Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-20 / 143. szám

2 N A Ptö 1957 JÚNIUS 8® Az MSZMP megyei Intéző Bizottságának határozata a KISZ munkájáról ’ (Folytatás az 1. oldalról.) ni a még mindig meglévő na­cionalista, soviniszta szovjet- ellenes hangulatokat. Bátran alá kell húzni a fia­talok körében eddigi eredmé­nyeinket, mert ezek megbecsü­lése körül hiba van. Nehezíti ennek 'magyarázatát az a kö- rülméníy, hogy a fiatalok nem tudják élettapasztalataikon ke­resztül összehasonlítani a je­lent a múlttal. Ezt a különb­séget törekedni kell velük meg értetni \ Neveljék a KlSZ-szerveze- tek fiataljaikat azzal is, hogy ismertessék érdekes^ színes előadások,'beszélgetések kere­tében elsősorban a I magyar kommunista fiatal mártírok, hősök életét, Jellemüket, példa­mutató magatartásukat:. 3. A párt, a KISZ és más szervek is sokat törődjenek az ifjúság kultúrált szórakozásá­val. A munka, a politika mel­lett kapjon jelentős szerepet ez is a KISZ-szcrvezctek életé­ben. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne csak egyedül a szórakozás legyen a legfőbb te­vékenység a KlSZ-szervezctek- hcn. Sokoldalú szórakozásról kell gondoskodni, hogy itt minden fiatal jól érezze ma­gát. Ennek érdekében el kell foglalniok helyüket a KISZ- szervezeteknek a különféle tár­sadalmi, kulturális és sport- szervezetekben és részt kell vállalniok a szervezeteknek a vezetésből. 4. A KISZ anyagi alapjainak biztosítására az erkölcsös pénz forrásokat kell kiaknázni. En­nek érdekében a társadalmi munkát kell meghonosítani és kiszélesíteni a fiatalok köré­ben. Ez segít az ifjúság neve­lésében is, kialakítja az ifjú­sági kollektívákat, a munka szcrctctére és megbecsülésére nevel. Nem hanyagolható el az egyetemen sem a KlSZ-szer- vezetek erősítése. Törekedni kell arra is, hogy az ősszel induló oktatási év elején élet­képes ItlSZ-szcrvezetck legye­nek a középiskolákban is. A KISZ-be való tagfelvételnél mindig szemelőtt kell tartani azt, hogy az ifjúság legjobbjai kerüljenek be a szervezetek­be. 2. A megyei intéző bizottság szükségesnek tartja megállapí­tani, hogy a KISZ-vezetők ki­válogatásánál figyelembe kell venni a rátermettséget, poli­tikai öntudatot és a vezetéshez szükséges tehetséget. III. Az ellenforradalom esemé­nyei arra figyelmeztetnek, hogy pártunknak sokkal köz­vetlenebb módon kell az ifjú­ság nevelésével foglalkoznia, és több segítséget kell adnia az itt dolgozó kommunista ve­zetőknek. Ezért az MSZMP megyei intéző bizottsága külön is aláhúzza a járási intéző bi­zottságok és alapszervezetek felelősségét c határozat meg­valósításáért. Megjegyezzük, hogy a KISZ jelenlegi appará­tusa is olyan kevés, hogy a feladatok megoldása csak a pártszervek állandó támogatá­sával lehetséges. Nem a KISZ helyett kell a pártszerveknek dolgozniok, hanem az ifjúság nevelésével kapcsolatos fel-' adataikat maradéktalanul el kell végezniük. 1. E határozat alapján a já­rási titkárok értekezletén meg kell vitatni a KISZ és más ifjúsági szervezetek helyzetét és feladatait. 2. A járási intéző bizottsá­gok és alapszervezetek is vi­tassák meg a KlSZ-szcrveze­tek helyzetét, adjanak konkrét előremutató segítséget az itt dolgozó kommunisták számára. 3. Most már végérvényesen érvényt kell szerezni annak, hogy a pártszervezetek küld­jenek be a KISZ-bc fiatal párttagokat, pártmunkát vé­gezni. E feladatot augusztus 1-ig végre kell hajtania a me­gye minden pártszervezetének. 4. A pártszervezetek a KISZ munkáját rendszeresen, leg­alább félévenként tárgyalják meg és a felsőbb pártszervek előtt be kell számolniok az e téren végzett munkájukról. 5. Az MSZMP Megyei Inté­ző Bizottsága helyesli, hogy idősebb kommunisták is legye­nek a KISZ pártoló tagjai és rendelkezzenek tagsági igazol­vánnyal. Ebben elsősorban an­nak biztosítékát látja, hogy így az idősebb elvtársak köz­vetlenül is segíteni fognak a* egészséges szocialista szellemű fiatalság klnevelésében. A KISZ Megyei Bizottsága ezeknek az elveknek, felada­toknak alapján legalább fél­évre dolgozza ki a munka- programot. Ezt a programot széles körben vitassa meg a KISZ vezetőkkel és a tagság­gal. A KISZ-szervczetek mun­kájában ezek mellett irányt fog szabni'a Világifjúsági Ta­lálkozó is. A pártszervezetek segítsék a Járási és helyi KISZ-seervcket munkaprog­ramjuk kidolgozásában és ad­janak feladatokat, tanácsot az ifjúsági szervek számára. A határozatban rögzített el­vek megvalósításáért tevé­kenykedniük kell az EPOSZ- ban dolgozó kommunistáknak is. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA 96 kombájn 121 aratógép Még néhány nap és arat a falu népe. A termésbecslések kedvezők. Szerte a megyében azt beszélik, ha az időjárás to­vábbra is kedvez — rekord- termés lesz. Most csak az a feladat, hogy ezt a termést okosan őrizze meg mindenki,» ha nehéz is az aratás, ötlete­sen azon fáradozzon, hogy mi­nél előbb zsákban legyen a mag. A gépállomások már rég ké­ünnspeM a repüli A június 23-i megyei if­júsági találkozón a Magyar Repülő Szövetség pécsi városi repülő klubja is részt vesz. Délelőtt model­lező bemutatót tartanak. Majd a felvonulók közé virágokat szórnak a ma­gasból. Ugyancsak virág­gal kedveskednek a sza­badtéri színpadon ünnep­lő vendégeknek. Majd pe­dig mflrepUIés és vitorlá­zógépek színes parádéja emeli a nap fényét. II. Nyolcszáz szervezett dolgozó külföldi csereüdülése I. A megyei KlSZ-szcrvezc­tek' szervezési tevékenységé­nek középpontjába a követke­ző feladatokat kell állítani: a KISZ-szervezetek taglétszámát elsősorban a bányaterületeken és üzemekben kell növelni. Falun kevés a KISZ-szervczet. Ott, ahol az alapja megvan, törekedni kell a szervezet lét-, rehozására, főleg gépállomá­son, állami gazdaságban és ter­melőszövetkezetekben. A Szaktanács és több baráti ország szakszervezeteinek meg állapodása értelmében az idén mintegy nyolcszáz szervezett magyar dolgozó töltheti sza­badságát külföldön, csereüdül­tetés formájában; A Német Demokratikus Köz­társaság szakszervezeteivel történt megegyezés alapján háromszáz dolgozónk üdülhet Az in­n Változik a határ Nagy tótfaluban akár újra térképezhetnék a határt a szakemberek, mert ahol eddig a parlagföldeket Jelölték szí­nekkel és számokkal, oda most szántót kell rajzolni. Ahol ga­zos rész volt, ott szóló települ, s ahol burgonya volt, oda idén kukoricát vetettek. Mert alig egy év alatt na­gyot változott a határ. A Gombás dűlőben, a Hegy részen már 3—4 év óta feküdt parlagon, szétszórt parcellák­ban 15—20 hold. Senki sem művelte, s nem volt benne más mag, csak amit a szél odahor­dott. Abból meg gaz lett és dudva. Ma? Alig 4—5 hold van parlagon, ha annak lehet ne­vezni, mert beakácosodott, s most, mint erdő hoz majd hasz­not évek múltán. Az OFA-földeket is mind ki­vették a parasztok, .úgy hogy a tanácsnak egy hold sem ma­radt, de nem is kell. Művelje az, aki egész életét hozzákö­tötte a földhöz. Azt mondják, a felszabadu­lás óta még nem volt ilyen nagyarányú szőlőtelepítés a köz­ségben. Rlzlinget, csaszlát, kö- vidlnkát, muskotályt telepíte­nek, hogy három-négy eszten­dő múltán újra virágozzék a híres borvidék. Eddig csaknem öt holdon újították fel a sző­lőt, vagy telepítettek be újon­nan. Pálfi Lajos, Mátyás Lajos, Tancső Gyula, meg még sokan szeretnének jó bort szüretelni az idén telepített szőlőből a Mandulás dűlőben. S vart egy másik érdekessé­ge Is a nagytótfalusi határnak. Míg másutt csökkent a cukor­répa vetésterülete, addig Itt a tavalyihoz viszonyítva növeke­dett. Jó a föld, nagy termést hoz, megéri a bajlódást. Kuko­ricából is többet vetettek öt­ven holddal, mert több állatot akarnak tartani. Burgonyából viszont csak 30 holdat vetet­tek, Tavaly több volt. Változik a nagy tótfalusi ha­tár, s Jó irányban változik, a parasztok és az ország Javára. Igazgatói dicséret A közelmúltban jelent meg a Dunántúli Napló hasábjain egyik olvasónk tollából néhány — a Pécsi Közlekedési Válla­lat két dolgozóját dicsérő — sor. A sorok tartalmát röviden felelevenítve, arról volt szó, hogy egy Pécsbányáról a város <elé haladó autóbuszon merev- görcsöt kapott a legkisebb utas, így néhány hónapos csecsmő. Az édesanya kétségbeesetten, tanácstalanul nézte a kicsit, mert a buszon senki sem volt, aki segíthetett volna. Azaz mégis .:; A gépkocsi vezetője és jegykezelője né­hány szóval jól megértették egymást, a gépkocsivezető na­gyobb sebességrd kapcsolt és meg sem állt a gyermekklini­káig. Amint az egyik szemtanú írta: „Nagyon reméljük, hogy a gépkocsivezető és a kalauz embersége ég a gyors orvosi beavatkozás segített a csecse­mő állapotán.” A kiest azóta valószínűleg meggyógyult. A derék gépkocsivezetőt Hi­deg Istvánnak, a jegykezelőt Szigetvári Károlynénak hívják és megható tettükért mindket­ten igazgatói dicséretben ré­szesültek* német nyaralóhelyeken, első csoport június 29-én dúl az NDK-ba, ahonnan jövő hónap közepén hasonló létszámú csoport érkezik ha­zánkba. Csehszlovákia legszebb vi­dékein szintén háromszáz ma­gyar dolgozó töltheti szabad­ságát, egyrészük a téli hó­napokban a Magas Tátrában üdül majd. A szovjet szakszer­vezetek ötven dolgozót hívtak meg csereüdülésre, egy hónapi időtartamra. A lengyelországi szakszervezetek száz, a romá­nok negyven, a bolgárok 28 rr^gyár dolgozót látnak ven­dégül a nyáron. ünnepélyes kerlavatés • A Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Szakszerve­zetek Doktor Sándor Mű­velődési Házának (voll Tiszti Klub) kerthelyiségét ünnepélyes keretek között június 22-én, szombaton avatják fel. Ez alkalom­mal Takács László elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyéi titkára mond avatóbeszédet, a kul­túrotthon múltjáról, illet­ve annak történetéről pe­dig dr. Hajdú Gyula elv­társ emlékezik meg. Utána a Mecsek népi táncegyüt­tes és zenekar ad műsort és közreműködik a HVDSZ énekkara is. A műsor után a Pécsi NerrtzetlSzínház tagjai vendégszerepelnek. Fiatalok barálkizása A meszes! Sudár István KISZ-alapszcrvczet fiatal­jaihoz még a hónap elejéh levél érkezett Kalocsáról, A kalocsai ifik megírták, hogy szeretnének közelebbi Ismeretséget kötni bá­nyászfiatalokkal, Ezért meghívták a mcszeslckct Kalocsára a június 1S-1 ifjúsági találkozóra. A bá­nyászifik nyolctagú kül­döttséggel vettek részt a találkozón, A baráti láto­gatás végén meghívták a kalocsaiakat a június 29-i névadó ünnepségre. Frontáttörés SZILAGYI BÉLA, a huszon- kétéves körletaknász ül előt­tem és csillogó szemmel ma­gyaráz: hamarosan újra lesz munkaverseny minden fejtés­ben. Mi majd megadjuk a ver­senyhez a lendületet.. * Igen, úgy látszik, hogy ha­marosan frontáttörés lesz Pács- bányán. A munkaverseny ügye áttöri a közöny falát és újra elfoglalja a helyét o bá­nyában ' is. A frontáttörést pe­dig a .kiszlsták vállalták ma­gukra. ök ma a szülői, bábái és katonái a munkaverseny­nek Pécsbányán. Május 27-én dugták össze először a fejüket Metelka Ká­ról y KlSZ-titkár, Szilágyi Bé­la körletaknász, Hell János vájár és Koszorús József .kör­letaknász Országh Miklós bá­nya mesterrel együtt, akkor hangzott el először: majd mi kiszlsták megmwtatjuk.ii És azóta? Eltelt közel 1 hó­nap és ez idő alatti szer­vező munka eredményeképpen ma a Széchenyl-akna hetedik szinti első keleti keresztvágat­tól»nyugatra a hatos telepi fejtésben dolgozik már a KISZ-brigád. Igazi ifi brigád. Valameny- nyien harminc éven aluli fia­talok. Fiatalok Wéber Antal és Szeifert Henrik frontmes­terek is, a vájárok is, a csil­lések is és Szilágyi Béla, az aknászuk is. Csak az éjszakai biztosító műszakban dolgozik három fiatal csillés idősebb vájárral. De hát ez érthető, mert a biztosítás az mégiscsak biztosítás. Ahhoz már nem annyira fiatalos lendület, mint Inkább évtizedes tapasztalat és hozzáértés kell. Ezért No- vák bácsi brigádtagsága ellen sem lehet szava senkinek. Igaz, van még egy „öreg“ a brigádban. Jakab Rudolf vá­jár. ű-már huszonnyolc éves... A KISZ-BRIGAD életében hétfőn volt a második legje­lentősebb nap. — Az első leg­jelentősebb nap mindenképpen a brigád megalakulásának a napja. — Hétfőn volt az első olyan műszak, amikor külö­nösebb akadályok nélkül foly­hatott a fejtésben a termelés. Mert tudni kell, hogy nemcsak a brigád, hanem a fejtés is fiatal. Most lép még csak fel­nőttsorba, azaz válik jót sze­neid munkahellyé. Az első akadálytalanul nap, amit a brigád munkaverseny- beli rajtjának is számíthatunk, nemcsak úgy-ahogy, hanem jól sikerült. Az előirányzott öt csillés fejteljesítmény helyett hét csille szenet adtak fejen­ként egy műszakban. Kedden kilencven csille szenet szállí­tottak, de ez még mindig nem elég nekik. — A mi célunk száz csille műszakonként — mondja Szilágyi Béla, Hell készen áll az aratásra TOLLHEGYEN „Pesti Ember“ Pécs-f aluban. Megbeszélték az atomreaktor szerelési ütemtervét a szovjet szakértőkkel Az épülő magyar atomreaktor ismét új lépéssel Jutott kö­zelebb a megvalósuláshoz, Kedden Budapestre érkezett két szovjet szakértő, Garmiza mérnök és Naglnszkij fŐ6zerelő, aki majd a szerelést irányítja. A szovjet szakértők a magyar szakemberekkel a szerdán tartott tanácskozáson megtekin­tették a magyar atomreaktor terveit, megtették reá vonatkozó megjegyzéseiket, tanácsokat adtak a további munkához. Pécsbányán József pedig bólint rá, tehát így Igaz. Az ilyen teljesít­ményt elért csapatokra mond­ják azt a többiek: fickós gye­rekek. A hivatalos jelentések­ben persze kiváló vájárok és kiváló teljesítmények szerepel­nek továbbra is. AZ IFJÚ BRIGÁDNAK ver­senytársa is akadt már. Az András-aknal Horváth István csapata fogadta el a verseny- kihívást. Horbáthék nem ifi- csapat már. Mint mondják ja­varészt idősebb, tapasztalt vá­járok és csillések dolgoznak ott, A verseny tehát nem lesz egyszerű és gyerekjáték köny- nyedségü. De nem baj — mond )ák a kiszlsták —, annál In­kább megmutathatjuk, hogy mit is tudunk. A fiataloknak már kész Is a hadltervttk, hogyan kereked­nek majd Horváthék fölé. A hadlterv egyik sarkalatos pontja: a munkaidőt a lehető legjobban kihasználjuk. A jő munka kerékkötőit, a bumllzó- kat és azokat, akik a bizton­sági rendszabályokat megsze­gik, kizárják a csapatból. Ver­senyfeltételeik között szerepel az egészségvédelem maximális biztosítása Is. Főleg a szlllkó- zlsrédelemre, a porlekötésre gondolnak, amikor az egész­ségvédelemről beszélnek. A régi hagyományok is új életre kelnek a KlSZ-brigád­ban. Volt egyszer a bányákban egy mozgalom: „Nevelj új bá­nyásztEz a mozgalom jó volt, helyes volt. Egy darabig ment is, aztán eltűnt. Most a kiszesek újra életet lehelnek bete. Mindkét csapatukban hat vájár mellett egy próbavájár és három csillés dolgozik. Mindkét csapat vállalta, hogy nemcsak a próbavájárból ké­peznek önálló vájárt, hanem rajta kívül egyik csillésből is. Jelenleg is a szénfalon dolgo­zik már Farkas János és Marxéi András csillés. Farkas János még csak három hóna­pos bányász. Ha szorgalmas lesz, hamarosan vájártanfo­lyamra mehet Marxét And­rással együtt. A fiatalok ebben a hónapban még csak az András-aknal Horváth-csapattal versenyez­nek. De csak ebben a hónap­ban. Jövő hónapban már sze­retnének más bányák KISZ- brigádjaival is versenyre kel­ni. Komlóiakkal, tataiakkal, dorogiakkal. IGY KÉSZÜLNEK a pécs- bányatelepi Mezesek a front- áttörésre, ami ha minden jól megy, nemcsak Pécsbányatele- pen töri át a frontokat, ha­nem orszáoszerte. Egy biztos: sokat hallunk még majd ezek* ről a pécsbányai fiatalokról. . KURUCZ PÁL szülnek a gazdag termés be­takarítására. Javítják a kom­bájnokat, aratógépeket, s meg­javítják a tárcsákat is, hogy aratás után azonnal tárcsáz­hassanak is. Az előbbi évektől eltérően, a termelőszövetkeze­tek részére idén ingyen vég­zik e! ezt a munkát. Ebben az évben 96 kombájn és 121 aratógép dolgozik majd a megyében. Ez azt jelenti, hogy 30 000 hold gabona aratá­sától mentesíthetik magukat a termelők. A gépállomások ereje ma már akkora, hogy ennyit könnyűszerrel levág- * hatnak. S nem is olyan drága a gépi aratás. A kombájn át­lagosan 327 forintért arat egy holdat, az aratógép pedig 220 forintért. Ezért a pénzért iga­zán nem érdemes annyit iz­zadni. Számításba kell venni azt is, hogy ha egy nap alatt zsákba kerül a termény, abból már nem vész kárba semmi. A babarc! termelőszövetkezet például 1954-ben valamennyi gabonáját kombájnnal arattatta le. Nem Is volt a tábláján any-, nyi veszteség, mint ott. ahol megáztak a keresztek, aztán szét kellett rakni, hogy szá­radjanak. Mire kazalba lehe­tett volna rakni, újból jött egy zápor s sok termelőszövetkezet és egyén) gazda terménye ki- csfrázott kínt a határban. Nem véletlen tehát, hogy több egyéni gazda máris szer­ződést kötött a gépállomással; Ma szemlét tartanak a gép­állomásokon, s erre a napra mindenhol befejezik a gépja­vításokat. Aí Idei szemlén Igen szigorúan ellenőrzik majd a minőségi munkát és eltérően az előbbi esztendőktől — ■ azt is figyelembe veszik, hogy á gépállomások üzemszerűen ren dezték-e be portájukat. Leg­frissebb adatok szerint a bó- lyi, sellyel és a szentlészlóí gépállomások között dől el a verseny. • A Pesti Ember Itt. ül a Béke-sörö­ző kerthelyiségében. Vele szemben, sző­ke, magas, kakaó­színű ruhás fiatal­ember, tőle jobbra egy idősebb hölgy, balra fiatalabb hölgy. A két utób­bi áhítattal hallgat­ja a Pesti Ember pesti igényelt. — Tudják kérem, mi ez? Istállói Ha mondom, Istállói Kérem, ilyen Pes­ten nincs. Nézzék ezeket a varacskos falakat. t. S körül mutat a falon. Bár azon semmi nézni való. Szép fehér, tiszta és nem „varacs­kos“, hanem rücs­kös. De ezt eredeti­leg is ilyennek szán­ták a tatarozók. Ugylátszik a Pesti Ember Pesten csak sima falakat látott. s.. Azután jön a pincér. A Béke-sö­röző közkedvelt „kis Zoli“-ja, ti­zenhatéves fiú, sze­rény, végtelenül ud­varias, fürge „pin­cérinas“. A Pesti Ember — fővárosihoz illő ud­variassággal — el­kapja a pincérfiú csuklóját és . úgy magához rántja, mint egy rongyot: — Hé, kölyök! Nem látod, hogy üres a poharunk? Majd a társaságá­hoz fordul magya­rázatképpen: — Lusta mint az isten! Pesten ilyen nincs ám! Ott ha kiált áz ember a pincérnek, máris pattanlk; — De Itt?! Lemondóan le­gyint, Hátradől a széken, két gombot kiereszt ingjém Igen, a Pesti Ember csak úgy, „vidék­nek" megfelelően, ingben ül le a szó­rakozóhelyen, mert elvégre „Istálló­ban“, egy pécsfalu- si istállóban ugye e2 is megteszi. S a Pesti Ember tovább nagyképüs- ködik. „Pesten min­den más, kérem. De itt, ebben a poros faluban.; i Ugyan, kérem I“ 11. Szóval ennek á poros „falunak“, •melyet úgy hív­nak hogy: Pécs, — ennek a falunak nem vendéglői van­nak, hanem Istállóit Kár, hogy még já­szolt nem rendeztek be a Béke-söröző­ben, hogy az effé­léket odakösíék, ahová valók. (Rab)

Next

/
Thumbnails
Contents