Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-02 / 128. szám
2 NAPLÓ 1951 JÜNTOS * 1 KOMLÓ HflRTIRJAIHflK EMLfKÍRE Június elseje örök emlékű dátum a munkásmozgalom történetében Komlón. A múlt rendszerben itt sem rózsák között vezetett az út a párthoz, a szocializmushoz. Rendőrkard, csendőrszurony, börtön, megfigyelés, üldözés fogadta és kisérte a párthoz közeledő becsületes dolgozókat. Az urak és kiszolgálóik mindig résen voltak, amikor nyomorúságos helyzetük megjavítása érdekében a munkások szervezkedni, összefogni, megmozdulni ' próbálkoztak. üldözték és halálba kergették azokat a proletárokat, kommunistákat, akik a munkások hatalmáért küzdöttek. 15 éve annak, hogy Komlón tizenhat becsületes forradalmár bányászt baloldali magatartásuk és cselekedetük miatt Internáltak. Niedling János, Péter Henrik, Csizmadia Gyula, Schraub Péter, Sterl József, Novacslcs György, Nagy Ferenc, Krivanek- Rezső, Kauffmann Ferenc, Krauz József, Simon János, Csatlós János,t Deák Ferenc, Reinhardt András, Pongrácz Rudolf és Balázs Mihály elvtársak közül az utóbbi négy teljes testi és lelki leromlással, sok kínszenvedés után hazajött. A többi tizenkét elvtárs végelgyengülésben meghalt. Nem szabad és nem lehet elfelejteni a múltat, emlékezni és emlékeztetni kell rá. Ez az emlékezés jogos felháborodást vált ki azok ellen, akik októberben fegyvert fogtak a népi hatalom ellen. Az ellen- forradalom, mint a Horthy rendszer, gyilkolta a legjobb kommunistákat, aljas módon meggyalázta őket. Leverte az ötágú vörös csillagot, sárba-.' taposta azt a vörös zászlót, amelyet a munkások, kommunisták ezreinek vére festett pirosra. Ez intő példa azoknak a fiataloknak is, akik az ellenforradalom sötét árjába sodródva kokárdás Kossuth jelvénnyel hódoltak be a restaurációs kísérletnek. Ha az ellenforradalom hatalomra jut, nekik többé nem lett volna helyük az egyetemeken, munkás- és parasztfiatal nem juthatott volna az ország vezetésébe. S azok sem, akik éveket, évtizedeket sínylődtek börtönben, internálótáborban, hogy függetlenséget, szabadságot, boldog életet teremtsenek utódaiknak. Nem lehet pontot tenni a múltra, feledni a szörnyű gaztetteket. Harcos elvtársaink emlékét őrizve, tovább erősítjük a pártot, a népi hatalmat és eltiporjuk ellenségeinket, hogy ne legyen több mártírja e szép, drága hazánknak. DEÁK FERENC, a Komlói Anyagellátó Üzem MSZMP-szervezeté- nek elnöke Ne higgy a rémhírnek! Tiltsák be az atomfegyver- kísérleteket! A Béke Világtanács berlini ülésének felhívását magáévá tette a mohácsi Hazafias Népfront elnöksége is, , amely állást foglalt az atomfegyverekkel való kísérletezés ellen. Ezért a következő felhívást boHozzák rendbe a Megyeri úti játszóteret I Május 15-én kedves cikk jelent meg arról, hogy városunk a május 26-1 „Nemzetközi Gyermeknap” alkalmából miként igyekszik az apró gyermekek kedvébe járni. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az Illetékesek figyelmét a Megyeri úti gyermekjátszótérre. A gyermekek Itt szeretnének hintázni, s ha kedvük kerekedik, néha körhlntázni is. De a játszótér úgy néz ki, mintha most vészelte volna át a „mohácsi csatát”. Nem kell hozzá nagy befektetés' és a gyermekek örömére rendbe lehetne hozni. FÜRTÖS JÓZSEF Megyeri úti lakos. csátóttá ki: „Ha a kísérleti robbantásokat tovább folytat ják, a levegőben „Strancium 90” keletkezik, amely megfertőzi a földet és a vizet. A következménye pedig: rák és fehérvérűség. Ha tovább folytatják a kísérleteket, ezzel egész nemzedékek egészségét, de különösen a gyermekek életét veszélyeztetik. Követeljük ezeknek a kísérleteknek a megszüntetését! Bízunk abban, hogy minden jószándékú baranyai dolgozó egyetért tiltakozásunkkal”. A pécsi Városi Nőtanácshoz is naponta érkeznek tiltakozások az atombomba-kísérletek folytatása ellen. így többek között a Pécsi Járási Nőtanács aktívaértekezletének résztve-j vől, a Pécsi Dohánygyár dől-; gozói, a budai II. KlSZ-szerve- zetének tagjai és a terület fiatalsága, a Táncsics Mihály általános Iskola, valamint a nagyárpádi általános iskola növendékei, valamint pedagógusai juttatták el tiltakozó okmányukat a Nőtanácshoz. Számos más üzemben, hivatalban és iskolában folytatják az alá- írások gyűjtését az atombomba} robbantási kísérletek beszüntetése érdekében. Pécstől—Becsig, Becstől a pécsi börtönig... Egy kalandor ellenforradalmár útja Viktor Károly tizenkilenc éves pécsi lakos, amikor még kiskorú volt, már két ízben került a börtönbe lopásért. 1956 novemberében, azután sza bályosan kitöltötte büntetését és amikor kiszabadult, visszatért édesanyja lakására. Itt bátyja, aki nemzetőr volt, részletesen tájékoztatta az ellenforradalmi eseményekről. Ekkor fegyvert szereztek és november 4-én felmentek a Mecsekbe. Több mint egy hétig a Mecseken bolyongtak, majd Viktor Károly november 17-én lejött a városba, visz- szatért édesanyjához. Miután nem volt megfelelő ruhája, ellopta édesanyja élettársának ruháit. Édesanyja ekkor feljelentette, ő pedig december közepéig a rokonainál bujkált. Ekkor megismerkedett Kovács Lajos fiatalemberrel, akinek elmesélte me cseki ellenforradalmi élményeit. Úgy határoztak, hogy disszidálnak, de ehhez pénz is kellett. Kovács Lajos ismerte Józsa Pál kő- vágószöllősi boltvezetőt, akitől december 18-án 500 forint kölcsönt kért, de nem kapott. Elhatározták, hogji Józsától pénzt rabolnak. Este elmentek hozzá és megkérték: engedje meg, hogy az éjszakát nála töltsék. Józsa hozzájárult ehhez, szállást, vacsorát, bort adott nekik, majd amikor lefeküdt és elaludt, Kovács Lajos egy szódásüveggel többször, élet- veszélyesen fejbeverte. Az eszméletlenül, vérben fekvő boltvezetőt otthagyták, felöltöztek ruháiba, 50 kiló vajat becsomagoltak egy bőröndbe, ezenkívül Kovács Lajos magához vette Józsa 500—600 forint kész pénzét és lakásábó eltűntek. Ausztriában azután elváltak egymástól. Viktor Ká- rolynak nem tetszett a menekültek tábora és egyik bécsi ismerősének a rábeszélésére nyolc nap múlva elhatározta, hogy ismét visszatér Magyar- országra. Elhatározását tett követte jegyet váltott és felült a vonatra. Magyar területen, útközben1 azonban iga zoltatták és elfogták. Pécsre szállították és itt derültek ki összes bűn- cselekményei. A pécsi megyei bíróság ellenforradalomban való tevékeny részvétel szándékos emberölés kísérletével párosult rablás, lopás és két rendbeli tiltott határátlé pés miatt Viktor Károlyt 15 évi bőr tönre ítélte. Futótűzként terjed a városban: felemelik a liszt árát, a cukor pedig tíz forint hatvan helyett tizennyolc forint lesz... Ennyit a rémhírről... Hanem nézzük csak meg, mit eredményez? Délután fél háromkor a Csemege-üzletben két kiló kristálycukrot kér egy asszony. A kiszolgáló sajnálkozva tárja szét karját: „Egy szem cukrunk sincs... Kifogyott.. Az asszony méltatlankodik, . hogy ő most jött ki kettőkor a hivatalból, máskor nincs ideje vásárolni, mit csináljon a gyerekekkel otthon, nem mondhatja nekik azt, hogy nincs cukor, mert felvásárolták.. . Ez az asszony nem egyedüli panaszával. A Csemege-üzletben két nap alatt harminchat mázsa cukrot vásároltak fel azok, akik bedőltek a rémhírnek. Ez a harminchat mázsa cukor egyébként ennek a boltnak két heti szükséglete rendes körülmények között. Es elfogyott két nap alatt! A felvásárlás persze nemcsak a Csemegében öltött megdöbbentően nagy méreteket, hanem a város valamennyi boltjában. Mi ennek az oka? Kétségtelenül az. hogy a háziasszonyok félnek az árdrágítástól, és minden ilyen jellegű pánik már magával hozza az áruhalmozást. Ez a felvásárlás! láz, — bármilyen ostobának is néz ki, — nem csupán gazdasági kérdés. Egy szó, mint száz: valakiknek érdeke ez a pánikkeltés. Azoknak, akiknek kezéből a tél folyamán kivertük a fegyvert... Most így támadnak. Néhány héttel ezelőtt a kormányfő kijelentette, hogy az áremelés az élelmiszerárukra nem vonatkozik, tehát nem lesz áremelés. Ezt világosam mindenki számára érthetővé tette. Semmi okunk kételkedni a kormány álláspontjában. Ám az ellenséges hangulatkeltők „bajnokai" ott próbálnak rést ütni, ahol gyérebb az ellenállás: az emberek hiszékenységén. Az elmúlt ellenforradalmi események még elég- ’ gé élénken élnek az emberek emlékezetében ... Tudjuk, hogy már az ellenforradalom alatt, de még utána is, hatalmas felvásárlási kampány indult, mindenki rebesgette az inflációt és... lám,.. nem lett infláció, csupán árukészletünk sínylette meg ezt a veszélyes kampányt, de ebből is kilábolunk. És most, amikor a kedélyek már-mar megnyugodtak, fél esztendő múltán, újra támadnak ... Most „bedobták" a köztudatba az árdrágítást, hogy zavart keltsenek gazdasági életünkben. Elszámították magukat. Van cukor és liszt is éppen elég, ellent tudunk állni a felvásárlásnak. Azonban éppen erre nincsen szükség. Nyugodjanak meg az. asszonyok, ne vásároljanak több árut, mint amennyire szükségük van, mert nem lesz. sem áremelés, sem áruhiány. Ami pedig a rémhirterjesz- tőket illeti, nagyon vigyázzanak: belügyi szerveink sikeresen jártak el a rémhírterjesz- tőkkel szemben még az 1915—t. 46-os esztendőkben. Azok a módszerek nem avultak cl. Alkalmazásuk esetén mindenképpen a rémhírterjesztőli. húznák a rövidebbet... I Visszaáliítiák a vöröskereszt önkormányzatéit A minisztertanács május 30-i ülésén foglalkozott a Magyar Vöröskereszt helyzetével. Határozatot hozott önkormányzatának visszaállítására és felmentette dr. Killmer György kormánybiztost. Ez alkalommal köszönetét nyilvánította a vöröskereszt lelépő professzori kollégiuma tagjainak működésükért. A vöröskereszt vezetését ideiglenesen héttagú szervező bizottság vette át; amely a , választmány,., .közeli összehívásáig a folyamatban. levő ügyeket intézi és az ön- . kormányzat teljes visszaállítását előkészítik. Úttörő táborozás A pécsi 20. számú Hunyadi János úttörőcsapat nagy táborozásra készül. Az úttörő- ház balatoni telkén a pécsi úttörők együtt táboroznak a Bercsényi utcai iskola és a siklósi, görcsönyi pajtásokkal. A táborozás időpontja: június 30-rtól július 28-ig, költség — a vonatköltséggel együtt — 150 forint. A táborozás programja: táborverés, díszítés, egyéb tábori munkák, őrsi portyák á badacsonyi oldalon, kerékpárportyák, akadályversenyek, játék, sport, próbázás, tábortüzek. A tábor főszakácsa Pa* tonai Ottó pajtás. A lányok külön programot' dolgozlak kL Pártellenőrzés a Szigetvári Konzervgyárban Vegyes érzelmeikkel kerestem fel a Szigetvári Konzervgyár pártszervezetét A járási intéző bizottságon már hetekkel ezelőtt dicsérték: „Sokat és jól foglalkoznak a gyár termelési nehézségeivel..." A vasárnapi megyei pártaktíváin viszont meglepve hallottam: „ ..; A Szigetvári Konzervgyár hatmillió forint veszteséggel dolgozott: -.." A harmadik megjegyzést a városban járva hallottam. Mégpedig: — „A kommunisták rendet teremtettek'a gyárban". A néhány órás beszélgetés tanulságai azonban egyféle véleményt alakítottak ki bennem: a kis, kommunista kollektíva gondja volt és ma is az, a termelőmunka rendbetétele, javítása. De menjünk csak sorba. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG TÁJÉKOZOTT Gönczi elvtárs, az intéző bizottság elnöke kis papírlapot tesz az asztalra. — Sajnos, az első negyedévben nem teljesítettük a tervet. Nem a ml hibánkból. A hat millió veszteség sem ;; Gajdár elvtárá megerősíti, s számokat, tényeket sorolnak. .A szálak a harmadik negyedévre nyúlnak vissza. A vállalat régi vezetői már akkor felelőtlenül gazdálkodtak. A legyártott nagyobb mennyiségű Vegyesízt minőségi kifogás ’ miatt nem vették át és most sz első negyedévben újra kellett főzni. Az ellenforradalom idején csákdszalimájakónt kezelték a gyár értékeit, ládák, üvegek tömege ment tönkre, sokat felbontottak, elloptak. 1957 első negyedévében a kelendő, exportra is alkalmas körte- és szilva-befőtt helyett más, gyorsabban előállítható áruféleségeket gyártottak, amelyek nagy része raktáron hever. Múlt év decemberében pedig bűnös mulasztást követtek el, amikor hiányosom készítették el a leltárt. Már most egymillió forint körüli hiányra jöttek rá. A régi hibák, á vele párosuló szervezetlenség hatása érződött ez év első három hónapjában is. Hogy az intéző bizottság ilyen tájékozott, ismeri a legrejtettebb „titkokat“ is, annak több forrása van. Egyik ilyen Gönczi elvtárs és az új igazgató, Sárosi elvtárs kapcsolata. A mindennapos találkozás a „hogy vagyunk1’-on túl a termelés napi és távolabbi gondjait öleli fel. Gönczi elvtárs persze mindenről beszámol az intéző bizottság tagjainak. Időközönként meghívják vezetőségi ülésre is, hogy az üzemvezetés sok problémáját ossza meg velük. Legutóbb a „cukorborsó“ szezonra történő felkészülést vitatták meg, ezen resztvettek a műszakiak, a szakszervezet és a munkástanács képviselői is. Simon elvtárs, a statisztikus rendszeresen küld feljegyzéseket a különböző mutatók alakulásáról. Ilyenformáin nem csoda, ha az üzem olyan előttük, minit egy nyitott könyv, JAVASLATOK, KEZDEMÉNYEZÉSEK Mi a haszna ennek? Az intéző bizottság is tudja, s ténylegesen így van: a párt ellenőrzés és a vele szorosan együtt járó támogatás alapja a termelés minden ágában való jártasság. Bbből-a sokoldalú, pontos helyzetismeretből táplálkozik a pántszervezet tagjainak felelőssége és aktivitása. A gyárban évek óta kevés a raktár. A tóién is az udvaron tárolták a készárut, amelyet kikezdett az idő vasfoga és néhány enyveskezű ember. A pártszervezet javaslatára az igazgatóság a városiban és a szomszédos községekben kutatott fel raktárnak alkalmas helyiséget, ebben a pártszervezet tagjai, elsősorban Kővári elvtársi közreműköditek. Az áruk, többek között a vegyesíz minősége eilen emelt kifogás a hanyagságra, az ellenőrzés mulasztásaira vezethető vissza. Sáros! elvtárs az egyik taggyűlés óta keményen felelősségre vonja a csoportvezetőket. Nemrégiben pedig Szu- limán Mihály kezdeményezésére termelési értekezleten ismertette: a minőség és a munkafegyelem javulásától függ az üzem léte, A legjelentősebb esemény azonban a legutóbbi kibővített megbeszélés volt. A gyár most készül az új szezonra. A párt- vezetőség megkérte Sárosa elvtársat, hogy vázolja az ezzel járó tennivalókat. Itt esett először szó a teljesítménybérezésről. Mindenki egyetértett abban, hogy ahol lehet vezessék be, mért ez mind az üzem, mind pedig a dolgozók legönö- sebb érdeke. Mit szóltak hozzá a munkások? Eleinte nem tapsoltak érte, mert csak a magas órabért látták, a mögötte meghúzódó ellentmondások elkerülték figyelmüket. A pártszervezet és az igazgató felkészült erre s meggyőző tényekkel igyekezett a helyes álláspont kialakítását elősegíteni. Honnét származik a veszteség? A felelőtlen munkából, az órabér pedig mgm szorít senkit arra, hogy gondosain, óvatosan dolgozzon. S amikor a munkások maguk is körülnéztek, látták, hogy bizony néhányan' ez öt—hat forintos órabér mellett szívesen lézengenek. őszintén elmondották, hogy a banknál „sorbanállnak“ s ha ez így megy tovább, egyszer csak nem tudnak bért fizetni. Az is • világossá vált előttük, hogy a teljesítménybérezéssel nem keresnek kevesebbet; a becsületes munka után megérdemelt fizetést vesznek fel*. — Most már a munkások többsége helyesli — mondja Sáros! elvtárs. — A kádárüzemben is azt kérik, hogy helyesen, ne ^pofára" állapítsuk meg a teljesítményeket. Ez jogos kívánság s mi így is teszünk. AZ IGAZGATÓ ÉS A PÁRTSZERVEZET Már előbb említettem Gönczi elvtárs és az igazgató kapcsolatát. Sáros! József elvtárs alig két hónapja vezeti a gyárat, Még ma is ismerkedik vele, bár régi szakmabeli, Kecskeméten fődisapécser volt, — Ezért kétszeresen is fontos, hogy a műszaki vezetés egyetértésben dolgozzon a párt szervezettel, — jegyzi meg Sárosi elvtárs. — Ez így helyes és jó, a párttagok eddig is nagyon sokat segítettek: Az igazgató a gyár önálló, felelős vezetője. A pártszervezet nem ráncigálja ide-oda, meg sem kísérli, hogy tudta, beleegyezése nélkül valamit is tegyen, kivegye kezéből az irányítást. Ellenben gyakran meghallgatják egymás véleményét s miután közös álláspontra jutnak, a pártszervezet a kommunisták, az igazgató pedig a műszaki vezetők útján végrehajtja. Hogy alkalomadtán órákig vitatkoznak? — ez a vezetés természetéből következik. Lehetnek különb böző elgondolások, mézetek s aki jobban megindokolja, azé a „pálma“. A vita mindig hasznos, mert az ügyek legjobb megoldását segíti elő, elkerüljük vele a tévedéseket. A határozat után azonban nincs apelláta; dolgozni kell, midenikinek a maga posztján. • A pártellenőrzés és irányítás ilyen értelmezése a gyár elő- ■■ rehaladásának egyik „titka". A szakszervezet és a munkástanács vezetőinek már nem ilyen a felfogása. A munkás- tanács két üléséire mgg sem hívta az igazgatót, nem tudni miért. A szakszervezet viszont segélyek, előlegek folyósításán fáradozik, mintha a termelés nem is tartozna hatáskörébe A pártszervezet helyesen teszi, ha tapasztalt elvtársakat küld . • a szakszervezetbe, hogy . ott valamilyen pártmegbizatást- ’ végezzenek. A két szerv ered- • ményes munkájával bővülne a pártellenőrzés köre, a szak* szervezet! és munkástanácsi fórumokon a munkások elmondhatnák véleményüket, beleszólhatnának az üzem vezetésébe, A gyár kommunistái nem . mondanak szép és nagy szá- . vafcat a közelgő országos párt-,, értekezletrőL „Ha a mostan!' negyedévben nem is, de szép-,. temberlg ledolgozzuk az adós-,. Ságot — hangoztatják.-i-Ezért ezután még fokozottabban. dolgozunk.’1 Így készülnek a pártértekezletre. Bocs József Rádiótechnikai tanácsadás az Állami Áruházban A Pécsi Állami Aruház célja mindig az volt, hogy vevőközönségét pontosan kiszolgálja. Ezért vevőszolgálata június 1-től rádiótechnikai tanácsadással bővült. Ezzel kapcsolatban felkerestük Sebők Imrét, az áruház igazgatóját, aki a rádiótechnikai tanácsadás bevezetésével kapcsolatban a következőket mondotta: — Az utóbbi két évtizedben a rádiótechnika hatal-. más utat tett meg — mondotta —, de a rádióhallgató szempontjából ez a fejlődés különösen most nagyjelentőségű. Magyarországon kialakulóban van az ultrarövidhullámú rádióadók hálózata és a most forgalomba kerülő rádióvevők r\agy része már alkalmas lesz erre a hullámsáv vételre is. Ez az új technika még nem nagyon ismert, de igen nagy jelentőségű, mert megoldja a tökéletes hangvisszaadást és a távolbalátást. Aruházunk szükségét látta annak, hogy vásárlóinak ilyen irányú kérdéseire feleletet adjon. „Ledolgozásuk az adósságot66
