Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-20 / 143. szám

J951 TÜNTTJS 20 N A Pl 0 s A csodálatos kőszikla OT SARKÁBÓL [Tengeri betegség országúton Nyugat-német orvosok, fi- ? zikusok és mérnökök meg­állapították, hogy a modern autóülések puha pámázata nem alkalmas a rázórezgések különösen ártalmas alacsony frekvenciájának csillapításá­ra. Ezek a rezgések plyan hatást gyakorolhatnak a fül belső járataira és a benne lévő egyensúlyozó szervre, [Amerika és Európa között...j radást, sőt néha isiász-szerű Izomfájdalmakat is. A nagy tnűütak mentén szerte Olaszországban gyakran találkozik az utazó elgyönyörködtető látvánnyal. Ez a csodálatos kőszikla Ró­mától északra, egy hatalmas kastély parkjában található, melyet a kastély ura még a IS. században létesített. A kő hűen visszatükrözi a kőfaragó művészetét és csodálatos elképzeléseit. Az óriás fej szá­jában egy legényke nyugodtan állhat. A kőd eloszlatása ultrahanggal < Csehszlovákiában Igen ér- , dekes kísérleteket végeztek ( a köddel vívott évtizedes küz- ( Az Egyesült Államok és Európa között az első közvet­len telefonösszeköttetést csak nemrégiben, a múlt év szep­temberében helyezték üzembe. Ekkor készült el a két száraz­földet összekötő telefonkábel. A kábel lefektetése két eszten­dőn át tartott és ez nemcsak az első telefonvonal az Atlanti Óceánban, hanem az első óceá­nevezett „szaikadékaiba”, ame- ( lyek helyenklnt a mélyben ta- ( lálhatók. Ezenkívül a kábel ( lefektetésénél arra Is gondot ^ fordítottak, hogy elkerül jék a ( már korábban lesüllyesztett ( távirókábeléket és a halászat) övezeteket. Az Egyesült A'la-1 mok és Európa közötti közvet­len távbeszélő forgalmat 1956 szeptember 25-én nyitották < meg. Akkor 36 telefonvonalat i a ? amely a tengeri betegséghez ni telefonkábel Is a világon \ hasonló jelenségeket vált ki JAz Egyesült Államokkal ugyan bocsátottak a nyilvánosság ? és könnyen balesetekhez ve- (imár 1927. óta lehet közvetlen rendelkezésére. Az elmúlt év \ zethet. Az autóülések dőlési (itelefonösszeköttetést kapni, de ? szögének helytelen beállítása Lez rádióhullámok útján törté- j, is gyakran okoz gyors kifá- (inlk, amit gyakran zavarnak a irű ||-■* A i Rakétán a Marsra ! ,41a seovjet tudósok rakétát szándékoznák kilőni a Marsra, úgy kérem engem küldjenek vele. Nem sajnálom az életemet sem, hogy a tudomány érdekében feláldozzam.” P. SZOZ1NOV, kedvezőtlen légköri viszonyok A történelmi vállalkozást az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Kanada szakértői hajtották végre. A kábellefek- tetésl munkálatok előkészítése 1952-ben kezdődött és a terve­zet kivitelezése 42 millió dol- z-ilárba került. A közvetlen ká­delem során, A köd eloszla- ébel lefektetéséhez csak azután tására ultrahangot használ-i fogtak hozzá, amikor bevált és tftk. Az egyik bányatorony f kifogástalannak bizonyult a tetején szirénát állítottak fel, ([Florida és Kuba közötti víz- mely ultrahangot bocsátott ^alatti telefonösszeköttetés, ki. Az ultrahang hatására ai Külön ügyeltek arra, hogy a ,'*!J t--------1—._jí « 'tengerbe süllyesztett kábel ne ke rüljön az óceánfenék úgy­decemberében a két kordinem között naponta átlag 870 tele­fonbeszélgetést bonyolítottak le. köd lassan eloszlott. A kísér­leteket tovább folytatják. Benzingvártás atomsugárzással Nyersolajból atomsugárzás segítségével is lehet benzint nyerni — jelentette ki J. Pathbone, a Standard Oil Company elnöke. Ezzel kap­csolatban eddig kisebb ará­nyú laboratóriumi kísérletek folytak. Olvasás csak nagyítóval Hasonló tartalmú levél nem egy érkezik az utóbbi időben a szovjet tudományos intéze­tekbe és az újságok szerkesz­tőségeibe. A kérés mind egy: engedjék meg, ihogy ők le­gyenek az elsők, akik eljutnak a távolt égitestre, mégha ez életük kockáztatásával is jár. Sajnos, a jelenlegi rakéta- technika és a légtér ismerete mellett még nem lehet embe­rekkel rakétát indítani a háromkerekű robogó — Tokió utcáin Holdra, Marsra vagy éppen a Vénuszra anélkül, hogy azok biztos pusztulását valami mó­don is megakadályozhatnánk. Azonban közel az idő, amikor mindez már nem tesz álom, hanem valóság, és éppolyan egyszerű dolog, mintha vala­ki egy repülőgépre váltana jegyet. Ugyanis a közeljövő­ben a rakéta-épités techniká­jában rohamos fejlődés vál­ható. 1957—1958-bam már indíta­nak rakétákat a Holdra, és felbocsátják a mesterséges bolygókat is, de egyelőre em­berek és utasok nélküli A bolygókon műszereket he- ((lyőznek el, melyek rádió út* * ján továbbítják észrevételei­ket. A rakétákon pedig tele­víziós készülékeket helyeznek Meghívták Japánba a moszkvai Nagy Színház balett­együttesét kai, melyeket szintén rádió útján a földről irányítanak. Az így nyert észleléseket összegezik, és tovább tökéle­tesítik által© az űrhajózás technikáját, hogy rakéta em­bert is vihessen magával. , Természetesén a tudomány A viaszol a bátor és ajánl­maroiati megkezdi ennek »i1 ® , , háromkerekű robogónak a szé- kozó utasoknak, hogy nincs riagyártását. A kétüléses kocsi már messze az idő, amikor karosszériája műanyagból ké-i1 minden különösebb veszély szült, 5,5 lóerős, egyhcngercs, nélkül eljuthatnak a távoli S« « »>•» 610 dollárért fogják árulni. * emberáldozatokra. A csehszlovákiai vlmperkl A moszkvai Nagy Színház balettegyüttese „a művészet barátai társaságának” és az „Iomiuri” című lap szerkesz­tőségének meghívására ven­dégszereplésre készül Japánba. Az együttes előreláthatólag 80 emberből fog állni, e olyan neves balett-táncosok lesznek közöttük, mint O. Lepesinsz- kaja, V, Preóbrazsendzkij, R. \Karelszkaja, A. Radunszkij stb. Az együttes Japánban részle- j teket mutat be a „Diótörő”, „Hattyúk tava”, „Bahcsiszerájt szökőkút”, „Coppelia’,', „Hamu­pipőke” c. balettekből, előadja a „Valpurgis éj"-t a „Faust” című operából, valamint orosz, dégszereplésére előreláthatólag augusztus utolsó napjaiban ke­rül sor. nyomdában miniatűr könyvet szovjet "és nyugat-európai ze- felületi Viszonyait, Kis terep- UAlXÍtntfpk. A miniatűr K nrún nrtcy„r*rív művelt A ronalrart járókát is küldenek a raketak­keszitettek. A miniatűr Korán 528 oldalt tartalmaz és csak a mellékelt nagyítóval olvasható. A nád a Duna deltájában on'.rrt' r,'S matfassár'* (!t, elér. Területe is felbecsülhe- tetlenül nagy és hatalmas mennyiségű nádat relt magé­ban. Nem régen a román és a német tudósok megtalál­ták az olcsó és nagymennyi­ségű nyersanyag ipari fel- használásának módját. A ná­dat karton és papír gyártá­sához szállítják majd. A nád egy részét a Német Demok­ratikus Köztársaságban dol­gozzák fel férfi szövetté. Ősszel a nádat müOros csónakra szerelt kaszákkal vágják, de a dunai halé-/ok érdekes jelenségre 1* felfi­gyeltek. Egy helikopter kere­keire nagyteljesítményű kü­lönleges kaszálógépel szt net­tek éB ez vágta a nádat. E. Levandovszkij lengyel mérnök kidolgozta egy olcsó textilfestés módszerét, totó- vegyi módszerrel. A talál­mány lényege abban áll. hogy az anyagot Igen erős fényhatásnak teszik kt. így például napfénynek, vagy ultravlola sugaraknak. Az anyag fotónegatí vökön át kapja a fényt, melyen már elhelyezték a kívánt minták ncgatívjait is. így az anya­gon megjelenik a kép pozi- tívja. Ezután az anyagot kü­lönleges fikszír oldatban áz­tatják, mely megfelel a köz­ismert fénykép flkszálásnak. Már nem veszedelmes neszerzők művelt. A zenekart (iG. Rozsgyesztvenszkij vezényli. * A balettegyüttes japánl ven­9j Az Cícé/ró/^ bangái! nyelven Kalkuttában megjelent benyúlt nyelven Gurt Sankara Bhattacsarija fiatal indiai író „Az acélról*• című regénye. A regény cselekménye a negyvenet évek elején játszódik. Debu, egy egyszerű munkás fia a regény főhőse. Apja azt szeretné, ha fia „nagy ember" lenne és egy irodába adja alkal­mazottnak. Mandakiní, az irodafőnök egyetlen lánya szerel­mes lesz a-fiatalemberbe. Az események azonban úgy fejlőd­nek, hogy Debu börtönbe kerül, s amikor onnan kikerül, már f egész más szemmel nézi a 'világot. Mostmár csak a munkás- { negyed éhes és írástudatlan lakóinak keserves életét viseli í szivén. f A német őstör­téneti múzeumban számos ritka lele­tet őriznek. így az egyik nagyterem­ben egy hatalmas őslény csontvázát szemlélhetik a lá­togatók. A csomó­kat még 1053-ban találták és ez a mamut egyike a világ legsMbb, ép­ségben maradt példányainak. deltoid BiecUt: KÉT FIÚ jp gy thürtngiai parasztasszony 1945. január havában, mikor a hitleri háború vége felé közeledett, azt álmodta, hogy fia szólí­totta őt a mezőn; amikor álomittasan ki­ment az udvarra, látni vélte fiát a szivattyús kútnál. Mikor megszólította őt, rájött, hogy egy fiatal orosz hadifogoly állt a kútnál, egyike azoknak, akik az udvaron kényszer­munkát végeztek. Néhány nappal később csodálatos élmény­ben volt része. A foglyok ebédjét vitte a kö­zeli erdőbe, ahol azok fatönköket ástak ki. Távozóban válla fölött visszanézve, ugyanazt a hadifoglyot pillantotta meg — aki máskü­lönben beteges ember volt —, arcát a neki nyújtott levessel telt bádogcsupor fölé hajt­va, arca hirtelen átváltozott fiának arcává. Ugyanazon fiatalembernek az arca a követ­kező napokban többször változott át fia ar­cává. Később megbetegedett az a hadifogoly; ápolás nélkül hevert az egyik színben, a pa- rasztasszonyt valami arra hajtotta, hogy táp­láló ételt vlpyen a fiúnak, de ebben hadi­rokkant bátyja, aki az udvart vezette és a hadifoglyokkal durván bánt, megakadályozta. Ez éppen akkor történt, amikor minden a feje tetején állt a faluban is a parasztok maguk Is félni kezdtek a hadifoglyoktól. Az asszony sem zárkózhatott el bátyja érvel elől: semmiképpen sem találta helyesnek, hogy ennek az alsóbbrendű embernek segít­ségére siessen, aki felől rettenetes dolgokat hallott. Állandó félelemben élt, hogy vajon mit csinál az ellenség a fiával, akt a keleti fronton harcol. így azt az elhatározását, hogy ennek a hadifogolynak a segítségére siet, nagy magá­rahagyottságában nem tudta keresztülvinni. Egyik este a behavazott kis gyümölcsösben rajtakapta a foglyok egy kisebb csoportját — akik bizonyára azért, hogy titokban tarthas­sák megbeszélésüket, kint a hidegben tar­tották meg azt. A fiatal fiú, láztól borzongva állt köztük; bizonyára gyengesége okozta, hogy na­gyon megijedt, amikor az asszony megpil­lantotta. Nagy ijedtségében arca elváltozott és az asszony megint fiának ijedt arcába te­kintett. Ez a dolog mélyen foglalkoztatta az asszonyt és bár kötelességszerüen jelentést tett bátyjának a foglyok megbeszéléséről, el­határozta, hogy az előkészített sonkászsem- lét odaadja a fiatalembernek. Ez, mint tok minden egyéb dolog a „Harmadik Biroda­lomban", nagyon nehezen keresztülvihető do­lognak bizonyult. Ennél a vállalkozásánál bátyjában talált a legádázabb ellenségére, de a hadifoglyok felől sem lehetett egészen biz­tos. Mindenesetre meggyőződött arról, hogy- a hadifoglyok feltett szándéka volt kitörni, miután számukra napról-napra nőtt a ve­szély, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulá­sával elhurcolják, vagy egyszerűen „elinté­zik" őket. A parasztasszonynak a fiú részben jelbe­széddel, részben tört németséggel tudomására hozta kívánságát és 6 nem tudta megtagadni, így aztán belebonyolódott menekülési ter­veikbe. Szerzett egy kabátot és egy bádog­vágó ollót. Csodálatosképpen, ettől a perctől kezdve a különös átváltozás többé nem for­dult elő: a parasztasszony csupán az idegen fiúnak nyújtott segítséget. Annál nagyobb megrázkódtatás volt számára, mikor egy feb­ruárvégi reggelen, a hajnali derengésben fiá­nak arcát pillantotta meg az ablaküvegen. Ezúttal valóban a fia volt. Lerongyolódott SS-egyenruhájit viselte. Csapattestét felmor­zsolták az oroszok; izgatottan jelentette, hogy az oroszok mindössze néhány kilométerre vannak a falutól. Hazaérkezését feltétlenül titokban kell tartani. D átyjával és fiával a padlászúgban tar- tett „haditanácson" mindenekelőtt el­határozták, hogy megszabadulnak a hadi­foglyoktól, mivel azok esetleg megláthatták az SS-katonát és valószínűleg tájékoztatni fogják társaikat a velük szemben tanúsított bánásmódról. A közelben volt egy kőbánya. Az SS-katona ragaszkodott hozzá, hogy az éj­szaka folyamán egyenkint kicsalja a hadifog­lyokat a színből és végez velük. Holttesteiket aztán könnyű lesz elcipelni a kőbányába. Este külön adag pálinkát kapnak; ez fel­tűnhet nekik — vélte a bátyja, miután 6 az utóbbi időben amúgyís barátságosabban vi­selkedett velük szemben azzal a céllal, hogy az utolsó pillanatban kedvezőén hangolja át őket. Mikor az ifjú SS-katona kifejtette előttük tervét, hirtelen arra lett figyelmes, hogy anu- Ja reszketni kezd. A férfiak elhatározták, hogy az asszonyt nem engedik többé a szín közelébe. így az asszony fokozódó rémület­tel nézett az éjszaka elé. Az oroszok látszólag örömmel fogadták a pálinkát; az asszony hallotta, hogy részegen éneklik mélabús nótáikat. De mikor tizenegy óra tájban fia a színbe ment, az oroszoknak hűlt helyét találta. Csak tetették a részeg­séget. Éppen gazdáik természetellenes, ba­rátságos viselkedéséből tudták meg, hogy a szovjet hadsereg a közelben van. Az éjszaka vége felé megjöttek az oroszok. A fiú részegen feküdt a padláson, a paraszt- asszony pedig riadtan igyekezett elégetni az SS-egyenruhát. Bátyja is leitta magát a sár­ga földig, így neki magának kellett a szov­jet katonákat fogadnia ét megvendégelnie. Az oroszok reggel tovább vonultak — a szov­jet hadsereg folytatta előrenyomulását. A fia felébredt és újra pálinkát kért. Kijelen­tette, hogy átvágja magát a vlsszaöeönUf né­met csapatrészekhez és tovább harcol. Az asszony meg sem kísérelte megmagya­rázni neki, hogy a további harc biztos halált jelent. Kétségbeesetten vetette magát fia elé és megpróbálta őt testével visszatartani. Fia visszalökte őt a szalmára. Mikor /eltápászko- dott, kezeügyében talált egy kocslrudat is az­zal ütötte le az Orjöngőt. TJgyanaznap délelőtt az asszony létrás ^ szekerével elrobogott a legközelebbi község orosz parancsnoksága elé is kiszolgál­tatta nekik, mint hadifoglyot, kőtelekkel meg­kötözött fiát, hogy — mint azt a tolmács út­ién megmagyarázta — megmenthesse annak életét. (Fordította: SIMON ERNŐ.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents