Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-30 / 203. szám

t§OT AUGUSZTUS M

NAPLÓ

8

Már beszélnek!

Múlt év lecem'oerere nyú===== lik vissza az alábbi írás. Utcán, lakásban, kapualjban, lépcsőházban, — ahol összetalálkoztak ismerősök, a harmadik mondat így hangzott: „Mit szólsz mindehhez?“ Következett a politizálás.

Mint mindenki, találkoztam én is ismerősökkel és kérdezték: „Mit szólsz mindehhez?” Szóltam. El-elmondtam a magam véleményét, — »mit ma már nem minden kérdésben váltanék magaménak —, majd kérdeztem: „És te mit szólsz?" Azokról, akik szóltak, ezúttal nem írok. Nem túlságosan érdekes. Inkább azokról, akik nem szóltak.

A kérdés elhangzása után belebámultak a téli, füstös, ködös levegőbe. Percek múltak szó nélkül. A várakozást semmi nem zavarta, ha csak a gyufa keresés nem, mert a széllel hiába akart hadakozni az öngyújtó.

— Gyújts rá.-*• Most dobtam el.

— Nem baj, szívjál!

További hallgatás. Tüdőm

kritizálja a rodophét. Bámulom a rohanó gépkocsikat, oda pillantok a páncélos, ponyvával betakart löveg esövére, Aki mellettem áll, magasba akarja ereszteni a füstöt, de a szél »zétkuszálja és gondolatai ki tudja hol járnak.

Ma sem tudnám, ha el nem mondja ő ja, más is, most a nyáron. Igaz, már csak foszlányokban tudják visszaidézni: „Mi lesz itt? Az isten sem ment meg bennünket a munkanélküliségtől ..: Tetejébe ez a sz' ^fkolösdi hangulat. Jövő ilyenkorra mi lesz a pénzzel? Trillió, billió, millforint . .. már a sorrendet is elfelejtettem. Az embereké, kibír- hatatlanok. Mintha bepaprikázták volna őket. Hol az a kormány, amelyik úrrá tud lenni ezen a helyzeten? Hs úrrá is lesz, — mikor?:.. Addig ml mindenen kell még ke- « resztül menni r* í

— Eh! — momdia egyikük és • eldobja a cigarettát, Várom a J választ. Ehelyett:

— Jobb nem szólni semmit. J Kém is szólok.

Elbúcsúzik A másik, nagyjából azonos körülmények között, de ugyancsak hosszú hallgatás után:

— Maga ért mondja: Más mást mond. Lehet itt igazsá-* got tenni? Jobb, ha nem szól az ember semmit;

Ez is elbúcsúzik. A ki tudja már hányadik, néhány közömbös mondat után ügy szól— Visszatérve, amiről az előbb szó volt; Itt bízni? Kiben? Miben? Kikben? És mikben?'Nem lesz itt egyhamar kikelet.;. Különben kár a szóért., a fáradság. Na, minden jót.

A télen volt; A rendet

r." r.vTT-; mielőbb helyreállítani akarókkal, a bizakodókkal, hogy rövidesen helyre jövünk, csak rajtunk múlik, — szemben állt az élet, a termelő munka normális mederbe való visszaállítása ellen tudatosan ágálók, tevékenykedők csoportja. E két szembenálló között volt egy harmadik, atnely a kettő között hányódott, csapódott ide-oda,* fejében szörnyű kétségbeeséssel. Sehova nem tartoztak, nem szóltak, csak mohón lesték a két szembenálló harcát, ösz- 6zeroskadva figyelték az eseményeket, amely azért ör- vénylett, zúdult, mert arról volt szó, hogy. ki kit győz le. Rettegve latolgatták magukban a kilátásokat.

Olyan ismerősök ezek, hogy egy hónapban egyszer feltétlenül találkozik velük az ember. Most, miután újra bezárult a találkozási kör, újra elhangzott a kölcsönös „Mit szólsz mindehhez?“, — hallgatás helyett válaszollak. Érdemes leírni.

— őszintén mondom, télen fhég nem hittem volna ilyen Úyors talpraúllést. Már bízok, ló dolog, ami itt történt.:: Csak elismerés illeti azokat, akik ezt csinálták. Azért valami hiányzik.

<— Ki vele. Narane»? J

— Nem ilyesmiről van szó. | Több türelmes szó, meggyőzés, | Lei világosítóé- kellene az cm-*

bereknek, mert jócskán vannak még tamáskodók, ridegek. Azt a tömegtámogatást kellene már elérni, ami, emlékszem az ötven. előtti években volt. Erre lenne már szükség, de ehhez még jobban az emberekhez kell fordulni. Tömegnevelés — erről van szó.

így foglalja össze ismerősöm, ami szerinte hiányzik, ami a jelenleginél már erősebben kellene, Nem vitatkozom inkább kérdezek:

— Ki csinálja? Azt mondod, hogy bízol, jó dolognak tartod, ami történt, a gyom kilábalást a bajokból. Rajtam kívül kiknek mondod még el ugyanezt?

Ismerősöm széttárja karjait, meglepődés ül arcára.

— Én? Kit érdekel az én véleményem? Én egy egyszerű, szürke ember vagyok. Ha elmondom. elmondtam, ha nem, úgy is jó.

— Tehát csinálja más helyetted, amit hiányolsz, amiben gyorsabb előrehaladást szeretnél látni?

— Akik hivatottak rá. Érted?

ÉtiV másik ismerősöm, aki===== ve] inkább csak köszönő viszonyban vagyok, így szól a napokban:

— Újra beszélnek, meg írnak a munkaversenyről. Nem mondom, hogy teljesen rossz dolog. De ne legyen olyan primadonna nevelés, mint volt. őszintén, önkéntesen, tényleg az emberek jobbat, többet akarására legyen bízva, Akkor lesz belőle.’

— Tehát a régi hibáktól megszabadítva, jónak tartja?

— Úgy van! Magam is csinálom. Csak kevesen vagyunk még::|

i— Nem lehetnének többen?

— De, csak meg kellene érteti« velük.

— Értesse meg?

—- Én? Az én dolgom ez? Egy szürke melósé? Én „profé7M

CuleMfUcgel

Charles de Costar redőnyéből kőszült a film, Az ő ICulen- spiegeljét ne tévesszük össze azzal az alsószászországi udvari bolonddal, akt a középkorban utazásai közben a legvadabb csínyeket vitte véghez. A vidám kalandokat, történeteket, amelyeket Eulenspiegel követett el, 1500 körül gyűjtötték össze. De Costar ugyan felhasználta ezek epizódjellegét, de Eulenspiegel alakját megváltoztatta. A történet idejét is áttette Flandria felkeléseinek nehéz éveibe, Eulenspie- gelt vidám bohócból a szabadság harcosává változtatta. Azoknak van igazuk, akik a film után így nyilatkoznak- többet vártunk. Különösen azért, . mert a filmet Gérard Philipe rendezte. A nagy francia művész sokkal inkább a . színpad embere, mint a filmé. lónyleg tud ilyesmikről, és va-| Ezzel magyarázható a sok ön

táskodjak”, amikor nekem is j úgy magyarázták meg, mert) más volt a véleményem nem J olyan régen?

A kirakat előtt állunk. Szói szót követ, amikor egyik, me-3 gint másik ismerősöm köze- j 'ebb hajol, körülnéz, hogy ki hallhatja még kettőnkön ki-1 vül, amit mondani akar. Hal-3 kabbra fogja hangját és így j méltatlankodik: c

— Nem lenne itt végeredményben semmi baj. Ami van, j abból kilábalunk. De ez a sok < ellenfoiTadalmár ... ezek .. Erii? Itt vannak megbújvakö-j zöttünk. Meghunyászkodnak, < most adják a közömböst, a j néphatalom-barátot. Ismerem 1 a dörgést... sokfelé megfordulok. Hallok egyet, s mást. j Nem vagyok sem süket, semj vak;.;

— És, — kérdezem — haj

lóban ellen forradalmárokról van szó, szólt már valakinek, valakiknek? nek?

j célú helyzet. Kimondottan teátrális jelenet például az,

Az illetékesek- f amikor visszatér falujába, Damme-ba, belöki Nele-éíc há- — Én? Hát nyomozó va-t záriak ajtaját. S általában Till

gyök? Tudtommal nem. „Elve- ♦ sokkal többet van a vásznon. gyem mások kenyerét?“ Majd ♦ semhogy a többi, kitűnő szí- elintézik, akikre ez tartozik, inész mellette érvényesülhetne

Jelenleg itt tartunk Ade- ===== "emberi, januári * szótlanokbój beszélő emberek | lettek. Okkal, ok nélkül, a* kérdések különbözőségétől fügl gően már jobbat akarnak, gyér * sabb haladást szeretnének, ke- { ményebb fellépést hiányolnak. *

Még nem mindenkinek mondják, főleg nyilvánosan nem.

Maguk szerepét befejezettnek vélik azzal, hogy nekik megvan a véleményük, ők megteszik a magukét. Az, hogy másnak mi a véleménye, más hogyan teszi meg a magáét, kötelességét, az már nem az ő dolguk.

Nem adok rá újabb nyolc hónapot, e téren is más lesz a véleményük.

Kászon József

játékának érdeme szerint. Túlságosan sok a komikus helyzet (Till és barátja a harang kötélen, korcsolyával való üldözési jelenet stb.), ami azt eredményezi, hogy a neveiés elnyomja Till tulajdonképpeni szerepét, azt, hogy szabadsághős, és elnyomja a falu népének szerepét, azt az elszántságot, amellyel’ szembeszáll a: elnyomók ellen.

Sokkal inkább sikerült Gérard Philippe-nek, a színésznek

Till Eulcnspiegel megformálása. Bolondosán ravasz, vidáman merész, elszánt s cllágyul, amikor Nale oldalán látjuk, Dicséret és elismerés illeti az operatőrökét, mert az egyes képek szinte festményekre emlékeztetnek. s örömmel üdvözöljük Fernand Ledoux-t, a „Papa, mama, a feleségem meg én’’ című film egyik szereplőjét. Till apja. Claes szerepében.

(jjásservexték a munkavédelmi rendssert a vasúton

Az ellenforradalmi események hatása igen szomorú eseményeket eredményez még mais a vasútnál. Az ellenforradalom szétrombolta a pécsi igazgatóság területén a jói megszervezett munkavédelmi szervezetet és a munkavédelmi versenyt. Ennek a szomorú eredménye az, hogy ez év első felében több halálos baleset fordult elő az igazgatóság területén, mint az előző években l egy teljes év alatt. A szomorú

Í események bizonyítják: nem igaz az, hogy munkavédelmi

A szabálytalan rakodás és kocsimozgatás következményeképpen a sínnel rakott vasúti kocsik tolatása közben a rögzítetten sín a kocsiról leesett és Bódog Józsefet, a dombóvári pályafenntartás dolgozóját agyonütötte, Béres József munkás fejét, bordáit betörte.

Két halálos balesetet követelt az a megdöbbentő köny- nyelműség, amivel a kocsirendezők és vonatfékezők a kocsik összeállítását végzik. Ennek lett áldozata Pécs állomáson Zsalakovics József ,20 éves voTankönyv

a; ettalászts tanfolyamok rétiére

.... , , . . , zunciiürvvj v ív. s uuopti tvco vvj*

szervezet ne.kul is lehet ba.- •natfékező, aki úgy Tépett a ko

Az ősszel induló ezüstkalászos tanfolyamokon különös gondot fordítanak a belterjes mezőgazdasági ágakkal kapcsolatos ismeretek oktatására.

Ennek elősegítésére a szeti tagozatok részére tészeti alapismeretek” címmel több ezer példányban új könyv készül;

í eselmenteuen szolgálatot ellát l ni.

♦ A tények vádolják a vezető- i két, akik nem tartatták be az í óvórendszabályokat a dolgo- kerté-í dókkal, vádolják azokat, akik Kér- f könnyelműségből nem tartót”

___ ták be a munkavédelmi rentá

n- f delkezéseket.

f íme, egy pár szomorú példa:

esik közé, hogy a mentővasal nem fogta, nem hajolt le és az ütközők a fejét összenyomták. Életével fizetett, mert nem alkalmazta a tanult szabályokat.

Hasonló baleset áldozat« lett Kiss Pál Kaposvár állomás rak tár a oka is. 0 a kézierővei tóit kocsik közé álló testhelyzetben lépett be összeakasztás céljából. Az ütközők a mellét összenyomták.

Ezeken kívül még sok nem halálos baleset fordult elő az igazgatóság területén.

Ezek a balesetek szinte kényszerítőén követelték a munkavédelmi rendszer újjászervezését. Ezt már meg is tettük. A külszolgálati dolgozók kezdeményezésére július 1-től megindítottuk a munkavédelmi versenyt is. Reméljük, sikerül majd ezzel gátat vetni a' további súlyos baleseteknek.

Várnai László felügyelő, MÁV Igazgatóság.

Elloptak három és félmillió forintot

Durva beavatkozás hazánk b

Innét a. «sebemből. Persze nem csupán tőlem, hanem megosztva: Pécs több ezer

bort és nótát kedvelő polgárának zsebéből Is, egyetlen év alatt. Fura eset, igaz? Pedig így vanl

Látszólag semmiség az egész. Sőt, talán-talán észre sem veszed. De hát sok fillér sokra megy! Mert a ceruzának meg van az a jó tulajdonsága, hogy ha rányomjuk a számolócédulára, akkor erősebben, vastagabban fog... A vendéglátóiparban különösen. S ezt „szesztcstvcri“ zsargonban úgy mondják, „Megvágták a vendéget”. Hát meg-meg vágják bizony. A Tacskó-Mackóban például a vállalat ellenőrei próbavásárlást csináltak.

Okét Is „megvágták“. Két üveg márciusi sörért és két deci Caslné rumért fizettek 34,80 forintot. A baj ott volt, hogy Casinó helyett com- mers rumot kaptak s ezért a sörrel együtt csak 24.10 Ft-ot kellett volna fizetniük. Tehát a kiszolgáló keresett a bolton 10,62 Fl-ot. De egy nap alatt bizonyára többször is vastagon fog a ceruzája, ami aztán busás „bus- stnessel” jár.

Ezer és ezer mód van arra, hogy egyes vendéglőkben, cukrászdákban a kiszolgálók „megvágják“ a vendégeket. A 60. számú vendéglátóipari üzemegységben a magasabb mallgánfokú hegyaljai pecsenyebor árában száraz pecsenyebort árusítottak. Az árkülönbözet —- az árdrágítás révén 46 forintot tett ki, amit valaki nyilván zsebre- vágott. A Baranya-vcndéglő- ben a pincér csak 2,10 forinttal számolt töhbet. Összegben nem sok ugyan, de ha azt nézzük, hogy egy pincér egyetlen nap alatt hányszor számol többet, vagy ad el gyengébb minőségű italt jobb Ital árában, akkor mindenképpen megkapjuk a három és fel millió forintot! Ugyanis ha valaki egyszer csal, az csal másodszor is, vagy huszadszor is, s nemcsak egy pincér van Pécsett, hanem több száz, még ha — tisztelet a kivételnek, — mindegyik nem is hajlandó efféle feketeüzletekre.

A panaszok tömkelegé jelzi, hogy a vendéglátóiparban manapság nagyon elharapózott a szcszhamisftás. árdrágítás, túlszámolás. Különösen a sörrel csapódnak be a vendégek, mert a hab (az az átkozott hab!) sok mindent takar, többek között a hitelességet Jelentő kis rovátkát Is a poharakon. És a víz? Illés Gyuláné, a II. büfé alkalmazottja már annyira biztos volt a dolgában, hogy még a féldeclrc betérő rendőröknek is vizezett rumot adott. Amikor rájöttek, az üvegben levő még vagy két decire való vizezett szeszt kiöntötte, hogy ne tudják megállapítani: a rumnak hány százaléka víz.

Ezeket a visszaéléseket mindenképpen meg keil szüntetni. De az is igaz, hogy minden üzembe nem állíthatnak ellenőrt. Ellenben a vendégek — a saját érdekükben, — segítsék az ellenőrök munkáját. Nem úgy persze, mint az a vendég, aki az Elefánt vendéglőben inkább zsebre tette a számlát, minthogy az ellenőrnek odaadta volna. Vagy: az Is megtörtént, hogy a vendég kérdőro

vonta az ellenőrt, amikor az a számlát kérte, hogy „Mi köze magának ehhez!?“ A vendégek követeljék meg minden esetben, hogy csakis hitelesített pohárban szolgáljak fel részükre az italt. Címke nélküli üveges sört ne fogadjanak cl, mert már előfordult, hogy a „címke leázott” és Kinizsi sör helyett szalon sört kapott a vendég, de Kinizsit fizettettek vele, ami tudvalévő, hogy drágább.

Szigorú rendelet frj* elő az árdrágító, minőségrontó vendéglátóipari dolgozók megbüntetését. Az elbocsátás több esetben viszonylag enyhe büntetés lesz, mert a vállalatnak jogában áll akár a városban, megyében, vagy akár az egész ország területién lezárni előle az elhelyezkedést a vendéglátóiparban. Éppen ezért a vállalati dolgozók becsületesen végezzék munkájukat. Tartsák tiszteletben a vendéget és úgyszintén a vállalatot is! Ne húzzák ki az utolsó fillért is a vendég zsebéből, és ne húzzanak hasznot saját zsebükre a vállalat árukészletéből. Akkor nem lesz szükség fegyelmikre, elbocsátásokra, szakmai eltiltásokra. Mert annyit azért megérthetnek a pincérek, csaposok, felszolgálók, hogy három és félmillió forint mégiscsak komoly ősz- szeg. És felháborító is, tudva azt, hogy ezt a pénzt apránként, de biztosan szedik ki zsebünkből.

...Mert a vendéglátáshoz nemcsak Jó áru kell, és udvarias felszolgálók, vagy kellemes zene és jó hangulat, hanem — becsület is...

(BAB)

9

A Hazafias Népfront mohá- si járási aktívái — párttitkárok, községi népfrontbizottsi- ok elnökei, községi tanácsol; . b. elnökei és a nőtanácsok lnökci — tiltakozunk az ENSZ itös bizottságának jelentése élén, amelyet néhány hazaáruló rágalmai alapján állítottak ssze.

Az ötös bizottság jelentése s ennek tárgyalása az ENSZ rndkivüli közgyűlésén, durva >eavatkozás hazánk hcliigyci- e. Ml jói tudjuk, hogy ezzel imperialista célokat és tö- ekvéseket akarják leplezni a gyarmatosító hatalmak.

A magyar nép őszinte háláját fejezi ki a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a Szovjetuniónak az önzetlen baráti támogatásért, amellyel segítette az ellenforradalom leverését, a magyar nép szocialista jövőjének megmentését.

Követeljük, bogy a „magyar ügyel" vegyek le az ENSZ rendkívüli ülésszakának napirendjéről.

A Hazafias Népfront mohácsi járási aktívájának résztvevői.

Mi nem tetszik

a Jankovich-telepieknek?

A Dunántúli Naplóban olvastuk az Állati Fchérjefcl- lolgozó üzem ismertetését. A környékbeliek teljesen tisztában vannak annak működésével, értékével, népgazdasági ielentőségével Nem is az izem létesítését, működését cifogásoljuk, hanem annak elhelyezését. 1950-ben az egészségügyi minisztériumhoz beadványt juttattunk el. Tiltakozásunkra a helyszínre Kiszállt bizottság megállapilot- a, hogy elhelyezése nem jó. fi is jelöltek számára új fe- ephelyet. De az üzem maradt, őt azóta néhány százezer forint beruházással toldogattak rajta, de a sűrítő boylerck hónapok óta felszerelésre várnak,

szennyvízlé pedig tovább olydogál.

Tény az, és ezt elismert a elepen mindenki, hogy az diait hulla a feldolgozás után teril. De addig az udvaron elhalmozva, ott vannak a húsüzemi termékek, rothadó halak

stb. A legyek nagy rajokban lepik be, hogy azután elszaporodva, eljussanak lakásunkig, gyümölcsfáinkig.

Az üzem mellett, közvetlenül, ott van a Kokszmüvek sportpályája. Onnan légvonalban 150—200 meterre a Zsolnait gyáriaké, majd a strandfürdő. Ha az üzem eleget is tenne a szükséges előírásoknak, akkor sem tudná megakadályozni a légyrajzást. Akkor miért kell megkeseríteni sok-sok család, megakadályozni egy városrész fejlődését.

Nem értjük, hogy az első kerületi tanács miért nem rendelte cl ennek az üzemnek a kitelepítését? A Dunántúli Naplóban legutóbb megjelent cikk, csak 5 év múlva helyezi kilátásba egy modern üzem létesítését. És addig szagoljunk?

Szita Imréné, Szeifert József, Mayer Istvánná, Tatay György, Lili József né.