Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-28 / 150. szám
NAPLÓ 1951 JÚNIUS *8 Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) hogy hazánkban jog, szabadság és demokrácia legyen a dolgozó nép számára, de ne legyen szabadsága a nép ellenségeinek. Különösen fontos számunkra, hogy erősítsük a proletárdiktatúra legfőbb politika! alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Kádár elvtáns visszapillantást vetett a munkás-paraszt szövetség múltjára, s megállapította, hogy most kedvezőek a feltételek a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. A parasztság érzi és becsüli azokat a lépéseket, amelyeket a párt tett részben a hibák kijavítására, de még inkább az alapvető vívmányok védelmében. Az osztályellénséget el kell nyomni és korlátozni Kádár eflvtárs ezután arról szólt, hogy -a népi hatalom megköveteli az ellenforradalom erőivel szembeni következetes harcot, amelynek igen fontos követelménye a munkásosztály, az egész nép ébersége. De hogy az ellenséget üthessük, le kell küzdenünk a párton belül e harc akadályait. Mert van ilyen akadály, megvannak meg a revizionista. nézetek maradványai, s ebből fakadnak az ellenséggel való megalkuvás politikájának csökevé- nyel. Az osztályharcról szólva Kádár elvtáns hangsúlyozta, hogy az osztályellenséget el kell nyomni és korlátozni kell, s a párt, s a nép joggal teszi ezt, mert a kihívás a burzsoá reakció részéről és nem az ő részükről történt. Kádár elvtáns figyelmeztetett arra, hogy az ítélkezésnek szigorúnak, de igazságosnak kell lennie. Be kell tartani a törvényesség mindkét oldalát: büntetni kell azt, aki a törvény ellen támad, de aki a törvényt betartja, azt a törvény védi. Semmiféle törvénytelen eszközt nem engedünk meg sem most, sem a jövőben, Ezután arról szólott, mennyire fontos, hogy a megtévesztőiteket ne kezeljük ellenségként. Ezeket nem büntetni, hanem segíteni kell, hogy visszataláljanak a helyes útra. Meg kell nyerni a tömegeket A proletárdiktatúra erősítése megköveteli a tömegek megnyerését — mondotta továbbiakban Kádár elvtárs. Nagy ünnepeken, vagy a pártrendezvényeken ezren> és ezren éltetik a pártot, a munkáshatalmat, a szovjet—magyar barátságot. Ezeknek a tömegeknek ez a meggyőződésük. De ha annakidején az ellenség elfelejtette, hogy vannak százezrek Magyarországon, akik ha passzívak is, és nem láthat$t„.$, säQt clalista forradalom mellett vannak — ml ne kövessük el ugyanezt a hibát, s amikor soksok ezer ember tüntet mellettünk, ne gondoljuk mindjárt azt hogy már nincsenek olyan tömegek az országban, amelyek még az ellenség ideológiai és politikai befolyása alatt vannak. Különösen. hangsúlyozta Kádár elvtárs, mekkora veszélyt jelentett volna, ha a munkás- osztályt sikerült volna kettészakítani a Szociáldemokrata Párt létrehozásával. Ha ez sikerült volna, akkor ma nincs néphatalom Magyarországon. A tömegek megnyeréséért folytatott harc első feltételét a pártban kell megteremteni azzal, hogy Icküzdjük és megsemmisítjük a tömegek megnyeréséért < folytatott harc akadályát. Ez a párton belül ma is meglévő dogmatikus gondolkodás és szektás politika maradványa. Aki a tömegek iránt bizalmatlan, aki a tömegektől elszigeteli magát, aki nem teljes tudásával dolgozik a tömegek Gazdaságpolitikánk alapvető elve a termelőerők állandó fejlesztése Ezután Kád$r elvtárs rátért arra, hogy a tömegek megnyerésének feladata magában foglalja a gazdasági és a kulturális kérdések helyes megoldását is. A dolgozók jelentékeny részét elsősorban nem a politika kérdései érdeklik, s a pártról, a rendszerről szóló véleményét nem a politikai kérdések alapján alakítja ki, hanem a gazdasági, vagy a kulturális eredményeken keresztül. A ml gazdaságpolitikánknak alapvető elve a termelőerők állandó fejlesztése. Ez feltétlenül szükséges nemcsak szocialista társadalmunk felépítéséhez, hanem ami ezzel szorosain összefügg, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőséghez képest legjobb kielégítéséhez is. Az ipari termelés kér déseivel kapcsolatban Kádár elvtárs megállapította, hogy ezeket az országgyűlés tüzetesen megvitatta. Az ipari termelés jelenleg 94—95 százaléka a tavalyinak, a termelékenység még minidig 5 százalékkal alacsonyabb, mint 1956-ban volt. A munkabér reálértéke november 4-e után a múlthoz képest mintegy 15 százalékkal emelkedett. Az ezekből a számokból adódó feladatok világosai^ ban véve nem nagy baj, nem lehet berendezkedni arra, hogy az ország kenyerének jelentős részét külföldről biztosítsuk. A kenyérgabona termelését a vetésterület növelése nélkül kell emelni. Terméseredményeink növelésére nagy lehetőségeink vannak. A mezőgazdaságban most az a legfontosabb problémánk, hogy fejlesszük a termelést és közben elősegítsük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Kádár elvtárs megjegyezte, hogy helyes volt az egyéni parasztoknak adott kedvezmény és segítség, de a termelőszövetkezetek az elmúlt hét hónapban helytelenül, nem kapták meg a szükséges támogatást. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a különleges társulások jobb és nagyobb gazdasági eredményt érjenek el. Ha a parasztság közvéleménye megnyugszik, remélhető és célul is lehet kitűzni: egy bizonyos átmeneti megtorpanás után meggyőző munkával két-három esztendő után újra kedvező hangulat’érlelődhet meg és utána nagy lendületet kaphat a termelőszövetkezeti mozgalom.’ A továbbiakban Kádár elvtárs az állami központi irányítás fontosságáról beszélt és bírálta azt a nézetet, hogy az állami központi irányítás fékezi a fejlődést. Le kell faragni — hangoztatta — a központosítás bizonyos túlzásait, fejleszteni kell a helyi önállóságot, de az egész népgazdaság irányításának központinak kell lennie. Egyidőben küzdjüruk az anarchista törekvések ellen, amelyek a kapitalista piac törvényeit akarják érvényesíteni a szocialista népgazdaságban, egyszersmind küzdjünk a bürokratikus tendenciák ellen is. Ki kell dolgozni a párt álláspontját a munkástanácsokkal kapcsolatban meggyőzéséért és megnyeréséért, a legnagyobb kárt okozza a pártnak és következésképpen a proletáriátus diktatúrájának. Proletárdiktatúra nem állhat fenn a tömegek támogatása nélkül. Kiemelte Kádár elvtárs a tömegszervezeti munka megbecsülésének fontosságát, mivel e szervezetek megnyerése és csat lakoztatása nélkül a párt • nem tudna harcolni. A pártnak'van három és-félszázezer tagja. A szakszervezetitek • egymillió- kilencszázezgr tagja; a munkásosztály nagy többsége tehát tagja a szakszervezeteknek, de nem tagja a pártnak. Hasonló a helyzet az ifjúság és a nők körében is. Ezért a kommunisták fontos feladata a tömegszervezetekben való munka. A Hazafias Népfront fejlődésének nagyon kedvező feltételei vannak. Az ellenforradalmi támadás hatása alatt nemcsak kommunisták eszméltek fel, hanem pártonkívüll, sőt más pártban nevelkedett emberek is. November 4. után megállapítottuk, hogy szükséges egy erős, széles Hazafias Népfront, a kormányzat egypárt rendszerének szerves kiegészítője. Most Igyekeznünk kell központilag és helyileg aktivizálni, állandó feladatokba bevonni a Hazafias Népfront-ot s bevonni munkájába olyan embereket Is, akik becsületesen álltak a Magyar Népköztársaság mellett. Az utóbbi időben gyakran lehetett hallani, hogy a pártszervezetek a párt építésével voltak elfoglalva, s ezért nem tudtak kellő mértékben foglalkozni a gazdasági kérdésekkel. Helyes, hogy ez most már megváltozik, de nem helyes, ha a gazdasági feladatok megoldását és a párt építését elválasztják egymástól. Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról — felemás helyzetükről. A munkástanácsok eddigi útja általában nem nagyon biztató. Olyan körülmények között születtek és olyan elemek irányítása alatt jöttek létre, hogy bizony a munkástanácsokat a kezdetben az ellenforradalom érdekelnek szolgálatába állították. Mi volna a helyes eljárás? E kérdésben a párt csak olyan döntést hozhat, amelyben a munkások abszolút többsége egyetért a párttal. Hamarosan ki kell dolgozni erről a párt álláspontját, meg kell vitatni azt előzőleg szakszervezeti emberekkel, műnk ás tanácstagokkal és egyszerű üzemi dolgozókkal. úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy a munkásellenőrzést az elmúlt évekhez képest intézményesen szélesíteni kell a gyárakban. Biztosítani kell, hogy a munkások közvetlen választottjai a. termetesben megvalósítsák a munkáscl- lenőrzést. Ez az ellenőrzés természetesen nem gyengítheti a központi irányítást, nem likvidálhatja az igazgató hatáskörét, de reális ellenőrzés legyen, beleszólás az ügyekbe, bizonyos alapok felosztásába is. , Kádár elvtárs hangoztatta: Tekintettel arra, hogy a szak- szervezeteknek nálunk hét— nyolc évtizedes tradíciói vannak, a párt álláspontjának tartalmaznia kell, hogy ezek az üzemi munkásellenőrzési szervek feltétlenül a szakszervezetek centrális irányítása alatt dolgozzanak. A jelenlegi helyzet reális alap a gazdasági nelyzet megjavításához Ezután Kádár elvtárs rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzet reális alap lehet a gazdasági helyzet megjavításához és ha a legfontosabb területeken (a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság, stb.) a párt vezetésével az állami szervek, a szakszervezetek, a munkástanácsok és maguk a dolgozó tömegek aktivan harcolnak, aránylag rövid idő alatt is szép eredményeket mutathatunk fel. Emlékeztetett az 1945—46-os helyzetre. Akkor valamennyi szakértő azt mondta, hogy vége az ország népgazdaságának, hogy negyven esztendőbe is be- letellik, amíg helyre lehet állítani a háború előtti ipart, hogy feltétlenül amerikai kölcsönre lesz szükség. Az élet megcáfolta ezt a véleményt, s amikor a párt és a nép megmozdult, nem kellett sem negyven esztendő, sem amerikai dollár: a szocialista tábor támogatásával gyorsan helyreállítottuk és fejlesztettük a népgazdaságot. Most tulajdonképpen hasonló kérdés előtt állunk. Meg kell mondani az embereknek a problémákat s akkor meg is oldjuk azokat. A párt viszonya az értelmiséghez A mezőgazdaságban legfontosabb problémánk most, hogy fejlesszük a termelést Bonyolultabb kérdés a me- Csökkent azonban a kenyér- zőgazdaság. A földeket meg- gabona területe, növekedett a művelték, az időjárás kedvező, kukorica és más takarmány- a termés jónak- ígérkezik* vetésterület, Noha ez A tudományos és a kulturális élet problémáival foglalkozva Kádár elvtárs rámutatott; hogyha burzsoázia ezen a területen előrenyomult és a revizionista kisegítő csapatokkal együtt bizonyos pozíciókat hódított meg és tart még ma is a kezében. Itt a központi kérdés tulajdonképpen a pártnak az értelmiséghez való viszonya. Ha ezt jól rendezzük, akkor a kulturális élet kérdéseit is rendbe lehet hozni. Mi a szerepe az értelmiségnek az ellenforradalmi lázadás-- ban? Egyesek bűnösek az ellenforradalomban, ezeket meg kell büntetni. Nagyon sokan viszont hibáztak. Ezeknek segíteni kell, hogy a jó útra visszatérjenek. Nagyon sok értelmiségi van, aki a legkritikusabb időben is végig hű volt a szocialista forradalomhoz. Ezt a megkülönböztetést meg kell tennünk. Árt a pártnak és az országnak, aki azt mondja, ho— az ellenforradalomban az egész értelmiség a nép ellen fordult. Ez nem igaz! Mindén eredményünkben benne van az értelmiségi dolgozók munkájú is. Hozzátette Kádár elvtárs, hogy az értelmiség egy része passzív. Mások ellenünk dolgoztak az utóbbi hét hónap alatt Is. De az értelmiség zörru- ott van a helyreállítási munkánál. Eredményeink az 5 munkájukat is dicsérik, amelyeket a nép tömegekkel együtt végeztek. A párt az egész nép életfontosságú fegyvere A következőkben Kádár elvtárs a pártról beszélt. A párt a ml viszonyaink között a munkásosztály és az egész nép életfontosságú fegyvere* A párt nem öncél, s a népnek éreznie kell, hogy amikor a kommunisták a nép érdekeiért harcolva erősítik a párt«:, akkor a nép számára kovácsolják a fegyvert, Sokat árthat a párt ügyének az a funkcionárius, aki esetleg visszaesik abba a hibába, hogy nem törődik a dolgozók véleményével, fitymálja, sértegeti őket, vagy ridegen, elutasítóan, gorombán, durván viselkedik velük. őriznünk kell a párt politikai és erkölcsi tisztaságát. El kell érnünk, hogy az osztálvellen- ségnek ne legyen b-fjiyása pártunk politikájára. Ezután a magyar ifjúságról beszélt Kádár elvtárs. Az ifjúságnak adósa a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Mivel adós a párt? Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volf hagyatva, nagy politikai és lelki krízisen ment át. A párt ekkor nem állt az ifjúság mellett. Nagyon ke- vés történt, hogy a párt és a felnőtt nemzedék kézehfogjá az ifjúságot és a helyes útra vezesse. A? ifjúság adósságá pedig az. hogy a fiatalok nem adták meg a pártnak, a felnőtteknek a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért, ame’yeket. a párt, a munkásosztály, a néphatalom harcolt ki az ifjúság számára. Fiataljainkat figyeli meztetni kell erre az adósságra. A szovjet—magyar testveri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk A párt internacionalista kötelességeiről szólva Kádár elv- táiis hangsúlyozta, hogy pártunk marxista—leninista párt és az ilyen pártok legfőbb elvei között szerepel az internacionalizmus. Ezután a szocialista tábor egységének erősítéséről, a varsói szerződésiről beszélt. A szocialista országok szoros egységén belül a mi számunkra elsőrendű kérdés természetesen a Szovjetunióhoz való viszonyunk. A szovjet—magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk, ez a politikánk, ezt kell képviselnünk bátran, restelkedés nélkül és én azt hiszem, hogy a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket. Beszélt Kádár elvtárs a szocialista országok népeihez fűződő testvéri kapcsolatainkról, amelyeknek ezernyi jelét tapasztalhattuk az ellenforradalmi lázadás és legyőzése időszakában. Kijelentette Kádár elvtárs. hogy az ellenség csapást akart mérni, a nemzetközi proletár- szolidaritásra a magyarországi ellenforradalom kirobbantásával is. ám ebben a harcban inkább élmélyült a nemzetközi szolidaritás. Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt másfél esztendőben nehézségek voltak pártunkban és talán a nemzetközi munkásmozgalomban is. De már most lehet látni, hogy a nehézségeket leküzdjük és igy ennek nyomán erősödni fogunk. Minden feltételünk megvim ahhoz, hogy erősödjön Róttunk. De ehhez hozzátartozik, hogy ne legyünk .«hitéltek és semmit se felejtsünk el. Sem a bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók követtek el velünk szemben, sem a hibákat, amelyeket mi magunk követtünk el — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Kádár elvtárs. A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs elnökölt. Marosán György elvtárs ismertette az MSZMP szervezeti szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött. A vitában felszólaltak: Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei intéző bizottság elnöke, Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ Országos Szervező Bizottságának, elnöke, Jfclaukó, Mátyáselvtárs, a Békés me-, gyei intéző bizottság elnöke, Krcszán Lajos elvtárs, a Ganz Vagongyár intéző bizottságának elnöké. Mesterházi Laics elvtárs iró, Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs. a Hajdu-Bihar megyei intéző bizottság elnöke. A délutáni ülésen elhangzott referátum és a felszólalások ismertetésére visszatérünk. Külföldi BELGRAD Ivan Gosnjak hadseregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi államtitkár kíséretével együtt szerdán délután külön- repülőgépen Moszkvából visz- szaérkezett Belgrad ba, Ivan Gosnjak Zsukov marsall meghívására 18 napot töltött a Szovjetunióban. LONDON Londonban megkezdődött a brit nemzetközösséghez tartozó országok miniszterelnökeinek értekezlete, amelyen Anglia, Kanada, India, Ausztrália, Pakisztán, Rhodézia és Nyasz- sza-föld szövetsége, Ghana miniszterelnökei, továbbá Uj- Zéland, Ceylon és a Dél-Afrikai Unió miniszterei vesznek részt, ez utóbbi országokat ugyanis nem a miniszterelnökök képviselik. Az értekezlet zártkörű, s hivatalos napirend nélkül folytatja munkáját. Az angol sajtó hírmagyarázói hangsúlyozzák, hogy az értekezlet a nemzetközösséghez tartozó országok és az Egyesült Államok, illetve a brit dominiumok és Anglia közötti ellentmondások fokozódásának légkörében ült ö6z- sze. Az értekezleten fontos szerep jut majd a Kínai Népköz- társasággal való kapcsolat kérdésének. ./ , K , Az értekezlet tárgyalásain a hírmagyarázatokból következtethetően meg fogják vitatni a domíniumok fegyveres erőinek atom- és hidrogénfegyverrel való ellátásit. BELGRAD A belgrádi rádió Jelenti, hogy Petar Sztambolics, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke július 8-ra együttes ülésre hívta össze a jugoszláv nemzetgyűlés két házát. TOKIO Smith repülőtábornagy, az 5. amerikai légierő parancsnoka közölte, hogy négy légitámaszpontot, amelyet jelenleg amerikai egységek fonalnak el, július folyamán részben vagy egészben visszaadnak a japán kormánynak. Egy amerikai szóvivő úerri volt hajlandó megmondani, vajoft az eltávozó repü’őesyeé- ^ek Dél-Koreába kerülnek-e. • KOPPENHÁGA Norvégia után most Hátija' <s hajlandónak nyilatkozóit hozzájárulni a légi eHenőrv/- si övezethez, amely felölelné felségterületének bizonyos részeit. A dán kti’ügvmlnte-*'- rlum szerdán közölte, hOpy „Grönland egyes részelt hf lehet kanosolnt az esef.’erw nemzetközi ellenőrzési övezet be.“ A dán nyilatkozat egy amerikai kérdésre hangzott el válaszképpen a londoni leszerelési tárgyalásokkal összefüggésben. LONDON Az angol rádió csütörtökén' este összeköttetést létesített Moszkvával és Washingtonnal, hogy egy külőmadás keretében szovjet, brit és amerikai hír- magyarázók együtt vitassák meg a nukleáris kísérleteké kérdését.-Az an"o! rádió ezt a programját GMT idő szerint 21 óra 15 perékor közvetítette.
