Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI EGY ÚJ BÁNYAGÉP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957. JÜL. 13. Tovább a megkezdett úton A baranyai bányaüzemekben most készítik az első félév eredményeit, hibáit összefoglaló mérlegbeszámoló­kat. Csak e számadások elkészülte után tudunk majd tiszta képet alkotni arról, hogyan dolgoztak bányászaink, mi az, amire a jövőben vigyázni kell, ha jó eredményeket akarnak elérni. De ha nem is állnak rendelkezésünkre minden tekin­tetben felülvizsgált adatok, annyit már most is meg le­het állapítani, hogy megyénk bányászai jól dolgoztak az első félévben — különösen a második negyedévben — s termelésük egyre inkább megközelíti a múlt év 111. ne­gyedévében elért termelési szintet. A komlói bányászok közel 400, a pécsiek közel 390 vagon szenet termelnek na­ponta, s annak ellenére, hogy mindkét szénbányászati trösztnél egy órával csökkent a széntermelést végzők munkaideje, a produktív teljesítmények a legtöbb helyen már elérik, az összüzemi teljesítmények pedig megköze­lítették a múlt év szeptemberében elért teljesítmény szin­teket. Különösen örvendetes az a javulás, amely a 111-as, Anna-akna, a vasasi és még néhány bányaüzemünkben mutatkozik. A III-as aknai bányászok például frontfejtés­ben 2,474 to/mű, kamrafejtésben 2,306 to/mű, elővájáson 1,377 to/mű, teljesítményt értek el a múlt hónapban, s így az összüzemi teljesítményük 0,842 to/mű alakult a múlt év szeptemberében előirányzott 0,844 to/mű teljesítmény­nyel szemben, Az a fokozatos javulás, amely az év eleje óta hónap- ról-hónapra jellemezte bányászaink munkáját, elsősorban kormányunk helyes politikájának tulajdonítható. Kormá­nyunk nagy energia- és fűtőanyagnehézségeink ellenére sem állított túl nagy követelményeket bányászaink elé, s így módot, lehetőséget nyújtott a termelés zavartalansá­gához szükséges előkészítő, fönntartó és más munkák ide­jében való elvégzéséhez. A helyes, az adott körülménye­ket mindenkor figyelembe vevő gazdaságpolitika, a szén- bányászati trösztök és a bányaüzemek vezetőinek bizo­nyos fokú „önállósítása”, és nem utolsósorban az a nagy­fokú erkölcsi és anyagi megbecsülés, amelyben megyénk bányászai is részesültek, meghozta az első eredményeket. Persze, ma amikor eredménynek könyveljük "el,“Kógy bányaüzemeinkben általában egyenletes a termelés, hogy a legtöbb helyen biztató a teljesítmények alakulása, s a termelési költségek is az előírt szint körül mozognak, lát­nunk kell, hogy milyen sok mindent kell még tennünk azért, hogy bányászaink munkája minden tekintetben ki­elégítő legyen. A fő feladat továbbra is a termelés foko­zása maradt, mivel- bányaüzemeink termelése még min­dig alacsonyabb, mint a múlt év szeptemberében volt. A termelés növelését itt Baranyában, de főként Komlón nem annyira a munkások számának növelésével, mint a teljesítmények javításával, a munka jobb megszervezésé­vel kell elérni. A lehetőségek adva vannak. Bányaüze­meink állapota a korszerű biztosítási elemek egyre na- gyobbmérvű alkalmazásának, a fenntartási teljesítmények javulásának eredményeként jobb, mint arra néhány hó­nappal ezelőtt számítani mertünk volna. A műszaki fel­tételek hiányára is sokkal kevesebb a panasz, mint koráb­ban, s a szakmánybér bevezetése óta bányászaink is jobb kedvvel, nagyobb lendülettel dolgoznak. A terv teljesíté­séhez szükséges széntermelő munkahelyek is általában mindenütt biztosítva vannak. Mindezeket a lehetőségeket azonban ki is kell használni. S hogy ez sikerüljön, annak ma talán a legfontosabb feltétele a munkafegyelem meg­szilárdítása. A munkaerővándorlás megszüntetése, a bumlizók számának csökkentése mellett a legtöbb baranyai bánya­üzemben munkahelyi fegyelem terén is sok a javítani való. Szinte általános jelenség, hogy a szállításnál dolgo­zók — s főleg új munkások — nem dolgozzák végig az előírt munkaidőt, hogy nem tartják be a kötelező rendsza­bályokat és ily módon is nehezítik a széntermelők mun­káját, akadályozzák a teljesítmények növelését. A Béta­aknai bányászok — nagyon helyesen — már követelték, hogy az ilyenekkel szemben legyenek erélyesebbek a fnű- szaki vezetők, a felügyelet, sőt a csapatok vezetői és az öreg bányászok is. A termelési költségek csökkenését eb­ben a félévben ugyanis csak a termelés növelése, a jobb munkaszervezés (ezen belül az improduktív műszakok számának csökkentése) és csak kisebb részben az anyag­takarékosság útján tudják biztosítani. Márpedig a terme­lési költségek csökkentését minden körülmények között el kell érni, mert a jelenlegi önköltség még nagyon- nagyon magas. A III-as aknai bányászoknak például ton- nánkint 18 forinttal kell olcsóbban termelniök, a hidasi bányászoknak pedig 17 forinttal. És ez nem is olyan sok, ha például figyelembe vesszük, hogy a hidasi bányászok a múlt év szeptemberében 106,47 forintért, májusban pe­dig \76,04 forintért termeltek egy tonna szenet. Az említett feladatok sikeres megvalósításához a mű­szaki és egyéb feltételek mellett szükséges még az is, hogy a baranyai bányászok között az első félévben kiala­kult nemes munkaverseny még szélesebb körűvé, még elevenebbé váljon. Meg kell mondani, hogy az utóbbi idő­ben bányáinkban ismét kezd formálissá, bizonyos mér­tékben érdektelenné válni a verseny. S ez abból adódik, hogy bányaüzemeinkben nincs igazi gazdája a verseny­nek. A pártszervezetek a szakszervezettől, a szakszerve­zetek az üzem vezetőitől várják, hogy „jobban törődje­nek'’ a versennyel s közben — néhány kivételtől eltekint­ve — elfeledkeznek arról, hogy igazán nemes, a legszé­lesebb bányásztömegeket megmozgató eredményes ver­seny csak ott alakul ki, ahol azt az említett szervek kö­zösen szervezik, ahol a verseny eredményeinek ismerteté­séről, a versenyben példát mutatók népszerűsítéséről, söf jutalmazásáról sem feledkeznek meg. Reméljük, hogy a baranyai bányászok ebben a félévben is encdménycscn haladnak tovább a megkezdett úton. Ezzel az Ajtay-féle ereszke szállító-berendezéssel kezde­nek kísérleteket hamarosan István-aknán. Az ereszkeszállí- tás gépesítése régi problémá­ja a pécsi bányák szakembe­reinek. Számos kísérletet vé­geztek már különböző beren­dezésekkel, de kielégítő ered­ményt edJAg még nem érteje el. Az új Ajtay-féle szállító- berendezésről is különbözőek a vélemények. Véglegeset majd a bányabeli tapasztalatok után lehet mondani. A lottó nyerőszámai 9,13, 24, 51,63 Vegyen részt minden bányász a VII. bányász­nap tiszteletére indított munkaversenyben! Termelési kérdéseket tárgyalt a bányász szakszervezet központi vezetősége A bányász szakszervezet központi vezetőségének pén­teki ülése az MSZMP oszágos pártkonferenciájának határo­zata alapján a szakszervezet feladatait tárgyalta a termelés »'okozásában. A legfontosabb feladat most az — mondotta Blaha Béla elnök, beszámolójában —, hogy a szakszervezet elemezze nyolc év munkaversenyének tapasz­talatait és ennek alapján meg­találja a munkaversenynek azt a formáját, amely mentes lesz azoktól a bürokratikus voná­soktól, amelyek a múltban aláásták a munkaverseny te­kintélyét, Gondoskodni keli arról, hogy a munkaverseny ne kény­szerítse a dolgozókat fizikai erejüknek a normálisnál na­gyobb megfeszítésére. A mun­kaverseny jó munka­szervezésből, korszerűsítésből, a technika alaposabb kihasz­nálásából, az újítómozgalom ki fejlesztéséből álljon. Igen fontos a verseny he­lyes értékelése. Leghelyesebb volna, ha a versenyben elért százalékot a dolgozók műszak- keretéből számítanák ki. A központi vezetőség szé­leskörű vita után tudomásul vette a beszámolót és meg­bízta az elnökséget, foglalja határozatba annak a terme­lésre és a termelékenység nö­velésére, valamint a munka­verseny megindítására vonat­kozó javaslatait. A központi vezetőség ez­után felhívást bocsátott ki, amelyben felszólítja a bánya­ipar minden dolgozóját: kap­csolódjon be a VII. bányász­nap tiszteletére indított mun­kaversenybe és a versenyben való helytállásukkal fejezzék ki egyetértésüket a pártkonfe­rencia határozataival, A pécsiek ajándéka 1166 toima szén terven felül Még mindig a pécsieké az elsőség a két széntröszt dol­gozóinak versenyében. Július 11-én ismét 104,5 szá­zalékra teljesítették napi ter­vüket a pécsi bányászok. A komlóiak is teljesítették a ter­vet, s most már sikerült havi eredményüket is 100 egészré kerekíteni. A komlóiak havi 100 száza­lékával szemben a pécsiek 103,1 százalékra teljesítették július 11-ig a tervet. A túltel­jesítéssel 1166 tonna szenet ad­tak népgazdaságunknak — ter­ven felül; A brüsszeli világkiállításra készül a porcelángyár Lesz-e tizenharmadik havi fizetés? Palackozzák a vasasi metánt A pécsi porcelángyár a má­sodik világháború kergeti* óta nem vett részt világkiállításon. Pedig valószínűleg sok csodá- lója afcadít volna a világhírű eozinvázáknakj porcelánfigu­ráknak; Most a tervek szerint a por­celángyár is részt vesz gyártmá nyaival a brüsszeli világkiállí­táson, mint a magyar pavilon egy kis része. A gyár leg­szebb kézzel festett eozinvá- záit, máz alatt festett porce­lánfiguráit viszi M; A kiállítás mellett még egy nagyon fontos kérdés tolako­dik gyakorta a porcelángyári munkások szájára: lesz-e eb­ben az esztendőben tizenhar­madik havi fizetés? A választ is nekik kell megadniok a kér­désre. A válasz első része biz- tató: a gyár 108,6 százalékra teljesítette első negyedévi ter- vél. .A,, minőség is egészen jó, az önköltség jelentősen csök­kent. Ezzel a gyár dolgozói teljesítették azokat a feltéte­leket, amelyeket azelőtt az élüzem cím elnyerésénél meg­szabtak. A második negyedévi terv eredményei alapján tehát van remény a tizenharmadik havi fizetésre. A Petöfi-aknai metánlecsa­poló berendezés üzembehelye­zése óta állandóan működik. Az ott dolgozók, a csapolás során eddig 133 000 köbméter metánt vontak ki a fejtések­ből. A lecsapolt gáz egy részét, közel ötvenezer köbmétert, a metántüzelésűre átalakított ka zánban égettek el, más részét a levegőbe engedték. A gáz további hasznosítása érdekében megkezdték egy kompresszorház építését. Ha a ház felépül, egy magasnyomású kompresszort szerelnek fel benne. Segítségével palackoz­ni fogják a metánt; A palackozott metánt labo­ratóriumi kísérletekre, és a u- tók hajtására akarják felhasználni. Két új autóbuszt kap a város Mint ismeretes, a Pécsi Közlekedési Vállalat fedezetet kapott több, új Ikarusz-autóbusz vásárlására. A vállalat már hosszabb idő óta igényelt a gyártól kocsikat, míg végül a re-* zetőség kénytelen volt a fővárosba utazni az ügy elintézésére, A Pesten kapott ígéretek szerint július 25-ig két új lka* rusz kocsit kap a város. A két kocsi Ikarusz 31-es típusú lesz, 40—40 személyes befogadóképességgel. Új hústöltőgépet • gyártanak Pécsett A Sopiana Gépgyárban el­készült egy 85 literes hidrauli kus hústöltő-gép újabb minta- példánya. Az új gép sokkal szebb, kisebb, könnyebb és valamivel gyorsabb is, mint elődje. Áramvonalas külsője pedig igen alkalmas arra, hogy kivigyék a nemzetközi piacra. Sorozatgyártását a negyedik negyedévben kezdik meg, at­tól függően, mennyi rendelést kapnak majd. Két és fél holdról 120000 forint bői azonban nem lehet csodá­kat produkálni még akkor sem, ha egy-egy évben há­rom-négy féle növényféleséget is termesztenek. Dorn Mihály mégis vállalta, hogy 120 000 fo­rint jövedelmet biztosít a ker­tészetből ebben az évben. Sok ez két és fél hold után? Pe­dig ebből már 68 000 forint a kasszába került július elejéig. A háziasszonyok lehet, hogy nem keresnek ilyen jól mint a sellyei kertészet, de bizo­nyára nem is használják úgy a földet mint Dorn Mihály. Csak egy példa. Egyik területről korán leszedték a karalábét, s helyére paradicsomot ültettek. -A paradicsom már. jövedelmez, de a közé ültetett zöldbabból is pénzt kap a tsz. A paradi­csom között nőnek a hosszút, zöld uborkák, s itt termelik az ízletes retket is. Ha már ezek­ből egy sem lesz, még mindig ültethetnek bele kései káposz­tát, karalábét Ismerős már a sellyei kerté­szet, s Dorn Mihály sem ide­gen. 30 éve vezeti itt a ker­tészetet, sokat tanulhat tőle az ember, így hát érdemes több­ször meglátogatni. Szakmáját annyira szereti, hogy semmi­vel nem cserélné fel. Erre leg­jobb példa harminc éves szol­gálata, küzdelme, ügyeskedé­se egy helyen. Akkor örül, ha szépek a növények, s ha van valaki mellette, akihez szól­hat. Munkája nem szünetel az esztendő egyik szakaszában sem. Télen virágokat nevel, koszorúkat készít, ápolja a pa­lántákat. Kora tavaszon ülteti a paprika, paradicsom és egyéb korai palántákat* gyomlál, ön* töz az apró száracskák között, hogy azok erősödjenek, s mi­nél előbb terméssel örvendez­tessék. Amikor a pécsi Sziletekben megjelenik a primőráru, a sellyei boltok is árusítanak uborkát, paradicsomot, zöld­paprikát. Es sokkal olcsóbbak az ilyen áruk mint Pécsett. A Kossuth téri zöldségboltban még mindig két forint darab­ja, a piacon egy nyolcvan. Sellyén már régóta 80 fillér a zömök, sárga paprika. A pa­radicsom nem érik olyan gyor­san, mint ahogyan jönnek a felvásárlók. Paprikából is el­fogyna a jelenlegi mennyiség­nek akár a háromszorosa is. Kőt és iái. holdas kertészet-

Next

/
Thumbnails
Contents