Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-13 / 87. szám

1957. Április 13. NAPLÓ Több öntevékenységet várnak w-*™***** ysa***nis. a sombereki kommunistáktól I Május 1 tisztelőiére Hartnimchat pártszervezete Vain a mohácsa járásnak, a já­rási intéző bizottságon viszont csak néhány függetlenített elv­társ dolgozik. Segítségképpen nemrég megalakítottak a ter- me'őszövetkezeteket, állami gazdaságokat, gépállomásokat, stb.-ket patronáló kommunista szakemberekből álló csoporto­kat, ezek azonban még nem funkcionáltak. A pártszerve­zetek támogatása így a né­hány emberre hárult, akik nem törődve az időjárás vi­szontagságaival és pihenőide­jük feláldozásával, sorra láto­gatják az alapszervezeteket és időnként eljutnak Somberekre is Nem többször mint más helyekre és nem hosszabb idő­re. mint például Szűrbe. Elvi segítséget kaptak Azokat a látogatásokat le- s ámítva, amelyek rövid kér- dezősködésekkel vagy gyors tájékoztatásokkal telnek él, a járási Intéző bizottság mun­katársai az utóbbi időben két­szer töltöttek hosszabb időt a községben. Egyszer König elv­társ, az intéző bizottság elnö­ke, még a földrendezések előtt. Nagy vihar volt akkor a falu­ban, tanácsülést tanácsülés után tartottak — vajmi kevés eredménnyel —, zúgtak, for­rongtak az emberek. Az ősi földet kérték. König elvtárs nyl'tan megmondotta a tanács- irodában összegyűlt sokaság­nak hogy az ősi földet vissza- . adni nem lehet: 5 A másik alkalommal Lukios József elvtárs, Tóth elvtánsnő és a megyei intéző bizottság szegényparasztságra:.: Az ősi földek visszaadása ugyanis a szegényparaszitok proletarizá- lásáva] lett volna egyenlő, olyan kevés földet kaptak Volna vagy hatvanam hogy abból megélni nem lehet. Lu- kics elvtárs, Tóth elvtársnő és Jáhn elvtárs szintén elvi jel- volna a kisparasztofc mellett, I gedetienkednek ezek a idspa- §1000 tonna szénnel akarják túlteljesíteni havi terveket rasztok és nincs igázi béke a ■ 177 hold tulajdonosai között. Nyílt beszélgetést! Nem nehéz levonni a tanul­ságot: ha a pártszérvézet kiállt legű kérdéseket tisztáztak a baráti vitában, olyanokat pél­dául, hogy miért volt nálunk ellenforradalom, miért feke­títették be eredményeinket, mi a biztosítéka annak, hogy a régi hibák nem térnek vissza, stb. Amit hasznosítottak, s amit még nem König elvtárs látogatása után alapvetően megváltozott a falu hanigulata. A sombere- kiek is ismerik és szeretik a járási intéző bizottság elnö­két közvetlen és barátságos magatartásáért, s most is res­pektálták a véleményét. A fa­lu tehát meg csendesedett, kö­zel nyolcszáz holdat rendeztek békességben, közmegelégedés­re. Hátramaradt még 177 hold, amelyen valamikor a volt I-es típusu tszcs gazdálkodott. Ennek rendezésére tanácsülé­se határozat született Rosta Ferenc elvtárs, a pártszervezet elnökének javaslatára. Kimon­dották, hogy a közelebb eső területek'bő1 á 3—6 holdasok­nak, a távolabb eső földekből inkább a módosabb gazdáknak kell részesülniük. Ez is meg­felelt a „Támaszkodj a sze­gényparasztságra ; ; jelSZÓ szellemének, hiszen a távolab­I Hosszú hónapok után pénteken reggel ismét értekez­letre jöttek össze Kossuih- bánya szenes főkörleténék tag­jai, hogy megvitassák az első negyedévben végzett munkáju­kat s megismerkedjenek a má- minden másképpen töírtéribe- Ssodlk negyedév célkitűzéseivel tett volna. Most már késő len­ne rendezgetni, meg kell várni ■ lét termelnek. Vagyis míg a hajtottak ki szellőztető* bél'* máit év októberéig 14—15 ezer kül. Az üzem, a körlet Vezetői csille szenet termeltek havon- éppen ezért a régi, tapasztalt ta, februárban csak 10 ezer bányászok segítségét kérik, csille szenet szállítottak. Es ezt hogy szilárdítani tudják a fe- á különbséget nem a létszám- gyeimet s az új munkásokból Az éjszakai harmad bányá­szai, Kovács Ferenc (2), Kusz az őszt, de álékor okulni lehet -János, Rein István, Bánvölgyi a tavalyi tapasztalatokból. SFerenc, Bencze Károly, Szabó A nem kiállás oka az volt, iJános és a többiek mintegy hogy a pártszervezet elég- 560-an érdeklődéssel hallgatták gé elzárkózik az emberektől. -Szilágyi Antal bányamémök- Bátran bírálnak az elvtársak a !nek, a szenes főkörlet vezető­taggyűléseken, de ha tömegről tjének^ beszámolóját. A körlet megbízásaiból Jáhn Vilmos bi földek gyengébbek, s a há­elvtárs járt a faluban. Vagy két órát beszélgettek mintegy 15 egybegyfllt volt MDP-tag- gal a tanácsirodán. Különösen Kovács Etel tanítónővel foly­tattak hosszú vitát. A sombereki elvtársak egy­szer sem érezték, hogy a já­rás gyámkodni akarna felet­tük. Nem vették ki kezükből az irányítást, nem avatkoztak be aprólékosan az ügyekbe, nem, a járási elvtársak elvi segítséget adtak. König elv­társinak, „az ősi földet vissza­adni nem lehet“ mondása pél­dául a lenini hármas jelszó rom-négy holddal bíró paraszt­családok nagyon nehezen tud­nának belőle megélni. A 177 holdnyi területen —z sajnos — nem sikerült a föld-" rendezése A tanácsülés határo­zata egyelőre papírrongy ma­radt, mert több 3—4 holdas tá­vol kapott földet. Adójuk ugyan akikor magasabb a kel­leténél — mert újabb mu­lasztásra — nem telekköny- veztek, az aranykoronát még most is egységesen számítják a 177 holdra, a soványabb földdel bírók tehát rosszul jár­nak, a jó földdel bírók vi­van szó, Rosta elvtársat ál­lítják előtérbe, azzal a jelszó­val, hogy ő a pártszérvezet el­nöke, ő a tanácselnök is. jól ért az emberekhez. Ez igaz is, de egy ember azért csak egy em bér marad, egy fecske nem csinál nyarat. Egyébként sem szerencsés, hogy a pártszervezet elnöke egyben a falu tanácselnöke is, hiszen munkájánál fogva első­sorban is az államhatalmat képviseli, a pártot és az ál­lamhatalmat pedig nem lehet egy kalap alá vonni, mégha szocialista államról is van szó. Másik elvtárs kellene tehát a pártszervezet élére. Már megválaszthatják, hiszen öt tagja van a pártszervezetnék és még többen lesznek, ha nem várnak a járási intéző bizótt- ságra, hanem öntevékenyen elbeszélgetnek régi elvtársaik­kal. öntevékeny és nyílt be­szélgetést vár a falu is. A já­rási intéző bizottság a legfon­tosabbakban segített, sombere­ki elvtársaktól függ tehát, hogy folytatódik-e az eredményesen induló munka. vezetői erre az alkalomra el­készítették a termelés és a tel­jesítmények alakulását mutató grafikont is. e . Megállapították, hogy Kos- _ [suth-bánya szenes főkörleté­rnek bányászai az első negyed­évben eredményes munkát vé­geztek. Következetes, tervsze­rű munkával rendet teremtet­tek bányájukban. Soha még olyan jó állapotban nem vol­tak a fejtési kijáratok, mint most. A korábbival szemben sokkal kevesebb a panasz az ürescsille és faellátásra, egyen­letesebbé vált a termelés. Nin­csenek már sűrített levegő és fejtőkalapács gondjaik sem. Az 8elért eredményeket a tervszerű 'munka eredményezte. S most az a feladat — hangsúlyozta a főkörlet veze­tője —, hogy a tervszerűség határán belül állandóan növel­jük termelésünket, fokoztuk a teljesítményeket.” Az elért eredményeknek ugyanis szépséghibája is van. A 2/a fejtés dolgozói 1956. augusztusában például 585 csil­le szenet termeltek naponta. Most februárban 405—435 csil­első pontjának a szellemében szont annál jobban. Elképzel- ícgant meg: támaszkodj a hető tehát, hogy jogosain elé­«tiiimntmtniiiinimaMiiamiHmiiiiiiamMiuiiuni Lottó-mérleg Egy hónap alatt 7,323.000 szelvény, 190.000 nyertes A népszerű szerencsejátékot, a lottót, alig több, mint egy hónapja vezették be. Az Országos Takarékpénztár most mér­leget készített a lottó egy hónapjáról. Ebből kitűnik, hogy a fogadók márciusban(7f$23.000 szelvénnyel vettek részt a lottó játékon. A húzások alkalmával összesen 190.000 nyertes volt, s közöttük 13,182.000 forint került felosztásra. Ebből az ösz- szegből tíz százalékot a jutalomsorsolási alapra használtak fel. A négy hét alatt egyetlen öttalálatos szelvény sem volt. S így az arra jutó összeget a négytalálatosok kapták. Már­ciusban 90 négytalálatra ötmillió 492.000 forint jutott. A ne­gyedik héten volt a legtöbb — hatvanhat — négy találat. A nyerteseknek mintegy hatvan százaléka vidéki lottójátékos volt. Miért is ült Rákosi börtönében? lakók többsége. Akit felvettek, az is korrupt életmódja miatt került a hű­vösre, s ezért zár­ták ki előzőleg a pártból is- Ez az em­ber igazán nem ver­heti a mellét, s Egyre több régi, jébe Rákosi börtö- kizárt volt MDP- nében ült!... tagot vesznek fel Mielőtt a börtön­pártszervezeteink. ügyre térnénk, ok- Pécsbányáról pél- kai kérdezzük, hogy dául négy kérelmet mennyiben lehet küldtek a városdin- az a párt tagja, aki téző bizottságba, a a pártmunkára már siklósi külvárosi megbízhatatlan? (El pártszervezetből tekintve az iszákos*- igazán nem vághat egyet és így tovább. Ságtól.) HyílVánva- fel a múltjával, Ha mindig jogos lő, "hogy semennyi- mert a korrupt esetekről volna szó, ben, hiszen a párt- embereknek, akár egy szót sem szól- tag nem azért párt- Rákosi börtöneiben, nánk, hiszen ideje tag, hogy az akár nem Rákosi már behegeszteni a MSZMP sorait sza- börtöneiben, de fel­régen támadt sebe- pontsa, hanem tétlenül a törnlöc- ket, ideje már igaz- azért, hogy dolgoz- ben van a helyük. Ságot szolgáltatnia zék érette. Ha kiszabadul­párt régi és hű har- Most már rátér- nafc, ne akasszanak cosainak! Ebben az hetünk a lényegre, babérkoszorút a nya esetben azonban ko- Az elvtársak jóhi- rántsem erről van szeműek voltak, s szó! nem gondoltak ar- rokkái. A siklósi külvá- ra, hogy azokban a Legyünk rosd területi' párt- börtönökben nem­szervezet taggyű- csak elvtársak, há­lósén olyan embert nem tolvajok, sik- vettek fel, aki iszá- kasztók, kasszafú- kos is, aki ajánlója rólk és korrupt em- elmondása alapján berek is ültek; hogy pártmegbizatásra mégiscsak belőlük alkalmatlan, s tete- került ki a börtön­hiány okozta. A 2/a fejtés bá­nyászai a múlt év szeptembe­rében ugyanis 4,71 csillés fej- teljesítményt értek el, február­ban viszont csak 3,68 csillét adtak fejenként. A napi 150— 180 csillés termeléscsökkenést tehát 70 százalékban a teljesít­ménycsökkenés és csak mint­egy 30 százalékban a vájár­hiány okozta. Annak ellenére tehát, hogy a produktív teljesítmény már megközelítette az október előtti szintet, a teljesítmények növelése terén jócskán van még tennivaló. De még ennél is többet kell tenni a helyes műszakarányok kialakításáért A szenes főkör­let például 15 százalékkal több Improduktív műszakot használ fel jelenleg, mint október előtt, holott a produktív műszakok száma csak a 66 százaléka az októberinek. Ez az állapot to­vább tarthatatlan. Az impro­duktív létszám egy részét a közvetlen termelésnél kell fog­lalkoztatni. A jövőben — kér­te a főkörlet vezetője — min­den csapatvezető, vájár és mű­szaki törekedjen arra, hogy csak a legszükségesebb helye­ken legyen kisegítő létszám. Ahol nincs nagy szükség mo­torkezelőre, készlettolóra, fa­hordóra, vagy ahol egy csillés is elegendő két vájár mellé, ott ne tűrjék meg a tétlenkedőket. Szükséges ez, mert Kossuth- bányának nagyon sok erőt kell fordítani a szénvagyon feltárá­sára is. A fejtésre előkészített szénvagyon az októberi 150 ezer tonnáról 80 ezer tonnára csökkent, s ez bizony kevés. Nagyon tervszerű elővájás kell ahhoz, hogy Kossuth-bányá- nak mindig elegendő fejtése legyen. Ugyanakkor minden bányásznak vigyáznia kell ar­ra, hogy a fejtések szénvagyo- na ne az öregfejtésbe, hanem a csillékbe kerüljön. kukba és ne fogad­ják őket tárt ka­ébereb- bek, vizává! luk meg a múltjukat és kérdezzük meg tő­lük, akármennyire is kellemetlen, szá­mukra: miért is ült Rákosi börtönében? igazi bányászokat nevelhesse* nek. Mivel a Kossuth-bányai szén termelési költségei az elért eredmények ellenére még min­dig nagyon magasak, a főkör­let vezetője külön kérte a bá­nyászokat, hogy ezután Jobban takarékoskodjanak az anyag­gal. Becsüljék meg a gépeket, elsősorban a fejtőkalapácsokat, ne hagyják el, mint legutóbb a 12-es telepben dolgozók, s ne a sűrített levegő tömlőjével függesszék fel a csöveket. To­vább kell javítani a csilletöl­tést is, elsősorban a hármas körletben, de lelkiismerete­sebb munkát követel a minő­ség javítása, a palatartalom csökkentése is. Miután a főkörlet vezetője a második negyedév feladatait ismertette, a tervismertető ér­tekezlet résztvevői egymás után kértek szót. Felszólalt Kusz János, a 3/a. csapat ve­zetője s többek között bejelen­tette, hogy április 1-től kezdve régi versenytársukkal, Kovács Ferenc (2) csapatával ismét versenyben állnak. Hangsú­lyozta, hogy nagyon nagy gon­dot fordítanak a biztonságra, mindent elkövetnek, hogy bal­eset ne forduljon elő. A 12-es telepi fejtés az 1-es csapatot választotta versenytársul s megígérték, hogy 130 csille szén helyett (ennyi a tervük) naponta 140—150 csille szenet termelnek. A példát követve Czukor Ferenc, az 1-es körlet aknásza Rein István aknászt hívta versenyre s napi 20 csil­le terven felüli szenet ígért. Bertus Imre elvtársnak, a Kossuth-aknai MSZMP intéző bizottsága elnökének javasla­tára a tervismertető értekezlet résztvevői elhatározták, hogy megkötik a Béta-aknai bányá­szokkal a párosverseny-szerző- dést. Még nem rögzítették pá­dé nyílt titok, hogy a A íőhőrlet vezetőjének vé- Kossuth-aknai bányászok má leménye szerint a szeneseknél jobb a munkafegyelem, mint október előtt volt. Csökkent a bumlizók száma, javul a mun­kaidő kihasználása. Persze, itt is van még javítani való. A napokban is előfordult, hogy egy 12 méter hosszú vágatot jus 1-e tiszteletére 1000 tonna, szenet akarnak termelni, ter­ven felül Az az egyhangú igen, amellyel e javaslatot a tervismertető értekezlet részt­vevői fogadták, arra mutat, hogy kitűzött céljukat el is fogják érni; HÍREK FHórá* fTnratAV «Heil * A siklósi járási ügyészség izgatás miatt megindította az eljárást Borbás Mihály kozár- mislenyi lakos ellen. Ugyan­csak eljárás indult Gombócz Pál és Simon Sándor nagy- harsányi lakosok ellen is, akik a, termelőszövetkezet ellen iz­gattak. A méhcsaládokat fa lehet biztosítani tMMHHiiiiHimiiMUHMiMiiiiinimiiiiMiiiKifiimM« 1 i aa ■•«■■■ 11 ■ a ■«••■■■■■•■ iea v ■■ ■■■ A szovjet parasztság a szo­cialista forradalom óta leg­nagyobb jótevőjeként tiszteli Lenint. Van oka rá. Lenin mu­tatta meg elsőnek a leghatáro­zottabban és legkövetkezete­sebben, hogy milyen útra kell lépnie a parasztságnak, ha biz­tos akar lenni jövőjében. A marxizmus ellenségei — erről az utóbbi hónapokban bőségesen szerezhettünk ta­pasztalatot — szívesen hivat­koznak arra, hogy a kommu­nisták kiagyalnak holmi elmé­leteket, s azután ehhez mere­ven ragaszkodva igyekeznek megszabni az embereit életét. Aki valamennyire is ismeri a leninizmust, jól tudja, hogy ez rágalom. Lenin minden műve, beszéde vagy cikke eleven cá­folata ennek. íme például egy megáúapítás: „Nálunk, ahol az államhatalom a munkásság ke­zében van, ahol minden ter­melési eszköz ennek az állam- hatalomnak birtokában van, nálunk valóban csak az a fel­adat maradt hátra, hogy szö­vetkezetekbe tömöritsük a la­kosságot.” Gyakorlati útmuta­tás, elméleti meggondolás alapján. Csakhogy ez az elmé­leti meggondolás a gyakorlati A parasztság jövője Lenin műveiben élet jelenségeinek vizsgálatá­ból ered. Nem „kiagyalt” in­tézményeket próbál az embe­rekre erőszakolni, hanem olya­nokat, amelyek ismertek, be­váltak. Szövetkezetek a kapi­talizmusban is voltak. Bennük emberek bizonyos csoportja szerveződött valamilyen közös cél elérésére. Van egy voná­suk, amely utal a fejlődés szo­cialista irányára, amely alkal­massá teszi a szövetkezeteket az új, szocialista gazdasági rendbe való beilleszkedésre: a kollektivitás. „A mi fennálló rendünkben ,— mutat rá Le­nin — a szövetkezeti vállala­tok, mint kollektív vállalatok különböznek a magánkapita­lista vállalatoktól, de nem kü­lönböznek a szocialista válla­latoktól, ha olyan földön ala­kultak, olyan termelési esz­közökkel dolgoznak, amelyek az állam, vagyis a munkás- osztály tulajdonában vannak.” De miért van szükség a szö­vetkezetekre? Miért fontos a proletárdiktatúra számára, hogy a parasztság szövetkeze­tekbe tömörüljön? Lenin vilá­gos választ ad erre: a prole­tárdiktatúra gazdasági alapjait olyan szilárddá kell tenni, hogy jobb legyen a tőkés álla­mokénál, márpedig a szétfor­gácsolt kisparaszti gazdaságok erre a szerepre alkalmatlanok; nagyüzemekre van szükség. „... olyan mértékben, ahogyan a proletárhatalom nemcsak a városban, hanem a falun is megszilárdul, feltétlenül rend­szeresen arra kell törekedni, hogy az ebben az osztályban meglévő és értékes tapaszta­lattal rendelkező erőket fel­használják (a legmegbízha­tóbb kommunista munkások külön ellenőrzése alatt) a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság megteremtésére.” A gyakorlati életben talált fejlesztésre alkalmas jelenség: a paraszti szövetkezés ilyen felismerések alapján válik Le­nin műveiben programmá és a proletárdiktatúra által feltét­lenül megoldandó feladattá. „Feltétlenül” — hangsúlyozza Lenin, mivel valóban a prole­tárdiktatúrának létérdeke, hogy szövetségesét, a paraszt­ságot bevonja a szocializmus megvalósításának munkájába. De ez a hangsúlyozás koránt­sem jelenti azt, hogy a szö­vetkezetesítés, a termelők szö­vetkezetekbe szervezése a pa­rasztság ellenére valósítandó meg. „Itt erőszakot alkalmazni — mondja Lenin — annyit je­lent, mint az egész ügyet tönkretenni. Itt hosszas ne­velőmunkára van szükség. A parasztnak, aki nemcsak ná­lunk, de az egész világon gya­korlati és reális ember, konk­rét példákat kell szolgáltat­nunk annak bizonyságául, hogy a „kommunia” minden­nél jobb.” „A feladat itt nem a középparaszt kisajátítása, ha­nem az, hogy számításba ve­gyük a paraszt különleges élet- feltételeit, hogy megtanuljuk a paraszttól, hogyan kell áttérni egy jobb rendszerre és ne me­részeljünk neki parancsokat osztogatni!” Nemcsak arról nincs sző te­hát, hogy a kommunisták va­lamilyen „kiagyalt” szerveze­teket erőszakoljanak a paraszt­ságra, hanem egyenesen arról van szó, hogy a kommunisták, akiknek vezetniük kell a né­pet a szocializmus építése so­rán, tanuljanak a paraszttól! Ma is, a ml számunkra is na­gyon megszívlelendő ez az út­mutatás. Ismerjük a korábbi éveknek a dolgozó parasztok­kal szemben elkövetett hibáit, s azt kell mondanunk, hogy nem követtünk volna el annyi hibát, nem történt volna any- nyi önkényeskedés, ha nem feledkezünk meg Lenin sza­vairól. Ma újra előtérbe ke­rülnek nálunk a parasztpoliti­ka problémái, sokhelyütt újra kell teremtenünk az ellenfor­radalom által megzilált szövet­kezeteket. Okuljunk Lenin ta­nításain, amelyek igazát saját tapasztalataink is bizonyítják. Ne kövessük el mégegyszer ugyanazokat a hibákat, s hogy valóban nem kövessük el, ne szégyelljünk segítségért fordul­ni Leninhez, aki műveiben elénk tárja nemcsak a jövőt, amely felé indultunk, hanem a jövő felé vezető út bukta­tóit, kátyúit is, hogy könnyeb­ben kikerülhessük azokat. A méhészeik régi kiváltsága valóra vált. Az Állami Bizto­sító vállalja a méhcsaládok fertőző rothadás elleni bizto­sítását is. A biztosítási díj méhcsal ádaníként 3 forintba kerül; A biztosítási dijat a szövetkezetek tagjaik számára október 1-ig kamatmentesen ■ előlegezik, ■ ■ ; Élelmiszert loptak a pincéből ■ Lakatos József, Lakatos Já- : nos és Keller József diósvisz- 5 lói lakosok ez év január első ■felében falbontás útján beha­jtói tak Szögleti Jánosné pincé­rjébe, ahonnan körülbelül 900 ■forint értékű élelmiszert lop­• tak el. A siklósi járásbíróság : ezért Lakatos Józsefet 6 hó­• napi, Lakatos Jánost 4 hónapi, ■ Keller Józsefet pedig 5 hónapi [börtönre ítélte; ■ ■ •Tiltott határátlépőket ítélt el •a bíróság ■ • Sípos László hajdusámsoni jlakos ez év február 8-án cső- ínakkal akart ótszöknd a Drá­■ ván Jugoszláviáiba. A sik'ósi : járásbíróság tiltott határátlé- ípésl kísérlet miatt 6 hónapi ■ börtönre ítélte. A Járásbíróság ■ tiltott határátlépési kísérletért ÍTóth Béla pécsbányatelepi la­jtost 6 hónapi, Zsarkó Berta • Károly szegedi latost 6 hónapi • és a társaságukban volt K. fa 5 kiskorút, pécsbányatelepi la- ■kost 4 hónapi börtönre (téltej

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents