hogy kb. 30 000 gyermek született, azonban ebből jelentős százalék örökölt atombetegségekben szen­ved, vagy korcs testalkattal, nyomorékon jött a világra. Nagyon sok Hirosimában azoknak a gyermekeknek a száma, akik hiányzó végtagokkal, hiányos belsörészekkel. sőt szem. és szájgödör nélkül, deformálódott agyvelővel, vagy életre teljesen képtelenül jöttek a világra. Nem kevés azoknak a nőknek és férfiaknak a száma se, akik­nek vagy akiktől sohasem születhetnek már gyermekek. Jelenleg a világon óriási fegyverkezési hajsza folyik. Különböző államok gyártanak atom- és hldrogénfegyyefe- ket. Az imperialista vezetőpolitikusok arra törekszénék, hogy bármely pillanatban készen álljanak még egy atom­háború kirobbantására is. Ennek érdekében hozott pél­dául az északatlanti katonai szövetség egy olyan hatá+ó- zatot, melynek értelmében az atom- és hidrogénfegyvere­ket klasszikus fegyverként fogják használni egy esetleges háborúban. A nyugatnéniet hadsereget atomfegyverekkel látják el Ezek felett a fegyverek felett Hitler tömeg- gyilkos tábornokai fognak rendelkezni. Mit várhat ezektől az emberiség? , Nagyon kevesen tudják, hogy az etlenforradálóm ilatt Nyugat-Németországban az Amerikai Egyesült Államok csapatai Magyarországra irányított atomtöltésű rakétá- lövegeket állítottak fel, készen arra, hogy sokkál nagyobb csapásokat mérjenek a magyar városokra és falvakra, mint 1945. augusztus 6-án Hirosimára mértek. Az egész ellen­forradalom alatt erről nem beszélt a Szabad Európa rádió. Nem beszélt arról, hogy Nyugat-Németországban félkiizül- tek a magyar nép jelentős részének, sőt talán döntő több­ségének teljes elpusztítására. Ha tervük sikerül, s ebbeh nem akadályozza meg őket a Szovjetunió gyors is igazán emberi beavatkozása, akkor ma már talán lüktető. Vidám városaink helyén romok hevernének. Mosolygó, játszó, gondtalan gyermekeink már nem örülnéúek a meleg nüári napoknak, a játéknak, az anyai szeretetnek, egyszóval a szép, gondtalan gyermeki életnek. Emlékezzünk Hirosimára és gondoljunk arra, hopp Hiróstma sorsa minden város sorsivá válhát, ha ás ettiöé. riség meg ném akadályozza a háborúra készülődő impé- rializmust a lit. világháború kirobbantásábán. Az emberi­ségnek ma soha nem érzett felelősséggel kell megküz- . denie az élétét féhyegető legnagyobb veszéllyél. A vészéli/ elhárítható. Mindén ember feladata és legimbettbb, leg- Igazabb, legtisztább kötelessége bécsiiletesen véozétt müú- káVal, tiltákozáSsál küzdeni azért, hogy soha többé tie jué- sinák városok Hirosima vágy Nagaszaki sorsára, soha többé ne öljenek nukleáris fegyverekkel ártatlan embe­reket ____ BÓDTS ISTVÁN. a H azafias Népfront várósi titkára. Mas»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents