Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

2 NAPLÓ 1057. MÁJUS Vb ' „A szocializmus lényege nemzetközi jellegében rejlik Gomulka elvtársnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 9. teljes ülésén móndott beszédéből ff< Május 15-én, szerdán megkez­detitek a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága 9. teljes ülésének vitái. A teljes ülés a következő napirendet fo­gadta el: 1. „A párt politikájának kulcs­fontosságú problémái” — VVla- dyszlaw Gomulkának, a Lengyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának be­számolója. 2. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága 8. teljes ülésén kinevezett bizott­ság jelentése. Előadó: Roman Nowak, a Központi Pártellenőr­ző Bizottság elnöke. 3. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt ni. kongresszusának elő­készítésével kapcsolatos kérdé­sek. 4. Szervezeti kérdések. Az első napon Wladyszlaw Go­mulka mondott beszámolót. Varró (PAP) Wladyszlaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának teljes ülésén szerdán beszédet mondott „A párt po­litikájának kulcsfontosságú problémáidról. Az alábbiak­ban összefoglalóan ismertetjük a beszédet: Gomulka bevezetőben leszö­gezte, hogy a párt Központi Bizottsága 9. teljes ülésének feladata a 8- teljes ülésen ho­zott határozatokban foglalt problémák kidolgozása; A 8. plénum fő jelentősége az volt, hogy szakított a szo­cialista építés rossz módszerei­vel. Oly módon akarjak Irányí­tani a szocializmus építését, hogy a munkásosztály és a dolgozó tömegek tudják miért harcolnak ma és mit hoz majd számukra holnap ez a harc. továbbá azt akar­juk, mélységesen higgyenek a szocializmusban, A szocialista építés gyakor­lata megmutatta, hogy ennek az építőmunkának nincsenek és nem is lehetnek egyetemes formái. Bár a szocializmus egyetemes, építésének formáit a hely és idő konkrét körül­ményei alakítják; ebben az értelemben beszé­lünk a szocializmus nemzeti, vagyis a mi esetünkben len­gyel útjáról, A szocializmus lengyel útjá­nak eszméje a mi sajátunk, de azt a gondolatot, hogy a szocializmus útja nemzeten- ' ként különbözik, Lenin fo­galmazta meg. Gomulka ezután rámutatott, hogy az általános szabályokat, amelyeket egyetemlegesen kell alkalmazni a szocializmusért vívott harcban, a következő irányelvekből lehet levezetni: személyék elleni támadások | káros gyakorlatáról A párt egysége a párt ere- \ jének legfontosabb forrása. | De nem az egyetlen forrása., A párt csak akkor lehet erős, ha mindennapi gyakorlati mun­kájában, minden vonatkozás­ban kapcsolódni tud a munkás- ' osztályhoz és a dolgozó tömé- j gekhez, ha azok életét éli és ugyanakkor irányítja ezeknek menetét a maga politikai áram- ( latéban. , Gomulka ezután a gazdasági j kérdésekről szólva kijelentette, < hogy az ötéves tervben elő-, irányzott harminc százalékos, emelkedés a reálbérekben és a ( lakosság jövedelmében még ( nem fogja eredményezni a ( szükséges jólétet. i Gomulka hangsúlyozta ez-1 múlt hibáit és témogatiuk az után, hogy az ország jelenlegi i Az üzemi pártszervezet to­vábbra is az a vezető po­litikai erő marad, amely szervezi a munkásosztálynak és az értelmiségnek a ma­gasabb technikai színvonal, a jobb, olcsóbb és fokozot­tabb termelés eléréséért foiy tatott küzdelmét, A mezőgazdasági politika problémájára áttérve Gomul­ka hangsúlyozta: „Mi csak egy formáját ismer­jük annak, hogy a kisméretű lista gazdaság útjára tereljük, , , . és ez a szövetkezeti gazdálko­1. A munkásosztály es a <jas formája Ez jó dolog, de az dolgozo tömegek marxisra elmúlt időszakban létrejött leninista pártjának megszer- SZQVetkezetemic többsége nem vezese. E part a demokra- áIIta ki a2 éJet próbáját. E tény ttkus centralizmus elvein okait ismétclteT, megvitattuk. épül és megvalósítja a rmn- Következtetéseket vonunk le a kasosztály és a dolgozo pa- gyakorlatból, kiküszöböljük a rasztság szövetségének politi­káját. 2. Atburzsoá uralom meg­döntése után a proletariátus diktatúrájának megteremté­se a dolgozó nép kizsákmá- nyolói és elnyomói fölött. 3. A tőkés termelési eszkö­egészséges szövetkezeti gazdál­kodás fejlődését. Áttérve az állam és az egy­ház kapcsolatainak kérdésére, Gomulka a többi között ezeket mondotta: Nem kell hangsúlyoznom, zök társadalmi tulajdonba hogy pártunk a dialektikus vétele, a termelési viszonyok materializmus tudományos vi­lágnézetének alapján áll és hogy a világról valott idealista felfogás idegen tőle. Mégis megállapodásra jutottunk a ka­tolikus egyházzal sőt bele­egyeztünk a nem kötelező is­kolai vallásoktatásba is. Gomulka ezután rátért a párt szerepére a szocialista építés­fokozatos átalakítása a fa­lun, az egész nemzetgazda­ságnak a központi tervezés és igazgatás meghatározott keretei közé helyezése. 4. A proletár nemzetközi­ség lenini elveivel összhang­ban álló politikai vonal: va­lamennyi állam és nemzet egyenlőségének és szuverént- ben. Kijelentette: fásának tiszteletbentartása, a szocialista országok és erők egysége az imperialista ag­resszióval szemigen és a bé­ke védelmében.: Ezek az általános, egyetemes szabályok — hangsúlyozta Go­mulka —• minden szocializmus­hoz vezető útnak szerves ré­szét alkotják. A munkásosz­tály és a dolgozó tömegek al­kalmazásuk nélkül nem tud Gomulka ezután kijelentet- nának áttérni a kapitalista te, hogy a szocializmus szem­ben áll a nacionalizmus min­den formájával, s hogy lénye­ge nemzetközi jellegében rejlik. Rámutatott arra, hogy a szocializmus nemzeti útjá- ! nalc hangsúlyozása szigorúan meghatározott értelmű megkü­lönböztetést jelent a szocializ­mus építésének egy adott or­szágban követett útja és a szocializmus építésének a Szovjetunióban követett útja között. De azonnal rá kel! matatni, hogy a szocializmushoz ve­zető orosz — szélesebb ér­telemben szovjet — utat semmilyen körülmények kö­zött sem szabad azonosítani a személyi kultusz fogalmá­val, Ezt a tévedést — mondotta Gomulka — sok elvtárs elkö­vette. Igaz, hogy a személyi kultusz rányomta bélyegét a Szovjetuniónak a szocializmus félé vezető útjára, sok rosszat és torzulást okozott, de mind­ennek ellenére a szocializmus orc«z úMának nem ez a jel­lemző vonása. A szocialista építés szovjet tapasztalatokból leszűrt álta­lános szabályainak lebecsülése vagy tagadása nacionalista re- vizionizmus. Harcolni kell el­lene, a pártot és a munkásosz­tályt meg kell védeni vele szemben, mivel semmi köze nincs a szocializmushoz. Vi­szont a nemzeti vonásoknak és a sajátos jellegzetességeknek lebecsülése vagy tagadása a szocialista építésben nihilista doematizmus, amelyet ugyan­csak ki kell gyökerestől tépni, mivel akadályozza és eltorzítja a szocialista építést és ennek következtében a dolgozó töme­geket a szocializmus ellen for­dítja. A fentiekből következik, hogy a szocializmus minden nemzeti útját, így tehát a len­gyel utat is azokra az általá- ik-s, sarkalatos elvekre kell építeni, amelyek minden or­szágban közösek.és ebben az értelemben ez az út nemzet­közi út. A szocializmusnak ez az általános nemzetközi útja viszont feltételez egy olyan nemzeti alapot, amely min­denegyes orsj;ágj}ak sajátja, rendszerből a szocialista rend­szerre. a népgazdaság irányításának megjavítását, a népi állam kormányzásának tökéletesí­tését — vagyis az élet de­mokratizálását a szocialista demokrácia szellemében — szolgáló terv sikerét minde­nekelőtt a párt dönti el, a párt ereje és egysége, ideo­lógiai magatartása, a töme­gekhez fűződő kapcsolatai és a tömegekre gyakorolt befo­lyása. A tömegöntudat átalakításá­gazdasági helyzetében nem le-á hét további fedezetet találni a f bérek emelésére. Az egész gaz­daságnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtalálják az ehhez szükséges eszközöket. / Azokra a rövid sztrájkokra célozva, amelyek egyes üze­mekben voltak, gazdasági kö­vetelések teljesítéséért, Go­mulka kijelentette: Szocialista államban a sztrájk csupán magukra a sztrájko- lókra és az egész munkás- osztályra üt vissza. Ezért va­gyunk mi a sztrájkok ellen. Anélkül, hogy megtagadnánk a munkások sztrájkjogát, meg kell mondanunk nekik, sztráj­kok útján nem lehet megjaví­tani az életkörülményeket, a sztrájkok nem növelik a nem­zeti jövedelmet, ellenkezőleg csökkentik, éppen ezért jobb nem sztrájkolni. Gomulka folytatva beszámo­lóját, ezután a Lengyel Egye­li issé „jeges“ kritika Már többször készültem beszámolót imt a Budapesten szereplő jégrevűröl, aztán mindig valami érdekesebb, fontom sabb esemény jött közbe. Később pedig már nem is akar-1 tam írni, mert a különféle lapok sorra elmondták a maguk szuperlatlvuszokban megfogalmazott dicséretét, amelyekben repkedtek a káprázatok... színpompás .. i nagyszerű. t t csodálatos jelzők. Magam elé tudom képzelni a pécsi olvai* sókat. Micsoda irigységet érezhették, mikor ezeket olvasták/ s mondogatták is biztos: minden csak a pestieknek jut. Hát én most ezeket a búsuló, mérgelődő olvasókat sze­szere t né m megvigasztalni. Elmentem én is megnézni a jég< revűt, de most — hogy a beszámolómat írom —, még csak véletlenül sem tudnék beletenni hasonló szuperlatlvuszokat Régen mondom már, hogy a világon nincs udvariasabb, a pesti, de általában a magyar közönségnél. Nem tudnám rrtefr- mondani, mióta nem hallottam arról, hogy egy darab meg­bukott volna. (Pedig néha még a kritikák is elparentálják■) Aztán tegnap hallgattam meg a Traviátát az Erkel Szín­házban. Az egyik ária nagyon megtetszett, a mellettem ülő fiatalembernek. Nos ez a jámbor fiú annyira és addig csap- kodta a tenyerét ütemesen, mir, az egész közönség át nem vette. Egy ember nyomán „csodálatos” sikere lett hát aznap este annak az énekesnek. Nos ilyen csapkodást csinálnak most a lapok a jégrévü körül. Pedig érdemtelen. Párizsnak tapsolnak? Vagy a jég- revünek, amelyet hosszú évekre száműztek tőlünk? (Csak egy nyugati film a „Tavasz a jégen" hozott hirt arról.) Szóval nagyon jó, hogy hazánkban újra feltámasztottak. De ha már hatalmas költséggel, óriási propagandáváf ide­hoztak egy reirilt, miért nem egy művészetében, produkciói­ban valóban csodálatosat. Mert ezek nem csodálatosak. Aki csak valamit Is ért a korcsolyázáshoz, annak műsorszámaik láttán a Horatius so­rok jutnak az eszébe. Vagyis, hogy vajúdnak a hegyek, s születik egy egérke. Szédületesen száguldoznak, forognak, pörögnek, aztán csak igazán elvétve egy-egy valóban látvá­nyos, nehéz és művészi ugrás. Az az érzése az embemék, első látszatra, hogy ezekkel a hatásos mozdulatokkal valami óriásit produkálnak. Pedig úgyszólván kezdő műkorcsolyá­zók be tudják tanulni a figurákat. Aztán a kar: a görUjk. Unottan, lomhán, fáradtan és mereven hajladoznak, sikló­nak, jobbra-balra. Állandóan ismétlik figuráikat, szóval csak a ruhájuk szép. Ami mégis tetszett, az az apacstánc volt. A mozdulót szögletességével remekül fejezte ki a párisi afracslcgény nyersességét. Bár ez a szám is inkább akrobatika volt, Na­dine Damien, a francia bajnoknő szólószáma kitűnt a lidére- táncban és szép volt a finn bajnok egy-két axelje és rid- bergerje aztán semmi több! Ez hát a „Paris sur glacé“. Sajnos nem mondhatjuk azt, a találó szólással, hogy „volt jobb”. Inkább kérjük, hogy ezután legyen jobb, ÓNODÉ GYÖRGY Tiltakozás Mi, a belvárosi területi nőtanács asszonyai, a Budai I. nőtanács területi Gomulka ezután a munkás- nak ez a folyamata nem me­tán ács ok szerepéről és fel- hét végbe ösztönösein, hanem a adatairól beszeli Rámutatott kormányzati rendszerben a né­arra, hogy a munkástanácsok nem a munkásosztály politikai ha­talmának szervei, hanem olyan szervek, amelyeknek révén a munkásosztály köz­vetlenül vesz részt a népgaz­daság igazgatásában. A munkástanácsok elgondo­lása a - szocialista rendszeren belül mutatkozó fogyatékossá­gok bizonyos ellensúlyaként jött létre, mint annak eszköze, hogy a proletariátus diktatú­rája és a munkásosztály de­mokráciája visszanyerje ere­deti jelentőségét, olyan jelen­tős téren, mint amilyen az ipari üzemek vezetése; sült Munkáspártnak a többi kommunista és munkáspártok- asszonyai csatlako- hoz fűződő kapcsolatait jelle- zunk a pécsbánya- mezte. telepi és meszes­Az elmúlt két év megráz- telepi asszonyok fel- kódtatásait követve, valamint hívásához, amellyel mindannak eredményeként, egyetértünk és cn- aanif felfedtek és lelepleztek a nek nyomán kezd- személyi kultusszal kapcsolat- jük meg a felada- ban, továbbá a lengyel—szov- tok elvégzését. pi hatalom részéről eszközölt jet kapcsolatokban történt tor­változások befolyására. A demokratikus szabadság­jogok terjedelme a népi Len­gyelországban annál nagyobb lesz, minél nagyobbak a szo­cializmus és a haladás egyesült erői, minél szilárdabban és hajtíhaitatlanabbul állanak po­litikai szövetségeseink — a Lengyel Egyesült Paíasztpárt és a Demokrata Párt — a szo­cializmus talaján. A revizionizmus veszélyét hangsúlyozva, Gomulka kije­lentette, hogy a jelenlegi hely­zetben a párt egysége jelenti a párt erejének legfontosabb fel­tételét. A revízión izmus alá­A munkástanácsok legfonto- aknázza a párt ességét, két­zulásokat, valamint a magyar­országi eseményeket követően pártunk egyes tagjai elvesztet­ték a marxizmus—leninizmus forradalmi Iránytűjét, ami — egyebek között — a Szovjet­unió és a Kommunista Pártja elleni különböző alaptalan tá­madásokban jutott kifejezésre. Pártunknak úgy kell vigyáz­nia a szocialista államok tábo­rának egységére, a kommunis­ta és munkáspártok vezette nemzetközi egységére, mint a szemefényé- re. Különbözhetünk más pár­toktól a magyarországi esemé­nyek értékelésében. Ez azon­ban nem változtatja meg azt a KISS ISTVANN® a városi nőtanács titkára * Követeljük a nuk leáris fegyverek el­tiltását és a lefegy­verzést! A siklósi Faipari Vállalat dolgozói egységesen csatla­kozunk a Béke Vi­lágtanács felhívásá­hoz, az atomfegyver kísérletek eltiltásá­hoz. Tiltakozunk az atom-kísérletek el" len! Ezzel egyidő- ben azonnal szün­tessék meg az atom, hidrogén- és nuk­leáris fegyverek gyártását! A meglévő nu­kleáris fegyvereket» Szovjetunió javas­latai alapján nem­zetközi megegyezés, sei sürgősen sem­misítsék meg. Gyermekeink, nap fényes életéért, va­lamennyiünk s a vi­lág dolgozóinak szebb, boldogabb, békés életéért, a vllágbékéért köve* teljük az atom­fegyverek eltiltását, megsemmisítéséi Dolgozók aláírásai Kihirdették az ítéletet a miskolci ellenforradalmárok bűnügyébén A fővárosi bíróság csütörtö­kön hirdetett ítéletét a mis­munkásmozgalom kolci ellenforradalmárok bűn­ügyében. A bíróság a huszon­egytagú csoport vezetőit halál­ra ítélte. A többi vádlottat — akik között fiatalkorú is van sabb feladatai a következők: a munkások állandó tájékozta­tása a termelés és a termelési költségek fejlődéséről az el­múlt években; részletekbe me­nően ismerni az ipari üzemek termelőképességét, valamint azt, hogy ezt milyen mérték- fejlődés akadálya, ben használták ki; részletek­be menően megvizsgálni az üzemek munkaerőfeleslegét; véleményt nyilvánítani a ter­melésért felelős munkások szakmai képességéről és eré­lyes intézkedéseket hajtani végre a lopás, vesztegetés és más üzemi visszaélések ellen. — életfogytig tartó börtönbün- séget terjeszt a párt politiká- közös nézetet, hogy valameny- tetésseí, illetve 10-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel súj­totta. jának helyességével szemben a párt poraiban és a munkás­osztályban. Lefegyverzi a pár­tot és a munkásosztályt a szo­cializmusért vívott harcban. A revizionizmus a társadalmi A párt nem tűrheti soraiban semmiféle csoport vagy frak­ció létezését, bárhogy nevez­zék is azt. De nemcsak a revizionizmus nyl szocialista ország békéjé­nek és biztonságának meg­mentése érdekében sajnálatos, de elkerülhetetlen szükségesség volt a szovjet hadsereg segít­sége az ellenforradalom leve­résében. Pártunk vállvetve halad az egész világ forradalmi mun­kásmozgalmával. Nincs olyan erő, amely el tudna választani bennünket ettől a mozgalomtol. _______________________ Elutasítunk és továbbra is el fe gyver« le a pártot’ osztály- fogunk utasítani minden oiyan Az ügyész — a halálraítélték kivételével — valamennyi vád­lott esetében súlyosbításért fel­lebbezett. A halálraítéltek ke­gyelmet kértek, a többi vád­lott és védők enyhítésért fel­lebbeztek. A fővárosi bíróság a telléjp- bezéseket elfogadta és az ira­tokat átküldi a Legfelsőbb Bí­rósághoz. Megkezdődtek as angol nukleáris kísérletek A Reuter jelenti: Az angol tás és kezdetét jelén« az an- hadianyaggazdálkodási minisz- colok ötödi. atomkisérletsorp. ellenségével szemben. Ugyan­don adják meg a munkástaná­csoknak a szükséges támoga­tást, a szakszervezeteknek kell megoldaniok. Hogy a munkástanácsok be­tölthessék feladatukat, első­sorban a munkásosztály részét kell alkotniuk társadalmi te­kintetben, másodsorban pedig zervativizmus. A dogmatizmus a marxizmus ellensége, mert akadályokat gördít a marxiz­mus fejlődésének útjába. A dogmatizmus a gondolko­dásmódban, vagyis az ideoló­giai dogmatizmus — a gyakor­latban a cselekvésben szektás­kísérletet, amely a nacionaliz­mus és a revizionizmus bármi­lyen formájával akarja meg­fertőzni ideológiánkat,, vsgy azt megcsontosodott dogma- tizmussal akarja eltorzítani. térdűm szerdán este közölte, hogy a Csendes óceán középső térségében szerdán nagy ma­gasságban megtörtént egy nu­kleáris szerkezet felrobbantása a jelenlegi angol nukleáris kí­sérletek keretében. Ez a bejelentés a nevadai amerikai nukleáris kísérletek előestéjén hangzott él. A szerdai robbantás az ed­digi ismeretek szerint a tize­dik angol nukleáris robban­zatának. Eddig valamennyi kl- sérletsorozatot Ausztráliában, illetve Ausztrália közel. m végezték el. , Tájékozott körök szerint a hivatalos közleményben emlí­tett „nukleáris szerkezet“ egy hidrogénbomba volt. A légierő minisztériumának közlése szerint a bombát egy öt főnyi személyzettel répülő négymotoros „Valiant" lökhaj- tásos bombázó dobta le. szocialistáknak kell lenniök »ággá fajul, ideológiai tekintetben. Ez sem- Gomulka ezután rámutatott: miesetre sem azt jelenti, hogy miiként a múltban, úgy még csak munkások és csak kom- ma is tanúi vagyunk számos munista pártfogók választha- példának arra, hogy elferdítve tók a munkástanácsok tagjai- és helytelenül magyarázzák a va. pártvezetőségnek a 8. plénum X párttagoknak a munkás- után hozott határozatait és dőn- tanácsokkal és feladataikkal téseit, eltúlozzák a negatív Je a Magyar Ura leírt liancia iűpiniszléiiiita j ja^n kormány „mély sajnálkozását fejezte ki" az angol kísérleti atomrobbantások megkezdése miau A Magyar Népköztársaság párizsi követsége május 15-én jegyzéket adott át a francia külügyminisztériumnak, amely A japán külügyminisztérium bsn ismételten tiltakozik az csütörtöki közlese szerint a ja- ellen, hogy a francia hatósá- Pán kormány „mély sajnálko- gok egvre újabb feltételek ki- zását” fejezte ki az angol ki kapcsolatban tanúsított tévé- kény magatartása a munkás­tanácsok fejlődésének legfon­tosabb előfeltételét jelenti lenségeket, gyűlöletes bizal­matlanságot és bírálatot han­goztatnak a kizárólag tagadás­ra alapozva, nem it szólva a szabásával megakadályozzák Franciaországban tartózkodó és hazatérni kívánó fiatalkorú magyar állampolgárok repat­riálását sérleti atomrobbantások meg­kezdése miatt. A külügyminisz­térium megállapította, Japán fenntartja magának a jogot kártalanítást kérni a japán személyeknek okozott bármi­féle kárért. Eddig még nem valósították még azt a tervet, hogy „tilta­kozó hajó” induljon el a Kará­csony-szigetek térségébe, ahol a kísérleti robbantások idője alatt tartózkodnék,

Next

/
Thumbnails
Contents