Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-10 / 84. szám

Wf». Április io. N Ä PT« S az itt élő emberek sorsa, problémája Nemzetiségi nagygyűlés Mecseknádasdon 63 millió forintot fordít egészségügyi célokra a megyei tanács Vasárnap délalán metnyelvű műsort sugározza­ugyancsak tárgyalásokat Mecseknádasdon közel 800 fő- folytatunk azért is, hogy a nyi közönség hallgatta meg a zömben németek által lakott körzeti nemzetiségi nagygyű- helységekben a német nyelv lésen Majzlk Jeremiás, a pécs- Használata gyakorlatilag is várad! járási tanács v. b. el- megvalósuljon, s hogy a köz- nöke magyar, és dr. Wild Tri- épületekre — Iskolára, kultúr- gyes, a Hazafias Népfront Ta- otthonra, tanácsházára — a nácsa tagja, a Német Szövet- magyar felirat mellé németet is tegyenek, amint ez a többi népi demokratikus országban is megvan,” Szóba kerültek a néme- . ...... — tek va­gyon i sérelmei la. Német Szövetség illetékes magyar ha­tóságokkal való előzetes meg­beszélés után több ízben for­dult a forradalmi munkás­paraszt kormányhoz azzal a kéréssel, hogy vizsgálja meg ség főtitkára német nyelven elmondott politikai beszámoló­ját. Nagy Lajos, a községi hazafias népfront elnökének megnyitója után Majzik Je­remiás, majd dr. Wild Frigyes tartottá meg beszámolóját Sok szó esett az MSZMP és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány paras ztpoütálká- járóL Választ adtak az elő­adók a bizalmatlankodóknak, rLt áaposan ás jóindulatúan ezt a oeroaraniag is az egyeienes ző^fwzttbZZk problémát, és az adott lehető- alapjára hozza őket. Testvéri térJEiETvZZÍhi* té°ek határain belül keressen közösségben és egyetértésben tetrnelfen. Egyebek valamilyen megoldást az új kell a jövő, előttünk álló fel­gazdák jogainak teljes tiszte­letben tartásával indulata továbbra is figyelem­mel fogja kísérni ezt a prob­lémát, és a megoldásra alkal­mas időben olyan intézkedése­ket hoz, amelyek az új gazdák szerzett jogainak teljes sér­tetlensége mellett német anya­nyelvű dolgozóink nehézségeit is közelebb viszik a megoldás- hoz.‘’ Mecseknádasdon és másutt is együtt élnek az őslakos ma­gyarok, a Csehszlovákiából ki­telepítettek, székelyek és más nemzetiségű dolgozók. Az ösz- szefogás, a közös munka hoz­hatja csak meg e vegyes la­kosságú községekben az ered­ményeket „KSzos az itt élő emberek .....sorsa, problémája. Ez a közös sors kell hogy em- berbarátilag is az egyetértés is szüntette meg a begyűjtési minisztériumot, és ezért tö­rekszik a mezőgazdasági ter­melés nagyarányú fellendítésé­re. A begyűjtés nem szolgálta ezt a eélt. A parasztság kí­vánságára, de az egész dolgo­zó nép érdekében éppen ezért nyilvánította H a forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy véglegesen megszünteti a be­gyűjtés rendszerét. Miután a parasztság előnyeit nem szol­gáló beszolgáltatást rendszert kormányzatunk eltörölte, azt a hirt terjesztették parasztsá­gunk között, hogy majd az adót fogják emelni. Ezzel szem ben kormányunk határozott álláspontja az, hogy bár pa­rasztságunk a számára ked­vező intézkedések nyomán mintegy 5 milliárd forint több­letjövedelemhez jut, az ezévi adót nem emeli.” Maid a ndmet nemze­================ tiségi kui.úra fejlődését vázolták az előadók. „Tények bizonyítják hogy a magyar állam és az áítoiiq életrehívott Német Szö­vetség mindent elkövet, hogy a német nemzetiség kul- tü’~'’1ii«i fejlődését saját anya­nyelvén előbbrevlgye. A szü­lők kívánságára mindenütt, ahol megfelelő számú német anyanyelvű tanuló volt, óvodá­kat és általános iskolákat léte­sítettünk. Baján beindítottuk a német gimnázium első osz­tályát, Pécsett a német taní­tóképző első évfolyama műkö­dik kitűnően. Szeptember óta működik ugyancsak Pécsett a Pedagógiai Főiskolán felál­lított német tanszék. 10 év után első ízben sike­rült német naptárt kiadni. Ta­valy december óta a Pécsi Rá­dió napi 10 perces német adást sugároz. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a buda­pesti Kossuth adón is több né­Meg kell mondani őszintén, hogy kormányzatunk a szövet­ség kérését jóakarattal vizs­gálta meg és azzal biztatott, hogy megfelelő időben napi­rendre tűzi ezt a kérdést. Szi­lárdan meg vagyunk győződve arról, hogy kormányzatunk jó­adataihoz hozzáfogni. így lesz eredménye a munkának. A kormány jóindulatú támogatá­sa így, ilyen egyetértés mellett meg is fogja hozni a megfelelő gyümölcsötV — fejeződött be a beszámoló. A beszámolót gazdag ma­gyar és németnyelvű kultúr­műsor követte. A Baranya megyei tanács pénzügyi osztá­** lya elkészítette a megye 1957-es évi költségvetését. Az októberi ellenforradalom előtt összeállított 1957-es évi költségvetés ere­deti végösszege 241 660 000 form* volt. Az el­lenforradalmi események következtében elő­állott gazdasági helyzetre való tekintettel azon­ban a kormány ezt az összeget kénytelen volt 216 799 000 forintra csökkenteni. így ebben az esztendőben több millió forint ve­szett el, amiből szociális és kulturális in­tézményeket lehetett volna létesíteni, vagy ezek fenntartására sokkal nagyobb összeget fordítani. A 216 799 000 forintos költségvetési ősz- szegből 7 350 000 forintot óvodáik, napközi otthonok és idénynapközik fenntartására fordítanak. Alséfokú és középfokú Iskolai célokra 41 300 000 forintot költenek. Az ősz­szeg egy részéből Komién máris új zeneis­kolát létesítettek. A népművelési célokra előirányzott ősz- szeg: 2 730 000 forint. Ebből könyvtárakra, kultárházakra, kultúrotthonok támogatására 775 000 forintot, múzeumokra 22 000 forintot, ismeretterjesztési célokra pedig 130 000 fo­rintot költenek. A községi sportegyleteket 325 000 forinttal támogatja a megyei tanács, míg az úttörő intézmények fenntartására 200 000 forintot fordít. Kórházfenntartásra Is hatalmas összegeket fordítanak: 23 100 000 forintot. A tüdőgondo* zóra. a nemieondozóra, Megyei Rende’őinté­zetre, üzemegészségügyi szolgálatra, körzeti orvosokra. mozgó szakorvosi szolsá’atra 18 270 000 forintot, anya-, csecsemő-, és gyer­mekvédő mi célokra pedig 8 300 000 forintot irányoztak elő. Közegészségügyre. járvánv- ügyre 2 020 000 forintot megyei gyermekvédő otthonokra, szociális otthonokra 13 4,r> 900 forintot kö’tenek A megyei tanács ez évben üdül teti a gyermekeket és erre a cé’ra 631 000 forintot fordít. Községi utakra és hidakra 2 060 000. tar^si malmok fenntartására 900 000 az ideopr-for- galom fei'esztésóre 560 000. gazdasági cé’o'--a pedig 30 926 000 forintot köűenek Fbbő1 ” és félmllMó forintot állattenyésztésre á’iate'é-z- ségügyi célokra pedig 4 723 000 forintot, a ta­nácsi kezelésben lévő fö'd°k megírüve,A-/-e 6 000 000, a tanácsi beruházásokra I3 0t‘>°',0 forintot irányoztak elő Lakás<J3zdá’kod"S"a. illetve községi épületek áVamosított háza'-és az OFA-háznk fenntartására összesen 3 300 000 forintot fordítanak. Harkány fejlesztésére a megvet tanács már eddig is közel félmillió forintot költött a vál­lalati több'etnvereségből. Ebből az ö'sze'O-ől parkosítanak, portalanítanak. ideeeriforae’mi szempontból is megfelelő szádodét létes,í+-’’^k, bővítik a fürdőt és gyermeklubickolót épí­tenek. II Tátrair vonósnégyes Csak félmegoldás ! Öt p&h£ „c4mta tMjonti."-va£ mára tervezett kamara-estje « mfl- Kulcsár Károly, a hogy Hohmarun ok- vészek külföldi turnéja miatt el- szederkényi mö- tóber végén bemyo­vényvédő állomás mult a tanácsházá- _ egykori pártszerve-' ba egyik pisztollyal Szője tagsági igazol- és kézigránáttal fel­csend falusi Ez a jazz “ cím­mel hirdette hétfői műsorát az Orszá­gos Filharmónia. A plakáton öles betűk­kel a szereplők, köz­tük — Anita Monti Ki ez az Anita Mon­ti? A pécsiek jól is­merik még 1955-ből, amikor pár hónapot a tettyei étteremben énekelt. Anita Monti nem más, mint Ká­dár Eta, a hollófeke­te hajú énekesnő. Azt mondtam, hogy q, pécsiek jól ismerik. Nos, nemcsak a pé­csiek, hanem mások is. A Magyar Ifjú­ság pár hónappal ez­előtt megírta, hogy Prágában vendégsze­repeit Anita Monti, akit magyar szárma­zású brazil énekes­nőként ,hirdettek. A Magyar Ifjúság lelep­lezte a turpisságot s megírta az igazat. De miért kellett Kádár Etának, ennek a te­hetséges énekesnőnek ilyen reklám külföl­dön? Ez volt az első kérdésünk, amikor az öltözőben beszélget­tünk, — Nem én változ­tattam meg a neve­met, — mondja. —■ Tény az, hogy cseh­szlovákiai turnémon Anita Monti névvel szerepeltem s ezt a nevet részben talán a jobb hangzatosság miatt, részben pedig közönségcsalogatónak adta nekem a Fil­harmónia. Semmi beleszólá­sunk, melyik művész­nő milyen művészne­vet választ magának, vagy milyen néven szerepel. De azért az mégis túlzás, hogy a név után még oda­írják, hogy „magyar származású brazil énekesnő.“ Mire jó ez? Miért „szegyeiti” a Filharmónia kül­földön a Kádár Eta nevet s miért akarja brazil énekesnőnek kikiáltani. Nincs erre semmi szükség, kü­lönösen nem Kádár Etánál, aki dalaival úgyis meghódítja a közönséget, ' mint ahogy ezt hétfőn is tapasztaltuk. Mik a legközelebbi tervei? — A Ritmus tánc­zenekarral járom az országot, emellett ter­mészetesen más ter­veink is vannak. Na­gyon szeretnénk Moszkvába menni az együttessel s előrelát­hatólag sikerülni fog. Az ügyelő hangja szakítja félbe beszél­getésünket. Anita Monti, azaz Kádár Eta mosolyogva lép a színpadra s dalait a közönség viharos tapssal jutalmazza. Kétszer, háromszor is újráztatják. Azt hiszem nyugod­tan mondhatjuk: leg­nagyobb sikere neki volt. * Kedden sokan hív­ták telefonon a szer­kesztőség kultúrrova- tát s a műsorról nem éppen dicsérő hangon beszéltek s kérték: írjuk meg a közön­ség véleményét. Mit kifogásolták a telefo­nálókr Legtöbben Kren- csey Marianna sze­replésével voltak elé­gedetlenek. A véle­ményekből az alakult ki: van úgy, hogy az ember sokat vár ás keveset kap, de Kren- cseynél sokat vártak és — semmit sem kaptak. Panaszkodtak He­gedűs Jánosra, a kon­feransziéra is, leg- . jobbon azért: miért t mélységes uralkodik a alapszervezetben is. A Hohmann üpvet lassan elfeledik, anélkül, hogy Kul­! vényt adott Hoh- mamm Antal vezető mechanikusnak. Hoh maim tehát anél­kül, hogy ügye a * a ggyűl és elé ke­rült volna, az MSZMP tagja lett. Major elvtárs, a növényvédő állo­más igazgatója ké­sőbb megtudta a iolgot és taggyűlést hívott össze. Csak­hamar kiderült, szerelt pécsi ellen- csűrt igazából meg­kell a közönség so­raiból a színpadra ci­tálni embereket? — Senki nem azért megy szórakozni, hogy szerepeljen". Na­gyon kellemetlen, ha valaki mitsem sejtve beül a színházba és a végén a színpadon találja magát — Jcl- nevetve. Mindenesetre tanul­ság műsorösszeállítók vak, szereplőknek egyaránt: igényesebb, színvonalasa bb műsort vár a közönség, még a „könnyű műfaj° te­rületéről is. \ (—ray) van Hohmann rová- ahová való: a pécs- CS^T kizárásával kel sán! A vezető várad! járási párt- Iene végz6dnle- mechanikust a gé- intézőbizottság pán- pek atyjának szók- célszekrényóbe. A ták titulálni, az ő növényvédő« elv­hogy nagyon sok forradalmár barát­jával, lefoglalta a mikrofont és tök­részegen kiáltozta, hogy addig egy csa­vart se tesznek odébb, míg az oro­szok itt vannak. Elképzelhető, hogy mi lett a taggyű­lés eredménye. Hoh­mann t rövid, pa­rázs vita után ki­zárták, tagsági iga­zolványa odakerült, kérdezték vo’ra: miért állította ki a tagsági Igazolvánvt? Jól van ez így, szederkényi elv- társak? Belenyugod­hatunk-e a félmeg­oldásba, csak azért, mert Kulcsár Ká­roly 45-ös párttag? Igazságos, emberi, de a történtek után szágqrú hangú be­szélgetésre lenne szükség. Nem ál­lítjuk, hogy Kui­gépparkja viszont még februárban is tele volt a tavalyi rovar! rtószierekkel. Mint vezetőnek pél­dát kellett volna mutatnia, ő pedig gyakran ivott, sőt több dolgozót is a kocsmába csalt munkaidő alatt. En­nek tetejébe jött társak tehát meg­tették a magukét és dicséret Illeti őket éberségükért. Kulcsár rövidesen a falusi alapszerve­zetbe került. Ki­provokált egy sze­mélyeskedő vitát Major elvtárssal, é amikor látta, hogy alaptalan vád j ad még a hír a falu szétpukkannak, visz szén Szederkény­ben ismerik és nem Pécsett, ott tudják, hogy miképpen kel­lene dönteni! De azt valljuk, hogy a tizenkétéves tag­ság fokozottabb éber ségme és nagyobb felelősségre köte­lez a párt iránt, ezért még Inkább kérdezhetjük Kul­csártól: miért tette? Elő hát Justida tanácselnökétől, szavonult. Azóta mérlegével! Munkát keresnek a fiatal aqmnóniaíok Móréftts hatodikén ugyan­csak nagyot nézhettek a szent- lőrihcl mezőgazdasági techni­kum tanárai, amikor 1956-ban végzett növendékeiket meg­kérdezték: ki hol dolgozik, s a kérdésre csak egy lány vála­szolta, hogy állásban van. Czink Anna, aki telefonkezelő a szentlászlói postán. A napokban levelet kaptam Szentlőrincről. Négyen írták alá: Hunyadi Emma, Körmöcz Erzsébet, Szabó Margit és Kör- rftöcz Margit. Ezt írják: „Mező- gazdasági technikumot végez­tünk. Félévet töltöttünk le gyakorlati éveinkből. Két hó­napja állás nélkül vagyunk, mivel létszámcsökkentés miatt racionalizáltak. Már egy hó­napja munkát keresünk, nem irodai munkát, bármelyik gyárba elmennénk, mert dol­gozni akarunk. De minden munkahelyen azzal utasítanak él: túí fiatalok maguk. Kérem, miért mondják ezt? Egy érett­ségizett lány már elég idős ahhoz, hogy önállóan keresse meg kenyerét, különösen, ha öreg szülei vannak, akiktől anyagi támogatást nem várhat. Elég áldozat volt a szülőktől, hogy taníttattak, s most már, ainikor azt gondolják, hogy gyermekük kezében kenyér van, nagyot kell csalódniok.;: Válaszoljanak a levelünkre minél előbb, mert nagyon vár- . juk!” Üjra és újra elolvasom a le­velet és egyre inkább megér­lelődik bennem a gondolat: nem lehet ezeket a fiatalokat magukra hagyni, segíteni kell rajtuk, annál is inkább, mert itt van egy másik levél is, sünit Galgai Mátyás írt Sellyé­ről. O is agronómus, ő Is Szent- lőrincen végzett. Évek óta ko­pogott már az ajtókon, de nem sikerül szakmájában elhelyez­kednie. Mindenütt azt mond­ják: „Nincs gyakorlata”. De- hát honnan szerezzen gyakor­latot, ha egyszer egy pillanatig sem dolgozott a szakmájában?! Egy kis mellékutca Szent- lőffncen az Arany János utca. Kopott keresztház a 17-es szá­mú, ahonnan a levelet írták. Bekopogok. Fiatal szőke lány, Körmöcz Erzsébet az egyik .levélíró. A másik három lány után érdeklődöm. — A nővérem Pécsett van. Tudja, mindig egyikünk megy be munkát keresni, mert ugye kevés a pénz.. .­Édesanyja veszi át a szót. Azt mondja, hogy jó feje volt a lányának. Óvónő vagy taní­tónő szeretett volna lenni, de ott nem volt felvétel, így lett belőle agronómus. De ez nem baj, csak legalább hasznát ve­hetné! Igen, hasznát vehetné! — És hol vannak a többiek, akik aláírták a levelet? — kér­dem hirtelen, hogy ne kelljen azonna} erre a kínosan nehéz kérdésre válaszolni. — A Hunyadi Emma éppen tegnap ment haza Kánba. Egy hétig itt volt nálunk: gondolta közelebb van a városhoz, Job­ban tud munkát szerezni. Sza­bó Margit Is otthon van Meké- nyesen. — Ügy hallottam, hogy a Nádorban van egy konyhalányi állás — kockáztatom meg. — Megfelelne? — Meg! — S milyen öröm sugárzik a fiatal lány arcáról! Máris azon gondolkodik: ho­gyan lehetne értesíteni a Pé­csett munkát kereső nővérét. Meg kellene mondani neki, hogy menjen el a Nádorba és mondja meg, hogy holnap va­lamelyikük jön, tartsák fenn a helyet Búcsúzáskor, amikor meg­kérdem tőle: mit vár ettől a beszélgetéstől, csak ennyit mond: — Azt, hogy foglalkozzanak a problémánkkal, mert nagyon elkeseredtünk. Nagyon szeret­nénk dolgozni: sí Tehát nem nagy a kíván­ság. Dolgozni szeretnének, még mosogatólánynak is elmenné­nek agronómus! képesítéssel De hogyan? Nincs talán szükség nálunk mezőgazdasági szakemberekre? Szakemberek nélkül is lehet korszerű, nagy­üzemi gazdálkodást folytatni? — Nem, mezőgazdasági szak­emberekre igenis szükség van! Lehet, hogy nem annyira, amennyit a múltban kiképez­tünk, de szükség van, mert a szakemberek hiányát máris ér­zi a falu. Érzi, mert a gép­állomásokról az agronómuso- kat elbocsátották, érzi, mert kevés olyan hivatalos ember van, akitől a paraszt tanácsot kérhet. Szükség van az agro- nómusra, a jó agronómusra, mint a falat kenyérre. A földművelésügyi miniszté­riumban már hetek óta arról folyik a vita, mi legyen az ag- ronómusokkal. Vannak olyan tervek is, hogy körzeti mező- gazdasági felügyelőségeket ál­lítanak fel. Az égető problé­mát ez megoldaná, csak már megszületne a döntés. Tudjuk, hogy sok tennivaló akad a mi­nisztériumban is, de ez a kér­dés Is hozzátartozik a mező- gazdaság fejlesztéséhez és meg­oldása igen sürgető. Ha a körzeti felügyelőségek létrejönnének, több mint 100 jólképzett agronómust lehetne foglalkoztatni. De ezenkívül el lehetne egynéhányat helyezni a földművesszövetkezeteknél la, különösen ott, ahol több szakcsoport Is működik. Bizo­nyára a szakcsoportok sem vennék rossznéven, ha időn­ként felkeresné őket olyas­valaki, aki szakmai tanácsokat is tud adni. Talán még így sem tudnánk minden fiatalt elhe­lyezni, de a legjobbakat bizto­san. Biztosan, mert akadna az agronómusok között olyan is, aki odahaza marad és a szülei földjén gazdálkodik. Ennek csak örülni lehet, hisz a tudá­sát így is hasznosíthatja. És mi történjék azokkal, akiknek nem jutott hely a szakmájukban? Véleményem szerint helyes lenne, ha ezeket átképeznék. Azokra gondolok elsősorban, akiknek szülei nem mezőgazdaságban dolgoznak. Ez az átképzés egyben azt is jelentené, hogy több érettségi­zett lenne a különböző szak­mákban, mint eddig és ez egy­általán nem ellentétes táv­lati terveinkkel Súlyos gondok ezek, amelyek megoldása sürget és gyors intézkedést kíván. Szalai János Sétarepülés A TTIT és a Magyar Légi- közlekedési Vállalat között korábbi tárgyalások ered­ményeként megegyezés jött létre, amely szerint a TTIT „Ismerd meg Baranyát” elő­adássorozat keretében séta­repülést szervez vasárna­ponként. A sétarepülés al­kalmával a résztvevők rövid előadást hallanak Baranj á- ról, a i Mecsekről és Pécsről valamint megyénk fejlődésé­ről. A nyár folyamán Pécs— Siófok—Pécs közötti ismeret- terjesztő Jellegű repülőkiran- dulásokra is sor kerül a tor­vek szerint. Vasárnap, április 14-én reggel 8 órakor kerül sor az első repülésre. A felszállá­sok időtartama negyed óra. Részvételi díj felnőtteknek 30 forint, gyermekeknek 12 éves korig 20 forint. Jegyek a Széchenyi téri MALEV-lrodában, valamint a TTIT megyei titkárságán (Janus Pannonius u. 11. I. e.) válthatók, délután 5 óráig. Városi autóbuszok Indul­nak a Széchenyi térről va­sárnap reggel fél 8-tól, fél- óránkint. Autóbuszjegyek külön váltandók. Felvilágosítással a fent- említett sjprvek szolgainak. Rossz idő esetén a megvál­tott jegyek következő vasár napra érvényesek. TTIT TITKÁRSÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents