Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-17 / 90. szám

«pt. Aran,is rr. NAPLÓ S cA történelem kereke, míg, ejqjyjet fjörduLt Képek a Mohácsi Selyemgyárbál „Verseny re hír jak az ország összes bányászbrigádjait66 Lelkes KlSZ-gyíítés Komlón Bevezetőül néhány számada­tot: a gyár pártszervezete 20 elvtársat számlál, ebből 15 a nő. Az intéző bizottság tagjai: Tóth Vincéné malőrfűző és Mészáros Istvánné szövő. Az elnök: Németh Varga Pétérné szövő. Ebben a pártszervezetben tehát a nők hordják a kalapot; Vérbeli asszonyok, akik játszi könnyedséggel kiismerik ma­gukat a velúr, krepdesin, nill, szatén, taft, matlasszé, moáré, lamé és még ki tudja milyen kelmék dzsungelében, akik „szép húsért” porolnék a hen­tessel, fesztelenül alkudoznak a piaci kofákkal és a többi. De ha a pártról van szó! Akkor niatlaszé ide, velúr oda, átvál­toznak harcias kommunisták­ká. ig Sokszor gondolta Németh Varga elvtársnő: már nem is lehet tovább bírni! Ez volt élete egyik legnehezebb idő­szaka. Melyik volt az erősebb? Jó három hétteil ezelőtt meg­alakult az üzemi KlSZ-szer- vezet. A már említett Mészáros Istvánná lett az elnöke, vagyis a „Kató”, mert így hívják a kardos fiatalasszonyt Már a megalakulás napján kimondották, hogy versenyezni akarnak. Azóta testet ölt a kívánságuk: 54 Ifi vállalko­zott, május 1-vel megindul a vetélkedés és egészen augusz­tus derekáig, a moszkvai VIT befejeztéig tart. Az igazgató is kirukkolt 1500 forinttal, ami­ből flotirtörülközőt, szerviz- készletet, pullovert, vásárolnak a lányoknak, a fiúknak pedig nyári inget s kiállítják a bejá­rat közelébe kerülő vitrinben... A tervek hallatára kedve szottyan az embernek egy kis visszapillantásra és összeha­sonlításra. 1956 októbere előtt a gyár 45—50 fiatalja közül 25—30 volt a DISZ tagja — most az üzem 110 ifja közül vagy 20 tartozik a KISZ-be. Tavaly nem is volt verseny, néhány fiatal még a titkárát se ismerte — most meg 54-en vá­laszolnak a KISZ hívó szavára; Állapítsa hát meg az olvasó: melyik volt az erősebb? A DISZ vagy a KISZ? Aki nem hiszi, ohmosa el as alábbi történetet! Németh Vargáné két ittz között Január közepe táján, amikor már 14 tagot számlált pártszer­vezetük, egy viharos vasárnapi taggyűlés után elhatározták, hogy „meghódítják” az üzem 326 párton kívüli dolgozóját. A „hódítás” ám: Susula István, az ellenforradalom által tör­vénytelenül előléptetett Igaz­gató leváltása. Be is állítottak másnap reg­gel az öltözőbe, színigazsággal a tarsolyukban: Susula — di­csekvése szerint — 48 után esúcstltkár volt Vácott. 58 ok­tóberében tűzbe dobta a Párt­tagsági könyvét és cinikusan mesélte mindenkinek, hogy be­erőszakolták a pártba, nem is szívből, csak színből volt kom­munista. Az MSZMP megala­kulása után megint jelentke­zett ... — Ml nem dolgozunk Ilyen ember keze alatt! — mondo­gatták a munkásoknak. — Vissza Molnár elvtársat, a ré­gi igazgatót!..-. Mellénk áll­tok-e, élvtársak? A többség azt válaszolta, hogy; „mellétek”. Szó szót kö­vetett és Susula sorsa meg volt pecsételve. Csak a miniszté­rium selyemipari igazgatójá­nak a beleegyezésére vártak. Ekkor kezdődött a bonyoda­lom. A minisztériumi igazgató nem jött, Susula és pártolói észbe kaptak. Nap mint nap ostromolták Németh Vargánét, hogy azonnal szüntessék be tá­madásukat. Ugyanekkor a .másik” fél is megmozdult Mészárosné, Verrasztóné, Sze- liczkyné és több harcias asz- szony személyében. Puhaság­gal vádolták Németh Vargá­nét. De ők nem várnak tovább, Susulát kidobják az ablakon! Már indultak is.:: Az egyik félnek ellenállni, a „másikat” esitítatni — így ment ez két hétig, a miniszté­riumi igazgató megérkezésé­nAz igaz magyar lelkiismeretre hallgatva eljön velünk:. i Félig tréfásan, félig komo­lyan ismételte az azóta disszi­dált reakciós Nagy Kálmán szavait. És amikor eljött a nagy nap, maga se akart hin­ni a szemének. Kétszázhetvenen vonultak fel az üzem 330 dolgozója kö­T/asárnap délelőtt a Május ' 1. mozi nagytermében csaknem 400 komlói fiatal gyűlt össze a meghirdetett nagygyűlésre. A kommunista fiatalokon kívül eljöttek a komlói bányászifjóság küldöt­tei, akik még csak érdeklőd­nek a KISZ iránt, de nem lép­tek még a tagjai sorába. A hogy a KISZ zászlajára írta a üdvözölte a komlói fiatal bi* párt támogatását, irányítása- nyászokat ?s további munKasu nak elfogadását. A KISZ marxista—leninista szerveze és baráti kapcsolatot tart feni a világ valamennyi kommu­nista ifjúsági szervezetével. Utalt arra, hogy kezdetben, amikor a KISZ szervezését el­vidították, sokan kételkedtek gyűlésen vendégként résztvet- az eredményben. A számot tek a Baranyában állomásozó mást igazolnak. Eddig már 48 szovjet alakulat harcosai, akik ezer tagja van az országban a bevonulásuk előtt bányában dolgoztak. Az ifjúsági nagygyűlés elő­adója Borbély Sándor elvtárs, a KISZ központi szervező bi­zottságának titkára elmondot­ta, hogy aki nem látja meg az elmúlt 12 év eredményeit, az vak. Elmondotta Borbély elvtárs, Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek és 1400 alapszervezet működik. A nagygyűlésen többen fel­szólaltak. A komlói tröszt igaz hatója a fiatalság életével fog­lalkozott. Szót kért Vaszilij Sztrelnyikov őrmester elvtárs is. aki bevonulása előtt bánya- vasúton volt mozdonyvezető. kereket kívánt nekik Majd Szabó László elvtárs Kossuth- 3kna bányászai neveben *gy remekbe készült csilié* i-íjtt át a szovjet vendégekne■ em- 'ékül A nagygyűlésen táviratokat küldtek az MSZMP k^zp nti intézőbizot4sápárak ér n do- nyeci bányászodnak. ' VI üzem KISZ-srervezete felhí­vással fordult az ország vala­mennyi bányászbrmádjá'ioz és versenyre hívta ki nzoka• A nagygyűlés végén a VIT- r* készülő bányász tán* sö­pört mutatkozott be A gyűlés után baráti besziU gelés fo'yt a szovjet vendegek és a komlói KISZ-futta-ok kö­zött. A Minisztertanács október 30-án kiadott 35/1956. számú lakásbérletről szóló rendelete szabályozza a bérbeadó és bér­lő viszonyát. Kampóé János Nagy Kálmán, a munkásta­nács egykori elnöke így szó­nokolt a kétnapos decemberi sztrájk Idején: — Polgártársak! A történe­lem kereke november 4. után — sajnos — megfordult, Nem is kényszerítjük a sztrájkot! Az igaz magyar becsületre és az igaz magyar lelkiismeretre, bíz­zuk a döntést;:, Ez az epizód Jutott az ember szakban dolgoztak, övék volt \tel kapcsolatban a következő­" ................. a leghosszabb sor, egészen el- iket mondotta a Dunántúli öntötték a mohácsi utcákat. ÍNapló munkatársának. Ámulva kiáltottak fel a nézők ■ közül, hogy de sokan vannak! “ f*' Nem tudom mit mondana ;Te * bér,eményt Nagy Kálmán! Azt hiszem nyu • — Az a bérlő, aki lakásá­godtan revideálhatná a véle- ! ból (bérleményéből} el kíván ményét. Ma már az sem tel- • költözni, szándékát a házke- minden olyan pártonkívüli dől- jes, hogy a történelem kereke • zelőségen 15 nappal előbb gozót is, aki az Igaz magyar megfordult, hiszen ez a kerék • írásban tartozik bejelenteni. Milyen jayitlsutat köteles elvihezletni a bérlő? zül, pedig vagy százán, néhány Sejviáts, a Pécsi Ingatlankezelő órával előbb még éjszakai mű- ^Vállalat igazgatója a rendelet eszébe, amikor április 4-ére te­relődött a szó. Naponta meg­kérdezték Németh Vargánét: lesz felvonulás? Mindig az volt a válasz: nem tudok ró­la. Két nappal előbb már örömmel újságolta: 1 — Lesz! És szívesen látunk becsületre és lelkiismeretre azóta — még egyet fcrdult! A bérlemény felmondása Csillagleveréssel kezdődött Siklósbodonyban is Sikflósbodony félre­eső erdők és hegyek között meghúzódó 40 házból álló kisközség. Azonban az ellenfor­radalom szele alapo­san átjárta. Öcsárdon október 28-án, Sik­lósbodonyban 29-én választották meg a vezetőket. Köztük volt Juhász Gyula vajszlói, büntetett elő életű lakos, Torzsány József, Bögri Pál — aki szándékos ember­ölésért és rablásért ült már börtönben — Jermás Péter, aki 18 hónapot töltött a bör­tönben, mert a terme­lőszövetkezet ellen iz­gatott, valamint dr. Szakáig István, a fa­lu plébánosa. Csillagleveréssel kezdődött, majd a ta­nítóhoz vonultak, aki pártvezetőségi tag volt. Azt mondták, hogy azért mennek oda, mert egyedül a tanítónak van írógépe a faluban és vele akarják legépeltetni követeléseiket, ame­lyek között ilyeneket is találhatunk: „A termelőszövetkezetek azonnal bomoljanak fel! (Siklósbodonyban és Ócsárdon a fenye­getésre fel is bom­lott.) A gépállomáso­kat azonnal oszlassák fel" — és természete­sen náluk sem hiány­zott ,a szovjet csapa­tok kivonásának a kö vetelése. Ezután következett a felvonulás, amikor- is az első világhábo­rúban elesett hősök emlékművéig zárt so­rokban ilyeneket kia­báltak: „Dolgozóknak kenyeret, kommunis­táknak kőtelet!" „Aki magyar, velünk tart. Aki nincs velünk, az ellenünk!" Persze, er­re a felvonulásra ki­kényszerítették a kom munistákat is. A hő­sök szobránál if). Ka- szap Jenő elszavalta a Nemzeti dalt, majd felolvasták a már említett tiz-pontos kö­vetelést. Este aztán összeült a „falugyű­lés” és megválasztot­ták a forradalmi ta­nácsot, amelynek el­nöke Bögri Pál — a fentebb említett gyil­kos —. a nemzetőrpa­rancsnok pedig Jer­más Péter kulák lett. Az ezt követő na­pokban megkezdődött a tárgyalás. Jermás Péter lakásán többek között ilyenekről be­szélgettek: össze kell szedni a párttagsági könyveket, M egyesi János tanítót lenne jobb először kivégez­ni, mert utána köny- nyebben elbánhatná­nak a többi kommu­nistával. Ehhez előbb az kell, hogy elve­gyék Megyesi János és. Varga István kom­munisták fegyverét, mert fegyvertelenül azért mégiscsak köny nyebb. Persze, a hír elterjedt hamar, hisz olyan jó hordozója akadt, mint Bögri Jó- zsefné kulákasszony, aki folyton ezt mon­dogatta: „Még ma kommunista vérben fürdők!" Szerencsére erre nem került sor. Az ócsárdi és a siklósbo- donyi termelőszövet­kezetet sikerült fel­oszlattok, de amiről álmodtak az nem va­lósulhatott meg és nem is valósulhat meg soha. MVSZVNG LAJOS Ócsárd azonban csak a hónap végé­re szólhat. Ha az illető úgy hagyja el a bérleményét, hogy azt nem közli írásban a hikkezelőséggel, egészen ad­dig kötetes bért fizetni, amíg a lakásügyi hatóság a meg­üresedett helyiségre éj bér­lőt kijelöl. — Hogyan járjon el az a sze­mély, aki a tanácstól lakáskiuta­lást kapott? — A lakáskiutaló határo­zatot a kerületi házkezelősé- gen kell bemutatni. A ház- kezelő együtt megy a hely­színre a leendő lakásbérlő­vel. Itt leltár szerint átveszi a bérleményt és a két fél megköti a bérleti szerződést. Az új bérlő csak ezután fog­lalhatja el a helyiséget. Itt említem meg, hogy a volt bérlő a lakás tartozékait lel­tár szerint, használható álla­potban tartozik a házlcezelő- nek átadni. Amennyiben ezt elmulasztja — és utólag meg állapítják, hogy a lakás tar­tozékai hiányosak, vagy a helytelen kezelés által vál­tak használhatatlanná — a Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat a volt bérlő ellen meg­indíttatja az eljárást. — Az elmúlt években sok nézet- eltérés támadt abból, hogy a bér­leményben a bérlő. Illetve a bér­beadó milyen munkákat kóteles elvégeztetni. Ezzel kapcsolatban ml a helyes álláspont? — A Minisztertanács ha­tározata ezt is szabályozta. A bérlő a bérleményét és a közös használatú helyisége­ket (padlás, pince stb.) a há­zirendben előírt, illetve a szociális együttélés szabá­lyainak megfelelően tartozik használni. A lakó kötelessé­ge a bérleményt és annak tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni, a falon kívül keletkezett hibá­kat és a lakásban lévő vil­lanyvezeték hibáinak kija­vításáról gondoskodni, még abban az esetben is. he a villanyvezeték a falba van beépítve. A bérbadó akkor tartozik megjavittatni a fa­lon belül keletkezett hibák t, ha azt nem a bérlő gondat­lansága okozta. A bérbeadó a falon kívül keletkezet4 hl- bákat csak abban az esetben köteles megjavittatni ha azokat elemi csapás okozta. Továbbá a bérbeadó akkor köteles pótolni a lakás tarto­zékát4'(tűzhely, kályha für­dőkályha stb.), ha az elhasz­nálódás olyan nag% hány már nem lehet megjavíta-i. Az ezzel kapcsolatos esetta- ges viták eldöntése a bír ság hatáskörébe tartozik. — Ha a bérld írásban kéri a házkezelöségtöl, hogy végeztes-ék el a Javítást, viszont a rendelet­ben előírt 30 nap eltelt és a Javí­táshoz még nem kezdtek hozzá. Jogában van-e a lakónak sajat költségén a munkát elvégeztetni? — Ebben az esetben igen. Ugyanis előfordulhat, hogy anyaghiány miatt 30 napon belül nem végzik el a javí­tást, viszont a bérlemény használhatósága csökken vagy az épület állagát káro­sodás érheti. Célszerű ilyen­kor, ha a lakó iparoshoz for­dul. Az elvégzett munká rőt azonban két számlát kell ki­állíttatni, és azokat a házke- zelőséghez kell eljuttatni. A házkezelőség, a számla alap­ján felülvizsgálja a befeje­zett munkát. Amíg azonban ez nem történik meg, a bér­lőnek a teljes lakbért kell fizetnie. A lakó lakbérének (bérleményének) havi 70 szá­zalékát tarthatja vl-sza mindaddig, amíg a számla összeqe levonásra nem ke-ül. A fennmaradó 30 százalék lakbért időközben Is be kell fizetnie. VfVVWTTmfWTTmWTTTVWVVTWTVTWTVTTTTWTTTTTTTTTTTTTWWTTVTTTT»TTfTVWWWT|VTyfVffVTTrrVVWW<TTTyfTVTTfTTTT»T»TfTTTTTVWWVTVTTVTTTVTTTTTTTWTVTT' Második legfontosabb növényünk a kukorica A felszabadulás előtti évek 10 évi átlagában megyénk az ország első kukoricatermelő megyéje volt és 12.6 mázsás szemes átlagtermésével csupán Q.D mázsával maradt el Euró­pa legjobb kukoricatermelő or­szágai mögött Ez nem véletlen. Nálunk a kukorica vegetációs időszaká­ban — április közepétől októ­ber közepéig — 3.100—3.200 Celsius fok hőmennyiséget kap, míg az északibb megyékben esÄ 2.900—3000 fokot. Az évi csapadék is az országos fölött Vap. 680—700 milliméter csa­padék esik általában a megyé­ben és a júliusi csapadék is el­éri az 50—60 millimétert. Ta­lajaink víztároló képessége mellett hozzájárult az országos elsőséghez az is, hogy a me­gye állatsűrűsége 2—2,2 volt, ami biztosította a földek jó tápanyagtartalmát. A lehetőségeink most is megvannak ahhoz — bár az is­tállótrágyázás területén még sók javítani való van —, hogy megyénk újra országosan első legyén a kúkoricatermesztés­bóW, A termesztés legfontosabb előfeltétele a Jó vetőmag. Kukorica vetőmagjaink elég kevertek. A leggyakrabban ter­melt F. korai, Aranyözön, Sze­gedi sárga, Rediking stb. fajták elfajzottak. Hasonló okokból a világ minden nagyobb kukori­catermelő államában rátértek a hibridvetőmagok előállításá­ra. Ennek szükségessége ná­lunk is megmutatkozik. Ilyen fajtahibrid vetőmagot igen elő­nyösen szerezhet be a gazda most már nálunk is: egy má­zsa szokvány minőségű kuko­rica, árpa, vagy zab ellenében 99—100 százalékos Óvári 5-ös vetőmagot kap, ha beadja igénylését a községi tanácsnak. A termést jelentősen emeli az tstállótrágyázás. A csövek, szemek jobban fej­lődnek és bizonyos mértékig csökken a növény vízigénye is. Kétségtelen, leghelyesebb a’ istállótrágy ázást nyár végén, vagy ősszel elvégezni, azonban ahol ezt elmulasztották, ott hasznos a vetés előtt főleg érett istállótrágyát elteregetni és azonnal alászántani. Ahol kevesebb a trágya, ott a fészek trágyázás is megfelel. Termé­szetesen csak úgy, ha a fészek­be rakott trágyára egy kis föl­det is húznak. Vitatott kérdés a kukorica műtrágyázása. Tény az, hogy a műtrágya a kukoricánál Is elő­nyösen befolyásolja a termés- eredményt. A fontos az, hogy az adagolt műtrágyát bedol­gozzuk a talajba, vagy esetleg a fészekbe tegyük a műtrá­gyát. így biztosabb a hatás, mintha szórjuk. Nitrogén, fosz­for és káli műtrágyázásnál jói bevált az 1:1:7? arányú keve­rék, amiből 5—6 grammot (egy jő kávéskanállal) kell fészken­ként adni. A vetés Ideje A vetési Időt a magcsírázás­hoz szükséges hőmérséklet ad­ja meg. Ehhez pedig az szük­séges, hogy a talaj a déli órák­ban legalább 12—14 fokos le­gyen. Ennél hidegebb talajban a mag csírázás nélkül elfek­szik, belőle sok megpenésze- sedik, vagy megrothad. A ké­sőbbi vetés hátrányát a gyor­sabb kezdeti fejlődés némileg ellensúlyozza, de ha sokat kés­lekedünk, kitóljuk a kukorica tenyészidejét és a legvízigé- nyesebb virágzási időszak na­gyon belenyúlik a forró, szá­raz hóa^okha, Fontos dolog a vetés mély­sége is. Általában a mag tíz­szeresének, a 7—8 centiméter­nek megfelelő mélység a he­lyes. Ha szárazabb az idő, mé­lyebbre is vethetünk. A sortávolság A tenyészterület nagyságát, a talaj tápanyag-, nedvesség- tartalma, a gépi művelés, a nö­vény fajtái döntik eL Egyes növények sűrűn vetve nem­csak hogy lényegesen kisebb csövet teremnek, de igen gyak­ran meddők is maradnak. Ha a szükségesnél nagyobbra szab­juk egy-egy növény tenyész- területét, akkor meg a keve­sebb növényszám miatt nem növekszik arányosan a termő­képesség. A mi fajtáinknál baranyai viszonyok között akkor vár­hatjuk a legjobb termést, ha a tenyészterület 0,3—0,4 négyzet- méter. A mélyrétegű, tápláló anyagokban gazdag, jó vízgaz­dálkodású talajokon a tenyész­terület kisebb is lehet. Ezt a tenyészterületet közepes nagy­ságú fajtáknál 70x50-es sor- és növénytávolsággal, nagyobb testű fajtáknál 70x70 négyzetes ültetéssel, vagy 80x80-as két töves műveléssel érhetik el. A kétszálas művelés jó talajokon kedvező' időjárás esetén igep megemelheti a termést,'azon­ban a termés kockázata nő. A kétsauUm miiwaléfrrai • mohá­csi, volt villányi járásokban általában jó eredményeket szoktak elérni. A kukorica termesztése ná­lunk még meglehetősen kis­üzemi jellegű. Jelen viszonyok között a termelőszövetkezetek­ben fontos szerepet kell bizto­sítanunk a négyzetes vetésnek. A nyár eleji, majd a nyári munkacsúcsok idején, amikor egyidejűleg jelentkezik min­den — hosszában-kereszt- ben megjárathatjuk tábláin­kat kultivátorral. Az elmúlt évben termelőszövetkezeteknél 6.500 hold TVD 6-os drótvezér­lésű géppel négyzetbevetett ku­koricából 4.875 holdat két irányban tudtunk zetoros kul- tivátorokkal kapálni. A majsi Táncsics Tsz. például 100 hol­das tábláját háromszor járatta meg két irányban kultivátor­ral, míg kézzel csak egyszer tudták megkapálni, mégis 30— 35 mázsás termést értek el. Ezért nem lehet azon csodál­kozni, hogy az idén is 100 hold­ra kötöttek szerződést. Éppen ebből a tényből kiindulva ért­hetetlen az a közömbösség a gépállomások és a termelő- szövetkezetek részéről is, ahogy ebben az évben a kukorica négyzetes vetésével szemben viselkednek. A nagyüzemi kukorica-ter­melésben #úentő* lépésnek számít Kolbai Károly Koseuth- díjas egyetemi tanár Ikersoros kukoricatcrmesztésc. E módszer lényege az, hogy a sortávolság 2,5—2,6 méter és a tág sorközöket 40—50 centimé­teres ikersor-köz váltja. Az ikersorokba van besűrítve az a növényi állomány 25—30 cen­tire, ami szükséges ahhoz, hogy holdankint a 14—16 ezer növény meglegyen. Az iker­soros sűrítés előnye, hogy a növények gyökérzete összefo­nódik, tartják egymást és nem dőlnek ki. A nagy sorközök­ben egész tenyészidő alatt kul- tivátor, majd tárcsa járhat, így egészen a törésig olcsón, kis munkaráfordítással tisztán lehet tartani a sorközöket. Kí­sérleti adatok bizonyítják, hogy a gödöllői ikersoros kukorica után jóval többet terem a bú­za. Tehát az elővetemény kér­dését ez a módszer igen ked­vezően segíti megoldani. Ezzel a módszerrel a kézi erő is a minimálisra csökkenthető Ép­pen ezért helyes lenne, ha ál­lami gazdaságaink mellett több termelőszövetkezet is kipró­bálná ezt az önköltségcsökken­tésben nagy lehetőséget bizto­sító kukoricatermesztési mód­szert. Baracs József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents