Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-22 / 118. szám

»51 MA.ItIS 22

NAPLÓ

Drótnélküli telefon.. • stb.

Sok újat, érdekeset láthatunk a budapesti ipari vásáron

Nem értek egyet;

a Magyar Ifjúság című heti-* lap május 18-1 számában( megjelent egyik hírével. A{ lap első oldalán Józsa Miklósáé, a Vasmű dolgozójá- ( nak fényképét közli, s a( fénykép alatt a következő ( szöveg: >rAzt mondják, hogy ( a legszebb lányok Budapes- ( ten élnek. És persze Csepe-( len. Legalább is így véleked-, tek azok, akik a Csepelen ( rendezett szépségversenyen , Józsa Miklósáét, a Vasmű < dolgozóját kiáltották ki leg-( szebbnek. Ez a győzelem < csak előjáték volt, mert a i döntőig és a végső győze-t lemig sok szépséggel keilt majd feltennie a küzdelmet, t Viszont nagyonis érdemes, t mert a legeslegszebblk a t moszkvai VIT-en képviseli at csepeli lányokat,” t

Nos itt a bökkenő, hogy a* „legeslegszebblk a moszkvai* VIT-en képviseli a csepeli* lányokat’. Félreértés ne le-1 gyen, én nem azt vitatom/ hogy Józsa Miklósné volt-e' a legszebb, vagy pedig nem, hiszen kinek a szőke... kinek a barna.

A moszkvai V1T — csak-, úgy mint az eddigi ifjúsági, találkozók — a világ ifjúsá-, ga legharcosabb, legbecsüle-, tesebb képviselőinek össze-( jövetelévé kell válnia. Csak helyeselni tudom, hogy — szintén a Magyar Ifjúság ad, róla hírt —, a magyar dele-, páctóban helyet kapnak azok a fiatalok is, akik az ellen- forradalom alatt hősiesen harcoltak, megsebesültek a t nép hatalmának védelmé-1 ben. De nem értek egyet az-1 zal, hogy valaki csak azért t kerüljön ki a moszkvai VIT-1 re, mert — szép. 1

f—ray) J

A vásár közepén 20 méter magas vasszerkezeten alumíniumgömb fénylik. Messze nyúlik a sok fából épített bódé és pavilon fölé. Mint a hajdani párizsi világkiállításon az Eiffel torony. Csakhogy ez a magas torony a maga fémgömbjével nem puszta látnivaló, nem egyszerű dísz, hanem egy magyar műszaki ember, Harsány! Szabolcs nagyszerű találmánya: a legújabb víztorony. Jóval kevesebb aiiyag kell hozzá, mint az eddig vasbetonból készülteknek — meg aztán olcsó is. Már a külföld is izgatottan érdeklődik utána. Most mutatják be először a nagy nyilvánosság számára — itt a kiállításon.

II liztav teleiéi

kalauzolom most én Is az olvasókat, a vásár területén. Amíg a szem ellát, mindenütt lázas munka, az a nagy épület a Petőfi csarnok, itt kapnak helyet a könnyűipari vállalátok. Tőle jobbra a Kossuth- pavllonban a nehézipar nagy díszbemutatóját láthatják majd. Vele szemben a különféle szövetkezetek találhatók 11 millió forintos árukészletükkel. A fák alatt a Művészsétány két oldalán a kisiparosok ütik fel sátraikat, s Itt lesznek a különböző vendéglők, éttermek.

200 ezer négyzetméter területre épül a vásár, így aztán összehasonlíthatatlanul nagyobb mint az összes eddigiek. Csak egy-két jellemző adat: közel ezer kiállító (köztük például 450 kisiparos) 15 ezernél több különféle árucikket mutat be. Természetesen nem csak újdonságok lesznek a vásáron, de meglepően . sok találmány és megvalósított ötlet is bemutatásra kerül.

Ezért most másszunk le gyorsan a torony tetejéről, hogy bemenjünk a vásárirodába, ahol dr. Anker László sajtófőnök ismerteti a legérdekesebb kiállítási tárgyakat.

Újfajta cipelte

A magyar dohányjövedék szintén résztvesz a vásáron. Ebből az alkalomból kerülnek forgalomba új gyártmányaink, így többek között az illatosított dohányból készült Turist cigaretták, a pipakedvelők számára pedig a török dohányból gyártott Macedón és a négy forintos kerti pipadohány;

Mie-sznreray

Nagy érdeklődésre tarthat számot Káinai György műszerész, aki egy mosógép óriást épít fel s abban helyezi el a kiállításra kerülő tárgyakat: az ultrahangos mosógépet, az ultrahangos kávéfőzőt, továbbá az ultrahangos zuhanyozórózsát, amely masszírozásra is alkalmas. Nyilasi Károly műszerész azzal biztatja a vásár rendezőit, hogy a kiállítás megnyitásáig elkészül találmányának: a pedálnélküli kerékpárnak kivitelezésével is. A vidéki látogatók körében nyilván nagy sikere lesz Ifjú Kátai Elek lófogatu gumi kocsijának, amely meg Is rendelhető a vásáron. Hadár Júlia és ifj. Badár Lajos, a hírneves

mezőtúri fazekasok a helyszí-1 nen korongolnak. És, hogy ki A készíti a legízlésesebb, legcél-i szerűbb zsebkést, az elsőség-A ért a két Révész fivér verse-A nyez, az egyik sárbogárdi, a A másik dunaföldvári lakos. A Most majd a fővárosban mé-A rik össze tudásukat, bicska p szépségversenyt rendeznek. A

DMiéili telin |

A Távközlési Kutató Intézeti* az ország egyik legnagyobb ésl* legmodernebb kutatólaborató-l* riuma most elsőízben mutat-1* kozik be a hazai közönség I1 előtt. Egy mikrohullámú rádiói* összeköttetés modelljét mutatják be, amelyen keresztül af helyszínen felvett televízióst kép kerül közvetítésre. A né-f hány centiméteres hullám- (’ hosszú mikrohullámok a fény-l* hez hasonló módon terjednek és fém tükrökkel irányíthatók. Az egyik állomás Buda-, pesten, a másik Miskolcon épül meg. A mikrohullámú rádióösszeköttetésen kérész^ tül egyidőben több száz telefonbeszélgetést lehet lebonyolítani, vagy a Budapesten, fel-, vett televíziós műsort lehet1, továbbítani Miskolcra. Ez a megoldás feleslegessé teszi a több száz millió forintos költséggel és több évi munkával* | lefektethető földalatti kábelt.

Többet nem árulok el — fejezi be szavait Anker doktor, — mert ha még folytatnám, akkor nem maradna egyetlenegy meglepetés sem.

(Ettől azért azt hiszem nem(i kell félnünk.) |i

önody György*^,

Rács mögött a sellyei fitösfogat“

hanglemezen a falu füle halta* tára: „Ébredj magyar, az őst föld veszélyben.,. stb.!”

Aztán Dombi bejelenti, CsL csók rendőrszázados tiltakozi- sa ellenére, — hogy „átveszi” a rendőrséget. És hát ki is le- a yen a rendőrség parancsnok ka, mint a zupás Fehér Károlyt a volt csendőr.

S amíg ez az ötösfogat a lehető legképtelenebb „nem- zetformáló” ötletekkel és tet- lekkel forgatja fel a járás és Sellye község békés -rendjét, azalatt nem feledkeznek meg a kommunistákról sem: kirakják őket állásukból, maid felügyelet alá helyezik őket, s megalakítják a kisgazda pártot. Ezt csak azért érdemes itt megemlíteni, mert Brád* a tárgyaláson kijelentette: ,.Én tiszteletben tartom mindenkinek a pártállását...” Tessék. Bráda tehát tisztelettudó ember ... Bár ezzel például Dombul máir nem dicsekedhetne, mert még november 5-én is ott ült a járási tanács elnöki székében, mint a „forradalmi bizottmány” elnöke, gondolván, hogy ha az ellenforradalom meg is bukott 4-ikével az egész országban, hát Sellyén nem bukik meg a „forradalom”, ezt ő garantáljaI *

A bíróság ítéletet hozott! Bráda József 5, Dombal Kisfa- li József 3, Fehér Károly és Szilágyi Dezső 2—2 évi börtönt kapott, a népi demokratikus államrend elleni felforgató tevékenység miatt. Krasz- naí István ügyében úgy döntött a bíróság, hogy a vele szembeni eljárást elkülönítik;

Miért nagy és becstelen árulás a Nagy Imré-é és csoportjáé? Mert személyi, szubjketív célja érdekében feláldozta a pártot és a kommunistákat. A történelem soha nem fogja lemosni azt a gyalázatot, hogy Nagy Imre és Losonczi Géza csoportjának hatalomrajutásá- val esett egybe a kommunisták tömeges legyllkolása, az egész magyar nép érdekeinek feláldozása és elárulása. A Nagyféle árulópolltikusok maguk Is Olyan féktelen személyi kultuszt űztek, hogy a párt, mint Olyan, politikájukban nem sok szerepet játszott. Egy igazi kommunista, az osztályhoz hű harcos bármilyen sérelem érte is, vagy éri, ha látja, hogy a párt bajban van és támadják, félreteszi valamennyi sérelmét és a párt segítségére siet. Harcol a párt megerősítéséért, a párt egységének megteremtéséért. Nem így Nagy Imre. Ö a párt elleni támadást akkor fokozta fel a legélesebbre, amikor az ellenség támadásba lendült, támadása akkor érte el a csúcsát, amikor fegyveres felkelést provokáltak..

Hogy az ellenség győzelme esetén az ilyen ál, hazug kommunistát, mint a kiszolgált mosogatorongyot, a szemétdombra veti — ilyen célzást Mindszenty már november 3-i beszédében is találunk és az októberi események sok más momentuma is erre utal — nem sokat változtat az igazságon. Ezért le kell szögezni mindenkivel szemben, hogy o Rákosi-hibák és bűnök, valamint a Nagy Imre árulása között nem lehet és nem szabad egyenlőség-jelet tenni. Mert igaz, hogy Rákosi hibái nagymértékben ártottak a pártnak, gyéngítették, de nem verték szét a pártot. Ezek kljavítha- tók. a Nagy és Losonczi-féle árulók tettei azonban szétverték a pártot és ezzel fegyvertelenné tették a munkás- osztályt.

A pártfegyelem és a vita

Az elmúlt események egyik tanulsága még az, hogy lerombolták a kommunisták legnagyobb erényét, a fegyelmet a pártban és a harcban. Sikeres pártépítés és sikeres harc nem képzelhető el fegyelem nélkül. A kommunista párt ereje vasfegyelmében van. Nem vak fegyelemben, amely a feketéi'

Is azt mondja, hogy fehér, haOktóber után, október ellen

Irta: Marosan György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára

nem az önként vállalt vas- fegyelemben. Olyan fegyelemre gondolunk, amely az elmélettel, a világnézettel egybe Vein hangolva. A fegyelmezett kommunista ebből a szempontból nézve fölé nő minden más embernek. Az egyén fegyelmének összhangban kell lennie a proletár-internacionalizmusért vívott harccal. A személyi kultusz és a dogmatizmus terén elkövetett hibák nem szolgálhatnak okul senkinek, hogy most már sutbadobja a kommunistáknak ezt a nélkülözhetetlen tulajdonságát.

Egy osztályhű kommunista természetesnek tartja, hogy a megvitatott és elfogadott határozat után fegyelmezett cselekvés és végrehajtás következik és utána nem lehet vitának helye. Mert a kommunisták pártja demokratikus párt, de nem vitaklub, ahol kispolgárok végnélküli vitában élik ki magukat és nem képesek már cselekedni. Amikor már a fő vonalak, kérdések tiszták, feleslegessé válik a további vita.

A kommunista pártban a vita nem önmagáért a vitáért van, hanem azért, hogy egy kérdést, problémát több szem többet lát alapon, helyesen döntsünk el. S ha már eldöntöttük, akkor csak a végrehajtás munkája következik. Sokan azonban, főképpen az értelmiség, szeretne vitaklubot csinálni, de ezzel csak akadályozza a fejlődést. Nekünk ezen a téren vannak már tapasztalataink. A Petőfi-körök és más vitaklubok már ki vannak próbálva. Ne hivatkozzanak egyesek a „jó példára”, hiszen a pokol kapuja is jó példákkal van kikövezve. Mi, akik a magyar szervezett munkásság életében nőttünk fel, nemcsak sokat vitáztunk különböző nézetekről, de a vita után fegyelmezetten vittük a vita eredményét a végrehajtás útján előre. Vita kell, vita lesz, de csak alkotó, előremutató vita. A vita lehet szenvedélyes, kemény, csak Igaz ügyet szolgáljon. Mit ér az a vita, amelyben gyengül a párt és lezüllik a munkás- osztály. A vitának erősítenie kell a fékjeimet is, nem pedig lazítani. A Pstőfi-kör bajnokai megtanítottak bennünket arra,

III. Nagy Imre

hogy figyelő szemmel és nagy készülettel kísérjük a mozgalmi életet és ha kell, tudjunk beavatkozni minden olyan vitába, ami felmerülhet. A vitát a pártnak kell felvetnie, a pártnak kell irányítani, s a pártnak kell vezetni. Ez a párt és a munkásosztály érdeke. Ha nem így járunk el, a kísértetek visszatérnek.

A kommunisták pártját és tagjait mindig és mindenhol az jellemezte, hogy vasfegyelmük demokratikus úton jött létre és fejlődött. Tehát demokratikus fegyelem volt és ebben éltek. Soha nem fogom elfelejteni, amikor együtt voltam a Margit-körúti és a váci íegy- házban és a koncentrációs táborokban a kommunistákkal, az tette rám a legnagyobb benyomást, hogy a kommunisták minden helyzetben olyan fegyelmezett magatartást tanúsítottak, hogy ez még magára a fegyházra is rányomta bélyegét. Amikor egykollektívába kerültem a kommunistákkal, akkor győződtem meg róla, hogy a fegyelem nem szekták vagy frakciók fegyelme, amelyet egy vezető vagy vezér parancsol rá a tömegekre, hanem ez a fegyelem hosszú, kemény munkásmozgalmi harc útján jött létre és vált demokratikus fegyelemmé. Ez élt és uralkodott közöttük minden időben, s ezért nem lehetett éket verni közéjük, nem lehetett bomlasztani őket, nem lehetett összeugratni őket. Meg is őrizték sokan ezt a demokratikus fegyelmet, és én elmondhatom magamról, hogy én életemben és sorsomban abban az időben is és később is ennek a demokratikus fegyelemnek köszönhettem, hogy megmaradtam a helyes, egyenes úton és nem váltam árulóvá;

A pártdemokrácia az állami élet demokra tizm usának alapja

A kommunista párt demokratikus párt, már születésekor a kifejlődött munkásmozga*

az árulók élén

lomból hozza magával a közmegbeszélés, közmegvitatás és határozathozatal, a tervszerűség, a népközösség érdekeit szolgáló eszméjét és gyakorlatát Még az illegalitás idejében is, amikor pedig alig volt lehetőség a demokratikus szabályok szerint élni és dolgozni, még akkor is általában a párt és a munkásmozgalom életét és tömegkapcsolatát demokratikus eszközökkel biztosították. Azért vált lehetővé, hogy a kommunisták és a kommunista párt be tudott hatolni minden társadalmi rétegbe, mert ilyen volt, így fejlődött; ilyenek voltak a politikai alapjaink.

Hogy ma Magyarországon a nép érdekeit képviselő, szolgáló igaz demokrácia van, az a magyar munkásmozgalomnak köszönhető, az fejlesztette ki és tökéletesítette.

Akik ezt kétségbevonják, igen távol állnak nemcsak a párttól, nemcsak a munkás- mozgalomtól, hanem annak történetétől és eszméjétől is, és azt hiszik, hogy ha ők demokráciáról papolnak, akkor valami újat fedeztek fel, holott az első igaz magyar demokraták a munkások voltak, akik szervezetüket az egyenlőség és demokratizmus gyakorlatával építették fel. Az ilyen maga- sabbrendű demokrácia ellen szállt harcba a burzsoá rend. A munkásosztály demokráciájának politikai osztálytartalma és gazdasági alapja van. Nem a kevesek, hanem a többség demokráciája. Amikor a párt az illegalitásból a legalitás útjára kijött, még szélesebb lett a demokratizmus eszméje és gyakorlata. Emlékezzünk csak az elmúlt 12 év hőskorára, főképpen az 1945—49-es Időkre. Ezt az időt olyan demokratikus vívmányok jellemzik, mint a földosztás, a bank, bánya, üzemek államosítása. Ml a demokratikus vívmány, ha nem ez?

A földosztásért, a bank, á bánya és az üzemek államosításáért folytatott harc volt Magyarországon az Igazi, a széles milliós tömegeket mozgósító

harc. Ezek a harci eredmények és vívmányok teremtették meg a népi demokrácia alapjait Magyarországon. Ez a demokrácia harcban született, harcban szélesedett és mélyült, és harcra mozgósított minden olyan erőt, amely a dolgozó magyar nép ügyét akarta szolgálni. A szélesebb demokratikus harcban győztük le a burzsoáziát, a klerikális reakciót, a jobboldali szociáldemokratákat. Viták, előadások, munkás és parasztgyűlések, demokratikus megmozdulásai jelzik ezt az utat. Ki ellen folyt a harc? A kizsákmányoló, tőkés, feudális földbirtokosok, a fasiszta erők ellen. A mi demokráciánk szélesedése, elmélyülése tette lehetővé, hogy milliós tömegek sorakoztak a párt mögé. Soha egyetlen párt mögött sem állt önként annyi dolgozó, mint 1945—1949-ben a kommunisták pártja mögött.

A forradalmi demokratikus vívmányok történelmi tényei igazolják ezt az utat. Mi ellen, ki ellen esküdtek össze október fekete lovagjai már 1945-től, ha nem a demokratikus vívmányaink ellen. Ennek a demokráciának az alapjait a párt vetette meg. Mint ahogy a párt- demokrácia veti meg az alapjait és teremti meg az alapjait az állami élet demokratizmusának. Nem véletlenül nevezik nemcsak Magyarországon, de máshol is, a kommunista párt vezette államokat és országokat népi demokratikus államoknak. Soha demokratizmus nem tudott olyan szélesre és mélyre hatolni, mint ezekben az országokban, s benne lakó, élő, dolgozó emberek életében; A dolgozók százezreit kapcsoltuk be a vezetésbe és milliók váltak a demokrácia révén az állami és a közélet igaz tényezőivé. Minden más állítás szemenszedett hazugság, szédelgés és népbutítás. Megtehették volna ezt a kommunisták, ha maguk nem lennének igaz demokraták és pártunk nem volna demokratikus? De a mi demokráciánk nem burzsoá demokrácia, és nem is demokrácia általában, hanem demokrácia «! munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség számára. Nálunk a

demokrácia osztálytartalommal telítődik, ezért nevezzük a ml demokráciánkat proletár, azaz népi demokráciának.

A pártdemokrácia tehát döntő fontosságú elv és gyakorlat, amely kisugárzik az egész magyar életre és behatol mindenhová. Forradalmi vívmányainkat másképp nem is érhettük volna el.

Népi hatalmat nem Is szabad másként gyakorolni, szocializmust nem is lehet másként építeni. Mindazokon a helyeken, nhol kommunisták dol-oz- nak, vagy vezetnek, akár a pártban, akár az állami életben, ha vigyáznak és éberek, nem is lehet elnyomni a demokratikus jogokat, vagy visz- szaélni a demokráciával. Ahol mégis visszaélnek vele, vagy elnyómják, az előbb-utóbb visszaüt és nagy károkat okoz: Ezen a téren van elég tapasztalatunk, Rákosi méltó büntetésben részesült, mert visszaélt a demokratizmussal és annak gyakorlatával. Ebből mindenkinek tanulnia kell és emlékezetébe kell vésnie, hogy büntetlenül senki sem szegheti meg sem a párt, sem az állami élet demokratizmusát.

Kik javíthatják ki, kik állíthatják helyre a párt és az állami élet demokratizmusát? Csak a párt és a párt tagjai, a kommunisták, akik ezért éltek, harcoltak, szenvedtek, nem pediglen az októberi pogrom so- vinisztái, a revizionisták, anti- marxlsták és prostituáltjaik.

Ha valaki résztvett, vagy részt vesz a mi pártunk és állami életünkben, személyesen győződhetett meg arról, hogy a helyes párt- és állami vezetés hetek és hőnapok alatt évek politikai hibáit, mulasztásait ki tudja javítani és helyes útra viheti a dolgokat. A november 4-e után megindult párt- és állami élet napról naprq. erről győzi meg a széles milliós tömegeket. Összejöveteleink olyan élénkek, lelkesek és néha viharosak, mint amilyenek az 1945-Ös hőskorban voltak. Összejöveteleink, főképp« az aktívagyűlések révén rövid hetek alatt hatalmas népgyűlésekké, munkás-paraszt gyűlésekké dagadtak. A párt- és az állami vezetés így szerezte vissza a munkások és dolgozók bizalmát, és a bizalom visszaszerzésének nyomán hatalmas lendületet vett a konszolidáció munkája, a párt- és állami élet fejlődése.

(FolytatjukJ

i Hihetetlen, hogy mivé válik 'az ember, ha néhány napos csücsülés után lepottyan az Iuborkafáról a mélybe, a lehető I legmélyebb pontra: a vádlottak padjára. Ezek az emberek ^ itt, a sellyei Dombi Kísfali \J6zsef, Fehér Károly, Szilágyi i Dezső, Krasznal István és a i csányoszról Bráda József, —

• a vészes októberi—novemberi I napokban valami megmagyarázhatatlan hatalmi önteltség- l ben „beszédeket” mondottak, *— „lefegyvereztek” és „fel- ifegyvereztek", — „utasítottak” 'és „által vettek" — már mint *a hatalmat, amelyet végül ts •csak fegyverrel lehetett kiragadni kezükből.

i S most meg, — itt ülnek a ivádlottak padján: Bráda József \büntetett előéletű ács, — ko- i nőkul összeszorított szájjal. I Dombi Kisfall József a volt i kisgazdapárti vidéki titkár,— i töprengve, összeráncolt homlokkal. Fehér Károly, aki 19 i esztendőt húzott learn. klr. i csendőrség szolgálatában, — i feszes nyakkal, klfürkészhe- I teilen ábrázattal... Szilágyi

• Dezső a sellyei járási tanács I oktatási osztályának volt előadója összetörve, megszégye• nltve ... Krasznal István kisiparos, — egykedvűen, mintha *csak véletlenül dugták volna ) alá ja a vádlottak padját, — ül [a fegyőrök között.a

i Pályafutásuk rövid volt, de tartalmas”. Október 25-én es- ite Dombi és Bráda uszító be- \ szépeket mondanak be a han- i gos híradóba és az elhangzott i ocsmányságoknak, megfelelő

i aláfestő zenéről is gondosko- )dik Krasznal István, aki a hir- .hedt nyilas indulót pergeti