Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-11 / 161. szám
2 N A Pt ö 1957. TÜLITTS 11, Aratási jegyzetek finden történt. Szabó János gazda az egyik vállalatnál dolgozó fiát így búcsúztatta: — Aztán siess ám haza Pestről, mert szombaton és vasárnap aratni kell. Tudod nem kaptam aratókat, én meg mm bírok a 11 hold gabonával .. j A fiúnak nem füllött a Joga az aratáshoz. Ilyen melegben aratni?! Mondani sem kell, hogy a fiú egyáltalán nem várta a szombatot. A fiú megjött pénteken este. Legnagyobb csodálkozására így fogadta az apja: — Holnap reggel kimegyünk, de nem aratni. Csak a kévéket kell összehordani. — Hát mégis talált aratót? — Találtam bizony, méghozzá a pécsváradi gépállomást. Egy nap alatt levágta a gép mind a 11 holdat. A fiú örült: egyrészt azért, hogy nem kell aratnia, másrészt azért, mert az apja is megértette végre: olcsó is, gyors is a gép. Hirden azóta sok paraszt keresi fel Szabó bácsit és így könyörög neki: — Intézze már el, hogy hozzánk is jöjjön a gép! Hát igen! Hirden is megtört a jég! o Vasárnap a piacon két nagyhangú asszonyra lettem figyelmes. Először azt gondoltam: veszekednek és egy jő asszcmyverekedés reményében közelebb mentem. Nem veszekedtek. Az egyik asszony azon sopánkodott, hogy nem kapnak aratót. — Négyszáz forintért akarnak levágni egy holdat,, j r-* panaszkodott. — Nekünk még háromszáznegyvenért vágták! — így a másik. — Ki az isten tudja megfizetni a négyszázat!? Mi nem! Mondta is az uram, hogy nem négyszázazunk. Megfogadjuk a gépállomást! Levágja az olcsóbban. Hát ez lett a hangoskodás vége; négyszáz helyett kikötöttek a gépállomás mellett. Szentlőríncen mesélték, hogy a gépállomás egyik traktorosa a tsz árpáját aratta aratógéppel. A mellette kaszáló paraszt át-átment: megnézni, hogyan arat a gép. Aztán visszament és tovább húzta a kaszát. Már több mint fél holdat levágott a gazda kaszával, amikor az utolsó fordulóhoz érkezett a traktoros* ö már öt holdat vágott le. Intett a traktoros a gazdának. Már búcsúzni akart, amikor a gazda megállította. Ledobta a kaszát: — Asszony, akaszd a kaszát a szögre — fordult a feleségéhez, majd a traktoroshoz. — Maga pedig álljon be ide az én földemre. Fél holdat fizetek, vágja le. A traktoros beállt és alig negyedóra alatt levágta azt a gabonát, amelynek aratása a gazdának és a feleségének estig is eltartott volna. A lippói termelőszövetkezetben, de másutt is, amikor a kilépettek után érdeklődtem ez volt a válasz: — Majdnem mind megbánta. Különösen az asszonyok, de a férfiak is. Ez a megbánás különösen most, aratáskor mutatkozik meg, amikor mi géppel aratunk, a legnehezebb munkát elvégzi a gép helyettünk, akkor ők hajnaltól, késő estig húzzák a kaszát. Az asszonyok mérgelődnek, fáj a derekuk, hisz rég nem szedtek már markot. Megszokták, hogy a gép végezte helyettük ezt a nehéz munkát. Nem csoda tehát, ha ki-ki- törnek: — Kellett nekünk! — és bizony ilyenkor van mit hallgatni a férjnek, aki annakidején legtöbb esetben az asz- szony befolyására hagyta ott a termelőszövetkezetet. Hiába! Ilyenek az asszonyok — tisztelet a kivételnek — akkor ébrednek rá tettük helytelenségére, amikor már maguk is érzik annak kárát. SZALAI JÁNOS A Dunántúli Napló postájá Műtermet kérnek a képzőművészek A képzőművészek, festők, szobrászok alkotni, dolgozni akarnak. Pécsett mintegy iO képzőművész él, akik már eddig is tárlatokon, kiállításokon tanúbizonyságát adták tevékenységük eredményének* Lelkesedésben, aiköinívágyásban nincs is hiány. Munkájukat azonban műteremhlány akadttiybtZllV Műterem nélkül pedig nagyon nehéz az alkotás. Az én „műtermem" például kétszer három méter nagyságú, amelyben szinte képtelenség perspektivikus képeket festeni. A műteremhiány hatással van a képek mondanivalójára Is: kis műteremben nem lehet nagyobbmére- tü kompozíciót alkotni. A müteremhiiny megoldására lenne lehetőség. Pécs Jelentős mértékben fejlődik, új városrészek épülnek. Azonban eddig még senki nem gondolt arra, hogy az újonnan épülő házakban egy-egy műteremmel rendelkező lakást is építenének. Ezek a lakások nem lennének lényegesen költségesebbek, hiszen mindössze arról lenne szót hogy egy-egy lakást nagyobb ablakkal kellene ellátni. A műteremmel nem rendelkező képzőművészek nagyon hálásak lennének, ha a jelenlegi lakásuk cseréjeként ilyen műteremmel ellátott lakást kaphatnának. Ez a gondolat nem újkeletű. Szegeden és Miskolcon már épülnek a mütermes lakások, s ha Szegeden és Miskolcon ez a probléma megoldható, akkor Pécsett Is kezdeményezni lehetne ezen példák alapján. I A műteremhlány enyhítésére még., más mód is kínálkozik: példáulj vannak Pécsett régebben épült\ mütermes lakásoki amelyekbenj nem képzőművészek laknak. Véle-i mémjem szerint ezek kisebb költ-J Béggel átalakíthatók s lakóik kö-i zös megállapodás után cserélhet-j nének a műteremmel nem rendel-j kér.5 képzőművész lakásával. Ezeknek a javaslatoknak meg-i valósítása nagymértékben hozzá-1, járulna, hogy a pécsi képzőmilvé-t szék az eddiginél még hathatósab-\ ban munkálkodhassanak saldtnst eszközeikkel a szocialista kultúrál ápolásában, fejlesztésében. REMECZ BÉLA » festőművész. S tatlan kenyérrel traktálják a fogyasztót, amit a dióspusztai példa Igazol. Helyes lenne, ha a Szigetvári Sütőipari Vállalat vezetősége most már végérvényesen rendet teremtene a portáján és megszüntetni a további panaszokat. Ehhez a megyei tanacs Ipari osztálya is adja meg a kellő segítséget! Goromba házfelügyelő A FelSő-Makir dűlőben lakom.' Feleségem Július 5-én reggel négy órakor rosszul lett. Vesegörcsöt kapott, nagy fájdalmai voltak. Elindultam a körzeti orvoshoz a Doktor Sándor utca 39. számú házba, hogy a beteghez hívjam. A kaput zárva találtam. Kerestem a csengőt, helyette a kapu melletti talon két drótszálat pillantottam meg. Ezeket többször egymáshoz érintettem, mire egy goromba női hang szólalt meg. Elmondtam, hogy az orvost keresem. A válasz: „Nem érdekel engem az orvos, hagyjon békén, ne zavarjon. Ha akar az orvossal beszélni, hívja fel telefonon". Miután a házfelügyelő nem engedett be, kénytelen voltam folytatni az utamat. A nagypostáról telefonáltam az orvosnak. Mire visszaértem már többször hívta a taxit, hogy gyorsabban a helyszínre érkezhessünk. A taxiállomás azonban nem Jelentkezett. Végül a mentők segítségét kértük, akik feleségemet beszállították a kórház oa, i Szeretném, ha az illetékesek kivizsgálnák az esetet. Ugyanis nem tartom helyesnek, hogy a házfelügyelő nem nyitott ajtót, szerintem, ahol orvos lakik, lelkiismeretes házfelügyelőnek kell dolgozni és a csengőnek sem szabad ilyen állapotban lenni. HERENDI LAJOS Felső-Makdr dűlő 12. szám. Baranya megye és Pécs város lakásügyi helyseiéről (Folytatás az 1. oldalról.) Brikettgyár építését végzi. A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat Komlóra, a Somogy megyei Építőipari Vállalat Pécsre vonul fel több éves építési program kivitelezésére. De e jelentős átcsoportosítások ellenére is, az idei lakásépítési program teljesítése építőipari kapacitás hiánya miatt veszély ben van. Ugyanakkor az építésügyi minisztérium építőipari vállalatai országosan kapacitás-felesleggel rendelkeznek. A lakásépítési program idei teljesítése feltétlenül megköveteli, hogy további, jelenleg kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatokat irányítsanak Baranya megyébe. Az elmúlt években a lakások legnagyobb része állami erőből épült. A lakásproblémák enyhítése és végső megoldása feltétlenül szükségessé teszi az állami támogatás további kiterjesztését és a magánerőből történő lakásépítés feltételeinek megteremtését. Mindkettőt megnehezíti azonban az építési fedezet hiánya és az anyaghiány. A dolgozók nagy részének keresete még nem teszi lehetővé új lakóházak, illetve lakások építését. Bár a munkások átlagkeresete ez évben több mint 30 százalékkal magasabb az előző évinél és a parasztság jövedelme is jelentősen nőtt, mégis — az építőanyagok árának emelkerése miatt — alig vá-ható valamilyen javulás az állami támogatással és magáné ■'■bői történő lakásépítkezés területén. — Évről-évre emelkedik, mégis kevés az OTP kölcsön. Hiba, hogy az OTP az év elején még nem tudja, hogy milyen összeget biztosíthat lakásépítkezés támogatására. E miatt az állami támogatással történő lakásépítés meglehetősen tervszerűtlen. Ugyanakkor a falusi lakásépítési akció elhanyagolt, szűk méretű volt. A paraszti Felhívási Értesítjük a város lakosságát; hogy a csecsemők tejellátásának biztosítása érdekében a súlyponti helyeken levő alább felsorolt tejboltok július hó 14-től f. évi szeptember hó 30-ig vasárnap reggel 7-től 9 óráig csecsemő és minőségi tejet hoznak forgalomba. A vasárnapi árusításra kijelölt boltok a következők: 32. sz. tejbolt Huba u. 14., 34. sz. tejbolt Szabadság út 54., 38. sz. tejbolt Irányi Dániel tér 2., 40. sz. tejbolt Sallai u. 37., 41. sz. tejbolt Rákóczi út 69.; 42. sz. tejbolt Tol- buchln út, 45. sz. tejbolt Doktor Sándor u. 51.; 48. sz. tejbolt Bajcsy Zsilinszky u. 30.. 54. sz. tejbolt Hunyadi János út 12.; 56. sz. tejbolt Jókai tér 5., 61. sz. tejbolt Engels u. 7.; 80. sz. tejbolt Vasas II., 81. sz. tejbolt Pécs- bányatelep, 101. sz. fúszerbolt Pées-Meszes, 103. sz. fűszerbolt Borbála-telep 5. sz. Felhívjuk mindazon fogyasztók figyelmét, akik a csecsemőtejnek vasárnapi kiszolgáltatását igénybe kívánják venni, hogy a Július hónapra leadott tejjegyetk „Tej V.” jelzésű utalványszelvényét kérjék vissza — amennyiben a rendszeresen kiszolgáló boltjuk vasárnap nem tart nyitva — és azt a legközelebbi vasárnap Is nyltvatartó tejboltban adják le. A boltok a cseesemötej vasámani kiszolgálását csak akkor tudják biztosítani, ha a „Tej V.” jelzésű utalványszelvényt ezen határidőig leadják. A későbbi hónapokra a már említett „Tej V.” Jelzésű szelvényt a tárgyhónapot megelőző 27-ig kell a vasárnap is nyit- vatartó tejboltnak leadni. Kérjük a fogyasztóközönséget, hogy a csecsemő- és minőségi tej időben történő megrendelése érdekében a megadott határidőket pontosan tartsák be. PÉCS VAROS TANÁCSA V. B. KERESKEDELMI OSZTÁLYA építkezési igények kielégítését jelenleg semmiféle állami támogatás nem biztosítja. Ami az anyaghiányt illeti, az elmúlt években a lakosság körében értékesíthető építőanyagok mennyisége a szükségleteket nem fedezte. Ennek következménye, hogy az OTP akció keretén belül az elmúlt évekről 320 lakás építése ez évre húzódik át. — E mellett az építőanyagok helyi termelése is elhanyagolt. Az elmúlt év második felében és ez évben mind több helyi tanács indított be kőbányát, tégla-és mészégetőt, mégis a lehetőségek e területen nincsenek kellőképpen kihasználva. A helyi tanácsok és azok dolgozói a legkisebb mértékben érdekeltek az építőanyag helyi termelésében és ennek következménye, hogy azzal nem is foglalkoznak kellőképpen. Nincs előrehaladás az új építőanyagok előállításánál, és alkalmazásánál sem. A nemrég megindult salaktégla termelés — megfelelő beruházási hitel hiánya miatt — még kezdetleges, kisüzemi módon történik. Az új és olcsóbb építőanyagok előállítása és alkalmazása jelentősen csökkentené a lakásépítés költségeit is, ami végeredményben több lakás építését tenné lehetővé. A lakásgazdálkodást megnehezíti az, hogy a tanácsok jelenleg még nem tényleges gazdái a lakások elosztásának. Ennek oka, hogy az épülő lakások legnagyobb részét egyes állami szervek kapják meg szolgálati lakásként, a tanácsok pedig csaknem kizárólag a megüresedő lakásokkal rendelkeznek. Ez évben már intézkedés történt a lakásépítkezések egy részének tanácsi hatáskör alá vonásáról, ez azonban a megyében épülő lakásoknak csak kicsiny körére terjed ki. A tanácsok lehetőségei a lakásigények kielégítésében a lehető legkisebbek. Például 1956- ban a lakásigénylések száma 9.410, a kiutalt lakások száma pedig 3.983 volt, ami 42,3 százaléknak felel meg. 1957. május 31-ig a lakásigénylések száma 4.393, a kiutalt lakásoké pedig 1.050 volt, ami 23,9 százalék. E számoknál azonban figyelembe kell venni, hogy Pécs városánál 1.129, a megye többi helységeiből pedig 1.600 lakos disszidált. Emiatt 1956 végén és 1957 elején nagyobb lehetőségek voltak az igénylések kielégítésére. 1956-ban Pécs város tanácsa a lakásigények mintegy egyharmadát, ez év májusában pedig csak 16 százalékát tudta kielégíteni. A kiutalt lakások legnagyobb részét — 60—65 százalékát — munkások kapták. Rendkívül kis mértékben jutnak lakáshoz az új házasok. Pécsett a kiutalt lakások mintegy 20 százalékát, a megye többi helységei- • ben pedig nem egészen 5 szá- ■ Zalákat kaplak új házasok. Fisyelembevéve, hogy a me-' gyében évenként átlag közel ■ 4 000 házasságot kötnek, az új házasok részére történő- lakáskiutalások aránya igen alacsony. A végrehajtó bizottság foglalkozott a lakóházak karbantartásával és felújításával is, Megállapította, hogy a lakóházak államosításával mintegy 6.500 lakás került a tanácsok és mintegy 13.000 lakás az ingatlankezelő vállalatok kiélésébe. Az államosított lrira- házak legnagyobb részét 10— 15 éve nem tatarozták é= fev állapotuk igen elhany?” ' tanácsaink 1955-ben 3 millió forintot, 1956-ban 3 664 000 forintot fordítottak, ez évbon pedig 3 126 000 forintot fordítanak az államosított lakóházak felíriítására- és karb-r- tartására. Ez az összeg jelentős, mégis csak töredéke a tényleges igényeknek. Az elmúlt évben egy lakásbéri menyre Pécsett összesen 7R0 forint, Mohácson 1.570 forint felújítási és karbantartási kö’t ség jutott. Ha a karbante'-tá- sok ilyen ütemben folynának tovább, akkor mintegv 40 esztendőre lenne szükség, hogy valamennyi lakóház tatarozása és karbantartása m“g történjék. Különösen rossz állapotban vannak a tanácsok kezelésében lévő úgynevezett OFA házak. Ezek fetvntariá- sához csak a legkisebb mértékben lehetett hitelt biztosítani. E házak közül időközben sok romossá, lakhatatlanná vált. Mágocs községben például a felszabadulás óta 20 OFA ház dőlt össze kezelés és fenntartás hiányában. Szembetűnő, hogy a felújításra és karbantartásra biztosított összegeket a tanácsok és az ingatlankezelő Vállalatok nem használják fel tel-, jes mértékben. Ennek legfőbb oka, hogy a karbantartásra nem jut elegendő kapacitás. Ez a kapacitáshiány olyan méretű, hogy például a Pécsi - Ingatlankezelő Vállalatnál az elmúlt évben közel 1 mill'ó forint, ez évben már több mint 1,5 millió forint felújításra és karbantartásra fordítható ösz- szeg maradt felhasználatlanul. Az eddig felsorolt hiányosságok és nehézségek megszüntetése érdekében a Baranya megyei és Pécs városi tanács végrehajtó bizottságának sze - dai közös ülésén számos érdekes és értékes javaslat hangzott el és több v. b.-határozat született. Ezeket lapunk pénteki számában ismertetjük. UTYTTTYTVTYTTTTYrTYTYVTYYTTYYYYTYTYYTYVfYYYTYTTYYTYYYTYTYrTTYTYTYYTTTYTTTTTYTYYTYTTY, TYTTYTYTYYYTYTYTYTYYYYTJYYT JYYYTYYJYJTTYYYYTYTTTY-YYYYYYTfTYYYjrYYTTTTTTY' Revizionfzmus és marxizmus A „BevlzRmlzmuj és marxizmus” című tanulmányt dr. Tóth József egyetemi tanársegéd ké szítette. A szerzó elsősorban a re- vizlonlzmus magyarországi fel lépését és hatását elemzi, az októberi ellenforradalom előkész ítése és az események tükrében. Az alábbiakban „A revizlonlz mus gyökerei, forrásai és Jellemző vonásai” cimü fejezetét közöljük, A leninizmus tanulmányo- zásából tudjuk, hogy elméletileg és gyakorlatilag a munkásmozgalom és a marxiz- mus-leninizmus főellensége mindig is a jobboldali, opportunista, reformista irányzatok voltak. Annak Igazságáról, hogy sohasem volt a szektás baloldaliság a főveszélye a munkásmozgalomnak, ma tények győznek meg bennünket. Világossá válik ez a megállapítás, ha úgy tesszük fel a kérdésit, ahogyan az események tették fel nekünk 1956 őszén. Hova vezet és milyen veszélyt jelent a proletárdiktatúra viszonyai között a szek- tárianizmus, a baloldali túlzás? Kétségtelen, gyakran tévútra vezet, sok fájdalmat és sérelmet jelent a dolgozók számára, azt a veszélyt rejti magában, hogy a párt elveszti a tömegélc bizalmát és támogatását. De vájjon ez a veszély fenyegető végzetet jelent-e a proletárdiktatúra, a munkáshatalom számára? Ha veszélyt jelent is, nem jelent közvetlenül veszedelmet, de a proletárdiktatúra viszonyai között egy sor kóros tünetet eredményez, amit minden eszközzel és minden módon fel kell számolni. De tegyük fel a másik kérdést is. Z/lilyen veszélyt jelentettek októberben a népi demokráciára az opportunista, revizionista nézetek? A proletárdiktatúra destruálását, öszszes ellenségeinek harcbaszó- lítását és a népi demokratikus államhatalom ellen irányuló közvetlen támadást. Annak kihangsúlyozása mellett, hogy a baloldali túlzás ma nem a fő veszélye a mi előrehaladásunknak, mégis el teli ismernünk, hogy a baloldali túlzások tömkelegé 1953 slőtt és ezektől a hibáktól való assú, kényszeredett megválás 1956-ig nagyon káros hatással lelentkeztek fejlődésünkre, több oldalról, de mindenek- előtt azzal, hogy a baloldali túlzások és hibák egyik előfeltétele voltak a jobboldali revizionista, majd teljes árulást ilőidéző irányzat elburjánzásának. Vizsgálva a revizlonizmus nagyarországi elterjedésének okait, mindenekelőtt látnunk kell az alábbiakat: 1 Ha a történelmi sorren- det nézzük, meg kell illapítanunk, hogy a revizio- lizmus kitermelődésének és ilterjedésének elsőrendű oka a Rákosi—Gerő-féle vezetés, a ényleges gazdasági-politikai is pártpolitikai hibái voltak izok, a túlzó, merev és erőlte- ett rendszabályok, amelyeket [yűjtő néven baloldali szek- arianizmusnak nevezünk. O Ha eltekintünk az idő- rendi sorrendtől, meg :ell állapítanunk, hogy a tény- eges hibák elkövetése nem a Se nem Kenyér, se nem liszt.,. \ mi feladatunk az, hogy az élet minden, területén feltárjuk a revizionizmus gyökereit, forrásait és azokat az okokat, amelyek elterjedésére, lehetőséget adtak, talajt nyúj- Valahogy így lehetne Jellemezni^ tottak számára. Ez a munka annak a csomagnak a tartalmát,? ,, meivet a mlnan kiütitek Dlóspusz-^ széleskörű elméleti kutatást és tárói szerkesztőségünkbe. Elszomo-É gyakorlati vizsgálódást igé- rító látvány volt, amikor n kényé-► nyel. Alapos és mélyreható rét kicsomagoltuk. Beléből ma-* w; Mtárni azn. pyorónyl nagyságú gombócok ke-J fiemzessei Keu feltárni azorüitek elő. Erre aztán senki sem? kát a körülményeket es feltéíoghatla rá. hogy minőségi munkálj teleket, amelyek a legutóbbi A foeyaszíók nem Ilyen kenyeret? ' u„,„Pr/ilm/it várnak a Szigetvári SUtőinnri Vál-J fveli ? „ ? KCavezO aUcaimat lakat ii-es számú üzemétől. * teremtettek a revizionizmus Ebb^n az üzemben baj van! ErreJ feléledésének és elterjedéséinél Gunpl László beeefal tanító? nek Ez az elemzés elkerülhepanaszos levele Is, amely szlnténj , ___, . ____. a 1 1-es üzem munkáiára emelt pa-? tétlen egyrészről azért, mert neszt a vizsgálatot lefolytatták ést nem tudunk eredményes küz- megállanították hogy a panasza^ de.lmet folytatni a reviziomizeev esetben n kenyér elégtelen ki-? h _ v ___ Hi tési állapotát, de inkább a ke-j mus ellen, ha nem ismerjük ivér ,,keserű”-savanvkás voltát? azokat a tényezőket, amelyek dtfogásoija.” a továbbiakban arrnj megszülték, másrészről fontos számú üzemben a gyengébb szak-J t-z az elemzés azért, hogy a munkásokat szakmailag kifogásta-C jelenben és a jövőben ne lan tudású dolgozókkal cseréit ék ► térjünk meg oJyan helyzete- fp «? ereket az ni szakmiinKHSOKit^ , , , , >, j<ioVtntt4k a helyes technológiai p ^et, amelyek, ha ismét reali- eiiarásokra. ► tást kapnak, megtermelik a Mégis... a változás után n<-p}'* ravizionizmust vagy elősegítik hogy lényeges javulás állott volna?_____. . .... __“ ^ “ be , hanem továbbra is elfogadhat annak további megélését, Nálunk és más szocialista országokban is az a helyzet adódott elő, hogy miután a XX. kongresszus leszámolt a szektás baloldali hibákkal, a revizionisták kapva-kaptak az alkalmon és a fő figyelmet erre a veszélyre irányították; Ügy tekintették, és ezt az álláspontjukat fennen hirdették, hogy a marxizmus-leninizmus fő ellensége a szektás, baloldali irányzat. Ez az általános álláspont már önmagában a leninizmus revízióját jelenti. A szektás baloldali irányzat ténylegesen veszélyes a kommunista mozgalom számára, azonban általában sem, de különösen a mi 1956-ban fennálló viszonyainkra és a mai helyzetre vonatkoztatva sem a balold aliság a fő veszély. A re- vizkxnizmus magyar képviselőinek ez a hamis okoskodása az októberi események előtt igen elterjedt és része van abban. hogy bekövetkezett az októberi tragikus ellenforradalmi esemény* , fő oka a revizionista nézetek széleskörű elterjedésének, hanem az a fő ok, hogy a régi rc- zetés meghátrált az eszmei harc elől. Makacsul ragaszkodott hibás elképzeléséhez és politikájához, ezzel alapot, talajt nyújtott a hibahadjárat számára, amit a reformisták, a revizionisták indítottak. Rákosi és csoportja felelőssége abban van és ez a súlyosabb hiba — egyszersmind ez a revizionizmus főforrása —, hogy megfeledkeztek arról, hogy h proletárdiktatúra viszonyai között hosszadalmas harcba kell átnevelni magukat a proletárokat is, akik nem egykönnyen szabadulnak meg kispolgári előítéleteiktől. Ebben 4 harcban a kispolgári tömee- befolyás útját kell elállni amely mindenkor televénye a revizionista, opportunista eszmék meggyökerezésének. Különösen 1953 után kellett voi” harcot indítani a kispolgári nézetek ellen és a korábbi hib-1 kijavításával kihúzni a talaü a pártellenes csoport lába eh:.- Mivel ez nem történt meg 1956 őszére elbunánzottak revizionista eszmék, minden gátlás nélkül terjedtek, beárnyékolták a párt politikája!. hervasztották a népi demokrácia érdemeit és így nyomták el a marxizmus—leninizmus forradalmi eszméit, felváltva szí a felhígított opportunista’ irányzattal. Ma már megálla*
