Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-12 / 86. szám

ifin. ÁPRILIS 12. NAPL<5 3 Megalakult a pécsi általános iskolák MSZMP-szervezete A SZÜVOSZ felhívása í Kedden, április 9-én huszon­öt taggal alakult meg a pécsi általános iskolák kommunis­táit tömörítő MSZMP-szerve- zet. Eddig is voltak már pe­dagógusok, akik megtalálták az utat a párthoz, s a területi alapszervezetben dolgoztak. De a sajátos neveléspolitikai prob­lémák sikeres megoldása szük­ségessé tette, hogy az erőket egy szakmai pártszervezetben egyesítsék. Az alakuló taggyű­lés, amely harcos szellemben zajlott le, öttagú intéző bizott­ságot választott és a következő határozatot fogadta el: 1. Az alapszervezet minden tagja tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a pécsi általános iskolákban következetesen végrehajtsuk a párt és a kor­mány politikáját. 3. Ennek érdekében elhatá­roljuk azokat a személyeket, ktk az ellenforradalom alatti magatartásukkal bebizonyítot­ták, hogy a népi demokrácia ellenségei. Segítséget nyúj­tunk a művelődési osztálynak ezek felszámolásában, hogy ez­zel iskoláinkban nyugódt poli­tikai helyzetet teremtsen. 3. Az állami rendeletek és utasítások következetes végre­hajtása mellett, felvilágosító és nevelő munkát végzünk an­nak érdekében, hogy iskolá­inkban azok szellemében szín­vonalas és népi demokráciánk politikai irányvonalának meg­felelő munka folyjon. 4. A pártonkívüli nevelők ideológiai felvilágosítása és ne­velése érdekében, felsőbb párt­szervek segítségét igénybe vé­ve, politikai vitákat rende­zünk. 5. Minden kommunista ne­velő aktív kapcsolatot tart az iskolája területén lévő párt­szervekkel és segíti azoknak a közneveléssel kapcsolatos munkáját. 6. Pártunké é* kormányunk politikájának végrehajtása ér­dekében felvilágosító és nevelő munkát végzünk a szülők kö­zött. 7. Segítséget és politikai tá­mogatást nyújtunk az úttörő­szervezet újjászervezésében és további munkájában. 8. Megállapítjuk, hogy a Pe­dagógus Szakszervezet egyes szerveiben vezető beosztásban vannak olyan személyek, kik­nek ottani működése nem kí­vánatos, mert akadályozzák a kibontakozást. Követeljük az illetékes felsőbb pedagógus szakszervezeti szervektől ezek­nek visszahívását, illetve funk­ciójukból való eltávolítását. 9. Aktívan küzdünk a kleri­kális reakció minden megnyil­vánulása, a párt és a kormány irányvonalával ellentétes tevé-I kenysége ellen. l(í Szívesen fogadjuk ma-; gunk közé a becsületes volt: MDP-tag és pártonkívüli ne-| velőket, akik tiszta szándékkal,: őszintén keresik a párthoz ve-; zető utat, de a párt tisztaságé-» nak megóvása érdekében a leg-: nagyobb éberséget fogjuk ta-; nusítani. A kommunista pedagógusok: egységesebb fellépéséért rövi-; desen felveszik a kapcsolatot a; már meglévő középiskolai; MSZMP-szervezettel, hogy fu-: zionálva közösen dolgozzanak? a párt és a kormány hatéro-; zatainak megvalósításáért, Az ellenforradalmi esemé­nyek során a szövetkezeti vállalatoktól, földművesszö­vetkezetektől és egyéb szö­vetkezeti szervektől sok tár­gyat tulajdonítottak el jog­talanul. A Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének gazda­sági osztálya felhív valameny- nyl szövetkezeti vállalatot és fö'dművesszövetkezetet, hogy az eltulajdonított gépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok, fényképezőgépek, felvevőgé­pek, vetítőgépek, optikák, lát­csöveik, írógépek, számológé­pek, irodagépek, rádiók, hang­szerek, motorok, stb. számát és egyéb jelzéseit a Helyi rendőrkapitányságnál jelent­sék, hogy ezzel is elősegítsék a jogtalanul eltulajdonított tárgyak visszaszerzését. Cőodaíakó&ok roi a sin ián Siklóbon is, mint minden já­rási székhelyen, működik egy úgynevezett munkaerőgazd al­kodé« csoport, amely amellett, hogy kiadja a munkakönyve­ket, munkaközvetítés*«! is fog­lalkozik. Érdemes megnézni: hányán kérték elhelyezésüket és hányat helyeztek el, mert ebből is kiderül: van-e munka nélküliség a siklósi járásban, vagy nincs. 1957. január 1-től 21 szakmunkás és adminisztra­tív dolgozó jelentkezett a cso­portnál. Ezeket mind elhelyez­ték. Március 1-től március 10- ig összesen nyolc jelentkező; akadt, közöttük öt nő. — Hogyne — felel a csoport- vezető és máris olvassa, hogy hová, hány embert leérnek. A Baranya Megye] Építő és Ta­tarozó Vállalat hat kőművest, két segédmunkást, a Benemen- di Cementgyár 13 segédmun­kást és hórom női munkaerőt, a harkányi gépállomás egy könyvelőt, a Szövetkezetek Já­rási Központja egy gyors- és gépírónőt, a fűzfafeldolgozó pedig 20 munkást keres. Nagyon jó érzés lehet a nyugati városrész lakójának lenni. Szép új házak, felte­hetőleg szép új lakások tu­lajdonosai az ott lakók. Es persze a jövőt is nézi az em­ber. Micsoda szép vidék lesz az majd nyolc év múlva! Sugárutak, parkok városa... így látják a kívülállók. Sajnos, azok, akik nyugati városrészben lakosoknak vallhatják magukat, nem ilyen rózsaszínben látják saját helyzetüket. Erről gon­doskodtak a tervezők és a kivitelezők. A Cs. U. 1-es épületben például valamelyik tervező­zseni csodálatos tervei alap• ján csodálatos szoba-konyhás lakásokat építettek. A terve­ző elvetette az ósdit, a meg­szokottat. Szakított a talán évszázadok alatt kialakult gyakorlattal, hogy a szoba- konyhás lakásban általában az előszobából nyílott eddig a konyha és a mellékhelyi­ség és a konyhából a lakó­szoba. Ez nem volt rossz megoldás és hozzá is szoktak az emberek. Most persze majd leszoknak az ilyen be­osztású lakásról, mert a Cs. U. 1-es épület szoba-konyhás lakásaiban a konyhát a szo­bán keresztül tudják csak megközelíteni, A konyhában viszont van egy körülbelül másfélszer másfél méteres mosdófülke, éléskamra vi­szont nincs. A csodalakások mellé per* sze nem illettek a régi ké- mények sem. A mai kor ké- ménye a termofór kémény> Ez nagyobb átmérőjű, mint a régiek, egyszerre több tűz* helyet is rá lehet kapcsolnü olcsóbb, stb. Az a bolond füst mégsem akar ezeken az új kéményeken eltávozni, pedig a kivitelezők azt mond­ják, olyan simára készítették a kémények belsejét, hogy akár korcsolyázni lehetne bennük. Dehát ez gyenge vi­gasz, ha a füstöt az ablakon ereszti ki az ember. Mit le* hét ilyenkor csinálni. A la­kók mérgelődtek, a kivitele­zők pedig kísérleteztek. Ma­gasabbra vágták a kémény­lyukakat, levették a kémé­nyek tetejéről a szélfogókat. Az eredmény? Füst, füst, füst... Na és a fáskamrák! Más­félszer két méteresek. Pró­báljon valaki egy ilyen kis lyukba egy évre való tüzelőt elraktározni. Persze, a meg­határozott méretű alagsort csak meghatározott meretű fáskamrákra lehet feloszta­ni, de az eset mégis bosszan­tó, különösen akkor, ha a legközelebbi TÜZÉP-telep kilométerekre van az em­ber lakásától. Bizony jó lenne, ha néha a tervezők is — és a kivite* lezők is — lakó-szemmel néznének a művükre. ni? Sikerült ezeket elhelyez-; : lauumipHiiiniiHiiiiMiwiiiiiiiifHtiMaiiiiiMMMM1 * Letartóztatták a rózsafai termelőszövetkezet tönkretevőjét iS-^7/ / z. m § rr n • / / ; A szigetvári járás­Jviuzjö-riket esztendő a ooptarmbati \ 5i“aelle,Sín ; működő és legna­— Nézze mester úr, a fene De nemcsak a gépek, min-: gyobb taglétszámú egye meg ezt a gépet, sehogy- den megváltozott itt. ; termelőszövetkezet a sem tudom egyenesre állítani! —Csodálkozna most a tizen-: rózsafai Közös Üt j • ~z öreg mester szakértő te- három részvényes igazgató, ha* volt. Itt harmincöt Hintettél végignézte a gépét. tudná, hogy a kis proUgyerekí család 433 katasztrá- Na add csak ide fiam azt nekik csak egy robotoló: lis hold földön gaz- a kalapácsot! — Aztán adj ne- - - - - ­M ég egy csavarmtás, egy mozdulat és surrogva megindul a gép. Kroumann Lajos, a Sopiana Gépgyár ma­rósa, pár pillanatig előrehajol­va figyel: nlncs-e valami hiba, aztán elégedetten felegyenese­dik. — Mint az óraszerkezet — -simogatja• tekintetével a mo­dern, vertikális forgácsológé­pet. Kroumann Lajos huszonkét évvel ezelőtt került az üzem­be. Csakhogy akkor még ijedt­szemű kisfiú volt. Félelemmel, vegyes csodálkozással nézte az olajosruhás mestereket, meg a kattogó, félelmetes gépeket. A kis proletárgyerek a munkás ki. Odavágott egyet jobbról is, balról is. A művelet befejezté­vel hetykén nézetűt a fiúra. — Na látod öcskös, így keil! Tlyen „műszerekkel" állítot- * ták be annakidején a gé­peket. Később kaptak mikro­métert is. Azzal se sokra men­tek, mert minden 20—25 mil­liméternél meg kellett állni, újra mérni. 1942-ben búcsút kellett mon­dania a gépeknek. A tizenhá­pária volt, hogyan él. Például: dálkodott közösen. éppen most hívnak egy üzem-* Most Rózsafán a be igazgatónak. Dehát húszon-• Közös Üt Termelő két év nagy idő, nehéz lenne: szövetkezet mindösz- megválnom a Sopianától. \ sze tíz taggal mű- A forgácsoló a munkadarab: A tsz-nek ál­régére ért. Kroumann Lajos: latállománya, gazda- végighúzza mutatóujját a meg-* felszerelése alig munkált felületen. : vaP’ de tagsága, Tor­Tessek megnézni, akar a*. K élen leike6en dol_ • s gozik és bízik abban, tükör! A ztán új munkadarab ke-l hogy az ellenforrada­Wfl /r emut'L’siYtnA+et o/mi! i.l.ui rül a munkapadra, egy\ lom ideje alatti sé­rvvo 1/vvvUI U j/vl CtV U» /iH4/Wvl»ő er , , « » t -ww ■ emberek ösztönös szeretőiével r°m részvényes ur, meg a tob- csavarintás, egy mozdulat é$l relmüket orvosolják vonzódott már akkor a gépek­hez. Aztán eljött a nagy nap is, mikor a tizenhárom igazgatós gyárban — mert ennyien vol­tak a részvényes urak — a kis Lajcsi is kapott gépet. Igazi, valódi esztergapadot. Leírha­tatlan volt a kisfiú boldogsága, pedig eléggé rozoga masina volt. A fordulatszáma 240—260 körül mozgott és állandóan vízzel kellett hűteni a kést. Nqm lehetett véle hajszálpon­tosan dolgozni az istennek sem. Mindig akadt valami kis hiba a kész munkadarabon. Ilyen­kor előszedték a reszelőt, meg- reszelgették, megagyusztáUák egy kicsit, aztán kész. Egyszer sehogysem akart egyenesen állni a munkada­rab. Csavargatás, nyomogatás, minden hiába. majd, Mi történt Rózsa­fán az ellenforrada­lom idején? Kasza Sándor fcis- peterdí lakos — aki­nek a felszabadulás előtt cséplőgépe és személyautója volt, — az ellenforrada­lom első. napjaiban, mint a peterdi forra­dalmi tanács elnöke, megjelent Rózsafán és azt hangoztatta, hogy a községben nincs már szükség termelőszövetkezetre, mert annak az ideje már lejárt. Amikor már kellő hangulatot keltett, agresszív fel­lépésével a tagságot, de főleg a csoport el­nökét megfélemlítet­te, követelődzői kez­dett. Azt követelte, hogy apósának, a 30 katasztrális holdon gazdálkodó B. Király Jánosnak ledőlt is­tállója fejében a cso­port adjon kártérí­tést, mert a bontási anyagot kiutalás alap ján a csoport vásá­rolta meg. Kártérítésként 22 mázsa cementet, 4 köbméter homokot, egy és fél köbméter meszet a csoport tag­jaival apósa udvará­ba vitette. Ugyan­akkor elérte azt is> hogy a csoport az épületanyag fejében egy 18x8 méteres is­tállóját lebontatta s annak anyagát átadta neki. Az építési költ­ség fejében pedig le­foglalta a termelő­szövetkezet 23 mázsa vámkeresmény mor­zsolt tengerijét, vala­mint 30 mázsa széná­ját. Ezek a csoport helyiségedben voltak, de annak kulcsát többszöri kérés elle­nére sem adta ki,- A szigetvári járási ügyészség máris meg­kezdte a rózsafai Kö­zös Út Termelőszö­vetkezet tagjai sé­relmének orvoslását: Kasza Sándort elő­zetes letartóztatásba helyezte, s a jogtala­nul kierőszakolt ér­tékeket visszaadatta a termelőszövetkezet­nek. bi naplopó bőréért be kellett újra megindul a gép. vonulnia katonának. Kis idő múlva hadiüzem lett a Sopiana, akkor hazahozták, Kroumann Lajost is lőszert gyártani. Mikor aztán megint nagyon égett a föld a méltó- ságos űrék talpa alatt, újra el­vitték katonának. Aztán hamar vége lett a háborúnak is, meg a részvényesek világának is. Es Kroumann Lajos, aki akkor már tapasztalt szakmunkásnak számított, nekilátott tanulni. Hamarosan új, még ismeret­len gépeket hoztak a gyárba. — Meg lehet nézni — mu tat végig büszkén az új gé­peken. 1600-as fordulatszámú EU esztergapadok, Ludmann- féle esztergapad, a régi „de­reglye" helyett szovjet-gyárt­mányú \ horizontál, pillanatok alatt állítható fúrótoronnyal. A csecsemők nevében A legkisebbek ne- ben indultam út- vében emelünk szót nak, hogy az Álla- azért, mert csak mi Áruháziban akad elvétve lehet kapni a gyógyszertárak­ban, néhol illat- szertárakban a cse­csemők részére nél­külözhetetlen gumi- szopókát.-T- Kevesebb lett az anyatej, mással kellene pótolná kis­fiam eledelét. Üveg­ből nem etethet­jük, hiszen nincs gumi, amit ráhúz­zunk. A gumiszo- PÓkáért bejártuk a várost mégsem kap­belőle. — Volt, de elfo­gyott. Mese dudá­val szolgálhatunk csak, — mondja az elárusítón«). Ez is kell a kicsinyek­nek, hiszen sokan szeretik a „cuclit“. Talán az Anyák boltjában;, -. — Az üvegrehúz- ható gumi két hete elfogyott. Amá jött, azt hamar megvásá­rolták. Azóta nem csak küld- olyan van a ahol lehet — Budapestről 15 000 darabot igé­nyeltünk a gumi- szopóból, de 3100 darabot tefc. Több gyógyszertár megyében, egyet sem beszerezni, Ezekután ne ve­gye rossznéven a budapesti Gyógy­szer- és Műszer­ügyi Igazgatóság, ha a csecsemők ne­vében elítéljük ha­nyagságukat. Ha már belföldön nem gyárihatunk any­kaptunk — világo­tunk — írja levelé- sít fel a pénztáros- nyit, amennyire ben Schalter Adóm nő. Már nem ké- szükség van, miért telkedem, de azért teszek még egy kí­sérletet. Felhívom telefonon a Gyógy­szertár Vállalat igazgatóját. Válasz; Pécsszabolcsról. Az első pillanat­bán hihetetlennek tűnt, hogy pent eb­ből lenne hiány. Abban & Bemény­nem kérnék segít­séget az egészség- ügyi minisztérium­tól, hogy a baráti országokból szerez­hessük be a cuclit.« Másfél milliós jövedelem Okosan, ügyesen gazdálkodik a bólyi tsz Az ellenforradalom *syre :erősö­dő orkánja sorra forgatta fel a környékbeli termelőszövetkeze­teket. A bólyi Kossuth Ter­melőszövetkezetet is megté­pázta, de mindössze 17 tagot sikerült megingatnia. • Tizen­heten léptek ki az 1349-ben alakult termeiőszövetkezetböl és 110 olyan tag marad, aki a meglévő 740 holdon to­vábbra is közösen akar gaz­dálkodni. Vajon miért vá­lasztották ezek a közöst? Egy­részt azért, mert szegénypa­rasztok, másrészt azért, mert 1500 forintos havi jövedelem­re nem igen tehetnek szert másképpen. Tehát tudják, lát­ják, hogy az ő felemelkedé­süket csak a közös gazdálko­dás biztosíthatja. Biztosíthat­ja, de hogyan? Tavaly 18 forint készpénz és 24,60 forint értékű ter­mény esett minden munka­egységre. Tehát az egy mun­kaegységre eső jövedelem 42,60 forint volt; — Ebben az évben két forinttal emeljük a munka­egység értékét. Az idén min dm munkaegységre 44,60 fO' rint jut — mondja két a számokat lejegyezni, de minduntalan kikívánkozdk be­lőlem a kérdés: hogyan akar­ják megtartani a havi tíz forintos munkaegységelőleget, hogyan akarják elérni a mun­kaegység értékének két fo­rintos növekedését? Tavaly az összterületük 15 ' .' százalékán dísz­nek. Tavaly is 130 mázsa ló­here- és lucernamagot érté­kesítettek, amiért nem keve­sebb, mint 300 ezer forintot vágtak zsebre. Jól spekulál­tak tavaly is, de jól gondol­koznak ebben az évben is: 30 holdat hagynak meg lucerná­ból és lóheréből — magnak. Mátyás, a Kossuth elnöke és Nemes Ferenc brigádvezető. És, amíg ezt leírom megemlí­tik azt is, hogy az idén is ugyanúgy, mint tavaly 10 fo­rintot fizetnek minden hó­lett az évelő takarmány, idén a 740 hold 20 százalékát ve­tik be lucernával és lóheré­vel. Miért? Ennek is megvan a magyarázata: az állatállo­mányukat kívánják fejleszte­ni. Eddig is meg volt a tej- feldolgozó üzemük, sajtot, va­jat készítettek, a savóval meg malacokat neveltek és így ha­vi 15—20 ezer forint jövede­lemhez jutottak. De ha már a jövedelemről van szó, ak­kor miért ne legyen több, ha egyszer lehet. Márpedig ná­luk lehet. Először is kicseré­lik a 3000 literen áltál tehe­neket és helyettük nagyobb teljesítményűeket állítanak be. A kiselejtezett teheneket meghízlalják, mert így több pénzt hoznak a közös kasz- szába, és hogy ezt a jövedel- Szabó met még tetézzék, több gondot De meg lehet nézni fordítanak a/üsző és bikane­velésre is. Tehetik, hisz 118 szarvasmarhájukból futja er­re is. Azt mondják, hogy mindent összevetve, csak ft tehenészet körülbelül 450 ezer napban minden munkaegység- évi jövedelmet ad. Ehhez kell re előlegként; a sok takarmány, no meg ah­Jólesák az embernek eze- hoz, hogy ebből, is pénzelje­a 35 anyakocából álló törzs­könyvezett sertéstenyészetüket is. 190 malac Visongat most az ólakban. Néhány hónap múlva ezekből 120 mint son­kasüldő kerül a piacra, het­venből pedig tenyészkant fa­ragnak. Igazuk van, miért ne csinálnák, amikor így töb­bet kapnak értük, mintha csak úgy simán értékesítenék őket. Téved, aki azt hiszi, hogy csak az állattenyésztésnél használjál« ki a lehetőségeket; Szó sincs erről; Hét holdon takarmányrépama got termel­nek, amelyből körülbelül 50 ezer forint bevételük tesz. 16 hold vetőburgonyát vetnek el. Ebből 130 000 forint jövede­lemhez jutnak. Vagy vegyük a 10 hóid kendert, amelynek mázsájáért az Idén a tavalyi­nak pontosan a dupláját fi­zetik és amelyből 50 ezer fo­rint vándorol a közös kasszájá­ba, nem számítva a 15 száza­lékos kedvezményt biztosító textilutalványokat. A 15 hold cukorrépájuk is hoz vagy 30 ezer forintot, répaszeletet, me­laszt és 90 mázsa cukrot Persze, vetettek ők búzát is, csakhogy nem akármilyent; Itt is megtalálták ők, hogy me­lyik fajtát érdemesebb vet­ni. 100 holdnyi területüket vetették be másodfokú, to- vábbtermesztésre alkalmas bú­zával, amelynek mázsáját nem 100, hanem 110 kilóban ve­szik át. Tehát minden má­zsán tíz kilót nyernek azért, mert továbbszaporitásra ter­melnek. Kis dolognak látszik ez, de sok kicsi sokra megy, különösen akkor, ha 30 hold árpájuk is van ugyanilyen fel­tétetek mellett; Ilyen röviden képtelenség bemutatni a bólyi Kossuth tervét. De a lényeget, azt, hogyan törnek a jövedelme­zőbb gazdálkodás felé, azt igen. Azzal hezdlem. hogy ezt ! a terme­lőszövetkezetet is megtépázta az ellenforradalom szele, de nem tudta felforgatni. Nem tudta, mert a szövetkezet tag­jai tudták és tudják: mit miért csinálnak. A bólyi Kos­suth nagy többsége együtt ma­radt és azon munkálkodnak, hogy az 1957-es évre terve­zett 1700 000 forint jövedel­mük meg legyen és hogy va- lóraváljon az a kívánságuk is, legyen Zetorjuk a hozzávaló munkagépekkel, amire nem kevesebb, mint 170 ezer fo­rintot irányoztak elő; Szalal

Next

/
Thumbnails
Contents