Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-21 / 94. szám
2 NAPLÓ 1957. Április ff*"* Harcban nőttünk fd" ff Mély, tompa döngést sodort a város felé a novetmboreleji szél. Valahol az erdőben géppuska ugatott, géppisztoly és puska vívott párbajt. Az utcákon, izgatott emberek hadonásztak, a sarkokon, csoportok alakultak. A komiéi tamácsháza egyik kis szobájában pedig néhány kommunista a pántról beszélgetett. Este és másnap már futótűzként terjedt ed a hír: „Él a párt!" Behúzódott az apró bányászházakba újra az öröm, s remény töltött»’ be Kökönyös, Kenderföld napfényes, új lakásait. A legjobbak, a régi öreg harcosok szüntelenül jöttek a hívó szóra a párt kibcntott vörös zászlaja alá Munkám, küzdelemre .. s Nehéz hónapok A magot elvetették. Gondos kezek ápolgatták. segítették fej lődését. A .kertészek“ emlékezete friss. Üljünk csak közéjük s hallgassuk emlékeiket! Egy régi ismerősöm mondta: „Nehéz volt. Először kevesen voltunk, s az újsütetű politikusok nagyon ágáltak ellenünk. Gyakran útunkat is állták. Mondhatom: harcban nőttünk jel..." A harcot nem a fegyverekre érti; a szavak csatája folyt itt mindenütt, napról- napra, hétről-hótre. Üzemenként, bányánként más-más módén. S ha közülük mégis Béta- aknát ragadjuk fel, annak az az oka: az itt történtek valajmeny- myit tükrözik. Béta-aknán hosszú Ideig Kostyák Mihály elvtárs volt a párttitkár. A városi intéző bizottság öt bízta meg a pártszervezet létrehozásával. Akkor még az a nézet dívott, hogy „nem kell üzemi pártszervezet“, régi helyiségükből Is kitelepítették őket. Megjelenésekor azonban új érvet gyártottak. hisz azt már látták, hogy a r ' -‘szervezet létrejöttét nem ke '.hetik el. „Mindenki más, csak Kostyák nem szervezheti a pártot“ — mondták. Kostyák elvtárs nem vitatkozott. Délutánonként, esténként otthonukban kereste fel a kommunistákat. A kis kollektíva minden nap újakkal gyarapodott, nemsokára a városban megalakult a Béta-aknai párt- szervezet, tagjai pedig egyre erősebben hallatták szavukat a fejtésekben és a műhelyekben. S egyszer csak, az ideiglenes munkástanács legnagyobb meg döbbenésóre a pártszervezet elfoglalta régi helyiségét. A fordulat megtörtént. Aztán egy újabb lépés után a demagógok, az úszítók, a választáskor kirepültek a munkástanácsiból. Maradt még belőlük persze jócskán, akik az asztalra csapták a következő „adut”: megpróbálták leváltani a kommunista műszaki vezetőket. A pártszervezet megvédte őket, mint ahogyan a régi elvtársakat a rágalmak, a mocskolódá- sok ellen. Amikor már semmiféle manipuláció sem tudta betömni az átszakadt gátat, új „eszközök“ kerültek elő. Elkezdődött a visszavonulás, a hízelgés időszaka. Sőt, egyesek megpróbáltak bejutná a pártba is, szinte minden alapiszervezetnél jelentkezett néhány. Horváth Károly a zavaros napokban váltig hangoztatta társad előtt: „Kétszeres bűnt követ el az, aki belép a*. MSZMP-be“. Másoknak adott jótanácsai ellenére megpróbált ilyen „bűnbe” esni. A taggyűlések mindenütt a leghatározottabban elutasították őket. Mit mutatnak a számok? A zsenge növény megerősödött Felnőtt, terebélyes lett A városban huszonöt pártszervezet alakult A minap „újszülöttet“ ünnepeitek: a pedagógus elvtársak választották meg pártszervezetük intéző bizottságát. Egy jelentést böngészve, öröm olvasná, hogy a régi létszám negyven százaléka már az MSZMP tagja. S látni őket, beszélni velük — kettős öröm. Emlékszem, a KISZ alakuló ülésén felállt egy idős, őszhajú elvtárs, Deák István. Évtizedes munkásmozgalmi múlt áll mögötte, megpróbáltatások, börtönévek, munkanélküliség. „Azt szeretnénk, ha megállná- tok a magatok lábán — figyelmeztette a fiatalokat, — de ránk, öregekre mindig számíthattok. Segítünk, támogatunk benneteket, hisz ti veszitek át tőlünk a kormányru- dat..." Mások a Kossuth-bá- nyaiak taggyűlését emlegetik, ahonnét elindult a verseny. Kétszáz kommunista határozott így. Nem elírás, akkor már kétszázan vcltak, ma körülbelül háromszázan... Ezért most nagy a gond, nehéz az irányítás. Hamarosan pártbizottság alakul a szeneseknél, a feitá- rókinái, a szállítóknál pedig alapxszervezet Hatása majd a pártmunkában jelentkezik. Még valamit, ha már a számoknál tartunk. Wieder elvtárs az intéző bizottság tagja újságolta, hogy sokan kérik felvételüket a pártba, öleik korábban pártaníkivüliek voltak. „Áprilisig hatvannyolc új tagot vettünk fel — mondja, — ez még növekszik. Most már sokan látják, hogy helyes úton járunk, a pártnak volt igaza." Az értelmiség Is megindult. Bachmann Mátyás elvtársat, Kossuth-bánya főkönyvelőjét egyhangúlag vették fel a párt soraiba. „Nem vagyunk elbi- zakodottak — folytatja — mert van még tennivaló. Az asszonyok és a műszaki értelmiség közül szeretnénk többet közöttünk látni. Negyvenöt bányamérnök közül mindössze hat tagja a pártnak". Élénk pártélet Ebben a most már huszonhat alapszervezetben újra rend szeres a pártáiét Mégsem ez a legszembetűnőbb. Inkább az kapja meg a látogatót, hogy a taggyűléseken nyoma sincs a régi „passzivitásnak“. Az események, a felelősség mindenkit a taggyűlésre visz és szólásra késztet. Megbeszélik, kik kerüljenek a munkásőrségbe, döntenek arról, hogy hány kommunistát adnak át a szak- szervezetnek. Foglalkoznak a munkásszállásokon uralkodó lehetetlen állapotokkal, s követelik, hogy az ott lakók érdekében sürgősen teremtsenek rendet. Hosszú vitában állapítják meg, hogyan dclgozzamak a műszakiak a még mindig nagyon magas önköltség csökkentéséért, és természetesen maguk is, a pártmunka módszereivel. A belvárosi pártszervezet taggyűlésein az asszonyok bizony megszorongatják a tanácsi vállalatok kommunistáit: a kenyérgyáriakat, a vízműveseket, a köztisztaságiakat. Gyakran még a boltosoknak is cda-odamondogatnafc, hogy miért nincs ez, vagy az. S hogy mindez nem pusztába kiáltott szó, arra csak egy példát. Kossuth-bányán másfél hónapja túlhaladták az októberi földalatti fejteljesítményt, nyolcvan forinttal kevesebb a szén előállítási költsége. A mostani taggyűlések kissé „elcsúsztak”. Nem szándékosan, az intéző bizottságok tehetnek róla legkevesebbet, hogy a sok átigazolás miatt másra nincs idő, az előkészített anyagét is az íróasztalfiókba kellett süllyeszteni. így is öt-hat órán át folyik a vita, . A szülőkhöz, a kommunistákhoz szólunk ,4 lig múlt egy hónapja annak, hogy heves viták füzében döntés született az úttörő- mozgalom újjászervezése érdekében. A gyermekszervezet nagy nevelési lehetőségeit felismerő hivatásos vezetők, pedagógusok, szülők, gazdasági és társadalmi vezetők mindenekelőtt a kommunisták hozzáláttak az úttörőmozgalom, újjászervezéséhez, helyes, érdekes programjának kidolgozásához. Megyénkben is ezideig több, mint hatvan csapat alakult és legalább ennyi van alakulóban. Úgy kell az úttörőszervezet, az érdekes, romantikus program gyermekeinknek, mint a májusi eső a növényeknek. Aki ezt nem hiszi el, az meggyőződhet, há csak egy példát is mondok a sok közül. Beremenden egy padláson élték a maguk úttörőéletét a gyerekek, minden vezetés nélkül. Az őrsök arról tanácskoztak, hogyan segítsék az idősebbeket és az özvegyeket, milyen érdekes játékokat szervezzenek, mit tanuljanak, és más érdekes dolgokról tervezgettek. Az iskolaközösség a tanítás után lényegében felbomlik, illetve átalakul szorosabb, a lakóhely szerinti baráti közösséggé. A gyermekfantázia igazi szárnyalása ekkor kezdődik. Az iskolában tanultak hatása alapján is, de más hatások miatt is. A gyermek cselekedni, tenni. hogy a beérkezett kérelmeket j mozogni akar, méghozzá érdekeset, nagysze- a május 1-i határidő miatt el- : 'út és célszerűt akar tenni. Az iskolai forma bírálják. Ezek a taggyűlések \erre nem alkalmas. Más keretek kellenek, sok-sok tanulsággal zajlanak •'ihol szabadabban, vidámabban, gyermekieb-. le, mindegyik közös és helyes Sben tevékenykedik. vonása, hogy nagyon megváló- S Micsoda felelősség a gyermeknek ezt az gatják kiket vesznek soraikba, illetet céltudatosan, a kommunista nevelés el- Ez is az események, a jövőért iveinek megfelelően megszervezni! érzett felelősség természetes j Szülők, kommunisták, vezetők! GondoTkod- következménye. Néha azonban : htok csak, kielégítettük gyermekeink kalan- túlontúl keményszívűek. T. elv- ;ios, romantikus vágyait? Nem! Sajnos, nem. társ régi párttag, becsületes iMost megdobban a szívünk, megszólal lelki- ember. Amikor október végén i smeretünk, rádöbbenünk nagy felelősségünk- lakásán fegyveres „nemzet- \-e, ha megtudjuk, hogy fiúnk, vagy leányunk. őrök“ kerestclt, a feleségét te- -vagy a szomszéd fia, vagy leánya Amerikába. látták etthom, ő műszakon volt. -Kannáiba, Afrikába indult. Hajóskapitány. Kényszerítettök, hogy égesse el ; voszlánvadász, Winnetou akar lenni. Persze férje tagsági könyvét. Mit te- ■ v.dom, hogy ehhez az ellenforradalom gyalá- hetett mást? Ezért, csak ezért i-atos tevékenysége nagyot adott. De meggyő- hosszú huza-vona után igazol- : ... ............... zödésem: ha előbb megtaláljuk a formát, a módszert, a társadalmi összefogásra, nem lenne ennyi kis szökevényünk, akik életük legnagyobb csalódását és legborzalmasabb szakaszát élik a lágerekben. Jó, jó mindez igaz, — mondják sokan. Ott vannak a pedagógusok, hiszen az a hivatásuk, hogy neveljenek. Értsük meg azonban, hogy egyedül nem képesek rá. Elmaradottabb gondolkodású pedagógus viszont azt mondja: ez, amit ti ajánlotok, elvben qyönyörű, hívjuk is a szülőket, vezetőket 'kommunistákat, de nem jönnek. Ha jönnek is, csak reprezentálnak. Mondok példát, amely mindkét nézetre, álláspontra nagyszerű cáfolat. Villányban a tanácselnök, a malom igazgatója, az állami gazdaság, a pártszervezet képviselője osztozik a. gondokban. Siklóson a Faipari Vállalat vezetője, a tanácselnök, a pártbizottság, szintén a malom igazgatóhelyettese a csapat patronálói, Pécsbányán a kultúrotthon-vezető, a K1SZ- titkár, Vasason a bányaüzem vezetője, aknászok, frontmesterek a szervezőtesület dolgos tagjai. Megkezdődött tehát végre az a folyamat, amit eddig nagyon kívántunk, hogy társadalmi üggyé váljon az ifjúság nevelése. Bízom benne, hogy e testületek tagjainak látogatásai a táborokban, őrs- és rajössze jövel eleken, a csapat kultúr- és sportrendezvényei-, túráin olyan légkört teremt a csapat működése számára, amely biztos garancia a helyes erkölcsi, politikai nevelés eredményes megvalósításához. Hívunk mindenkit ezekbe a testületekbe, akinek drága a jövő, aki szocialista embert akar nevelni, aki örül ha vidám, illedelmes, az idősebbeket és szüleit tisztelő és szerető, ügyes és edzett pirosnyakkendős, fehérin^cs úttörőt lát. Hívjuk a kommunistákat, szülőket, társadalmi és gazdasági életünk vezetőit, akik érzik a felelősséget a társadalom jövője iránt s akik, ha szerényen is, de részt kérnek az úttörőmozgalom megújhodásáért vívott nagy harcunkból. PUSZTAI JÓZSEF megyei úttörő-ti >. Ml ták át. Vigyázni kell a pártra de sosem szabad a fellogekbc emelkedni, túlzott követelményeket támasztaná, mert hozzánk tartozó elvtársak előtt csapjuk be az ajtót. Egyénenként, körültekintő mérlegeléssel kell dönteni. A* komlói pártszervezetek mostanában már új gonddal j . . . , küszködnek. A pártszervezés ■ A pdes' s-énmedence mellett ilyen kérdések foglal- [bányaüzemeiben a hazai bá■■■■■■•■■■a ■■■■■••■■■■•■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■•■■•••■■■• a1*afüá 1 woivn a Árast a pécsi banyákban? 5000 méteres vízvezetékei építenek az idén keztatják őket: a munkástanács és a pártszervezet viszonya, az agitáció, a tömegszervezetek pártirányítása. Most a tartalom következik. A városi intéző bizottság már körvonalazta ezt. „Rövidesen minden erőnkkel a pártszervezetek eszmei, politikai munkáját igyekszünk megjavítani. Ez most a kibontakozás feltétele“ — mondja Kelemen László elvtárs, a városi intéző bizottság elnöke. A komlói kommunisták új harcra, új küzdelemre indulnak. Bocz József ••aaaaaaaaaaaa«aaaiaaaaaa>aaaaaiaaaaaaaaaaaaiaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaOTaaa Hárororovaíos lottó-sze’vény A lottózók táborában igen sokan játszanak több szelvénynyel. Ezért a fogadók „munkájának“ megkönnyítésére kibocsátották a hatrovatos lottószelvényt. A kilencedik fogadási hétre már háromrovatos szelvényt Is forgalomba hoz a sportfogadási és lottó igazgatóság. 'nyászat többi bányaüzemeihez viszonyítva, a kőzclviszonyok következtében, lényegesen nehezebb a széntelepek művelése. E nehézségekhez még hoz zájárul az is, hogy a széntelepek közötti kőzeteknek igen magas a kovasav tartalma és a szervezetbe jutó kőzetpior szilikózis- megbetegedést okoz. Éppen ezért a bányában keletkező pior lekötése a felszabadulás után a p>écsi bánya vezetőinek egyik legfontosabb feladata lett. Az elmúlt években többféle módon kísérleteztek már a porlekötéssel. A leghatékonyabb ellenszernek a víz bizonyult, de az is csak úgy, ha a megmunkálandó kőzetet előzőleg vizesítették be. Mivel a piorlekötésnek különösen két munkanemnél, a szénfejtésnél és a meddő kőzetekben végzett munkánál, elsősorban a fúrásoknál van nagy jelentősége, 1D51 óta e téren végezték a legtöbb kísérletet. A fejtésekben keletkező por QLászutazás Jlloszkodba? Tetemesen dobban a fiuk lába, libben a lányok szoknyája, kacagás, jókedv tölti be a komlói bányászklub nagytermét: próbát tart a KISZ komlói szervezetének a moszkvai VIT-re készüld népitánccsoportja. Amikor a VIT-ról beszélgetünk, örömtől csili/Q a szemük. Az örömhöz azonban kis kétkedés is Járul, mert —mint mondják — „még nem száz százalékos a dolog“, még nincs végleges döntés. A tánecsoport 1954-ben alakult, ma már több mint harmincon vannak. A fiúk legtöbbje fizikai munkás: vájár, csillés, lakatos. A lányok többsége a komlói építkezéseknél segédmunkásként dolgozik. A táncoslábú lelkes kis kollektíva derekasan összetartott az ellenforradalom alatt is. ltt-ott még ropogtak a puskák Komlón, amikor o kis csoport már táncpróbára járt. Az sem vette el kedvüket, hogy nem volt megfelelő helyiségük. Az első próbákat a szénosztályozó cementes talaján tartották. Zene- kíséret? Még vágyálomnak is sok volt ez azokban az időkben. Orsovszky István — aki jelenleg is a csoport vezetője — füttyszóval „szolgáltatta a zenét". öröm hallgatni ezeket a fiatalokat, W a táncról bcszélndti — Én a népitáncban találom szórakozásomat — mondja Csordás István, az Aknamélyitő Vállalat géplakatosa. 1952 óta táncol. A honvédségnél Is a népi- tinccsoport tagja volt. Nemrég szerelt le s itt Komlón ismét bekapcsolódott a csoport munkájába. Boldogan újságolja, hogy munkahelyén már huszonhármán jelentkeztek a KISZ-be és a napokban megtartják alakuló gyűlésüket. Magyari János, Kossuth-bánya vájára is itt ropja a táncot. —i Nem kocsmázom én el a keresetemet, én itt érzem jól magam — mondja. — Nézze elvtárs — folytatja — még alig vagyok 20 éves, de máris meglcere- sek havi 2 500—2 800 forintot. Jutna belőle kocsmázásra? Jutna. De mire jó az? Itt a csoportban jól szórakozunk. Nagyon szeretek ide járni délutánonként. De ez a véleménye Kiss Károlynak. a III-as akna mozdonyvezetőjének, Horváth Imrének, a szénosztályozó dolgozójának, meg a többieknek is. Aztán kiderül itt még egy s más. Többek között az is, hogy a népitánc tanulása közben szövődik a szerelem is. Itl van Kónya Magdolna azaz Szalai Gyu- láné, aki még 1954-ben ebben a csoportban ismerte meg Szalai Gyulát. Azóta mór férj ét feleség lettek. Míg Szalai Gyulánéval beszélgetünk a körülöttünk álló lányok huncutul nevetnek és sűrűn pislognak egy feketehajú kislány és egy szőkehajú, nyurga fiú felé, akik éppen a cimbalmot hozzák. Elárulják, hogy a lányt Nagy Teréznek, a fiút Mehlmann Ferencnek hívják. Itt ismerték meg egymást, s húsvétkor lesz az eljegyzésük. A fiatalok észreveszik, hogy róluk beszélgetünk, s odajönnek hozzánk. „Igazolják" a hallottalcat, sőt Nagy Tériké még meg is jegyzi nevetve: — Rövidesen meglesz az esküvő is és ha kijutunk a VIT -re, akkor a nászutat Moszkvában tartjuk. Jóízű, kedvdús nevetés csattan fel Tériké megjegyzésére. A beszélgetést Orsovszky Istvánnak, a csoport vezetőjének figyelmeztetése szakítja meg: — Próbára felállnil S a lányok, fiúk ismét a terem közepére gyülekeznek. Mi sem zavarjuk munkájukat, búcsú- ~unk, s azt kívánjuk a népitánccsoporl- nak, hogy — a Nagy Teri és a Mehl mann Feri Moszkvába utazzon — nászúira. GARAY FRRJUiC lekötését még ma sem sikerült végérvényesen megoldani. A jelenlegi fronthomlok átnedvcsítési kísérletek — melyeket Pécsbányatelepen folytatnak le, mert itt a legpjorosab- bak a fejtések — hivatottak t kérdés megoldására. A fejtésekben keletkező por lekötését — mivel ez a por az egészségre kevésbé káros — elsősorban a munkakörülmények megjavítása sürgeti. A portalanításnak a meddő munkáknál van nagy jelentősége. Mivel px>r főleg a fúrások alkalmával képződik, a legfontosabb teendő ennek megakadályozása. Az eddigi kísérletek bebizonyították, hogy erre a célra a legjobban a vízöbli- téses fúrógépek felelnek meg. A vizes fúráshoz azonban víz kell. A pécsi bányaüzemekben viszont ebből kevés van. mert a bányában fakadó víz erre a célra nem alkalmas. A víz kazánokban való szállítása piedig nagyon körülményes. Éppen ezért a pécsi tröszt és a bányaüzemek vezetői a jelenlegi vízvezeték-hálózat kibővítését szorgalmazzák, mint a vizesfúrás üzemszerű alkalmazásának legfontosabb feltéte- ét. Jelenleg a pécsi bányákban mintegy 5200 folyóméter vízvezeték-hálózat van kiépítve. Ezt ebben az évben még 5000 folyóméterrel akarják bővíteni. A legnagyobb probléma e téren éppen Vasason van, piedig amúgyis Itt a legrövidebb a vízvezeték-hálózat. Itt ugyanis a feltárás alatt álló VII. és IX. szintre nyomáscsökkentő szelepek hiányában nem tudják levezetni a vizet, ezek beszerzése piedig nagyon nehéz* A vizesfúrás másik feltétele, a szükséges fúróberendezés már jobban van biztosítva. A pécsi bányaüzemekben mintegy 170—180 fúrógép áll a dolgozók rendelkezésére, főként PL 22-es, MFK—16-os és SH 20-as típusok. A követelményeknek legjobban az SH 20-as típus felel meg, de bizonyos átalakítás után a többi típus is jól és eredményesen használható. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vizesfúrás feltételeinek megteremtése még nem elegendő ahhoz, hogy bányáinkban eredményes legyen a pior lekötésére irányuló küzdelem. Nem kétséges az, hogy a vizes fúrásnál a gép vizes lesz, sőt néha sáros is s a talp elvizesedése nem tetszik a bányászoknak. Azonban jól karbantartott gépekkel, berendezésekkel a kellemetlenségek a minimumra csökkenthetők s semmivel sem indokolt az az ellenállás, ami ma még a vizesfúrással szemben megnyilvánul Meg kell végre magyarázni a bányászoknak, hogy a vizesfúrást a saját érdekük, egészségük megvédése követeli. Persze, a szavak mellé az is szükséges, hogy a felügyelet a vlzesfúráshoz szükséges kellékeket mindig biztosítsa, azok állapotát ellenőrizze, egyszóval minden segítséget adjon meg ez új módszer alkalmazásához. S ha a dolgozók látták hogy a felügyelet fontos feladatának tartja a vizesfúrás feltételeinek megteremtését, ez már fél sikert jelent s a vizesfúrás rövid idő alatt elterjed a pécsi bányákban^ VB •■■■■■■■■•■•«•■■•■••■•Mai 7 4 15 vagon kenyér f f mázsa fonottkalács jQUSVCtrci buci ezer A Sütőipart Vállalat alaposan felkészült a húsvéti ünnepiekre. Négy mázsa fonott kalácsot szállítottak pénteken és szombaton az üzletekbe. • A megszokott 5 négy vagon beiyatt. hét vagon kenyér került szombaton az üzletekbe. Hatezer buci helyett tizenötezret sütöttek. A vállalat vezetői már most gondolkodnak azon, hogy lássák el a város Lakosságát május el sején friss süteményekkel. A tervek és az évek óta kialakult szokás szerint május elsején mindenütt lesz friss kifli és zsemlye, aszerint, mennyit rendel majd egyes helyekre a kereskedőiéin»
