Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-26 / 174. szám

1957 JÚLIUS 26

NAPLÓ

8

fFolytatás az 1. oldalról.)

I

A külszíni szállítást biztosító kötélpályáknak például 1958-ban kell elké- szülnl.

Természetesen tovább kívánjuk folytatni a már megkezdett beruházásokat äs már amennyire ezt a lehetőségeink

megengedik.

Tervjavaslatunknak egyik igen fontos része a műszaki fejlesztésre vonatkozó elképzelések. 'Ennek (középpontjába a hazafelé haladó fejtések számának növelését, a korszerű biztosítás ütemének fokozását állítottuk. A hazafelé és a mezőben haladó fejtések közötti helyes arány kialakításához már ebben az évbfen hozzákezdtünk s ennek eredményeként az év eleji 20 százalékról mostanáig 32 százalékra emelkedett a hazafelé haladó fejtések aránya.

Célunk az. hogy a 3 éves terv végére a hazafelé haladó fejtések aránya 70— 72 százalék legyen,

mert az eddigi tapasztalatok szerint ez a leghelyesebb

arány. E cél megvalósítása hosszan tartó nagy feladat, hisz többek között a feltárási és elővájásd munkák fokozását igényli;

A jelenlegi 27 százalékról I960 végére 55 százalékra kívánjuk növe'nl a korszerűen biztosított vágatok arányát.

Gondoltunk a fő és a gyűjtőszállítás továbbfejlesztésére is. Mozdonyparkunkat 'kiszélesítjük s minden területen meg kívánjuk szüntetni a lóval történő szállításit. Kísérleteket végzünk majd, hogy a jelen-1 leg még lóval és sok helyütt d kézierővel történő szállítást d esetleg kis Diesel vagy akku-1 mulátoros mozdonnyal helyet-* tesíthessük. *

A biztonság fokozása ér-i dekében Vasason tovább-, fejlesztjük, Pécsbányán, s < utána Szabolcson pedig, | megkezdjük a gázlecsapo-d lást, Illetve a gázlecsapolás- hoz szükséges előkészülete-{ két. i

Esti beszélgetés

Vagy heten ülünk a magyarteleké tanácsárodában. A falu és a csoport párttitkára, kommunisták, a tanács elnökasszonya és én.

Közeledik az este, sötétedő szürkület vonja be az ezüstfenyők tetejét. A tanácsház, a volt Kammerer-kastély, az ötszáz holdas földesúr egykori rezidenciája is békésen meghúzódik a csöndben.

Idebent aprókat köhintenek az emberek, fészkelődnek a helyükön.

— Olvasták a pártértekezlet határozatát? — kérdem tőlük,

Csak egy negyedórával indítsák később az utolsó kertvárosi buszt!«

Az elmúlt hónapokban sokat javult városunk közlekedése. A Közlekedési Vállalat érdemeként egyre kevesebb panasz hallható, olvasható. Vannak azonban még problémák, amiken szerintem javítani lehetne;

Kertvárosban körülbelül 3000 lakos él. A jelentős számú idős, nyugdíjas lakos mellett —r akik szívesen üldögélnek nyári időben este 9 óra után is az egyedüli italboltban ■— sokan vagyunk fiatalok, akik szeretnénk: a város nyújtotta szórakozási lehetőségeket zavartalanul élvezni. Sajnos, a rossz (közlekedési viszonyok ezt nem teszik lehetővé.

Július 6-án az Állami Népi Együttes előadásáról futva igyekeztünk mintegy tizennégyen az autóbusz-megállóhoz; Kocsink azonban már elment;

A szórakozóhelyek műsorai általában 11 és */«l2 óra között végződnek. Az utolsó perceket, — a menetrendszerinti

idő betartása esetén is — készülődve, nem egyszer futva „élvezzük“ végig. Ezért javaslom, indítsák az utolsó autóbuszt negyedórával később s ha erre nincs lehetőség, egy perccel se előbb.

Pontatlanság jellemzi a reggel V48 órakor Kertvárosból befelé induló járatokat. /\lta- _ lános, hogy a gépkocsik sze-i mélyzete ezt az időszakot hasz- # nálja fel napi vásárlásai el-é intézésére, s ennek követkéz-f tében nem egy jogtalan vita-# nak voltam már tanúja; #

A kertvárosi gépkocsik azj indulás előtti időt általában aj megyei tanács épülete előtt J parkírozva töltik s csak az* indulást közvetlen megelőző percekben állnak a megállóhoz. így van ez sajnos zuhogó esőben és télen is. Nem tölthetnék a kocsik az indulás előtti időt a megállónál? Az esti órákban ugyanis a forgalom csaknem teljesen szünetelj

... Varga János

A falusi iparitanuló-képzés problémái

A napokban hallottam egy rádióhiradást, amely szerint a kormány foglalkozik az ipari támlák képzésének jelenlegi helyzetével. Ezzel kapcsolatban a következőket

javaslom:

~l Sürgősen felvilágosító kampányt kelI indítani az ipari tanulóként való elhelyezkedés lehetőségeiről, a szülők, a magánkisiparosok, KTSZ-ek és a gépállomások részére. Ismételten keresnek fel szülők tanácsot kérni, hogy milyen szakmában, hot lehetne gyermeküket elhelyezni, mikor lehet szerződést kötni, milyen okmányok kellenek a szerződéskötéshez, stb. Ezekre a kérdésekre kellene megadni a felvilágosítást,

O Megyénkben kevés a falusi Iparitanuló-iskola és így fontos feladatnak látom azok sürgős megszervezését. Az 50-es évek elején csak a sásdi járásban négy falusi iparitanuló-iskola volt (Mágocs, Szászvár, Komló, Sásd) és most az egész megyében összesen csak kilenc van. Emiatt történhetett meg, hogy Mágocs és vidékéről egymás után szabadulnak, illetve tesznek szakmunkásvizsgát olyan ipari tanulók, akik iparitanuló-iskolába nem is jártak.

9 Falusi Iparitanuló-iskoldt csőik olyan nagyobb köss- ségben lehet szervezni, amelyben (és a környékén) kellő számú ipari tanuló van. Ilyen falvakban már nagyobb általános iskolák vannak, ahol minden szakra képesített általános iskolai tanárok tanítanak. Helyes votna azoknak a tanároknak a részére, akik a megszervezendő iparitamló-iskolákban tanítanak majd, nyári tanfolyamokat, vagy ezzel kapcsolt levelezőoktatást szervezni, hogy megismerkedjenek az iparitanuló-iskolák anyagával, mód* szerével és a speciális problémákkal. Ez vonatkozik az úgynevezett közismereti tárgyak oktatóira. A szakismereti és anyagismereti tárgyak oktatására a gépállomások, a KTSZ-ek szakembereit és a kiváló magánkisiparosokat lehetne felkérni.

A Az ipari tanulótól elvárjuk, hogy tanideje alatt

■e* elsajátítsa a szakma alapismereteit. Ez azonban nem elég. Fejlődését szakmunkás korában is biztosítani kell rendszeres továbbképzéssel. A mágocsi KTSZ cipészipari részlegének kirakata előtt sokszor állnak meg csodálkozva városiak is. Gyönyörködnek a szebbnél-szebb készítményekben. A KTSZ legtöbb tagja segéd korában részt vett azokon a cipészipari rajz és gyakorlati tanfolyamokon, amelyeket annak idején még meglévő mágocsi iparos- tanuló-iskolában rendeztünk a részükre;

Remélem az iparitanuló-képzés ügye a jáhirü magyar ipar további sikereinek a javára oldódik majd meg.

RAPVÁNYI JÓZSEF ált. isk. tanár, Mágocs

kezemben a Népszabadsággal;

— Olvastuk hát! És hallottunk is róla! — válaszolja Lankovics Ferené bácsi, a falusi párttitkár, őszes bajuszát simogatva;

— Én meg a tízórai híreket hallgatom — mondja a másik ember. — Hallgatom, hallgatom, aztán lecsukódik a szempillám. Hiába — emeli fel kérges barna tenyerét — tizenhét holdat arattam le kis családommal, volt, hogy haza se jöttem este, hát mikor olvastam volna?.?;

— Bizony, bizony *— bólogat Lankovics bácsi. — Ilyenékor elmaradunk kicsit.- De

majd megtárgyaljuk. Félretettem én az újságokat.

Igazuk van ezeknek az embereknek; De már az aratás

I végén vagyunk; Lélegzethez , jutnak végre,

,i Felolvasom a határozat

II KISZ-re vonatkozó részét. Figyelmesen hallgatják. Lankovics bácsi köhintve mondogatja, hogy van ám azért EPOSZ-uk. fs

I» —- Csak nem működik. Sémii mi célkitűzése — teszi hozzá ('egy fiatalember, Szűcs Ká- \ roly, a tsz pérttjtkára,

•— Már beszéltem a tanítóval — folytatja Lankovics bácsi rendületlenül; — KISZ-t kéne szervezni;

A fiatal Szűcs tűzbejön;

— Van egy javaslatom. Hívjuk össze őket és adjunk neJ kik munkát. Mert anélkül 1 nem.»,

i — Én már beszéltem né- 1 hánnyal =• így Lankovics bá- icsi;

/ — Én is! — vágja rá Szűcs,

I — Benne vannak a gyerekek; ,1 ök kérték;

I» Belamelegedtek az emberek; l>, A tanács elnökasszonya is 4 megszólalt, a másik az ujjain é számolgatja, hogy Glávics Pista, Dékán Jóska, Egédi |i Gyula..: mire a harmadik l' közbeszól, hogy ott az ő két (•fia is. Summa-summérum: l> tizennyolc—húsz fiatalt szed- 4 tek hirtelenében össze és 4 mind egykori proligyerekeket.

II A KISZ-szel hát meglettek volna. Most a tanács került

(! „terítékré‘i

Az elnöhasszony megint

I1 számolt: a tanácstagok száma ( tizenegy, a végrehajtó bigott»

< sági tagoké öt. Hatan vannak 1 a kommunisták, j 1 Kevés falu dicsekedhet ilyen remek aránnyal. S i mégis. Késhegyig menő viták f folytak a községfejlesztésnél;

Hiába omladozik a pici tűzoltószertár — nem akarták megjavítani; ősszel, a nagy esőzések idején, amikor az újsorban bokán felül ér a „vendégmarasztaló“ sár, átközód- nak, káromkodnak az emberek, de nyáron nem fülik a foguk a járdacsánáláshozl Legalábbis a tanácstagság egyik felének. „Ha eddig jó volt — hajtogatták — jó lesz ezután is!;;,“

— É6 a kommunisták? —> kérdem az elnökasszónytóL

— Mellette voltak;

Jól mondja. Mellette. De miért vitatkoztak akkor olyán sokáig?

— Volt azelőtt MDP-cső- port? — fordulok az emberekhez.— Volt valami Ilyesféle. A tanácstitkár vezette. De MSZMP-csoportunk még

nincs; 11

Itt van a kutya eltemetve; Ha lenne, összeülhetnének a tanácsülések előtt, kialakíthatnák közös álláspontjukat és nem a kommunisták meggyőzésével telne el a drága idő;

— Igen, ez Igaz is — mondogatják az emberek; »- De van itt más is!

Tizenkét évig nem volt teljes a békesség az „ófalu“ és az újsor között. Aki ért kicsit a politikához, az mindjárt rájön, hegy valójában a volt prolik és középparasatok között, hiszen azok lakják az ,,ófalu" nagyobb részét; „Nem mehet így tovább emberek!“ — hajtogatja Lankovics bácsi; „Meg kéne őket nyerni, fel kéne ébreszteni azt a népfrontot, mert nélküle nem megy; Hanem azt megint a kommunistáknak kellene kezdeniök, ott is MSZMP-ceoportot kéne alakítani ? s ,H

— És a földművesftzövetkezet? Szinte az egész falú belépett! Hát itt miért hiányzik? — kérdezi az egyik;

Ebben is megegyeznek. Közben az éjszakába nyúlik az idő. A falu már alszik. Mi is búcsúzkodunk,

Hazafelé ballagnák már, ólmos fáradtság húzza a lábukat. Derék emberek; Ha megtartják szavukat, négy MSZMP-csoport alakul a faluban, s a községet végre a kéfrt- munisták vezetik.

Kíváncsian várjuk az eredményt. Szeptember végén Újra ellátogatunk Hozzájuk.

(Magyar)

Tapasztalatok

a siklósi járási könyvtárban

Mintegy 20 ezer kötet

könyv között válogathatnak a siklási járási könyvtár olvasói. De nemcsak válogathatnak, hanem válogatnak is. Csak egy adat ehhez: míg 1953-ban 23 ezret, addig

Ifi56-ban csaknem 50 ezer könyvet kölcsönöztekn Az ol- vasni-vágyással, mint a példa is bizonyltja, nincs is különösebb probléma. Van azonban egyéb mással.

Először: a könyvtár állománya valóban körülbelül 2Q ezer kötet könyv. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a kölcsönözhető könyvek darabszáma is 20 ezer. Mert. ha valaki bepillant a könyvtár „raktárába”, alaposan meglepődik a mázsa- számra tehető könyvek láttán. Közel 4000 azoknak a könyveknek a száma, amelyekből túl sok van. Ez még a régebbi könyvterjesztés hibája. Vajon mi szükség volt arra, — hogy csak egy példát említsünk — Alexander Sarlón A nagy vasúi; című könyvéből — amelyből már több példánnyal rendelkeztek =- még odazúdítottak 30 kötetet- Jelenleg legalább 40 példányban található ez a könyv a könyvtárban s — vajmi kevés olvasottságnak örvend. De sorolhatnánk a példákat tovább. Javasoljuk, hogy a megyei könyvtár vizsgálja felül a járási könyvtárakat s az olyan könyveket, amelyekből túlontúl fák található, vonja be t adja oda annak a könyvtárnak, amelyik ugyanakkor talán .nélkülözi azokat.

Egy -másik tapasztalat: számos olyan „írónk“ van, akik az ellenforradalomban elárulták hazájukat. Könyveik azonban még most is ott „virítanak“ a polcokon. Megnéztem például Aczél Tamás: Vihar és napsütés című könyvének olvasójegyét. Az olvasójegy bizonysága szerint a könyvnek 1957 március óta egyetlen olvasója sem akadt, s 1953 óta is mindössze 17.. Mindemellett nem lenne hiábavaló, ha a Művelődésügyi Minisztérium kiadná azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyeknek írói nem érdemlik meg, hogy könyveiket olvassák.

4 könyvtárakkal kapcsolatos számos rendeletet sem ártana ,jkissé rugalmasabban kezelni1’. Rendelet szabályozza például, hogy azokban az 1ÖO0 lakoson aluli községekben, ahol a járási könyvtárnak fiókkönyvtára van, a könyvtáros csak abban az esetben kap honoráriumot munkájáért, ha a könyukölcsanzés negyedévenként a 150 darabod eléri. Visszás helyzet ez így. Mert Babarcon — ahol mindössze 250 lakos él vagy Drá- vaesehiben, ahol a lakosság száma a 300-at sem éri el, nagyon nehéz negyedévenként l&a känvvei kök^ön/üfr

«I. De sorolhatnánk hasonló J példákat még sokat. Ilyen J esetben — a rendelet pgrog- J rafusát betartva — terme- J szetes, hogy a „személyi ki- J adások“ rovatán jelentős ősz- J szeg megmarad a negyedév, i illetve az év végén. Míg itts „megtakarítást“ érnek el, ad- f dig a könyvtárak nagy több- f sége — nincs pénz — indok-f kai képtelen az újonnan f megjelenő jó regényekből f vásárolni, frissíteni állatná- i nyát. Nem lehetne-e (való- # színű, hogy a főkönyvelők a # javaslat olvasásakor tiltakoz-i nak) a személyi kiadások-nál i megtakarított összeget új) könyvek vásárlására fordita- i ni? Igaz az, hogy csak a 4 siklási könyvtár ebben az4 évben 16 ezer forintot költ- é hét új könyvek beszerzésére, ami nem lebecsülendő ősz- 4 szeg, de az igényekhez ké-j1 pest mégsem elegendő■ Ezt az oka, hogy a drágább köny-á vek nem juthatnak el a ki-r< sebb községekbe, mert a já- \ rási könyvtár örül annak, ha i a maga részére tud drágább \ könyveket vásárolni. A ja- vaslat megvalósításával talán 11 némiképpen enyhíthetnénk > ezen a „nagyszerűnek” ép-\\ pen nem mondható helyae- j 1 ten. j 1

Ügy vélem, hogy nem len* 1 ne haszontalan ezeket a ja- 1 vasiatokat megbeszélni s vg- (1 lóraváUani, talán egy lépés-,i sei előbbre jutnánk ezen g,i területen is, (

tOAIUY)l

Termelési értekezlet

az Agrária Keményítőgyárban

Régen voltak már termelési értekezletek. Pedig a dolgozók szeretnek tájékozottak lenni üzemük, vállalatuk munkájáról, elért eredményeikről és ismerni akarják a reájuk váró feladatokat. Hosszú idő után, hétfőn délután tartottak termelési értekezletet az Agrária Keményítőgyárban |s. Akik részt vettek rajta, elsősorban a munkások, azt mondták: az értekezlet elérte célját.

Elsősorban azért alakult ki bennük ez a vélemény, mert ez igazgatói beszámoló alaposan kitért az elért eredmények legapróbb részleteire is, A megjelölt százalékok után azt is ismertette velük, hogy mázsában memyi az a mennyiség, amellyel túlteljesítették az első félévi ferpet. 4 második negyedévi terven felül például 381 mázsa keményítőt és US mázsa dextrint állitemk elő. Ezzel a/s egy napra eső termelési érték, közel négyezer forinttal volt magasabb a tervezettnél. A beszámolóból az is kiderült, mennyivel olcsóbban állították elő a keményítőt, mint 1956 második negyedében- Tavaly ilyenkor »II forint volt egy mázsa keményítő előállítási ára, mást tizenöt forintW kevesebb,

Néhány hónappal ezelőtt műszaki és adminisztratív létszámcsökkentést hajtottak végre. Ez most úgy mutatkozik meg, hogy bár a bérrendezésnél jelentősen emelkedtek a fizetések — a béralaptúllépés mégis jelentéktelen,

Minden gyárban, így az Agráriában is sokat foglalkoztatja a munkásokat az év végi nyereségrészesedés. IéSZ-e, mennyi lesz? Erre a kérdésre is választ kaptak a termelési értekezleten.

■— 4 tavalyi 27 ezer forintos nyereséggel szemben, az elmúlt negyedévben 147 ezer forint nyereségre tettünk szert, — mondotta beszámolójában Bach János igazgató.

— Ez az összeg -r- folytatta — teljes egészében nyereségrészesedés alapját képezheti. Ez azt jelenti, ha a harmadik és negyedik negyedévben is hasonlóan jó eredményeket érünk el, év végén havi fizetésünket duplán kaphatjuk.

Szábakerültek a termelést értekezleten a hibák is: még mindig nincs munkaverseny és újító-mozgalom. Megállapították az értel^z- let részvevői, hogy bár a gyár korszerűtlensége miatt akadályokba ütközik a verseny sgori’ezése, azért mégis vannak olyan területek, mint például a bemérő, a lekvánészlag és a centrifuga, aho) a munkaversenynek lenne talaja. Az Újításokra vonatkozóan nem voli javaslat, de mindenesetre már az is eredmény, hogy a gyárban észrevették ennek hiányát és szükségesnek tartják ezen a területen is egy kis felélénkülést teremteni.

A termelési értekezletek egyik leglényegesebb feladata, as elkövetkezendő idők terveinek ismertetése — az Agráriában is megtörtént. A dglggzök Őrömmel vették tudomásul, hogy a feladatok egy részét máris teljesítették. Tizenhat vágón keményítőt kell exportálnia a harmadik negyedévben a gyárnak. Mivel egyhónapi karbantartás következik augusztusban, eddig már tíz és fél vagon keményítőt gyártottak és a$t el is szállították. Szeptemberben tehát már csak, öt és fél vagon exportra szállítandó keményítő gyártása vár rájuk■ Dextrinbdl három vagon gyártását frányáéra elő g, terv, de mivel d d«x- trin-gyárréseleffben nem kell leállni karbantartás miatt, az Agrária dolgozói öt vagon dextrint ígérnek.

Ae Agrárra példája azt bizonyítja, hogy jó volt feleleveníteni ■* termelézi árj frkeglgtet, Máshol sem tana.

Tamásy István főmérnök nyilatkozata

i Ugyanakkor —> a legutóbbi an- d , két alapján — intenzívebbé# i tesszük a szilikózis elleni vé-d- dekezést is.- i1 ‘

Elkészítettük ezen kívül a*[' szociális beruházásra vonat- . i (- kozó javaslatunkat is, de mi- (l

1 vei ehhez nem kaptunk kere- < t tét s nem tudjuk, hogy mi 1 • valósulhat meg belőle — ko- i ’ rai erről beszélni. Hangsúlyoz- < ni kívánom még, hogy mindez d 1 csupán javaslat, amely még dl . sok tekintetben módosulhat sd amelyet később, minden bi-d j ’ zonnyal a pécsi bányászokkal * 1 , közösen meg is fogunk vitat- f : rá. 1