Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

1951. MÁJUS 5. NAPLÓ 7 TUDOMÁNY - TECHNIKA ... hogy legújabb statiszti­kai adatok szerint az Egye­sült Államokban nem keve­sebb, mint ötezer olyan „saj­tóügynökség’’ működik, ame­lyeknek jó része elsősorban a zsarolásra alkalmas csalá­di és közéleti botrányok ki- bányászásával foglalkozik. Ezek a zsaroló hírügynöksé­gek ún. „revolverlapok" évente több száz millió dollárt zsebelnek be az által, hogy tetemes summáért elállnak egyes értesüléseik közlésétől. ... hogy Jerome Lejeune és Raymond Turpin professzorok a francia tudományos akadé­mián tartott előadásukban meg állapították, hogy fiatal házas- társaknál nagyobb a valószí­nűség a fiú-utódokra, mint az Idősebbeknél. A két tudós igen részletes kutatómunkát végzett az Egyesült Áliamckban 1946— 54 közötti időben bejegyzett 20 millió születés adatainak fel- használásával. A statisztikából kiderül, hogy a fiúgyermekek születési száma arányosan csők ken a szülők korának emelke­désével. i i. hogy az északszerbiai Obrenovác város közelében egy kút ásása közben római időkből való családi sírboltra bukkantak. Szakértők meg­állapítása szerint a sírbolt a IV. században épült. A bolt Íves sírboltban három felnőt és több gyermek csontvázé találták meg, hogy Ugo Marettá olasz fró nem mindennapi verseny­ből került ki győztesen. Egy 306 ezer leütéses, tehát körül­belül 200 oldalas detektívre- gényt 6 naip 23 óra és 35 perc alatt írt meg. A verseny haitár ideje 7 nap volt. Megnehezí tette a versenyt, hogy a regén egyes szereplői és körülménye előre meg voltak adva, így pél diául: egy futó meztelen nő, eg kicserélt hulla, titkos földalatti búvóhely, 7 különböző gyilkos- sági mód, egy macska, eilopo kulcs-csomó, stb. Moretti fél­millió lírát nyert a versenyen — de nem valószínű, hogy el­nyerte az irodalom múzsájá­nak tetszését. 8..hogy Londonban a go hívei pályázatot rendeztek golf játék legszabatosabb me határozására. Az alábbi mei határozás nyerte el a díja „A golf olyan játék, amely nél egy néhány centiméte átmérőjű gömböt egy sok ki­lométer átmérőjű gömbre helyeznek, s a kisebbik göm­böt úgy kell eltalálni, hogy közben ne érintsék a na­gyabbikat. .FRANK LLOYD WRIGHT chikágói építész most keres az USA-ban tőkét elképesztő el­gondolásához: egy mérföld 1600 méter) magas felhőkar­coló építéséhez. Wright ismert építész az USA-ban, nem egy felhőkarcolót épített már, s comoly embernek ismerik, dégis sajtókonferencián, ami­sor először jelentette be szán­dékát, az újságírók megkérdez, ték: — Bizonyára viccel, Wright úr? Az építész válasz helyett előszedte tervrajzait és bemu­tatta papírra vetett, és részle­tesen kidolgozott elgondolását. A tervrajzról egy háromlábú, fantasztikus épületváz meredt az újságírók szeme elé. Még elgondolni is szédítő: egy épü­let, amiben öt Eiffél-tornyot egymás hegyébe lehetne rak­ni, és a világ eddigi legna­gyobb felhőkarcolójából, az Empire States Building-ből is legalább hat beleférne! Az épí­tész szerint házikója 130.000 lakost fogadhat be majd, de állandó lakossága is mintegy 80 000 körül lesz. ■ Az építész bizo­nyos abban, hogy ha nem sikerül is összeszednie az épí­téshez szükséges százmillió dollár tőkét egy-két éven belül, hát fél és há­romnegyed mérföld magas felhőkarco­lókra bizonyosan ta Iái tőkés vállalko­zót. Kijelentette, hogy tervezett acél­kolosszusa egy atom bomba légnyomásá­nak is ellenáll, sok­kal inkább, mint bármelyik eddig épített, jóval kisebb felhőkarcoló. EGY BAJA VAN csak ennek az el­gondolásnak, terve­zője Wright építész ma 83 éves, s még a korlátlan lehető­ségek hazájában is kevéssé hi­hető, hogy lesz ideje nemcsak a százmillió dollárnyi tőkét összeszedni, hanem föl is épí­teni háromlábú szömyépületét. Borotváló atom! Az angolok talál­ták fel s az első pá­ciensek igen kedve­zően nyilatkoztak felőle. Az atomkéz borotvát tart és tá­volból is olyan fi­nom mozdulatokra „ingerelhető", hogy képes bárkit meg- borotválni. Az ilyen, finom moz­dulatokra is képes karokat előSzör az at omku tatásoknál használták fel, aho védőfal mögül kel­lett dolgozni. De fejlődik a technika s ami jó volt vegyszerek és atom sugárzással „fertő zott“ anyagokat ta talmaző dobozok felnyitására, az m már alkalmas boro válkozásra is. Talán már nincs • messze az idő, amiko „atomborbélyok’* szőrtelenítik a fér Karcokat. Hasznosítják a jéghegyeket? Egy amerikai terv érdekes módon akarja hasznosítani a jéghegyek óriási víztömegét. Ismeretes, hogy Dél-Amerika sok vidéke meglehetősen sze­gény ivóvízben. Hogy bizto­sítsák a szükséges ivóvizet és öntözéssel termékenyebbé tegyenek nagyobb vidékeket, felmerült az a terv, hogy a Déli-sarkról leszakadó óriási jéghegyeket vontatóhajók se­gítségével a vízben szűköl­ködő délamerikai kikötők kö­zelébe vigyék, és különleges úszó víztartályokban elol­vasszák. Egy-egy hatalmas jéghegy hónapokra biztosít­hatná a tiszta ivóvizet, hisz a sarkvidék területén keletkező jéghegyek nem tartalmaznak semmilyen fertőző anyagot, vagy szennyet. A felolvasz­tott jéghegyek ezenfelül bő­séges öntözővízzel láthatnák el a száraz délamerikai pusz­taságokat is. Az első sztratoszféra-u<azó Albina egy kis fehér kutyus. Nemrégen nagy érdeklődés középpontja volt. Albina ugyan is elsőnek látogatott el a sztra­toszférába egy szovjet rakéta b elsejében. A rakéta 110 kilo­méter magasra vitte magával utasát, ebben a különös védő­öltözetben. Albina szerencsése n visszatért távoli útjáról s azóta vidám ugatással adja tudtára 12 kutyatársának: ne féljenek, nem is olyan kellemetlen a sztratoszféra-utazás. A RÖPÜLŐ VAQON \^Az ősember nyomdokain! így nevezték el a külföldi sajtótudósítók ezt az óriás he­likoptert, amikor először megl átták a Moszkva melletti, tu- sinói repülőtéren. A JAK—24 képes háromezer méter ma­gasba magával vinni 4 tonna terhet, mely jelaniég „világ­rekordnak“ számít. De ki'tudja meddig? Dé1-Spanyolországban gazdag kőolajlelőhelyeket találtak Az elmúlt évek, során Spa­nyolországban nagyarányú ku­tatásokat végeztek kőolaj után, főként, az ország északi részén, a Pireneusok lábánáL Ezek a kutatások nem vezet­tek eredményre, s el is hall­gattak velük. Most váratlanul érkezett az a hír, hogy An­dalúzia északi részében, Jean megyében a Sierra Moréna és a Sierra Nevada közötti vö' gyekben, alig háromszáz mé­ter mélységben a föld színe alatt, igen gazdag kőolajlelő helyre bukkantak. 2000 éves csontváz Egy nemzetközi antropoló­giai expedíció Libanonban neandervölgyi ember maradvá­nyaira bukkant. Megállapítot­ták, hogy a csontváz legfel­jebb 2000 esztendős lehet. A tudományos expedíció egyes tagjai viszont azt állítják hogy ez az ember körülbelül 15.000 évvel ezelőtt élt. A neander­völgyi csontváz korának meg­állapításához a tudósok a leg­korszerűbb módszereket hasz­nálják. Ugyanezen a helyen a tudósok igen sok tárgyat is találtak, amelyeket az ősembe­rek mindennapi életükben használtak. A libanoni felfede­zés felkeltette az egész világ antropológusainak érdeklődé­sét, akik közül egyesek kije­lentették, hogy ez a felfedezés jelentős revíziót követel a neandervölgyi emberekre vo­natkozó tudomány terén. A krími ősember Az antropológusok és efiloló­gusok V. Nemzetközi kongresz- szusán dr G. F. Doboc szovjet tudós közölte az egybegyűltek­kel, hogy a krimi félsziget egyik barlangjában rábukkan­tak egy — mintegy 30.000— 60.000 évvel ezelőtt élt —• gyermek csontvázára. A gyer­mek másfél éves és a homo sapiens (gondolkodó ember) egyik korai fajtájához tartoz­hatott. ORSI FERENC: Négyen a jégen Ifjúsági regény ni. Elsősorban a kisvasutat használhatta fel az érté­kek kiszállítására. Azután a tanyán lévő négy fogatot. Csak ezek után számított az esetleg érkező teher­autókra. A négy fogat egyikét kérte el Bérezi apó a vadász­ház értékesebb felszerelésének mentésére. De mielőtt ezeket a holmikat kocsira rakták volna, a vadak me­nekülését kellett biztosítaniok. Ekkor nyergelték meg a lovakat az egyetlen nyereggel és pokróccal. Mire a többi kocsis befogott, ők már messze bent jártak az erdőben. Félóra múlva — addigra kivilágosodott — már fü­tyülve robogott ki a kismozdony, hogy összeggyűjtse a vonalon szétszórt, berakáshoz előkészített kocsikat. Ezalatt odabent leszerelték az összes értékes gépet, megrakták a három fogatot, felültették rá az asszo­nyokat és a kisgyerekeket, utánuk kötötték a tehene­ket és Bacsó Laci vezetésével elindították a gát felé. Az üzemegységvezető pedig ismét telefonált: — A földutak fagyosak, délig biztonságosan jár­hatók teherautókkal. A Pap-erdő sarkánál, a gátői*- háznál várja a teherautókat a fiam. Onnan ő mutatja az utat idáig. Csak ezen az úton jöhetnek be a kocsik, hogy a kifelé tartó járműveket ne akadályozzák. Hogy hány kocsi kell? Négy darab. Igen, négy darab háromtonnás... A gátőrháznál! Bacsó Laci büszkén ült az első kocsi bakján. Ő volt az egyetlen a kis karavánból, aki nem érezte magát menekülőnek. A többiek mind ott maradnak a gáton 8 ÖRSI FERENC: NÉGYEN A JÉGÉN túl. Tovább mennek a közeli falvakba, de ő visszajön. Mégpedig mint a gépkocsik irányítója, mint valami felmentő sereg vezetője. Alig várta, hogy kiérjenek a gátra és indulhasson vissza. Ügy elmerengett gondolataiban, hogy anyja szavát sem hallotta. Bacsóné a kocsiderékba gyömöszölt ágyneműs bugy­rokon kuporgott. — Laci! Laci! — rázta meg nagyobbik fia vállát — Hol az öcsi? Laci felállt a rázódó szekéren, végignézte a kocsi­kat, a biztonság kedvéért el is kurjantotta magát: — Karcsiii! Bújj elő! De nem jött válasz. Csak az utolsó kocsin riadt fel egy asszony, özvegy Berdéné. Ijedten kutatta szemé­vel a három fogatot. — Pali! Berde Pali! — kiáltotta fiát keresve. Eddig azt hitte, hogy Bacsóék szekerén van, hisz a vele egy­korú Karcsival testi-lelki jóbarátok voltak. Most, hogy Karcsit keresik, most jutott eszébe a fia, aki a rako­dás után azt mondta, hogy Karcsival ül egy szekérre, — Hol vannak a gyerekek?! — esett kétségbe a két anya, de a kocsin ülők megnyugtatták őket: — Biztosan a kisvasúton jönnek ki, Tudják milye­nek a gyerekek! A három szekér már kiért a gátra, amikor hosszú sípolással elindult a kisvasúti szerelvény. Az emberek egyrésze szintén felkapaszkodott a lórékra. Csak a négy teherautót váró rakodók maradtak az épületek között. Amíg a kocsik megérkeztek, előkészítették az elszállításra szánt holmit, A többit pedig felrakták a padlásokra. A fűrészüzemnél álló famáglyákat ácskapcsokkal összeerősítették és lánccal, kötéllel cövekekhez vagy fatörzsekhez rögzítették, hogy az áradó víz el ne so­dorja. ÖRSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN 9 Az idő eközben gyorsan telt. A nap áttört a ködön és a földhátak délre néző oldalán meglazította a kővé- fagyott földet. A szürke keréknyomok csillogni és süp­pedni kezdtek. Jól sejtette ezt Bacsó, amikor Laci fiának magyarázta, hogy merre irányítsa a teherautó­kat. A Pap-erdő sarkától a Remeteszállásig magas fák között vezetett az út. A fák elfogták a napfényt és a földút, ha döcögött is, járható volt. Az autók azonban nem jöttek. Lassan már delet mutattak az órák és az emberek türelme együtt fo­gyott a meneküléshez rendelkezésre álló idővel. Bacsó mérgesen forgatta a telefon csengetőjét. Végre jelentkezett a gátőrház. — Kérem az Árvízvédelmi Bizottságot! — De a vo­nal másik végéről felesége hangját hallotta. — Péter! Hol van Karcsi? Már kiért a kisvasúti szerelvény és sehol nem találom! — Miért engedted el magad mellől? — vált még haragosabbá Bacsó. — A Berde Pali sincs meg — sírt tovább az asz- szony — biztosan együtt maradtak le, —- A vonaton sean voltak? — ijedt meg Bacsó, •— Most néztük át az összes kocsit. .— Meglesznek! De amit kaphak, azt nem köszönik meg — fogadkozott az erdész. — Küldd a telefonhoz Lacit! *— Itt van! •— adta át a kagylót nagyobbik fiának Bacsóné. — Laci, sürgesd meg a teherautókat! — parancsolta az apja. — Mondd meg, hogy íttragadunk, ha azonnal nem jönnek. — Igenis, megsürgetem! — katonáskodott a fiú és ahogy apja letette a kagylót, azonnal csöngette az Ár- vízvédelmi Bizottságot, IFdyUtíuk.) j Másfél kilométer magas felhőkarcoló ■tf.aMotta.-e.?

Next

/
Thumbnails
Contents