Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-07 / 105. szám

4 NAPLÓ 1957. MÄJCB T< Hasznos, életrevaló kezdeményezés Hatvankét község, e> majd­nem ugyanennyi alapszervezet irányítása nyugszik a pécsi já­rási intéző bizottság tagjainak ‘vállán. Sok a gond: a falusi kommunisták várják a segítsé­get, az intéző bizottság viszont — néhány függetlenített elv- társ dolgozik — nem juthat el sűrűn mindenhova. — Régóta töprengünk, mit ■lehetne tenni? — mondja Gungl Ferenc elvtárs, — Az úgynevezett „instruktori háló­zat“ fölött a gyakorlat mondott Ítéletet. Az instruktorok ugyan sokat fáradoztak, éjjel, nappal, esőben, sárban kutyagoltak a községekben, de gyakran az alapszervezetek nélkül intéz­kedtek, a túlzott gyámkodás tétlenségre kárhoztatta a kom­munistákat. Ehhez visszatérni, semmi értelme. ‘ A járási Intéző bizottság for májában hasonló szervezet kiépítését határozta el. A nagy kiterjedésű járást, — a köz­lekedés, a pártszervezetek szá­mát és erejét íigyelembevévo ■— tiz körzetre osztja fel. Egy* egy körzet öt-hat-hét községet foglalna magába. Az ott élő tapasztalt, pártiskolát végzett elvtáreak közül megbíznának egyet, esetleg kettőt, hogy fog­lalkozzanak a pártszervezetek­kel a járási intéző bizottság határozatainak megfelelően. Lényeges különbség lesz, hogy mindezt társadalmi munkában végeznék el. Ebből már nyilvánvalóan kö­vetkezik: sem idejűi«, sem mód juk nem nyílik arra, hogy nap­hosszat járják a körzet közsé­geit. Nem szólnak bele a párt- szervezetek dolgaiba, a gyakor­lati munkába — ez mindegyik községben a kommunistákra hárul. A körzetben megbízott elvtárs — nevezzék bárhogy — elvi irányitó lesz egyelőre a propaganda és az agitáció bei­kéiben. Mondjuk valamelyik községben összegyűlnek az in­téző bizottsági elnökök, kom­munista tanácselnökök, esetleg a különböző társadalmi- és tö­megszervezetek vezetői, s meg­beszélik az agitáció főbb tar­talmát; valamilyen ünnep kö­zeledtével a felkészülésről tár-; gyalnak; pártoktatás esetében : Várjuk a munkás» és parasztfiatalokat a mezőgazdasági technikumba «•«timMttnmtaiiiiiiiiiiiimiiipiainnmiimmimnaiii A húszas Kossuth „titka“ — Ezt szívod?! Te Srültl — förmedt rám a barátom, mikor meglátta nálam a hú­szas csojnagólású Kossuthot. — Miért, falán csak nem méreg? — ijedeztim, — Ugyan, — legyintett 6 fölényesen. — Sókkal rosz- szabb. Titokzatos arccal, súgva közölte velem a nagy titkot. — Az eladatlan bolgár et­garettákból csinálják. Arád­ból meg Rhodopeből Nem érzed milyen rossz? Bevallom eddig nem érez­tem. Ezután azonban mindig gyanakodva vettem húszas csomagolású Kossuthot és valóban mintha egy kis mel- lékizt én is éreztem volna. Igaz ugyan, kissé merész elgondolás 24 filléres cigaret­tából 12 fillérest csinálni.-.-. — ...de hát mire nem ké­pes manapság a dohányipar. Ajaj! — mondta a barátom, MHiifiiaaiaiiminaaMatt(tiiiiiiiaiiiuntatattaiiaiaB«iiitMacaMaaatia(iMuua tyályaaáLaiztás el&tt általános iskolát ezévben vég­ző fiúk és lányok, akik kedvet éreznek a mezőgazdasági pá­lyához, növénytermeléshez, ál­lattenyésztéshez, kertészkedés­hez és a munkafogások gyakot - lati elsajátításához testi adott- águk alkalmas. Az iskola 4 éves elméleti és gyakorlati képzés után, érettségivel egyenértékű mezőgazdasági technikusi képesítő oklevelet nyújt az azt eredményesen el­végzőknek. Szocialista mezőgazdaságun­kat az ellenforradalom eléggé megtépázta, s ennek következ­tében bizonyos számú mező- gazdasági szakemberünk pilla­natnyilag elvesztette állását, így iskolánk elmúlt években végzett tanulói közül is né­hány. Ez sokakban talán aggá­lyokat kelt a jövőt illetően. Az aggodalomra azonban semmi ok. Hisz az MSZMP és a kor- Jmány szilárd elhatározása — ez közismert — mezőgazdasá» guknak az eddigi hibáktól mentes további fejlesztése és szocialista átalakítása. Ezt a célt azonban csak tanult mező- gazdasági szakemberek tevé­keny közreműködésével érhet­jük el. S ehhez a feladathoz a jelenleginél több képzett szak­emberre van és lesz szüksége mezőgazdaságun knak. A tanulók színvonalas elmé­leti és gyakorlati kiképzését a korszerűen felszerelt iskola és a hozzátartozó tangazdaság biztosítja. A távollakó tanulók elhelyezését otthonosan beren­dezett, napi ötszöri bőséges ét­kezést biztosító, külön fiú és külön leánydiákotthon szolgál­ja. havi átlagosan 200 forint térítési díj ellenében. Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum Nem beszéltünk össze Beftcze Lász­lóval, a kesztyű­gyár kiküldöttjével, Azóta mély együttérzéssel mégis és , rokonszenvvel nézem „„„Hi mindazokat, akik Kossuth- vásárlás közben aggodalmas­kodó arccal mondják: — De huszonötős legyen\ ám! Lám micsoda kifinomult ízlés! A dohányosokat nem lehet becsapni ilyen ócska fogással. Himmi-hummí va­cak bolgár cigarettát nem hajlandó senki elszívni még Kossuth felírással sem. A legfurcsább i azonban mégis az, hogy a dohánygyár­ban ugyanazon a gépen, ugyanabból az anyagból gyártják a húszas meg a hu­szonötöt Kossuthot is. Van rá eset, hogy a tárolókocsi­ban csomagolásra váró Kos- suthról még nem is tudják, milyen csomagolásba kerül. Valószínű azonban, hogy mindez csak zsongl6rködés,m hiszen a dohányosok érzik nS gettek már erről a különbséget. • problémáról. •— mentünk a belvá­rosi fiúiskolába. 0 azért, hogy elmond­ja a nyolcadikosok­nak ntílyen rrtunka a kesztyűs zabászat — hátha egyik-má­sik gyereknek ked­ve kerekedik és ezt a szakmát választ­ja, én pedig szeret­tem Volna megtud­ni: azok, akik el­hagyják az általá­nos iskolát, hogyan vélekednek a pálya- választásról, tizen­négy éves fejjel mi­lyennek képzelik e! Jövőjüket? A fiúkat nem ér­te váratlanul a kér­dés, osztályfőnökük kel, Kontrohr Tiva­darral sokat beszél­Schindl József ki­jelentette: televíziós mérnök szeretne lenni. Schulz Ká­roly az osztály lég­jobb tanulója ve­gyészmérnöknek készül, s osztályfő­nöke véleménye sze rint képességei erre érdemessé teszik. Üveges Ferenc édes apja szabómester, fia folytatja apja mesterségét. Fórkas Félixnek nincsenek szülei, állami gondo zott, — motorszere­lő akar lenni". — Én nem tanu­lók tovább — nyi­latkozott — _ mire azok, akik tovább­tanulnak, — végez­nek1, addig én „da­gadtra keresem ma­gam”; Rcgőly Zsolt a repülés és a régé­szet között választ. — Édesanyám nem enged repülős­nek — mondta mo ; — t sólyogva — így in- | kább régész leszek, • ehhez is nagy ked- S vem van. Aszalós István az osztály művésze képzőművészeti # is­kolába megy, Schweitzer József zenész lesz. Akad még aki orvos sze­retne lenni, lesz ag- ronómus is, mégis a fiúk nagy része mű szaki pályára ké­szül. A beszélgetés vi­dám volt: s megle­petést okozott a gyerekek határozott állásfoglalása, meg­lepett az, milyen higgadtan, tudato­san választják meg azt a pályát, ame­lyen dolgozni akar­nák, célirányosan választják meg azt a területet, amelyen jövőjüket biztosí­tottnak látják. Papp Eta Szászváron megalakult a földművesszövetkezet Az elmúlt években a Bara­nya megyei földművesszö­vetkezetek jelentős változá­son mentek át. Gazdaságilag és politikailag megerősöd­tek, tevékenységük kiterjedt, s mindezek következtében jelentős helyet foglalnak el a falvak gazdasági életében. Gazdaságos működésük ré­vén többmillió forintot kap­tak a megye szövetkezeti tagjai. Ennek következtében ter­mészetesen fokozódott a föld­művesszövetkezetek iránti érdeklődés, s megérlelődött a szövetkezés gondolata Szász­váron is. Szászváron már 1927-ben fogyasztási és kölcsönös se­gélynyújtási takarékszövet­kezetet alakítottak a gazdák. A felszabadulás után hama­rosan megalakult a földmű-, v es szövetkezet és igyekezett a régi hagyományainak meg­felelően működni. 1951-ben azonban a bányász-települé­seken megszüntették az ön­álló földművesszövetkezete­ket. Ennek következtéber romlott a mezőgazdasági szer számoklcal való ellátottság. Ezért döntöttek úgy ápri­lisban mintegy ISO-an, köz­tük sokan bányászok, hogy megalakítják újra az önálló szászvári földmüvesszövetke- zetet. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy még több mint 100 új belépőre számítanak. Az új szövetkezet vezetőit nagyszabású tervek fogWkoz tátják. Vegyesboltot, ital­boltot, hentesüzletet és TÜ- ZEP-telepet szándékoznak lé tesíteni. Komoly jövedelmet várnak a széna- és termény­felvásárlástól is. A kereskedelmi és mező- gazdasági tevékenység mel­lett, ipari segédüzemeket is — kőbányát, mészégetőt, és homokbányát — szeretnének működtetni Az új szövetke­zet induló kiadásaihoz és ba- ruházásaihoz a MÉSZÖV is segítséget ad. (— s.) **%*%*%*« Az első megyei . . ... tftíH- es HZpjnuuő&zöti UiallUas A Rákóczi úti Tanús Pan- :■ nonius Mú­zeumban most a pécsi és bara­nyai művészek önerejükből, a megyei tanács támogatásával megrendezték első reprezenta­tív kiállításukat; A kiállított anyag méltán vívta ki elragad­tatásunkat. Indokolt tehát, hogy ezúttal is, s ezután egyre szé­lesebb körben ismertessük Ba­ranyának, szükebb hazánknak népművészeti és iparművésze­ti termékeit, s nagyobb távla­tot is nyissunk számára; A kiállított darabok minden­kit meggyőznek arról, hogy az elkészítés munkaigényessége, a művészi kézimunka ezeket a cikkeket nemcsak Magyaror­szágon, de külföldön is ver­senyképesekké teszi; ' Ä népművészet és iparművészet árucikkei az év­százados és évti­zedes sajátos ha­gyományok fel- használásával ké­szülnek. Ami a szemlélőnek rög­tön szembetűnik, az a fafaragásnak nagy kultusza. Bi­zonyos, hogy a Mecsek és az Or- mányság erdőbo­rította tájainak köszönhető ez ősi hagyományokat ápoló művészet. Itt legelsősorban Szalmássy Sándor neve említendő. Egészen egyéni jellegzetes ségű, gyökeresen ma­gyar motívumok­kal dolgozó pécsi művész. Kiállított Szekrénye, dobozai remekművek; A dióspusztai ifjú Kapoli Antal fafa­ragásai, a 74 éves pécsi Kovács Im­re, a tégi pásztor, jelenleg a pécsi Füzes dűlőben gazdálko­dó Zsinkó János, vagy a leg­fiatalabb, 22 éves személyi sokác, a pécsi KISZ tagja, Sarosácz György, ki a matyó és horvát motívumokat művé­szien hangolja össze, mind igen tehetséges, illetve nyugodtan mondhatjuk, a fafaragásnak mind valódi művésze. Külön színt jelent a pécsi Bezdán József remekbe készült inter- ziás kerekasztala, bár a figu­rális kompozíció gyenge olda­la, s ha ezt elhagyná, az alko­tás egésze nyerne vele. A látogatók hosszan állnak meg a terem egyik végében Kóbor Jánosnak, a farostlemez ügyes alkalmazásával készült dolgozószobája előtt is, A ré­gi, ormánysági szökrönyök motívumaival díszített szek­rénye, a polc, az asztalok, és a székek a legnemesebb vonalú magyar bútorokat idézik emlé­kezetünkbe. Külön említést ér­demel az ülőbútor csuhéból fo­nott támla és ülő része. A re­mekművű fonás Novák Mi- hályné, pécsi kőműves mester feleségének alkotása. Stílsze­rűen helyezkedik el az író­asztalon Kiss Mihály agancs­ból faragott tintatartó készle­te, Magyar Ferenc kovácsolt­vas lámpája, Benkéné Várnai Márta lámpaernyőjével. A fal mellett az állványokon, asztal­kákon több, szebbnél-szebb, gazdagváltozatú Benkéné-féle lámpaemyő díszük. Az egyik vitrinben a pécsi Joody Péter hún, avar, népvándorláskori motívumokkal dolgozó csodála­tos ötvösművei, tálai, karpere­céi, nyakékei láthatók rézből és ezüstből; Aztán a porcelán, kerámia! Nagy és gazdag múltra vissza­tekintő művészet ez Pécsett! Az enemű alkotások közül messze kiemelkedik a Kalota- szegről ideszármazott pécsi Sinkó András művészete. Tá­lai, figurái igazi remekművek. (Megemlítjük, hogy Sinkónak egy 4nőst is kiállított állatfigu­rája Párizsban első díjat nyert, de ugyanezt a szobrot Pesten kizsürizték); Sinkóhoz sokat- ígérően felzárkózik az Iparmű­vészeti Főiskolát tavaly vég­zett fiatal Fekete János. Kiállí­tott galambja, csikói tökéletes alkotások. Igen figyelemremél­tó Török János „Éneklő fiú” és „Szüretelő leány” című szobra. Szép és ötletes Avar Ödön ko­vácsoltvas gyertyatartója. A adnak a népviseletbe öltözte­tett bogádi és hosszúhetényi játékbabák. Külön szó t érdemelnek a = népművészeti termékek. Hisszük, hogy a ró­zsafai, csányosz ói magyar, a felsőszentmártoni horvát, az alsőszentmártoni sokác szőtte­sek hírben és értékben hama­rosan fel fognak sorakozni a nyugaton igen kedvelt sárközi, paszabi és palóc szőttesek, az óbányai, mohácsi, siklósi faze­kasáruk, a főként Svájcban kedvelt mezőtúri dísztárgyak, cserepek, a Kaposvárott készü­lő, s különösen Törökországban Egyiptomban és Angliában nagy keresetnek örvendő sár­közi fazekasáruk, habánmintá- jú vázák, étkészletek mellé, s a hidasi, kissé román színhatású székely gyapjúszőnyeget, mi­ként a békéscsabai torontáli hagyományú szőnyeget Dél- Afrikától Kanadáig szintén a világ minden részébe fogják majd szállítani. — Kár, hogy a kiállításon nem láthatók a csángó, egyházaskozárí, szárá- szi, szálán varrott színes hím­zések. Eddig csak fehér hímzése volt Baranyának. A csángók­kal megyénk népművészet te­rén nagy értékkel gyarapodott. A csángó színes hímzések — a híres kalocsakömyéki hímzé­sekkel könnyedén felveszik a versenyt — különösen alkal­masak volnának blúzokra. A fafaragás kiváló eredmé­nyeit Pécsett tovább kellene ápolni és fejleszteni. Minden­képpen sürgős cselekvésre vol­na szükség. Ezek az öreg mű­vészek bizonyosan szívesen át­adnák tudásukat, ha például az Uttörőhaz meghívná őket egy De ez a kiállítás is nemcsu- pán 14 napot érdemelne. El kellene Időzni ide többek kö­zött az iskolák tanulóit is. Az esztétikai nevelés ügye a lá­togatással nagyot lendülne. Ennyi érték láttán felmerül bennünk a kérdés: miért hagy­ták ezeket ennyi ideig — hogy így fejezzük ki magunkat — parlagon heverni? Ha építet­tek Mezőkövesden Matyó Há­zat, a Kisjarikó Bori Emlék­házat, (amelyet a világhírű matyó népművészről neveztek el), Tápán Gyékényházat, De­esen Sánkörf Népművészeti Házat, Mezőtúron Fazekashá­zat, Szécsényben Palócházat, miért ne lehetne Pécsett egy Baranyai Ipar- és Népművészeti Ház is? Az említett népművészeti há­zaknak igen sok a külföldi látoga­tója, nagy a for­galmuk, s nem­csak népi demok­ratikus; de a ka­pitalista országok is állandóan kér­nek tőlük ismer­tető anyaigot. Igen elkelne Pécsett is egy ilyen Ház, an­nál is inkább, mert Pécs a ba­ranyai tájak, szí­nek, lelkű letek öt­vözete, s váro­sunk súlyának, nagyságának meg­felelően is egy szép és értékes látnivalóval gya­rapodna. Szükség van erre azért is, mert a magyar népművészet és iparművészeti ter­mékek és alkotá­sok iránt bel» ét» külföldön egyaránt egyre fo­kozódik az érdeklődés, s ezt az igényt ki kell, s minél job­ban ki kell elégíteni. Örömmel állapíthatjuk ===== meg, hogy n népművészet és iparművészet jelentőségét átérezve a me­gyei tanács máris egy eléggé megfelelő helyiséget biztosí­tott egy üzlet céljára. A Szé­chenyi tér délnyugati sarkán, a megyei tanács épületének földszintjén lenne az az üzlet. ahol méltó keretek között mu­tatnák be ezeket a művészi és hasznos baranyai termékeket, alkotásokat. Dr. Harcos Ottó kiállításnak pedig kedves színt szakkör vezetésére, Benkéné Várnai Márta lámpacrny ókészí tó i az anyag fontosabb részeit vi­tatják meg. Ily módon az in­téző bizottságok jelentős segít­séget kapnának s ennek alap- ■ ján sajátos helyzetüknek meg- ; felelően önállóan dolgoz­nak. Egyelőre ez a terv, amelyik a későbbiekben1 bizonyára bő­vül majd. — Sok más előnye mellett* ezzel a szervezettel közvetle- . nebb és hathatósabb lesz az . alapszervezetek irányitása, elvi , és gyakorlati támogatása. A vé- . lemények, tapasztalatok kicse- ; rélése is előbbre viszi a párt- ’ munkát, azonkívül a tenniva- ; lók végrehajtásába sok elv- . társ kapcsolódik bele. i Hasznos és életrevaló kezde- . ményezés, mert szinte vala- : mennyi pártszervezetben éppen . az említett területen marad- . tunk el a legjobban. Kiván- . csian várjuk az első lépéseket, ! az első eredményeket. A napokban töltik ki to- ; vábbtanulásra jelentke­zési lapjukat az általános isko­lát ezévben elvégző, továbbta­nulni szándékozó fiatalok. Nagy gond á pályaválasztás 1 gondja nemcsak a 14 éves gyermek, de a szülő számára is. Hívatásérzet, érdeklődési • Irány, anyagi helyzet, felvételi lehetőségek ismerete és még ■ ;sok más szempont ez, amelyek [alapos, hosszas mérlegelése Jután dönt a család a gyermek ! továbbtanulásának mikéntjét [illetően. j E problémák megoldásához [kíván segítséget adni a Szent- [lőrinci Mezőgazdasági Techni­kum mind a továbbtanulni [szándékozó fiataloknak, mind [szüleiknek. I Ebbe az Iskolába felvételre [jelentkezhetnek mindazok az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents