Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-21 / 170. szám

4 N A Ptö 1957. TÜLTÜS 81. Megyei pártaktíva a Doktor Sándor Művelődési Húsban A csépléssel egy időben gondoskodni kell a gabonafelvásárlásról (Folytatás a 3. oldalról.) Néhány szót kell szólni a jelenleg folyó munkáról is, így az aratásról, a cséplésről és a gabonafelvásárlásról. Megyénk területén az aratást a mai napig az egyénileg dolgozó parasztok lényegében befejez­ték és a termelőszövetkezetek közül is csak néhány van vissza. Állami gazdaságaink­ban azonban még elég nagy mennyiségű, gabona vár ara­tásra, amit a jövő héten ott is be fognak fejezni, a gép­állomások által nyújtott segít­séggel. Az aratásban az állami gazdaságok kbmbájnosai ki­emelkedő munkát végeznek. A gazdaságvezetőknek és párt- szervezeteknek gondoskodniok kell tehát ezeknek az elvtár­saknak az erkölcsi és az anya­gi megbecsüléséről. Sajnos, gépállomásainknál nem dicsekedhetünk hasonló eredményekkel, különösen nem a szigetvári, pécsváradi, és villányi gépállomásoknál. Az aratás folyamán ugyanis kiderült, hogy a kombájnokat nem javították ki megfelelően és így teljesítményük is igen alacsony. Tekintettel arra, hogy az aratás végén tartunk, most legfőbb feladat a gabonabe- hordás megfelelő ütemben va­ló biztosítása, hogy a cséplést a Jövő héten az egész megye területén minden községben megkezdhessék. A cséplés be­indulásával egy időben gondos­kodni kell a gabona felvásár­lásáról is. Ez jelentős, újsze­rű feladatot ró állami szer­veinkre és pártszervezeteink­re. Megyénk területén össze­sen 3439 vagon kenyér- és ta­karni án y gab on át kell felvásá­rolni. A párt és a társadalmi szer­vezetek feladata, hogy felvilá­gosító munkával elősegítsék ennek az országos ügynek a maradéktalan végrehajtását. Tudatosítsák a dolgozó pa­rasztság körében, hogy a be­gyűjtés eltörlése politikai­lag nagyobb követelménye­ket támaszt a parasztság felé. Meg kell mondani őszintén és nyíltan, hogy a falu további segítésének mértéke nagyban attól függ, hogy a parasztság mennyire tesz eleget hazafias kötele­zettségének. Tisztelt pártaktíva! Kedves Elvtársak! Nekünk kommunistáknak tettekkel, áldozatkészségünk­kel is bizonyítanunk kell fe­lelősségérzetünket pártunk és népünk iránt. Meggyőződé­sünk, hogy a megye kommu­nistái megértve a párt orszá­gos értekezletének határoza­tát minden tevékenységükkel erősítik pártunk ideológiai, po­litikai és szervezeti egységé' munkáshatalmunk, szocialista építő munkánk alapját. Meg­különböztetett gondot fordíta­nak az elkövetkezendő időben a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésére, a munkás-paraszt szövetség to­vábbi szilárdítására^ Acélos egységben, a pártéle; megjavításával, erőnk össz­pontosításával mindenekelőt a jövő gazdasági feladatokra irányítva figyelmünket mara­déktalanul meg tudjuk oldani a feladatokat, amit pártunk és népünk a Baranya megyei kommunistáktól elvár —, fe­jezte be beszédét Laki István elvtárs. A beszámoló után vita kö­vetkezett. Felszólalt Lakatos József, Gungl Ferenc, Szűcs József, Farkas János, Marenics János, Kiss Károly, Kovács József, Szabó József, Ambrus Jenő, Kapusi Mihályné, Amb­rus Lajos, Koritár Ferenc és Földvári János elvtárs. A fel­szólalások ismertetésére keddi számunkban visszatérünk. Magyar államférfiak táviratai a Lengyel Népköztársaság vezetőihez Aleksander Zawadski elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság államtanácsa elnökének, Jozef Cyrankiewicz elv- társnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. A Lengyel Népköztársaságnak a szovjet és a vele vállvetve harcoló lengyel csapatok által történt felszaba­dítása 13. évfordulója alkalmából népünk és a magunk nevében forró üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri lengyel népnek és vezetőinek. őszintén kívánjuk, hogy a lengyel nép a szocialista fejlődést akadályozó revizionista és konzervatív erők ellenállását leküzdve, a Lengyel Egyesült Munkáspárt helyes programjának megvalósítása útján további nagy sikereket érjen el a szocializmus építésében. Meggyőződésünk, hogy népeink őszinte barátsága és együttműködése tovább fogja erősíteni szocialista tábo­runk egységét, elő fogja segíteni a nemzetek békés együtt­működését, mely egyetlen helyes útja a népeink által is hőn óhajtott világbéke megőrzésének. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöké, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP első titkára. Vasas—Crvena Zvezda 3:2 (1:1) ötvenezer néző előtt végig izgalmas, érdekes, változatos és színvonalas találkozót ho­zott a Vasas és Crvena Zvez­da találkozója és végeredmény ben a Vasas megérdemelt 3:2- es győzelmet aratott. A belg­rádi mérkőzés eredményét be­számítva, tehát a Vasas 6:3-as gólaránnyal biztosan jutott a KK döntőjébe. Vasas—Crve­na Zvezda 3:2 (1:1), Vezette: Kormány- határosat (Folytatás az 1. oldalról) bérekért a munkásoknak cl kell érniük az 1956 harmadik negyedév (Idényiparágakban a megfelelő időszak) teljesítmé­nyeit. Kivételes esetben ennél alacsonyabb teljesítmény is előírható követelménynek, a korrekció mértékének azonban összhangban kell lennie a vál­lalat Jóváhagyott tervével. Az átlagos bérek a tézisként meg­állapított termelékenységi szín­vonal túlhaladása esetén sem emelkedhetnek a teljesítmény növekedésének megfelelően, hanem csak a felügyeleti szer­vek által engedélyezett mér­tékben. A határozat a továbbiakban részletesen kitér a bevezető­ben kifejtett alapelvek gya­korlati megvalósításának mi­kéntjére. Befejezőben a határozat ki­mondja: a miniszterek — a kivitelező építőipar kivételével — utasítsák a vállalatokat, hogy a teljesitmény-követel- ményeket 1957. augusztus 31- ig az iránye'vekben foglaltak­nak megfelelően, tehát olymó­don változtassák meg, hogy azokat a munkások átlagosan mintegy száz százalékra telje­síthessék. A teljesítmény-kö­vetelmények megváltoztatása csak abban az esetben okoz­hatja a munkások átlagos ke­resetének csöklr.enését, h r - vállalat a számára előírt átla­gos kereseteket túllépte* Mackó (csehszlovák). Gófllö- vők: Teleki (2), Szilágyi I., illetve Kosztics és Taszics. A mérkőzés előtt hatalmas vihar keletkezett s a záportól csúszássá válit pálya kezdet­ben mindkét csapat játékosait rendkívül zavarta. A 20. percben Bundzsák elő­ször Lelenka szögletét kapu­fára lőtte. Izgalmas volt a já­ték. A 24. percben a jugo- szlávok megszerezték a veze­tést. Szép adogatás után. Kosz­tics kiugrott és 18 méterről a jobb felső sarokba lőtt. (0:1). A Vasas a 29. percben egyen­lített. Raduly szögletét Szi­lágyi I. nagyszerű fejessel küldte 14 méterről a hálóba; (1:1). Szünet uitán az 50. percben Teleki megszerezte a piros- kékeknek a vezetést. 30 mé­terre a kaputól Jól vette át a labdát, elindult vele és 20 mé­terre a kaputól az „elalvó” ju­goszláv kapus mellett a jobb alsó sarokba lőtt. (2:1). Nem­sokáig vezettek a budapestiek. Az 54. percben Palásti elcsú­szott. Taszics kiugrott s biz­tosan talált a kapuba. (2:2). Nem csökkent az iram és a 61. percben Bundzsák, Szilá­gyi I., Teleki támadás révén ismét a balösszekötő volt ered­ményes. (3:2). Ezután a jugo- szlávok kerültek fölénybe, több helyzetük is volt, de Ko- valik mindig jókor avatkozott közbe ’ Jók: Kovalik, Kárpáti, fede­zetek, Raduly és Szilágyi I„ illetve Krivokucsa, Taszics, a fedezetek, Kosztics és Ru- dinszki. NSlfen lesz HÁROMÉVES TER\ A Munkatársunk felkereste Antos László elvtársat, az Or­szágos Tervhivatal távlati ter­vezési főosztályának helyettes vezetőjét, és megkérte, hogy nyilatkozzék az új hároméves tervről. Antos elvtárs beveze­tőben elmondotta, hogy az 1957-es terv elfogadása után április-májusban kezdődhetett csak meg az új hároméves terv kidolgozása. Utalt arra is, hogy a tervezés kétütemű. Au­gusztus—szeptemberig a fő célkitűzéseket jelölik meg, majd szeptember—októberben kerül sor arra, hogy a minisz­tériumokkal és más országos jellegű intézményekkel karölt­ve részleteiben is kidolgozzák a tervet. Antos elvtáns ezután munkatársunk kérdéseire adott választ. Egy nap a nagyvilágban LONDON Az angol alsóház pénteken véglegesen jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmé­ben a malájföldi federácló a jövő hónapban függetlenséget nyer a brit nemzetközösségen belül. A törvényt harmadik ol­vasásban történt elfogadása után a Lordok Iláza elé ter­jesztik, majd a királynő szen­tesíti. WASHINGTON Pénteken hivatalosan közöl­ték, hogy Dulles amerikai kül­ügyminiszter hétfőn este rész­letes nyilatkozatot tesz az amerikai rádióban és televízió­ban. Nyilatkozatában ismerteti az Egyesült Államok álláspont­ját a leszerelés kérdésében. BAHREIN Bahrelnben pénteken egy hi­vatalos angol szóvivő közölte, hogy Muszkát és Oman arab királyságban felkelés tört ki, amely „bizonyos kezdeti sike­reket’' aratott. Jelentések szerint a felkelés kö­zéppontja Nizva, Oman egykori fővárosa és az omanl imám volt székhelye, Az imámot 1955. decemberében a szultán haderői elűzték Nlz- vából, miután hiába kísérelte meg független állam létreho­zását. PRAGA Ho Si Mlnh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnöke pénteken reggel kíséretével Pozsonyba érkezett. Az elnök kíséretében van Kopecky mi­niszter-elnökhelyettes, Cemik, a CsKP Központi Bizottságá­nak titkára és mások. BECS Darvas Lili, az Egyesült Ál­lamokban élő Ismert magyar színművésznő, aki most átme­netileg Ausztriában tartózko­dik, sajtónyilatkozatában kije­lentette: tárgyalásokat folytat, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy ősszel régi sikereinek színhelyén, a bécsi Josefstädter Thcaterben fog vendégszere­pelni. BELGRAD Jugoszláviában ez év elejé­től kezdődően egvre többhndi- üzemet állítanak át a békés termelés vágányaira, Mindez olyan iparcikkek termelését te­szi lehetővé, amelyeket eddig külföldről importáltak. MOSZKVA K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke július 19-én a Kremlben fogadta Ali Sastroa- mldjojot, az Ismert indonéz ál­lamférfit. Sastroamldjojo kísé­retében volt Maramlsz, Indo­nézia moszkvai nagykövete. LONDON Július 19-én rendes ülést tar­tott az ENSZ leszerelési bizott­ságának albizottsága. Az ülé­sen Stassen, az Egyesült Álla­mok képviselője elnökölt. A következő ülést július 22-ére tűzték kL AVIGNON Mint map jelentettük, pén­tekre virradó éjjel az Avignon közelében levő Bollene la Cro- siere vasúti állomáson kislklott a zsúfolásig telt nizza—párizsi expressz. A. szerencsétlenségnek a vas- útigazgatóság közleménye sze­rint eddig 17 halálos és körül­belül 75 sebesült áldozata van. KÉRDÉS: Melyek a hóu­roméves terv fő célkitűzései? VÁLASZ: Ma még korai lenne arról beszélni, hogy mik lesznek a terv konkrét gazda­sági-politikai célkitűzései, mi­vel még csak a tervezés kez­detén vagyunk, tehát arról be­szélhetünk csupán, hogy mi­lyen nagy, általános jellegű feladatokat kell megoldanunk. Elsősorban is — köztudomású, hogy az életszínvonal a fize­tésrendezéseik, begyűjtés el­törlése stb. révén az elmúlt időszakban, jelentősen emel­kedett. Az életszínvonal emel­kedését azonban csak a kül­földi kölcsönök segítségével tudtuk megvalósítani. Ezért- a következő évek feladata, hogy az elért életszínvonalat stabi­lizáljuk. A stabilizálás persze nem azt jelenti, hogy a- je­lenlegi helyzet évekre a mai szinten megreked, a mezőgaz­dasági termelés növelésével, illetőleg a munka termelé­kenységének növekedésével (s ez elsősorban a dolgozók jó munkájától függ) bizonyos mértékben tovább is emelked- hetik. — A hároméves terv meg akarja szüntetni azt a helyze­tet is, ami 1957-ben alakult ki, mégpedig azt, hogy rend­kívül keveset fordítottunk be­ruházásokra. Ha ezt a gazda­ságpolitikát folytatnék, jövő­beli fejlődésünket ásnánk alá. Ezért cél a hároméves terv­ben. hogy az évente megvaló­sított beruházásók színvonala mindenképpen magasabb le­gyen. Ez természetesen össze­függ azzal, hogy nemcsak 1960-ig akarunk továbbfejlőd­ni, hanem 60 után is, s így a hároméves tervnek biztosíta­nia kell ,a későbbi beruházá­sokat is. — A harmadik fő célkitűzés az, hogy népgazdaságunknak fel kell készülnie a baráti álla­moktól kapott hitelek és köl­csönök visszafizetésére. Nem lehet állandóan azzal számol­ni, hogy mások segítségére szorulunk. Adósságainkat egy év alatt természetesen nem lehet visszafizetni, de célul kell kitűzni, hogy népgazdasá­gunk lehetőséget nyújtson 1960 után az adósságok visz- szafizetésére. KÉRDÉS: Miképpen biz­tosítjuk az elkövetkező években állandóan növekvő energiaszükségletünket? VÁLASZ: Az energiahelyzet stabilizálása igen nagy mérték ben veszi igénybe a népgaz­daság erőforrásait. Ez általá­ban igaz minden országra, de különösen igaz olyan ország viszonylatában, mint Magyar- ország, ahol a széntelepek helyzete nem kedvező, ahol a termelés többségét adó olaj­lelőhelye elvizesedett, ahol rendkívül kevés a gazdaságo­san kiépíthető, olcsó viziener- gi& — Az energiafogyasztás vi­szont állandóan nő — mind az iparban, mind pedig a háztar­tásokban. Ezért az a helyzet állott elő. hogy a következő években bizonyos mennyiségű szén- és olaj-importtal kell számolnunk. . — Energiahelyzetünk stabi­lizálásában nagy szerepet fog­nak játszani a különböző nem­zetközi kooperációs létesítmé­nyek is. Jövőre már rendelke­zésünkre áll az a román föld­gáz, amit a tiszapalkonyai ve­gyi kombináthoz használtunk volna fel. Mivel az még nem igényli a gázt, megvan a mó­dunk arra, hogy átmenetileg más energetikai célra használ­juk fel — így pl. a kohászat­ban. — A nemzetközű kooperáció­kon túl nagy figyelmet fordí­tunk a hazai energiaszolgálta­tást biztosító iparágakra, tehát elsősorban a szénbányászaltra. A szénhelyzet Európa-szerte igen feszült, s ilyen helyzetben a magyar szén kibányászása gazdaságos és előnyös a szén­importtal szemben. Ezért je­lentős erőfeszítéseket teszünk hazai szénbányászatunk kor­szerűsítésére. Több, már fo­lyamatban lévő akna mélyíté­sét befejezzük és új fúráso­kat is »kezdünk. Az -olajjal kapcsolatban azt kell leszö­geznem, hogy az utóbbi évek­ben nem volt elég intenzív a feltárási munka. Hazánkban jelentős, még felderítetlen olajtelepek lehetnek. Ezek fel­kutatását a jövőben, a három­éves terv során nagyobb mér­tékben szorgalmazzuk. — Beszélnem kell még arról is, hogy a terv nagyobb részt hasít ki az energiatakarékos­sági beruházásokra. Néhány olyan villamoserőművet aka­runk létesíteni, amely az ipari gőzön kívül elektromos ener­giát is termel. Ez a gaz­daságos kihasználás egyik módja, a másik pedig az, hogy a gőzt télen távfűtésre hasz­náljuk fel. Tervbe vettük azt is, hogy jelentős összeget biz­tosítunk az elavult tüzelőbe­rendezések (kazánok) korsze­rűsítésére. Ezáltal is lényege­sen csökkenthető a kazánok fajlagos szénfelhasználása. KÉRDÉS: Milyen lesz ipa­runk új szerkezete? VÁLASZ: A könnyű- és a nehézipar, tehát a B és az A szektor fejlődését az szabja meg. hogy valamely időszak­ban mennyit fordítunk fo­gyasztásra és mennyit beru­házásra. Minthogy a három­éves tervben a feladat egyfor­mán jelentkezik, ez szükség­szerűen azt jelenti, hogy a ne­hézipari üzemágaknak gyor­sabb ütemben kell termelésü­ket növelni, mint a B szektor­nak. — Viszont a hároméves terv során már figyelemmel le szünk arra, hogy iparunk új szerkezetét megfelelő módon át kell alakítanunk. Az ipar szerkezeti átalakulása kétféle­képpen tekinthető: a különbö­ző iparágak egymáshoz mért súlya, illetőleg egy iparágon belül az egyes iparcikkek ará­nya hogy alakul. A gyárt­mányösszetételt már a há­roméves terv során is jobbá tehetjük, ugyanakkor az ipar­ágak szerkezetének megváltoz­tatása nem egy három éves terv feladata, ez 8—10 év munkája. Természetesen már a három­éves terv során is megkezdjük ipar szerkezeti átalakítá­s munkaigényes gyártmánj kát előállító üzemeket fejle« szűk. KÉRDÉS: Milyen utat ; löl ki a mezőgazdaság sí mára a hároméves terv? VÁLASZ: Az egyik legfő probléma az, hogy belterjes tegyük a mezőgazdaságot, a: már ebben az évben is jelei kezik a búzavetésterület esi kentésében és az állattenyé; tés viszonylagos növeléséb« Ez az átalakulás megfelel fogyasztási igényeknek is. K nyerünk elég van már, s emberek több húst, tejet, zöi séget s egyéb fogyasztási ci két akarnak. — Természetesen továbt is fő feladatunknak tartjuk meglévő termelőszövetkezet igazi nagyüzemmé való fejle: tését és olyan feltételek m« teremtését a tsz-ekben, amely mind több dolgozó paraszt sí mára teszik kívánatossá a sí vetkezeti forma választását — Az elmúlt években ig rosszul használták ki a me: gazdasági gépeket. Ezért a rr zőgazdaság gépesítésének I sebb mértékű fokozása mell a hároméves terv során f adatként jelöljük ki a gép jobb kihasználását. — Egy külön probléma műtrágya-ellátás. Amíg a t zai termelést nem tudjuk me felelő színvonalra emelni, a dig import útján gondosk dunk a mezőgazdaság számé feltétlenül szükséges műtrág biztosításáról. KÉRDÉS: Mit tesz a te az életszínvonal fenntart sáért? VÁLASZ: Az alapvető fi adatot e téren már ismert« tem. Hozzáfűzném még, ho a hároméves terv során gé iparunk igen sokféle közszü ségleti cikk gyártását vezi be, illetőleg fokozza a term lést olyan közszükségleti ci kék előállításában, amely iránt igen nagy a kereslet. 1 sokkal több mosógépet, hűl szekrényt, motorkerékpárt. V rékpárt, rádió- és tele víz« készüléket állítunk elő, mi eddig. Fokozottabb mértékben b tosítjuk a dolgozók számára különböző építőanyagokat. I igen sokan építhetnek álla: kölcsönökkel, vagy saját ei jükből lakóházakat. Meg k említenem azt is, hogy a 1 rábbi évekhez képest már m< is igen nagy mennyiségű éi tőanyagot bocsátunk a lak« ság rendelkezésére, s így h sankint a dolgozók lakásép kezéseihez majdnem annyi t« lát használnak fel, mint egész állami építőipar. —• A mezőgazdaság fejlesz' sere előirányzott program élelmiszerellátást teljes m( tékben biztosítja. Ezért m< már nem is a mennyiségi, h nem elsősorban a minős« problémák kerülnek előtéri Vagyis nem arról van m szó, hogy több cukrot k termelnünk, mert a hazai gv rak nem tudják kielégíteni szükségletet, hanem előtér kerülnek olyan szemponté hogy bizonyos keresett és fo tos élelmiszercikkek terme sét kezdjük meg. így több között a hároméves terv s rán vitamindús készítmény két állítunk elő. Ezenfel sokkal több félkész és ké ételt bocsátunk a házia«s-> nyok rendelkezésére, ho^v < zel is meekönnyítsük az r> honi munkát KÉRDÉS: Mi lesz a te szenzációja? VÁLASZ: A mostani h roméves terv nem mondhr mutatósnak, nem lesznek be ne óriási beruházások. kiem< kedő létesítmények. Enz'ek tervnek elsősorban az a f adata, hogy az októberi e* menyek során nagy gszd'-- gi veszteségeket szenved­ni agyar népgazdaságot vissz billentsük eredeti helyréét a felemelt életszínvonalat st bilizáljuk és lehetőséget t remisünk arra, hogy a kt földi kölcsönöket 1960. uh visszafizethessük. A terv sze zációja az lesz, ha a renget« nehézség, probléma ellené is időben és pontns-n tend tudjuk majd. az sát, így elsősorban arra tö- -ekszünk, hogy a beruházások­ból a kevés anyagot igénylő,

Next

/
Thumbnails
Contents