Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-25 / 173. szám

2 NAP tO 1957 JÚLIUS » A HÉT FILMJE: Ül KÜMUZ§lO Egy kosár barack i Iréfacsinálók ? Főszereplők: Daniele De- lorm, Jean Marais és Dieter Barsche. Mindhármukat is­merjük már a Cím nélkül tá­vozott, a Kis ka rmester és a Gróf Monte Christo, valamAnt a San-Salvatore című filmek­ből. A kuruzsló írója és rendező­je az orvosvilágba vezeti a nézőt, de most nem az orvo­sok, hanem a közönség olda­láról közeledve a problémá­hoz. Franciaországban mint­egy negyvenezer kuruzsló mű­ködik, akik kihasználva a be­tegek hiszékenységét, rengeteg pénzt zsarolnak, mert az em­berek hisznek bennük s a hit nem egyszer fél gyógyulás. Sok orvos ezzel szemben csak mechanizmusnak tekinti az emberi testet és mérnök mód­jára akar gyógyítani. Ezek hajszolják a kuruzslók karjai­ba a betegek tömegeit. A film igen hatásos, drámai. Előbb a konfliktus általános, társadalmi vonatkozásai rob­bannak fc{, majd ezek sodor­ják a film hősét egyéni tra­gédiája felé. Hathatós intézkedéseket tettek Kossuth-bányán ax önköltség csökkentése érdekében A szén termelési kölltsé- ■x: ..... gei a múlt év ok­tó berét követő hónapokban igen magasra szöktek Kos­suth-bányán is. Ennek oka a termelés, a teljesítmények nagymérvű csökkenése, a la­za munkafegyelem és anyag- gazdálkodás 6 résziben a mun­ka-bérek növekedése. Azóta több, mint egy fél év telt eh Kossuth-bányán ez­alatt «óikat tettek annak érde­kében, hogy termelésük, telje­sítményük elérje a korábbi szintet 6 a bánya műszaki, párt és szakszervezeti veze­tőinek irányításával igyekez­tek nemcsak többet,, hanem olcsóbban is termelni. Ez az igyekezet — annak ellenére, hogy jelentős eredményeket hozott — még nem- vezetett teljes sikerre. Kossuth-bánya vezetői és munkásai egyönte­tűen sokallják, magasnak tart­ják azt a 341 forintot, ameny- nyibe a múlt hónapban egy tonna szén kitermelése került. És ez érthető is, hisz a múlt év első kilenc, hónapjában át­lagosan 254 forintért termel­tek ki egy tonna szenet s még ezt is magasnak tartották. Ma, amikör a Kossuth-bá- nyai bányászok termelése a 7 órás munkaidő és 250 fős lét­számhiány ellenére elérte a múlt év III. negyedévi terme­lésének 85 százalékát s a pro­duktív teljesítmények meg is haladták a korábbi szintet, Kossuth-bánya vezetői elérke­zettnek látták az időt, hogy a termelési költségek terén is rendet teremtsenek. A párt­szervezet javaslatát elfogadva, még a múlt hónapban mű­szaki és gazdasági szakembe­rekből brigádokat alakítottak s feladatukul az önköltség- csökkentési lehetőségek felku­tatását jelölték meg. E brigá­dok munkája még az üzem vezetői számára is meglepő eredménnyel járt Az önkölt­ség csökkentésének számos le­hetőségét tárták fel. A műszakgazdálkodás fe­lülvizsgálatakor kiderült pél­dául, hogy júniusban a szenes körlet 301,3 vasárnapi műsza­kot használt fel s ezért 24 460 forint munkabért kellett kifi­zetni. Hogy többet ilyen sok vasárnapi műszakot a szenes körletben ne teljesíthessenek, mert ennyire nincs is szükség, a bánya vezetői elrendelték, hogy a szenes főkőrlet négy vasárnap esetén 200, öt vasár­nap esetén 250 műszakot hasz­nálhat csak feh A főkőrlet vezetője ugyanakkor köteles ellenőrizni, hogy egy-egy dol­gozó maximum két vasárnapi műszakot teljesítsen csak, de ha nem feltétlenül szüksé­ge*, még ennyit sem. Mivel a vasárnapi műsza­kokkal való gazdálkodás a többi körletben sem volt jobb, Kossuth-bánya vezetője a szállítási körlet számára a júniusi 518,7 műszak helyett négy vasárnap esetén Havi 270 műszakot engedélyezett. A gé­pészet a júniusi 487,5 műszak helyett a jövőben csak 260 vasárnapi műszakot használ­hat fel: A feltáró főkörletben vasárnapi műszakot teljesíteni csak Kossuth-bánya főmérnö­kének engedélyével lehet. A vasárnapi műszakok ilyen arányú csökkentésével a há­rom főkörletben összesen 36 268 forinttal csökkenteni tudják a bérköltségeket s en­nek eredményeként körülbelül egy forinttal csökkeni fog egy tonna szén önköltsége. csökkenté­sének fon- munkaidő tel­is. Kossuth­oz Snhöltsérf tos feltétele a jes kihasználása bánya vezetői éppen ezért fel­hívták a négy főkörlet veze­tőjének a figyelmét, hogy a jövőben nagyobb gondot for­dítsanak a munkaidőt szabá­lyozó rendeletre, mivel a 7 órás munkaidő csak a szakmány- bérben dolgozókra vonatkozik. Azokkal a bányászokkal szem­ben, akik kellő figyelmeztetés után sem dolgozzák végig a munkaidejüket, e hónap 15-től kezdve a műszaktörlést is al­kalmazzák. S hogy ezt a ren­delkezést a műszaki középká­derek végre is hajtsák, rend­szeresen ellenőrzik azokat. Kossuth-bányén a szén ön­költségének kialakítását a munkabér mellett a korszerű biztosításra fordított összeg is jelentősen befolyásolja, mivel a korszerű biztosító anyagokat ma már nagyon széles terüle­ten alkalmazzák. Mutatja ezt, hogy míg például a múlt év­ben egy hónap alatt 52 ezer forintot költöttek ilyen célra, most, júliusban 530 ezer fo­rintot. A korszerű biztosítást végzők munkájának felülvizs­gálatakor a brigád megállapí­totta, hogy e téren is van még lehetőség a költségek csökkentésére. Javaslatukra el is határozták, hogy ezután TH-gyíírűs biztosításnál azo­kon a helyeken, ahol a kőzet tartóssága megengedi, áttér­nek a hézagos bélelésre. Ezen­kívül állékony kőzetben törté­nő falazásnál visszarabolják a cseglyekarókat is. Azokon a helyeken, ahol a fejtések tö­medékelése iszappal történik s ideiglenes biztosításul pillé­reket használnak, rátérnek a pillérek részbeni visszarablé- sára. A költségek csökkentése érdekében ugyanakkor a jövő­ben csak vasból készült falazó íveket készítenek Kossuth- bányán. Kossuth-bánya vezetői ezen kívül felhívták a szenes főkörlet vezetőjének a figyel­mét, hogy Intenzívebben fog­lalkozzanak a váiidorgátak al­kalmazáséra vonatkozó újítás­sal, mert ha ez beválik, ie- lentős deszka-megtakarítást eredményezi • Mm Ar­gókkal való gazdálkodást fe­lülvizsgáló brigád is. A múlt hónapban például 209 ezer fo­rintot tettek ki ezek az anyag- költségek s ez bizony elég sok. Éppen ezért — s hogy a Jö­vőben a tröszt által engedé­lyezett 173 ezer forintos kere­tet betartsák — elhatározták, hogy olyan anyagokat, mint például a csúszdacsavar, lapát, kapa, stb., csak cseredarabok ellenében szolgáltatnak ki. A nagymérvű csúszdacsavar-fel- használás csökkentése érdeké­ben a szenes főkörlet vezetője által javasolt U-alakú szöge­ket is gyártják s meggyőződ­nek azok használhatóságáról. A TH-bilíncseket a jövőben csak a raktárban szabad tá­rolni. Megszigorítják ugyan­akkor az ellenőrzést Is, mert az üzemből még elég sok anyagot lopnak el. Néhány intézkedést soroltuk fel csupán, de ezek­ből is világosan kitűnik, hogy az önköltség csökkentésének Kossuth-bányán — s nyilván már üzemben is — milyen sok lehetősége van. Pedig ezek Kossuth-bányán a termelés gazdaságosságának megterem­téséért folyó harc első lépései csupán. A legfontosabbat, a gépüzem munkáját csak ez­után vlasgálják meg, mégis a fent említett intézkedések eredményeként előreláthatóan tonnánként négy forinttal fog csökkenni ebben a hónapban a szén önköltsége. Mesterfalvi A napokbay a Petőfi lak­tanya előtt mentem el. Azaz, csak akartam. Moto­rom elé öreges lépteivel egy idős bácsi totyogott az út­test közepére. Széles kéz­mozdulatokkal integetett: álljak meg! Csak nincs vala­mi baj? — gondoltam — s hirtelen fékeztem. — Főhadnagy elvtárs! Nagy bajban vagyok — kezd­te az öreg, s reszkető kezé­vel megfogta a kormányt. — Nem tudok velük beszélni, pedig nagyon fontos lenne — s ujjúval a laktanya udvarán gyakorlatozó szovjet kato­nák felé bökött. — Mi lenne az a fontos? — kérdeztem. — Hát tudja, még a ta­vasszal, mikor vót az a nagy eső, elakadt a szekerem. Azt hittem ottrekedek éjszakára. Es négyen ezek közül az oroszok közül kihúzták a tengelyig érő sárból. S ott megígértem nekik, hogy ha megérik a barack, viszek nekik egy kosárral. En sem beszélek jól oro­szul, így kissé nehezen ment az őrrel. Amikor azonban az öreggel karöltve megma­gyaráztuk, hogy miről van szó, a fiatal katona szélesért elmosolyodott és átölelte az öreget, ö volt az egyik. Ki­nyitotta a kaput és bevezette egészen a parancsnoki épü­letig. Ezt Vékony István főhad­nagy mesélte nekem. „Meg kéne írni’’ — fordult felém a tiszt, amikor elmesélte e kis . történetet. | — Ha mindenki ilyen vöt- * na — toldottam meg egy | gondolattal a javaslatot. Lát- t tam, ő is erre gondolt. S $ megírtam. KUPKA SÁNDOR J Nahát! Milyen jó pofa a levél írója! Az ember köny- nyekig kacagja magát rajta. Szinte látni, ahogy aszondja „jól megviccölöm czöket”. Kimaradtunk volna a tré­fából. ha Burgert Róbert nem küldi el nekünk is a le­velet, mondván: miért csak ó nevessen, nevessen más is. Igaza van, miért csak tej, bor meg búza jusson a közösség­nek a Pécsi Állami Gazdaság házatájáról, amikor terem olt tréfa is. De lássuk a levelet! "a Keresztespusztai AU gazdaság Igazgatójának Tiszteletei kérem az igaz­gatóságot hogy figyelembe vegyek pár soraimat ez év folyamán az álami gazdaság Szava-Vaskapu pusztai üzem egységéhez csatolta az akeri tulajdonomba volt cirka 76 hold birtokomat a rajta lévő lakóházai és az összes gazda­sági épületekei együt ugyanakor családommal egyfit el kelet hagynom a birtok területét Iletékes hely­ről kapót informázió alapján minket mind tulajdonosokat az igénybe vet birtok hasz­nálatáért haszonbér ilet. te­hát kérem az igazgatóságot hogy birtok haszon bér fejé­ben az Igénybevétel idejétől a folyo gazdasági év végéig bezárólag eltelt időre az öszcs épüietekér évi 1200 bér ösze- get 76 hold föld fejében éven­ként és kát holdankint 1 má­zsa búzát 1 mázsa tengerit lletve azoknak hivatalos ál szerinti pénzértékét részemre a legrövidcb időn belül fizes­sen ki Szava 1957 Julius 16 vagyok Nagytisztelcttel Halhich Istvánné és Halbich István Szava” Hát nem jópofa? Es kibír­ta! Kibírta, hogy egy ilyen tréfás levelet Ilyen komoly hangon megírjon. Meg ez a Burgert Róbert is! Érti a viccet, azután ír egy kísérő levelet, amelyben ez olvasható: „Halbich István és neje az ellenforradalom időszaká­ban vissza akarta szerezni földjét a rajta lévő gazdasági épületekkel együtt. Mostani levelükben pedig már bérleti díjat kémek. Kérem a szerkesztőséget, nyílt levélben válaszolja meg Halbich Istvánnak cs nejé­nek, valamint a hasonszőrű elemeknek, hogy földet visz- sza nem adunk”. Hát nem jópofa ez a Bur­gert ts? Ahelyett, hogy meg­írná nekik: „Jöjjenek akár holnap a .lóvéért1, meg 7'rFU tói rendeljenek azonnal leg­alább öt teherautót. m?rt évekre visszamenően sok lesz ám, amit el kell szállita- níok ... üdvözlettel a legkö­zelebbi viszontlátásig, stb.” egy ilyen kísérő levelet ír. Vagy talán nem is vicc ez az egész? Komoly dolog len­ne ez? Az lenne az igaság. hogy ha már októberben nem jutott ló, akkor most szamár is jó, azaz, hogy földbirtok helyett földbérlet potom 152 mázsa évi terménnyel, meg 12 darab százassal? Hm. Ezen érdemes gondolkodni. Hal- bichéknak pedig azon, hogy nem volt-e kár kiadni azl a két forintot az ajánlóit le­vélre, mert utóbb — és ez lesz a vicc — nem fog meg­térülni „a birtok haszon hér fejében”. KASZON JÓZSEF Mi újság Baranyában ? Társadalmi munká­val létesített Iskola és népművészeti szó- ■ ba felavatására ké­szülődnek a bogá- dlak. A népművésze­ti szobában helyezik majd el a régi fara­gott ágyat, kecskelá­bú asztalt, rokkát és a szebbnél-szebb szőtteseket is. Két üvegfal közé rakják a díszes népviseletű ruhákat. Az öregek ajkán élő ősi népszo­kásokat és dalolhat magnetofonra veszik fel, hogy megismer­tessék a fiatalokkal. Az avató ünnepségre a. tanév megkezdése előtt kerül majd sor. * A Szovjetunióból 2 000 köbméter fenyő gömbfát szállítanak a Pécsi Parkettagyár­ba. Keddre megérke­zett az e' i szállít­mány, a hat vagon fenyőfa. A feldolgo­zott fenyőárut az építőipar és az aszta- lcsipar kapja meg. Hajópadlót is gyárt a Parkettagyár.. A kész hajópadlót a TÜZÉP vállalatok hozzák forgalomba. Megszüntetik a Nö­vényolajipari. Válla­lat idényjellegét. Je­lenleg nagy karban­tartási munka folyik s ennek kéretében bővítik a vállalatot. Mosópor, mosószóda és kenőszappan üze­meket létesítenek. A tervek szerint évi 200 vagon mosóport állí­tanak elő, amely mennyiség Baranya. Somogy, Zala és Tol­na megyék szükség­letét biztosítaná. A mosószódaüzem ha­marosan megkezdi a munkát. A kenőszap­pan üzemrész szere­lési munkálatai is fo­lyamatban vannak. A megye lakossá­gának több, mint tíz százaléka olvas köny­vet. A Megyei Könyv­tár-hálózat könyvtá­rait az elmúlt félév­ben sokan felkeres­ték. Egyedül a Me­gyei Könyvtárból — 49 588 kötetet adtak kölcsön. Sokan láto­gatták az ifjúsági és az idegen nyelvű könyvtárat. A komlói városi könyvtárból 13 713 könyvet vettek ki. A járási könyvtá­rakban 02 836 kötetet kölcsönöztek az olva­sók. Szépen látogat­ták a falusi könyvtá­rakat is, ahol 167 607 könyvet adtak az ol­vasók kezébe. Értékes népművé­szeti kutatómunkát végzett Kerti Sándor. a cserkúti általános Iskola igazgatója, a község népművelési ügyvezetője. Nem­csak a saját községe, hanem a környező falvak népszokásait is csokorba gyűjtötte. Megörökítette a rég­múlt születési, lány- kérési, valamint a la­kodalmas alkalomkor történt ünnepélyes népszokásokat, tgen jelentős munkát vég­zett azzal is, hogy felkutatta a régi mondákat. Kossuth- hánya nöhe ezen kívül készít egy tervezetet, hogy a fej­tésekben a korszerű fémbizto­sítás bevezetéséhez szükséges kísérleteket megkezdhessék. Az önköltség csökkentésé­nek komoly lehetőségeit tárta fel az úgynevezett más anya­Intrikálhatunk ? Ilazntlozgatf uuk ? Szegény Balog Jánosra mos­tanában réjár a rúd. Novem­berben, amikor visszament ré­gi munkahelyére azzal az el­tökélt szándékkal, hogy visz- szaáll a satupad mellé és új­ra fizikai munkával keresi ke­nyerét, nem vették fel. A mun­kástanács néhány tagja így adta tudtára az elutasítás okát: — Nézi, ismerünk ml téged..; Köztünk nem it volt azelőtt semmi ba). Nem voltál te rossz gyerek. Nem haragszik itt rád senki:: i csakhogy később te is kiemelt káder lettél. Hogy mit csináltál, mit nem, ponto­san nem tudjuk, rosszat nem hallottunk rád. Tény azonban, hogy kiszolgáltad Rákosiékat Sztálin „apánkat”, — szóval..! hát elfajzottál, rákosista, sztá­linista lettél. Hát ezért nem tudunk felvenni, meghát mun­ka sincs elég. Próbálkozz má­sutt! Ahol Balog kiemelt káder­ként dolgozott, vele kapcsolat­ban olyan „azonnali érvényű határozat” született, hogy el kell bocsátani, mert: „Szervez­te a munlcaversenyt... A kü­lönböző gyűléseken mindig a párt érdekeit védte,., elsza­kadt a tömegektől... nemkí­vánatos elemmé nőtte ki ma­gát”. A határozatot Pilger- mayer Máté írta alá, S miu­tán Giziké a gépíró elfelejtet­te odaírni (vagy nem tudta) beosztásának címét, maga írta oda kaliograíikus betűkkel: „az üzemi forradalmi nemzeti bizottmány elnöke”. Balog egy írásbeli és egy szóbeli határozattal a zsebé­ben rótta az utcákat, vlrrasz- totta álmatlanul az éjszakákat. Bárhogyan is kereste magában bűnösségének mutatóit, min­dig arra a megállapításra ju­tott, hogy „Jó, hát kiemelt ká­der lettem ... Csináltam a rám bízott munkát a legjobb tu­dásom szerint. Nem mondom tévedtem én ts, de nemcsak mások, hanem a magam ter­hére is. Fegyelmit kaptam, mert nem dolgozok a pártha­tározatok szellemében. Ki az istennyila ismerte már ki ma­gát azokban a sokértelmű ha­tározatokban? A fegyelminél „elhajló” lettem, a hosszúnevü bizottmánynál „nem kívánatos elemmé nőttem ki magamat”, az üzememben men ..rákosís- ta, sztálinista vagyok”. Ennyit tudott összeszedni magáról, pedig, ha valamikor is önkri­tikusan vizsgálta magát, hát akkor most maximálisan ön­kritikus volt. Mindegy. Múltak a napok. Balog t«rül. fordul és novem­ber nyoilcadika körül kezd vi­lágosság nyílni fejében. Ko­csis Pista nyitotta a rést, ami­kor azt utcán a régi iskola- társ tempójával így fedte: „Te mamlasz! Te ezeken a határozatokon töröd a feje­det? Hát nem érted mit akar­nak, vagy mit akartak ezek? Az Üzemedben is, az üzemed­ben is . .. Azoknak is megke­verték a fejüket, mint a rán­tást ...” Délben hiába várta ebéddel felesége, csak késő este, kijá­rási tilalom ideje alatt érke­zett azzal, hogy „beléptem a karhatalomba”. És megint múltak a napok, hetek. Nem is ment volna régi munkahe­lyének telén tájára sem, any- nyira bénította, hogy senki nem akadt régebbi munkatár­sai közül, aki az ót ért igaz­ságtalanságot látva, melléje állt volna. De hát ott bírálják el párttagságának átigazolá­sét,' Feszült csend. „Az átigazo­lási kérelmek közül első Balog Jánosé” — hallatszik az elnök hangja. „Az intéző bizottság javasolja” — hallja a meg­nyugtató mondatot. Vita. Két hozzászóló van. Az egyik ajánlja, mert „közénk való”- nak tartja, a másik úgymond, hogy „hát azért jobban meg kellene nézni az ilyesmit, mett annyi mindent hallani Botor elvtársról is, mit tudni melyik igaz... Egyszóval — nyomta meg a hangsúlyt — vigyázni kell a párt tisztaságára”. Ba- _ logot felvették. Később egy bizottság alakult, amely felül- ^ vizsgálta a hosszúnevű bizott­mány által elbocsátottak ügyét Többeket visszavettek, másol- elhelyezkedtek. Balog ügyé­ben olyan álláspont született, hogy miután a karhatalómbár van, hát maradjon ott. Nem maradt, mert „kiemelték”. Ép­pen kezdte megszokni új mun­kakörét, amikor vizsgálat in­dult ügyében. A folyamod­ványban, amit a „legfelső, igazságos” vezetéshez küldött valaki, az állt, hogy a Balo-" ' „Engedményeket tett az ellen- forradalomnak munkahelyén. - ahol mint függetlenített funkí cionárlus dolgozott. Ezt akarta leplezni azzal, hogy belépett a karhatalomba, sőt, később " a pártba is visszalopta ma­gát... Ellene szavazni a tag­gyűlésen senki sem mert, • mert — ezt mindenki bizonyí­tani tudja — géppisztollyal je­lent meg. sőt plsztolu Is volt nála... Tudomásunk szerint; ’ sőt ezt pontosan tudjuk, több-

Next

/
Thumbnails
Contents