Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-04 / 155. szám

NAPLÓ 1957 JÚLIUS 4 1 Többet várnak a szederkényi kommunista tanácstagoktól ! A tanács Szederkényben is a falu legátfogóbb tömegszerve­zete. Nincsenek benne nemek, korok és pártállások szerint szétparcellázva az emberek. Tagjai nagy tekintélyt élvez­nek a dolgozó parasztok között, bizalommal fordulnak hozzá­juk panaszaikkal, ha például a hús- és szódavízéllátással, vagy az üzletek nyitvatartási idejé­vel van baj. Röviden: ha a pártszervezet hatni alkar a falu közvéleményére, akkor elsősor­ban is a tanácstagok közvetí­tésével hathat é.s nyerheti meg a községet a párt politikája számára. E rendkívül fontos tömeg­szervezet eszmei és politikai vezetése hat kommunista ta­nácstagra van bí^va. A párt- szervezet másik huszonnégy tagja .ugyanis a többi tömeg­szervezet irányításával van el­foglalva. Egy szavazás tanulságai A kommunista tanácstagok­nak aránylag könnyű dolguk van, mert a tanácstagság ha­tározottan aktív (itt még soha­sem volt határozatképtelen ta­nácsülés), s számos jel bizo­nyítja, hogy magáénak vallja a népi hatalmat. Természetesen azért akad még tennivaló is. Épp a legutóbbi tanácsülés szolgáltatott rá példát Otterbein József tanácstag visszahívásáról volt szó. Otter- bein szidta, gyalázta a pártot az ellenforradalom idején, an­nak ellenére, hogy maga is MDP-tag volt egykor. Mégis, amikor a visszahívását kellett volna megszavazni, senki sem emelte fel a kezét. Ugyan miért? — kérdezhet­nénk. Talán nem értettek egyet a visszahívással? „Nem, egyetértünk mi azzal! Hamis kommunistának, kétkulacsos embernek nem lehet a becsüle­tes parasztemberek előtt te­kintélye” — válaszolták. — „Csak hát, mégis... Minek így szavazni. Jobb,' bá'így teszik fel a kérdést: Aki azt alkarja, hocy Otterbein köztünk ma­radjon, az emelje fel a ke­zét” így is szavaztak és nyugod­tan állíthatjuk: lelkiismeretük­re hallgattak, amikor senki sem tartotta fel a kezét. Az el- lenforradalmárt tehát vissza­hívták. Ezzel voltaképpen le is zárhatnánk az Otterbedn-ügyet, azzal a tanulsággal, hogy nem elég, ha a tanácstagság hű a népi hatalomhoz, nyíltan ki kell állni érte. MSZMP-csoportot! Ezzel visszakanyarodhatunk a kommunista tanácstagokhoz is. Mert a nyílt kiállás hiá­nyáért őket kell elmarasztalni, öten vettek akkor részt a ta­nácsülésen, s ha ők öten fel­tartják a kezüket, a többiek sem tétováztak volna. Hogy a jövőben ilyen esetek ne fordulhassanak elő, ajánla­tos lenne megalakítani az MSZ­MP-csoportot. A kommunista tanácstagság akkor válik MSZMP csoporttá, ha pártcsoportvezetőt választ, összeül a tanácsülések előtt, s addig vitatkozik a napirendre kerülő kérdésekről, amíg kö­zös álláspontra jut. (Természe­tesen, há a hat közül öt azonos véleményre jut eggyel szem­ben, akkor annak az egynek is a többség véleményét kell kép­viselnie, akár egyetért vele, akár nem.) így egységesen tud fellépni a tanácsülésen. Mivel a kommunista és nem kommunista tanácstag teljesen egyenlő, nagyon vigyázni kel­lene az egységes fellépés for­májára. Nem lenne helyes, ha az MSZMP-csoport vélemé­nyét előzetesen kijelölt, ún. .vezérszónok” adná elő, mert 5Z a nyomás politikáját jelen- lené a meggyőzéssel szemben, á helyes eljárás az, ha a kom­munisták egyenkint és úgy ad- ák elő egységes álláspontju­tat, mintha egyéni véleményük enne. (Magától értetődik, hogy megtörténhet: valamelyik pár­flz Esti Egyetem igazgatósága közli: Az Esti Egyetem igazgató­sága a következőkről értesíti hallgatóit: Az első évfolyam hallgatói­nak filozófia vizsgája 13-án, szombaton reggel 9 órakor kezdődik. Második évfolyam hallga­tóinak vizsgái politikai gazda­ságtanból július 8-án, reggel 9 órakor kezdődik. A vizsga helye: a megyei párt-intéző bizottság épületében, József Attila utca 10. sz. alatt lesz. Mindkét évfolyam hallgatóit kérjük arra, hogy a vizsgára1 pontos időben jelenjenek meg. Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Igazgató­sága. tonkívüli tanácstag ésszerűbb és jobb javaslattal hozakodik elő a tanácsülésen, mint a kommunisták. Ebben az eset­ben nem helyes, ha az MSZ­MP-csoport mereven kitart ré­gi álláspontja mellett.) Az MSZMP-csoportot az in­téző bizottság valamelyik tag­ja patronálhatná és közvetít­hetné az i. b. véleményét. Tovább egy lépéssel! Annál is inkább, mert az MSZMP-csoport tevékenysége korántsem annyiból áll, hogy összeül a tanácsülés előtt! Sőt: a két tanácsülés között bonta­kozhat ki igazán. ' Mire is lenne szükség? Dér Mátyás tanácselnök elv­társ elmondotta, hogy amikoi a községfejlesztési tervről van szó a tanácsülésen, a tanács­tagok egy része ingadozik. A községfejlesztés ugyanis ötszá­zalékos adóhozzájárulással jár és ki fizet szívesen? „A tanács­tagok még csak adnák — mon­dotta Dér elvtárs —, de nem szeretnek vitatkozni a fuka- rabb emberekkel, ezért félnek a terveket megszavazni is. Ilyenkor nincs más, tanácsülés előtt végig kell látogatnom a tanácstagokat egy kis házlagi- tációért...” Nos, itt a kiváló alkalom az MSZMP-csoport számára. Mert — abban mindenki egyetérthet — mégis csak sok egy ember­nek harminc helyre ellátogat­ni! Megjegyezzük: sokat foglal­koztak már a pártonk ívüli ta­nácstagokkal a kommunisták. Keller Bálint elvtárs például jó viszonyban van Muhr János, Magyar János és Magyar An­tal pártonkívüli tanácstagok­kal, gyakran beszélget velük. Egyikük sem kételkedik abban, hogy ellenforradalom volt az országban, csakhogy... tovább még nem jutottak. Pedig az idő sürget, hiszen közel három­negyed éve az ellenforrada­lomnak, s amint a .községfej­lesztési terv is mutatja, alapo­san előrehaladtunk azóta! (Egyébként nem is olyan nép­szerűtlen dolog a községfejlesz­tési adóért agitálni! Nehéz len­ne összeszámolni, mennyi min­dent építettek a felszabadulás óta ezekből a pénzekből! Hogy csak a nagyját említsük: autó­busz váróterem, Petőfi utca ki­kövezése, kultúrotthon-építés, vízlevezető árkok, járdák, 5000 facsemete elültetése, hangos­híradó, stb.) Ez csak egyetlen példa arra, hogy mit is tehetne az MSZMP- csoport a két tanácsülés kö­zött. A többit maga az élet kí­nálná fel. öt évvel ezelőtt jöttünk Magyarországra tanulni. Kezdetben nehezen boldo­gultunk, mert nem ismer­tük a nyelvet. Egy év alatt azonban elsajátítottuk any- nyira, hogy eljöhettünk Pécsre, a Bányaipari Tech­nikumba. Az eltelt négy év alatt éreztük tanáraink felbecsülhetetlen, fáradsá­gos munkáját és osztály­társaink segítségét. Most, hogy elvégeztük tanulmá­nyainkat, búcsúzunk. Kö­szönetét mondunk igazga­tónknak, tanárainknak s mindazoknak a közéleti személyiségeknek, bará­tainknak, a kiszistáknak, akiket ismertünk, akik bennünket szerettek, segí­tettek. Búcsúzunk és elme­gyünk úgy, hogy a távol­ság nem csökkenti, hanem erősíti további barátsá­gunkat. A Bányaipari Technikum ( öt koreai tanulója. A D.IÍSZ IV. kongresszusa Moszkva (TASZSZ) A De- j mokratikus Ifjúsági Világszö-! vétség tanácsa elhatározta,j hogy összehívja a DÍVSZ IV. 4 kongresszusát, amely összefog-^ 1 lalja munkásságának eredmé- ( 1 nyeit és meghatározza az új i 1 feladatokat Pályázati felhívás a Baranya megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére Baranya megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1957— 58-as tanévére. Az egyetem célja, hogy értelmiségi dolgozók (tudomá­nyos kutatók, orvosok, mérnökök, jogászok, írók, művé­szek, pedagógusok, stb.) párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták szervezett mar­xista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő: 3 év. A hallgatók a tanfolyam első évében: dialektikus és történelmi materializmust, a második évében: politikai gazdaságtant, a harmadik évében: a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulmányozzák. A tantárgyakból minden fél évben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzé­séről bizonyítványt kapnak, amely a fő tantárgyakban egyetemi végzettségű képesítést biztosít. A tanév október 15-től július 15-ig tart. Hetenkint egyszer meghatározott napon délután 5 órától 9 óráig kö­tött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétei kötelező. A tandíj egy évre 150,— Ft, amelyet két részletben kell kifizetni. Az egyetemre való felvétel feltétele: általában egye­temi, főiskolai végzettség, vagy megfelelő szakmai és po­litikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhe­tik felvételüket. A pályázatot a Pécsi Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre kell beküldeni (Pécs, József Attila u. 10. sz.' szeptember 1-ig. A pályázathoz mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot, 3. pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény ajánlását és igazolását jelen­legi munkaköréről. BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A HÉT FILMJE KARNEVÁLI ÉJSZAKA Színes szovjet film Nagy a sürgés-forgás egy moszkvai kultúrotthonban. A fiatalok szilveszter ünneplésére készülnek. Táncosok, éneke­sek, zenészek lázasan próbál­nak. A bál rendezésével a csi­nos Lena Krilovát bízzák meg. ! A rendezőség elégedett az , előkészületekkel, egyedül az igazgató helyettese, Szerafim Ivanovics Ogurcov zsörtölődik. Azt akarja, hogy a sok vidám­ság helyett komoly előadások­kal ünnepeljenek, a baletto- sok több ruhát vegyenek fel, a fiatalok kara helyett az aggok zenekara játsszon, éne­keljen a könyvtárosnőt szaval­jon a főkönyvelő. A fiatalok azonban túljár­nak Ogurcov eszén és igen jól szórakoznak. A film tele van vidámsággal, dallal, tánccal, szerelemmel. A főszereplők csinos fiúk és lányok. Lénát Gurcsenko alakítja. Bemutat- 1ja a Park filmszínház. Schaffhauser István: A társadalmi tulajdon védelméről 3. Beszéljenek ismét a számokl A Tatarozó Válla­latnál 1956. márciusában egy kocsis átlagkeresete 1670 fo­rint volt, míg 1957. áprilisában 2585 forint, • tehát 79,8 száza­lékkal emelkedőit, nem is szólva a ralkodómunkásókról. Ennél a vállalatnál a munká­sok átlagkeresete a következő: 1956. áprilisában 1127 forint, 1956. II. felében 1297 forint, 1957. áprilisában pedig 1593 forint. Nem alkarok most összeha­sonlítást tenni más helyeken dolgozók fizetésével, akik pe­dig ugyancsak rendkívül ne­héz és amellett felelősségtel­jes munkát végeznek; De amikor államunk mindent el­követ, hogy dolgozóink élet­színvonalat emdje, úgy a.dol­gozóinktól is meg kell követel­ni, hogy becsületesen végez­zék munkájukat és szüntessék' meg a sorozatos kárt okozó visszaéléseket. A Baranya megyei Villany­szerelő Vállalatnál 1957. áp­rilis 1-vél rendezték a nor­mákat és a béreket. Ez a ren­dezés kb. 25 százalékos bér­emelést jelent. Ezzel szemben a tónyszámokait véve figye­lembe az 1957. áprilisában kifizotett munkabér 34 száza­lékkal magasabb, mint 1956. III. negyedévben kifizetett munkásátlagbér; Megállapítottuk, hogy az in­dokolatlan 8,7 százalékos emel kedésnek az az oka, hogy a munkások az egyes munka­helyeken naponta nem 8 órát, hanem 10—12 órát dolgoznak, de az ezen idő alatt elvég­zett munkát 8 órára számol­ják el. így teljesítményük és bérigényük sókkal magasabb. A bérnek a termelési érték­hez való viszonyát legjobban a 100 Ft bérre eső termelé­kenységi mutató mutatja. Amíg 1956. III. évnegyedben 100 Ft bérre 735 Ft termelés jutott, addig 1957. márciusá­ban 100 Ft bérrel csak 472 Ft értéket, áprilisban pedig 210 Ft értéket termeltek; Elrettentő példaként foglalkozni kívánok a Kom­lói Helyiipari Vállalat vizs­gálati anyagának egy részé­vel. Ez a vállaltat 1956. év fo­lyamán a tervezett termelési költségeit 22 százalékkal lép­te túl. Ez annyit jelent, hogy a 911000 Ft-os tervezett nye­reség helyett nemcsak hogy semmi nyereséget nem ért el, hanem %9 000 Ft volt az éves vesztesége. Megértjük e megdöbbentő eredményt mi:i$jár£, ha e vál­lalat vizsgálati anyagából csak pár adatot megemlítek. Ennél a vállalatinál a kár­pitos, az asztalos, a lakatos­üzemekben. a termeléshez fel­használt anyag nyilvántartá­sa és számbavétele bűnösen szabálytalanul történt. Ezek az üzemek kézi raktárral ren­delkeztek, s hogy egy hónap­ban a vállalatnál elkészült gyártmányokhoz mennyi anya­got használtak fel, azt nem a gyártmányokra vagy gyárt- mánycsoportokra szabálysze­rűen előreutalványozott és utólag a tényleges felmerülés alapján állapították meg, hanem az illető üzem kézi- raktárának hó eleji és hó végi raktárkülönbözete között mu­tatkozó anyagmennyiséget rá- ömlesztették az illető üzem­ben abban a hónapban készí­tett gyártmányokra globálisan. Ez a nagymérvű szabálytalan­ság minden anyagpaaaiMst és anyaglopást fedezett, és meg­állapíthatatlan mennyiségű és értékű anyag tűnt el a műhe­lyekben. Egy másik eset: Ettől a vállalattól 1956. decemberében három dolgozó több alkalom- mail felutazott Budapestre, hogy a „Csepel” autógyárban a vállalat részére gépkocsit vásároljanak. Előadásuk sze­rint az autó megszerzéséért 15 900 forintot „csúsztattak”, azaz jogtalanul és szabályta­lanul állítólag 15 900 forintot fizettek ki az autógyári mun­kásoknak és eddig ismeretlen egyéneknek a vállalat pénzé­ből azért, hogy szabályszerű kiutalás nélkül a vállalatnak autója legyen. Amikor a 15,900 forinttal kellett volna számolni, elő­adásuk szerint a főkönyvelő utasította az anyagkönyvelőt, először szerezzen valahaimét 15,900 forintot, hogy a Magyar Nemzeti Banktól felvett pénzt visszafizethessék, majd utána úgy kel feltüntetni, hogy ezért a pénzösszegért a vállalat anyagot, nevezetesen vasanya­got vásárolt és majd ennek a nemlétező anyagnak a fel- használását a lakatosrészleg műszaki vezetője el fogja szá­molni a Vállalat felé. Az anyagkönyvelő elment Bonyhádira és az ottani föld- művesszövékezettől kért és ka­pott 15,900 forint készpénzt. A bonyhádi földművesszö­vetkezet 1957. február 1-én 11.414,49 forint értékű. feb­ruár 15-én pedig 4.402,74 fo­rint értékű különböző vas­árukról számlát nyújtott be a vállalat elleni inkasszóra, me­lyet a vállalat február 11-én, illetve február 26-án kifogás nélkül kifizetett az MNB út­ján. A két szám együttes ösz- szege 15.817,23 forint Természetesen mind a két számla hamis, mert mögötte anyagszállítás nem volt és en­nek következtében a benyúj­tott incassok is jogtalanok; A főkönyvelő ugyan utasítást adott a nemlétező anyag rak­tárra való vételezésére és le­könyvelésére, azonban az anyagkönyvelő ezt már meg­tagadta* A munkabér vonalon történt szabálytalanságok közül csak egyet említek meg. Az ipari tanulók munkájának elszámo­lása a vállalatnál akként tör­tént, hogy az általuk végzett munka az illető részleg szak­munkásainak a teljesítményét növelte. Tehát a tanulók ál­tal végzett munkáért a bért a szakmunkások kapták meg, és az ő teljesítménybérük emelkedett ezáltal jogtalanul. A Munka Törvénykönyve sze­rint annak a szakmunkásnak, aki a tanulót tanítja, bérét 5 százalékkal lehet növelni, de nem egy másod-, vagy har- niadéves tanuló önálló munka- ját teljesítménybérben a taní­tó szakmunkásnak kifizetni; Minthogy a vállalatnak 60 ta­nulója volt, ez a jogosulatla­nul kifizetett munkabér tekin­télyes összeget tesz ki. Csak pár kiragadott, okulá­sul szolgáló példát vetettem fel, s most már megértjük, hogy a bűnös mulasztások és a bűncselekmények sorozata következtében miért lett en­nek a vállalatnak nyereség helyett közei 1 milliós veszte­sége. Hol volt és miit tett itt az ellenőrzés és általában a vezetés mivél foglalkozott? Pár szót a Szigetvári Konzervgyárról. Elöljáróban meg kell mon­danom, hogy ennek a gyárnak igazgatói az utóbbi években általában egy év, másfél éven­ként váltakoztak. Az egyiket rv^miumcsalasert vonták és csalás miatt. A jelenlegi új igazgató leltározást hajtat végre, nem valami irigylésre méltó körülmények között. Bár a leltározás még folya­matban van, körvonalai azon­ban már kezdenek mutatkoz­ni, kb. 6 és fél millió forint hiány várható. Ez az összeg ugyan még csökkenhet, mert az egész üzemre kiterjedő lel­tározás több évre visszame­nően nem volt és így nem le­het még megállapítani, hogy esetleges leírásokkal mennyire csökken ez az összeg. Egv azonban már mutatkozik, hogv rendkívül nagy a társadalmi tulajdont ért kár. Az üzemben uralkodó állapotokra jellemző, hogy vannak gépek, amelyek létezéséről nem tudnak, vagy pl. nem tudják pontosan és megnyugtatóan, hogy az üzem­nek hány raktára van, az tizem területén kívül a köz­ségben lévő egyes házak pin­céiben. Véletlenül jöttek csak rá arra, hogy a barcsj vasút­állomáson is van egy raktá­rak, ahol több vagon áru van. Ezt is úgy tudták meg, hogy az igazgatót figyelmez­tették rá. Jellemző továbbá ezekre az állapotokra, hogy az üzem a kísérleti gazdaságtól kórt kölcsön egy szivattyút, mert úgy tudták, hogy nekik nincs szivattyújuk. A kölcsön­kért szivattyú elromlott, al­katrészt kerestek hozzá a se- lejtanyagok között, ahol egy kifogástalan állapotban lévő új szivattyút találtak. (Folytatjuk) Búcsúzunk

Next

/
Thumbnails
Contents