Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-16 / 89. szám
1957. ÁPRILIS 16. NAPLÓ 5 TUDOMÁNY - TECHNIKA AZ ÚSZÓ „SZIGET" 5000 éves bánya Középkori observa tórium Kairótól délre a homoksivatag kellős közepén, az ősi piramisok és a Vörös tenger között van a világ legrégibb aranybányája, ötezer évvel ezelőtt bukkantak rá telléreire. Később az arabok hosszú földalatti folyosókat vájtak és a hegy gyomrában keresték az aranytelléreket. Az ércet felhevítették, majd vízzel leöntötték. Az így levált darabokat keserves munkával hordták a felszínre. Ott kezdetleges mozsaraikban - vagy márványlapakon porrázúzták, majd kiterített báránybőrökön forgatták át. A szőrszálak felfogták a nagyobb aranydarabokat. Fáradságos munkájuk szegényes eredményt hozott. Egy tonna ércből mindössze néhány gramm aranyat nyertek. Az utóbbi évszázadokban az ősi aranybánya elhagyottan és mindenkitől feledve állt. Most azonban újra életre hívta az egyiptomi kormány és megkezdték a világ legrégibb bányájában a termelést. A legutóbbi hírek arról számolnak be, hogy a bánya nagymennyiségű arannyal gyarapítja a független arab állam bevételét. A texasi olajtársaság és a Letumo géptervező részvény- társaság új módszert dolgozott ki az olaj kitermelésére a tenger fenekéről. Elkészítettek egy hatalmas, kétezer négyzet- méter felületű, fémből szerkesztett úszó „szigetet“. Oldalt három, egyenként 50 méteres „lábai“ vannak, melyeket leereszthet és felemelhet. Ehhez 63 elektromotor szolgáltatja az erőt. A „sziget“ fedélzetén fúróberendezés és 42 munkás számára lakóépület van. A „sziget” működése előtt leereszti a „lábait“ a tenger fenekére s így kezdi meg a fúrást. Ha a fúrás eredménytelen, felszedi a lábakat és odébb áll. Az első ilyen „szigetet“ a Missisipin építették fel és a Mexikói öbölbe vontatták, ahol munkához látott. A sziget“ természetesen csak olyan helyen tud dolgozni, ahol a tenger-fenék nincs mélyebben 40 méternél. VILLÁM líízjelzőgép Jugoszláv találmány és a Szigma gyár készíti. A gép öt másodperc alatt észreveszi a tüzet és szirénájával azonnal jelzi. Gyárakban „körzetekre*- is beállítható és szerkezete azt is megmutatja, hol keletkezett a tűz. A többi már a tűzoltók dolga. Dánia igen gazdag műemlékekben Koppenhágában naponta még most is sokan megtekintik a középkori observa- tórium jellegzetes épületét. Itt dolgozott valamikor a világhírű dán asz- tronómus, Tiho de Drake. A csillagvizsgálóműszereket egy tízemelct magas toronyban helyezték mint rajztábla eL A toronyban található Tiho de PVC FÓLIA Egy csehszlovák vállalat fehér PVC fólia anyagot állított elő, mely átlátszó papír alátétjéül szolgál. Normál hőmérsékleten a fólia (maradandó színnel és tartóssággal rendelkezik. Ceruzával vagy tussal írhatunk a fóliára, maii vízzel és szappannal lemoshatjuk. Brake egyik nagy munkája is, a csillagképek rajza és élethű modellje. Vízzel jövesztik a szenet KI AZ ELSŐ! Edwird Teller amerikai alomíudós nyilatkozata Edward Teller atomtudós, a hidro- génbomba feltalálója kijelentette, hogy a Szovjetunió vezet a tudományokban. Teller kijelentése nem lepte meg a tudósokat. A rendkívüli előrehaladás a szovjet tudománv- bm és technikában aránylag rövid idő alatt elvette a ve- ze'ért az USA-tó* 1 * 7. — De nemcsak tudományban van közöttünk verseny — mondotta az atomtudós. — A Szovjetunió 1951— 1955 között 80 szá- za’ékka! emelte a vfzienergiából nyert elektromosáram mennyiségét. Ugyan akkor az Egyesült Államok csak 29 százalékos növekedést ért el. Igaz, hogy ma még a Szovjet elektromosság elmarad az USA terme’ésé- től, mert az Egyesült Áramokban állítják elő a világ elektromosságának 42 százalékát. Ha azonban a Szovjetunióban a mostanihoz hasonló iramban építik a vizi- erőonűveket, akkor az egyik napon majd arra ébredünk, hogy ugyanaz történt az elekA Szovjetunióban jól bevált módszer a vízágyúval lazított széntermelés. Mintegy 25 atmoszféra nyomás alatt a szén- fal meglazul és engedelmeskedik az embernek. Az űj módszer előnye; nagyobb bátroanos energia előállításával, mint a tudományokkal. Megelőztek bemnün- két. Például a kő- szénből és földgáz- ból előállított elek-(| tromosáram meny- , nyisége az utóbbi időben a Szovjet- , unióban 63 száza- \ lókkal emelkedett, \ míg nálunk csak 30 százalékos az ered- meny. Ez fel kell, hogy rázzon mindannyi- unkat, mikor azt hisszük, hogy nagy bőségünk és szép ragyogó új automobiljaink fe'tétlenül a felsőbbsé- güniket ielentív nyabiztonság, a termelés 30— 40 százalékkal olcsóbb, az egy fő termelése kétszerié, háromszorta több és minden 1000 tonna szén után 35 köbméter bányafát takarítanak meg. Szereti a meglepetéseket ez is érdekes Egy nagy párizsi áruház igazgatósága a napokban S00 frankos utalványt kapott. Az összeg küldője arra kérte az áruházat, küldjenek neki születésnapjára valamilyen ajándékot a fenti összegből. Kérését így indokolja: „Imádom a meglepetéseket." 150 000 FARKAS A Szovjetunióban a becslések szerint még 150 000 farkas garázdálkodik. A szakemberek kiszámították, hogy egy farkas évente egy tonna húst fogyaszt el. Ezért a vadászok minden elejtett farkas után 500 rubel jutalmat kapnak. Szénszállítás — csöveken Az amerikai szénbányászat azzal a tervvel foglalkozik hogy a szenet csővezetékeken szállítsák — hasonlóan, mint az i' olajat a pipelineken át. Egy ilyen csővezeték már meg is <' állta a próbát. Ez a vezeték a cadizi szénbányáktól a clevelandi erőműig vezet. A távolság 176 kilométer, a csövek át-é mérője 27 centiméter. A szenet megőrlik és vízzel keverve 0 óránként 5—7 kilométeres sebességgel nyomják át a csöve- (' ken. A szakemberek véleménye szerint száz, sőt több ezer ki-t* lométeres vezetéket is lehet építeni, ha ez a kísérleti vezetéki1 jól beválik. Az már más kérdés, vajon gazdaságilag kifize-f tődik-e a vezeték építése, avagy érdemesebb a szénszállítási hagyományos módszereinél megmaradni. Bulgária iparosítása 1947-ben kezdődött. Azóta sorra építik a gyárakat, Esősorban az újonnan feltárt lelőhelyek mellei . Nemrégen Szófia mellett egy 150 millió tohna vasércet és több százezer tonna ólor ' r'.t- és mangánércet tartalmazó telepet tártak fel. Az erre épült acélmű már me r' működését. Működik a Vulkán cementgyár is Dimitrovgradban. Képünkön a - '..an épült ólom- és cinkgyár látható. ÚJ PIRAMIS SZÜLETIK Bizonyos Florence Golf nevű washingtoni úr végrendeletében úgy rendtlk”-' tt, hogy 40 ezer dollárért építsenek egy piramist, ahol órák nyugalomra helyezik. Úgy látszik, a fáraók vére Amerikában is kiütött. '[SZÁNT, tárcsáz és vet Itt az universál mezőgazdasági munkagép. A torontói (Kanada) kiállításon mulatták be. Egyszerre szánt, boronái, tárcsáz, műtrágyát szór és elveti a magot. Súlya 12 tonna. Traktor vontatja, de szakemberek véleménye szerint kombájn után is akasztható, \ GALÖCAGOMBA. MINT J ÉPÍTÉSZÉT! STILUS Ausztráliában most tervezik a Sidney-i opera épületet. A terv szerint az egész épület a galócagombára emlékeztetne. Kupolája rézlemezekkel fedett, 7,5 centi vastag betonlapokból készülne és fehér márványoszlopok tartanák. Magassága tíz méter és berendezése a legmodernebb. Henry Barbusse:-fiíj életen tél Fordította: SÁRKÖZI GYÖRGY XII. És íme, egy férfi hatol a terembe, az erkély első soráig. Senki más, csak egy szegény ember, de most mindenki őt nézi: sovány, mint Don Kihote, arca üreges, mint a halálé, ruhája kék rongy, mely véres sárba tépve lebeg: egy hadviselt katona. Beszél; nem, köhög. A bornyújában kutat, amely fölgömbölyödik őszt övér testén. S gránátot vet a közönség közé, amely i fölrobban. Nekivadult nők és elasszonyosodott ifjak gyémántos kezei repülnek föl, amelyek előbb még a katonák vérengzésének tapsoltak. A robbanás süket ütése fejembe és mellembe sújt ] és fölriaszt... Vége az álomnak, mely a csöndbe kiáltott. Az aranyba rámázott tömeg ragyogó tűzvésze fölött, íme, színtelen gőz, sápadt gomolygás terjed szét, aztán függőleges árnyak; s e függőleges vonalak tisztán, önál- j lóan kirajzolódnak: hatalmas rácsozattá. Az élet nem tért vissza. Körülöttem minden megállt s e bénaság mintegy ketrecbe zár. A színházra gondolok, amelynek képe megrohant | a lidércnyomás alatt. A kaszinóba megyek, hogy akár üresen is, de lássam a termet, amelynek tűzörvényé- ben vízióm kavargóit. Furcsa, lépteim zaja a járdán az egyetlen zaj. A sápadt mennyezetű terem, melybe a félhomályos előcsarnokon át bejutok, nem üres, mint ahogy gondoltam. Széksorok állnak benne. A színpadon emberHENRY BARBUSSE: AZ ELETEN TOT, 3S j torlaszok, mások a takaróval és misztikus félhomály- lyal burkolt zsöllyék első soraiban zsúfolódtak össze. ] Egy színházi próba kísérlete. Vajon mit próbáltak a katasztrófa szörnyű reggelén? A sokat hirdetett, hir- j hedett revüt: a vég jelenet vázolódik elém... A hatalmas csoportozat a Győzelmet jelképezi. A kulisszák í emeletekre osztják a színpadot. Az előkészületek még . nem fejeződtek be s itt-ott állványokat, papírost és csirizt, frissen festett vásznakat látni. A színészek egy- | I része kosztümben van: a táncosnők allegorikusán levetkőzve — másrészük utcai ruhában. Némelyek félig így, félig úgy: a kedélyesebbek mellényben és karddal. A Győzelem tenyeres-talpas komámasszony, akinek ] fejlett kebeleit alig leplezi a háromszínű vállszalag j E kis nő — akit viszonyai miatt a Becsületrend Rózsájának neveztek — zászlót lebegtet és a piramis csúcsán, mint egy felmagasztalt istenség, kitátja száját. Szinte hallani, amint kiáltja: „Éljen Franciaország!" A hódolat és dicsőítés felé száll: pálmák és egy cső- j port görlice meztelen karjának szimmetrikus lendülete, akiknek a végsőkig föllebbentett szoknyácskái | körben terjednek szét. Az államférfiak, a vállszalagos törvényhozók, a katonák toliforgós sisakban, 8 ; nagyiparos, aki annyit fáradozik Franciaország és a civilizáció javára, a gyarmatosító, mindenféle színű kis j családi csoportjával, amely imádattal veszi körül, a jó ! iskolamester (angyalcsináló nevelés) esküre emeli kezét, e filozófus-költő, zöldhímzésű frakkban, ódát szaval, a művész áldozatul nyújtja a nemzeti géniusz ; gyümölcsét: a Haladás szobrát, valamint nagy gipszkeselyűt. És alatta derék munkások, vasárnapi alázattal, szerszámaikkal hódolnak: egyik lapátját nyújtja, a másik kapáját, s a paraszt szép kék ümögben kaszát emel, a gazdasszony gyapjúharisnyát áldoz neki, az agg pedig fiait. » HENRY BARBUSSE: AZ ÉLETEN TOT E hatalmas élőkép mozdulatlansága a közideált jelképezi. Ez az apotheózis veti magát üvöltve a közönségre és ebbe vegyül minden néző a maga helyéről. Ez az, amit a zengő zűrzavar, a meztelenségekkel izgató elernyedés, a lámpák ezreinek lengő leple, mint valami fénymártás, a mindenkiből gyűlt közlélekkei elhitetnek. Mert ez az, ami az itt látható módon vezet a valóságban minden emberit. Ügy távoztam innen, menekülve, mint Lázár. 7. Egyszerre csak a hatalmasok hatalmasára, a ná- bobok nábobjára, Ghest báróra fordul gondolatom. Mikor az ember elfárad, megnyugszik és nem vesz j észre többé semmit: azt érzem most. Kimerültén s mái nyugodt is vagyok, sajnos! Immár nem reszketek a borzalomtól, hogy körülnézzek és azt mondjam: „Emberformájú temető vesz körül téged”. Mint közömbös járókelő bujkálok most életüktől megfosztott s a világ öntőmintájában domborodó férfiakról és nőkről szóló végtelen teóriák közt. És tragédiájuk éppúgy nem hökkent meg többé, mint ahogy nem döbbentett meg akkor, amikor még egyformák voltunk. Betegségünk, hogy mindjárt elvesztjük érzékünket aziran*. amit megérinthettünk. Az ember nem megértésre született. Időnként, mikor visszatér elevenségem, vagy inkábt t mikor arcom a tükörrel találkozva megkettőződik, megállók és gondolatmorzsák kezdenek fészkelődni bennem, keresztül-kasul, vagy szabályos sorrendben. Ez például:... „Mikor tör ki a dögvész *... Nyakam vállam közé húzom és elkergetem ezt a gondolatot. (Folytatás a csütörtöki számban.)
