Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI :í^5Ö§>íD§D#J>^St^^P9D&^)g jOSDÉ^^PSDfi»4DSbé^|3ÍD6>^C)SDt«Dg^®^jC«^§^í Elien NAPLÓ : •| » J | r; | X MAGVAR SZOCIALISTA MÜNKÄSPÄRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |------------------------------------------------------------------——------- l XIV . ÉVFOLYAM, 101. SZ. ARA: 60 FILLER SZERDA, 1957. MÁJUS L 3 '% a világ dolgozóinak nagy seregszemléje ! r!c^§CSc*<SCg<^&C^ScWÍC§^SCgC^OSc?-«3CgcS XS©é>JOSOg>S>§Oft>£>§©fi&iQÉS>®^ A világ dolgozóinak harcos ünnepin Ismét eljött május efeejte; Vártuk, mint ahogyan tizenkét éve minden tavaszon vártuk, boldog készülődéssel, ünnepi hangulatban. Különös ünne­pünk május elseje. Más ün­nepeink történelmi események évfordulóihoz kapcsolódnak vagy éppen vallási szertartá­sok merevedtek bennük szo­kássá. Május elsejét azonban nem ilyen tartalommal avatja ünneppé. Ez a nap az egész világ munkásai közös ügyé­nek, közös gondolatának, vi­lágméretű összefogásának az ünnepe. Az eszme és cél azo­nossága teszi az egész világ dolgozóinak ünnepévé. Nem társadalmi hőstettekre, győz­tes forradalmakra emlékeztető dátum, hanem annál valami­vel több: eljövendő nagy hős­tetteknek, a proletárforrada­lom végső győzelmének előké­szítője, szervezője, összefo­gásra, kemény küzdelemre buzdító a végső harcban. Május 1; nem évforduló, pe­dig évfordulója lehetne sok hőstettnek, sok győzelemnek. Mióta a munkásosztály világ­szerte ünnepli a május else­jéket, évről-évié születnek új hősök, akiknek ez a nap, s az e nappal kifejezett nemzet­közi összefogás ad erőt ah­hoz, hogy szembeszálljanak az elnyomással, a Mzsákmányo­lok hatalmával. Harcos ünnep ez. A tőke országaiban villogó szuronyokkal és alattomosan leselkedő automatafegyverek­kel néznek farkasszemet száz­ezrek, gumibot, kardlap csat­tog fegyvertélen tüntetők vál­lán, fején, akik azonban ezen a napon mégsem fegyvertele­nek. Fegyverek erősebb a gu­mibotnál, a kardlapnál, s a so­rozatlövő fegyvereknél is, mert ez a fegyver a nemzet­közi összetartozás érzése, a dolgozók megdönthetetlen iga­zának tudata, a szocializmus győzelmébe vetett tántorítha­tatlan hit; Mióta minden május elsején a világ minden országában megjelennek a tüntető töme­gek az utcákon, azóta évről- évre mindjobban inog a ki­zsákmányolásra épített társa­dalmi rendszer, s mióta a föld­kerekség több, mint egyhar- mad részén ném kell attól tar- taniok a szabadon és boldogan felvonulóknak, hogy tajtékzó lovakkal közéjük taposta* a zsarnokság — azóta megcá­folhatatlan bizonyosság, hogy közeledik a nap, amikor az egész emberiség megszabadul mindenfajta kizsákmányolás­tól és elnyomástól. A történelem és a természet törvényeit próbálják kijátsza­ni a kizsákmányolók, amikor azzal kísérleteznek, hogy a szocializmust megállítsák dia­dalmas útján. Egy ilyen eszte­len." de veszélyes és pusztító kísérlet szemtanúi és szenve­dői voltunk a múlt év őszén. Ellenforradalmi rohammal pró balták visszavenni hadállásai­kat a nép ellenségei. Nem si­került. De örök tanulságul szolgál számunkra az, ahogyan előkészítették és megindítot­ták a támadást és az is, hogy miért nem sikerülhetett. A proletárlntemacionalizmustól Ikartáik megfosztani a magyar t unkásosztályt, hogy elszige­telve. meggvengítve kies a vár­hassák kezéből a hatalmat. Előbb lassan, cseppenként ada­golva. ..szocialista” demagógia porcukrával meghintve igye­keztek elfogadtatná a néppel a nacionalizmus mérgét. Mikor aztán a méreg hatni kezdett, megindult a nyílt, leplezetlen támadás a proletárinternacio- nalizrm® ellen. Ellenségein}: a szocialista népeket összefogó erőt kezdték ki, támadásuk céltáblájává a Szovjetuniót, a győzelmes proletárforradalom országát, hazánk felszabadító­ját, a szocializmus legerősebb bástyáját tették; Uszító, rágal­mazó hadjárattal próbálták el­érni, hogy a magyar munkás­osztály hátat fordítson annak, akitől egyedül várhatott segít­Tanutaunk hed ebből, 8 a mai ünnep, a proletárinlema- cionalizmus ünnepe a legjobb alkatom arra, hogy a tanulsá­got felidézzük ás megrögzít- sük. őriznünk kell a mi sok nemzetköziségét, a nép munkásainak közös sor­sából fakadó BzoWdaritást, a közö6 ellenséggel szembeni harcban kifejlődött és meg- És ne feled el soha, hogy miért nem rült a kizsákmányoló zsoldosadnak vad tá- m Azért, mert a ki ly nemzetközi szol menyünket; Nem kizsákmá­nyoló tőkések kegyétől függ a munkás megélhetése, van ná­lunk munka mindenki számá­ra, aki dolgozni akar. Nem tobzódó ingyenélők hasznára dolgozunk, hanem a magunk és gyermekeink javára és min­den munkánk a dolgozó ma­gyar nép boldogulását szolgál­ja. Építettünk annyi gyárat, amennyi négyszerennyi idő alatt sem épült ebben az or­szágban. Olyan módba került a parasztság, amilyenről régen még csak álmodni is lopva izáaéxesföld­form, új, magasabb színvonalú gazdálkodás lehetőségét tárta ki előtte a szövetkezés. Az is­kolák hallgatóinak, mozik, színházak látogatóinak, a rá- dióelőfizetőknek sokszorosára növekedett száma beszél arról, hogy népünk mindinkább meg- szebbea <3íii' eaóra Svelf * luncs oka arra, hogy ne tegye, S nincs szégyenkeznivalójuk a kommunistáknak sem, mert ők vezették idáig az ő vezetésük­kel halad tovább a dolgozó nép. A kommunisták pártja nélkül semmiképpen sem jut­hattunk volna idáig és nem juthatnánk tovább. Jól tudták ezt nyugati ellenségeink és ha­zai zsoldosaik, amikor tavaly októberben felfegyverzett ban­diták segédletével a pártot akarták szétzúzni, a kommu­nistákat akarták halomra gyil­kolni. Túl is jutottak már a puszta szándékon, a véreng- lődött Budapesten és folylStódott volna.;:^S, hogy miért nem folyl arra megint csak a proletárin­ternacionalizmus, a munkás- osztály nemzetközi összefogása ad választ, mert a jól előkészí­tett fegyveres ellenforradalom., ellen csak a szovjet hadsereg" reres segítsége nyújtott mus építését, érzi a nép ha­talmát. Számotvetünk a szocia­lizmus alapjainak lerakása közben elkövetett hibákkal is és kijavítjuk azokat. De mi javítjuk ki, kommunista mó­don, s ehhez nem várunk és nem kérünk semmiféle segítsé­get Nyugatról. Most, május el­sejét ünnepelve újra csak azt kell mondanunk, hogy szá­munkra többet jelent a prole­tárdiktatúra, még akkor is, ha vezetőink hibákat követtek mint bármiféle polgi rácia. A felvonulói látva azt kell mondani künk olyan államhat amely a dolgozó der son sáról ,elyt a népet1 a az éli lek örüli; szemléljük tehetjük, Mégszal fasizmus badultunir sa~ omóiniktől. De ájuí f elseje. _____ pe tj ÍMun äalista cializ­aranya megye dolgoz! A Magyar Szocialista Munkáspárt bizottsága a megye kommunistáinak neve Baranya megye dolgozóit a munkásosztály alkalmából. AÄ «gésd vOigón m összetartozás érzése hevíti i és városi intéző­őszönti Pécs cs ünnep nyolók kérle sával, s nem vékony töf in. A a Nagy lista ■ Forrad. sem volt, ilgozó te a ki; Ci ó nisták re olyj einyo] ere} le letet El se geink 1< amikor b becsmórelhi pünik ha munkájának ma, ami­annyi rá- ellepsé'­:et, ibadon gozó né- áldozatos menyeit. Meg kell mondanunk és meg is mondjuk nyíltan, bebizonyít­juk igazunkat erőnk megmu­tatásával, hogy nem urak ke­gyéből, nem természetfeletti csoda segítségével szereztük és tartottuk meg a dolgozó nép hatalmát. Tizenkét évvel ez­előtt a szovjet hadsereg tett szabaddá bennünket, s azóta a magunk erejéből, felszabadí­tónkkal és a szomszédos fel­szabadult országokkal össze­fogva értük el minden ered­gyénk munkásait, bányászait, dolgozó parasztjait, együttérző értelmiségieket mai nagy ünnepünkön! Tudjuk, hogy az egyszerű emberek százmiilői figyelemmel a magyar nép sorsának alakulását. Alt el azóta, hogy a magyar dolgozó nép egy vad k< támadó ellenforradalmat élt át. Ezt a támadást sével, a Szovjetuniónak a nemzetközi szolidan í: tott segítségével, az öntudatos magyar dolgozó! vertük vissza. A mai ünnep legyen újabb bi a magyar dolgozók a burzsoázia és az impi szervezett orvtámadásának visszaverése lanul és egységesen haladnak a világ mini közös cél, a szocializmus felé. Május 1 hirdesse a magyar dolgozó nép helytállását a szocializmusért vívott küzdelemben, a munkásosztály és dol­gozó pai|psztság szövetségének szilárdságát, a magyar nép és a szovjet nép barátságát, a magyar dolgozók és a világ min­den becsületes dolgozójának testvéri összetartozását. Éljen május elseje, a világ munkásainak nagy seregszem­léje, a szocializmus végső győzelmének előhírnöke* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI ÉS VAROS! INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ma év telt lenséggel t vezeté- Tpján nyúj- izefogásával k arra, hogy ta hatalmak tántoríthatat- dplgozójával a á­iely egy kényel­mik a dől ítlen ebiyo- nelem só- béri Szocia- ig sehol és Ma arra, hogy ég nyomta vol- ányoló kisebb­forradalom győ- csak a kommu- ítésével jöhetett lét­állam, amelyben a? államapparátus egész m a dolgozók, hanem a 5tt, kizsákmányolok ki- ge ellen irányul. Mi ezt iúk igazi demokráciának és azt, ahol „mindenkinek indent szabad”, azaz szabad tőkésnek kizsákmányolni a munkást és a munkásnak sza­bad éhbérért dolgoznia. S ha hibák kijavításáról esik szó, azt kell elismételnünk, amit pártunk vezetői többször és nyomatékosan hangoztattak: a nép ellenségeivel szembeni li­beralizmust kell felszámol­nunk elsősorban és ezzel egy­idejűleg szélesítjük a demok­ráciát a dolgozó tömegek szá­mára. A kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. Akik „tiszta” demokráciáról beszélnek, elfe­lejtik, hogy az annyira ma­gasztalt polgári társadalmak két alapvető osztályra oszla­nak: kizsákmányolókra és ki- zsákmányoltakra. Ami jó az egyiknek, rossz a másiknak. Ami demokrácia a kizsákmá­nyolók számára, az elnyomás a kizsákmányoltaknak és vi­szont. Mi a volt kizsákmányol­tak, a munkások és parasztok számára akarjuk a demokrá­ciát, ezért el kell nyomnunk, megalkuvás nélkül, kérlelhe­1 & o & 0 Ä Győzelmi jelentés % 9 A május 1-i versenyben !*éC8.. 2*2? Ionná szenei adóit terven fel Komi« 3979 -1 ■ 1 Mán lakás a lalejpio fa i a» I ¥ Néhány héttel ezelőtt Indult a pá­rosverseny a pécsi és a komlói szén­trösztök dolgozót között. Azóta itt is, ott is megjavult a munka. Április harmincadikét mindkét trösztnél erőpróbának szánták. Az első harmad eredményei nagy erő­feszítésekről tesznek tanúságot. Kü­lönösen Komlón, ahol délután két óráig a napi tervelőirányzatnak több, mint felét teljesítették, s mintegy 400 tonna szenet termeltek terven felül! Végeredményben a trösztök verse­nyében 1. Pécs, 2. Komló. A pécsiek április 30-ig bezárólag 3.302 tonna szenet termeltek terven felül és a havi terv teljesítésében 101,4 száza­lékot értek eL A komlói bányászok 103.7 százalékra teljesítették április 30-ig esedékes tervüket és 2.979.4 tonna szenet szállítottak felszínre elő­irányzatukon tűL A komlói bányászkislakások építé­sénél dolgozó Munyán kőművesbri­gád tagjai elhatározták, hogy május elsejéig tizenegy lakást falegyenig felépítenek. ígéretüket teljesítették: április 30-ig tizenhárom lakást fejeztek be falegyenig, azonkívül három épület tetőszerkezetét is elkészítették, Kossath-bánya ünnepi ajándéka : 1000 tonna szén terven felül fi A Kossuth-aknai bányászok ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül május elsejére. Már már úgy tűnt, hogy vállalásukat zökkenő nélkül teljesíteni is tudják, de az utolsó napokban kigyulladt a tizen- harmas fejtés, amely naponta 200 csille szenet adott) A lezárt munkahelyről felszaba­dult dolgozókkal megerősítették a 6. és 8. fejtést és éjszakai termelőmű­szakot szerveztek. így a váratlan nehézségek ellenére az akna 103 százalékra teljesítette április havi tervét, tétlenül a kizsákmányolókat. Azok a tömegek, amelyek most, május elsején vidáman vonulnak az utcákon, demok­ráciát, szabadságot és jólétet akarnak. Ezt akarja a párt is — ezért kell elnyomni mind­azokat, akiknek fáj a nép sza­badsága, akik a dolgozó nép verejtékén, munka nélkül sze­retnének élni, mint régen. Kereken fél évvel ezelőtt nem a most felvonuló, béké­ért, szocializmusért, a világ dolgozóinak összefogásáért tüntetőket láttuk az utcákon. A nép nevével visszaélő dema­__ lógok, nemzeti szocializmust- hirdető fasiszták, a tőkérek á- uralmáért fegyvert fogott ka­landorok és az általuk megszé­dített néhányezer ember adott idegen, ellenséges, ijesztően zűrzavaros hangulatot az ut­cáknak. Ma, amikor munkások, értelmiségiek, tisztviselők, dol­gozó parasztok ünneplő mene­tének lépéseit visszhangozzák a házfalak, jó alkalom össze­hasonlítani a mi tömegeinket azokkal az októberi tömegek­kel. Jó összehasonlítani és megőrizni a képet, hogy el ne felejtsük: ilyen a dolgozó nép jobb jövőért küzdő tömege — és olyan, mint az októberi, az ellenforradalom, őrizzük mee a képet agyunkban, mert a le­győzött tőkések, földbirtokosok, kiebrudalt fasiszták még min­dig nem adták fel a reményi. A kísérlet megismétlődhet. S nem szabad megengednünk, hogy mégegyszer megtörtén­hessen, ami októberben tör­tént: nem engedhetjük, hogy az ellenforradalom forrada­lomnak álcázva megtéveszthes­se a becsületes emberek szá­zait és ezreit. Véssük ezért lói agyunkba a képet: ilyenek a mi forradalmi, előre, a szocia­lizmus felé törő tömegeink és olyanok az ellenforradalom orvcsapatai. Nehogy mégegv- szer elvétse bárki is, hova kell ütni, ha a nép ellenségeit akar­ja ütni. Erről most, a mai ünnepna­pon is kell beszélni. Ütni kell, ez a forradalmak, az osztálv- harcok törvénye. Ha mi nem zúzzuk szét az ellenforradal­mat, az ver szét minket. Nem hagyhatjuk. Mi vagyunk az erősebbek, miénk az igazság, mellettünk áll az egész világ minden becsületes dolgozója. Aki lemond az ellenség szét­zúzásáról, barátait árulja el. A szocialista országok népeit, a ma még elnyomott munká­sokat, akik féltő gonddal figye­lik előrehaladásunkat és jele­nünkben látják saját jövőjü­ket. Méltatlanok lennénk a vi­lág munkásainak szolidaritá­sára, bizalmára, ha alkuba bo­csátkoznánk közös ellensé­günkkel. „Világ proletárjai egyesülje­tek!” Ez a mi jelszavunk, ez a forradalmi munkásosztály és élcsapatának, a kommunista pártnak a jelszava mindenütt a világon. Ezt a jelszót meg­próbálták nálunk sárbarántani. Megpróbálták nemzeti frá/’- sokkal helyettesíteni. Pártunk azonban megvédte ezt a jel­szót, nem engedte a magyar munkásosztályt kiszakítani az egész világ haladó, szocializ­musért küzdő dolgozóinak nagy táborából. Ezért ünnepelhettük ma újra, felszabadulásunk óta tizenharmadszor szabadon, bol­dogan és jövőbe vetett hittel május elsejét, őrizzük meg hű­ségesen ennek a jelszónak az értelmét, ne felejtsük el soha, mert ez az alapja szociálisa jövőnknek, nyugodt, zavartalan építőmunkánknak, gyerme­keink boldogabb életének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents