Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-30 / 152. szám

6

N APtö

1957 JÚNIUS SC 1

Sajtófogadás

a külügyminisztériumban

A külügyminisztérium szóvivőjének válaszai külföldi újságírók kérdéseire

MR. FARQUHAR (REUTER) kérdései:

Francia értelmiségiek és norvég újságírók táviratban fordultak Kádár János miniszterelnökhöz és kérték, hogy kímélje meg Gáli József és Obcrsovszky Gyula életét, akit a Legfelső Bíróság népbírósági tanácsa június 20-án halálra ítélt. Tett-e ezt követően a magyar kormány valamilyen lépést Obersovszky és Gáli ügyében és van-e valamilyen mondanivalója ezzel kapcsolatban?

— Mint ismeretes, Ober- sovsH'ky Gyulát és Gáli Józsefet Tóth Ilonával, ezzel az elvetemült orvosnővel együtt vonta felelősségre a bíróság. Tóth Ilona az ellenforradalom idején bestiális módon meggyilkolt egy munkást. Nem is egyszer, hanem háromszor, mert az első két gyilkossági kísérlet után mint orvos megállapította, hogy áldozata még él. Erről a gyilkosságról a‘többi bűnrészesen kívül Obersovszky Gyula és Gáli József is tudott. Bűntárei segítségéi« voltak Tóth Ilonának abban, hogy a gyilkosság tényét elleplezze. Ezenkívül más bűncselekmények is terhelilc Obersovszky és Gáli lelkiismeretét, ha ugyan egyáltalán van lelkiismeretűk;

— Ennek a bűnügyitek a kivizsgálása és a törvény által előírt büntetés kiszabása a magyar bíróság feladata és nem kormányzati kérdés. Egyes francia, angol, vagy norvég értelmiségieknek a Miniszter- tanács elnökéhez intézett táviratai tehát semmiképpen sem befolyásolhatják a magyar bíróságokat abban, hogy a törvénynek megfelelő, a bűncselekmények súlya szerint kiszabott igazságos ítéletet hozzanak. A legfőbb ügyészség joga és kötelessége a törvényesség megtartása felett őrködni. A legfőbb ügyész él is ezzel a jogával és teljesíti ezt a kötelességét. Mint ismeretes, a legfőbb ügyész a felsőfokú bíróság által hozott ítélettel kapcsolatban Gáli és Obersovszky javára törvényességi óvással élt. A legfelsőbb bíróság elnöki tanácsa ismét foglalkozni fog ezzel az üggyel;

— Még egy megjegyzésem van: szívesen olvasnám az angol vagy norvég és más értelmiségiek tiltakozását a francia hadbíróságok által törvénytelenül halálraítélt és kivégzett algériai hazafiak védelmében.

örömmel látnám, ha ezek az értelmiségiek végre tömegesen tiltakoznának az embertelen tömegmészárlás és gyilkosságok ellen, amelyeket Algériában a francia kormány utasítására követnek el, mert csupán a bírósági ítéleteknek Algériában már sok száz halálos áldozata van.

Szó volt arról, hogy Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek fótltk&ra ellátogat Magyar- országra. Van-e erről valami- yen értesülése a külügyminisztérium szóvivőjének?

— Kormányunk Hammarskjöld urat meghívta Magyar- országra. Erre a meghívásra még nem kaptunk hivatalos választ. Kormányunk meghívása 'ma is érvényben van és ennek értelmében szívesen látjuk Hammarskjöld urat Magyarországon. Ez a látogatás az ő számára is tanulságos volna, mert ennek kapcsán saját szemével győződhetne meg arról, milyen óriási szakadék vart a valóság és az ENSZ öttagú különbizottságának jelentése között.

A június 22-t Népszabadság egyik cikkében azt írta, hogy Mao Ce-tungnak a legutóbb közzétett beszédében a szabad vitáról mondott szaval Magyar- ország számára rendkívül tanulságosak és hozzátette, hogy a kínai kommunisták a szabad véleménynyilvánítást akkor * Is fontosnak tekintik, ha ez nem kommunistáktól ered és nem a marxizmuson alapszik. Szándékoznak-e engedélyezni az Ilyen véleménynyilvánítást Magyarországon Is és adnak-e majd ki pl. új, nem kommunista lapokat e vélemények kifejezésére és ha igen, mikor?

— A legutóbbi két esztendőt az jellemzi, hogy a szocialista

országok kommunista pártjai a II. világháború befejezése óta szerzett tapasztalataikat átfogóan elemzik és ezek alapján a szocializmus további építésének hatékonyabb útjait és eszközeit igyekeznek kialakítani. Ezek a nemzetközi kommunista mozgalom számára rendkívül tanulságosak és számos általánosítható eszközt és módszert tesznek a szocializmust építő országok kommunista pártjainak közkincsévé, ennek az ideológiai munkának a jelentősége felbecsülhetetlen. A kínai kommunisták tapasztalatai nagyrészt Mao Ce-tung beszédei alapján váltak ismeretessé. Mao Ce-tung beszédeiben óva int minden kommunista pártot attól, hogy megállapításai közül bármit is mechanikusan lemásoljanak. Hangsúlyozza, hogy az általa elmondottak a kínai forradalmi mozgalom tapasztalatai és nem lehetnek azonosak más országok forradalmi mozgalmának tapasztalataival, mert hiszen minden országban más feltételek között győzött a szocialista forradalom és más körülmények között fejlődtek a különböző országok kommunista pártjai is.

— Mindezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert mositanában divattá vált, hogy a szocializmus ellenségei az egyes kommunista pártok nyilatkozataiból, egyik vagy másik tételt kiragadják és eltorzítják;

— Nádunk pl; a legutóbbi Időszakban, különösen az ellen- forradalmat megelőzően, de az ellenforradalom leverése után is sokat beszélnek valamiféle sajátos, nemzeti, magyar útról És éppen azok, akik legtöbbet beszélnek erről, azonnal és fenntartás nélkül követelik más pártok egyes általuk kiválasztott tapasztalatainak azonnali alkalmazását Magyar- országon;

— Ami a szabad vitákat illeti, ennek én feltétlen híve vagyok, de nem vagyok híve a szocializmus eszméi szabad eltorzításának, a szocialista rendszer elleni szabad úszítás- nak. Ügy vélem, ez a kérdés egyébként is másként vetődik fel nálunk Magyarországon, néhány hónappal az imperialisták által támogatott ellenforradalom, a kapitalista restaurációs kísérletek után, mint Kínában, ahol

Mao Ce-tung megállapításai szerint a forradalmi harcokban megsemmisítették az ellenforradalmi erőket. Mao Ce-tung ezzel kapcsolatban Utalt arra, hogy Magyarországon ez nem történt meg. Ez pedig valóban magyar sajátosság, ami sajátos, Magyarországon szükséges módszereket követel meg. Ügy vélem, hogy Mao Ce-tung beszédének lényegét így értelmezhetjük helyesen.

Megerősítheti vagy cófolja-e a külügyminisztérium szóvivője azt a hírt, hogy egy John Jan- son nevű angol Allamoolgár jelenleg börtönbüntetését tölti Magyarországon és szolgálhat-e részletekkel ebben az ügyben? A hír egy nyugatnémet állampolgár, a stuttgarti Franz Püh- rlngen nyilatkozatán nlanul, akit június 7-ón kiutasítottak Magyarországról.

Pühringer kijelentette, hogy több napot töltött a börtönben Jansonnal, aki mintegy 34 éves lehet és akit körülbelül nyolc hónappal ezelőtt tartóztattak le Győrben és nyolc évi börtönre ítélték;

Én is olvastam már ezt a hírt több nyugati lapban. Magyarországról és Magyarországgal kapcsolatban naponta rengeteg valótlanságot találunk a nyugati burzsoá sajtóban. John Janson is csak ennek a Franz Pühringernek, — akit valóban kiutasítottak Magyarországról — a kijelentéseiben, de inkább csak túl élénk fantáziájában létezik. Magyarországon, már sok angol kémet fogtak el eddig, de John Janson nevű nem volt köztük;

Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára a jövő hónap elején Prágába látogat. Tudnak-e arról, hogy Magyarországra Is eljön és ha Igen, mikor?

— Nem tudok róla semmit. De bármikor látogatna el Hruscsov elvtára Magyar- országra, mindenkor szívesen látott és kedves vendég lenne hazánkban;

MR. HARTMANN (AP) kérdései:

Tekintettel arra, hogy Maiéter tábornok több mint hat hónap óta börtönben van és hogy egészségi állapotáról különböző hírek keringenek, lehetséges-e megtudni, hogy szolgál az egészsége és mikor kerül bíróság elé?

— A magyarországi ellenforradalmi események során vezető szerepet játszott Maiéter Pál vizsgálati fogságban van. A vizsgálat befejeztével ügyét át fogják adni a bíróságnak. Tudomásom szerint Maiéter Pál nem beteg.

Mit mondhat az MSZMP országos értekezletén elhangzott beszámolókról és vitákról?

— Mint köztudomású, az MSZMP országos értekezlete még tart. A magyar sajtó naponta rendszeresen beszámol a pártértekezletről. Ennél többet nem tudok mondani;

A londoni leszerelési tárgyalásokon szó volt a légi ellenőrzés elvének Európára történő alkalmazásáról. Hajlandó volna-e Magyarország megnyitni határait egy Ilyen ellenőrzés számára?

A jelenleg Londonban folytatott leszerelési tárgyalások során újra és újra felvetődik egy ka tonailag csökkentett zóna létrehozásának problémája, valamint Közép-Európában egy semleges államcsoport létrehozásának a lehetősége. Ml a magyar kormány állásfoglalása ezekben a kérdésekben és egy ilyen hely zetben milyen katonai státust tart a magyar kormány országa számára kívánatosnak? t

— A felvetett kérdések beletartoznak az általános leszerelés nemzetközi problémájába és ez egyáltalán nem tekinthető még tisztázottnak. Népünk békében akar élni és minden erejét a szocializmus építésére akarja összpontosítani — mondotta többek között a külügyminisztérium szóvivője.

— A magunk részéről úgy véljük, hogy békés szándékaink ellenére is figyelemmel kell lennünk azokra a fenyegetésekre, amelyeket az imperialisták részéről tapasztalunk.

A külügyminisztérium és a

magyar sajtó szigorúan bírálta a magyarországi eseményekről az Egyesült Nemzetek elé terjesztett jelentést. Kladiák-e Magyarországon a Jelentést?

— Erről a kérdésről tegnap részletesen beszéltem a rádióban. Az elmondottakhoz csak annyit fűzök hozzá: Nem hiszem, hogy sor kerülne a jelentés kiadására Magyarországon. Semmi értelme sem volna annak, hogy hazánkban államköltségen terjesszünk egy ilyen hazugság-gyűjteményt.

Herr Bischoff (Nyugatnémet Rádió) kérdései:

A szovjet csapatok Magyar- országon való állomásozásáról a közelmúltban megkötött szerződés milyen határidőre szól.

— At említett szerződés teljes szövege nyilvánosságra került. Az egyezmény hatályáról a 19. cikk úgy intézkedik, hogy az „egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság területén szovjet csapatok tartózkodnak.”

Az októberi események előtt mozgalom volt Magyarországon a demokrácia kiszélesítése céljából. Milyen formában folytatják ma ezt a politikát, amely akkoriban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa jegyében állt?

— Államhatalmunk demokratizmusa tehát demokráciát és teljes szabadságot jelent mindazoknak az erőknek, a lakosság minden olyan rétegének, amely a szocializmus épí

tésén munkálkodik, segíti a szocialista társadalmi rendszer további fejlődését, — válaszolta a szocialista demokrácia kiszélesítése érdekében tett lépéseket ismertetve a külügyminisztérium szóvivője.

Németországban újra és újra hallani olyan híreszteléseket, melyek szerint a magyar kormány más pártok politikusait kívánja a kormányba bevonni. Megfelel-e ez a valóságnak?

— Erre a kérdésre Kádár

János, a Minisztertanács elnöke az országgyűlési beszédében megadta a választ. A mi politikai viszonyaink között a többpártrendszernek mint kormányzati rendszernek a megvalósítása nem Időszerű. Ez a kérdés is, mint minden más alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekeinek, ez pedig most nem a pártharcokat kívánja.

Szándékoznak-e a közeljövőben Magyarországon valamilyen formában választásokat, parlamenti vagy községi választásokat tartani?

— Erre vonatkozólag a legutóbbi országgyűlésen a Minisztertanács elnöke ugyancsak választ adott, más álláspont ebben a kérdésben azóta sincs.

Az utóbbi Időben a magyar bíróságok ellenforradalmárok ellen hozott ítéletei Európa számos országaiban nem találtak megértésre. Mivel indokolják ezeket az intézkedéseket?

— Bizonyos, hogy a tőkés országok vezető körei, a kapitalista rendszer alapján álló emberek nem örülnek annak, hogy Magyarországon a kapitalista restauráció nem sikerült. Az ő szemükben a kapitalista restaurációs törekvések nem számítanak a társadalom ellen elkövetett bűncselekmények közé. Annak számít azonban a tőkés országok munkásságának a kapitalista társadalmi rend megdöntésére és a szocialista társadalmi rendszer létrehozására irányuló törekvése. Mi a szocializmus alapján állunk, ezért számunkra ez utóbbi az erények közé tartozik, a kapitalista restaurációs törekvések pedig bűnnek számítanak. Ez világos, és ezért világos az is, hogy törvényeink a szocialista rendszer ellen szervezkedőket vagy a szocializmus ellen törő elemeket büntetéssel sújtják.

Milyen lehetőségeket lát Magyarország és a nyugat-európai országok, különösen Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok megjavítására?

— Kormányunk mint minden más kormánnyal, a Német Szövetségi Köztársasággal is kész megállapodásokat kötni a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján. A kapcsolatok megteremtése és bővítése tehát nem a mi kormányunkon múlik. Mindkét nép érdekét szolgálnák, ha a hagyományos magyar-német kereskedelmi kapcsolatok az NDK-n kívül az NSzK-val is kibontakoznának.

Ezután a külügyminisztérium szóvivője feltett kérdésre a német újraegyesítés kérdéséről alkotott véleményt Ismertette, majd arra a kérdésre, hogy milyenek a Magyarország és Jugoszlávia közötti kapcsolatok?

— így válaszolt:

— Az októberi magyar ellen- forradalmi eseményeket megelőzően magyar és jugoszláv részről is több pozitív lépés történt a magyar-jugoszláv viszony megjavítása érdekében. Az ellenforradalom leverése után az eseményele értékelésében különbségek voltak közöttünk. Ezek elvi különbségek, amelyek minden bizonnyal el fognak tűnni, ha a jugoszláv elvtársak alaposabban megismerkednek a magyarországi helyzettel. Meggyőződésem, hogy mindkét ország kormányában megvan a jószándék a kapcsolatok további szélesítésére, a baráti együttműködés további elmélyítésére.

Ezután Ismertette a külügyi szóvivő az ipari formulas területén mutatkozó Javulást, órra a kérdésre, hogy az októberi

Befejeződött az MSZMP országos értekezlete

f.Folytatás az 5. oldalról.)

vaktól és a frázisoktól. Senki sem félt a vitától, senki sem őrizkedett kimondani a véleményét és senkit sem gátoltak véleménye kifejezésében. Nem voltak kényes kérdések, mindenki arról beszélt, feszé- lyezettség nélkül, amit legfontosabbnak tartott.

Ezt az egészséges vitaszellemet kell meghonosítanunk az egész pártban, gondosan ügyelve természetesen a pártszerűségre és visszautasítva mindenféle ellenséges hangot, provokációs kísérletet.

A pártegységgel kapcsolatban — folytatta — szólanom kell még a kommunisták három nemzedékének együttes munkájáról. Most együtt dolgozik a pártban a kommunista pártmunkások mindhárom nemzedéke: a régi 191ű«s

elvtársak, a két világháború közti idők harcosai és a fel- szabadulás utáni évek legjobbjai.

Pártunk akkor lesz erős és egységes, ha a kommunisták különböző nemzedékei ösz- szeformak s így harcolnak a szocializmus felépítéséért.

Ilyen egységért kell harcolnunk. Ez is fontos tanulsága a legutóbbi időknek.

Megállapította, hogy miig a múltban a személyi kultusz és a dogmatlzmus akadályozta, hogy a pártban maradéktalanul érvényre jussanak a lenini elvek, most elmondhatjuk, hogy az MSZMP erős marxista—leninista párt,

amelyben a vezetés lenini módszerei és a pártélet lenini normái érvényesülnek.

A pártban még fellelhető mindkét káros vonás: a revi- aionizmus és a baloldali szektásság maradványa is. A fej* lődés tendenciái azonban biz« tatóak. Az egészségtelen vo« nások jelenlétét felismertük és küzdünk ellenük.

A tanulság az, hogy jobbra és balra folytatott harcban egyaránt kell védeni a párt egységét. A nagyobbik veszély a revizionista, a jobboldali, ellenforradalmi veszély, de nem védi a párt egységét az, aki csak az egyik oldalra üt, mert a pártegység csak a mindkét irányzat elleni következetes harc útján valósítható meg és biztosítható.

Az új pártvezetés — amely a nehéz harcokban megerősödött, összekovácsolódott, eszmeileg egységessé vált és felbecsülhetetlen tapasztalatokkal gazdagodott — november 4. óta teljes összhangban, egységben dolgozik és sikereink egyik titka ez az elvi, ideológiai egység — mondotta.

A pártnak hosszú évek után végre ismét szilárd, egységes, harcedzett vezető gárdája van.

Sikereink másik titka a vezetés és a tömegek egészséges kapcsolata.

A néptömegek támogatták és támogatják ezt a vezetést. November 4. óta sOkat tettünk a tömegkapcsolatok javítása érdekében, sok gyűlésen, értekezleten vettünk részt, de ezek a formák egymagákban nem elegendők a tömegkapcsolat ápolásához, rendszeresen ki kell járnunk a tömegek közé akkor is, ha nincs gyűlés, vagy érte- kéziét

Kállai Gyula befejezésül felkérte a küldötteket, hogy hazatérve számoljanak be a párttagoknak, a dolgozóknak az értekezlet munkájáról.

Az MSZMP országos értekezlete az Internacionálé él- éneklésével ért véget.

Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 június 27—29-1 pártértckezletén megválasztott Központi Bizottság ülést tartott. Napirenden szerepelt a Politikai Bizottság megerősítése és kiegészítése, a titkárság megerősítése és a Központi Ellenőrző Bizottság kiegészítése.

A Központi Bizottság az ideiglenes intéző bizottságot, mint politikai bizottságot megerősítette és egy rendes és két póttaggal kiegészítette. A politikai bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehcr Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. Münnich Ferenc, Rónai Sándor és Somogyi Miklós. Póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső.

A Központi Bizottság megerősítette a titkárságot, amelynek tagjai: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, és Marosán György.

A Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát a Központi Bizottság kilencre emelté. A KEB tagjai: Asztalos Géza, Birkás Imre, Marót] Károly, Mózes Viktor, Nczvál Fergnc, Nöhrer Árpád, Papp Lajos, Péteri István és Somogyi Miklós.

A Központi Bizottság Somogyi Miklóst a Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé választotta.

események során különbőzé okokból feloszlatott mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel kap csolatba’i milyen ez időszerűit a ko-many mezőgazdasági politikája? — így válaszolt:

— Mezőgazdaságiink fejlesztésének helyes útja a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Ezért meglevő szövetkezeteinket és az újonnan alakult szövetkezeteket kormányunk messzemenően támogatja. Az eddigi kormányintézkedések széles skálán biztosítják a szövetkezetek kialakulását és fejlődését.

— Az ellenforradalom következtében, ellenforradalmárok erőszakoskodása eredményeként sok szövetkezetünk felbomlott, mások pedig azért oszlottak fel, mert gazdaságilag gyengék voltak, vagy nem az önkéntesség útján szervezték őket. Az ellenforradalom leverése után a felbomlott szövetkezetek nagyrésze újjáalakult, olyan időszakban, amikor még kormányunk és pártunk nem tudott figyelmet fordítani a mezőgazdaság problémáira. Ezek a szövetkezetek tehát teljesen önkéntes alapon alakultak újjá és új szövetkezetek is alakultak. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezeti mozgalom, amelynek ma már mély gyökerei vannak Magyarországon, megfelel a magyar parasztság igényének.

— Természetesen az egyénileg gazdálkodó parasztságnak is támogatást nyújt a kormány és ezzel kapcsolatban máris több intézkedést hozott,

Arra a kírdésre — melyet Go- mulka egyik beszédére utalással tettek tel, hogy milyen befolyásuk van ez Idő szerint Magyar- országon a munkástanácsoknak? — a szóvivő kijelentette:

— A munkástanácsok nem mindenütt és nem feltéí’en elemei a munkásdemokráciának a proletárdiktatúrában. Nálunk a munkástanácsok a népi demokratikus állam ellen intézett fegyveres ellenforradalmi támadás Idején politikai és nem gazdasági szervként jöttek létre. Az ellenforradalom leverése óta eltelt néhánv hónap alatt még nem vonhattunk le általános tapasztalatokat a munkástanácsok tevékenységéből. Tényként kell megállapítanunk, hogy üzemeink nagy részében a munkástanácsok önmaguktól felbomlottak, másutt csak név leg léteznek, tényleges tevékenységet igen kevés üzemben fejtenek ki. Nincs o'van toon —tolatunk, hogy még a legjobban működő munkástanácsaink is más funkciót látnának el, mint a szakszervezetek.

Mr. Hartmann (AP) arra a kérdésére, hogy van-e gyer- mekparalízis járvány, rendelt-e ennek megfékezésére a magvar kormány védőoltást az Egyesült Államokból. Ha nem. hennán vásárolnak védőoltást és milyen típusú ez a védőoltás? — a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a magyar saitó a legutóbbi napokban rész letesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A sajtóban közölteken túl nincs mondanivalója.