Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-26 / 174. szám

1957 JÚLIUS 26 NAPLÓ 8 fFolytatás az 1. oldalról.) I A külszíni szállítást biz­tosító kötélpályáknak pél­dául 1958-ban kell elké- szülnl. Természetesen tovább kíván­juk folytatni a már megkez­dett beruházásokat äs már amennyire ezt a lehetőségeink megengedik. Tervjavaslatunknak egyik igen fontos része a műszaki fejlesztésre vonatkozó elkép­zelések. 'Ennek (középpontjá­ba a hazafelé haladó fejtések számának növelését, a korsze­rű biztosítás ütemének foko­zását állítottuk. A hazafelé és a mezőben haladó fejtések kö­zötti helyes arány kialakítá­sához már ebben az évbfen hozzákezdtünk s ennek ered­ményeként az év eleji 20 szá­zalékról mostanáig 32 száza­lékra emelkedett a hazafelé haladó fejtések aránya. Célunk az. hogy a 3 éves terv végére a hazafelé ha­ladó fejtések aránya 70— 72 százalék legyen, mert az eddigi tapasztalatok szerint ez a leghelyesebb arány. E cél megvalósítása hosszan tartó nagy feladat, hisz többek között a feltárási és elővájásd munkák fokozá­sát igényli; A jelenlegi 27 százalék­ról I960 végére 55 száza­lékra kívánjuk növe'nl a korszerűen biztosított vá­gatok arányát. Gondoltunk a fő és a gyűjtő­szállítás továbbfejlesztésére is. Mozdonyparkunkat 'kiszélesít­jük s minden területen meg kívánjuk szüntetni a lóval tör­ténő szállításit. Kísérleteket végzünk majd, hogy a jelen-1 leg még lóval és sok helyütt d kézierővel történő szállítást d esetleg kis Diesel vagy akku-1 mulátoros mozdonnyal helyet-* tesíthessük. * A biztonság fokozása ér-i dekében Vasason tovább-, fejlesztjük, Pécsbányán, s < utána Szabolcson pedig, | megkezdjük a gázlecsapo-d lást, Illetve a gázlecsapolás- hoz szükséges előkészülete-{ két. i Esti beszélgetés Vagy heten ülünk a magyarteleké tanácsárodában. A falu és a csoport párttitká­ra, kommunisták, a tanács elnökasszonya és én. Közeledik az este, sötétedő szürkület vonja be az ezüst­fenyők tetejét. A tanácsház, a volt Kammerer-kastély, az öt­száz holdas földesúr egykori rezidenciája is békésen meg­húzódik a csöndben. Idebent aprókat köhintenek az emberek, fészkelődnek a helyükön. — Olvasták a pártértekezlet határozatát? — kérdem tőlük, Csak egy negyedórával indítsák később az utolsó kertvárosi buszt!« Az elmúlt hónapokban so­kat javult városunk közleke­dése. A Közlekedési Vállalat érdemeként egyre kevesebb panasz hallható, olvasható. Vannak azonban még problé­mák, amiken szerintem javí­tani lehetne; Kertvárosban körülbelül 3000 lakos él. A jelentős szá­mú idős, nyugdíjas lakos mel­lett —r akik szívesen üldö­gélnek nyári időben este 9 óra után is az egyedüli italboltban ■— sokan vagyunk fiatalok, akik szeretnénk: a város nyúj­totta szórakozási lehetősége­ket zavartalanul élvezni. Saj­nos, a rossz (közlekedési vi­szonyok ezt nem teszik lehe­tővé. Július 6-án az Állami Népi Együttes előadásáról futva igyekeztünk mintegy tizenné­gyen az autóbusz-megállóhoz; Kocsink azonban már elment; A szórakozóhelyek műsorai általában 11 és */«l2 óra kö­zött végződnek. Az utolsó per­ceket, — a menetrendszerinti idő betartása esetén is — ké­szülődve, nem egyszer futva „élvezzük“ végig. Ezért ja­vaslom, indítsák az utolsó autóbuszt negyedórával ké­sőbb s ha erre nincs lehető­ség, egy perccel se előbb. Pontatlanság jellemzi a reg­gel V48 órakor Kertvárosból befelé induló járatokat. /\lta- _ lános, hogy a gépkocsik sze-i mélyzete ezt az időszakot hasz- # nálja fel napi vásárlásai el-é intézésére, s ennek követkéz-f tében nem egy jogtalan vita-# nak voltam már tanúja; # A kertvárosi gépkocsik azj indulás előtti időt általában aj megyei tanács épülete előtt J parkírozva töltik s csak az* indulást közvetlen megelőző percekben állnak a megálló­hoz. így van ez sajnos zuhogó esőben és télen is. Nem tölt­hetnék a kocsik az indulás előtti időt a megállónál? Az esti órákban ugyanis a forga­lom csaknem teljesen szüne­telj ... Varga János A falusi iparitanuló-képzés problémái A napokban hallottam egy rádióhiradást, amely sze­rint a kormány foglalkozik az ipari támlák képzésének jelenlegi helyzetével. Ezzel kapcsolatban a következőket javaslom: ~l Sürgősen felvilágosító kampányt kelI indítani az ipari tanulóként való elhelyezkedés lehetőségeiről, a szülők, a magánkisiparosok, KTSZ-ek és a gépállomások részére. Ismételten keresnek fel szülők tanácsot kérni, hogy milyen szakmában, hot lehetne gyermeküket elhe­lyezni, mikor lehet szerződést kötni, milyen okmányok kel­lenek a szerződéskötéshez, stb. Ezekre a kérdésekre kel­lene megadni a felvilágosítást, O Megyénkben kevés a falusi Iparitanuló-iskola és így fontos feladatnak látom azok sürgős megszer­vezését. Az 50-es évek elején csak a sásdi járásban négy falusi iparitanuló-iskola volt (Mágocs, Szászvár, Komló, Sásd) és most az egész megyében összesen csak kilenc van. Emiatt történhetett meg, hogy Mágocs és vidékéről egymás után szabadulnak, illetve tesznek szakmunkásvizs­gát olyan ipari tanulók, akik iparitanuló-iskolába nem is jártak. 9 Falusi Iparitanuló-iskoldt csőik olyan nagyobb köss- ségben lehet szervezni, amelyben (és a környékén) kellő számú ipari tanuló van. Ilyen falvakban már na­gyobb általános iskolák vannak, ahol minden szakra ké­pesített általános iskolai tanárok tanítanak. Helyes votna azoknak a tanároknak a részére, akik a megszervezendő iparitamló-iskolákban tanítanak majd, nyári tanfolyamo­kat, vagy ezzel kapcsolt levelezőoktatást szervezni, hogy megismerkedjenek az iparitanuló-iskolák anyagával, mód* szerével és a speciális problémákkal. Ez vonatkozik az úgynevezett közismereti tárgyak oktatóira. A szakismereti és anyagismereti tárgyak oktatására a gépállomások, a KTSZ-ek szakembereit és a kiváló magánkisiparosokat lehetne felkérni. A Az ipari tanulótól elvárjuk, hogy tanideje alatt ■e* elsajátítsa a szakma alapismereteit. Ez azonban nem elég. Fejlődését szakmunkás korában is biztosítani kell rendszeres továbbképzéssel. A mágocsi KTSZ cipészipari részlegének kirakata előtt sokszor állnak meg csodálkozva városiak is. Gyönyörködnek a szebbnél-szebb készítmé­nyekben. A KTSZ legtöbb tagja segéd korában részt vett azokon a cipészipari rajz és gyakorlati tanfolyamokon, amelyeket annak idején még meglévő mágocsi iparos- tanuló-iskolában rendeztünk a részükre; Remélem az iparitanuló-képzés ügye a jáhirü magyar ipar további sikereinek a javára oldódik majd meg. RAPVÁNYI JÓZSEF ált. isk. tanár, Mágocs kezemben a Népszabadsággal; — Olvastuk hát! És hallot­tunk is róla! — válaszolja Lankovics Ferené bácsi, a fa­lusi párttitkár, őszes bajuszát simogatva; — Én meg a tízórai híreket hallgatom — mondja a má­sik ember. — Hallgatom, hall­gatom, aztán lecsukódik a szempillám. Hiába — emeli fel kérges barna tenyerét — tizenhét holdat arattam le kis családommal, volt, hogy haza se jöttem este, hát mikor ol­vastam volna?.?; — Bizony, bizony *— bólo­gat Lankovics bácsi. — Ilyen­ékor elmaradunk kicsit.- De majd megtárgyaljuk. Félretet­tem én az újságokat. Igazuk van ezeknek az em­bereknek; De már az aratás I végén vagyunk; Lélegzethez , jutnak végre, ,i Felolvasom a határozat II KISZ-re vonatkozó részét. Fi­gyelmesen hallgatják. Lanko­vics bácsi köhintve mondogat­ja, hogy van ám azért EPOSZ-uk. fs I» —- Csak nem működik. Sém­ii mi célkitűzése — teszi hozzá ('egy fiatalember, Szűcs Ká- \ roly, a tsz pérttjtkára, •— Már beszéltem a tanító­val — folytatja Lankovics bá­csi rendületlenül; — KISZ-t kéne szervezni; A fiatal Szűcs tűzbejön; — Van egy javaslatom. Hív­juk össze őket és adjunk ne­J kik munkát. Mert anélkül 1 nem.», i — Én már beszéltem né- 1 hánnyal =• így Lankovics bá- icsi; / — Én is! — vágja rá Szűcs, I — Benne vannak a gyerekek; ,1 ök kérték; I» Belamelegedtek az emberek; l>, A tanács elnökasszonya is 4 megszólalt, a másik az ujjain é számolgatja, hogy Glávics Pista, Dékán Jóska, Egédi |i Gyula..: mire a harmadik l' közbeszól, hogy ott az ő két (•fia is. Summa-summérum: l> tizennyolc—húsz fiatalt szed- 4 tek hirtelenében össze és 4 mind egykori proligyerekeket. II A KISZ-szel hát meglettek volna. Most a tanács került (! „terítékré‘i Az elnöhasszony megint I1 számolt: a tanácstagok száma ( tizenegy, a végrehajtó bigott» < sági tagoké öt. Hatan vannak 1 a kommunisták, j 1 Kevés falu dicsekedhet ilyen remek aránnyal. S i mégis. Késhegyig menő viták f folytak a községfejlesztésnél; Hiába omladozik a pici tűz­oltószertár — nem akarták megjavítani; ősszel, a nagy esőzések idején, amikor az új­sorban bokán felül ér a „ven­dégmarasztaló“ sár, átközód- nak, káromkodnak az embe­rek, de nyáron nem fülik a foguk a járdacsánáláshozl Legalábbis a tanácstagság egyik felének. „Ha eddig jó volt — hajtogatták — jó lesz ezután is!;;,“ — É6 a kommunisták? —> kérdem az elnökasszónytóL — Mellette voltak; Jól mondja. Mellette. De miért vitatkoztak akkor olyán sokáig? — Volt azelőtt MDP-cső- port? — fordulok az emberek­hez.­— Volt valami Ilyesféle. A tanácstitkár vezette. De MSZMP-csoportunk még nincs; 11 Itt van a kutya eltemetve; Ha lenne, összeülhetnének a tanácsülések előtt, kialakít­hatnák közös álláspontjukat és nem a kommunisták meg­győzésével telne el a drága idő; — Igen, ez Igaz is — mon­dogatják az emberek; »- De van itt más is! Tizenkét évig nem volt tel­jes a békesség az „ófalu“ és az újsor között. Aki ért kicsit a politikához, az mindjárt rá­jön, hegy valójában a volt prolik és középparasatok kö­zött, hiszen azok lakják az ,,ófalu" nagyobb részét; „Nem mehet így tovább emberek!“ — hajtogatja Lankovics bácsi; „Meg kéne őket nyerni, fel kéne ébreszteni azt a népfron­tot, mert nélküle nem megy; Hanem azt megint a kommu­nistáknak kellene kezdeniök, ott is MSZMP-ceoportot kéne alakítani ? s ,H — És a földművesftzövetke­zet? Szinte az egész falú be­lépett! Hát itt miért hiány­zik? — kérdezi az egyik; Ebben is megegyeznek. Köz­ben az éjszakába nyúlik az idő. A falu már alszik. Mi is búcsúzkodunk, Hazafelé ballagnák már, ólmos fáradtság húzza a lá­bukat. Derék emberek; Ha megtartják szavukat, négy MSZMP-csoport alakul a falu­ban, s a községet végre a kéfrt- munisták vezetik. Kíváncsian várjuk az ered­ményt. Szeptember végén Újra ellátogatunk Hozzájuk. (Magyar) Tapasztalatok a siklósi járási könyvtárban Mintegy 20 ezer kötet könyv között válogathatnak a siklási járási könyvtár olva­sói. De nemcsak válogathat­nak, hanem válogatnak is. Csak egy adat ehhez: míg 1953-ban 23 ezret, addig Ifi56-ban csaknem 50 ezer könyvet kölcsönöztekn Az ol- vasni-vágyással, mint a pél­da is bizonyltja, nincs is kü­lönösebb probléma. Van azonban egyéb mással. Először: a könyvtár állo­mánya valóban körülbelül 2Q ezer kötet könyv. Ez azon­ban korántsem jelenti azt, hogy a kölcsönözhető köny­vek darabszáma is 20 ezer. Mert. ha valaki bepillant a könyvtár „raktárába”, alapo­san meglepődik a mázsa- számra tehető könyvek lát­tán. Közel 4000 azoknak a könyveknek a száma, ame­lyekből túl sok van. Ez még a régebbi könyvterjesztés hibája. Vajon mi szükség volt arra, — hogy csak egy példát említsünk — Alexan­der Sarlón A nagy vasúi; című könyvéből — amelyből már több példánnyal ren­delkeztek =- még odazúdí­tottak 30 kötetet- Jelenleg legalább 40 példányban ta­lálható ez a könyv a könyv­tárban s — vajmi kevés ol­vasottságnak örvend. De so­rolhatnánk a példákat to­vább. Javasoljuk, hogy a megyei könyvtár vizsgálja felül a járási könyvtárakat s az olyan könyveket, ame­lyekből túlontúl fák talál­ható, vonja be t adja oda annak a könyvtárnak, ame­lyik ugyanakkor talán .nél­külözi azokat. Egy -másik tapasztalat: számos olyan „írónk“ van, akik az ellenforradalomban elárulták hazájukat. Köny­veik azonban még most is ott „virítanak“ a polcokon. Megnéztem például Aczél Tamás: Vihar és napsütés cí­mű könyvének olvasójegyét. Az olvasójegy bizonysága szerint a könyvnek 1957 már­cius óta egyetlen olvasója sem akadt, s 1953 óta is mindössze 17.. Mindemel­lett nem lenne hiábavaló, ha a Művelődésügyi Miniszté­rium kiadná azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyeknek írói nem érdem­lik meg, hogy könyveiket ol­vassák. 4 könyvtárakkal kapcsola­tos számos rendeletet sem ártana ,jkissé rugalmasab­ban kezelni1’. Rendelet sza­bályozza például, hogy azok­ban az 1ÖO0 lakoson aluli községekben, ahol a járási könyvtárnak fiókkönyvtára van, a könyvtáros csak ab­ban az esetben kap honorá­riumot munkájáért, ha a könyukölcsanzés negyed­évenként a 150 darabod el­éri. Visszás helyzet ez így. Mert Babarcon — ahol mind­össze 250 lakos él vagy Drá- vaesehiben, ahol a lakosság száma a 300-at sem éri el, nagyon nehéz negyedéven­ként l&a känvvei kök^ön/üfr «I. De sorolhatnánk hasonló J példákat még sokat. Ilyen J esetben — a rendelet pgrog- J rafusát betartva — terme- J szetes, hogy a „személyi ki- J adások“ rovatán jelentős ősz- J szeg megmarad a negyedév, i illetve az év végén. Míg itts „megtakarítást“ érnek el, ad- f dig a könyvtárak nagy több- f sége — nincs pénz — indok-f kai képtelen az újonnan f megjelenő jó regényekből f vásárolni, frissíteni állatná- i nyát. Nem lehetne-e (való- # színű, hogy a főkönyvelők a # javaslat olvasásakor tiltakoz-i nak) a személyi kiadások-nál i megtakarított összeget új) könyvek vásárlására fordita- i ni? Igaz az, hogy csak a 4 siklási könyvtár ebben az4 évben 16 ezer forintot költ- é hét új könyvek beszerzésére, ami nem lebecsülendő ősz- 4 szeg, de az igényekhez ké-j1 pest mégsem elegendő■ Ezt az oka, hogy a drágább köny-á vek nem juthatnak el a ki-r< sebb községekbe, mert a já- \ rási könyvtár örül annak, ha i a maga részére tud drágább \ könyveket vásárolni. A ja- vaslat megvalósításával talán 11 némiképpen enyhíthetnénk > ezen a „nagyszerűnek” ép-\\ pen nem mondható helyae- j 1 ten. j 1 Ügy vélem, hogy nem len* 1 ne haszontalan ezeket a ja- 1 vasiatokat megbeszélni s vg- (1 lóraváUani, talán egy lépés-,i sei előbbre jutnánk ezen g,i területen is, ( tOAIUY)l Termelési értekezlet az Agrária Keményítőgyárban Régen voltak már terme­lési értekezletek. Pedig a dolgozók szeretnek tájéko­zottak lenni üzemük, válla­latuk munkájáról, elért eredményeikről és ismerni akarják a reájuk váró fel­adatokat. Hosszú idő után, hétfőn délután tartottak ter­melési értekezletet az Ag­rária Keményítőgyárban |s. Akik részt vettek rajta, el­sősorban a munkások, azt mondták: az értekezlet el­érte célját. Elsősorban azért alakult ki bennük ez a vélemény, mert ez igazgatói beszámoló alaposan kitért az elért eredmények legapróbb rész­leteire is, A megjelölt szá­zalékok után azt is ismer­tette velük, hogy mázsában memyi az a mennyiség, amellyel túlteljesítették az első félévi ferpet. 4 máso­dik negyedévi terven felül például 381 mázsa keményí­tőt és US mázsa dextrint állitemk elő. Ezzel a/s egy napra eső termelési érték, közel négyezer forinttal volt magasabb a tervezettnél. A beszámolóból az is kiderült, mennyivel olcsóbban állí­tották elő a keményítőt, mint 1956 második negyedében- Tavaly ilyenkor »II forint volt egy mázsa keményítő előállítási ára, mást tizenöt forintW kevesebb, Néhány hónappal ezelőtt műszaki és adminisztratív létszámcsökkentést hajtot­tak végre. Ez most úgy mu­tatkozik meg, hogy bár a bérrendezésnél jelentősen emelkedtek a fizetések — a béralaptúllépés mégis je­lentéktelen, Minden gyárban, így az Agráriában is sokat foglal­koztatja a munkásokat az év végi nyereségrészesedés. IéSZ-e, mennyi lesz? Erre a kérdésre is választ kap­tak a termelési értekezleten. ■— 4 tavalyi 27 ezer fo­rintos nyereséggel szemben, az elmúlt negyedévben 147 ezer forint nyereségre tet­tünk szert, — mondotta be­számolójában Bach János igazgató. — Ez az összeg -r- folytat­ta — teljes egészében nye­reségrészesedés alapját ké­pezheti. Ez azt jelenti, ha a harmadik és negyedik ne­gyedévben is hasonlóan jó eredményeket érünk el, év végén havi fizetésünket dup­lán kaphatjuk. Szábakerültek a termelé­st értekezleten a hibák is: még mindig nincs munka­verseny és újító-mozgalom. Megállapították az értel^z- let részvevői, hogy bár a gyár korszerűtlensége miatt akadályokba ütközik a ver­seny sgori’ezése, azért mégis vannak olyan területek, mint például a bemérő, a lekvánészlag és a centrifu­ga, aho) a munkaverseny­nek lenne talaja. Az Újítá­sokra vonatkozóan nem voli javaslat, de mindenesetre már az is eredmény, hogy a gyárban észrevették en­nek hiányát és szükséges­nek tartják ezen a területen is egy kis felélénkülést te­remteni. A termelési értekezletek egyik leglényegesebb fel­adata, as elkövetkezendő idők terveinek ismertetése — az Agráriában is meg­történt. A dglggzök Őröm­mel vették tudomásul, hogy a feladatok egy részét máris teljesítették. Tizenhat vá­gón keményítőt kell expor­tálnia a harmadik negyed­évben a gyárnak. Mivel egyhónapi karbantartás kö­vetkezik augusztusban, ed­dig már tíz és fél vagon ke­ményítőt gyártottak és a$t el is szállították. Szeptem­berben tehát már csak, öt és fél vagon exportra szál­lítandó keményítő gyártása vár rájuk■ Dextrinbdl három vagon gyártását frányáéra elő g, terv, de mivel d d«x- trin-gyárréseleffben nem kell leállni karbantartás miatt, az Agrária dolgozói öt va­gon dextrint ígérnek. Ae Agrárra példája azt bizonyítja, hogy jó volt fel­eleveníteni ■* termelézi árj frkeglgtet, Máshol sem tana. Tamásy István főmérnök nyilatkozata i Ugyanakkor —> a legutóbbi an- d , két alapján — intenzívebbé# i tesszük a szilikózis elleni vé-d- dekezést is.- i1 ‘ Elkészítettük ezen kívül a*[' szociális beruházásra vonat- . i (- kozó javaslatunkat is, de mi- (l 1 vei ehhez nem kaptunk kere- < t tét s nem tudjuk, hogy mi 1 • valósulhat meg belőle — ko- i ’ rai erről beszélni. Hangsúlyoz- < ni kívánom még, hogy mindez d 1 csupán javaslat, amely még dl . sok tekintetben módosulhat sd amelyet később, minden bi-d j ’ zonnyal a pécsi bányászokkal * 1 , közösen meg is fogunk vitat- f : rá. 1

Next

/
Thumbnails
Contents