Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-07 / 158. szám
1951 JULIUS 1 NAPLÓ 7 Egy elsüllyesztett kézirat > « i ilíéidéselc és uátaszoU Dr. Berze Nagy János, a baranyai magyar néphagyo- mányok és népmesék egykori lelkes (kutatója, fáradhatatlan gyűjtője, 11 évvel ezelőtt hunyt el Pécsett. íróasztala fiókjában több értékes néprajzi tárgyú kézárat maradt, amely még kiadásra vár. Ezekről a kiadatlan kéziratokról beszélgetünk fiával, dr. Berze Nagy Jánossal. — Mi volt édesatyja életének főműve? — A „Magyar Népmesetípusok” című, eddig még kiadatlan kézirata, amely 3778 oldalas. Ebben feldolgozta a már közzétett magyar mesék anyagát 1933-ig és ezekkel együtt azokat a meséket is, amelyeket az ország különböző területein élő magyarság körében gyűjtött, de nyomtatásban még nem adtak közre. Mindenegyes mesetípus előtt megjelölte a típus nevét és megállapította ősképét, melyben a jellemző motívumokat, vagy elemeket is feltüntette, úgy »mint azt a Grim.m-mesék- nél Bolté tette. Ezután mindenegyes mesénél közölte a gyűjtő nevét, idejét, helyét, ‘ a közlés nyelvét és mindazt, amit arról a meseváltozatról tudni kell. Mindenegyes típusnál megadta a legegyszerűbb összehasonlító irodalmi tájékoztatót is. — Mi a célja ennek a nagy munkának? — Az, hogy rámutasson: a magyar népmesében mi az, ami az egész emberiség szellemi hagyományklncsével közös vagyon; mi az, ami az ősi kultú rkömy ezet ü nkből való, továbbá mi az, amit Európától átvettünk, vagy Európának átadtunk. Ez a mű a magyar népmese, a magyar népi kultúra sajátos tükre. — Mi a jelentősége ennek a kéziratnak? — Ilyen mű eddig csak egy van a világon: a Bolté által kiadott magyarázatok a Grimm-mesékhez. Azonban ez a monumentális mű meg sem kísérli a típusok szerinti rendezést. Édesapám munkájának az a jelentősége, hogy a világon nincs még olyan mű, amely egy nép mesekincsének indítékait rendszeri» foglalja és részleteiben is elemzi. Bármilyen magyar mesemotívumot keres benne az érdeklődő, percek alatt minden változata kezében van. — Miért nem jelent meg i eddig ez a nagyjelentőségű 1 munka? — A kiadók arra hivaikoz- ( tak, hogy a mű. nagyon tér- ( jedelmes. Azután közbe jött a ( második világháború. Édes- ( apám pedig 1946. április 6-án < meghalt, anélkül, hogy élete ( főművének kiadását megérte < volna.. Amikor azután Ortutay < Gyula egyetemi tanár kultusz- < miniszter lett, a kéziratot el- < kérte azzal az ígérettel, ho<rv < kiadásáról gondoskodik 1947.( májusában személyesen adtam át neki, de kiadásáról1 nem gondoskodott Közben( négyszer is visszakértük az' eredeti kéziratot, de eredmény- \ telemül. Családi letétként a * budapesti Néprajzi Intézetben * helyezte el, majd 1950-ben át- • adita az Országos Néprajzi \ Múzeumnak és védetté nyíl-! vánította. Tudtunk és bele- [ egyezésünk nélkül a kéziratot ■ lefényképezték és több ma- ’ gyár néprajzkutató már fel is * használta a kiadatlan kézira- * tot. Csak 1956-ban sikerült végre visszaszerezni. — Mi tesz a sorsa ezután ennek a kéziratnak? — A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága ez év február 28-án tartott ülésén elhatározta, hogy a kéziratot még az idén, saját költségén kiadja. Biztosra veszem, hogy ez a mű megjelenése után nemcsak Magyar- országon, hanem a népmesékben gazdag Szovjetunióban, Finnországban, Németországban, Angliában és több más külföldi országban is nagy érdeklődésre talál majd. PUSZTAI JÓZSEF II II P PGCSIH0ZL6H6D6SR0L A mohácsi vízkivételi mü EH'finnel? a folyólr, kiszáradnak a kutak Változatlanul tart a kánikula Európában PÁRIZS A francia főváros lakosságát figyelmeztették, hogy takarékoskodjék a vízzel. Nyolcvan év óta nem volt olyan meleg éjszaka Párizsban, mint péntekre virradóra: 22 fokot mértek. PRAGA A csehszlovák fővárosban, Európa egyik legmélyebb helyén pénteken 41 fokig emelkedett a hőmérséklet. Többen elájultak az utcákon, s beleragadtak az olvadó aszfaltba, y Bohémia délkeleti részében néhány kisebb folyó teljesen el- , tűnt és több vidéki körzet víz nélkül van, mert kiszáradtak a kutak. BRÜSSZEL A belga fővárosban a nagy fogyasztás miatt elfogytak az alkoholmentes italok. AMSZTERDAM A szomjas hollandok a hőhullám kezdete óta több mint ötven millió pohár sört fogyasztottak. Ez a rendes fogyasztás háromszorosa. KOPPENHÁGA A dániai Falster sziget Ge- desveg falujában a péntekre virradó éjszaka jégeső pusztí- tott, s betört több mint háromezer ablaküveget. BERN Svájc alacsonyabban fekvő vidékein 38 fokra emelkedett a hőmérő. Sehol sem mértek 35 foknál kevesebbet. BECS Az osztrák fővárosban pénteken volt az idei legmelegebb náp. A hőmérséklet 40 fokra emelkedett. Az Innsbruck közelében lévő hatezer láb magas Patscherkofel hegyen 24 fokot mértek. Szakértők szerint ilyen magasságban minden kétszáz évben egyszer fordul elő ez a hőmérséklet. BONN Pénteken a Rajna folyó vizével locsolták a szövetségi gyűlés épületének tetejét, hogy hűsítsék az európai szerződésről tárgyaló képviselőket. Észak-Rajna Vesztfálla tartományban több mint hótazáz t sertés pusztult el hőgutában a ; vágóhídra szállítás közben. f LONDON Dél-Anglia egyes részeiben egyhetes kánikula után a d-í vatarok enyhülést hoztak. Az j ország más részeiben azonban d tovább tart a kánikula. So- ? mersetben a gazdáknak abba ' a kellett hagyniok a kaszálást, mert traktoraikban a levegő nagy páratartalma miatt nem párolgott a benzin. olyan beosztásban dolgoznak, hogy pihenőnapjuk arányosan oszlik el a hét minden napjára. Szombaton tehát — nálunk nincs vikend. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy forgalmasabb napok délutánjain valóban csökken a járatok száma. De ez csak kény>- szerből történik. A nagy forgalom ugyanis annyira igénybeveszi járműveinket, hogy a délutáni órákban már több javításra szorul. Míg megjavítják őket, hiányoznak a forgalomból. Javitás után azonban rögtön bekapcsolódnak a forgalomba. — Ezzel kapcsolatban még el kell mondanom azt is, hogy __ szombaton délután és este, Z azonkívül vasárnap — tekintettel a szórakozni vágyókra sűrítjük a járatokat. Ez a helyzet futballmeccsek üdéjén is, amikor különjáratokat indítunk, elsősorban a bányászlakta területekről. Régebben sok olyan jegykezelője volt a vállalatnak, aki hosszabb ideje dolgozott már, jól ismerte az utasokat és az utasok is becsülték őket. Mi az oka, hogy mostanában nagy méreteket öltött a „kalauz-fluktuáció“7 — A szolgálat olyan nehéz é — főként, ha az időboosz' 1st tekintjük. — hogy nem bírják. Mindamellett a feknon.- i dási okokban mégsem ez sze- f repel legtöbbször. Távozó dol- f gozóink legtöbb esetben az utasok gorombáskodásai miatt mondanak fel. A mi szemű nickel tekintve a dolgokat: az utasok nem veszik emberszámba a kalauzokat. Sokat veszekednek a lemaradások miatt és mindig azzal a kalauzzal, aki éppen felvette őket a kocsijára. Ezért aztán inkább másutt néznek munkát, ha nem akarják kitenni magukat a gorombáskodásoknak. A fluktuáció megszünte- \ fősében valószínűleg szerepet { játszik most majd az az jwtéz- J kedés, amely szerint az osz- J tptt műszakban dolgozó kalau- J zok naipi 10 forint pótlékot kapnak. Sok panasz hangzik el amiatt, hogy bányászfizetési és .piaci napokon, Meszesről csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak beutazni a munkába igyekvők; Mit lehetne tenni ilyenkor a bérletes utasok érdekében? — Foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy kimondottan piaci járatokat állítsunk be: Ezek a Fehérhegytől a 48-as térig közlekednének. Ha döntés lesz erről, azt a piacra járók tudomására hozzuk a sajtóban. Miért nem alkalmazzák minden esetben az utazási szabályzatot, amely szerint többek között szennyes ruhával sem szabad felszállni társasgépkocsikra? — A szabályzat alkalmazásával nagyon sok bajunk van. Különösen az említett esetben. Ha egy kalauz ki akar zárni az utazásból szennyes ruháju utast, az mindjárt azt mondja: persze, a „melósok“ már buszon sem utazhatnak, így bánnak el velünk. Ilyenkor mit teoet a kalauz? Hazaszállítja. De amíg ez megtörténik, legalább négy-öt utasnak szennyes lesz a ruhája. Ezt természetesen kifogásolják. Ezért a jövőben nagyobb rondo! fordítunk erre, semmiesetre sem tűrjük, hogy szennyes ruhával szánjanak fel gépkocsijainkra. Annál is inkább tűrhetetlen ez, mert ha végiggondoljuk — ma már talán csak mutatóban akad olyan üzem, ahol nincs munkásfürdő. Végül pedig az AKÖV-vel kötött megállapodás szerint, miért nem segít a nagyobb forgalom lebonyolításában a társvállalat? — Sajnos, a megállapodás szerint is úgy van, hogy legforgalmasabb időben nem segítenek az AKÖV kocsik, mivel ugyanabban az időben ők is csúcsforgalmat bonyolításnak le. Máskor pedig előfordul, hogy üres kocsink h'dad befelé, a társvállalat gépkocsija megelőzi és felveszi előle az utasokat. Szerződést még nem kötöttünk az Autóközlekedési Vállalattal, lehet, hogy nem is kerül erre sor. Mert nekünk olyan segítségre lenne .tükséfiünk, amely a csúcsforgalom feszültségét is képes levezetni. iVIT-bíil Anmi-bál .Tarka -l>ai*k a4 A Doktor Sándor Művelődési Ház vezetőségét nem zavarja a nagy meleg. Minden Ferike meghalt... A Deutsch-Jéle téglagyár környéke volt a Bódis-gyere- kek és a többi „srác” „grund- }a”. Itt játszadoztak naphosz- szat. Mert csodálatos hely ez! Még fürödni is lehet a kubikgödörben, bár tilos. De hát istenem! Sem tábla, sem kerítés nem ad nyomatékot a „tilos”-nak. A kilencéves Bódis Ferike és bátyja — ő sincs több tizenkét esztendősnél — ledobja magáról a ruhát s bele a vízbe, mert nagyszerű dolog, amikor az ember versenyt úszik a kubikgödör „lakóival”, a csíborral, meg a cikázó vízipókkal. Es hogy piszkos a víz? Mit számít az?! „Grund-srác” voltam én is, azaz hogy az utcán nevelkedtem, nem voltam kényes, megfürödtünk akár a pocsolyában is és öklömnyi békákkal hadakoztunk, siklókat úsztattunk.. -. Mi bajunk volt? — Semmi. Ferike megcsúszik az agyagos talajon, felsikolt, s a szelídnek látszó sárgás víz elnyeli a kis emberkét. Begörbített, életért kapaszkodó ujjacskái csak egy pillanatig látszanak még a víz felszínén, majd elmerül, elmerül minden, és egy kilenceszten- dős kisfiú emlékét már csak a csendesedő vízgyürűk hullámai idézik..; A nagyobbik Bódis nem mer utána ugrani, a mélyvíztől ő is irtózik, De lám » ott ül a kubikgödör szélén egy bácsi, egy „felnőt t”, ő majd segít, ő okos, ő tudja, hogy a kistestvérkének nem szabad meghalnia. — Bácsi, kérem! Bácsi, kérem! A Ferike.;; tessék csak nézni..; Fut feléje a gyerek, sír, ri- mánkodik — de a felnőtt nem mozdul, csak morog valamit: — Majd feldobja a víz... ha éppen benne marad. -. S a kis Bódis-gyereknek még a szíve is elszorul.;. Az öcsi.;, a Ferike, lent fekszik már a víz alatt, fölötte a csíborok és fürge vi- zipókok ülnek tán halotti tort, mert ez a bácsi, ez a „felnőt t” .:.; valami rendíthetetlen nyugalommal és égbekiáltó cinizmussal ül a parton s a kisujját sem mozdítja, hogy a gyereket megmentse . ; ; A Bódis-gyerek rohan haza. Igen, haza a papához. A papa sápadtan rohan nyomában és mire visszaérnek a gödörhöz, már elcsendesedett a víz piszkos tükre, az idegen pedig eltűnt... Talán jobb is, mert apa torkonragadta volna, hogy kinyomja belőle a legparányibb levegőt is... Az apa eszelősen bukik a víz alá... egyszer..-, kétszer ... ötször... tízszer... tizenötödszörre felhozza a kisfiú duzzadt, iszapos testét.,; Ott borul rá zokogva a gödör szélén, s átkozza önmagát, átkozza azt, aki megkövesedett szívvel végignézte gyermeke viaskodását, átkozza az egész világot,-, t S ha valáhi azt hinné, hogy a szörnyű embertelenségnek ezzel vége szakadt, az várjon csak sorjára, mert amikor este hét óra felé az apa ölében vitte haza holt gyermekét s mögötte kullogott a nagyobbik fiú kétség- beesett sírással, akkor még nem sejtették, hogy.;-. . lesz még ember, akit „hivatalból” sem döbbent meg a kis Bódis-fiú halála. A kisfiút el kéne szállítani — itthon fekszik az ágyban kiterítve, elkékülve, harminc fokos melegben—, mert a halál nem kényes, a halál megkezdi áldozata testét.-.-. ; De a temetkezési vállalat emberei nem jönnek. Az ügyeletes rendőr már kintjárt a hullaszállító lakásán, de a felesége azt mondja: „nincs itthon” — „még nem jött haza”; „nem tudom, merre jár .;.n S a rendőr tehetetlen. Bódiséknál a négy testvér —■ akik eddig körülállták vörösre sírt szemekkel Ferike ágyát, most már fáradtak, a sírástól daléinak, fölkuporodnak az ágyra, elnyomja őket az álomén a gén világban járnak, az álom útján... fogják Ferike kezét és mennek, valami hosszú úton. i; Ferikével s a barnahátú, ugrándozó csíborok- kal. i i Éjfélre jár az idő, a hulla- szállító még mindig nem jelentkezik, a rendőr végül is az egyik nyomozótiszt lakására kopog be; mit csináljon? Mi a teendő? S a nyomozó szigorúan kiadja az utasítást: „Vegyék őrizetbe azt az..-., ha nem hajlandó elvinni a kisfiút.,.” A rendőr Ismét elmegy a hullaszállító lakására s akkor a felesége végre hajlandó bevallani, hogy a férje itthon volt, itthon is van.:, csak,., nem akart fölkelni, • Tudom a nevét a hulla- szállítónak. Tudom, hol lakik. De nem írom le. Nem írom le a kublkgödör szélén ülő „felnőtt" nevét sem — emberségből — ami belőlük hiányzott.;: Csak azért, hogy egyszer, majd egyszer... ha lesznek gyermekeik, kik olyan ártatlanok lesznek, mint a kis Bődis Ferike — ne szégyenkezzenek apjuk miatt... Csupán csak emberségből. Értik? — Csak emberségből... ...ami belőlük hiányzott... RAB FERENC nap délután együtt van a kis irodában, költségvetést készít, terveket dolgoz ki és nagy gonddal, megértéssel foglalkozik a fiatalság neve- 'ésének, szórakoztatásának kérdésével; Nehéz feladat nyáron megindítani az életet egy új művelődési otthonban, mert ilyenkor mindenki a szabadba vágyik és nehezen szánja rá magát, hogy beüljön egy terembe előadást hallgatni; Szerencsére a volt Tiszti Klub udvarán lévő szabadtéri színpad lehetőséget ad arra, hogy a rendezvényeket kint tart" sák. A szép környezet is hozzájárul ahhoz, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Ha valakinek kedve kerekedik, leül egy asztalhoz, sört, vagy bort iszik, ha nincs — málhát, vagy más hűsítő italt. A vezetőség legfőbb törekvése most * munkaterv, a program összeállításában, hogy mind több és több fiatal tekintse magáénak e barátságos helyet. Az üzemek kultúr- életének újjászervezése, fellendítése érdekében kultúr- versenyeket rendeznek majd, amelyen csak a legjobb kul- túrcsoportok vehetnek részt. Július 16-én a Vl'J'-re induló fiatalok búcsúztatásán sok kedves meglepetés várja a vendégeket s hogy a tárd se hiányozzék, a műsor után VIT-bál lesz. Július 27-én ne ayszabású Ann a-bálon szórakozhatunk s augusztus 3-án vidéki „Tarka-barka” címmel vidéki kultúregyüttesek kerepelnek; Sokat javult az utóbbi időben a pécsi közlekedés. Az utasok mégsem elégedettek, s gyakran ostromolják kérdésekkel a vállalat vezetőségét, sőt a szerkesztőséget is. Az elhangzott kérdések közül néhányra választ kértünk Arad- vári István elvtárstól, a Pécsi Közlekedési Vállalat forgalmi osztályának vezetőjétől. A legégetőbb kérdés, amire többen kértek választ: piaci napokon, de legfőképpen szombaton délután, miért csökkentik a járatok számát? 1 — Csökkentésről, kérem szó sincs. A vállalat dolgozói I d i d A Duna partján épül a mohácsi vízkivételi mű, amely. ' a Duna vizét a Pécsre vezető csatornába emeli majd át. A( 'közelmúltban kezdődött meg a földön felépített vasbeton1 szekrény süllyesztése. Az építményt zagyszivattyúk segítsé-' gével egészen a korlátok magasságáig a föld alá süllyesztik,1 (utána kezdik meg a belső berendezések szerelését 1 £Lualázat&s emberek a Doktor Sándor < Művelődési Otthonban
