Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

1957 JÚNIUS 7 NAPtö 3 Az országgyűlés csütörtöki ülése r (Folytat&s a 2. oldalról.) népi hatalomhoz hű dolgozó­kat kell állítani és az ellen- forradalmárokat el kell távo­lítani. A párt Központi Bizottságá­nak határozott véleménye, hogy a párt tagjainak élen kell jámdok a termelésben, a munkafegyelem megszilárdítá­sában, az üzemi rend helyre­állításában, a szocialista ver­seny szervezésében, a meg kell védeni, mindenütt támogatni kell az újítókat, a kimagasló eredményeket elért munkáso­kat, élenjáró dolgozókat, aki­ket hónapokon át nyíltan gyár láztak és rágalmaztak a revi­zionisták, az ellenforradalmá­rok. Társadalmi, politikai éle* tünk központjába kell újra kerülmiök azoknak a munká­soknak, műszaki értelmisé­gieknek, tudósoknak, kuta­tóknak az iparban és a me­zőgazdaságban egyaránt, akik az alkotásban, az építőmunká­ban élen járnak. A párt Központi Bizottságá­nak és a kormánynak ha­tározott véleménye, hogy nagyobb megbecsülést kell adni a szakembereknek tár­sadalmi életünk minden te­rületén, Számítunk az értelmiségiekre, a szakemberekre A jövőben a kormány gaz* daságpolitikájámak kialakítá­sában jobban akar és máris jobban támaszkodik a szak­emberekre, mint ezelőtt Ezért kértük fel a gazdasági élet különböző területein dolgozó műszaki és gazdasági szakem­bereket, tudósokat, hogy kü­lönböző bizottságokban segít­senek a kormány gazdaságpo­litikai programjának kidolgo­zásában. Több mint kétszáz műszaki, gazdasági szakember dolgo­zott az utóbbi hónapokban azon, hogy felfedjük a régi hibákat és kidolgozzuk az új teendőket. Ezek a bizottságok most fejezik be munkájukat Itt az országgyűlésben mon­dunk köszönetét a kormány nevében a bizottságok veze­tőinek és tagjainak odaadó közreműködésükért, hasznos javaslataikért Az ellenség azt hireszteU, hogy a kormány értelmiségel­lenes politikát folytat nem kéri ki a szakemberek, vél er“ ményét. Ez természetesen ha­zugság. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a párt az újjászervezés pillanatától kezdve — az ellenforradalom megsemmisítése mellett — az építő munkára irányította fi­gyelmét, s minden társadalmi réteg összefogásáért harcolt A nemzeti egység kialakítá­sáért harcolt; azért, hogy munkások, parasztok, értel­miségiek testvéri együttmű­ködésükkel építhessék a szo­cialista Magyarországot, Ügy látjuk, hogy gazdasági apparátusunk több-kevesebb hibával, de lényegében meg­állta a helyét az elmúlt tizen­két év alatt. Ha a gazdaság- politikában elő is fordultak, je­lentős hibák, ezekért elsősor­ban ml, a párt és a kormány vezetői vagyunk a felelősek, nem pedig a végrehajtó appa­rátusban dolgozók. Miniszté­riumaink, iparigazgatóságaink, gazdasági irányi tószervednk tudtak volna jobban Is dol­gozni. Az ellenforradalom itt is gyökeres változást követelt; Meg akarta szüntetni a mi­nisztériumokat, iparigazgató­ságokat, létre akarták hozni a termelők tanácsát, a mun­kakamarát, központi forradal­mi bizottságot, iparági taná­csokat és más hasonló szer­vezeteket, A pártnak és a kormánynak kezdettől fogva az volt a véle­ménye, hogy helyes'volt szét­verni ezeket az állítólagos for­radalmi bizottságokat, ame­lyek lényegükben ellenforra­dalmiak, népellenesek voltak; Helyes volt megvédeni a régi államapparátust, megvédeni a tanácsokat. Nem megszüntet­ni kell a régi óllamgazdasági, államigazgatási szervezeteket, hanem ki kell javítani fogya­tékosságaikat. Mi továbbra is a szocialista tervgazdálkodás alapján állunk. Minden inga­dozás, eltérés a gazdasági ve­zetésnek ettől a rendszerétől, fékezi előrehaladásunkat; Apró Antal ezután az egye­temet, főiskolát végzett hall­gatók elhelyezésének, munká­ba állításának kérdésével fog­lalkozott Átmeneti szükségmégőidéi­ként — mondotta többek kö­zött — az egyetemet és főis­kolát végzettek közül több ezer fiatal szakember részére egy­éves időtartamra gyakornoki állásokat szerveztünk, úgy­hogy ennek létszám- és bér­Í srhe nem érinti a vállalato- at. Az így elhelyezett fiata­lok, ha megfelelő gyakorlatot szereznek, egy év múlva annál a vállalatnál, a terv keretein belül kerülhetnek állomány­ba. 1957-ben tizenhétezer ipar­iskolát végzett fiatal elhelyez­kedését is figyelemmel kísér­jük. A munkaügyi miniszté­rium gondoskodik elhelyezé­sükről. Ugyanígy a techniku­mi hallgatókat is szervezetten helyezzük el. A munkaügyi minisztérium javaslaton dolgozik, amely szerint bizonyos adminisztratív és egyéb munkakörökbe a jö­vőben elsősorban érettségi­zett fiatalokat lehet felven­ni. Ezekkel az intézkedésekkel több ezer érettségiző fiatal el­helyezkedési problémáját akar. juk megoldani. Gazdasági éle­tünk örvendetes talpraállá- sa, s a várható további fej­lődés fokozatos lehetőséget biz­tosít arra, hogy több érettsé­gizett fiatal helyezkedhessék el az ipari termelő munká­ban. Olyan szakmát sajátít­hasson el, amely feltételezi és megköveteli a középiskolák­ban szerzett nagyobb tudást. Ezek a szakmák biztos meg­élhetést nyújtanak a fiatalok­nak, ugyanakkor ez a megol­dás megfelel az ipari fejlődés, a népgazdaság érdekeinek is. Úgy vélem, egyetértenek ve. lem tisztelt képviselőtársaim. (Taps.) Abban, hogy ezek után a szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodásának időtartama nem a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányon, hanem sokkal In­kább az imperialistákon, — az Egyesült Államok kormá­nyán múlik. Meggyőződésünk — mondot­ta befejezésül —, hogy még ebben az évben az ellenforra­dalom álta* okozott kár je- entős részét helyre tudjuk állítani, s elkészíthetjük há­roméves népgazdasági tervün­ket. A tervet és a költségvetést a kormány nevében a bizott­ságok által Javasolt módosí­tásokkal én is javaslom elfo­gadni. (Tap..) Az elnök ezután bejelentet­te, hogy a népgazdasági terv és a költségvetés vitájához több feszóialó nem jelentke­zett, s a vitát bezárta. Antos István pénzügyminiszter felszólalása —j—A kormány anyagilag is támogatja a termelőszövetkezeteket Apró Antal a továbbiakban a mezőgazdaság néhány prob­lémájával foglalkozott; Elmondotta: bár az ellen­forradalom súlyos károkat okozott az országnak, a párt és a kormány ezidén mégis számos területen az elmúlt évinél nagyobb anyagi segít­séget biztosított a termelőszö­vetkezeteknek, s az egyéni ter­melőknek, hogy termelésüket növelhessék A termelési kedv, s a pa­rasztság termelési biztonságá­nak növekedése folytán ked­vezően alakult az elmúlt hó­napokban a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. En­nek eredményeként a kor­mány biztosítani tudja az alapvető élelmiszerekből a za­vartalan ellátást; Az állam a városi lakosság ellátásához, valamint az ex­porthoz szükséges mezőgaz­dasági termékeket a Jövő­ben Is a termelők anyagi érdekeltségére alapozott szabad, Illetőleg szerződéses árakon kívánja felvásárolni, Emellett a termékek egyrészét, így a kenyérgabona szükség­letet is az állami gazdaságok termeléséből, a természetbeni adóból, a cséplőrész és a mal­mi vám útján fogja biztosí­tani. A kormány a napokban rendezte a mezőgazdasági ter­mények és termékek felvásár­lási árait. A mezőgazdasági árrendszer előnyös a paraszt­ságra nézve, mert minden szorgalmasan dolgozó paraszt megtalálja számítását a ma zőgazdasági árrendszerben biz­tosított árakban. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány az elkövetkező években egyik legfontosabb feladatának tartja a lakosság jobb ellátása érdekében a me­zőgazdasági termelés erőteljes fejlesztését. Ezért a párt és a kormány egy pillanatig sem mond le azok­ról az előnyökről, amelye­ket a fejlett, jól gazdálkodó nagyüzemi gazdaságok nyúj­tanak a mezőgazdasági tér inelés fejlesztéséhez, Mint eddig, a Jövőben is meg­különböztetett anyagi támoga­tást nyújt a meglévő és az újonnan megalakuló ter­melőszövetkezeteknek. Dolgozó parasztságunk, a mezőgazdaság dolgozói az el­múlt hónapokban újból meg­mutatták, hogy készek a népi demokratikus államot munká­jukká! teljes mértékben támo­gatni. Bebizonyították ezt az ellenforradalmi események idő szakában és az utána követ­kező tavaszi vetési, növény­ápolási munkákban is; Ezután Antos István, pénz­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Indítványozta, hogy a be­nyújtott törvényjavaslatban foglalt előirányzatokon felül biztosítsunk 25 millió forintot a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére, valamint gyü- mölcstároió, osztályozó és cso­magolótelepek létesítésére, 22 millió forintot a belvízkárok elhárítására, 12 millió forin­tot a tanácsok felújítási kere­tének emelésére, végül tízmil­lió forintot az egészségügyi in­tézmények létszámának eme­lésére és orvosi műszerek be­szerzésére. E többletkiadások fedezete­ként a terv- és költségvetési bizottság javasolta az illeték- bevételek előirányzatának fel­emelését harmincmillió fo­rinttal, javasolta továbbá az állami gazdaságok veszteségé­nek kilencmillió forinttal és a költségvetési tartaléknak harmincmillió forinttal való csökkentését. Mészöly Gyula felszólalásában ugyancsak ja­vasolta a szőlő- és gyümölcs- termelés fejlesztésére és a bel­vízvédekezésre szolgáló elő­irányzatok felemelését. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megvizsgálta a módosító javaslatokat és azok­kal egyetért. Ezért javaslom az országgyű’ésnek, hogy a terv- és költségvetési bizott­ság módosító indítványait fo­gadja el. Az említett javaslatok jó­váhagyási esetén a költségvetés bevételeinek főösszege 52 milliárd 673 millió 212 000 forintra, ki­adásainak főösszege pedig 51 milliárd 872 684 000 fo­rintra emelkednék, ezenbelül az adó- és illeték- bevételek harmincmillió fo­rinttal, a beruházási kiadások 25 millió forinttal, a gazdasé- gl szervek kiadásai 34 millió forinttal, a szociális és egész­ségügyi kiadások pedig 10 millió forinttal emelkednének, ugyanakkor a vállalati vesz­teség és dotáció kilencmillió forinttal, a költségvetési tar­talék pedig 30 millió forinttal csökkenne az előterjesztett törvényjavaslatban foglaltak­hoz képest. Az országgyűlés ezután el­fogadta az 1957. évi népgazda­sági tervet, az 1957. évi álla­mi költségvetést a pénzügymi­niszter által javasolt módosí­tásokkal, valamint ugyancsak a javasolt módosításokkal el­fogadta az 1957. évi ál’ami költségvetés törvényjavasla­tát. Az országgyűlés ezután el­fogadta Barcs Sándor képvi­selő által előzőleg benyújtott határozati javaslatot a nu­kleáris robbantási kísérletek beszüntetése ügyében.: Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalása A szovjet csapatok népünk érdekeit védik Ezután a szónok megemlé­kezett politikai életünknek arról a Jelentős eseményéről, hogy május 27-én a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság képviselői egyezményt írtak alá Budapesten a szov­jet csapatok magyarországi tartózkodására vonatkozóan. Ennek során méltatta a var­sói szerződés Jelentőségét, be­szélt a szovjet hadseregről, amely híven teljesítette a varsói szerződésből adódó kö­telezettségét. A magyar ha­zafiakkal együtt leverte a fegyveres ellenforradalmat, nem engedte, hogy a kapita­listák és a földesurak vissza­rakják a Jármot a magyar népre, nem engedte, hogy a véres ellenforradalmi terror legyilkolja a legjobb hazafiak százait, ezreit; A május 27-én aláírt egyez­mény kimondja: mindkét or­szág kormányát az az elhatá­rozás vezeti, hogy minden erejükkel megvédik Európa és az egész világ békéjét, biz­tonságát Az egyezmény rész­letei ismeretesek. Mégis, ld akarom emelni az egyezmény első cikkelyét, amely kimond­ja, hogy a szovjet csapatók Ideigle­nes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverénltá- sát, a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyelbe. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó csapatok egy szo­cialista nagyhatalom csapatai; Világosa» következik ebből, hogy a szocializmus érdekelt, tehát a dolgozó nép érdekeit segítik megvédelmeznd egy esetleges olyan újabb táma­dással szemben, amelynek cél­ja a dolgozó nép leigázása, a kapitalista uralom visszaállí­tása, az ország függetlenségé­nek megsemmisítése. Ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy a tőkés országoknak ide­genben állomásozó csapatai imperialista hatalom csapatai. Világos tehát, hogy ezeknek az az utasításuk, hogy a ki- zsákmányolók, a manopólkapi- talisták érdekeit védelmezzék a néppel, a dolgozók törekvé­seivel szemben; Jóhiszemű emberek körében felvetődik a kérdés: mit je­lent fiz ideiglenes tartózko­dás, meddig maradnak a szov­jet csapatok Magyarországon? Annakidején, amikor az ame­rikaiak csapatokat küldtek Angliába, az angol alsóháziban feltették a kérdést: meddig maradnak az amerikai csa­patok Angliában? Az akkori angol miniszterelnök, Chur­chill erre így válaszolt: amed­dig a béke és a biztonság ezt megköveteli. Mi is válaszol­hatnánk így a nálunk felve­tődő kérdésre, de mi precí­zebb terminust is tudunk mondani: a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, amíg az agresszív céllal más országok területén el* helyezett amerikai csapato­kat vissza nem vonják az Egyesült Államok területé­re. A törvényjavaslat előadója Gábri Mihály országgyűlési képviselő volt Hangsúlyozta, az államigazgatási eljárás sza­bályozásának kérdését mind az államigazgatásban dolgo­zók, mind pedig az állampol­gárok részéről az elmúlt év­ben is mind sürgetőbben ve­tették fel, de a kérdés meg­oldására az ellenforradalmi események miatt csak most kerülhet sor. Az államigazgatási eljárási kódex megalkotása mind az államigazgatási szervek mun­kájának eredményessége, meg­könnyítése és hatékonyabbá tétele, mind pedig az állam­polgárok jogainak fokozottabb biztosítása céljából hiánypót­ló, A javaslat a törvényesség és célszerűség követelményei­nek megfelelően korlátozza az államigazgatási szerveket a határozatok megváltoztatásá­ban, kizárja a határozatok megváltoztatásának olyan le­hetőségét, amely az ügyfél jóhiszeműen szerzett és hosz- szabb időn ét gyakorolt jo­gait sértené; A javaslat jelentős korláto­kat szab a fellebbezés kizárá­sa tekintetében, amikor úgy rendelkezik, hogy a fellebbe­zés kizárása csak rendkívül • fontos okból és kivételesen engedhető meg, ha azt a tör­vény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rende­let mondja ki; Az állampolgárok jogos ér­dekeinek megvédését szolgál­ja a javaslatnak az a rendel­kezése, hogy lehetővé teszi egyes államigazgatási ügyek­ben hozott határozatok bírói úton való megtámadását; Az állampolgárok személyes jogainak védelme és a törvé­nyesség biztosítása érdekében a javaslat kimondja, hogy az állampolgárokkal szemben al­kalmazható kényszerintézke­déseket — ilyenek például az elővezetés, bírságolás — csak vezető beosztásban lévő tiszt­viselők rendelhessenek éh A javaslat egyik legfonto­sabb rendelkezése a panasz­eljárás szabályozása. A javas­lat a panaszjogot mind az ál­lampolgárok érdeke, mind az államigazgatás rendje szem­pontjából szabályozza. Ezen a téren is véget kell vetnünk a zűrzavarnak, össze-vissza- ságnak és példás rendet kell teremteni A felek ne kerül­jék meg a rendes jogorvos­lati lehetőségeket, s panasszal csak akkor éljenek, ha az el­járás rendes menetében nem orvosolták sérelmüket, Az államigazgatási szervek kötelességévé teszi, hogy az államigazgatási eljárás­ban az államérdekkel össz­hangban tevékenyen szolgál­ják az állampolgárok és szervezeteik jogainak, törvé­nyes érdekeinek védelmét Nagyjelentőségűek a javas­latnak a hatáskörök rendezése szempontjából tett elvi meg­állapításai. A javaslat leszöge­zi, hogy az államigazgatási szerveknek hatáskörét csak jogszabály állapíthatja meg. A javaslat nagy lépést tesz afe­lé, hogy a községek és városi kerületek legyenek az első­fokú hatáskörű szervek. Ezt a tanácsok további megerősí­tése, a decentralizálás, a taná­csok önállóságának növelése és jogkörének szélesítése indo­kolja. Végül hangsúlyozta, hogy a javaslat sok új rendelkezést tartalmaz, hatályba lépéséig hosszabb időt kell biztosítani a rendelkezések megismerésé­re, elsajátítására, és a még felmerülő értelmezési kérdé­sek eldöntésére. Ezért állapít­ja meg a javaslat 1957 októ­ber 1-ét a törvény hatályba­lépésének időpontjául, A törvényjavaslathoz Erdei Ferenc, országgyűlési képvise­lő szólt hozzá; Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az országgyűlés állam­igazgatási és jogi bizottsága alaposain megvitatta a tör­vényjavaslatot. Szükség volt az alapos vitára, mert állam- igazgatásunk alapvető kérdé­seiről van szó. A jó törvény — mondotta — kétségkívül elő­feltétele és egyik legjobb or­vossága a bürokrácia csökken­tésének, vagy leküzdésének. De természetesen távolról sem minden! Alkalmazásában, meg tartásában döntő szerepe van magáinak az apparátusnak, az embereknek, akik eljárnak. Elég kiadós igazgatási tapasz­talataim alapján merem mon­daná, hogy a mi államappará­tusunk — beleértve azokat a munkás- és parasztkádereket, akik már felnőtt fejjel, nem hosszú előiskola után, kerül­tek államigazgatási posztra és beleértve a régebbi képzett­ségű államigazgatási szakem­bereket is — túlnyomó többsé­gében távolról sem igyekszik bürokrata lenni Sőt, ők szen­vednek legtöbbet emiatt! De az államigazgatási szervként eljáró munkatárs sem lehet más, mint bürokrata, vagy kl- sebb-nagyobb mértékben tör­vénysértő, ha nem rendelke­zik olyan törvényekkel, ame­lyek megszabják az ő eljárá­sát, s nincs kellően tisztázva a szervezetben a hatáskör, az ügyek hovatartozása, stb. Ha ezek hiányoznak, az állampol­gárok tömegei természetes _n jogosan panaszkodnak és jo­gosan választják azt az utat, hogy panaszaikat mindenhová — ahová csak tudják — el­küldik. A szónok a tervet az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (Taps) Suhajda József országgyű­lési képviselő a tőrvényjav ** lattal kapcsolatban megállapí­totta: az államigazgatási el­járás szabályozására nálunk Magyarországon most kerül 6or először. Ez a törvényjavaslat ko­moly előrelépés a törvényes­ség biztosításában és jelentős mértékben emelheti taná­csaink tekintélyét, amelyet évek óta igyekeztek lejáratni, majd az októberi, novemberi hónapokban szétzúzni az ellen- forradalom előkészítői, né­pünk ellenségei; A továbbiakban hangsúlyoz­ta: nem elégséges az, hogy mi itt ezt a törvény meghoztuk; Biztosítani kell, hogy a tör­vény rendelkezéseit mind az államigazgatási szervek, mind az állampolgárok meg is tart-, sák. Feltétlenül szükséges ál­lamigazgatási szerveink, ta­nácsapparátusaink gyorsított erősítése is, nevelése is és a nép ellenségeitől való megtisz­títása Is, — ahol erre még szükség van, — hogy a szocia­lista államigazgatásban a párt­hoz, a néphez tántoríthatatla- nul hű dolgozók tevékenyked­jenek, A törvényjavaslatot a java­solt módosításokkal a magam részéről elfogadom és képvi­selőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) Ezután az országgyűlés az államigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló tör­vényjavaslatot a javasolt mó­dosításokkal együtt elfogadta; Az országgyűlés csütörtöki ülésén elhangzóit további fel­szólalásokra ás interpellációk­ra szombati számunkban visz- szatérünk. A loltó nyerőszámai: 4 44 AC CQ 7C

Next

/
Thumbnails
Contents