Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-02 / 128. szám
6 S APIO lm Júnfas ft % Kertészei = aranybánya T smét egy történelmi neve- A zetességű helységet kerestünk fel, hogy közeli jövője .•felől érdeklődjünk. Mi lesz az •egykori grófi tulajdon helyén? SHová fejlődik a siklósi vár tö- ivében csaknem 8000 lakos ott•hona? ■ j Augusztus 20-ra szeretnék ■megnyitni az új mozit. Eddig [csak egy ideiglenes helyiség- jben volt és keskenyfilmet vetí- •tettek. Most 300 férőhelyes jnagy mozi készül a volt Iparos ZOlvasó Kör helyén. Az átala- •kítási költségek 800 ezer forfh- •tot emésztenek fel. • A gimnáziumról is érdemes Zbeszélni. Tavaly indították •meg benne a tanítást. Idén •hozzáépítenek még két tanter- Zmet, mert ősszel már a máso- :dik osztályban is megkezdik a • tanítást. Négy év alatt fejlesz- [tik fel állandó középiskolává. *Bővül az óvoda is. A volt pedagógus és óvónői lakást ad- Zják át s így 50—60 aprósággal [többet tudnak naponta befogadni. : A község szépítéséről is érdemes szólani, ! Idén 250 fát pótoltak az uta- íkon. Sajnos a fiatal csemeték [igen gyengéknek bizonyultak. [S míg korábban 90 százaléka [megfogant, most sok csemete ki- [száradt. A község vezetői azt ! mondják, hogy nem a Mecseki A gondozótól is függ M^^Javal^ az év végén Czita József, a mohács-szigeti Vörös Fény Termelőszövetkezet országoshírü tehenésze ideát ragadt s nem tudott három napig hazajutni. Nagy tétlenségében összetalálkozott a mohácsi Üj Barázda elnökével. Azt mondja neki Nall János. — Gyere hozzánk Jóska. Kell egy tehenész, meg nem is lesz rossz dolgod. — Már hívtak az állami gazdasághoz is. — Nálunk Jobban kellenél. Ha így van, akkor nincs mást határozni s Czita Jószef így lett az Ü) Barázda tehenésze. Nem is bánta meg. De az elnök szaval is beigazolódtak. Ehhez a tehenészethez bizony nagyon kellett egy tapasztalt kéz. Addig csak 40— 50 liter tejet fejtek naponta 14 tehéntől. Ma meg? A tíz fejőstehén 130 liter tejet ad naponta. S ez nem hónapok eredménye. Már a második héten 100 literen felül fejt Czlta József. A módszere Is egyszerű. — A takarmányt összeválogatom. Olyat adok az állatnak, amitől Jobban tejel. Mosléko- lom Őket kezdettói fogva. Moslékba adom az árpa, kukorica még egyéb darát. Aztán a hltványabbját kiselejtezik ét csak kiváló törzsállatokat tartanak. Valameny- nyl tehén törzskönyvezett és 10 Üteméi kevesebbet egyiktől sem fejnek. Igaz, nagyon jóltejelő sincs köztük. A hét esztendős Füge is csak 20 litert ad, de a legjobb meg a leggyengébb között nincs nagy különbség. S ez a fontos. Az istállóátlag is emellett kardoskodik. A múlt hónapokban 12,5 liter volt. Arról is gondoskodik az új tehenész, hogy ne álljanak a kiváló törzsállatok évekig meddőn az istállóban. Törzskönyvezett, felállítást megjárt bikát hozott s azóta számszerűleg is gyarapodik az Ü) Barázda tehenészete. Mikor arról érdeklődöm, hogy mi az oka ennek a jó, s dlcséretet kívánó eredménynek, az elnököt említi. — Nagyon rendes emben Nem veszekszik. A megértést keresi, s ha valaki nem hallgat rá, inkább otthagyja, de nem pöröl vele. Aztán gondoskodik a tagságról. Egyszer egy bál, egy családi vacsora, miegymás. Május elsejét is megünnepelték, hogy még soha így. Volt ott bográcsos pörkölt meg sör, bor, utána tánc. Szóval így van kedve a tagságnak dolgozni. — Másképp nem? — A munkaegység mértéke sem megvetendő. ’ A tervek szerint 50 forint lesz, de a valóságban még ennél is több. — Aztán nem bánta meg, hogy idejött? — Úgy vagyok vele, mint mulatós ember a bállal meg a lakodalommal. A bálban is jó, de ott mindenirt fíz/tni kell. A lakodalomban meg engem kínálnak. Itt lakodalom van, mert a munkámért jól megfizetnek. GALDONYI Siklós ■ ■■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•«■■■■■■■■■■■■a««» (•■■■i Erdőgazdaság a hibás. Inkább lehet okolni az októberi eseményeket, mert amiatt későn lehetett csak megkezdeni a kiül- tetést Külön büszkesége a községnek a gyermekjátszótér. Minden évben — így az idén is — felújítják, ‘szépítik, hogy a nyáron kellemes szórakozóhelye legyen a gyerekeknek. A strandfürdő is történelmi nevezetességű Siklóson. A török időkből maradt ránk. De nemcsak mint műkincs érték, hanem mint fürdőt is hasznosítani akarják. Ezért most rendbehozzák, használható állapotban a nagyközönség rendelkezésére bocsátják. Mikor nyílik? Mihelyt az időjárás megengedi. Ez pedig már néni a községi tanácstól függ. L’pítkeznek is a község-Li ben. Eddig — alig egy év alatt — mintegy 50 lakáshelyet adtak ki a községi tanácson. Ebből csaknem 30 ház még az Idén felépül. A köaség a Gyűdi út, a Vasútállomás, a Salakos út és a Széchenyi utca mentén terjeszkedik tovább. Amerikai szövőlepke NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL NEM ÜJ DOLOG az, amit itt elmondok, de úgy érzem, hogy ez a téma mindenkor aktuális. Most is. Mert éveken keresztül mást sem csinálunk, mint azon siránkozunk, hogy nálunk nagyon drágák az építkezések. Keressük az okokat, néha meg is találjuk, feltárjuk azokat és sajnos minden marad a régiben: továbbra is olyan drágán vagy talán még drágábban építkezünk. Szóval valahogy úgy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint azzal a bizonyos közmondással, mely szerint: „A kutya ugat, a karaván hálád“. Halad bizony. A példák is ezt bizonyítják! Szemre nagyon szép a villányi gépállomás. Szép is lehet, hisz több, mint egymillió forintba került és ráadásul nem jó. Először is nem jó helyre építették, mert ha netalántán megbokrosodik a Karasdca, akkor elönti a gépállomást is. Építés közben rájöttek erre a mérnökök is, de hát: „Isten neki fa- kereszt", ha már elkezdték, be is fejezik itt az építkezést. Be bizony! Mit 6zámít az, ha süllyed a talaj, sőt még ha talajvizes is?! Semmit! Ök csak az építésért felelnek, hogy aztán mi történik azzal az épülettel később? Azzal már nem törődnek és ha esetleg nem válik be, tönkre megy időnap előtt, akkor úgy tesznek, mint az a bizonyos egyszeri kőműves, aki kemencét épített, befejezte, a gazdaasszony begyújtotta és másnap összedőlt a kemence. Szaladt a gazdaasszony, a kőműveshez és mondja neki: — összedőlt a kemence! — Hát, örökké az 6em tarthat! — felel a kőműves. Szóval így állunk valahogy ezzel a kérdéssel ma is, azzal a különbséggel, hogy most meg is tervezik az épületeket tervező mérnökök, akik végeredményben felelősséget vállalnak azért, JKUÜ tervezitek! Persze ez csak papíron van, mert én például még nem hallottam olyan esetről, amikor a tervező iosszuI tervezett, ezzel kárt okozott a népgazdaságnak, felelősségre is vonták volna érte. Hallottam egy-két esetet, de sajnos ez nem nálunk, hanem más országiban történt meg. Megvallom őszintén, ilyen alapon ugyancsak súlyosan kellene büntetni a márokl termelőszövetkezet 100 férőhelyes istállójának a tervezőjét vagy kivitelezőjét, aki 300 ezer forintra tervezte ezt az istállót és még be sem fejezték, de máris körülbelül 700 ezer forintot öltek bele, MERT NÉZZÜNK CSAK egy kicsit jobban a dolgok mélyébe. A főkönyvelőt, vagy az igazgatót felelősségre-vonják, ha túllépi a megengedett keretet, akár ezer forinttal is. A gyerek is büntetést kap a tanártól, vagy a szülőtől, ha nem tanulja meg jól a leckéjét. Ezt a példázódóst lehetne még folytatni, de minek, hisz ezekben a példákban Is benne van mindaz, amit mondani szeretnék. Először: a mároki tsz istállóját 300 ezer forintra tervezték és még készen sincs, mégis közel 700 ezer forint van benne, tehát több, mint háromszázezer forinttal lépték túl a megengedett keretet és .:; Másodszor: véleményem szerint, ha valaki tervező- mérnök, ilyen felelősségteljes munkával bízzák meg, akkor legalább annyit kell tudnia, hogy az az épület, amit tervez, az annyiba is kerüljön, ameny- nyire 6 tervezte. Ha pedig ezt nem tudja, akkor ne menjen el tervezőnek. De, ha mégis' elmegy, akkor vállalja baklövéseinek a következményeit. Akárhogy is csűri, csavarja az ember ezt: mindig oda lyukad ki, ahonnan elindult: a felelősséghez, atnely sajnos, amint e példák is bizonyítják, egyes építkezéseinknél hiányzik. Nem térek ki az ipari építkezésekre, mert azt nem ismerem, de ismerem a mezőgazdasági építkezéseket és éppen ezért bátran állíthatom, hogy nagyon drágán, sok esetben felelőtlenül építették ezeket. Csak el kell menni egy-két termelőszövetkezetbe, mondjuk az új- petreibe, ahol a süldőszállást és a hizlaldát úgy építették meg, hogy a befejezés után néhány hétre a termelő- szövetkezetnek saját költségen több ezer forintért kellett rendbehozatnia, vagy meg kell kérdezni a véméndieket: miért csak bérelni akarják a feloszlott termelőszövetkezet gazdasági épületeit, és miért nem veszik át hitelátvállalással? A felelet mindenütt ez: „Nem kell, mert nagyon drága! Ha az állam kiadja bérbe, akkor kivesszük!" íme a drága építkezés eredménye: a megyében mindenütt ott látni a kihasználatlanul álló gazdasági épületeket, amelyek senkinek sem kellenek. A megyei tanács nem nagyón tud mit kezdeni velük, pontosan az előbbiek miatt, de azért reméljük, ez a kérdés is megoldódik valahogy. De ezzel még nincs lezárva az ügy, hisz ha továbbra is azt a gyakorlatot követjük, amit eddig, akkor a jövőben is olyan drágán és olyan roez- szul építkezünk mint eddig HOGY A JÖVŐBEN ilyen esetek ne ' Előzzük meg az amerikai fehér szövőlepke nagymérvű kártételét, mely gyümölcs- és gazdasági fáink egyik legveszedelmesebb ellensége. Nagymérvű pusztítását megelőzhetjük, ha a most előbújó (fehérszínű) lepkéket összenyomva megsemmisítjük. Ez az irtás a legeredményesebb, mert egy összenyomott nőstény lepkével körülbelül 500 darab petét, Illetve' hernyót pusztítunk eL A fehérszínű lepkéket főleg épületek és kerítések oldalain, fák törzsein, a petézőket pedig a lombozaton találhatjuk meg. A petéző lepkéket a levéllel együtt kell megsemmisíteni, mert a levélen akkor már több száz pete található. Petéző lepkéket egészen júniusig kell figyelnünk és mindannyiszor elpusztítani, ahányszor ráakadunk. Ugyanígy kell a kis hernyófészkeket is figyelni Ha az amerikai fehér szövőlepkét, tojáscsomóját és kishernyó fészkeit törődő alapossággal figyeljük, illetve azokat időben megsemmisítjük, úgy a nagymérvű pusztítást megelőzzük és a kártételt jelentéktelenre csökkentjük. NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS Szederkény. Tea almahéjból • A jófajta, nemes almák hé• jából igen kellemes izű tea 3 főzhető. Ilyen teáról már a régi • füveskönyvek is azt írták, : hogy nemcsak idegnyugtató, de • az elhájasodás ellen is ered- ! ményes és hasznos. Az alma ] invertcukor tartalmának jelen- 3 tékeny része a héjban helyez- ; kedik el, ami abból is meg* 3 állapítható, hogyha az alma- : héját megpörköljük, karoméiszerű illat keletkezik. Az alma- héját tehát kár eldobni, hosz- szú szeletekre kell vágni, majd papíron sütő felett megszárit- juk. A teát belőle ugyanúgy rád, de vigyázzunk, nehogy törjön. A megszárxtott héjat jól zárható, papírral bélelt dobozban hosszú ideig tárolhatjuk. A teát belőle ugyanúgy készítjük^ mint egyéb tear fűből fordulhassanak elő: felelősségre kell nevelnünk az építéssel foglalkozó embereket. Felelősségre még azon az áron is, hogy felelősségre vonjuk és bűnük arányában meg is büntetjük őket. Megbüntetjük úgy például, hogy megfizettetjük velük, a tervezett és a felhasznált összeg közti különbséget, mert véleményem szerint ebben az országban büntetlenül senkinek sem szabad megengednünk, hogy felelőtlenül elpocsékolja a nép pénzét'. Szálai János Cipő, csizma puhítása Nyár végén, amikor újra elővesszük a gondosan elrakott sárcipőket, gumicsizmákat, gyakran tapasztaljuk, hogy állás közben elvesztette puha rugalmasságát és igen megkeményedett. Hogy régi mivoltát visszanyerje, a kővetkezőket tanácsoljuk: félpohárnyi langyos vízbe öntsünk egy kávéskanál szalmiákszeszt és legalább öt percig állni hagyjuk. Utána puha rongyot mártunk az oldatba és bedörzsöljük a lábbeli felületét vele, mindaddig, amíg az láthatólag meg nem puhul. Ezután tartsuk a lábbelit gőzölgő fazék fölé körülbelül 8—10 percig, majd pedig puha flanel- vagy posztódarabbal izéé vagy glicerinti Jól keverjük cl razra, fényesre dörzsöljük ] Szövetkezeti Hifi a BÉInnál j ; A szigetvári körzeti földmű* ] •vessző vetkezet üdülőt építtetett ] iBalatonfcnyvesen. A kétszobás • [üdülőben egyszerre 4—6 dot go- • [zó töltheti szabadságát. Mind- 3 [egyik család egy hétre veheti ; [igénybe a szövetkezet üdülőjét, J •Térítést nem fizet érte, csapán • |az élelemről kell gondoskodnia, t \Az üdülőhöz egy holdnyl térti- : [let Is tartozik. Ennek egy ré- ; •szét parkosítják, a másik ré* • [szében konyhakertet akarnak : [létesíteni, hogy az üdülőknek • [ne kelljen boltban vásárolni a • {zöldséget. i Hétfőn mennek az első UdÜ- : [lök a szövetkezet házába. A • ■kezdés nevezetessége, hogy Bo- • jronkay elvtárs, a szövetkezet ; [felvásárlója és a szigetvári láb- ; [darúgócsapat ismert játékosa, j [most nősül cs nászútra Bala- • [tonfenyvesre, az új üdülőbe • [megy. 2 — SÍI Több mint négyéves a Bári Állami Gazdaság kertészete. Azzal a céllal kezdtek a kertészkedéshez, hogy ők ie hozzá járuljanak Baranya zöldségellátásához. A Mohács környéki terület erre kiválóan alkalmas. Kedvező az éghajlat, s a területek is zöldségnevelésre rendezkedtek be évszázadokkal ezelőtt. Akkor azonban még kevesen használták ki a kedvező lehetőségeket, Kezdetben a Bár! Állami Gazdaságnak sem volt kertészete. Most az egész mohácsi járásban nincs párja a szakszerűen berendezett kertészetüknek. A Dunából motorral emelik fel a. vizet, amely szerte folyik a kertészetbe, segíti a zöldségfélesé- gefc fejlődését Itt terem a leg ízle tesebb, húsosabb pirospaprika. Kora tavasztól késő őszig munkálkodnak a kertészetben, s a munka gyümölcse sem marad ét Gazdag bortermés less Gyildön Azzal a jogos büszkeséggel dicsekszenek a mária- gyűdi gazdák, hogy az ő szőlőjüket még nem verte el a jég, s a hegyek aljában még nem bosszantott senkit a fagyveszély. Ez a máriagyűdiek szerencséje. Igen, szerencséje, mert termésük még minden esztendőben túlhaladta a környékbeliek átlagát Itt van például Sándor Ferenc bácsi. Az ő szőleje még minden évben adott 50—60 hektoliter bort, s ha az időjárás továbbra is így marad — ebben az évben még gazdagabban fizet a szőlő. Boldogan számlálja a fürtöket. Egy-egy tőkén 16—18 fürtöt számlál. Igaz, hogy mindent megad a szőlőnek, amit az kíván. Állandóan a hegyen tartózkodik, ■ nagy hozzáértéssel, szorgalommal gondozza „aranyaiéra” büszkeségét. Mások szőlője ugyanilyen gazdagon fizet majd. HAZAFELÉ
