Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-14 / 138. szám
VELÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZD BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. JÜNIUS 14 NapfaihdS Melegen süt a nap, szinte kánikulai idő van. A strand- kedvelők keresik a vizet, a fürdőhelyeket. A mohácsi du- naparton is megjelentek a fürdőzők. S fürdés után jól esik egy kis napkúra. A taggyűlések elé Az alapszervezetek taggyűlésre készülnek. A kommunisták legfelsőbb fórumának tanácskozása mindig jelentős esemény volt az üzem, a falu életében. A mostani különösen az, mert az országos pártértekezletre történő sokoldalú előkészítő munka közepette zajlanak le. Nagyon jó alkalom arra, hogy a pártszervezetek megvizsgálják és megbeszéljék az elmúlt hónapok tevékenységét és megszabják az előttük álló feladatokat. Milyenek voltak az eddigi taggyűlések? Legtöbb helyen főként az ellenforradalmi események tisztázása került napirendre. Ameddig ezek a taggyűlések ténylegesen az ellenség elleni harc eszközei voltak, addig helyes és szükséges volt, hogy a kommunisták kialakítsák saját álláspontjukat és megbeszéljék az ellenforradalmi elemek elleni harc módszereit, aktív ellentámadásba vezessék ellenük a kommunistákat. Az utóbbi két hónapban azonban lényeges változások történtek az országban: éppen a párt, a kommunisták vezetésével megsemmisítettük az ellen- forradalom alapvető erőit és a ' kommunista éberség mellett mindinkább előtérbe kerültek a szocializmus építésének, a gazdasági helyzet normalizálásának sürgős feladatai. Ezt a változást még nem mindenütt vették észre. A taggyűléseken még májusban is azt firtatták, hogy ki mit cselekedett, mondott októberben, novemberben. Apró, már ellenőrizhetetlen félmondatokról órákig vitatkoztak, hallomások alapján mondtak ilyen vagy amolyan ítéletet emberekről. Magasra csapott az intrika tüze és nem egyszer a pártszervezet tagjai egymás ellen vádaskodtak, taggyűlésről taggyűlésre személyi viták, torzsalkodások foglalták el az idejüket. A termelésről, a politikai munkáról, az ellen- forradalom eszmei és gazdasági rombolásának helyrehozásáról alig-alig esett szói A mostani taggyűléseken végképp le kell z&rrd ezt az időszakot. Ha vissza is pillantunk a múltra, akkor mindenekelőtt a tanulságok, tapasztalatok levonása vezessen bennünket. Mert előttünk óriási munka áll s a párt azt várja tagjaitól, hogy ebben az élen haladjanak. A főtüzet a termelésre kell összpontosítani. Igaz, hogy a pécsi bányák túlteljesítették májusi tervüket, de még mintegy 100 vagonnal kevesebb szenet termelnek, mint az elmúlt év szeptemberében, az önköltség pedig kétszerese az akkorinak. Néhány vállalat több millió forintos deficittel zárta az első negyedévet. A Beremendi Cementgyár áprilisban kétmillió forint veszteséggel dolgozott, miközben tervét 60.8 százalékra teljesítette. A taggyűléseken ezekről a tarthatatlan állapotokról kell beszélni, mert ha ez így megy tovább, nemcsak az emelkedő, de még a jelenlegi életszínvonalat sem tudjuk biztosítani. Konstruktív, előremutató vitákban a kommunistáknak kell megjelölni, milyen rendszabályok, felvilágosító munlui szükséges ahhoz, hogy gyorsan kilábaljunk a nehézségekből. Hangsúlyozni kell: nem általában és nagyvonalakban, hanem kézzelfoghatóan és részletesen. Általában beszélni annyi, mint semmit sem mondani. Minden üzemben, gyárban más-más „láncszem megragadásával” húzhatjuk az egész láncot. A Sopiana Gépgyárban áprilisban közel félmillió forint volt a veszteség. A legutóbbi taggyűlésen a kommunisták kifejtették, hogy ennek többek között az az óka, hogy sokan a jó órabér mellett „lógnak”, nem dolgoznak tehetségükhöz, képzettségükhöz mérten. A taggyűlés kezdeményezésére a gyárvezetőség napirendre tűzte a teljesítménybérezés bevezetését. Uzemrészenkint termelési értekezletet tartottak, amelyen a munkásokkal is megbeszélték a javaslatot. Néhány helyen máris bevezetik a bérezésnek ezt az ösztönző formáját s minden bizonnyal hozzájárul a termelés költségeinek csökkentéséhez. Természetesen van néhány olyan eszköz, módszer, amelynek meghonosítása, felhasználása többé-kevésbé mindenütt egyforma. Ilyen a szocialista munkaverseny. Hogy az igazságos, a munkások egészséges vetélkedő szellemére épülő munkaverseny hasznos, jó dolog mindenki számára, az nem kétséges. különben nem vetette volna rá magát az ellenforradalom demagógiája. Mégis, néhol a pártszervezetekben is valamiféle „szemérmesség” uralkodott el s várakoznak, hogy valaki majd csak elkezdi. A taggyűléseken számolják fel ezt a hangulatot és kezdeményezzék a verseny felújítását, úgy, hogy elsőnek a kommunisták lépjenek versenyre. A pártszervezetekben mindenütt — éppen a gazdasági feladatok jobb elvégzése érdekében — teremtsük meg a demokratikus centralizmusnak megfelelő rendet. Mit jelent ez? Helyes, ha — ahol ez szükséges — életre hívják a pártcsoportokat, hogy a pártszervezet közvetlenebbül foglalkozhasson az üzemrészekkel, a dolgozók felvilágosításával, nevelésével. A pártban ma még jobbára néhány vezető elvtárs magára vállalja a munka zömét, mert — mint mondják — „amit én megcsinálok, az biztosan jó...” Ezért sok egyszerű párttagnak nincs megbízatása, pedig várják, hogy a vezetőség számításba vegye őket is, mert szívesen és lelkesen dolgoznának saját posztjukon a párt ügyéért. A taggyűléseken adjanak nekik pártmegbizatást. A különböző tömegszervezetekben létre kell hozni a párt- csoportokat, mint a pártvezetés egyik formáját. Eddig ugyanis kevés gondot fordítottunk a tömegszervezetekre, pedig a mostani körülmények között, amikor a pártszervezetek taglétszáma mintegy fele, harmada az október előttinek, nagy a jelentőségük a párt általános tevékenységében. A pártcsoport a kommunisták közreműködésével biztosítja a tömegszervezetek eszmei irányítását, egységes 'elgondolások alapján vesznek részt munkájukban. A pártszervezetek kétségkívül áldozatos és hatalmas munkát végeztek az ellenforradalom erőinek leleplezésében, szétverésében. .Most azonban egy új időszak, új feladatai állnak előttünk, amelyek nem kisebbek és nem kevésbé bonyolultabbak, mint az eddigiek voltak. A most kö- * vetkező taggyűlések akkor érik el majd céljukat, ha azokon a kommunisták az üzem, a falu mindennapos gondjaira, a dolgozókat érintő problémákra adnak választ, kidolgozzák ezek végrehajtásának módját és olyan harcos szellemben munkálkodnak megoldásukon, mint decemberben és jauárban az ellenforradalom ellen; Takarékoskodjunk a vízzel! város vízellátása. Ha viszont a mostani meleg időjárás hosz- szabb ideig tart, nehézségekkel kell számolni. Éppen ezért már most kell takarékoskodnunk a vízzel. Nem szabad feleslegesen vizet tartalékolnunk és kertet öntöznünk. Augusztusban már lényegesen megjavul városunk víz ellátása. A pellérdi víznyerő területen — ahol most fektetik le a csöveket — három kutat kötnek be a vízhálózatba. Ez azt jelenti, hogy a város lakosságát naponta másfélezer köbméterrel több vízmennyiséggel tudják ellátni. Még több víz lesz akkor, ha majd sor kerül a pellérdi további négy kút bekötésére is, Amikor beköszönt a kánikula, Pécs városában visszatérő refrén1: a vízhiány. Az elmúlt évben naponta tíz és félezer, tizenkétezer, néha pedig tizennégyezer köbméter vizet fogyasztott el naponta a város lakossága a nyári hónapokban. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy a Pécsi Víz- és Csatorna- művek naponta tizennégyezer köbméter vizet biztosít. Ennek ellenére helyenként, főleg a keleti városrészen, vízhiány mutatkozott; Mi volt az oka a vízhiánynak? A Pécsi Víz- és Csatornaművektől értesülésünk szerint, Pécs és Kőváigószőlős között szélesítették a 6-os utat, ahol az úthengerlés következtében megnyomódott két vízműtárgy. Ezért az egyik víznyomóvezetéket ki kellett kapcsolni és csak egy vezetéken kaphatott a város lakossága vizet. Ezt a belső műszaki hibát a Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozói most már meg szüntették.A Hullámfürdőt eddig azért nem nyitották meg, hogy a helyreállítási munkák ideje alatt ne kelljen vizet elvonni a város lakossága elől. Most azonban már minden remény megvan arra, hogy a Hullámfürdőt vasárnap megnyitják a nagyközönség előtt Ha a jelenlegi hőség csökken,' akkor normális lesz Pécs Ev végéig letörleszti adósságát a Pécsi Járási Sütőipari Vállalat Az első negyedévet a "Pécsi Járási Sütőipari Vállalat is veszteséggel zárta. Három hónap alatt 192 ezer forint deficitet mutatnak ki a vállalat könyvei. Hasonló helyzetben vannak a többi járások sütőipari üzemei is. Mi ennek a magyarázata? A vállalat igazgatója szerint két fő tényező befolyásolja Megkezdődött Szigetvárait a cukorborsó tartósítása A Szigetvári Konzervgyárban is megkezdődött a befőzési idény. Cukorborsót tavaly tartósítottak először. Tavaly óta gépesítették ezt a munkát, egy borsócséplőt, egy osztályozó! és egy főzőgépet szereltek fel. A gépek tizenegy ember munkáját pótolják. Szombaton megkezdődött az idei próbagyártás, s amikorra e sorok megjelennek, már teljes kapacitással, naponta 2— 2,5 vagon cukorborsót dolgoznak fel a gépek segítségével. A gyár idei tervei szerint 17 vagon készárut kell a gyár dolgozóinak cukorborsóiból elő- állítaniok. Ez azt jelenti, hogy nagyon meg kell fogni a munkát, mert cukorborsót a gyár vezetői szerint is csak addig érdemes konzerválni, amíg zsenge állapotban van. kedvezőtlenül a vidéki sütőipari vállalatok gazdasági helyzetét. Az együk a magas szállítási költségek, a másik a helytelen bérrendszer bevezetése, — amelyen időköziben már javítottak. A szállítási költségeik magas voltát az okozza, hogy a vidéki sütőipar kénytelen kelletlen ki van szolgáltatva a magánfuvarosok borsos szállítási tarifájának. Előfordult már, hogy egy mázsa kenyér szállításáért kétszáz forintot is felszámított a magánfuvaros. Ilyen szállítási költségek mellett ■hatalmas- kiadások' terhelik az egyes üzemeket'. A. szentkirályi, üzem például közel húsz községibe köteles szétosztani és szétszállítani a kenyeret; A szállítási költségek terén gyökeres javulás a közeljövőben sem remélhető. Ha a vállalat saját kocsiparkot létesítene, az elkészített árvetések szerint az sem tenné olcsóbbá a szállítást, tékin- tetvevéve a kocsik kihasználatlanságát, a magas takarmányárakat, síb. A bérezés terén meglévő visszásságokat március folyamán rendezték. Ismét bevezet-' ték a darabbérezést, ami meglátszott már a teljesítmények növekedésén is. Míg az első negyedévi tervet 92 százalékra teljesítették csak, a második negyedévben eddig 110 százalékos tervteljesítést értek el; A termelés emelkedésével 1 egyidejűleg összébb zsugorodóit a ráfizetés äs. Ä* üzem jelentős ■ segítségét kapott a forgalmdadó-csökkentés- sel az államtól is, így a második negyedévet már nyereséggel tudja zárni, év végére pedig az első negyedév veszteségét is törleszteni tud ja.; Alagút a téglagyárban Országgyűlési képviselők fogadóórái és beszámolói Június 15-én (szombaton) Sudár Ferenc országgyűlési képviselő a népfront megyei irodájának helyiségében (Pécs, városi tanács III. emelet 116.) délelőtt 10—-14 óráig fogadóórát tart, Gregor Sándor országgyűlési képviselő a mohácsi kultúrotthonban délután 6 órakor képviselői beszámolót tart.Június 16-án (vasárnap) Kaszapovics András országgyűlési képviselő Szebény község mozihelyiségében délelőtt 11 órakor, Sziveri Kálmán országgyűlési képviselő Magyarszék község mozihelyiségében délelőtt fél 11 órakor, Tep- pert , Józsefné országgyűlési képviselő Villány község kul- túrotthonában délelőtt 10 órakor, Szabó Rezső bányamérnök, országgyűlési képviselő Komló városi tanács épületében délelőtt 10 órakor képviselői beszámolót tartanak; 52000 forint egy holdról Miért nem termelnek több komlót a megyében? Az egyes számú téglagyár agyagbányája az elmúlt évben kimerült. A bánya további terjeszkedésének útjában állt a mohácsi vasútvonal. A téglagyáriak azonban nem mondtak le a vasútvonal túlsó oldalán levő, égetésre kiválóan alkalmas agyag kitermeléséről. A vasútvonal alatt aluljárót építettek és szállító- szalaggal továbbítják a vasútvonalon túli bánya agyagját a gyárba. Ezzel a megoldással még több évig biztosítva lesz az egyes számú téglagyár agyagellátása, Nem kétséges, hogy a sörgyártás elképzelhetetlen komló nélkül. Ennek ellenére, alig termelik a megyében. .A bári, a sátorhelyi állami gazdaságok és a lány- csóki termelőszövetkezet termel komlót. Bárban már öt méter magasra nőttek az értékes hajtások, és eddig háromszor permetezték. Minden munkát Ikotin György brigádvezető irányit, aki már gyerek korában a délvidéken is komlótermeléssel foglalkozott. Délvidéken a kisebb gazdaságok is termeltek komlót és min- den esztendőben magas jövedelemhez jutottak. Nem is csoda, hiszen legkevesebb hat mázsa száraz komlót szüretelhetnek Bárban is egy holdról, s egy mázsa szárított komló ára 6 500 forint. A régi telepítés persze sokkal nagyobb termést ad. Sátorhelyen már nyolc mázsát is szedtek egy holdról. Ez azt jelenti, hogy minden hold komló, 52 000 forintot jövedelmezett. Nem is csoda, ha ezekután emelik a termő területeket, az viszont érthetetlen, hogy miért csak n I-*/í **> oA fo■»• II /iTi11 állami gazdaságok és a lánycsóki tsz foglalkozik ilyen hasznos, értékes növényféleség termesztésével. A Mohács környéki földek igen alkalmasak <, komlótermelésre. A szigeten is foglalkozhatnának ezzel, s olyan jövedelemre tehetnének szert, hogy éhhez hasonlót már csak a szőlő biztosít. Egyébként a komló termelési eljárásai hasonlóak a szőlő munkálataihoz. Ugyanúgy kell kapálni, permetezni, metszeni, mint a szőlőt, csupán az a különbség, hogy a komló többszöri per, metezést kíván. \
