Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-18 / 91. szám

2 NAPLÓ ion. Április m. Gyógyuló bányászok Harkányban Válan a D, ff. bírálatára A tavaszt lehelő buja park végén, nyugodt, komoly jegenyék szöknek a magasba és.jelzik: a csend, a béke,, a gyógyulás világa kezdődik itt. Sok ember veti le itt, Har­kányban a hétköznapok gond jdit gyógyulásra vágyva. S a kénes viz sokakkal szinte csodát tesz. Újra fürgék, moz gékonyak lesznek a fájó vég­tagok, újra kivirul a legna­gyobb kincs, az egészség. A reumakórház modem épületét valaha abban a hit­ben építették, hogy itt majd grófok és pénzeszsákok töl­tik el jó pénzért haszontalan idejüket. Tévedtek. Egészen . másféle betegek vannak itt manapság. Ruppert Antal bácsi ma­gas, szikár, markánsarcú em­ber. 38 évig szinte megsza­kítás nélkül bányában dol­gozott. Megjárta a „bányász­iskolát.” — 12 éves koromban az iskolából egyenesen a bányá­ba mentem. Takaritófiú let­tem 36 krajcárért. De kellett, mert akkor már családfenn­tartó voltam. 'Nehéz volt az át, mtg vá­jár lett. Ruppert bácsi sokmindent tapasztalt, »okmindenen ke- > resztülment küzdelmes életi­ben. — Én is ledolgoztam an­nak idején a havi 35—iO mű­szakot. Akkor az volt a meg­szokott, — mondja. 1919 februárjában 6 is résztvett a nagy politikai bá­nyász-sztrájkban és a ta­nácsköztársaság kikiáltása után... — Hajdú elvtárs irt, hogy szükség van a bányászokra is. És mi, bányászok megin­dultunk, mint a lavina. Sose felejtem el azt az indulót. „Hajdú elvtárt azt üzente levelében, Minden bányász legyen az 6 ezredében.” A forró, indulót, reményteli napokat aztán fölváltotta a bosszúálló fehérterror. A ko- pótekintetü felügyelők gyak­ran mondták neki: — Azért nem rúgtunk ki, mert jó szakember vagy, de azért csak vigyázz magadra! — Elég magas ember va­gyok, keresztülnéztem raj­tuk, — fut át egy villanásnyi derű Ruppert bácsi arcán. Múlt az idő. A bányában eltöltött »ok év megviselte a szervezetét. Szilikózist ka­pott és egy szép napon ész­revette, hogy valami nem stimmel a Jobb lábában. Me­rev lett, megnehezedett. 1952-ben búcsút mondott a bányának. Nyugdíjba ment. Most itt gyógyítják a reumá­ját Harkányban. — Hát nem mondom, hasz­nál a kezelés, de azért erre a nyavalyára mégiscsak a jó idő a legjobb gyógyszer. Alig várom már, hogy süssön a nap. Akkor aztán úgy érzem magam, mintha semmi ba­jom sem lenne. Azért persze szeret Har­kányban lenni. Kikapcsoló­dik, pihen. — Délutánonként elsétá­lok, megiszok egy pohár sört és utána kezdem elölről a pihenést. Ruppert bácsi az első eme­leten lakik, világos, szép ki­látású szobában két másik bányásszal, Balázs Gyulával és Böröcz Istvánnal. Úgy te­rem itt a tréfa, mint eső után a gomba. Csupa derű, csupa vidámság a három bányász. Így még gyorsabb a gyógyu­lás. Búcsúzásn&l telkemre köti Ruppert bácsi, írjam meg: — Rokkant lettem, meg- nyomorodtam, de ha még- egyszer születnék, újra csak bányász lenhék. LAZAR. Ha helyiséget kapunk, nyitunk vendéglőt I» Szakemberek segítségét kéri az állatállomány fejlesztéséhez Királyegyháza A Dunántúli Napló április 9-1 számában Hunyadvári Béla ) levelezd tollából jelent meg „Vendéglőt kémek a Marx-úl környékének lakói.” A cikkben) azt teszi szóvá, bogy a Pécsi) Vendéglátó Vállalat miért nem][ nyit vendéglőt a Marx-úti fa- házas italtbolt helyett. Köszönjük a levelezőnek és a Dunántúli Napló szerkesztő­ségének, hogy ezt a jogos kí­vánságot szővátette. Ugyanis nemcsak a környékbeli lako­sok, hanem a Vendéglátó Vál­lalat régi kérelmének Is sajtó­nyilvánosságot adott. Nem ke­vesebb, mint négy esztendeje szorgalmazzuk a városi tanács­nál és más Illetékes fórumok­nál, hogy egy vendéglőnek megfelelő helyiséget adjanak. Már arra is hivatkoztunk, hogy az Ágoston tértől a Marx-úti elágazásig az államosítás előtt hét (azaz hét) magánvendéglő működött. Sajnos, ezekből egyet sem kapott meg a vál­lalat, annak ellenére, hogy az érvényben lévő rendelet ki­mondja: a volt vendéglátó egy­ségeket vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. BAKA BfiLA igazgató. Madarász Emil: Lenin a Hortobágyon Jönnek egyenként, jönnek kettesbe, Egy csűr-félében összeülnek este. Várnak. Pipáznak. S fel-felhangzanak A Hortobágyon idegen szavak: Omszk. Irkutszk. Fergán. Habarovszk. Cslta. Szibir és Kolcsák, a fehér bandita. Halion az egyik megemlékezik Hogy törtek a Dontól a Bajkál-vizig. Másik a taskenti frontról beszél Frunze Mihail volt ott a vezér. Egy harmadik, hogy merre rohamoztak Az Internacionálls Zászlóaljak. Majd felkel egy és azt mondja: — Lehet Es előkerül egy gyűrött kis füzet. Egy rongyos, egykor vérveres füzet. Valaki csendben szól: „Világ Proletárjai egyesüljetek’*. Kint vastag, űri, éji Hortobágy Odabent sárga pisla mécsvilág. Szolgalegények összehajolnak Lenint tanulnak... 1924. fUUaunáfUai « váltott kL Ezután következett Men- Pécsi Nemzeti Színház nézőtere. ka^on^átozott”Sheeedű’ vH* vi!dász£*Kü együtt • német György remek Stradlyari-Ján szó­romantikus opera tetőpontját je­lenti. A nyitány előadása színes, eleven és elragadó volt, a hallga­tóságból percekig tartó tapsorkánt Királyegyháza mindig neve­zetes volt állattenyésztéséről. A harmincas években több maihát elárvereztek, úgyhogy sok Istállóban egy ló és egy tehén maradt Rövid Idő alatt azonban újból fellendült a falu állattenyésztése. Jelenleg 570 szarvasmarha, 1040 sertés és 145 ló van a községben. Találkozunk olyan gazdával, mint például Fáik István, aki a hat hold földjé­hez három tehenet, két lovat és három növendéket tart Le­het, hogy ebben része van a legeltetési ' bizottságnak is, amely több, mint 600 hold le­gelővel rendelkezik és min­den esztendőben gondozza, ja­vítja a füveseket A sertések és juhok részére külön 130 hold legelőt biztosított. Közel 30 000 .kanadai nyár csemetéit ültettek él a legelőit Nyilvánvaló, ezek a tények kedvezőbbé teszik az állatte­nyésztést, az eredményt azom­as Ilyen emberek földjén dú «abban terem a növény és gazdagabb a konyhájuk. Bu­gáéi József most már új há­zat épít Három növendékre kötött szerződést, amelyeket már leadott és vásárra vitt két hízót Egyszerre 18 000 fo­rintot vágott zsebre és még mindig van három fejőstehe­ne, két lova és három növen­dék állata. Rugási bácsi ke­vesli ezt a számot, mert eny- nyire üres soha nem volt az istállója. Baj van azonban a serté­sekkel, öt fajta sertést te­nyésztenek a faluban. A gaz­dák méltatlankodnak’ emiatt, szeretnék, ha nem lenne ilyen kevert a sertésállomány, de megoldást még nem találtak. A szakemberek segítsége kel­lene ahhoz, hogy egyforma fajtiszta sertéseket tarthassa­nak Királyegyházán. A szarvasmarha szaporula­tot pedig nagyban akadályoz­za, hogy a szükséges hat bika ban elsősorban a gazdák igye- helyett csak négy van. Emiatt keze te hozza meg. A község­ben egymással „versenyeznek“ a parasztok. Azt akarják min­dig utolérni, akinek legtöbb állata van az istállójában. Nem ok nélkül. Látják, hogy bizonytalan a vemhesség, fő­leg a fiatal üszőknél. Szíve­sen fogadnák a szakemberek segítségét, tanácsát, hogy ez­után még jobban kifejlődjön a falu állattenyésztése. Az üzletek többsége tiszta A kereskedelmi felügyelőség tapasztalatai A Baranya Megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt nap>okban ellenőrzést tartott az Észak-Baranya Me­gyei Népbolt 39 üzletében. Azt ellenőrizték, hogy az üzletek figyelembe veszik-e a vásárlók érdekeit, rendesen mérnek és számolnak-e, az előre kicsoma­golt áruk súlya pontos-e, jók-e a mérlegek és Súlyok, betart­ják-e a hivatalosan megálla­pított fogyasztói árakat, meg­védik-e a rájuk bízott szocia­lista tulajdont, tiszták-e az üz­letek és megfelelő kultúrált- sággal történik-« a vevők ki­szolgálása. Az ellenőrzés során megálla­pították: az eladók általában pontosan mértek és számoltak. Bizonyítja ezt az is, hogy a 39 ellenőrzött bolt közül csak 6 üzletben tapasztaltak árdrágí­tást A hosszúhetényi 79-es húsbolt vezetője például 17.60 forint értékű húsáruért 21.60 forintot számolt Egyes boltok az előre kicso­magolt lisztet, vagy rizst pon­tatlanul mérték. Az áru kezelése és tárolása általában kielégítő volt. Több árudában, mint például a szász­vári 7-es és 51-es számúban, vagy a hosszúhetényi 77-es üz­letben az áru kezelése és táro- . lása mintaszerű. Több üzlet­ben azonban az áru tárolása szakszerűtlen és nagyfokú gondatlanság tapasztalható. Például a 86-os számú hidasi boltban a pultok és állványok alján megpenészesedett 1.70 kilő vajat és 600 darab eladás­ra már alkalmatlan, összera­gadt levélpapírt találtak. Több helyen hónapiok óta nagyértékű göngyöleget tárol­nak a szabad ég alatt. Például a komlói 39-es számú boltban 10 000 forint, a hosszúhetényi 12-es számú boltban pedig 4000 forint értékű göngyöleg hevert. Az üzletek többsége tiszta. Voltak olyan boltok, amelyek példásan tiszták voltak, mint a komlói 37-es, a szászvári 59-es és 7-es számú bolt. Több üzletnek azonban piszkos az eladótere, a pultok alja, mint például a hidasi élelmiszer­boltoké. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megállapította, hogy 1956 októbere óta a vál­lalati ellenőrök sem a jó, sem a rossz tapasztalataikat nem jegyzik be az üzletben lévő ellenőrzési naplóba. Ugyanakkor a bolti dolgozók figyelmét élőszóval sem hív­ják fel a hiányosságokra, il­letve, ha figyelmeztetik őket, utána nem ellenőrzik, hogy a hiányosságokat megszün­tették-e. Az Állami Kereske­delmi Felügyelőség utasítot­ta az Eszak-Baranya Megyei Népboltot a hiányosságok megszüntetésére és a szigo­rúbb, lelkiismeretesebb vál­lalati ellenőrzésre. Iáit meg a mfl és mindvégig le­bilincseld élményt lelentett. Ga­ray György magasan felette áll a már unottá vált bohém virtuóz- típusnak, Játékát magasrendű inteUlgencia, pózmentesen, szerény előadási mód mellett, valóban kul­turált lélek hatja át. A ráadásul adott Paganlni-capricek brllUánaan szálltak, a sátánkacagást kevesen tudják így, karcolásmentesen meg­úszni azokban a nehéz chroma ti­kos menetekben. A szünet után következett Wag­ner ritkán hallható „Siegfried- IdyU”-Je. Ez a mű időben egybe­esik a mester „Siegfried” című operájának befejezésével. Szimfo­nikus mű, melyben nemcsak a Nlebelung-motlvumok vannak gaz­dagon felhasználva, de hangszere­lésében is ragyogó. Főmotlvuma a mester szavalt Időzve: der Erlő- sungsgedanke ... Kraft der Güte fan AUgemeingelstígen. Liszt Cosl- mával kötött boldog házassága Ide­jén Siegfried fia születésére Irta. Befejező szám volt Mozart im­pozáns „Jupiter” szimfóniája IK.'i- chel-Jegyzék 551. C.dur). Ez a h»- talmas mű világvárosi nagy zene­karokat la kényes feladat elé ál­lít és büszkék lehetünk rá. bogy filharmóniánk ebben is kitett ma­gáért. A gondosan kidolgozott or- chester-munkán felül élvezni tud­tuk a légiesen könnyed mozarti finomságokat és a Mozart művei­ben mindig élő mennyel derű ban- gul&tát« Breitner Tamásban elsőrendű karnagyot ismertünk meg; igazi művészi alázattal nyúl a remek­művekhez. minden részletét a leg­nemesebb ihlettséggel szólaltat meg. Mozdulataiban, soha nem felesleges, kézjelelben mindig van elgondolás, ami a zenekarban In­dokoltan valóra la válik. A hang­versenyről a maradandó élmény benyomásával távoztunk. Bán János A tegseq dont Az ini4z6btzotisá& | elnöke csak egy napirendi pon­tot javasol: tizenkét átigazolás, illetve új felvétel. Szavakban is próbálja kifejezni, de érző­dik a légkörben szavak nélkül is, hogy nagy a tét, — lassan április közepe felé mendegél az 57^-es év. Nem mondja ki szavakban senki, de a kérdés ott lebeg a levegőben: Miért csak most? Oka, okai? — Majd meglátjuk. Az első kérelmező néhány rövid mondat után kijelenti: az a társadalmi tulajdon ter­hére elkövetett sikkasztás és árdrágítás mitsem von le az 6 politikai állásfoglalásából, mert más a gazdasági kérdés és más a politikai. Jelenleg bírósági eljárás alatt áll, fellebbezésé­nek tárgyalását várja. P. a sikkasztó ártatlanságát „b.zo- nyítja”, akik ismerik az ügyet, viszont bűnösségét. S elhang­zik az elnöki javaslat, hogy ..vitassuk meg P. elvtárs ügyét’’. Uram bocsá’ — ml van Itt vitatni való? Hogyan kerül a csizma az asztalra? Lehet itt valami fölött vitatkozni, ami­kor a felvételét kérelmező bí­rósági eljárás alatt áll: függet­lenül attól, hogy bűnös-e vagy sem? így foglal állást a tag­gyűlés a beterjesztés felett, mire Szabó elvtárs a kérelem szóbakerülését Indokolja: lrAz intéző bizottság elutasította P. kérelmét, de ő követelte, hogy a taggyűlés adjon választ a szemébe: Megadtál De mégis mi ez? Nemes gesztus, vagy tán demokratizmus? Kiknek és kinek, miért és kiért? Bosszankodva llegylnte­--------------------— ni lehet­ne az egész fölött, ha nem tett volna két elgondolkoztató ki­jelentést a saját szakállára a taggyűlés elé álló egyén. Egyik az említett gazdasági és poli­tikai „tevékenység” egymástól való függetlensége. Van aki elhiszi, hogy ez igaz, hogy a kettőnek semmi köze egymás­hoz? Akadnak, mert ugye, az ellenforradalmi események ide. jén „más megítélés” alá esett, aki gazdasági és aki politikai funkcionárius volt Valóban sok helyen volt ilyen látszat. De csak látszat és nemcsak mondani szokás, hanem úgy Is van, hogy a látszat csal. E z ek után most hosszabb ér­velést várna az olvasó. Ehe­lyett csupán két gondolkodás­ra érdemes kérdést: Igazán becsületes ember az, aki sza­vakban fél téglával veri mel­lét, politikailag a nép mellett áll és gazdasági beosztásában nem a saját, hanem a nép mel­lét veri fél téglával? Lehet va­laki „gazdaságilag a nép mel­lett" és politikailag tudj’ isten hol, mert a kettőnek semmi kö­ze egymáshoz? Érvelés talán már nem Is kell, mert a végcélhoz értünk, napjaink még mindig vitatott problémájához, hogy legyen-e köze, van-e köze egy politikai pártnak — nevezetesen az MSZMP-nek — a gazdasági kérdésekhez. EJ, ejt Hát tény­leg lehetne a fából vaskarikát csinálni? Vagy más hasonlat­tal: a megszületett gyermek világrajöttéhez csak az anyá­nak van köze? Nos, ez az em­ber odaállt, hogy becsempéssze a Jelenlévőkbe ezt a nyilván­valóan valótlanságot. A másik kijelentése: szemé­lyeskedés miatt akarják őt el­vágni, de azért ő — legyen bármilyen a döntés — tovább­ra is harcolni fog az ügyért Mit akarnak elvágni és kik? Ha nem lesz párttag, mit vág­tak el előtte? A több köteles­séget, az átlagnál több mun­kát, a saját problémáin túl a mások ügyeivel való törődés fáradságát is, az áldozatot? Le­het Viszont dolgozhat és . igaz érzéssel mondva, kevesebb gonddal élhet ugyanolyan jól, mintha párttag lenne. Tulaj­donképpen mitől akarják hát elvágni? Mitől?! Mitől?! Ide­írjuk a legcsekélyebb szándék nélkül, hogy a most jelentke­zők többségének becsületét sérteni akarnánk: a vélt jobb érvényesüléstől. Ez viszont aligha hiba. Vigyázzunk, nagyon vigyáz­zunk, mert akadnak Ismét ilye­nek! Utószónak az első napiren­den szereplő személy ügyének margójára: Ha tényleg nem bűnös — ahogy saját maga magáról állítja — úgy más kérdés az egész, de ezt nem a taggyűlés hivatott eldönteni. A követhető Ittigazolá­--------------------Hát kérő: Unge r elvtárs. A huszas évek második félétől kezdődik mun­kásmozgalmi múltja, nem is most jelentkezett átigazolásra, csak most került sorra. Külö­nösebb probléma nem akad, látszólag sima kénlés az egész, amikor egyik elvtárs felszólal és arról beszél, hogy átigazolá­sa kapcsán általában szeretne beszélni a hentesekről (ugyan­is az átigazolását kérő is az) és nem hiszi, hogy Unger elv- tára Is részese annak, amit mondani akar, de ha ilyent csinált, úgy többé ne csinálja, ha nem csinálta, akkor ne szokjon rá és így tovább. Lé­nyege a továbbiakban elmon­dottaknak, hogy a húsmérésnél ne rövidítse meg saját hasz­nára a vásárlókat Unger elv­társ egy terjedelmes íróasztal mögött ülve Irult, pirult, má­sok rosszalóan csóválták fe­jüket a nagyadag kétértelmű­séggel elhangzottak felett. A kérdés ott lebegett a le­vegőben: Valóban ezt csinálja a jelentkező, avagy ez csak fel- tételezés és óva intés a jövőre7 A kérdésre válasz is lőtt, hogy egyszer rajtakapták, amikor kb. fél vagy másfél dekával kevesebb húst mért, egyszer pedig, hogy több csontot adott mint az előírás. Ez ugyan nem sok, de nem Is semmi. Mire Unger elvtárs felszólal: „Több csontot adtam? Az Illető kérte a velőscsontot, olyan szép vé­kony karimája volt és azt mondta nem vár míg számítga- tok, azt a néhány dekát is fi­zette hús-árban“. Rendben van, ez Is hiba, mert megszegte az előírásokat De miért kell er­ről úgy szólni mint olyanról, aki a vásárlókon keresi meg a vasárnapi, meg talán hétköz­napi ebédekhez tálalt húst is. Ha így van, így tárgyaljunk róla, ha nem így van, akkor ne „általában", mert kétsége­ket támaszt ilyesmi az embe­rekben, más szóval, sérti ön­érzetét Az átigazolásáfptéró szak 'szerveze­tí elnök kérelme felett kereke­dett a leghosszabb vita. A kö­zéppontban két dolog: a „nagy kokárda“, meg a magyar haza függetlenségének féltése állt Az előbbit ő hordta az utóbbit többek állítása szerint mondta, amikor a szovjet csapatok po­fonvágták a régi rendszer vlsz- szaállítására törekvőket Igen. Itt a nacionalizmusról van szó Arról, hogy ez a jószándékú, becsületes elvtára — mint any- nyi sok más ember azokban a napokban — összetévesztette a magyart, a magát magyar­nak hirdetővel, az ellenforra­dalmi dudásokat, királyokat, szabókat a munkásokkal, pa­rasztokkal, az értelmiség je­lentős részével és nem utolsó­sorban összekeverte saját ma­gával is saját fejében. Arról esett szó, hogy történelmünk annyi áldozatos szabadságtö­rekvése véleménye szerint most azért „esett kútba“, mért mellettünk állt és mellénk állt egy nálunknál (és összevetve is sok országnál) erősebb ha­talom, amely megmentett ben­nünket egy sokévszázados el- esettség újralsmétlődésétől. Hát tényleg elhiszi, hogy a népek tengerében a magyar nép valamiféle sehovasem tar­tozással állni tudna? Ahány hozzászóló volt, annyi oldalról adott igazán segítő útmutatást, véleményt a szakszervezeti el­nöknek, de a döntés egyhan­gú volt: köztünk a helye. Ez volt a döntés a testvér­vállalat Igazgatójának kérelme felett Is, aki új tagként való felvételét kérte. Azelőtt nem volt párttag, bár igazgató volt. de most párttag akar lenni, mert tudja, hol a helye. Kü- 1 önben elismert szakember, ne­héz területen, Dél-Baranyában birkózik a kereskedelem javí­tásával, de az ő vállalatuknál még nincs pártszervezet. „Könnyebben lesz, ha én már odatartozom“ — mondta. Le­gyen igaza! Végül Its a 12 kéTelmező- 1 ''bői tizet felvett a taggyűlés, de mindegyiket úgy mérlegelte mint azokét, akik nagyon vázlatosan bekerültek ebbe az Írásba. Kaszán József

Next

/
Thumbnails
Contents