Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-14 / 164. szám

NAPLÓ s T t957. JCtlüS 14. harmadost Uj boltokat létesítenek az vízsújtotta Uj terményraktárt építenek Szalántán 9MUME Gilvánfán \Hti újság. Baranyában? Valami hiányzik Bizony. Valami hiányzik. A ., . . _ . , ,. * vendéglők, kiskocsmák, éttér* Kesalyival a Dsitiklanus-# mek ^ztaíáról- Megiszod a sö- sal, a Nivosival. Ezekhez í _ödet elmélázóif még egy az amulettekhez regi ba-#hár ’ö megint átpislogsz a bonak fűződtek. A cigányok^ másik ^ztaüloz unalmadban s a harmadik pohár sör után hir kétféle varázslót ismertek: az egyik örökölte az anyjától erejét, a másik a Nivósi-kai (vizi szellemeik), vagy a Phu- vus-okkal (földalatti szellemek) való nemi közösülés által sze­rezte. Az ilymódon varázsló­asszonnyá vált nő törzsbeli társai előtt félelem tárgya volt, mert azt hitték, hogy kígyó van a testében, mely minden­kit megöl, aki a nőt megsérti. Leszoktak a babonáról, a te­nyérből, kártyából való jóslás­ról? — Nem. De örvendetes, hogy mind kevesebbszer for­dulnak a babonához, s többször veszik elő a eszüket. ,télén étvágyad támad. No nem, nem! Nem ragu-levesre, sem bécsi-szeletre, vagy fatányé­rosra, (a hónap második felé­ben? Ugyan!) — hanem csak egy friss, ropogós perecre.;: Ugye, nem is olyan nagy igény? Egyszerűen a perec­ről van szó. Meg lehet nél­küle élni, az is igaz. Az én i nagyapám nyolcvankétéves ko- i rában halt meg, — szép időt i megért — s jóllehet soha sem levett perecet. (Bort viszont — Jövőre ftefbrdul mellett, az erdő mögötte por és visongó gyermeksereg: Sorra nyílnak a kiskapuk, a házak ablakai, a kunyhók aj­tajai. Egy pillanat, s kint van a Varga-telep valamennyi la­kója. — Mit akarhatnak ezek? Autóval jönnek hozzánk? — olvasom ki a riadt tekintetek­ből. Amikor a tanácselnök, Varga János megmondja: mi járatban vagyunk, felengednek az arcok. Bogdán néni is nyugodtabban keveri a sza­bad tűzön az ételt, a férje, a telep legidősebb férfitagja is előjön a kunyhóból és mez­telen bokáját összeverve foly­ton csak ezt ismétli: — Tessék parancsolni1! .Kattan a gép! Megörökíti Bogdán Zs'igmond bácsit. — Minket is fényképezzenek le! — követelik innen is, on­nan is és hozzák a gyermeke­ket anyjukkal, apjukkal, öreg- anyjukkal. Mindenkit le kell fényképezni. — Ki a legszebb leány? — Ignácz Anna, Ignácz An­na! — kiáltják szinte kórus­ban. Ignáczék kunyhója felé tar­tunk. Kis kunyhó, rozzant aj­tóval, botfából készült, sárral betapaisztott fallal, szalnratető- vel. Itt lakik a telep legszebb leánya anyjával és testvérei­vel. Mert testvére van bőven, hisz az anyja 20 gyermeknek adott életet. Ebből 14 él. A leány, a 15 éves Ignácz Anna kilép a rozzant kunyhóból: tiszta fehér ruhában, dauerolt hajjal, szemén napszemüveg­gel. — Na most elmehetsz a né­gerek közé Ázsiába! — kiált a leány felé egy tizenötévkörüli fiú. A kiáltást harsány nevetés követi. , Ázsiába! A négerek közéi — Hány osztályt végeztél? é— kérdem a fiútól; — Négyet.­— És te? — fordulok Anná­hoz. — Én hármat; Sorra kérdem a körülállókat. már udvarlőja van a lánynak. — A beszédet nem? 13—14 éves korában meg már — Nem; Nem erdekel berv- asszony.; A menyasszony meg nünket; újságolják. — Mert azt mondta a tanácselnök úr, ha cserepes lesz a házunk, akkor ide, hoz­zánk is bevezetik a villanyt. Nem máról holnapra élnek. — Terveik is vannak a jövőt Ignácz József ka illetően, ami azt jelenti, hogy i annál többet ivott.) De azért, mind \ mégis elkelne a perec. Vagy... józan lUram bocsá’! Esetleg egy sós- (I kifli. Mert sem perec, sem sós- . , , . i kifli még csak mutatóban sincs minden házon J nemcsak a vendéglőkben, de cserép lesz! -5 az egész városban. Vajon miért? A perec, :.-; mondjuk azt elő kell állítani, bár gon­dolom ez sem ördöngösség, csu­pán a tésztát hosszabbra kell sodorni s csinálunk belőle egy violin-kulcsot s kész. Rendben van, ez is munkával jár. Ha­nem a sóskifli! Csupán csak egy marék sót végig kellene hinteni a tepsikben gunnyasz- tó nyers kifliken és máris van sóskifli. Azazhogy lenne. De nincs. S ha van — mert néhány hónapja volt sóskifli — (perec soha sem volt!) a ven­déglők asztalán mégsem talál­tunk. Azt hiszem, a vendéglő­sök részéről csupán csak fi­gyelmetlenség ez. S a pékek? Nem tudom miért nem sütnek perecet és sóskiflit. Talán mert „meg vagyunk anélkül is?” Ez igaz. De az is igaz, hogy pereccel és sóskif­livel még kellemesebb sö­rözni, iszogatni; Elhiszik ezt a pékek? Megnyílt a Hotel Baranya Pécs megelőzte Budapestet szát kalapál. Aratni megy? itt a gilvánfai erdőszélen sora­kozó negyvenhét házban és kunyhóban új életet kezdenék Harkányfürdőn, a volt Ru­dolf-féle épületben csütörtö­kön délután 6 órakor ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a Hotel Baranyát. A J „ | Tini AUUJ' 11ULXU1 UJ ClCfCb JVCtAJCllD*! " az emberek. De nemcsak itt a t megnyitáson megjelent Laki Varga-telepen — a v. b. elnök­ről nevezték el a telepüket, aki 1956-ban indítványozta a vég­rehajtó bizottságnak, hogy ad­janak egy területet a cigányok­nak, ahol megtelepedhetnek ■—, hanem bent az erdőben is meg­zik itt mindenki kérem. Ki az álla­mi gazdaságban, ki meg harmadá­ban a gazdáknál. A tanácselnök bólint, hogy igazat mond. — Nincs rájuk . , ,, ... „. , panasz — mondja lndult az erledes- Kl akar on- az elnök. — Ezek nan is tömi az a negyven csa- nem lopnak. iád, amely még ott lakik. Nap­Nem lopnak, fényre, kis kertre, cseréptetős nem vándorolnak. kls családi hazra vágynak. Letelepedtek, dől- Napszámba járnak, goznak. A fejlődés- művelnek, hogy ez így legyen. A gilvánfai tanács telket ad nekik is és nagyon helyesen, az asszony meg nem járhat már iskolába.­Nevettek, s egyikük sem tudta, hogy Ázsiában nem né­gerek élnek. Nem, nem ők a hibásak, hogy elmaradottak, vagy legalábbis nem elsősor­ban ők; A XV. században vándorol­tak Európába Indiából, jobb sorsot remélve. S mit kaptak itt a művelt Nyugaton? Mindenünnen elüldözték és megvetették őket. Németor­szágban például 1711, 1713 és 1725-ben a Reuss hercegség kormányzótanácsa meghagyta a hatóságoknak, hogy a terü­leteken található minden ci­gányt lövessék le. I. Frigyes Vilmos, porosz király már „ke­gyelmesebb” volt. Ö csak azt hagyta meg, hogy a 18 éven felülieket kell felakasztani. Dániából és Svédországból hérre lak, egyszerű bú­torok. Ignáczéknál éppen meszelés van.: Az egyik kunyhó előtt öreg anyóka ül. Orsós Erzsébet nek hívják. 75 éves és tíz gyer­meket SZÜlt; — öt él belőle, — mondja miköz­ben nagyot szip­pant rövidszárú, szortyogós pipájá­ból; Bármerre me­gyünk, sehol sem találkozunk, a ré­gi, a sokat emlege­tett amulettekkel: a Phuvussal, a hez vezető lépcsőn az első fokokat már megtették és rajtunk múlik, mi n danny iunlcon múlik, hogy mi­kor teszik meg a következő lépése­ket is. Benézünk a há­zakba. Tiszta, fe- meszelt fa­nagyon mindenben segíti ezt az évszá­zadokon át megalázott, üldö­zött népet, amely megindult a fejlődés útján, hogy hosszú sö­tétség után végre élvezhesse a napfényt, Szalai János. elvtárs, az MSZMP Ba­ranya megyei bizottságának titkára, Hfarenics János elv­társ, az MSZMP siklósi járá­si pártbizottságának titkára, Nagy Gyula elvtárs, a Bara­nya megyei tanács v. b. el­nökhelyettese, Lapos elvtárs, siklósi járási tanács v. b. elnöke, Bányai Ferenc fürdő­igazgató, a harkányi községi tanács elnöke és dolgozói. A Hotel Baranya száznyolc fé­rőhelyes szálloda, az ugyan­csak csütörtökön megnyitott étterem nyolcvan fő befogadá­sára alkalmas. Az étteremben vasárnaptól kezdve Horváth Géza és zenekara muzsikál. ár­területeken A tavalyi árvízkor Homo­rúdon tönkre ment a földmű­vesszövetkezet boltja. Ezért az idén új, nagyobb és szebb boltot építettek. A huszon­nyolc méteres épület már el is készült. A négykinakatos üzlethelyiségen kívül itt hen­tesüzlet, szikvízüzem és da­ráló is van; Most új italbol­tot is építenek. Az elkövetke­ző napokban befejeződik a bolt és italbolt építése Sár- háton és Uj-Mohácson is. A munkálatokat a MÉSZÖV szolgáltató vállalata végzi. A földművesszövetkezet Sza­lántán új terményraktárt épít százötvenezer forintos beruhá­zási költséggel. Az új termény­raktár egyben felvásárlókéig lesz, A „Gazdasági Figyelő” cí­mű budapesti lap érdekes ada­tokat közöl a vas-műszaki cikkek fővárosi és vidéki for­galmáról. Eszerint a vas-mű­szaki cikkek forgalma — az elektromos hűtőkészülékek ki­vételével — minden városban lényegesen magasabb, mint Budapesten. De az elektromos hőkészülókék vásárlásában sem Budapesté az első hely, mert Pécs ebben megelőz­te. Míg 1955-ben Pécsett az egy lakosra jutó elektromos hőkészülékek vásárlása a bu­dapestinek csupán 76,2 száza­léka volt, addig 1956-ban ez az arány már 102 százalékra emelkedett; Pénzbírságok Pécs város II. kerületi ta­nácsának igazgatási osztálya SZTK-járulék nem fizetése miatt Szekeres Lajos Rákó­czi út 38. szám alatti lakost, Mihelics József Munkácsy Mi­hály utca 39. szám alatti la­kost, valamint Faragó Jó- zsefné Rákóczi út 13/b sz. alat­ti lakost egyenként 200 forint pénzbírsággal sújtotta. Ugyan­akkor Tóth Jenő Szigeti út 35. szám alatti lakost piaci helypénz nem fizetéséért szin­tén 200 forint pénzbírsággal sújtották.: Halász szakcsoportot alakítot­tak Nagynyárádon Nagynyátiádan ez év tava­szán, közei húsz halász állt össze, hogy közösen használ­ja a község határában lévő háromholdas halastavat. Az idén mintegy huszonöt-har­minc mázsa haltermésre szá­mítanak és elhatározták, hogy 1958-ban kitisztítják a tavat. Hogy munkájuk eredménye­sebb legyen, halász szakcso­portot alakítottak. Működési engedélyüket a héten már meg is kapták* A felelet mindenütt: kettő, há- halálbüntetés mellett minden rom, esetleg négy. Miért? cigányt kiüldöztek. A német — Nem érnek rá iskolába fasizmus is végképp le akart járni — felel egy férfi. — Tud- velük számolni; Jugoszláviából ja nálunk 11—12 éves korában jónéhány cigányt már el is vit­tek és Magyaror­szág területein is megkezdték a tá­borba hűre ol ásu­kat; Végigvezetnek az utcájukon. Szépen gondozott út. Az út két oldalán fia­tal fák, a kunyhók és házak mögött gondozott kertek. Igen, házak is van nak itt: téglából, vályogból épült, pala- vagy cserép­tetős házak; Itt- ott antennát is lát az ember a házak tetején? i— Hat rádió van a telepen! — újsá­golja Csonka György; Hat rádiói Szép szám! Negyvenhét családnak hat rá­dió. —1 Aztán hall­gatják-e? — Persze, de csak a zen/" Bagdad, messze van Pécstől. Az em­ber mégis úgy érzi magát ezen a tettyei fennsíkon, mintha Kelet mesebirodal­mában: Törökország­ban lenne. Erre em­lékeztet az egykori török derviskolostor romantikus romja. És ezt idézi emUéke- Üze tünkbe az autóbusz végállomásnál nem­rég megnyílt: *,Ka­lifa* cukrászda és eszpresszó is: A falon, a török vi­lágot és hangulatot ábrázoló festmények: piros kaftános török nő, fején vizeskor­só .a karcsú tornya minaret^ török fél­hold ;i5 pálmafa a* \szűk, sikátoros utca­irészlet a És a kis csészékben gőzölög a jpresszó-gépen készült i feketekávé,. A mintás, fafara- gású fedett rész mel­lett, kerthelyiség. Vert vasból készült ikis kerek asztalok, o4 „‘fCüÉL^á."-&a.K rajtuk török mintájú teritőcskék. Sötét­kék petúniák, a fa­ládában pedig piros és fehér leanderek virágzanak. S a fe­dett helyiségből a kertbe kiszűrődik a rádió szórakoztató, könnyű zenéje .*^ És amikor az óra muta­tója a délután 5 órát jelzi, ■— szombat és vasárnap kivételével minden nap gyer­mekekkel telik meg a „Kalifa“ ker.thelyisé- ge. Egyórás mesedél­utánt tartanak az ap­róságoknak: Csillogó szemekkel hallgatják a meséket, azután szüleiket a jégszekrényhez hú­zogatják. Bőven vá­logathatnak a cuk­rászsütemények: az Ali baba, az eper- rolni, a citromos„ *narancsos, dobos- és rnocca torlaszelet, az eperiánke vagy a tejszínes sütemények: a Kalifa-henger, Ri­gó Jancsi, bohém-sze lel, indiáner, diplo­mata tortaszelet kö­zött. Naponta húsz­huszonöt friss süte­ményválaszték van és Gyulai Józsefné üzletvezető, valamint Argelás Márta kész­ségesen, udvariasan szolgálják ki őket* Vannak, akik a fagylaltkülönlegessé­geket: a Peche Mel- ba-t, a Coup Jack-ot, a Körte Belle Helé- na-t, sült fagylaltot vagy a csokoládé, vanília, citrom fagy­laltot fogyasztják. Ezeket a fagylalt különlegességeket csakis itt hozzák for­galomba. Mások a hi­deg gyümölcsrizst, madártejet kedvelik, A felnőttek legin­kább a szeszes hű­sítő italokat: az Ice cream Wí<H» a Maszagran-t, a rövid italokat: chery bran-1' dyt, pezsgőt, vagy a jégbehűtött sört fo­gyasztják III. osztá­lyú vendéglői áron. Meghitt, kedves kls ] | cukrászda-eszpresszó ez a „Kalifa", ame lyet a Dél-Dunántúli Uzemélelmezési Vál­lalat létesített és rendezett be ízlése­sem Kerthelyisége most még csak száz személy befogadására alkalmas; De jövőre megnagyobbítják, 200 férőhelyes lesz és az asztalok közéi napernyőket' helyez-1 > nek, munkaidő lejár-11 l ' ta után, megtelik a kerthelyiség pihenni,1 szórakozni vágyó dől ] gozókkal, akik élve­zik a jégbehűtött sü­teményeket és italo-\ kát, a tiszta tettyei, levegőt, a „pécsi ( Tabán“-ra nyíló pom. Kezdjük el a gabonaüszög ^elleni védekezést ’■‘s,! Csépiéikor egy egészséges ® gabonaszemre 30 ezer üszög- spóra kerülhet, ami a töb- ' bi egészséges mag fertőzé­sét is okozhatja. Ezért a gabonaüszöggel fertőzött táb­la termését külön asztagba rakjuk és legutoljára csé­peljük el* nehogy cséplés- sel az egészséges szemeket is megfertőzzük! Az üszögös gabona szal­máját almozásra ne hasz­náljuk. Az üszögös rosta­aljat ne használjuk takar­mányozásra* hanem égessük el* NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS Szederkény HELYREIGAZÍTÁS pás kilátást, lifá“-ban; * t „Ka­Tegnapi számunkban az „ös­szeházasítás vagy újítás” című ____cikkünkben sajnálatos hiba kö­PUSZTAl J ÚZSEF. vetkeílíOíB kéBStete törtéül»

Next

/
Thumbnails
Contents