Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-20 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI 3£/íá a i&t A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957. JÚLIUS 20. A lottó nyerőszámai |Zsuhov Washingtonba utazik? Tárgyalások az algériai szaliadságharcosokhal „Segítselek felépíteni a tízezer bányászlakást“ Felhívás a fiatalokhoz Tanácskoznak a megye kommunistái Ma délelőtt a Doktor Sándor Kultúrotthon nagytermé­ben a megye vezető kommunistáinak részvételével megyei pártaktíva-értekezletét tartanak. Ezzel megkezdődik a párt felsőbb szerveinek tanácskozása; vasárnap a pécsi, majd a jövő héten a járási és városi kommunisták küldöttei ül­nek össze pártaktíva-értekezletrei Talán sokán kopottnak, elcsépeltnek tartják a megál­lapítást: e napok kiemelkedő jelentőségű eseményei a párt­életnek. Mégis azt mondjuk: talán sosem volt nagyobb, jelentősebb megbeszélése a kommunistáknak. Könnyen érthető ez, ha néhány héttel visszapillantunk. Nem egészen egy hónapja ülésezett az országos pártértekezlet, a „kis kongresszus", Az ország népe elé tárta az elmúlt hónapok eseményeit, a párt és a szocialista forradalom erőinek mun­káját, amelyet az ország talpraálUtása, a szocializmus épí­tése érdekében végzett, S egyszersmind: világos, egyszerű és közérthető formában megmutatta a kommunisták és pár- tonkivüliek feladatait: A határozat a párt alapvető okmá­nya, az elkövetkező évek politikai vonalvezetésének, gaz­dasági feladataink megoldásának összesítése, A kormányo­sok iránytűje, amelynek alkalmazásával biztosan elkerül­hetik a zátonyokat, révbe jut a hajó. E határozat megvaló­sításán kell ma minden kommunistának munkálkodnia. A határozat azonban csak elveket rögzít, a párt mun­kájának általános vonásait állapítja meg, amelyek ki­terjednek az élet minden területére. Éppen úgy szólnak Bácsra, mint Fejérre és Baranyára. De — ha így lehet mondani valamiben mindegyiktől „különbözünk’’: a sajátos körülményeiben. A megyében az ipar vezet, ezen belül is a szénbányászat. Természetesen ide kell koncent­rálni a fő figyelmet, mert a fekete gyémánt az ipar ke­nyere. Ez csupán egyetlen „különbség”, de mindenesetre meggyőzően bizonyítja, hogy amikor a határozat alkal­mazásáról beszélünk, akkor nem betűit, hanem szelle­mét kell az életbe ültetni. Ezek a pártaktíva-értekezletek mindenekelőtt azért jelentősek, mert a határozatot itt váltjuk aprópénzre, a küldöttek véleménycseréje azt dönti cl, hogy szellemében mit szándékoznak tenni azon a terü­leten, amelyen dolgoznak. Tehát minden járásban, város­ban, sőt! — minden üzemben, hivatalban, faluban és ter­melőszövetkezetben, gépállomáson és állami gazdaságban. S ez már egymagában is a küldöttek, a résztvevők fele­lősségére apellál: a párt elvárja tőlük, hogy nagy szavak nélkül, a valóság ismerete alapján segítsék kialakítani a határozatnak megfelelő helyi politikát. Ezek a tanácsko­zások legyenek munkaértekezletek, elvtársi viták fórumai, amelyen mindenki szabadon, bátran kifejti véleményét, elmondja javaslatait; nemcsak egyszerű végrehajtói, ha­nem alakítói, formálói legyenek a politikának. A sok tennivaló közül ragadjunk ki kettőt; azért ket­tőt, mert ez mindegyik kulcsa. Akik az országos párt­értekezleten voltak, újságolták, hogy csupán egyetlen fel­iratot láttak s ez a párt egységének védelmezését véste agyukba. Lenin tanítja, vigyázzunk rá, mint a szemünk fényére. Veszélyben van-e nálunk a párt egysége? Nem, nincs, Néhány jelenség azonban utal arra, hogy azért rend sincs mindenütt. Néhány helyen vonakodnak végre­hajtani egyes felsőbb határozatokat, vagy nem fogadják el az útmutatásokat. Számtalanszor tapasztalni, hogy a taggyűlések, vezetőségi ülések határozatai papíron marad­nak, mert amíg a vitában nagyon aktívak voltak, a cse­lekvésben már egymásra várnak. Vagy elmondhatnánk, a tagfelvételeknél csúszkálunk nyeregben: a pártba ke­rülnek karrierista, ellenforradalmi elemek, ugyanakkor becsületes, apró emberi botlásokkal küszködő régi elvtár­sakat elütnek a párttagságtól. Mind az ideológiai, mind pedig a gyakorlati munkában kétfrontos a harc: a revi- zionizmus, a megbékélés, valamint a szektarianizmus el­ten, s ebben a harcban megteremteni a párt teljes egy­ségét. A párt egysége, a párt munkája nem öncél. Az or­szágos pártértekezlet másik alapgondolata volt: együtt a tömegekkel. A pártonkívüliek megnyerése — a proletár- diktatúra léte. Semmi sem árt jobban a proletárdiktatú­rának, mintha lélektelenül, ridegen bánunk a párton- kívüli dolgozókkal, nem hallgatjuk meg véleményüket, a meggyőzés helyett a parancsolgatás eszközét használjuk. A pártonkíviili dolgozók megnyerésének egyik akadálya az elbizakodottság, pedig erre semmi okunk, mert ha reálisan elemezzük a politikai helyzetet, könnyen meg­állapíthatjuk, hogy például a különböző tömegszervezetek­ben még nem érvényesül eléggé a párt befolyása, szava. A pártaktívák üzenjenek hadat a pártonkívüliek meg­győzését lebecsülő nézeteknek; az itt-ott felbukkanó ad­minisztratív módszereknek. Minden becsületes, a haladást kívánó és szolgáló ember közös munkájával épülhet fel a szocialista társadalom. Az elmúlt hónapokban sokat tanultunk. Ha vissza is pillantunk a megtett nehéz útra, akitor csak azért emlé­kezünk, hogy sose felejtsük el az ellenforradalom gaz­tetteit. De a tanulságok se vesszenek el szemünk elöl! Most, amidőn újból tanácskoznak a pártaktívák, a jövő, a szocialista építés tennivalói foglalják el elsősorban gon­dolatainkat, azok a f eladatok, amelyek■ megoldását, a ne­héz küzdelmekben megcdzeU kommunista» pást tagjainak Joett vezetni ban, Kisterenyén, Kazinc­barcikán, Budapesten a ne­hézipari minisztérium (V., Markó utca 16.) bányászlakás­építési csoportja (IV. em. 415. Tel.: 313—731) szolgál rész­letes felvilágosítással. Segítő munkátokra számítunk!“ Kik mentesülnek a juttatott ingatlanok és ingóságok megváltási ára alól ? Az Elnöki Tanács rendelele A KISZ budapesti bizott­sága, a Bányász Szakszerve­zet és a nehézipari miniszté­rium a következő felhívással fordul a magyar fiatalsághoz: „KISZ-tagok, munkások, egyetemisták, középiskolások! Hős bányászaink minden­kor és most az ellenforrada­lom leverése után még foko­zottabb erővel dolgoznak azért, hogy az ország vérke­ringését biztosító szenet kiter­meljék. A párt és a kormány a bányászok hősi önfeláldozó munkájának megbecsülésekép­pen az év végéig tízezer bá­nyászlakás felépítésére és át­adására tett ígéretet. Az aratás és a cséplés miatt az építőipari vállalatok dol­gozóinak létszáma erősen csökkent. Ti annakidején Mohács­sziget újjáépítéséből derekasan kivettétek a részeteket, be­bizonyítottátok áldozatkész­séget eket. Ezért most ismét hozzátok fordulunk és hívunk titeket, hogy a nyári szünidő egy része alatt vegyetek részt a tízezer bányászlakás építésé­ben. Jelentkezzetek a bányavidé­keken a bányászlakások épí­tésvezetőségein: Tatabányán, Pécsett, Sajöszentpéteren, Ru- dolftelepen,' Komlón, Várpa­lotán, Edelényben, Balinka- bányán, Rózsaszentmárton­törvényerejű rendelet kiegészí­téséről. Az új rendelet 1. §-ában ki­mondja, hogy az összes jutta­tott ingatlanok és ingóságok megváltási árának megfizeté­sé alól az említett 11. számú Kesztyű-mintakollekció tavaszra Készül a tavaszi mintakol­lekció a Pécsi Kesztyűgyár­ban. A kollekciót a Tannim- pexen keresztül juttatják ki külföldre, elsősorban a pécsi kesztyűk fő-fél vevő helyeire: Svédországba és Dániába. A jövő évi kesztyűk legfőbb érdekessége az lesz, hogy ösz­Legyen a Horváth - kertben... várom a Nemzeti­nél, Teve van egy púpu dalokat és számos más közked veit slágert. Kitű­nő hideg-meleg éte­lek kaphatók olcsó áron. Szórakoztató és érdekes lesz még a szerencsekerék és a tombola. Asztal foglalható a volt Belvárosi Étterem­ben; szeállításuklioz kevesebb öltést használnak. Eddig 24—28 öl­tés jutott egy kesztyű tíz cen­timéteres darabjára. A külföl­diek, saját divatjuk szerint, most azt kérik, hogy áz‘ölté­sek számát mérsékeljék, a ré­gi megszokott helyett 18—22- re. Másik igényük: a gyár al­kalmazzon különleges díszíté­seket a kesztyűkön. Ami a díszítéseket illeti, a külföldi megrendelésre most készülő kesztyűk is eléggé dí­szesek már. A svédeknek au­gusztus 24-dg kell elküldeni 2400 pár kesztyűt, amelyeken már a különleges díszítések ér­vényesülnek. De ha lehetsé­ges, a tavaszi kollekció da­rabjai még díszesebbek lesz­nek. ' A mintakollekció egyik része 288 párból, és mintegy 30—40 féle fazonból áll. Főleg szürke és mogyorószínű sertésbőrből készültek: rendeletben meghatározott személyeken felül mentesül­nek a következők: az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak után azok ke­zelői; a szakszervezetek és az egyéb társadalmi szervezetek; a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, a földművesszö­vetkezetek; az igazolt partizá­nok, akik a fasizmus ellen, il­letve az ország felszabadítá­sáért fegyveresen harcoltak, vagy azt tevékenyen elősegí­tették; a Romániából (Buko­vinából) áttelepített szemé­lyek; azoknak özvegyei, vagy .árvái, akik 1956-ban. az októ­beri ellenforradalom következ­tében a proletárdiktatúra meg­tartásáért vívott fegyveres har­cokban igazoltan részt vettek és életüket vesztették, akik a harc során megsebesültek és rokkantságuk folia eléri az öt­ven százalékot, valamint azok, akiknek az őket eltartó gyer­meke vesztette életét, vagy se - . besült meg súlyosan, ha a (Folytatás a 2. oldalon.) Bebrits Lajos rendkívüli és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköz- társaság új stockholmi köve­te, átadta megbízólevelét a svéd régensnek: Bertil her­cegnek, aki a távollévő svéd királyt helyettesíti: A második negyedév mérlege: Még mindig veszteséges a Sopiana A Sopiana Gépgyár 102,3 százalékra teljesítette má* sodik negyedévi termelési tervét. Emelkedett a terme­lékenység — bár még nem érte el a múlt évi színvona­lat. Az egy főre eső napi ter­melési érték a tervezett 200 forint helyett 210,60 forint volt, a száz forint munka­bérre eső termelési érték pe­dig 3,2 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. A termelés és a termelé­kenység kedvező alakulása jelentős eredménynek köny­velhető el. Az első negyedév végén ugyanis 98,1 százalé­kos termelési tervteljesítést mutatott csak ki a gyár és alacsonyabb volt a termelé­kenység is. Ez azonban a mérlegnek csak az egyik oldala. A má­sik oldalon áll a gazdaságos­ság kérdése. . Nyereséggel, vagy veszteséggel dolgozik-e az üzem? Az első negyedévet 6,9 százalékos veszteséggel zárták. Hogyan alakultak az­óta a számok? A veszteséyésség nem szűnt meg. A II. negyedév sem volt nyereséges. 4,7 százalé­kos veszteséggel zárult — a tervezett 1,9 százalékos vesz­teséggel szemben. Honnét a veszteség? Nézzük a tervet, hol mu­tatkozik túllépés a termelési költségeknél! Az anyagköltségek 2,8 szá­zalékkal, a munkabérköltsé­gek pedig 1,2 százalékkal vol­tak magasabbak a tervezett­nél. A gyártmányokat tehát nagyobb értékű anyag és munka felhasználásával áll»- tották elő, mint ahogy ter­vezték. Miért? A számok ezt is elárulják. Az előirányzottnál jóval több rezsianyagot hasz­náltak fel, jelentős vesztesé­get okozott a megfelelő mé­retű anyagok hiánya, az ön­tödében a selejt öt százalék alól hét százalék fölé emel­kedett A nem megfelelő merely, anyagok jóval több hulladé­kot — felesleges hulladékot — eredményeznek, mint a megfelelő méretűek és na­gyobb bérköltséget is emészt fel a megmunkálásuk* A nem megfelelő méretek min­denképpen pazarlást jelen­tenek, de a Sopiana esetében még súlyosabban esnek a latba, hiszen jórészt külföld­ről behozott rozsdamentes fé­mekről van szó, amit a hús­ipari gépek készítéséhez hasz­nálnak. Ezen bizony érdemes lenne elgondolkodni azoknak a vállalatoknak is, ahonnét a Sopiana a nem megfelelő mé­retű anyagokat kapja — mert igaz az, hogy anyaghiány van a gépiparban és a gyárak nem igen válogathatnak a méretekben. Dehát miért nem? Csak a pazarlás ked­véért? Az öntödei selejtet a _ tel- jesítménybér bevezetésének tulajdonítják a gyárban. Eb­ben van valami igazság. De hát évek tapasztalatai mutat­ják, hogy akkor helyes a teljesítménybérezés, ha iöbb- termelcsrc és minőségi mun­kára is sérkent. Talán nem ugrott volna meg ennyire a melegüzemi selejtszázalék, ha a teljesítménybérezéssel egyidejűleg vezették volna be a selejtcsökkentési prémiu­mot is, amit a harmadik ne­gyedévben szándékoznak be­vezetni és amitől a selejt új­bóli csökkenését várják. A bérköltségek is maga­sabbak voltak az előirány­zottnál. Túllépték a bérala­pot minden hónapban. Vi­szont nem minden hónapban állt arányban a termelési ér­ték a kifizetett bérekkel. A helyes arányokat csak a tel­jesítménybérezés bevezetesc biztosíthatja. A teljesítmény­bérezés bevezetésén már dol­goznak. Nem lehet vitás: be­vezetése feltétlenül kedve­zően befolyásolja majd az önköltség alakulását. Ilyen a Sopiana negyedévi mérlege dióhéjban. Tanulsá­gai: kedvező önköltségala­kulást csak tervszerű taka­rékossággal — ami a gyárat anyaggal ellátó vállalatokra is vonatkozik «—* és a bér* költségek s a termelési ér-< ték egyensúlyával lehet biz* losítani, A Népköztársaság Elnöki Ta nácsa törvényerejű rendeltet hozott a földreformmal és a telepítésekkel kapcsolatos kor­látozások megszüntetéséről és a megváltási ár megállapítá­sáról szóló 1957. évi 11. számú címmel a KISZ és a Szakszervezetek Művelődési Háza szombaton este 3 órától éjjel 3 óráig vidám, zenés, tán­cos műsort rendez; Fellépnek: Péter Gizi, Szabó Samu Kossuth-díjas, Mát­rai Mária, Széplaki Endre, a Pécsi Nem zeti Színház művé­szei; Bárki szere­pelhet zsákbamfutás ban, lepényevés­ben stb. Külön szám lesz Mme Pit- ti-Áner jósnő, ak: megmondja a múl­tat, jelent és a jö­vőt, valamint a húszméteres idomí­tott óriáskígyó. Köz reműködi'k a Bo­hém tánczenekar. A műsorban hall­hatjuk az Ujjé a ligetben nagyszerű Hallod-e Rozika Te, Régi nótát hoz Bu­dáról, Hétre ma

Next

/
Thumbnails
Contents