Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-23 / 119. szám

1957 MÁJUS 23

NAPLÓ

5

CtSSzotwf- CSALÁD O

Di’tf&'ó

fydtov sáfy

Lányoknak és asz- szón jóknak egyaránt jól áll ez a német szabó-elgondolás. A blúz és nadrág egy ugyanazon anyagból készül. A nadrág alja halásznadrághoz hasonlóan szűkül, de nem tapad a lábakhoz, csu pán kiemeli azokat. A blúz nagy, legyezőszerű nyakkal ékesített, vagy saját, vagy eltérő anyagból.

női fehérneműk

A csinos öltözködés igen fontos kelléke a szép fehérnemű.

Az első munkamenet az alapminták szerkesztése. Mielőtt

. ^ -V "^.-1

A háziasszony parancsnoki hídja

egy ruhadarabnak a mintáját elkészítenénk, pontos méretekre van szükségünk. J

Mértékvétcl női fehérneműk- f höz: mellbőség 96 cm, mell alatti bőség 88 cm, derékbőség 76 cím, csípőbőség 104 cm, kombiné hossza 70 cm, hossza derékig 26 cm, oldalhossza 20 cm, mellcsúcs távolság 22 cm, melldomborulat 16 cm, felsőd melldomborulat 10 cm, csípő mélység 16 cm.

bőSéaVSokÓí5:t egész a í?®* és a * ki‘

S SÄÄS Izobár'hSmÄetöt* rZ\o

kedőbb pontján keresztül keli <SZObak ho*nersekietet, pontoSOMLYÓ GYÖRGY:

Jße.g,y,elek szépek

H

a még ifjií volnék s nem nyomna mindenféle gond és fojtó aggodalmak — ezen a tavaszon, a nőknek azt mondanám

(s titkon, magamban még így is, ezt mondom talán): Legyetek szépek! Nézzétek, a téltemető-virág. pici, sárga szirmaiba temeti a tél irtózatát, a hóvirág, a kankalin, a nárcisz,

már elfeledték, milyen rettenetes volt a naptalan ég, a fagyott föld s a vajúdás is.

Legyetek szépek! Annyit ringtatok virágként már a férfi- rímek kuszán összefonódó indáin,

legyetek meghatók, mint a nefelejts és hódítók, mint a jácint.

Legyetek szépek, ringó bölcsők az utcán, a szobában, bölcsői az újszülött, pici örömnek, amely oly meztelenül és hontalanul, vinnyog idegeink csupasz burkában.

Legyetek szépek, a szépség minden látható színein túl bocsássátok ránk a báj és a kedvesség érzékekkel fel sem fogható, ibolyántúli, vörösöninneni sugarait,

hogy szökjön fel bennünk a vér titkos higanyszála és sajogjanak fel bennünk a fényérzékeny lemezek, melyeknek homályán (jaj, s mily mély homályban!) a boldogság ábrándja rejtezik, —

s ne is tudjuk, mitől! Legyetek ott is, ahol nem vagytok, legyetek mint az elektromosság, mely kigyúl váratlanul,

mint a levegőben a rezgés, mely egy gombnyomásra hanggá alakul,

legyetek láthatatlanul jelen mindenütt a világban s zengjétek, mint a nap, a rejtelmes sugarak, a virágok, a vizek, a szelek,

Hogy nemcsak lehetne élni! Hogy élni lehet!

Nyári divat

Nyári kiskosztüm — olasz módra. Természetesen sajátos megoldás és első látásra talán 1 furcsa is az egyenesen szabott clejű és nyitott kosztümkabát. Alatta kötött vagy varrott színes blúz igen jól mutat.

A londoni rádiókiállításon nagy feltűnést keltett ez a berendezés, amely a közeljövő “ háztartásának központi (izénylőterme” lehet. Az elektro- meii. pikus „háziasszony” mutatja azé csak a Szovjetunió

ban, de a világon is elismert balerina.

mérni. Mell alatti bőséget a hőfokon tartja, polcát tanult amíg

Vendégségben Ulanovánál

Pcnészfoltok tisztítása

Meleg, csapadékos időben a nyirkosodó lakásokban elkerülhetetlen a penészedés. Ha fehérneműn jelentkezik a folt, azt először szappannal jól lemossuk, utána hosszabb ideig félszázalékos hidro- génhiperoxid-oldatban állni hagyjuk, majd egyszázalékos kénsavas oldatban öblítjük. Célszerű mégegyszer szappanos vízben jól átmosni. Ajánlatos az oldatokat patikában vásárolni.

A kefék tisztítása

A keféket sohasem vízben mossuk ki, mert ez árthat a szőrzetnek és a ragasztásnak. A durvább szennyeződéseket többszöri átfésüléssel, a port ütögetéssel távolítjuk el. A zsíros szennyeződés eltávolítására kis tálba benzint öntünk és ebbe állítjuk bele a kefét szőrzetével lefelé. Néhány pe:-c múltán kivesszük és tiszta ruhával szárazra töröljük. Ugyanígy tisztítjuk a cipőkeféket. Míg a sárkeféket szappanos vízben is kimoshatjuk. Tanácsoljuk még, hogy használaton kívül a kefét mindig hátára fektetve vagy kefetartóban tartsuk.

Galina Szergejev- lett belőle táncosnő, na Ulanova Moszk- hogyan alakult ki

vában lakik az ^.a s2i™szi te'

,, , , , , hetseg, mely szoros

„ve- hatalmas ház összhangban áll

ban. Ulanova nem- táncművészeiével.

í

„Műszaki Élct"-ből.

mell alatt egesz testen kérész- $be(örő IéD sőt ha kcll _ a kis i

tül kell mérni. A derékbőséget ,ba , S '

a derékvonaltól 16 cm-re lej- wemekekre is felügyel.

jebb, a csípő legdomborúbb pontján keresztül mérjük. Csí-i pőmélység a csípő legdomborúbb pontja. Kombiné hossza a' hónaljvonal irányában, a melldomborulat kiindulási pontjától, lefelé mérjük a kívánt hosszáig. Az oldal hosz- szát derékig, a hónaljtól a derékvonalig függőlegesen mérjük. A melldomborulatot mérjük a mell domborulásának felső kiinduló pontjától a mellcsúcsig, majd folyamatosan a melldomborulat alsó kiindulási pontjáig. Felső melldomborulatot mérjük a melidomborulása- nak felső kiindulási pontjától, a mellcsúcsig. A mellcsúcs közötti távolságot mérjük a mellcsúcstól mellcsúcsig.

Ha a pontos méretünk megvan, hozzáfoghatunk a kombiné szerkesztéséhez. j

eljutott a hírnévig.

Mutatja ezt lakása is. Gyönyörű

könyvtára van,- kus Köztársaságban, melynek legtöbbje Indiában, Angliá- a színháztörténettel és elmélettel foglalkozik, számtalan könyv a világ csaknem valameny- nyí nyelvén, mely a balett- külföldi fejlődéséről szól. De megtalálhatók a zeneművészeti és élettörténeti művek is orosz és külföldi kiadásokban.

Nemrég jelent meg egy kötete, melyet Ulanova állított össze. Címe: A balerina iskolája. A művésznő elmondja benne, hogyan

— Igen kellemes j volt számomra — mondta a művésznő —, hogy Londonban találkoztunk a közt könyv igen érté- zönséggel, mely szereti, sőt, talán nem túlzók, de imádja a ( balettet és mind- f amellett meg is érti művészetünket. Az

kés és érdekes, te le az élet számtalan mozzanataival.

Már több külföldi országban is kiadták. így megjelent Franciaországban, a. Német. Demokraíi angolok nem kávésban, Japánban és Vietnámban.

A könyvespolcon sorakoznak azok a művészi szerkesztésű albumok és új könyvek, melyeket a francia és angol barátok ajándékoztak a művésznőnek, amikor országukban vendégszerepelt.

A múlt évi londoni vendégszereplésről a következőket mondta Ulanova:

bé szeretik a balettet, mint nálunk,

A művésznő jelen leg Jeane d'Arc meg j személyesitésén fá- ^ radozik. A zenéjét Nikolaj Pejko szerezte. Címe: Az or- leansi szűz. A K.

Sztaniszlavszkij zenei színházban mutatják majd be hamarosan.

Ulanova munkaideje igen szoros. Napónta gyakorol az „állvány” mellett. Résztvesz a pró bákon, azonkívül oktatja a fiatal balerina nemzedéket is.

Így- is UUd vasalni

Sokszor fordul elő, hogy — különösen igen finom anyagok vasalásakor — a vasalót nem szabad rányomni az anyagra. Ilyen esetekben célszerűbb, ha az anyagot feszítjük rá enyhén a vasalóra, vagyis fordítva vasalunk. A hamburgi háztartási kiállításon mutatták be ezt az egyszerű kis vasalót, mely az asztal lapjára erősíthető.

v „Műszaki Élet”-bői.

ÖRSI FERENC:

Négyen a jégen

Ifjúsági regény

XIV.

— Jó lesz vigyázni, hogy a szél a kunyhóra ne hordja a pernyét — nézte a szikrázva táncoló lángokat Péter.

Az erősödő szél egyelőre észak, északkeleti irányból fújt. Bár kunyhójuk így nem volt veszélyben, mégi.- megöntözték a zsuppfedelét.

Az ötlet bevált. A parazsat tovább tolták, alatta jól áshatóvá puhult a föld.

— Szabadalmaztasd a találmányodat — ajánlotta bátyjának Karcsi, aki a közeli tűztől meg az egyre szaporodó lapátolnivalótól izzadtan tipródott a lassan növekvő töltésen.

— Nincs hozzá papírom, hogy leírjam — nevette : öccsét Laci. — Hanem add ide a kannát. Megszomjaztam.

A szája előtt fogták vissza az edényt.

— Ne igyál ebből a vízből!

i— Ha nincs másik! •

— Megbetegedhetsz tőle.

— En már ittam Dunavizet az előbb — hősködött Pali.

— Elég baj, hogy csak most jutott az eszembe. Tedd föl a kannát a kályhára. Forraljuk fel az egészet. Ezután csak forralt vizet igyunk.

— De a hal úszni akar! — próbálta visszatartani Laci.

— Inkább ne ússzon, minthogy te fussál! — nevetett Péten

Vidáman folytatták a munkát sötétedésig.

ORSI FERENC: NÉGYEN A JÉGÉN 41

Péter még szürkületkor lement a Dunapartra. Mércét ugyan nem állított, de így is látta, hogy a hajnali megállapodás után ismét árad a folyó.

A kunyhó kellemes melege levettette kabátjukat ésv a korai halvacsora után kitört rajtuk az előző éjszaka és a keményen végigdolgozott nap minden fáradalma. [ Szemük elnehezedett és a bágyasztó semmittevést | csakhamar mély álom váltotta fel.

Mielőtt elaludtak volna, Péter még figyelmeztette őket, hogy éjszaka őrködniök kell. Ne csodálkozzanak, ha megzavarja az álmukat.

A szalmaágyon egymás mellett szorongott a három ; | fiú. A ferdén emelkedő tető mellett a két kisebb, szélről pedig Laci. Karcsi lódenkabátját használták takarónak. Párnául kiskabátjukat gyűrték fejük alá.

— Nem fázhatnak meg — nézte őket Péter és jól megrakta a kiskályhát.

Kint az ajtó előtt jeges szél kapaszkodott belé.

A Duna kísértetiesen fénylő Jege úgy nyújtózkodott eJ a part mellett, mint egy óriási sarki medve, amelyik kegyetlen játékossággal ölel magához egy dermedt, sötét halat. Úgy csattogtak a jégtáblák, mint az ásító állat állkapcsának riasztó pattogása.

A sziget sötétbenyúló mélyéből mozgó vörös pontok közeledtek.

— Négy pár — számolta meg, — szarvasok vagy őzek lesznek — gondolta, de szíve mégis gyorsabban vert.

Szeme lassan megszokta a sötétséget. Az imbolygó, tűzgolyóvá növekedve közeledő vörös pontok néha eltűntek. Ilyenkor másfelé néztek az állatok. Amikor a folyó felé húzódtak, a fehérlő háttér előtt már pontosan látta, miként óvakodik előre a kis szarvascsorda. Gyönyörű agancsú bika vezetett három szarvastehenet. Magasba szimatolva, megállva óvakodtak előre. Széles ívben kerülték meg a bástyát, A partot kutatták, van-e kivezető út;

ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN

— Bezárult körülöttünk a víz — gondolta Péter.

Ezt gondolhatták a szarvasok is, mert a büszkeagancsú hím elindult a bástya fejé.

Péter kíváncsian leste minden mozdulatukat. Amerre fordultak, arra kúszott a földhányás peremén.

A feléje induló állatok elöl hátrább húzódott. Már alig 5—6 méternyire voltak.

— Tizennégyes — számolta hirtelen a bika agancsát, amint az' nagy lendülettel felkapaszkodott a bástyára.

Közvetlenül előtte magasodott a kutatva tekintgető nemes vad.

Csak ekkor mozdult meg Péter. Mintha villám csapott volna a szarvas elé. Felágaskodott és két hátsó lábán fordulva óriási szökelléssel Iramodott a sziget vége felé. A három tehén nyúlánk ugrásokkal tűnt ei

utána.

— Ugylátszik feljebb szorítja őket a víz — töprengett a fiú.

Alig ült el a négy szarvas zaja, újabb pontok mozogtak az éjszakában. Nyulak keresgélték a kifelé vezető utat hupogó ugra-bugrálással, őzek settenkedték körül a kunyhót riadozó kíváncsiskodással. Egy vaddisznópár is kórbecsörtetett a szigét peremén. Néha megálltak, szaglásztak. Amikor a bástya felé közeledtek, Péter tapsolni kezdett. A vadak pillanatnyi megtorpanás után, szélsebesen száguldottak vissza a sűrű cserjésbe.

Az éjszaka ezernyi nesze közül a jég állandó ropogása volt a legfélelmetesebb. A szél hol gyengébben, hol vadabbul rázta a kopasz fák verdeső ágait. A kunyhó kályhacső kéményéből kikapkodta a füstöt és földreszoritva foszlatta ködpelyhekké. Az árterület oldalon csobogva hullámzott a piszkos áradat. A szélkergetett víz sötéten lódult a derékig elmerült fák közé.

(Folytatjuk.)