Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-19 / 116. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 116. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR VASÁRNAP. 1957. MÁJUS 19. Ilyen lesz a korszerüsiteUszénmosó Hamarosan befejezik a pécs- újhegyi szénmosó — az ország egyetlen hidraulikus szénosztályozójának — 60 millió forintos költséggel megvalósuló rekonstrukcióját. A mosó korszerűsítése nagymértékben növeli a gázszén-kiválasztó teljesítményét, aminek eredményeként a jelenlegi 3.8 százalék helyett 20.5 százalék kiválóan kokszolható szenet szállítanak Dunapentelének. A kép előterében a szénmosó új épületrésze látható, amelybe csaknem 100 vagonnyi gépet szerelnek be. m •r Együtt minden nemzetiséggel A nemzetiségek problémája Magyarországon szinte a magyar nemzet létrejöttével egyidős. A hazánk területén élő kisebb-nagyobb, pontosan, vagy alig elhatárolható területeken élő máshemzetiségüeknék a külön anyanyelv, történetileg kialakult sajátos szokások, kulturális hagyományok alapján álló elkülönültsége gyakran adott okot a civakodásra, a széthúzásra. Mivel ez rendszerint kedve* zett az uralkodó osztályoknak, hiszen amíg a nép különböző nemzetiségű csoportjai marakodtak, nem lehetett szó az elnyomókkal szembeni egységes fellépésről, joggal mondhatjuk, hogy a nemzetiségek szembenállását, ellentéléit „felülről”, az ország vezető körei részéről csak fokozták. Élég, ha a közelmúltra, a Horthy-rendszernek a nemzetiségek ellen uszító, a nemzetiségi érdekeket lábbal taposó, már a gyermekeket is a szerbek, rácok, románok, csehek, tótok elleni gyűlöletre nevelő politikájára emlékszünk. Ezt a terhes örökséget vette át népi demokráciánk, súlyosbítva a németségnek a hitleri fajgyűlölet visszahatásaként jelentkezett külön problémájával. Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a történelmi előzményeket is figyelembevéve, népi demokráciánk felbecsülhetetlen nagy eredményeket ért el rövid egy évtized alatt is a nemzetiségek egyenjogúsításában, a nemzetiségek közötti ellentétek felszámolásában. Nép- köztársaságunk alkotmánya a legteljesebb egyenjogúságot biztosítja minden nemzetiségnek. Az alkotmányban biztosított egyenjogúság nemcsak az állampolgári jogok biztosításában jelentkezik, hanem a szabad nyelvhasználatra, az anyanyelvi oktatásra, a sajátos kultúrkincs, szokások és hagyományok ápolásának támogatására is kiterjed. A nemzetiségek elleni lázítást, a másnemzetiségúek becsmérlését igazságügyi szerveink bűntettként üldözik, s aki ilyent elkövetne, szigoi-úan büntetik. Röviden: egyetlen másnemzetiségű magyar állampolgárt sem érhet semmiféle hátrány azért, mert akár egyik, akár másik nemzetiséghez tartozik. Az egyenjogúság teljes, tényleges és korlátlan elismerése a szocializmust építő állam lényegéből fakad. A szocializmus építése elképzelhetetlen a legszélesebb népi összefogás nélkül. A munkásosztálynak ezért — o történelem folyamán szerepelt bármely más uralkodó oiztály- lyal ellentétben — nem a nemzetiségi ellentétek fenntartása és szítása, hanem ezek felszámolása az érdeke. Nem aszerint bírálja el az embereket, hogy egyik ilyen, másik amolyan nyelven beszél, milyen ruhát hord, melyik hatá- ■rontúli néppel vallja a rokonságot, hanem csupán aszerint, hogy ki milyen munkát végez, mennyivel járul hozzá a szocializmus megvalósításához. Nem tagadhatjuk, hogy bár ezeket az elveket a nép- l<öztársaság alkotmánya félreérthetetlenül megfogalmazza, s a párt és a kormány politikájában országos méretekben mindig is ezek az elvek érvényesültek, a korábbi években történt számos hiba is. Nem mindenütt sikerült teljesen felszámolni az évtizedeken, sőt évszázadokon át megcsoniosodott előítéleteteket, s ezektől az előítéletektől gyakran nem voltak mentesek olyan vezetők sem. akiktől éppen a nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtása függött. Tapasztalhattuk Baranyában is, hogy helyenkint nemcsak a kiborús bűnökben valóban részes elemeket, hanem a becsületes dolgozó németajkúakat is ellenségesen kezelték, hogy bizonyos nemzetiségi csoportokkal — különösen a frissen betelepültekkel — szemben lenéző, a faji gőg egy enyhébb formájára emlékeztető magatartási tanúsítottak, hogy a nemzetiségiek egyik vagy másik csoportját a többitől eltérően bírálták el. Ezek a hibák sok kárt okoztak, hátrányosan befolyásolták a nemzetiségi vidékeken a szocializmus építését, mint ezt nálunk, Baranyában is gyakran tapasztalhattuk. * Az ellenforradalom megpróbálta ugyan ezeket a hibákat is meglovagolni, de kevés sikerrel. Megyénk nagyszámú nemzetiségének jórésze dolgozó paraszt és tapasztalhattuk, hogy az ellenforradalommal szembeni állásfoglalásban dolgozó parasztságunk nemzetiségre való tekintet nélkül szilárd volt. Alig egy-két helyen elevenedtek fel a régi torzsalkodások. Tudunk például arról, hogy a hitleri háború melletti kiállásért jogosan büntetett német gazdák „sérelmük” orvoslására igyekeztek megnyerni maguknak német nemzetiségű dolgozó parasztokat és helyi akciókat szerveztek az 1945-ben működött földrendező bizottságok volt tagjai ellen, de ez is csak elszigetelt, szórványos tünet maradt, annak ellenére, hogy a német nemzetiségűek között valóban sokan szenvedtek jogtalanul sérelmet. A sikertelenség azonban nem jelenti azt, hogy az ellenforradalom hívei nem igyekeztek valóban felújítani a nacionalista, soviniszta uszítást. Ezzel idejekorán el is árulták, hogy mit is értenek a nemzetiségi politikában elkövetett hibák „kijavítása” alatt. Amit a Nagy Imrc-féle „nemzeti kommunizmus” szólamai álcáztak, az egyértelmű volt a szocialista nemzetiségi politika felszámolásával és a nyílt soviniszta uszítás, sőt a fasiszta faji gög felelevenítésével. Nyilvánvaló, hogy ebből a hazánkban élő egyetlen nemzetiség, sem a német, sem a délszláv, sem a román nem kér. Megnyugtató megyénk minden nemzetiségi dolgozója számára, hogy az országgyűlés májusi ülésszakából kitűnt: kormányunk és az egész államvezetés a szocialista nemzetiségi politika elveiből indul ki, s az alkotmányban is rögzített egyenjogúság gyakorlati megvalósítása során kíméletlenül harcol még az olyan helyi jellegű hibák ellen is, amelyek a közelmúlt években történtek. A legfontosabb, hogy se vezetők, se a földjükön vagy gyárakban munkálkodó egyszerű dolgozók többé el ne feledjék: ebben az országban magyarnak, németnek, délszlávnak, románnak, minden becsületes dolgozónak csak egy útja lehet, s ez az út a szocializmushoz vezet. Ezen kell haladnunk együtt, pillanatig sem tűrve semmiféle törekvést, amely éket akarna verni közénk. A két széntröszt versenyében: 1. Komló 2. Pécs A komlói bányászok változatlanul tartják első helyüket, mert napi eredményeik is rendszerint jobbak a pécsieknél. Pénteken 105.7 százalékra teljesítették tervüket, ugyanakkor a pécsiek 101.8 százalékot értek el. A két tröszt versenyének eredménye május 18-án: 1. Komló 102.8, 2. Pécs 101.7 százalékos havi eredménnyel. Tizenkét új kút Pécs nyári vízellátásának biztosítására Találkozón a pécsi és komiéi szénbányászati tröszt művelési területe A mecseki szénmedencében mintegy kétmilliárd forintba kerülő felfejlesztés nyomán a komlói és pécsi szénbányászati tröszt művelési területe kiterjedt és a pécs-vasasi Petőfi-akna szén területe a komlói Bétaaknáéval Kövestetőn találkozott; A szénterületek találkozása szorosabb együttműködés kérdését veti fel. Jelenleg ugyanis beruházási, termelési és adminisztratív vonalon egyaránt számos olyan párhuzamos munkát végeznek, amit együttműködve jobban és olcsóbban megoldhatnak. Példa érre a most kialakuló hosszú- hetényi bányavidékhez tervezett szénosztályozó, amit a pécsiek eredetileg csak saját termelési céljaikra szántak, de a komlóiak a hosszúhetényi szénosztályozó kibővítését javasolják, mert az általuk ezen a környéken termelt szenet itt olcsóbban előkészíthetik, mintha Komlóra visszaszállítják. E problémák leggazdaságosabb megoldására a Komlói Szénbányászati Tröszt szakemberei most javaslattervezetet dolgoznak ki. Az elmúlt évek nyári hónapjaiban gyakran megtörtént, hogy a nagy ipari központtá fejlődő . Pécs vízcsapjai alig. egyes városrészekben pedig egyáltalán nem csordogál a víz, bár a pécsi vízművek az elmúlt öt év alatt a kutak számát háromszorosára, a Mecsek „királynőjé“-nek adott Tilos a vásárlókra hárítani a termelési többletköltséget A termelőeszközök kellő kihasználásának hiánya, valamint a kormány bér- és munkaügyi intézkedései többlet- költségeket okoznak iparunkban. Az Országos Árhivatal most megjelent rendelkezése szerint a többletköltségek nem emelhetik a termelői árakat, tehát tilos ezeket a vásárlókra hárítani. Az indokolt költség- többletek fedezésére április elsejétől visszamenőleg állami támogatási kapnak vállalataink. Az Országos Árhivatal meghatározta, hogy egy-egy iparág a termelői árnak hány százalékát kaphatja ártámogatásként. A második negyedévben magasabb, a harmadik és a negyedik negyedévben alacsonyabb ártámogatási összegeket kapnak vállalataink. A minisztériumok feladata, hogy megfelelő iparpolitikai intézkedéseket tegyenek a vállalatok termelőképességének jobb kihasználására. Az ilyen jellegű támogatás csak átmeneti és a végleges megoldást a termelői árrendszer helyes kialakítása jelenti majd. víz mennyiségét pedig kétszeresére növelte. Az idén további tizenkét kutat kapcsolnak be a közszolgáltatásba. Ebből hetet júniusig, további ötöt pedig fokozatosan ezután kötnek be a vízhálózatba. A vízszolgáltatást javító beruházásokra 1957-bén tízmillió forintot fordít a város, amivel az id^n felhasználható vízmennyiség egymillió köbméterrel haladja meg az eddigi legmagasabb srintet. Közben külön beruházásból tovább épül az új ipari létesítmények — uránércbánya, erőmű — valamint a növekvő lakosság vízellátását véglegesen megoldó Pécs—Mohács kö?**" dunai vízvezeték. A lottó nyereményei 141000 forintot fizet a négytalálat A lottó tizenegyedik játékhetén öttalálatos szelvény nem akadt. Négytalálatos szelvényt 15 fogadónak sikerült kitölteni, amelyekre egyenkint 144 645 fo rint nyeremény jut. A háromtalálatos szelvények száma 2382, a nyeremények egyénként 461 foririt,' a 67 020 Rét'Mtlál'áfcos szelvényre egyenként 16 forintot fizetnek'. Házassághoz, váltóihoz és vasárnapi szórakozáshoz helyes tanácsot adni nagyon nehéz és nem éppen hízelgő feladat. Mert ha valami nem úgy sikerül, ahogyan előre eltervezték vagy tanácsolták, ember legyen a talpán, aki elviseli a sok kimondott vagy elhallgatott átkot. Mégis milyen sokan megkérdezik: Hová menjünk vasárnap? Hol lesz valami kedvderítő dolog? S ilyenkor nem tud ellenállni az ember, tanácsol és magyaráz Xuűstakáz A teraszon már átfestették a székek, asztalok javarészét, sárgára meg pirosra. Vasárnap reggel nyolckor nyit a turistaház és délután négytől már zenére táncolhatnak a fürgelábú fiatalok. Záróra még korán — tíz órakor — van. mivel az utolsó busz 10 óra 5 perckor indul. Családok kedves találkozó helye volt és lesz is ezentúl, mert hamarosan uzsonna-délutánok, — tejfeles túróval és valódi házikolbásszal — tarkítják majd a turistaház programját* Hiteseid Udüfö Már délelőtt tízkor fagylalt \ és sör üdíti az 'arrajárókat a rrajzon. Saját fa*”'V 1 ■' m készítik a citrom- és vanília- , fagylaltot. Este az üdülő kü| Q& malá / löntermében hat órától zene. Zágon Iván és Kunó Pál kedvelt zenészek szolgáltatják a talpalávalót. A tánc szüneteiben rövid italok és palackozott bor várja a vendégeket; jAtttyC baton nyílt a Tettye és az első, igazi forgalmas nap ma van. S hogy ne legyen a kiszolgálásban fennakadás, a bejárat mellett, az udvaron büfét és sörpultot állítanak fel. Itt a záróra 12 órakor van* Ist&nkuti jAicistakáz Minden órában kétszer is indul a dein dőli busz, mely ott ái* meg az istenkutí turistaház előtt. Már reggel nvolc- tól várja a vendégeket. Délután zene, tánc és jó hangulat Bent a termekben és a [első teraszon akár Kétszázan is verhetik a friss, tavaszi levegőt. Míg az alsó kerthelyiségben ötszáz vendégnek biztosítanak helyet. Rózsakéit Szombaton este nyílt meg; Vasárnap délelőtt pedig tíz órakor nyitja kapuit és sörzene szórakoztatja a vendégeket. ^Délután hattól kezdőé '-"’ét a zene és megélénkül a táncporond. Felszerelték az új eszpresszó-gépet és fekete is rendelkezésre áll a vendégeknek, Nyolc felszolgáló hélszáz vendégnek biztosítja vasárnapi. nyugodt és kellemes szórakozását« Nemrégen még romokban volt. Igaz, még most is látszanak a lövések nyomai a nagyteremben, de a mellette lévő két kisterem már kész és várja a vendégeket. Az udvaron ie vasárnapra készülnek; SzomSuso-fyó Aki szereti a halászlét és a rántott halat az ide jöjjön vasárnap. Már déli 12-től nyitva a Susogó és szombr.ttól új zenészek ..olgáltatják a szórakoztató muzsikát* S ha a rossz jdő vagy egyéb — eddig még nem látott —< okok mégás megváltoztatnák aí eltervezett programot, ne em gém okoljanak. Utóvégre 4 felhőknek nem tudok párán* csolrü; (— i - a) Primőrárak étkezlek A Kossuth Lajos utca elején lévő csemegeboltba napról- napra több primőráru érkezik. Az üzlet cseresznyét és földi epret a pécsi termelőktől, a hegyes, erős zöldpaprikát a harkányi állami gazdaságtól, a cukorborsót Diósviszlóról, az uborkát pedig a hajduszobosz- lói hajtató kertészettől szerzi be. I Széiiporos téslaégetés , Külszíni szénfejtés előké- ) szítése során többezer köbmé- I tér, tcglaégetcshez kiváló anya I got termeltek ki a pécsszabol- I esi bányakerületben. Az érté- I kés földanyagot a pécsszabol- f esi munkástanács kezdeménye- 1 zésérc — a szintén helyszínen t található, gyengébb minőségű > szén igénybevételével — szén- f poros tcglaégctésre hasznosulj ják. A területet erre a célra é megfelelően előkészítették és t két téglaégető családnak ideig- t lenes otthont építettek. Kitűzték az első ] „sfleitnifát“ A Komlón . idén elkészülő | 30C bányász-családiházból 48 i felépítését a kivitelező Komlói, Állami Építőipari Vállalat i KISZ-fiataljai vállalták el. ( Munkájukhoz április végén, kezdtek és eddig hat épület alapozását, kettő falazását véri gezték el. A hét elején kitűz-, ték a falegyent jelző, májusiénak is beillő első „gleitnlfát“ és jelenleg fokozott igyekezettel dolgoznak az esős napok okozta idökimaradas bepótlá- sáért. m m m m m Gépi fejtésre készítenek elő munkahelyet 1 A komlói Kossuth-bányán 1 megkezdték egy széntelep gépi 1 fejtésre való előkészítését. A i fejtésben sújtólégbiztos vil- | lanymotorral működő láncré- i selögépet próbálnak majd ki. • A komlói bányában ez lesz az I első kísérlet termelékenyebb * és gazdaságosabb gépi fejtés I bevezetésére. I
