Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-10 / 160. szám

1957. TŰLHJS 10. N \ P L O 3 Mennyi állatot érdemes tartani? Ismét !esz ,é9 m Kedden elterjedt a hír Éppen kaszálásból érkezett haza Czakó János s ebédelni tart, amikor a kapuban ösz- szetalálkozunk. Kint járt a vá- Bárosdombói határban takar­mányt vágni a jószágainak. Vállán kasza, fején pörgeszélű kalap s mély árnyékot vet az arcára. De kell is ebben a rekkenő napsütésben. A hús fe'.sőkonyhába vezet. Kínos itt a tisztaság. Szinte fél az ember még lépni is. Vadonat­új konyhabútor, amerre csak nézek s a legújabb tervezés szerint készült. Fonott széket fogok hát, mert kár levenni a szépen varrott térítőt a lak­kozott konyhai székekről; Beszélgetünk. — Hány holdon gazdálko­dik János bátyám? — Tizenhat van. Mindennel együtt. Tizenhat hold. Ehhez bi­zony jószág is kell, művelni is, hasznot hajtani is. Vajon mennyi állatot tart egy jó kö­zépparaszt a vásárosdombói határban? — Lovam kettő van — kez­di Czakó gazda. — Mind a kettő törzskönyvezett. A Man­ci is, a Csillag is. Csak nekem jó ez. Ha csak minden má­sodik esztendőben van csika- ja, már akkor egy évben sem kell adót fizetni utána. Most éppen van csikaja a Csillag­nak. Az a harmadik ló. A na­pokban ellenőrizték és szin­tén besütötték az anyja törzs­könyvi számát; A lovakról a szarvasjószág­ra terelődik a szó. — Három tehenet tartok. Ebből kettő törzskönyvezett. A Rózsa 4800 kiló tejet ad évente, a Böske 4750 kilót; egyik 16 hónapos, a másik öt­hónapos. De nemcsak a szerződések­ből van haszna, jó jövedelme az ésszei gazdálkodó paraszt­nak. hanem a tejből is. Cza­kó János a tejet is leszerződi minden esztendőben. Úgyne­vezett telszállítási szerződést köt az állammal. Idén is 1800 liter tejet kötött le. Kap utá­na öt mázsa korpát hatósági áron, ami megint csak a tej­hozamot, következésképpen a paraszt jövedelmét gyarapítja. A harmadik — nem törzs­könyvezett — tehénről csak annyit mond, hogy szaporu­latát szintén szerződéssel hasz nosítja. Húsra kötötte le s így többet kap érte, mintha „si­mán’1 nevelné. — Ezenkívül mindig tartok sertést is. Van anyakocám. Most nem törzskönyvezett, de két éve olyan volt. Mangali­cát tartottam, de kiveszett a fajta. Most újra szeretnék faj­tasertést nevelni. Már jártak nálam a megyei állattenyész­tési csoporttól, hogy létrehoz­zuk a fajtiszta sertéstenyész­tő gazdák csoportját, de ed­dig mindössze hat gazdát tud­tam összeszedni. A tenyész­téshez meg az ellenőrzéshez legalább tíz lenne kifizetődő. Remélem hamarosan meg­kezdhetjük a tenyésztést, mert már több gazda mondta, hogy benne lenne a dologban. Szép kis állattartás, s ha még hozzávesszük, hogy hét süldő meg ugyanennyi malac sivít az ólakban, kiteszik a 25 da­rabot. De vajon érdemes-e ennyi állatot tartani? — Ha csak az adót veszi az ember, már érdemes — lejön róla legalább 20 kocsi­val. Aztán hozzá jön még két hold mezei takarmány, lucer­na. lóhere. A földnek a ter­mése mindig el szokott fogy­ni. Amit ezután mond, az bi­zonyítja csak igazán, hogy Czakó János ésszel gazdálko­dik s jól gazdálkodik a 16 holdján. — Mindig tíz állatot tartót­Kedden elterjedt a hír a várasbán, ezentúl csak az egészségügy! intézmények kap nak a Szikvíz- és Szeszipari Vállalattól jeget. A hír nem volt teljesen alaptalan, mert az illetékesek tájékoztatása szerint részben víz, részben jőminőségű szén hiányában, közel ötven -..zúzalékkal csök­kent a jégtermelés. Pedig A szigeti külváros érdemes orvosa66 a város szükségletét. tam az istállóban. Igaz, néha ^Wi Csak ezután kezdi Ezektől tenyészbikáikat neve- mondja János bátyám —. Ta- lek. Választás után, mikor há- valy 8500 "forint adót fizettem romhónapos a borjú, leszer- egy évben, idén csak hétezret ződöm továibbtenyésztésre. Ed dig kaptam rája öt mázsa ab­rakot és hatósági áron átvet­ték. Most az új bikanevelési szerződés szerint kapok rája két mázsa abrakot és három részben háromezer forintot. Először nyolcszázat, aztán ez­ret és egy mázsa abrakot, majd 1200 forintot és megint egy mázsa abrakot. Most ás van két szerződött bikám; Az kell, mert a törzskönyviéit lovak után 1500 forintot elen­gedtek. A többi állatnál a szerződésekben térül meg a nevelés haszna. Abrakban, korpában, százalékban meg pézben. —* Ennyi állatnak takar­mány is kell jócskán. — Van miből etetni őket. Három és fél hold rétről ka­szálom a szálast. Egy évben eggyel több volt vagy eggyel kevesebb, de ekörül mozgott. Aztán gondolkodtam rajta, érdemes lenne mezőgazdasági gépeket vásárolni. Már az őszön ez volt a tervem s idén a tavaszikor meg is valósult, vettem egy fűkaszálógépet. Előtte megértem napszámoso­kat fogadni, hogy ne vesszen kinn a réten a széna. Meg ma­gamnak is neki kellett gyür- kőzni a kaszáláshoz. Most be­fogom a két lovamat. Ha ne­kik nehezebb is, de nekem könnyebb. Csak rajta ülök és a gép helyettem vágja a szé­nát. Egy holdat kettő—"kettő és fél éra alatt levágok vele. A fűkaszáló mellett dará­lója, villany-hajtotta szecska­vágója, répaszeletelő gépe is van. Sőt! — A fát is körfűrésszel vá­gom, csak rákapcsolom a mo­torra. A répavágó is nagy ha­szon a háznál; Czakó János nem csinálja rosszul. Először az állatállo­mányát gyarapította, fokoza­tosan és ahogy erejéből tel­lett. Aztán hozzá alkalmazta a gazdaságát. Gépeket vett az állatok hasznából. Érdemes tehát sok jószágot tartani s annyit érdemes, amennyiről a gazda haszonnal tud gondos­kodni, mert az állam ehhez minden feltételt biztosít. Csak élni kell vele Czakó gazda módjára; (Gáldonyi Béla) Felhívás! 95 Barnaszinű, kis orvosi bőr­táskáját még le sem teszi, <i sem lihegi magát... És már a rendelő előszobájában oda megy a várakozó betegeikhez. Napbarnított, markáns, férfias a ran Ilyenkor mindin mosolyra amúgy sem fedezte a termelés f változik. Es külön-külön, min gdenkihez van egy pár kedves A lakosság megnyugtatásé• fszava., vagy humoros men­kedden délelőtt hét vagon jó­minőségű szenet kapott. Úgy. hogy most már csak az eset­leges vízhiány gátolhatja a jégtcrmclést. A Sörgyár ve­zetőitől kapott ígéret szerint, szerdától már ismét a szerző­désben lekötött mennyiségű Jeget tudják biztosítani a jég­elosztó Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnak. Ez nem jelenti azt, hogy mától kezdve a lakosság is hozzájut a jéghez. Hiszen az egészségügyi Intézményekben és az élelmiszert tároló vál­lalatoknál pillanatnyilag ka­tasztrófád a tettel arra, hogy napig nem Jegelhették a gyógy szereket, élelmiszereket. El­sősorban tehát ezeket a helye­ket látják el Jéggel, hogy Is­mét behűthessék a Jégszekré­nyeket. Hét vége felé pedig már remélhető, hogy a lakos­ság Is — korlátozott mérték­ben — kaphat a Jégből. Hordóban hozzák torkomba az A Szíkvíz- és Szeszipari VÚ1­meg a rendelést. Ez dr. Keczely Ferenc, Pécs elismerték. Bizonyíték erre az a sok elismerő oklevél, amit í vöröskereszttől kapott, a „Vö­röskereszt kiváló dolgozója" kitüntetéssel együtt. Mert Mü- gyarmecskén és a körzetéhez tartozott kilenc községben épp­úgy megszervezte a vöröske­resztes aktívákat, mint Pécsett a III. kerületben. Ezek mozgó­sították a lakosságot védőoltá­sokra, egészségügyi szempont­ból ellenőrizték az üzleteket, város III. kerületének körzeti családoknál környezettanulmá­orvosa. Még csak 54 éves, de már 27 éves orvosi múltra te­kinthet vissza. És a 27 év kö­zül 25-öt, mint körzeti orvos töltött el. Ama orvosok közé tartozik, akik nem törekedtek a városba jutni, 21 évet vidé- tken működött. Volt állomás- .helyeln: Egerágon, a Budapest ^melletti Pilisszántón, Gör- ^csönyben, Magyarmccskén épp­így szeretik „Feri bácsit”, épp­olyan népszerű, mint Pécsett a (ff/, kerületben. Népszerűségé- helyzet, tekin- ének }itka közvetlen, emberi ősre két-háromi magatartása, kifogyhatatlan * humora, végtelen szerénysége, valamint szervezőkészsége. Amikor arra kérem, mesél­jen valamit életéről, munkájá­ról, élményeiről, szerényen el­hárítja és csak ennyit mond: — Az én életem olyan, mint egy nyitott könyv. Mindenki olvashat belőle. Kiolvashatja, hogy szeretem a körzetemet, a sem tudják biztosítani a város lakosságának hűsítőitalból a szükséges mennyiséget. Ennek egyik oka az volt, hogy a hű­sítőitalokat palackozták és így hozták forgalomba a boltokon keresztül; A nagy melegre való tekin­tettel elhatározták, hogy szer­dától kezdve több hűsítőitalt gyártanak. Mégpedig úgy, hogy az italok egy részét nem palackozzák, hanem ötvenlite- res hordókba töltik és így kül nyokat végeztek, segítséget nyújtottak a fertőző betegsé­gek leküzdéséhez, véradókat toboroztak. Dolgozószobája falán egy má­sik oklevelet is őriz. Ezt 1949- ben kapta, amikor a szentlörin- ci járásban a közegészséqügyi munkaversenyben ő lett az el­ső. Es mint a vöröskereszt egyik igen aktív orvosa, ez év július 1-én, Semmelweiss Ig- nácnak, a nagy magyar orvos születésének évfordulóján, a forradalmi munkás-paraszt kormány „Érdemes orvos” cím­mel tűntette ki. Kis piros tokban őrzi ezt a kitüntetést és szerényen meg­jegyzi: — Ez a megbecsülés nem ne­kem szól, hanem szimbóluma az egész orvostársadalom mun­kája elismerésének. Csak egyi­ke voltam azoknak, akiken ke­resztül a megbecsülés az orvos­betegeimet. Es ök is szeretnek társadalmat érte. Orvosi mű­engem. Ez megmutatkozott ak­kor, amikor én voltam beteg. Gyermekem ekkor megkérdez­te: mondd apa, miért szeret­ködésem alatt soha sem azért tettem valamit, hogy kitüntes­senek, hanem kötelességből. Minden szava, minden meg­nyilatkozása dr, Keczely Fe­mTiclc téged o/ivmAtcl az ~ lalat bambiüzemében napi tíz-Jrefc7 Azt válaszoltam: mert én rencnek, a szigeti külváros tizenkét órát dolgoznak. Még- |fs szeretem fáét és a viszont- ..érdemes orvosának", csupa----—'—■ - fa2eretet, az erkölcsi megbecsü- szerénység, aki csöndes Jubí­lés teszi boldoggá az orvost. Dr. Keczely Ferenc munkás­ságát nemcsak a betegek, de felettes egészségügyi szervei is leumára készül: decemberben lesz fél évszázada, hogy ható­sági orvosként működik ... PUSZTAI JÓZSEF A szigetvári kultúrosolc örömei és bánatai R tárgyalóteremből A hosszú ideig tartó meleg hatására országszerte gyorsan érik a gabona. Ha nem sic- res hordókba töltik és így kül- Amikor a szigetvári Járási művét tanulják. Valószínűleg tünk az aratással a gabona dik ki a Vendéglátó Vállalat művelődési otthonban Jártunk, sikerül majd a művelődési pergése már lábon megkezdő- üzemegységeibe. meglepő nagy volt a „forga- otthon és a cipőgyár színjátszó­dik és igen nagy lesz a szem- a Vendéglátó Vállalat dolgo- lom”. Köszönhető ez a műve- csoportját egyesíteni s operett veszteség, s ez veszélyezteti az zól nagy örömmel néznek a lődési otthon vezetőségének, és prózai színjátszócsoport mű­ország kenyérellátását. Ennek bambi „hordósítása” elébe, hi­Disszidálni akart, de elfogták uengyel Hona budapesti la­kott a múltban már egyévi és S hónapi börtönre ítélték külön­böző bűncselekmények miatt. Amikor 1057. április végén behí­vót kapott büntetése letöltésére, elhatározta, hogy külföldre szö­kik. Ez év május 3-án, gyalog Indult Kölked községen keresz­tül a jugoszláv határ felé. Út­közben azonban eltévedt és a magyar határőrlaktanyába ke­rült. Tiltott határátlépési bűntet­tének kísérlete miatt a bíróság 2 évi börtönre ítélte, egyes Jo­gainak gyakorlásától pedig 2 évre eltiltotta, F egy verrej tege to A mohácsi Járásbíróság most vonta felelősségre Treszner Já­nos palotsbotsokl lakost, aki Is­meretlen ellenforradalmi egyé­nektől egy toktáras géppisztolyt, valamint száznegyven darab gép-, pisztolytöltényt szerzett. Ezt < megelőzően, amikor mint katonai leszerelt, több gépkocsialkatrészt karbantartásához szükséges pedig 1 évi és * hőnapi börtönre Ítélte. A bíróság mindkettőt egyes Jogaiknak gyakorlásától 2 évre eltiltotta. Egy deci kevert Antal Pál hidasi lakos, boltke­zelő, ez év március 4-én, a me- cseknádasdl röldmüvesszövetkezet cukrászdájában egy deci kever- tet Ivott. Utána úgy Indult Hidas felé egyik Ismerősével, hogy Pannónia motorkerékpárjával 60 kilométeres sebességgel akarta megelőzni a hatos számú műúton szabályosan kőzlekedd szekeret. Egészen közel ment a szekérhez és Így a pótülésen lévő Ismerőse Jobb lábszára a szekér bal hátsó kerekét tartó lőcshöz ütközött. A motor felborult, mindketten leestek, Ismerőse pedig Jobb láb­szárán csonttörést szenvedett. A pécsváradi járásbíróság ezért Antal Pált S hónapi börtönre Ítélte élet és testi épség veszé­lyeztetésének bűntette miatt. nem szabad bekövetkezni! Fiatalok! Klszesek! Eposzis­ták! KISZ- és EPOSZ-szerve- zetekl A KISZ országos szervező bizottsága és az EPOSZ or­szágos elnöksége felhív benne­teket, hogy teljes erőtökkel segítsétek a győri és szemveaz- teségnélkttll aratást. Falusi KISZ- és EPOSZ-szervezetek és üzemi KISZ-szervezetek alakítsatok önkéntes Ifjúsági arató-brigádokat és a munka felvétele céljából Jelentkezze­tek a községi tanácsoknál. Előre a gyors és szemvesz­teség nélküli aratásért! KISZ országos szervező bizottsága, EPOSZ országos elnöksége. szén köztudomású, hogy sok idejüket vette el a szörpkészí- tés. A hordós bambit csapra verhetik, éppúgy, mint a sört. amelynek tagjai munkatervük- ködhet; ben aikalmazkodtak a nyárhoz Újjáalakult a képzőmflvész- és fürdővonat indítását szer- szakkör Is Zágon Gyula veze- yezték. A hónap végén Bala- tésével. A szakköri tagok szé- tonra utazhatni a művelődési ma mintegy 17—18. Igen érde­Ezzel meggyorsul a vendégek otthon, az MSZBT és az IBUSZ kes a nemrég alakult oalnm- íws.n, ló - —i—x. - Kes a nemreg bibkuh gainm kiszolgálása. Másik Jó oldala jóvoltából a szigetváriak ét a az újításnak az, hogy több hű- környező falvak lakói; sítőltalt lehet kapni már a kö- Dolgoznak a művelődési ott- zell napoktól számítva a vá- hon színjátszói is, Beaumar- rosban; ehais: Sevillai borbély című Fiatelolt, fMezttt építőipari laninak! A munkaügyi minisztérium Ms. m. intézete felhívja mindazokat a 14—17 évei fiatalokat, akik ked­vet éreznek a kőműves szakma elsajátításához, hogy minél előbb, de legkésőbb augusztus 1-lg Je­lentkezzenek a fenti intézetnél, (Pécs, Silgetl üt 33. sz.) vagy az Illetékes városi, járási tanács munkaerőgazdélkodásl csoport- fán személyesen, vagy levél út- alkalmáv Ján. A Jelentkezés és eszközt Hozott magával. Ezenkí­vül a palotabozsokl gépállomás­ról i villanyórát Is ellopott. A Járásbíróság Treszner Jánost fegyverrejtegetés és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lo­pás bűntette miatt 3 évi börtön­re Ítélte, egyes Jogainak gyakor­latától pedig 2 ívre eltiltotta. 99 Kitelepítés, vagy áttelepítés?... Hágendorn Imre Szederkényben hal­lotta és másnap nyomban megkérdezte nagynyárádl apósától: — Hallotta7 Kitelepítik a némete­ket!. ,. Ki látott már ilyet7 Az após, — Szikrai József — mosoly­gott veje kétségbeesésén: — Ki mondta ezt a marhaságot? A vő nem mondta meg. Szederkény­Matkó András beremendl lakos ben hallotta... Mások Mohácsról hoz­Em béresé mpészek és Szombati Györgynó villányi la- ( kos, ez év április 30-ról május 1-re virradóan, Beremend térsé­gében, ellenszolgáltatás fejében, elősegítették Kőrösfalvl Tlbomé és három gyermekének Jugoszlá­viába való szökését. A siklóst Já­rásbíróság ezért, embercsempészés “Öntette miatt, Matkó Andrást t börtönre, Szombati Qyörgynét Pénzbírságok Pécs város II. kerületi taná­csának igazgatási osztálya frech Amália, Légszeszgyár utca 10. szám alatti lakost 1000 forint Pénzbírsággal sújtotta, mert bort hamisított. Engedély nólkUH építés miatt Balázs Sándor Katalin utca 10. szám alatti lakost O0Q( óiig Gyuláé Légszeszgyár utca 24. szám f alatti lakost 300 forinté pénzbírsággal büntették meg. ^ ták a hirt, volt akit a vasúton infor­máltak a jóltájékozott utasok. S csodák csodája, rövid idő alatt a Mohács •kör­nyéki faluk egyrészében már csaknem mindenki azt suttogta: kitelepítik a németeket. Nyárádt János a minap hazajött TOt- tősről és oda is eljutott a kósza hir: A töttősi tsz állatgondozója bizalma­san megkérdezte tőle: — Nagynyárádon ml a helyzet? Ott is lesz kitelepítés? Nyáfádi János megmondta, hogy sut­tognak erről Nagynyárádon is, de 6 so­ha nem hitte el az ilyen kiagyalt hí­reket. Vannak akik ezzel foglalkoznak. Terjesztik minél titokzatosabban és minden embernek másképpen mondják el. A töttősi tehenész azonban 'ragaszko­dott iólértesiiléseihez: — En tudom, hogy lesz valami, csat- annyit beszélnek, hogy nem lát tisztán az ember... Egyik azt mondja Áttele­pítés lesz. Mdrhogy Magyarországon egy helyre telepítik a németeket. Má­sok azt beszélik, hogy kitelepítik őket Németországba... Azután azt is hallot­tam már, hogy a magyarokat viszik Nógrád megyébe... Bizony furcsa históriák ezek. Lehet, hogy van olyan község, ahol már biz­tosan tudják; Nagynyárádról tíz, eset­leg kilenc családot már elvittek valaho­vá. Pedig még egy embert sem telepí­tettek ki, s nem is telepítenek soha! A minap tanácsülésen beszéltek erről is nyíltan megmondták, hogy az egész nem más, mint egy felfújt, alaptalan híresz­telés, amelyet azért dobtak be, hogy megzavarják a nyugalmat, izgassák az emberek kedélyeit. Ennek, ellenére a nagynyárddiak még most sem hisznek. Találkoztam egy emberrel. Idős, nagy- bajuszú, bácsi és azt mondja: — Ki tudja hogy lesz még?.a En már azt Is hallottam, hogy az oroszok­nak kell 18 000 ember, mert sokan el­pusztultak Magyarországon.,. Fene tudja... Na tessék. Nem elég, hogy a magya­rok és német anyanyelvűek között szít­ják az ellentétet, belekeverik még a szovjeteket is. De ki lebet nz a- ostoba kelendő a’-i terjeszti e káros zavaros mesét? Ezt senki sem tudja, s aki va­bász szakkör. A szigetvári ga­lambászoknak eddig nem volt helyük, ahol a röptetóseket vé­gezhették, ahol összejöhettek megbeszélésre. Itt nyugodtan készülhetnek a lipcsei verseny­re. A tervek szerint a bélyeg­gyűjtők és a méhészek is kap­nak helyet; ______ _ _ A fiatalok esténklnt be-be­be iecgyezést néznek a művelődési otthonba, zeneszó mellett kellemes bi- liárdozni. Igaz, egy hétre eltil­totta őket a vezetőség, mert rendetlenek voltak, elszórták a csikkeket. A lecke bizonyára használt és a jövőben Játék közben sem feledkeznek meg a rendről; A művelődési otthon együtt dolgozik a KtSZ-szel. A K1SZ- fiatalok Itt tartják összejöve­teleiket. A közös munka sikere lamlt mondhatna, az nem mer nyilat- '! érdekében Antal Máriát tánc- kozni: Csak azt hajtogatják; most is j1tanfolyamra küldik * azok szájaskodnak, akik húsz évvel ez- , 3 KISZ tánccsoport­előtt. 'Jó­ival as általános Iskola m, illetve vn. osztályáról szóló bizonyítványát, valamint • szülői hozza magával. Tanulmányi Idő t év. Ez alatt az Idd alatt a* Intézet bentlakásoa otthont, étkezést, munkaruhát, bakancsot s a tanul­mányi eredménytől fUggöan ha­vonta ösztöndíjat biztosít. Szeretettel vár benneteket a Pécsi SOS-os Intézet vezetősége. ii — Nem akarunk kikezdeni velük. — mondogatják a faluban, Nem kikezdésről van szó, hanem ar­ról, hogy öntsenek tiszta vizet a po­hárba. Keressék meg a „jól informált" embereket és mondják meg szemükbe, hogy felesleges nyugtalanítani a közsé­get szemenszedett hazugságokkal. Mert ez nem máé mint kiagyalt hazugság, _ rágalom a Szovjetunió ellen is a sovi- (>meg sincs. Sajnálják mar a nlzmus szitása a kétnemzetiségű közsé-(1 pénzt, amit régebben az épí- gekben. Magyarországon sem dttelept- (i térére fordítottak. Ha o«ck ti. tés, sem kitelepítés nem lesz soha. Egy ,ized része most a miénk lehet- olyan bizottság azonban dolgozik az ,» ne! — sóhajtanak. Jobban v". országban, amely azzal a céllal kezdte ilett volna ügyelni az építés- munkáját, hogy orvosolja az elmúlt <> kor, mert bizony ma mé» arra ivek túlkapásait. Érdekes, hogy erről isincs pénz, hogy kljaví+sők nem beszélnek. Ez nem terjed, erről mert ez a munka sem szór fo hallgatnak az okoskodik, mert ha azt (»rintba kerülne. A szigetvári hlresztelik hogy országszerte orvosol- íkultúrosok a taVoróVo—ő* t"- jdk a németek sérelmeit, ez örömet és íkintetében megfizették az is- nem nyugtalanságot váltana ki. A hi- 11 kola pénzt. tétlenek meggyőződhetnek a közel jő- (* A nyár végére Irodalmi szak- vöben arról, hogy államunk mennyit í * kört szeretnének létrehozni, törődik nemzetiségi dolgozók gondjával, r*mert Srigetvémtt époúgv. mint fiAvßlffl-ßiVGl. rmásutt voTirinV fintpílok pV*]1 Trite* áttelepítésről padi' szó ?ot! lehet. hlPÓCZr' -O'r'SKl' A gazdasági nehézségek mel­lett van még egy nagy bánata a művelődési otthon tagjainak. A szabadtéri színpadot, ame­lyet komoly költséggel építet­tek — nem használhatják. Megrepedezett a beton, lyu­kak tátonganak a közepén. Van szabadtéri színpad és tánc ívni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents