Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-25 / 121. szám

ttST MÁJUS SS

NAPLÓ

3

Véget ért az országos porvédelmi ankét

Vízzel, vízköddel, szilikó-busszal, szanatóriummal a szilikózisveszély ellen

A bányászati porvéd elemmel kapcsolatos országos ankétot a csütörtöki komlói tanácskozás után pénteken Pécsett folytatták. A szén-, érc-, uránérc- és ásványbányák, továbbá az érdekelt minisztériumok, a SZOT és a tudományos intézetek, orvosok előtt ez alkalommal Kavrán István, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vehetője tartott bevezető előadást, amelyben ismertette a porképződés következtében fellépő szilikózisveszély nemzetközi és hazai helyzetét. Elmondotta, hogy a szilikózis elleni védekezésre világszerte többet költenek jelenleg, mint az ösz- szes többi ipari ártalmak elkerülésére, és a halálozás még így is két-háramszoros a balesetekből adódó halálozásoknak. Az SZTK pécsi intézete 3034 nyugdíjas szilikózis-beteget tart jelenleg nyilván.

Ezt követően dr. Ember Kálmán, a Bányaműszaki Főfelügyelőség helyettes vezetője, maj<! dr. Kun László, a főfelügyelőség kerületi főmérnöke tartott a szilikózis elleni védekezéssel kapcsolatos előadást

Tamási István, a Pécsi Szénbányászat! Tröszt főmérnöke a rendszeres tüdőszűrés szükségességét hangoztatta és kérte, hogy országos szinten szervezzenek ezzel kapcsolatos orvosi részleget A megismétlődő szűrések eredményéről vezessenek kartonokat, hogy azok igény- bevételével szükség szerint változtathassanak a bányászok beosztásán. Erre a célra a tröszt részéről felajánlott 211 ezer forint értékű, jelenleg kihasználatlan orvosi műszert,

jelentette, hogy ez évben elkészül és elindul országjáró útjára a szilikó-busz, amely ai bányászok szűrővizsgálatát f végzi majd. Ugyancsak készül a szilikózis elleni küzdelem központi épülete, amelynek felszerelése megvan, csak az építkezés befejezéséhez kellene még 300 000 forint amelynek megszerzéséhez az ankét résztvevőinek segítségét kérte. Dr. Sank László, a sikondai bányász éjjeli szanatórium vezetője viszont arról adott számot, hogy július 1-től állandó fekvőágyas részlege is lesz a szanatóriumnak, ahol szilikózis betegek megfigyelésével, gyógyításával foglalkoznak majd.

Igaz Sándor

közte egy nagyértékű, speciális röntgengépet. A tröszt szilikózis elleni műszaki védekezéséről szólva elmondotta, hogy a vizesfúrás alkalmazhatóságához eddig csaknem öt kilométer hosszú bányabeli vízvezetéket építettek ki, 200 vizesen fúró kalapácsot szereztek be és 12 fejtésben megteremtették a permetezése« fejtésművelés lehetőségét További feladatként a vízvezetékhálózat növelését, a víz- és 6Űrítettlevegő ellátottság fokozását említette.

Szepeshegyi István Komló,

Kossuth-bányai főmérnök javaslatot tett, hogy a vizesen fúrást és a vízvezeték kiépítését a szintesművelésű bányákban tegyék kötelezővé, a pormérést a gázméréshez hasonlóan oldják meg, a bányászok mellkas átvilágítása évenkint történjen meg és fokozott gondot fordítsanak a robbantásnál és rakodásnál keletkező porképződés csökkentésére is.

Pollner Jenő, a bányászati i1 minisztérium ércbányászati. I igazgatóságának képviseleté-.) Meglátogattuk az tettessék, ben a népi demokratikus or- alsómocsoládi út- Hogy mennyire szágok és a Szovjetunió rész-.1 törő-zenekart. Nagy helyes volt az elvételével tartott legutóbbi por- i munkában találtuk gondolásuk, elég védelmi értekezletről számolt 5 őket, éppen próbál- csak annyit megem be és egyben bejelentette itak. Az iskola zene- lítenl, hogy a zenehogy a Szovjetunió itt feiaján-< ^ tevaly hajlítha. .. . , ... ... , ^.(ikította meg Lázár táti an szorgalomlotta a bányáiban jól bevált tanácselnök mai vészelték át a

víz-ködképző, permetezőkészü-i és Darabos Lajos az kezdeti _ nehézsége- léfkek, szűrős respirátorok, le-1 • általános iskola két. Réder András

vegőtisztítók és különböző por- í Igazgatója. Az a cél zeneszakértő fáradvezette okét, hogy hatatlan munkája

fogóbészülákek tervdofcumen-£a fíatalokkal meg. eredményeképpen

tációjánafe átadását Javasolta kedveltessék, a ze- már odáig jutottak, ezek hazai kipróbálását Jnét és a fúvós hang- hogy nemcsak gyér

Nagy érdeklődéssel fogadták szereket. Céljuk mektánsaik, hanem

volt még az is, hogy már a felnőttek

a falu népe ajkán szórakoztatását is

éló népdalokat fel- képesek biztosítani,

karolják, megsze- A legutóbbi zeTegyük széppé uáuwutlcat!

Nagyon szeretem szülővárosomat. Azt szeretném, ha a legjobban ápolt, gondozott város lenne. Bizonyára mások is így akarják. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a papírgyűjtőket kivétel nélkül mindenki igénybe vegye és ne a járdára szemeteljen.

Azért öröm is éri az embert. Egy-két utcában bátor kísérletezéseket láttam. Ezt tapasztaltam a Mártírok útján is, ahol néhány ház előtt már elültették a virágokat. Szemet gyönyörködtető látvány lenne, ha másutt is ezt tennék. Erre meg van a mód és a lehetőség. A városunkban üdülő dolgozók emlékként vinnék magukkal azt, amit itt tapasztaltak és hasznosítanák is. Az sem kis dolog, hogy gyermekeinkben méginkább kifejlődne a szép iránti szeretet.

SANTAVY ACOSTONNE Siklósi út 0,

| Nyílt levél

| Távolítsák e! az ellenforradalmárokat Újpetréről!

az ankét résztvevői az egészségügyi minisztérium nevében szóló dr. Bonta Jánost aki befycctndutapia készülnek AUámeuoláden is

neoktatás alkalmából a fiatalok nagy örömmel vették tudomásul azt a megbízatást, hogy a gyermeknapon ők biztosítják a zenét A nyolctagú zenekar tagjain kívül a többi iskolás is szorgalmasan készül a gyermeknapra. Bízunk abban, hogy a többi iskolák tanulói sem maradnák le az alsó- mocsoládiák mögött: méltóképpen készülnek ők is a gyermeknapra.

Vajda József

([ Az űjpetrel MSZMP-szerve- ' zet január óta eredménytelenül követeli az ellenforradalom helyi vezérelnek. Csizy Kálmán iskolaigazgatónak és Rónaky l Károly postamesternek a leli váltását. Csizy Kálmán a helyi „munkástanács” szervezője és szellemi irányítója volt. „Nemzetőreit” azokból toborozta, akik vörös csillagokat és kom- * | munlstákat vertek, ügyük je- Jllenleg a bíróság előtt van. A „munkástanács” az ő irányításával fogalmazta meg azt a követelés-listát, amelyen többek között a szovjet csapatok azonnali kivonása, az ENSZ- csapatok behívása, Mlndszenty szabadonbocsátása, stb. szerepelt. Amikor a pártszervezet hivatalosan is módot nyújtott neki. magatartásának tisztázására (április 10-én) fölényesen kijelentette, hogy hasonló körülmények között ugyanezt tenné. Május 9-én, a hivatalosan is megindult fegyelmi eljárás után felelősségre vonta Fajnár Józsefné tanácselnököt, hogy miért támadja őt.

Rónaky kellő időben elhelyezett rémhíreivel, mint .Jólértesült” segítette az ellenforradalmat. (0 Is tagja volt a „munkástanács”-nak). November 9—10-én, felhasználva az áramszünetet, azt terjesztette, hogy Kádár János lemondott, „mert belátta tévedését”, s felszólította a szovjet csapatokat Magyarország elhagyására, és az ENSZ-csapatok bevonulását kérte. Hozzátette: a kivonuló oroszok fosztogatják Pécset!

Valószínű, hogy mindkettőjüknek mentőangyalai vannak illetékes szerveknél. Pártszervezetünk nem akart hitelt adni azoknak a faluban elterjedt

híreknek, hogy a fegyelmi in« tézésével megbízott Nagy Béla villányi igazgató, közeli kap* csolatban van Cslzyvel, ameny* nyiben felesége Csizy falubelije a Felvidékről. Viszont tény, hogy április 12-ről I3-ra virradóra Csizynél éjszakázott Szabó József, a járási művelődési csoport vezetője. Ugyancsak nem alaptalanul mondhatja Rónaky, hogy vele kapcsolatban a pártszervezet fordulhat bárhová, úgy sem lesz eredménye. A huzavona mindenesetre ezt igazolja. Sőt a fővezérek bántatlansága felháborítja az „egyszerű résztvevőket” is. Május 12-én Bozó Pál, az egyik „nemzetőr” megtámadta Szitás Jánost, aki a május 3-i tárgyaláson ellene vallott, s közben így fenyegefőd- zött: „Még mi is leszünk felül, ha 8 évre ítélnek is bennünket, marad még a faluban, aki elintéz benneteket!”

Az októberi napokban az ellenforradalom 24 órán belül leváltotta a tanácsot, véresre verte, vagy elkergette a kiemelkedő kommunistákat, beverte ablakaikat, leverte a címereket. A proletárdiktatúra pedig képtelen öt hónap alatt ezeket az embereket vezető állásukból eltávolítani. A művelődési osztály, a posta és a rendőrség Illetékesei — ba a „forradalmi szerv” kitüntető szerepét be akarják tölteni —• cselekedjenek csflrés-csavarás nélkül; nehogy a kommunisták direkt-akelőjára legyen szükség a szocialista falu érdekében.

AZ ÜJPETREI MSZMP- SZERVEZET.

Ne higgyük, hogy ez eBtanség abbahagyta, vagy leszámolt ezzel a szándékával. Tanult és minden hájjal megkért banditákkal van dolgunk. Gondoljunk az októbert mégelőző eseményeikre. Először Rákosira vetették magukat, s utána mások következtek. A támadás kiszélesítése után az egész pártot célbavet- ték. így érett be október és vált lehetségessé az ellenforradalmi fegyveres felkelés. Most már neon érdekes Rákosiról beszólni, az ellenség majd keres más valakit magának.' Addig kísérletezik, míg megtalálja a gyenge pontokat, s a gyenge embereket. Árgus szemekkel fogja nézni a szavak és a tettek ellentmondását, előveszi a hiányosságokat, a fogyatékosságokat, 6 az elkövetett hibákat, még akkor is, ha e hiányosságok, fogyatékosságok a fejlődés, a felféléívelés alakjaiként keletkeztek.

Számunkra az a nagy kérdés: felismerjük-e ezt megfejelő időben. Ha igen, eredménytelenné tehetjük, de ha elmulasztjuk, sok zavart kelthet. Nagy szerencsénk, hogy mii is gazdag tapasztalatokkal tendelkezünk és megerősödtünk. Az utóbbi hetekben a pártvezetés, ennek folyományaként a párt tagjai elég felkészültek voltak. A párt és a mozgalom erénye a nehéz időben az volt, hogy rögtön reagáltunk minden jelzésre és ellentámadásba lendültünk. Ilyen ellentámadás volt, a „sztálinista", .jrákosista" jelet 5 Leverése. Amikor ez ellenéé,, feldobta a „MUK"-ot, rögtön harcbaszálltunk. Ez a jelszó egyébként valósággal mozgósította a párt tagjait és a becsületes pártonkívüldeket is. Még az ellenséget is megleptük vele, amilyen keményen és határozottan visszavágtunk. De nemcsak az ellenség hírverésére kell nagyon felfigyelnünk. Ugyanolyan figyelmet kell szentelni a tömegekre, hogyan reagálnak az ilyen hír- verésekre. Helyesen ismerjük-e fel a saját erőinket, ismerjük-e eléggé, ki van velünk és milyen mély már a tömegek bizalma a párt és a kormány iránt.

Ezen a téren még sok a

hiányosság, a fogyatékosság. Elhanyagoljuk azt a tényezőt, hogy az elmúlt 12 év nevelését, hatását, eredményét helyesen vegyük számba. Emlékezünk arra az időre, amikor

Október után, október ellen

Irta: Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára

VI. a 12 év eredményeinek hatását nem lehet kitörölni

a párt ideiglenes intéző bizottsága azt mondotta kádereinknek, pártmunkásainknak, hogy a nép hangulata sokkal jobb, mint a káderek jelzései. A jelentések nagyon pesszimisták voltak, még akkor is, amikor a párt már tízezreket tudott mozgósítani így voltunk a csepeli és a március 29-i magybudapesti gyűlésekkel is. Még mindig a decembert, januári időkben élitek. A tömegek újból megtanították ezeket a kádereket, hogy lehet helyesen felmérni és megítélni a hangulatot, hogyan lehet számbavenni taktikailag a frontot. Nagyon fontos ezeket tudnunk, mert bármilyen tervről van sző, ezek ismeretében helyesen tudunk feüiké- szülmd és mozgósítani.

Volt idő, amiíkor.a kádereink nem ismerték fel eléggé, hogy a tömegek kiábrándultak az ellenség hamis jelszavaiból. Nem vették észre, hogy a párt elméleti, politikai és szervezeti munkája beérett Már januáafban voltak komoly figyelmeztető jelek arra. hogy a vezetés jobban, bátrabban támaszkodhat az akiiről jövő kezdeményezésekre, a tömegek agitációjára. Mondjuk meg őszintén, sokain lebecsülték párttagjaink tízezreit, s a pártonkívüliek százezreit, akik pedig kemény harcban álltak az eUenforradalommad és nem is sikertelenül. Ezért estek sokan bele abba a hibába, hogy lebecsülték azokat, akik rendelkezésire'álltak és várták a párt mozgósító szavát és parancsát. Sokakban élt a kishitűség, gyávaság, s ehhez a magatartásukhoz mérték a dolgozókat. Nem ismerték fel a dolgozó tömegek gyors magá- hoztérését és nem is bíztak benne. Idő- és tempóveszteséget szenvedtünk emiatt. Beigazolódott, hogy nem lehet a 12 év hatását, nyomait kiradírozni a tömegek hangulatából

mint ahogy nem tudta megaka- hogy leszámoljunk az eJlen- dályoznd vagy hátráltatni, farradaimi banditákkal,

A különös emberek

Harc a bizalom visszahóditásáért

A párt felső vezetése helyesen körvonalazta az elméleti és politikai feladatokat, általában helyesen értékeibe az ellenforradalom fegyveres felkelésének döntő okait. Ez óriási segítséget jelentett a pántnak és a párt tagjainak. Az első pártnyilatkozat, amely decemberben jelent meg, a pártmunkásokat. a párt tagjait, és a pártonkívüli szimpatizánsokat felfegyverezte. Meg kell mondani azt is. hogy abban a zűrzavaros időben a legnagyobb erénye a pártvezetésnek és a pártmunkásoknak az állhatatosság és a kitartás volt a hozott határozat mellett. Nem engedtünk nézetünkből és a való igazságból, pedig általános tűz alatt állott a párt. Mindenünnen lőttek ránk és támadtak bennünket. De kemény harcban álltunk és amikor a határozat mélyen behatolt a dolgozó tömegekbe, nemcsak a fejek tisztultak, de az akarat is keményebb lett. Ennek következtében az ellenség alábbhagyta támadásait;

Helyes volt, hogy a vezetés vem engedte magát megfélemlíteni, sem a külső, sem a belső ellenségtől, de nem hagyta befolyásolni magát az ingadozóktól sem. A pártvezetés és a kormány tekintélye és becsülete ebben a harcban született újjá. Miint ahogy a munkásság ezt is várta egy olyan vezetéstől, mint amilyen a mi pártunk vezetése.

A tekintély megerősödésével eevüttjárt a bizalom vlsszauó- dítása. Most már az ellenség is látja, hogy a párt és a kormány mögött széles dolgozó tömegek állnak, bíznak benne és követik. Minden döntés és párthatározat mögött széles népnevelő, tömegagitádós munka folyik. A párt magva, amely a legmostohább és legnehezebb időben fogott neki a munkának és szállt szembe az ellenforradalommal, olyan erényeket teremtett meg. amelyek sokak részérói követésre találtaik. Ezért nem tudta az ellenség meglepni sem a pártot, sem a kormány vezetőit,

Ezekben a hónapokban sokan az újak közül is hozzánőttek a ■ vezetés, a kormányzás nehéz feladatához. Nemcsak a felső vezetésről beszélek, hanem főképpen azokról, akik a .lagyiizemekben, gyárakban és nehéz vidéki helyeken, sokszor magukrahagyat- va, de hősiesen helytálltak.

Mutassuk meg a magyar népnek ezeket) a különös embereket, akik mindent oda tudnak adni, még az életet is, hogy legyen párt és munkás- hatalom Magyarországon.

Ezekben a nehéz időkben a pártmunkások, az igaziak, nem bújtak el. Nem vártak ki semmit, hanem agitálással harcoltak és szőtték az új párt és kormány politikai vonalát. Nem hajszoltak elvtelenül olcsó sikereket és népszerűséget, s nem szélesítették megalkuvással a párt és a kormány tömegbázisát. Az igazságra, a tényekre, a forradalmi .vívmányokra támaszkodva védték meg a munkáshatalmat és erősítették a pártot.

Ezekben a harcokban nőttek meg ezrek és tízezrek és váltak a vezetés igaz emberivé. Volt idő, amikor nem volt népszerű nemcsak vezetőnek lenni, de még kommunistának sem, mert csak megcsúfolás, megajázás és üldözés járt érte. Nemcsak az orvlővészek lestek rájuk, de az aljas politikai orvtámadók is. De nem rendülték meg. Várták a szovjet csapatok tűzbevetésének valóságát és megmagyarázták, meg tudták magyarázni a tömegeknek — nem hatástalanul — a dolgokat, amelyek ezt előidézték. Vállalták büszkén a szovjet néppel a széttéphetetlen barátságot, vállalták a proletárin- temaeionalista szolidaritást a szocialista tábor pártjával és országaival. Nem alkudoztak, nem kacsintgattak jobbra vagy balra, nem engedték, hogy elsodorja őket a vad uszító sovinizmus és szociális demagógia szennyes hulláma, mely sokakat elsodort, akikről azt hittük, hogy más emberek, s akik hosszú ideig még meg is játszották ezt;

Nem tértek le a forradalmi útróL Nem alkudoztak, nem vitáztak felette, mint sokan mások, akik elvtelenül, pozícióért, állásért, hazug tiszavirágéletű népszerűségért mindent hajlandók lettek volna feláldozni és ezért mindent vállaltak is. Fegyver, munka, agitáció, minden összekapcsolódott ebben az időben. Szembeszálltak azokkal is, akik kemény harcokban megszületett pártunkat akarták olyan útra vonszolni, amely az ellenforradalomnak kedvezett volna, s amely úton újból kezdetét vette volna az a sok szomorú eseménysorozat, hogy egy párszáz, vagy ezer összeverődött politikai csőcselék, huligán, sztrájkra uszító betörő, gyilkos és prostituált összekeveredve főpapokkal, döntsön emberek, párt, intézmények, az ország sorsa felett

Nem világraszóló teoretikusok alkották meg a pártnyilatkozatot, hanem pártmunkások, Kádár elvtáns javaslata alapján. Még soha nem fordult elő, hogy egy kérdés felett a pártvezetés 90 százaléka szólalt volna fel, mint ebben a vitában; Amikor még gyilkolták az elvtársakat, már megszületett az előremutató határozat. És jöttek az „okosok”, akik huzigálták az orrukat, vonögatták a vállukat, s nagyképűen kinyilatkoztatták, hogy ez kevés, sekélye®, nem színvonalas, ezzel nem lehet meghódítani a tömegeket, vérűkig sértjük a fiatalokat, akik soha nem fogják megbocsátani azt a döntésünket, hogy az októberi eseményeket ellenforradalomnak, fegyveres felkelésnek mondottuk. Igaz, az első elvi nyilatkozat nem volt tökéletes, talán falrengető sem, de igaz volt és egyszerű. Mindenki, főképpen a munkások s a dolgozó parasztok megértették, s harcbaszálltak érte.

Ma már világosan áll mindenki előtt a nyomában kialakult fejlődés. Ez a bizonyítéka, hogy a határozat vonzott, tömörítette a jobbakat, a bátrabbakat, az igaziakat Az események, a fejlődés menete, s ' a kialakult eredmények a párt munkásokat a pártvezetést igazolták. Nem volt a harc könnyű és egyszerű. Bonyolult és nehéz volt maga ez az időszak, sok minden összekeveredett és annyi és olyan teher nyomott bennünket amilyen még pártot és állami vezetést nem nyomott soha. A ml akkori gyenge rádiónkkal szemben a Nyugat rádióinak százai ontották a jelszavaikat a mi kevés sajtónkkal szemben, — amellyel annyi baj volt — lapok ezrei szórták a rágalmakat és a szennyet a proletárhatalomra és a munkásmozgalomra. Ebben az időben mi voltunk a világ központja, rajtunk fente élesre bicskáját minden bértől! nők.

A munkástanácsok, forradal mi bizottmányok tele voltak ellenforradalmi vezérecskék- kel, fegyveres banditák garázdálkodtak az országban, megkoronázta mindezt a „komfortos” sztrájk. A kapitalista világban a pártok vezérei, pártok és kormányok, miniszterek és a sajtó, a rádió, az ENSZ, a magyar ügy körül viharzott Nehéz volt Magyarországon harcolni, amikor bent az országban és nyugaton jól összehangolt támadásokat kellett nemcsak felfogni, elhárítani, de meg is semmisíteni. De a bizalom az igaz ügyben, a szovjet csapatok és a szocialista tábor segítsége és a magunk elszánt ereje mégiscsak eljuttatott bennünket oda, ahol most áll és épül az ország. Még az ellenség is, veszett dühvei ugyan, kénytelen megállapítani a fejlődést, a haladást a párt és az állami élet megerősödését Hej, pedig állandóan mondották, prédikálták és írták, hogy a Kádár kormány bábkormány, a szuronyok hegyén ül, s hogy a pártot elkerülik a munkások és csak napok kellenek és jön a csőd, csak kitartás, jönnek az ENSZ- csapatok és Magyaronszágon új ból meg lehet kísérelni az ellenforradalmi lázadást (FolytatjukJ