Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-28 / 99. szám

Dolgozók! Harcoljatok a néphatalom Orvosollak a nemetajkaaka! ért sérelmeket ||i«90 Jftóufiu ellepik 19571 Beszélgetés dr. Wild Frigyessel Rendezik a lakóház-problémákat. Megkönnyítik a szétszakított családok egyhelyre költözését Munkatársunk féUcereste dr. Wild Frigyest a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének titkárát, aiki kér déseire a következő válaszokat adta: KÉRDÉS: Makor aHakuiit a szövetség és milyen, céllal? FELELET: A szövetséget 1955. október 1-én alakítottuk meg. „A Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetség" néven. A szövetség célja a ha­zai németség kulturális életé­nek irányítása volt. Ennek megfelelően kultúr cserportokat szerveztünk, a meglévőket pe­dig műsoranyaggal és taná­csokkal láttuk el. Azonfelül tá­mogattuk a hazai németnyelvű oktatás megindítását és a nem­zetiségi iskolák felállítását. Kapcsolatot teremtettünk a né­met kulturális szervekkel. Programunkba vettük a hazai német népművészet feltárását és természetesen azon igyekez­tünk, hogy őszinte, baráti kap­csolatot építsünk ki a magyar és a német lakosság között. KÉRDÉS: Gyakorlatilag milyen kulturális tevékeny­séget fejtetitek ki, és melyek a további tervek? FELELET: Német nemzeti­ségű kultúr csoportot közel szá­zat tartottunk tavaly nyilván. Ezek igen gyakran szerepeltek különböző ünnepségeken, vagy összejöveteleken. Az elmúlt négy évben öt nemzetiségi na­pot ’is rendeztünk Baranyában^ Somogybán. Október 23-ig já­rattuk a Freies Leben című újságot. Megjelentettük az el­ső németnyelvű kalendáriumot. Közrebocsátottunk egy népsze­rű Heine-kötetet, egy hazai né­met daloskönyvet, kiadtunk németnyelvű színdarabokat, Schiller és Beethoven kiállítást rendeztünk. Bevezettük a pécsi rádióban a napi 20 perces né­metnyelvű adást, és megkezd­tük a hazai német népviselet összegyűjtését. Azonfelül az Oktatásügyi Minisztériummal karöltve beindítottuk Baján a németnyelvű gimnáziumot. Pé­csett német tanítóképzőt indí­tottunk, állítoitunk fel és német pedagógiai tanszéket a Peda­gógiai Főiskolán. A közeljövőben ismét megin­dítjuk a németnyelvű hetila­pot. A címe: Wochenpost. Hat oldalon jelenik meg és minden számhoz kétoldalas ifjúsági mellékletet is adunk. A továb­biakban pedig természetesen ismét támogatjuk a németnyel­vű kultúrcsoportokat, műsor­anyaggal látjuk el őket, szak­mai képzésüket elősegítjük. Já­rási népgyűléseket is tartunk, ahol a vidék német anyanyel­vű lakosságával megbeszéljük a problémákat. KÉRDÉS: Kik tartoznak a szövetség tagjai közé? FELELET: A szövetségnek nincs úgynevezett szervezeti tagsága. Viszont összefogja az összes Magyarországon élő német nemzetiségű dolgozót, összefogja őket és a felsőbb szervekkel egyetértésben fog­lalkozik mindazokkal a prob­lémákkal, amelyek életüket ne hezbitik. Itt kell rámutatnom arra, hogy a szövetség mun­kája során állandóan találko­zott gazdasági, politikai vonat­kozású problémákkal. Ezért vált szükségessé, hogy ne csak kulturális kérdésekkel foglal­kozzék. Ennek kapcsán változ­tattuk meg szövetségünk eine vezését is. KÉRDÉS: Melyek ezek a gazdasági és politikai vonat­kozású problémák? FELELET: Elsősorban az, hogy 1945—1948 között állami tulajdonba vették igen sok né­metajkú paraszt lakóházát. Azonfelül a békeszerződések­ben is előírt kitelepítések kap­csán vidéken egyes helyi funk­cionáriusok túlkapásokat kö­vettek, el. Mi most igyekezünk ezeket a jogsérelmeket feltárni és orvosolni. A Minisztertanács elé már javaslatot terjesztet­tünk a lakóház problémák ren­dezésével, és illetékes hatósá­gokkal megvitattuk, hogyan lehetne összehozni a második világháború után szétszakadt családokat. A szövetség azzal a kéréssel fordult a munkás- paraszt kormányhoz, hogy ezt a nehéz, komplikált problémát a reális lehetőségek határain belül, ugyanakkor jóindulattal és alaposan vizsgálja meg és az újgazdák jogainak tisztelet- bentartásával valahogy oldja meg. Meg kell mondanom, hogy illetékes helyek a szövetség kérését a legjobb akaratfa vizsgálják és a szövetséggé egyetértenek abban, hogy kérdés megoldását a legsürgő­sebben napirendre kell tűzni Nehéz és nagy probléma ez hiszen sok-sok érdek kérészié ződik benne. De nagy örömmé fogadjuk és nagy bizakodás­sal várjuk, hogy kormányunk rendet teremt ezen a téren is A gyakorlati megvalósuld egyelőre még csak terv. De a Minisztertanács és a legfőbl pártszervek már foglalkozna! véle, így reméljük, hogy ha marosan közmegelégedésre megoldódik s a Magyarorszá gon élő német nemzetiségűek érezni fogják közvetlenül azt hogy ők is egyenértékű egyenrangú polgárai a szocia lista Magyarországnak. ONODY GYÖRGY .4) \ jobboldali szociáldemok- " ráták városunkban is segítséget nyújtottak a ható­ságnak és nem egyszer még a sajtón keresztül is bizonygat­ták május 1-nek „kizárólagos majális jellegét.” Voltak évek bizony, amikor a régi harcos május elsejék szürke hétköz­napok voltak és a legjobb esetben „sörözgetéssel” töltöt­ték el a pécsi munkások má­jus 1-ét az üszögi lombos fák alatt, feltéve, ha május 1 va­sárnapra esett. Egy ilyen csen­des május 1-ről számol be a Pécsi Napló 1934. május 2-i száma. „Pécsett abszolút csend­ben, nyugalomban telt el május 1-e. Az országos in­tézkedésekhez alkalmazkod­va a rendőrhatóság készen­létben volt. A Mecseket de­tektívek, civilruhás rend­őrök járták ... Nálunk a kirándulók ünnepeltek és békésen itták a friss csapo- l&sú sört.” Az ellenforradalom és á fa­sizmus sötét korszakában Is a megye dolgozói szívében pa­rázslót!, izzott, majd lángolt a remény, hogy rövidesen el­jön majd az idő, amikor má­jus 1-ét, a nemzetközi mun­kásmozgalom harcos ünnepét piros és nemzeti színű zászló­kat lobogtatva szabadon ün­nepelhetik majd. Illyés Gyula •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■a Miből less a valuta ? A bikali állami gazdaságban erre így válaszolnak: hízott- marhából, sertésből, pontyból, aztán meg fajtaborsóból. Mert száz hízott marhát szállít idén exportra a gazdaság, mely igen keresett áru Nyugat-Né- metországban, Svájcban és Olaszországban. A svájci és olasz kereskedők nem restek és Bikáira is ellátogatnak,’, hogy kedvük szerint kiválaszt-; hassák az állatokat. Eddig már; 87 hízottmarhát leszállítottak,j s ebből 40 ment Svájcba, míg: 47 az olasz piacon kerül értéke-; sítésre. A Csehszlovák Köztársasági a sertések iránt érdeklődik.; Már 200 sertést el is vittek aj bikali gazdaságból és idén 9201 darabot szállítanak összesen: külföldre. Aztán ott van a valutát tér-; mő hatalmas Béka-tó, a dóm-; bóvári vasút mentén. Mégl csak most építik, készítik del *máris nagy terveket szőnek.; ügy tervezik, hogy évente 230j mázsa halat szállítanak majd: külföldre élő állapotban, külön; halszállíto vagonokban. j A tehenészet már csak köz- ■ vetve hoz valutát, mert a te-1 jet először a dombóvári fel-; dolgozó üzemnek adják át. Az; üzem csakis exportra termel.[ A bikali gazdaságtól egy évi alatt 550 000 liter tejet vesz-; nek át. Ugyancsak az ország j ' valuta-gyarapodását szolgáljam az 5 500 liter juhtej is, melyet; a mágocsi sajtüzem készít el; kiváló, exportminőségü áru-\ nak. De valutát terem a bikali; határ is. Idén 350 holdon tér-• Nem nagy gazdaság, mind­össze 6 100 holdon gazdálko­dik a bikali határban s éven­te 20 millió forintot forgat meg termés és áru formájá­ban, melynek nagyrésze, mint értékes valuta kerül az állam­kasszába. ■■■■■■■■■■■■■■■■■a Még lehetne rajta változtatni! Az élet igyekszik mindig valami fur­csasággal tnellbe- vágnl az embere­ket. Éppen ezért okos dolog óvato­san járkálni a vi­lágban és jól szem- ügyire venni min­dent. Teszem azt, egy épülő házban nem elég csak a la­kást megnézni. Akármilyen furcsán hangzik, jó, ha a kéménybe is benéz az ember. Különö­sen indokolt ez a kóménybemézegetés a repülőtéri építke­zéseknél. Itt az épü­letek tervezői vál­lalkoztak az élet mellbevágó szerepé­re, gondolva, hogy jó lesz egy kis meg­lepetés a lakóknak. Korszerű házakat építenek olyan ké­ményekkel, ame­lyek nagyszerűen biztosítják majd a háziasszonyoknak a szentek emlegeté­sével egybekötött mindennapi szóra­kozást, Ugyanis rósz szak a kémények. Nehezen lehet majd begyújtani, s ha sikerrel is jár az idegölő művelet, minden kályha egy miniatűr Vezúv lesz. Itáliai roko­nukat is lepipálva, vidáman füstölög­nek. Sőt, az emele­ten lakóiénak nem is kell begyújtani egy kis füstöcs- kéért Elég, ha a földszinten tüzel­nek, prüszkölhet tő­le minden emelet. De „ha lúd, legyen kövér” alapon, rá­adásul olyan rossz anyagból építik a kéményeket, hogy azok rövid idő alatt beszurkosodnak. Ezen lehetne segí­teni a kémények kiégetésével. Igen ám, csakhbgy a ké­mények betonanya­ga legfeljebb 200 C fok hőt bír ki. A ki- égetésnél pedig legalább 1200 C fok hő keletkezik. . Még lehetne vál­toztatni a dolgon a befejezetlen épüle­teknél. A kémény­seprő vállalat már javasolt egy sokkal ésszerűbb és meg­valósítható mód­szert, de az építke­zők azt mondják: ők csak terv sze­rint dolgozhatnak, a tervezők meg a fülük botját sem mozgatják. Pedig akikor, amikor elké­szülnek az épületek, késő lesz a meacul- pázás. művészi formába öntötte az „Üzenet” című versében az elnyomott milliók lángoló re­ményét. Pohárnak alján cseppnyi bor: szívemben a remény, megvillan fényeden, örök Május! rád nyújtom én! Kedvünk helyett, aki ragyogsz s égsz életünk helyett ó, trombitálj hü Május, ó e néma táj felett hirdesd jövendő harcaink győzelmeit, s te nap indulj!... Lépünk mi még veres győztes zászlód alatt! üs 1945. május 1-én Pécs ■*-i dolgozói már a győztes vörös zászló alatt „lépdeltek” a város utcáin. Üjra szabad munkásünnep a május 1. A Horthy-reakció negyedévszá­zados népellenes rendszere vérben és gyalázatban össze­omlott. A németbérenc ország­vesztő, nyilas hazaárulók rém­uralmának vége. Magyarország újra független szabad ország lett. A 25 évig béklyóba vert, föld alá kényszerítőit magyar munkásság újra szabadon tart­hat harcos májusi seregszem­lét. Eljött végre a szabad má­jus, sóhajtozták az emberek és lelkesen ünnepelték a Szov­jetunió hős harcosait, akik ezekben a napokban zúgták szét Berlinben a „fasiszta fe­nevadat.” Idézzük csak fel ezeknek az örömteli napoknak kedves emlékeit egy-két ak­kori újsághírrel. „Harmincezer ember vett részt a pécsi dolgozók első szabad májusi ünnepségein. Csaknem teljes negyedév- század után kedden reggel végre ismét felvonulhattak Pécs város utcáin zászlóik és jelmondataik alatt a vá­ros dolgozói, hogy a fasisz­ta erőktől felszabadított ha­zában először ünnepelhessék igazán, szabadon a munkás­ság hagyományos nagy ün­nepét ... A munkásság igazi májusának mélyen gyökerező hagyományait láttuk tegnap azokban a vö- rös lobogókban, amelyek csaknem negyedszázados bujdosás után kicsit megko- pottan, kicsit megtépázott tan, de mégis előkerüllek és a májusi napfény ragyogá­sában újból végigvonultak a pécsi utcákon.” (Ű) Dunán­túl 1945. május 3.) „Felejthetetlenül szép és méltóságteljes ünnepe volt az idei május 1-e a pécsi szervezett munkásságnak. A fizikai és szellemi dol­gozók tízezrei végeid thatat­lan menetben vonultak fel a Széchenyi térre." „Nyári napsugarak moso­lya derült a városra május 1-én. A munkásság nemzet­közi szolidaritásának ün­nepnapjára zászlódiszt öl­tött a város. A vörös lobo­gók mellett nemzeti színű zászlókat lobogtatott a szél a házakon. Igen sok helyen az utcák során, virág- és sza­lagdíszesek voltak az abla­kok, ünneplőek a ruhák és a külső megnyilvánulások mellett láthatóan a lelkek­ben is felkészült Pécs dol­gozó társadalma a május 1-re.” (Dunántúli Népszava 1946 május 3.) „Népünnepély volt a Tety- tyén, ahol önfeledt vidám­ságban, a szabadság mámo­rában forrt egybe pártállás­ra való tekintet nélkül Pécs dolgozó népe." (Űj Dunán­túl 1946 május 3.) a z idei május 1-én első na- ** vünk a hála szava le­gyen a Szovjetunió felé. A magyar munkásság, a magyar nép, a magyar nemzet a nagy szovjet népnek és diadalmas hadseregének köszönheti -zi- badságát. Az idei május ’-én a magyar munkásság köszöne- tét küldi a világ szabadság­szerető népeinek, hogy ne­héz napjaiban segítségére volt; Harcos proletárüdvözleté* kül­di az egész nemzetközi mun­kásosztálynak. HALFÁÉ RUDOLF P o s t á n k b jó' I Ültessünk virágokat! A napokban jártam az En­gels utca környékén, ahol gomba módra épülnek az új házak. Rohamos fejlődés mu­tatkozik a bőrgyár alatti te­rületen is, ahol ugyancsak családi házak épülnek. Szé­pen fejlődik s épül a nyu­gati városrész, örvendetes Hogyan készítsünk sasfogót ? Az elmúlt hetekben már hírt malnck fajtaborsót és húsz va~; adtunk arról, hogy Helesfán gon termésre számi tanait. Ugy\ az czüstkal-aszos gazdák sas- tudják, hogy a magyar tér-; íogót készítettek. Több olva- melíető vállalatnál főleg angol; sónk azzal a kéréssel fordult cége': rendelték meg a borsót.; szerkesztőségünkhöz, hogy^ ír- __; ___ Az onkívül a gazdaság évente; juh meg: hogyan kell clkészí- centiméteres anyagból készít­A szerkezetet közé­pen megfelezték. Alul mintegy húsz centiméter magas külön ketrec van, amelyben a galam­bok foglalnak he­lyet. Az egész sas­fogót dróttal vették körül. A sasfogó két oldalán függőlege­sen eső súberajtók vannak, tehát egy­szerre két sast is foghatunk. A súber-' ajtókat felhúzáskor egy, a sasfogó tete­jén elhelyezkedő lengőkarra akaszt ják rá. A lengőkar­ról egy spárga ve­zet be a fogóba. A spárgán egy, az egész fogót majdnem betöltő pedál van. — lécből, vagy deszkából, — amelyre ha rálép a sas a csa­pda jt^ azonnal leereszkedik. A sasfogó elkészítése egy kis ügyességet, tíz méter drótsod­ronyt és a vázhoz szükséges fát, lécet — helyes ha 10x8 Äeotol unk Dikorintftal! Az idő felmelegedett. Me- gyeszerte megkezdődik a vegy­szeres gyomirtás. Gyakran llát­ni még acatoló embereket, pe­dig ettől a fáradságos munká­tól megkíméli a gazdákat a Dikorint. Ezt a vegyszert még nem nagyon ismerik a gazdák, ezért a szederkényi Növény­védő Állomás és a MÜNÖ- SZER Baranyában több he­lyen: így Dunaszekcsőn, Ho­morúdon, Kölkeden, Majson, Pécsváradon, Mecseknádasdon, Vóménden, Villányban, Har­kányban, Szentlőrincem, Sza- badszentklrályon, Kozármis- lényben, Kapoeszekcsőm, Ma­gyarszéken, Bikái cm, Sziget­váron, Becefán, Hobolban, Vajszlón, Sellyén és Felső- szentmártonban a jövő hét el­ső felében gyomirtó kísérlete­ket állít be. Ha ezt a gyomirtószert hasz­náljuk, akkor 100—200 kilóval tudjuk növelni a termést, ami az ötven forintos kilónkénti árat számítva, többszörös meg­térülést jelent, meirt egy hold gabonavetés gyomtalanításához 400 liter vízben feloldott egy kiló Dikorint kell A feloldott Dikorint-ot aztán 16—18 C°-os melegben kell kipermetezni. átlagosan 4—5 vagon takar-• teni a-sasfogót. A képen lát- mányborsót is termel export-; haló sasfogó — két sast fog­ra. Fehérhere vetésükből 90; tak már vele — 180 contimé- mázsa termést szállítanak ki j tér hosszú, 80 centiméter szé- az országból. * les és egy méter magaSj jük a vázat — igényel, emel­lett megvédi baromfiainkat az egyik legveszedelemesebb tar gadozótól; Előfordul, hogy Jól beállott lucernásunkban egészen kis foltokban jelentkezik az aran­ka. Hogyan lehet ezt kipusztí­tani? Az arankás foltokat vi­rágzás előtt 2 százalékos No- vcndával, vagy 10 százalékos Kuszkutánnal permetezzük meg. A magba ment aranka- foltot szalmával vagy törekkel szórjuk be, petróleummal önt­sük le és égessük fel. A védc- kezőszcrckct a földmfivcsszö- vctkczcteknél Is beszerezhet­jük. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok részére gépi di- „ gózással végzett szik javítás költségeinek ötven százalékát az állam viseli, ötven százalé­kára pedig hosszúlejáratú hi­telt vehetnek igénybe. A ta­lajjavítással kapcsolatosan megállapított egyéb kedvezmé­nyek (díjmentes talajvizsgálat, hitel, illetve állami támogatás, a kirakása, közúti szállítási és térítési költségekhez) változat­lanul fcmnittaradnaki ez a jelenség,’ hiszen egyre többen jutnak majd lakás­hoz. Törekedni kell azonban a város tisztaságára is. Most, hogy a tavasz beköszöntött, szépítsük házunk környékét: füvesítsünk, ültessünk virá­gokat. Kövessük a Vorosilov utcai lakosok példáját, akik saját elhatározásukból há­zaik előtt virágágyakat léte­sítenek: HUNYADVARI BÉLA „Nem hiteles“ Cserpán Jánosné, a kiki­csi apaállatgondozó felesége megbetegedett. Kocsin szál­lították Sellyére az or­voshoz. A fuvardíj ötven fo­rintot tett ki. Ezt az összeget az SZTK (a járulékot becsü­letesen fizetőnek) köteles megtéríteni. Eddig rendjén is lenne a dolog. A legeltetési bizottság be-* szerezte az orvosi igazolást, hogy a beteg megjelent a kezelésen. A fuvardíjról is elismervényt kértek. Miután az iratok megvoltak, jöttek a tanácshoz, hogy az SZTK kívánságára a tanács is iga­zolja a fuvart, síb-t. Az ira­tokat ezek után felterjesztet­tük kifizetésre. Ámde meg­jött az SZTK átirata, még­hozzá arról, hogy mindezek az igazolások kevésnek bizo­nyulnak. Szerintük ugyanis még egy tanúnak kell igazol­ni a költséget. Hogy mire jó ez, azt nem értjük. Úgy gon­doljuk, hogy még az SZTK- nak is lehet annyi bizalma a tanács vezetőivel 'i feleskü­dött vezetőkkel szemben), hogy nem fognak 50 forint miatt hamis igazolásokat ki­adni. ÁCS ZOLTÁN v, b,-elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents