Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-12 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNITÚLI iiiitnimimimi A MAGYAR SZOCIALISTA M f PLO PART BARANYA MEGYEI ■nn immuinuiMMHc INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mai számunkban: Á fájdalom legyőzője Százezer dollár a budapesti iskoláknak CSODALAKÁSOK Másfél milliós jövedelem XIV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. Ara; í so fillér PÉNTEK, 1957. ÁPRILIS 12. Termeljünk takarmányrépát! Egy tehénnek évente 40 mi- zs: Iédas takarmányra van szüksége széna, zöldtakar­mány és takarmányszalma mellett. S aki nem egy, ha- n m három-négy szarvas jó­szágot is tart, annak bizony évente két vagon lédús ta­karmányról is kell gondos­kodnia, ha azt akarja, hogy na­ponta telikalmáikkal vigye a tejet a csarnokba. A legjobb lédús takarmány a takarmány- répa. Bőven terem és a tejho- zain növelésének egyik előmoz­dítója. Megyénkben a mohácsi já­rás kivételével mindenütt igen elterjedt a takarmányré­pa termesztése. Különösen nagy területen termesztik a szigetvári járásban és a sás­éi járás déli részén. A pécsi járásban is az országos átla^ got meghaladó százalékban vetik, de közvetlen a város környékén igen csekély a ve­tésterülete. S ha megfigyel­jük a (ejhozamok alakulását, azt tapasztaljuk, hogy ahol nagyobb gondot fordítanak a takarmányrépa termesztésére, ott a tejelési átlagok is ma­gasak. Ez érthető Is. Hiszen egy tehén naponta 50 liter vizet is elfogyaszt lédűs takarmány­ban es Hatáskor s csak így tud naponta 20—25 liter te­jet adni. Ahogy csökken a lé­dús takarmányok adagolása, úgy apad a tejhozam is. .lói tudják ezt a parasztok, s hogy mégis megemlítjük, annak oka. hogy lassan el­jön az ideje a takarmányrépa vetésének, Igaz, még fennáll a fagyveszély és a korai ve­tést esetleg el is pusztítja, de ha késlekedünk az elvetésé­vel. akkor meg a répabogarak kezdik meg a rajzást és az ép­pen csak előbújt növényt le­tarolják, Ezért ajánlatos áp­rilisban földbe tenni a magot, jó porhanyós ágyat készítve neki, hogy mire a földeken megjelennek a répabogarak, a fiatal takarmányrépa megerő­södött és könnyebben megbir­kózik a kártevőkkel. > numiMiiii Elkészült a vasasi L személyes bányászfürdő Hosszú k?; napok után teg­nap végre , dkészült a vasasi 320 saemíj v* bányászfürdő. A fürdő b«,; «idézéséhez hiány­zó szekréní läset és padokat is ktezálütott^V Vasasra g így ma déldt ti megkezdődhet a fürdő pro (^üzemeltetése. A fürdőt a * vő héttől kezdve i «-M mär a ba ászok te hatják. f A vasas bányászok régi vá­gya tehát tijesült. Megszűnik a zsúfolt« £ a régi fürdőben, lesz helyü\ tx új munkásoknak. Meg kell ' azonban mondani, hogy a ti; do, mint egymillió forint községgel létesített űj fürdő netiijivalann nagyon tet- -----------------------­fa * a vasasiáknak. A terve­zőket hibáztatják azért, hogy a függeszíők nagyon közel vannak egymáshoz s megoldá­suk rosszabb, mint a régié. Igaz, hogy ez a fürdő csak kiegészítése a réginek s csak néhány éves használatra ké­szült, de nem ártott, sőt szük­séges lett volna a tervezők hibáit még akkor kijavítani, amikor még lehetett. A hibáktól eltekintve a va­sasi új fürdőben azért kultu­ráltabb körülmények között tisztálkodhatnak a bányászok, mint a régiben. A szekrényes és. függeszios megoldás lehe­tővé teszi, hogy külön he­lyen tárolják a tiszta és a szennyezett ruhájukat. Ezen kívül a tágas előcsarnokok­ban pihenhetnek is, nem kell kilépniök azonnal a szabadba s így a megfázás veszélye sem fenyegeti őket. Az új fürdőben lesz elhelyezve az orvosi ren­delő is, ami ugyancsak he­lyes. Tudomásunk szerint az új fürdőben a műszaki vezetőkön kívül elsősorban a" vájárokat helyezik el. Tegnap délután megtörténi a Széchenyi-aknai űj fürdő műszak! átadása is. A próba­üzemeltetés a jövő héten kez­dődik s valószínűleg május 1- től már használhatják a bá­nyászok is.----------------------------------i Ké szülődés a V!T-re í k tmwiaráisa—e. április köze­pét írjt J. fe már slag választ melésá párosversenyre hívni el hár<!u|»éu5nap a világ ifjú­ságánál Jr agy seregszemléjé­től, a f ' oJcvaí VIT-től. Több- hónapc* fCdesés után isimét nagy ÜK jleétel indult meg a Kossuth-bánya kommunista fiataljait. A Kossuth bányai KISZ-esek elfogadták a kihívást és így rövidesen megkezdődhet a pá­ros vetélkedés a résztvevők nagyobb dicsőségére és tegyük hozzá vastagabb borítékjára, no meg a Világ Ifjúságának v-ékewy egyesület közül vá­lasztják 3d. azt a kettőt-hár- mat, amelyik a magyar népi tánokultúrát képviseli majd a világ ifjúsága előtt. De készülődnek máshol is a nagy nyári esemény megün- fe! késni jyj a fiatalok körében neplésére Komlón. Jártunk a erre asf* „jrröl-évne megújuló, vájártanuló iskolában, ahol az nagy ^.„lényre. Sőt, erídéri alig néhány napja megalakult minden & jdiginél fényesebb- KlSZ-szervezetnek mindjárt nek igéWfjzjk a találkozó, hi- első dolgai közé tartozott tér- Találkozója tiszteletére. szén a vaág ifjúságának eleje —1---------­re ndezi, a világ forradalmi w f , f. központjában, Moszkvában. Gáz tort fel Babócsa határában Készülődnék már a mi me­gyénk fiataljai is, különösen a A Somogy megyei Babócsa Kommunista Ifjúsági Szövet-, község határában a Kőolaj- ség szervezeteinek tagsága. kutató és Feltáró Vállalat Komlón jártunk, hogy az egyik munkában lévő fúrótor- ottáni kommunista fiatalok nyánál, ahol mar 2200 meter VIT-ne kigzüiésérői halljunk melységbe hatoltak a fúrással egyet s mást. a városi KISZ kedden ejjel hatalmas erővel bizottságon mindjárt saját né- S®2 tört fel. pi táncegyüttesüket ajánlották A több mint száz atmosz- hgyelmünUbe, amely már rö- féra nyomással feltörő gáz viddel az ellenforradalom leve- megfékezésén a nagylengyeli, a nagykanizsai olajbányászok és műszaki dolgozók, valamint a kaposvári tűzoltók éjjel-nap­pal dolgoznak. A hatalmas erő­vel és nagy zajjal feltörő gázt eddig még nem sikerült lefoj­tani. A gáz lefojtásáért indított rése ■ után megkezdte munká­ját és nagyon bíznak a si­kerben. A' tánccsoport szakmai vezetője, Orsovszki István el­mondta, hogy mintegy 8—10 számnvA készülnek, köztük el- sősorbr baranyai magyar és sokác, ffjalamint cigány tán­_, ... « iClVJlttídCH J-llLlltAJLL f. ?. .* witéf1t?ye1iet hősies küzdelem csütörtökön is tottek je komponálták meg. tartott. Elöször jszapbenyomás­A SyjAagú együttes nagyon sál kísérleteztek, de ez a pró- nehéz Rxrülmények között ké- bálkozás nem járt sikerrel, szül 3[r ŐIT-et megelőző váló- mert a nagyerejü nyomás az gató Vjnfienyre, ahol a 15 önte- iszapot visszalöveli Kisérle- H< testek befagyasztással is, de a felhasznált egy teherautó szá­razjég ehhez kevésnek bizo­nyult. Nagyobb mennyiségű szárazjég esetleg sikerhez ve­zet. Bővítik a József Attila utcai óvodát 1956 májusában kezdték meg a József Attila utcai óvoda bővítését, mintegy 200 000 forint költséggel. Az épít* kezes az utóbbi időben elég gyorsan halad, mert amióta ez a kép elkészült, már felhúzták a falakat. Az új épület­szárny megszünteti az óvodáb an a túlzsúfoltságot és ké­nyelmesebb, jobb elhelyezést biztosit a kis lakóknak. Aláírták a magyar-albán árucsere­forgalmi és fizetési megállapodást Április 11-én Budapesten aláírták az 1957 évre szóló magyar—albán árucsereforgal­mi és fizetési megállapodást. A megállapodás értelmében Albánia Magyarországnak töb­bek között krómércet, rezet, kőszenet, bitument, bőröket, dohányt és egyéb árukat szál­lít. Magy&rwxuágtóii Albá­niáinak gyánberendezéseket, elektromos felszereléseket, ká­beleket, különféle gépeket ós szerszámokat, továbbá gyógy­szerltészitményeicet szállíta­nak. A tárgyalások baráti lég­körben folytak. A megállapo­dást albán részről Gogo Koz­ma albán kereskedelmi rnirasz- tenheüyetes, magyar részről Vértes Márton, a magyar de­legáció vezetője írták aló. A kölcsönösen szállítandó .áruk mennyisége a korábbi árufor­galomhoz képest 40 emelkedést jelents •■■imimiisiiKti iw»nnwnwHwiHnm«wi»w Salak-téglából épülnek a komlói bányász sajáthásak Döcögős földút vezet a ken­derföldi dombhát oldalában fekvő előregyártó telephez. Műkőlépcsők, vasbetongeren­dák, válaszfal-elemek, termés­követ pótló színes mükőkoc- kák sokasága jelzi, hogy a te­lep dolgozóinak munkája a komlói építkezések szerves ré­szét képezi. A SZAMOK BIRODALMÁBAN U lif attognak a villanyösszeadógépi: ^ * *■ csattognak, pörögnek a kéziszt? zógépei-: s a papiroson felsorakozó szó/“1 oszlopokból kimutatások, statiszta- táblázatok, grafikonok születnek. E?m> számok birodalma: a Geister Eta u 2 szám alatt lévő Központi Statiszták Hivatal Baranya megyei igazgatósa'1 Dolgozói Öt évvel ezelőtt váltak ki a - nácsok terv- és statisztikai osztálya”1! s azóta, mint önálló intézményben ra­kódnék. ar Naponta több ezer kérdőív fut be dó a megye községeiből, városaiból,- hl - latoktól; intézményektől, a népgazdayjí minden ágából. A csecsemőotthonokul! kezdve a Temetkezési Vállalat adat g minden érdekes számadat megtalálijóú ezekben a helyiségekben. Tizenhat itt i- ka társ, hangyaszorgalommal dolgi a fel és összesíti a beérkezett adató ”L Ezek nagy segítséget nyújtanak a . . gye, a járások, tudományos intézek vezetői részére. S egy-egy gazda? di. kulturális, vagy szociális problémáéi hűségesen tájékoztatják a nagyközc Tlé­t>et • lót Nagyon sok érdekes adatot lehet _g- iudni ebben a „szám-műhelyben”, pég- - tudjuk például azt, hogy Baranyába— az eddigi adatok alapján összesen : «Jü­an disszidáltak. Setényi Zoltán, a g jp- mozgalmi adatokat, születéseiket, ita­lozásokat, baleseteket, a kórházi áa-ak kihasználását dolgozza félj Az ipari 6z­•tályra beérkezett jelentések arról szól­nak, hogy Baj-anyában az ipar terme­lése egyre növekszik. Sümegi Andor és Szomolányl András pedig a baranyai állatszámlálásról készít kimutatást. * A molyán „kulisszák mögötti“ mun- ■í*1 ka ez. amelyről a közönség csak akkor értesül, amikor az összesíteti adatok már napvilágot látnak. Mert a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának dolgozói nem­csak kutató és feldolgozó, hanem tájé­koztató munkát is végeznek. Már 1956- ban statisztikai évkönyvet adtak ki. amely 75 példányban került az illetékes hatóságokhoz, hogy pontosan tájékozód­hassanak a megye statisztikai adatairól. A harmadik negyedévben pedig megje­lentetik az 1957-es évi, „Statisztikai Év- könyv“-et is, amely körülbelül 270 olda­las lesz. Ezt máj- nemcsak az illetékes hatóságokhoz juttatják el, hanem hozzá­férhetővé teszik a megye dolgozói ré­szére is, könyvárusi forgalomba hozzák. Az idei. évkönyv magában foglalja majd a Pécs városára, a közigazgatási területi beosztásra, a népességire, a nép- mozgalomra, a beruházásokra, az iparra, az építőipaiTa, a mezőgazdasági felvá­sárlásokra, a kereskedelemre, pénz­ügyekre, közlekedésre,, szállításokra, hír­közlésre, város- és községiéjlesztésre, városgazdálkodásra, oktatásra, népmű­velésre, sportra, egészségügyre, igazság­szolgáltatásra vonatkozó statisztikai adatokat. A függelékben pedig megje­lennek majd az 1956-os évi tervteljesí- íésre és az éghajlatra vonatkozó ada­tok. Ezen kívül a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatósága havonként statisztikai jelentést készít a párt, a megyei és járási vezetők, tudo­mányos intézetek, fontosabb hivatalok részére. így többek között a komlói szén kutatás beruházásairól készített jelen­tést, egy másik tanulmányban pedig rá­mutatott arra. hogy a helyiipar miért nem teljesíti feladatát a lakossággal szemben. Jelentés készült Pécs köztisz­taságáról, a lakásgazdálkodási kérdések­ről, valamint arról, hogy az 1956-os je­ges árvíz milyen károkat okozott Ba­ranya megyében. Valószínű, hogy ez évben megjelenik égy olyan jelentés, amely az ormánysági egyke megszűné­séről szól majd. A Statisztikai Hivatal Bai’anya me- gyei igazgatósága tervbevetie, hogy helységnévtárt jelentet meg. En­nek azonban jelenleg még nehézségei vannak: a pénzügyi fedezet és a könyv elkészítéséhez szükséges ember, pedig ez a munka hézagpótló lenne. A hivatal dolgozói igen értékes mun­kát végeznek. Tükröt adnak kezünkbe, amely pontosan visszatükrözi a megye egész gazdasági, kulturális és szociális életét. { ;, Pusztai József A komlói 49-es Építőipari Vállalat telepe ez, azé a válla­laté, amely feladatul kapta ebben az esztendőben más la­kásokon kívül, a kökönyösi nyugati részen — háromszáz összkomfortos bányászlakás építését is. Az építkezésre kijelölt terü­leten már jóelőre felvonulási úthálózatot alakítottak ki. De nem építettek felvonulási épü­leteket, csupán az iroda van külön helyiségben, az öltözők és az anyagraktár az elsőnek felépített lakóházban kapott helyet. Az építők március hatodiké óta minden munkanapon dol­goztak. Így tizennégy épületen falegyenig értek, nyolcnak el­végezték az alapozását, négy­nek pedig már a lábazata is kész. Ez nagyon szép eredmény. De mennyivel gyorsabban épülnek majd a házak akkor, ha felállítják a régvárt gépet, amellyel Keller Jánosnak, az előregyártó telep vezetőjének elgondolása alapján nagy­méretű salaktéglák készülnek? Egy-egy ilyen tégla tizenkét normál méretű agyagtéglát pó­tol. Ez azt jelenti, hogy egy kétszobás lakás építésénél har­mincezer helyett csak 2500 tég­lát kell a kőművesnek a ke­zébe vennie. Egyszerűbben, az előregyártók jelszavával: „Egy nap alatt — egy ház?- épülhet fel. Keller János néhány szóval vázolja is a salaktégla elő­nyeit: . — A salaktégla nagyon jó íőszigetelő, ami azt jelenti, hogy nyáron kellemesen hű­vös, télen pedig jó meleg lesz a lakás. Emellett olcsó is: a lozzávaló salakot vagy Pécs- újhegyröl, vagy a dombóvári fűtőháztól kapjuk majd =a in­gyen. Hogy honnan szállítjuk* az attól függ, melyiknek, a szállítása lesz olcsóbb. Cement, kevés homok és víz kell még hozzá, de a salaktégla ára mindezekkel együtt sem éri el az égetett agyagtégla költsé­geit. Az elmúlt néhány hónapban Keller János már salak fal­elemek készítésével is'kísérle­tezett. Ezek is jól beváltak és olcsóságuk mellett az is gyár­tásuk érdekében szól, hopv használatukkal kevesebb anyagmozgatásra van szükség. Keller János reményekkel telve tekint a közeljövőbe. Mert az ígéretek szerint ha­marosan még kell érkeznie a salaktéglagyártó gépnek, amit: — Az épülő bányászházak mellett fogunk elhelyezni. Erre is a takarékosság késztetett bennünket, mert ha helyben állítjuk elő a téglát — megta- Icarítjuk a szállítási költsége­ket. összefognak előregyártók és építők, szállítók és tervezők, hogy meglegyen ebben az év­ben a háromszáz lakás. S a cél elérésében fontos eszközük — a takarékosság. Vérszínű eső Olaszországban Róma: (MTI) A Reuter je­lenti: Olaszországban ország­szerte heves szélvihar tombol és két északolaszországi vá­rosban vérszínű cső esett. Me­teorológusok véleménye sze­rint az cszakafrikai sivata­gokból a heves széllel érkező vörősszínű por okozta a vér- színű esőt Paratoban és Riml- nibciit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents