Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-25 / 173. szám

NAPLÓ

1951 JÚLIUS tS

A katolikus papság képviselőinek gyűlése

Az Opus Pads és az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága megalakulása óta első- izben tartottak gyűlést a magyar katolikus papság képviselői. A központi szeminárium épületében megrendezett gyűlésen mintegy 300 katolikus pap vett részt az ország valamennyi egyházmegyéjéből. Az elnökségben helyet foglalt Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, Grősz József kalocsai érsek, az Opus Pgcis szervezőbizottságának elnöke, Hamvas Endre Csanádi püspök, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke, Kovács Sándor, Pap Kálmán, Endrei Mihály püspökök, Kujáni Ferenc kalocsai érseki helytartó, Radó Polipkár, a hit- tudományi akadémia dékánja, Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselő, Mag Béla lelkész, Zempléni György, a hittudományi akadémia tanára, Miháczy József apátplébános, Preisz Lajos budapesti általános hely- nők, valamint Hantos János, az Országos Béketanács titkára.

A gyűlést Grősz József kolcsai érsek nyi tóttá meg.

Több felszólalás után Hamvas Endre Csanádi püspöknek, a Katolikus Békebizottság elnökinek előterjesztésére az értekezlet részvevői egyhangúlag elfogadták a következő határozati javaslatoi:

Határozat

Azoknak a. felhívásoknak tüzetes megvitatása nyomán, amelyeket a Béke-Világtanács colamboi ülésszaka bocsátott ki, értekezletünk egyhangú állásfoglalásként foglalja határozatba azt a meggyőződését. hogy a jelan helyzetben a kísérleti nukleáris robbantások haladéktalan felfüggesztése^ mozdítaná elő a leghat- hqtásahban a nemzetközi béke fenntartására és megszilárdítására vonatkozó törekvések sikerét. Égy ilyen lépés megteremthetné az államközi tárgyalások számára azt a nyu gocjt légkört, amelyben sor kerülhetne az összes efajta

robbantások eMiitásár# e pjnbb-utóbh az általános leszerelésre is, amivel megszűnnék az atomháború fenyegetése. Nem kétséges ugyanis, hogy — miként- a kormányokhoz intézett colomba! felhívás hangsúlyozza — a kísérteti robbantások jelentik a jelenlegi fegyverkezési hajsza csúcspontját és végeredményb csakis a legnagyobb borzalomhoz — az atomháborúhoz — vezethetnek. Mi is egyetértünk és helyeseljük tehát azt a követelést, hogy az érintett kormányok haladéktalanul teremtsenek fegyverszünetet a kísérleti robbantások felfüggesztésére és gyorsítsák meg a tárgyalásokat, hogy megegyezés jöjjön létre az ösz- szes ilyesfajta robbantások eltiltásáról.

Ugyancsak a Szentatya már évekkel ezelőtt figyelmeztette a világot azokra a kiszámíthatatlan veszedelmekre, ame lyekkél csupán a kísérleti nukleáris robbantások is járhatnak az emberiségre, nemcsak a mai, de az öröklési állag kóros változásai miatt a késéi nemzedékekre is. Belőlünk is az egyetértés visszhangj át váltja k' tehát a colombpi felhívásnak. ama ténymegállapítása, hogy ,mz emberiség 'lelkiismerete követeli a kísérletek megszüntetését'’. S mint keresztény hívők különösikép- pen is, egyenesen vallásunk rendelte feladatunknak tekintjük, hogy erősítsük és elősegítsük mindazoknak összefogását és erőfeszítéseit, akik a lelki-ismeret követeléseinek megvalósításán fáradoznak.

Mi hiszünk abbén, hogy m-inél többen — milliók és százmilliók — követik ezekben a kérdésekben is az erkölcsi parancsokat és a lelki ismeret szavát, annál bizto ibbrg vehetjük, hogy a gon viselő Isten sem hagy magunkra minket. Annál im kább remélhetjük annak az Izei ás próféta jövendölte boldog időnek beköszöntését, amikor a népeik „kardjaikat ekevassá olvasztják és lándzsáikat sarlókká" és, amikor „nemzet nemzet ellen nem émel kardot is nem tanul többé hadviselést”, amikor a technika szédületes fejlődése az emberiségnek kizárólag boldogságát szolgálja;

Éppen ezért mozgalmunk

legsürgősebb teendője, hogy jelen határozatunkat a hívek minél szélesebb körében ismertesse, s annak tartalmát lelkiismereti meggyőződésükké tegye. Ezqtán pedig és főként: imádkozzunk a békéért. s ne szűnjünk meg ostromolni könyörgésünkkel a Magasságbelit. Tegyük ezt azért, mert 6 ígérte, hogy „kérjetek és megadatatik nektek”, s tegyük ezt azért, mert aki valamiért könyörög és imádkozik, azt akarja is és annak megfelelően cselekszik.

Az Opus Pacis, amely kaotikus egyházi mozgalom, nem iletékes arra, hogy véleményt lyilvám'tson a gyakorlati élet onkrét politikai kérdéseiben, lem illetékes tehát arról sem éleményt nyilvánítani, hogy hlyen módon és milyen felitelek mellett jöhetnének lét- e a kívánt megállapodások, ötelességének érzi azonban, ogy a maga részéről is nyo- ratékosan leszögezze: azokat feszültségeket, amelyek nö- ekvő aggodalomban tartják z egész emberiséget, nem a ?.gyverek erejével, hanem tár- palások útján, a kölcsönös 1 eperfás és az igazságosság illemében kell megoldani. Írként egyházunk feje, XII. ius pápa mondotta legutóbbi a-rácsonyi üzenetében: „Az mbcrisóg vezetőinek meg leéli ilálniok a megegyezés módo- jtqit. Meg kell szűnnie arak, hogy erőszakkal akar jack érvényt szerezni bármidé elgondolásnak. A népek iztonsága megköveteli, hogy rgyalások útján jussanak el a nemzetek vezetői az igazságon alapuló békéhez”. Majd beszéde későbbi folyamán: „Minden erőnek össze kell fognia arra, hogy az atomenergia feltárásával az emberiség kezébe jutott hatalmas erőket békés célokra használják fel, oda kell hatni, hogy megszűnjék a gyilkos fegyverkezési verseny."

A Péesbányatelepi Bányász legyőzte a Pécs-Baranyát

Péesbányatelepi Bányád—Pécs-Baranya 2M (2.0)

nézS. Vezet- a kapujg tört előre* 16 helyzetben

BVSK-pálya, 1500 te: sutypr,

Péesbányatelepi Bányászt Kovács — tílrlch, Gyunesi, Sárközi — Mező, Varga — Pintér, Rygrkó, Mázli, Keszler, Oskó.

Pécs-Baranya: Hámori —

Scbwars, Kocsis, Csopak — Hegyi, Kakuszi — Horváth, Garami, Qpova, Lehel, Kovács,

A bányászcsapat; vezette az első támadásokat és az 5. percben nem kis meglepetésre megszerezte a vezetést, Qskó elment Schwa- ra mellett;

Mázlihoz gurított, és fi közép- csatár laposan a jobb sarokba továbbította - labdát, 1:0 a Péesbányatelepi Bányász javára.

Továbbra Is a bányászcsapat volt veszélyesebb. Keszler lövése alig kerUlte el Hámori kapuját. A Pécs-Baranya játékosai kedden erős edzést tartottak, ez nagyon meglátszott a kék-sárgák mozgá- sáp. A 21. percben Hegyi bombája' veszélyeztette Kovács kapuját. Garami szépen szöktette Hor- váthot, a szélső lövését azonban Kovács védte. Lassan az NB T.-es csapat vette át a játék Irányítását, mégis a Pécsbányatejepi pá- pyász ért el újabb gólt, A 30 ■ percben

Mázli kiugrott a középen, s átment Kocsison, kicselezte a kifutó Hámorit és az ötös sarkáról laposan a báléba küldte a labdát.

2:0 a Péesbányatelepi Bányász javára- A Pécs-Baranya védelme blzpny „kibagyqtt’i a gólnál. A bányászjátekosok komolyan vették a mérkőzést, ügyesen gurigái-, tak, formás támadásokat vezettek.

Szünet Után a Pées-Baranya

teljesen új csapattal szerepejt. Ekkor Vass — Farkas, Kocsis, Csupák — Lovig, Kresz — Kg- mondt, Márkus, pieek, Szőcs, Opöva vo|t az KB L-es csapat nsszeájlítása. A pécsbányateleplek- nél Vargát Molnár váltotta fel, majd később oskó és Qyurkó állt kl, «S bejyettük Köhler ég Szili qít be,

Változatos vo)t a játék, a FépsÍ

aranya enyhe mezőnyfölényben tszutt, csatársora azonban most ■m tudott kibontakozni- Az 57,

I embert valóságos tűzijáték ala- ult ki a pécs-Baranya kapuja |l<Ht, lövés, löyést követett, vér X.'il nagynehezen menteni tudtak S védők. A Játék egészen ellaposodott. JSJrdemlgges esemény alig történt, A IWí percben Kamondt

■Pi, ... . •%£.. ..

azonban a kapufa tövét találja el. A péesbányateleplek sem nagyon erőlködtek, így unalmas mezőnyjátékká) ért véget a mérkőzés. A Péesbányatelepi Bányászból Gyj- mesi, Mező, Keszler, Mazil, a Pécs-Baranyából Garami és helyenként Csupák játéka elégítette ki a nézőkét,

Rónai Sándor

üdvözlötűvirata

Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke az Egyiptomi Köztársaság nemzetgyülézé- nek megalakulása alkalmából táviratot küldött az Egyiptomi Köztársaság nemzetgyűlése elnökének.

Meggyőződésem, hogy az új nemzetgyűlésnek az egyiptomi nép érdekében kifejtett munkáját siker koronázza, s parlamentjeink között szoros és gyümölcsöző együttműködés jön létre — hangzik a táviratban.

Dzsaharta főpolgármestere elutazott Budapestről

Szudire, Dzsakarta főpolgármestere, aki Budapest főváros tanácsának a vendégeként rövid ideig a magyar fővárosban tartózkodott, szerdán délután kíséretével Budapestről Bukarestbe utazott.

Raab kancellár októberben Moszkvába látogat

Bécs (AFP) Julius Raab kancellár októberben hivatalos látogatást tesz Moszkvában — jelentik ki a* osztrák főváros jól tájékozott köreiben, ahol egyébként úgy tudják, hogy az osztrák kormányfő ugyancsak az ősz folyamán Skandináviába, Jugoszláviába és Franciaországba is ellátogat az említett országok meghívására.

Belgrádba érkezett Jugoszlávia moszkvai nagykövete

Belgrad (MTI) Veljko Mi- csnnovics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete a Reuter- iroda jelentése szerint kedden Belgrád'ba érkezett, miután Moszkvában tárgyalások«1 folytatott a szovjet vezetőkkel, közöttük Hruscsovval.

Micsunovics a Reuter-iroda értesülése szerint jelentést tett Tito elnöknek tárgyalásairól. Kardeljt és Rankovi esőt, akik a Szovjetunió elhagyása után a skandináv és

nyugat-európai országokban tesznek látogatásokat, a jövő hét elejére várják haza.

Időjárágjelentés

vérható időjárás csütörtökön estig: felhőátvonulások, több helyen futó esd. Idűnklnt megélénkülő északnyugati-nyugati szél. A nappali hőmérséklet fokozatosan emelkedik,

Várható legalacsonyabb hőmérséklet csütörtökön: 20—23 fok kő- t zött.

A taszsz Dulles beszédéről

Washington (TASZSZ) — Dullßs amerikai külügyminiszter rádión és televízión közvetített beszédében foglalkozott az Egyesült Államoknak a londoni leszerelési tárgyalásokon elfoglalt álláspontjával.

Dulles beszélt többek között arról, hogy az Egyesült Államok a tárgyalásokon a „leszerelés1* kifejezésen „nem az Egyesült Államok, a Szovjetunió vagy bármely más ország leszerelését érti, hanem csupán a fegyveres támadás veszélyének csökkentését.“ Ezután magasztalta az Egyesült - -camok „békepolitikáját*’, amelynek legnyilvánvalóbb kifejezője a katonai tömbök létesítése. A továbbiakban kirohanásokat intézett a Szovjetunió eilen, majd azt állította, hogy az Egyesült Államok a leszerelés kérdésében békés és reális politikát folytat.

Kijelentette; a legutóbbi időben a londoni tárgyalások légköre némiképp megjavult, mert a Szovjetunió küldöttsége „nagyobb realizmust“ tanúsít. Az amerikai külügyminiszter ezutAn a leszerelést újra kapcsolatba hozta ,,a nyugateurópai biztonság gal“, valamint Németország nyugati feltételek szerint való egyesítésével.

Ami az amerikai javaslatokat illeti, ezek Dulles szerint azon alapulnak, hogy „nem praktikus’* csupán a Szovjetunió ígéreteire támaszkodva lemondani az atomfegyver felhasználásáról, ehelyett „találni kellene valamilyen formulát, amely pontosan felmérné egyfelől a Szovjetunió, másfelől az Egyesült Államok és szövetségesei katonai erejét." Az amerikai javaslatokról Dulles kijelentette: az Egyesült Államok javasolja a Szovjetuniónak, csatlakozzék a szárazföldi és a légi ellenőrzés olyan rendszeréhez, amely kiterjedne az Egyesült Államok egész észak-amerikai területére és ennek fejében a Szovjetunió területére. „Ezenkívül — jelentette ki Dulles — tárgyalunk a kanadai kormánnyal arról, hogy kanadai területet vonjunk be az észak-amerikai ollenórzési övezetbe, Készek vagyunk megvitatni a korlátozottabb ellenőrzési Övezet létesítését is. Ilyen övezetet lehetne létesíteni északon vagy Európában, és ezt fokozatosan bővíteni lehetne“.

Ezután Dulles utalt arra hogy az Egyesült Államok javaslatai szerint egy meghatározott Időponttól kezdve minden államnak le kellene

mondania a hasadó anyagok háborús célra való előállításáról és a meglévő atomfegyver-készleteket fokozatosan ót kellene adni a bákéscélú felhasznál ást a.

Dulles végül kijelentette „Készek vagyunk megkezdeni a hagyományos fegyverzetnek és a fegyveres erők létszámának csökkentését és készek vagyunk más államokkal együtt kidolgozni az* a rendszert, a inai y biztosítana bennünket, hogy a kontinensközi irányítható rakétákat kizárólag békés és tudományos célokra használják fel."

Teljesen nyilvánvaló, hogy Dulles javaslatai csupán a hatékony leszerelési határozatok halogatására irányulnak, s annak a taktikának megnyilatkozásai, amely elodázza a nemzetközi helyze, e legfontosabb kérdésetek komoly megoldását.

Dulles megkísérelte igazolni a londoni tárgyaláson alkalmazott amerikai haloga- tási taktikát, s azt állította, hogy az Egyesült Államok e tárgyalások során kénytelen tekintetbe venni „parlamentáris ügyvpndj’t" s ezenkívül állandóan tanáosknzrv kell szövetségeseivel.

A művészi szabadság

A művész világnézete kialakulásának folyamata rendkívül bonyolult, és gyakran ellentmondásos. E folyamatra hatást gyakorol az élet, a társadalomban folyó harcok, amelyekben a művész akár akarja, akár nem, egy meghatározott oldalra áll, nézetei változnak, korlátái tágulnak. Nézeteinek változása a materializmus és az idealizmus közötti harc hevében következik be. Az esztétikában éppúgy, mint a filozófiában ugyanis mindig megfeszített harc folyt a materializmus és az idealizmus között — s ma ez a harc még fokozottabb. A materialista esztétika a realista művészet irányzatát tükrözi, annak fejlődését segíti. Az idealista esztétika gátolja az élet helyes megértését és a legkülönbözőbb antirealista irányzatok igazolására szolgál, Csakis a materialista esztétika alapján állá művész érheti el az élet ábrázolásának mélységeit és csak ő érhet el erős befolyást az emberekre. Amikor a realista művészetről beszélünk, egyben hangsúlyozzuk a néptömegekre, a dolgozók legszelesebb rétegeire gyakorolt hatás jelentőségét is.

A művész csak akkor áll- hat korunk élenjáró eszméinek színvonalán, ha szoros kapcsolatban van az élettel nem passzívan figyeli azt, 1 maga is részese a nép alkotó munkájának.

Jó példa erre a nálunk fs bemutatott Olmer bűne cí- ntfi csehszlovák film, amely az ifjúság problémáját, pontosan az egyetemi ifjúság problémáját tárgyalta szocialista realista alapon. Nem igaz az, hogy a pécsi közönség csak a könnyű filmet, csak az operettet szereti. — bizonyítja ezt a fent említett film, atneiynek bemutatásakor alig, vagy csak nehezen lehetett jegyet kapni. A film írója és rendezője: Vaclav Gajer ismeri a fiatalokat, helyes szemlélettel és szerencsés kézzel alkotta meg filmjét.

A műalkotások élettel teli tarfalnfának alapja a kommunista eszmeiség, amelynek megvalósítása a szocialista realizmusban ölt testet, s a szocialista realista művészet folytathatja csak a múlt legjobb hagyományait és tehet lépéseket, — új lépéseket —■ a művészet fejlődésében, a műalkotások eszmei tartalmának gazdagításában. Mindinkább elterjed ez a nézet a tőkés országok művészei, iról között is, hogy két példát említsünk: Louis Aragon és Pablo Neruda. Mindketten eljutottak már a nép érdekeinek védehnezése során a szocialista realizmus módszeréhez.

A szocialista realista művészet ellenségei, a burzsoá ideológusok azt állítják, hogy a pártosság megfosztja a művészt az alkotás szabadságától. Lanin az irodalomra vonatkoztatva ezzel kapcsolatban így írt: „A kommunista pártosságtól áthatott irodalom szabad irodalom lesz, mert nem a 'haszon, a karrier, hanem a szocializmus eszméje, a dolgozókkal való együttérzés toboroz majd újabb meg újabb erőket soraiba.” Az alkotó munkában szent jog a szabadság és az önállóság. De híven és nem leegyszerűsítve kell értelmezni. A művész, az író nem lehet szabad az élet igazságának ábrázolásától, a nép szolgálatától. Nemcsak joga, ha- nem kötelessége is segíteni országa felemelkedését, Bírálhat, „odaüthet", ahol hibát lát, leleplezheti a visszásságokat és dicsérheti a jót, a szépet, a felemelőt. Ennél tökéletesebb szabadságot követelni azt jelenti, hogy a művészek, az irók tudatosan,

vagy megtévesztve az ellenséges ideológia szabadságáért szállnak síkra. Erre pedig hazánkban senkinek tincs szüksége. Nem hiányzik önkinek a L'art pour Vart, a nyafogás, a csüggeteg hang 0 költészetben, a terméketlen múlton rágódó regények, novellák az irodalomban, a nacionalista, irredentizmussá teli zene és a semmitmondó képzőművészeti alkotások De hiányzanak a harcos, bátorhangú versek, a múlt és a jelen hibáit leleplező, mm életünkből vett írásatlya nők, amelyek utat is rrut • nak, a frissességgel, lapdU '' tel teli zenei aV'o'ésnk - komoly és könnyű műin ban — és az önr.Vó 70-1 kodás bátorságát ifképzőművészeti alkotások.

Pécsett a művészi pezsgett, forrt oktáfi Voltak eredmények, poJt hibák, amelyek — saj„, októberben nagyra nőtte bokrosodtak, — s sátori ': borultak az eredmények fit eltakarva azokat. Az eredm nyékét elfelejtették nag részt azpk is, akik részest voltak, akik alkotáházakban tölthettek a nyarat, ukikne könyvei soha nem látott pél dányszámban jelentek meg Pécs művészvilágát is többé kevésbé megtévesztették a hazug jelszavak s ez a megtévesztés cselékvöképielenm tette őket, Menekültek attő1 amiért tizenkét évig dolgoztak, elfordultak saját maguktól, a különböző művészetek kifejezési formái között a legszélsőségesebbeket választatták, — ha egyáltalán cfol goztak. A megtévesptettség még nem főbenjáró bűm, — akkor nem, ha belőle taresünk kivezető utat. Ez a kivezető út semmiképpen sem lehet a művészet egyes \nagy- hangúak által követelt, „szabadságánakútja. Mert mit jelent ez! Jelenti a ’kapitalista „művészeti szabad- ság“-ot és az általa j létrehozott két végletet, —tpz „ele- fántcsonttomyotatszúk látókörű, társadalmi problémáktól mentes művészetet és a giccset, az alacsony színvonalú, formájában és tartalmában egyaránt rossz, öncélú művészetet, amely soha nem lehet haladó, sem termékeny.

Most, a rend helyreállta Után bízunk abban, hogy művészeink ismét megtalálják önmagukat, — biztató jel erre például a megrendezett képzőművészeti kiállítások — s maferialista világnézettel, szabados, szocialista tartalommal, ' a formák legkülönbözőbb változataival fejezik ki művészetükéi, amellyel szolgálják hazájukat, népüket, a felemelkedést. Nem frázis, ha azt mondjuk: soha ekkora lehetőség nem volt a művész előtt, mint ma. Tisztult légkörben veheti kezébe a tollat, az ecsetet, vagy a hangszert. Nem kötik dogmatikus felfogások, s ilyeneket nem erőltetnek rá ma egyetlen művészre sem. Csak egy a fontos: bátran, harcosan, a lehető legszebben megragadni azt a témát, amely a legkedvesebb a népnek és a néppel együtt élő, dolgozó művésznek■ Mert mindig maradandó az a művészi alkotás, amely a népről, az egyszerű emberekről beszél, örömüket, bánatukat fejezi ki hogy néhány példát is említsünk: Munkácsy, Bartók, Kodály, Móricz.

Szabad dolgozni, alkotni csak a szabadságot helyesen kell értelmezni, úgy, ahogyan ezt a haza, annak felemelkedése érdekében folyó harc- a nép elvárja művészeinktől

PAPP ETA

Falura minden Jó?

Valószínűleg ezt vallják a Budapesti Játékszín vezetői és színészei, legalábbis azok, akik Villányban a Marira Brófnö-t adiák elő. Ideje lenne, ha a hudanes(i művészek végre megértenék: * faJmiak is vannak igényei és „arany beköpésekkel" hiába próbálják menteni a rossz előadást. Villány é* környéke dolgozóinak elegük van a színvonalon aluli előadásokból, s az a véleményük, hogy százszor inkább a pécsi színészek játéka, mint «rtVPw a pnstiRké.

HOOK ISTVÁN Ivánbatiyán