Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-16 / 64. szám

1957. MÁRCIUS I«. NAPLÓ 3 M iben segítettek iben segíthetnének {Enyhén «aim: még a szűri kommunisták?! furcsa dologi Himesháza dimbes-dombos vidékének egyik völgyében la­pul. Szűr. Ebben a kis falu­ban dolgozik a mohácsi járás egyik kicsiny, de nem utolsó pártszervezete. Nevezetes párt- napot tartott, például a múlt hónapban, amelyen a község felnőtt lakosságának több mint a fele megjelent. Sikeresen harcol az ellenforradalmárok­kal szemben is, Balázs Imre egykori horthysta őrmesternek, Gál Lajosnak — aki dicsekvé­se szerint Horthy testőre volt — és Gábris Jánosnak, az el­lenforradalom szűri vezéralak­jainak legalábbis nincs sok tekintélye a faluban. Ezenkí­vül még az a hír járja, hogy a szűri kommunisták eredmé­nyesen foglalkoznak a falu ügyes-bajos dolgaival is. Vizsgáljuk meg az utóbbit. Nézzük meg, hogy segítettek-e, ha igen, akkor miben segítet­tek a falunak a szűri elvtér- sak? A földrendezés Szűrben is nagyon megmozgatta a dolgo­zó parasztokat. Tavaly ugyanis még termelőszövetkezetbe tö­mörült az egész falu, később pedig felbomlott a csoport. A jelek szerint a közeli jövő el­kerülhetetlenül újra a tsz-hez vezet — de ne térjünk el Azóta már megtörtént a föld- rendezés. Rend és fegyelem jellemezte, az emberek elége­dettek, ami annyit jelent, hogy elfogadták és magukévá tettél? a kommunisták javaslatát. így segítettek hát a szűri kommunisták az igazságos földrendezésben. Hogyan harcolnak a naciona­lizmus mérge ellen? Sajnos na­gyon gyengén. A falu lakossá­gának mintegy 80 százaléka németajkú, a pártszervezetben viszont nincs és az utóbbi években nem is volt egyetlen német anyanyelvű dolgozó pa­raszt sem. Az ember azt várná, hogy tesznek valamit ellene, de té­ved. Sőt! Nem egy elvtárstól hallani olyan nacionalistaízű kijelentéseket, amelyek megen- gedhetetlenek egy kommunis­ta számára és nemcsak a párt politikájával, hanem az alkot­mány szellemével is ellenkez­nek. Mit lehetne hát tenni elle­ne? Elsősorban is a pártszer­vezetben kellene tisztázni a nacionalizmus fogalmát és káros voltát. (A falu egyik pe- ; dagógusa, Elmer János elvtárs • vállalkozott rá). Ezzel egyidő- ] ben javasolhatnák az EPOSZ- ■ nak, hogy alakítson színjátszó- ; és tánccsoportokat és adjon elő ! német táncokat, stb.-ket is. : Ezenkívül hasznos lenne, ha a ; kommunisták ellátogatnának a • németajkú dolgozókhoz és el- ) beszélgetnének velük. Nem lenne nehéz dolguk, mert szin­te tálcán kínálja Balázs Imre — a már említett volt horthys­ta őrmester — az agitációs ér­veket, az ellenforradalom ide­jéből való kijelentésével: ......Földet osztunk, de a né­meteknek nem adunk, mert szükségünk lesz cselédekre...” A f alu lakosságának többsé­ge, amikor a pártnapon meg­jelent, bebizonyította, hogy vonzódik a párt politikájához. A pártszervezet és a németaj­kú dolgozó parasztok között lé­vő utolsó válaszfalat azonban csak akikor lehet eltüntetni, ha a nacionalizmusnak véget vet­nek és testvériesen összefogva ^ él egymás mellett a falu két- i nyelvű, de egyakaratú népe. Maradjunk meg a falu földrendezést tárgytól., ott, hogy akart. Az előkészítés során két el­gondolás keresztezte egymást. A falu zöme azt kívánta, hogy úgy osszák el a szántóterülete­ket. búza, árpa és lucematáb- lákat, hogy mindenki és mind­egyikből kaphasson egy darab­kát. Különösen a fenyerföl- dekért kardoskodtak az embe­rek, azt mondották, hogy nefh baj az se, ha 200 négyszögöl jut egy családra, de osszák szét. A pártszervezet is foglalko­zott a dologgal. Taggyűlést hí­vott össze, ahol Csuka Gábor elvtárs, a falu tanácselnöke el­mondotta, hogy így nem lesz jó. Úgy szétaprózzák a határt, ahogyan még egyszer sem volt és befellegzett az ésszerű gaz­dálkodásnak, Ezért csak egy­két tagban adják ki a terüle­teket és ne a földet cserélges­sék, hanem a terményeket. Akinek például nincs búzaföld­je, lucernája viszont van, cse­réljen majd a nyáron fenyerért búzát, akinek szántója van, de árpája nincs, az kukoricáért árpát, stb. Ésszerű volt Csuka elvtárs javaslata, mégis nagy vita ke­rekedett belőle, önmagukkal viaskodtak a kommunisták, két erő küzdött bennük, a — mégha csak 200 n-ölnyi — fe- nyerföld csábító ereje és a falu érdeke. A végén é$ parázs vita után az utóbbi győzedel miiHmtiiiNiuniiiiiMmiiuiMUHnimímvnMUTCHnmiMiiiHiHiii Fontos közérdek A vasúti teherszállításban az utóbbi időben lényeges ja­vulás észlelhető. Azonban — amíg a vasúti dolgozók mindent elkövetnek a munka javítása érdekében — egyes szállíttató felek a kocsik lassú kirakásával, a már kira­kott áruknak a vasút terüle­téről való lassú elfuvarozásá- val akadályozzák a további ja­vulást. Egyes nagyobb ipari üzemek az iparvágányokra beállított vasúti kocsikat — különösen szombaton és va­sárnap, valamint az éjszakai órákban — vagy egyáltalán, vagy csal? igen vontatottan rakják ki. Nem látják be, hogy sokkal nagyobb kárt okoznak a népgazdaságnak a vasúti kocsik ácsorogtatásá- val, mint amennyit kocsiállás- pénz címén a MAV-nak fizet­nek. Még nagyobb ez a kár, hí. idegen vasúti kocsik kira­kósával késlekedik a szállító fél. Ugyanis egy-egy idegen vasúti kocsi bére naponként 10—15 devizaforint. Ha figye­lembe vesszük, hogy jelenleg 1000—1500 külföldi kocsival több fut hazánkban, mint amennyi MÁV kocsi van kül­földön — akkor döbbenünk csak rá, milyen kárt okozunk a halogatással a népgazdaság­nak. Ezért volt szükség arra, hogy február 17-től ismét meg­szigorítsák a rakodási időt. Azóta ismét érvényben van az éjjel-nappali folyamatos (mun kaszünetes napokon is) rako­dási idő. Az azóta eltelt idő tapasztalatai az bizonyítják, hogy ezt egyes szállítófelek nem akarják tudomásul ven­ni. Rontott a helyzeten az is, hogy egyes vállalatoknál öt­napos munkahetet vezettek be. Ezek tudomásul sem ve­szik a folyamatos rakodási időket, s ezért a MÁV kényte­len lesz velük szemben bírsá­gokat bevezetni. A bírságolás mellett az is előfordulhat, hogy a vállala toknak — saját hanyagságuk­A Pécsi 21-es AKÖV ve i zetöi hónapok, sőt évek óta- töprengenek: mit csinálja-; Régi, de örökérvényű fogá­nak a tönkrement gépko-l lom: Becsüld meg embertár- csikkal? A gyakorlat az,i sadat...! S ez nem is rossz hogy a rossz kocsikról le-■ dolog, ha jól bele gondol az szerelik a használható aí-j ember. Mert kérem, mégis katrészeket és ezekkel pó-i csak jóleső érzés az a tudat, tolják az üzemben tévő fco-s hogy bennem, vagy benned. csíknál előforduló hibákat.| vagy a harmadikban tisztelik a A használhatatlan kocsit; dolgozó embert. Mondom, jó természetesen, mint selejtet: érzés ez. leadják a Budapesti Autó-i De vannak olyanok is, akik bontó Vállalatnak. Ez rend-; tiszteletlenek, sőt. — ebből kő­jén is volna. De... ; vetkezjki — nagyképűek! A leadas azonban nemi az esőkabátos, feketehajú, olyan egyszerű, mint ahogy. köZépkorú férfi, és barátja, a azt egy laikus felfoghatna,- vasutaSi akik pénteken dél­mert o szobanforgo valla-- előtt a Nádor-sörözőbe belép­et megkövetelt hogy a ki-: lek. _ ugyancsak a „agyké- selejtezett kocsikról ne hiá-. pűek közé soroIhatók. Atjön- nyozzek semmifele óikat-; nek határozott léptekkel fes5: .... , .. ..’a sörözőn, s indulnak fölfelé a Most is hónapok óta ott; ]épCSőn, a felső helyiség irá- oil egy CMC 3 es féltonnás- nvaha teherkocsi, de nem tudjákI . ' ... leadni, mert a hiányzó al-l Af öreg pincér észreveszi katrészek beszerzése 8—10; ohc‘- 8 tisztelettudóan utánuk ezer forintba kerülne, Er-; szol: demes megemlíteni, hogyl — Kérem, kedves vendégeim, ezért a kocsiért maximum; ott fönt nincs kiszolgálás! 800—1000 forintot fizet azi A viharkabátos, mintha vi- Autóbontó Vállalat. ■ peóacsípés érte volna, — hír­Hát nem furcsa dolog,\ télén megtorpan, s valami un- hogy egy ócskavas közé ke-: dók, fölényes hangon, fclváll- rülŐ kocsira előbb ezreket', ról kijelenti: költünk, csak azért, hogy] — Mi akkor Is fölmegyünk...! eldobhassuk? Jó lenne, ha' A pincér sem rest. most már az illetékesek megmagya- erélyesebb, de mindenképpen Egy nagykéoű vendéq ráznák: miért van erre szük­ség?! B. J. udvariasan — tudomásukra : hozza, hogy Itt lent is van ; hely bőven, ne kívánják azt, hogy két pohár sörrel szalad-« gáljon föl és le a lépcsőn. A vendég erre — ahelyett, hogy igazai adna a pincérnek, dühösen gombolja be kabátját és barátjával, rettenetesen sér­tett érzelmekkel, — kiviharzik a sontésből. A dolog, elgondolkoztató. Megszámoltam: tizennyolc lép­csőfok visz fel a felső helyi­ségbe. ahol tizenöt aszta! van. Ha nagyon szűkén számítom, egy asztalhoz egyetlen műszak­ban legalább tízszer fel kell mennie a pincérnek. De tizenöt asztal van, tehát százötvenszer kell fölszaladnia a lépcsőn, po­harakkal, étellel, sörösknrsok- kal. Hogy ez mennyire igény­beveszi a pincér erejét. — azt nem is kell sokat bizonygatni. Ezért nincs Is délelőtt kiszol­gálás a felső helyiségben, ha­nem csak délután, amikor na­gyobb a forgalom és amikor a fiatalabb pincérek műszakja kezdődik. De lám, a nagyképű bará­tunk, mindezt nem veszi tudo­másul. Gondolja, ő elvégre mégis csak vendég, neki joga van mindenhez... Nos. hát rosszul gondolja: a dolgozó em­ber lebecsüléséhez senkinek, semmikor, soha sincs joga...! Még a nagyképű, pökhendi embereknek sem... 1 RAB F, Ma bemutató s r cA baLand cdwatpií A Pécsi Nemzeti Színház ma mutatja be Harsányi Zsolt: A bolond Asvayné című szín­ié tékát. A színműnek két kettős szerepe van. A fiatal és az öreg Ásvaynét Kerpely Judit, Asvayt és Gróf Rosztovszklj Ivánt Tánezos Ti­bor játssza. Mit mond szerepéről a két színész? KERPELY JUDIT: hogy — Izgalommal készültem erre az alakításra, mert még nem játszottam kettős szerepet, „Szép feladat színész számára megformálni e j kettősséget: a fiatal és később az Idős asz­Í-izonyt, Mint fiatalasszony üde, vidám és na­gyon szerelmes férjébe. Mint öregasszony, ; megtört az élettől, de szerelme cseppet sem ból kifolyólag — a MÁV igen {halványodott, mondhatnám a sírig hűséges a fontos áruk berakásához sem : férjéhez. Az egész figura alapja a hűség és a «mindent átvészelő szerelem. Ezt igyekszem {megformálná. Nagyon szeretem ezt a szerepet, jde ha előadás után leveszem az „idős maszkot” tud majd adni vasúti kocsit MESENYEI NÁNDOR vasúti főfelügyelő Az egészségháznah[ s a tükörbe nézek, akkor is örülök, nem vagyok öreg. TANCZOS TIBOR: — Asvay szerepében adva van egy fé’té- keny és hazáját szerető ember, Rosztovszkij alakjában pedig egy Urat személy. Igazi szí­nészi munka ezt a kettős szerepet jól elját­szani. Az író az ő idealista felfogásával módot ad arra, hogy a színész „elnyaraljon” olyan helyeken, ahol a mondanivaló kevésbé fontos és ha ezt tenné, a darab a giecs felé csúszna- Ezért nehéz ez a szerep, de egyszersmind ki­tűnő jellemábrázolési lehetőség is. Ha a ket­tősséget a színész képes megoldani, akkor nyert ügye van. Véleményem szerint az együt­tes minden tagja közös erővel dolgozott azon, hogy egymás játékát segítse. Hogy milyen eredménnyel? Majd kiderül, 7 (—r»y> / ...................... mn miim nevezett tágas szobában talá­lom a rózsafal "földrendezőket; A hófehér lócákon és asztalok mellett most nem a betegek és orvosok ülnek egymást vi- zitálva, hanem a termelőszö­'Tjcumlsjl ^Hézmlán / meskedett, a többségük megér-j vetkezet és a nemrég alakult. Sata aShel?es 6 ^ 1&'\ «azdatáreuláa vezetői, tagjai, i aztán egyéni parasztok és a ...................................... földrendezők. A mezsgyéket Ké rdé« : igazgatják. Számolgatják, ki­ri„ . ,, : nek mi jár és melyik határ­a Fecsi Közlekedési ■ ban? Amikor Háttá József — a Közös Ut volt elnöke — meg­lát, elhárító mozdulatot tesz a kezével. — Rólunk ne írjanak. Eleget Vállalathoz A varos déli és keleti részé-- ről a Széchenyi térre érkező: autóbuszok a tanácsház előtt; szerepoitünk mi már az újság- állnak meg és ott az utasokat; ban. Inkább máshonnan írja- a kocsiból kiszállitják, a kocsik: nak. Másutt is akad termelő- üresen hajtanak a belvárosi- szövetkezet, talán jobb is.. s templom mögé. Az utasok je-S ..®6 m^Ä hosszan sorolja az , . .. . , ; ellenvetéseit, de mindhiába, A lentekeny része szeretne autó-« ceruza ég a papír az asztalra busszal felmenni és a Hunyadi; kerül, mert Rózsafán Is nagy útnál leszállni, de ezt a ka-: változások történtek az utób- . „„„du« men-: hi hónapokban. Azokról pedig lauzok nem engedik meg.; halIgatafvétek lenne. Miértí • A közös út, a megyeszerte Az elmúlt esős ^ napokban; isrnert termelőszövetkezet, ahol többször fordult elő. hogy az; országosan is a legmagasabbak autóbusz üresen várta Indulási: között volt egy munkaegység .. ... értéke régi jogaiban működik idejét a Széchenyi ter fele t: tovább_ Az októberi esemé_ részen s az utolsó percben állt: nyek m js megzavarták a tág- a megállóhoz — az utazókö-; ságot. Sokáig tétováztak. Mer­re menjenek, hogyan gazdál­zönseg pedig ázott. Miért? Nem; lehelne a Mecsekre cs a Tety-: tyére induló autóbuszokat a; Pcrczcl utcából vagy a Széche-- nyi tér alsó részéről, esetleg aj Kossuth térről indítani? —: Ugyanis a szegény hcgyilakók.; majdnem mind csomagokkal: súlyosan terhelten, kénytele-: nek a meredek Széchenyi té-: rcn súlyos terhüket felvinni. ; kódjának ezentúl. Végül is 10 család, 19 taggal, 154 holdon tovább folytatja a közös gaz­dálkodást. Mindezt Tormási János az új elnök sorolja csendesen. Nem- is annyira nekem beszél, mint inkább maga elé. Igen halk- szavú ember, de ha egyszer be. lejön.; s — A III. típusú termelőszö­vetkezet alapszabálya szerint Kérjük a Közlekedési Válla-........................t............... Ut vezetőit, hogy válaszolja-; működünk tovább. Természete ttak levelünkre. 5 sen módosítjuk. A háztáji NAGY ISTVÁN* földnél mi is változtatunk az eddigieken. Egy tag után 1 200 négyszögöl jár. A második be­lépővel ez kiegészül egy hold­ra, de ennél több nem lehet egy családnak, akármennyi tag is dolgozik a tez-ben, — S a belépést nem korlá­tozzák? — Nem. Aki akar jöhet bár­mikor. Befogadjuk. Azonban az új belépő köteles behozni a nyilvántartott közös vagyon rá eső részét. így akarjuk megóv­ni a közös gyarapodását, ne­hogy később visszaéljenek ko­rábbi munkánkkal; Valaki közbeszól a sarokból. — Es a volt tsz-tagok, akik­nek bentmaradt bizonyos va­gyonuk a közösben? — Azoktól természetesen nem követeljük meg az egész vagyongyarapodás befizetését. Felértékeljük, mennyi vagyona maradt bent és csak a külön- bözetet fizeti. Nagy Dezső bácsi, az örbk- vidám ember piros arca még rózsásabb lesz. Helyesel. — így igazságos, így ember­séges. Továbbra is munkaegységre dolgoznak a Közös Ut terme­lőszövetkezetben, de felülvizs­gálják a normákat. Különösen ott akarnak segíteni, ahol nagy volt az aránytalanság. így az állattenyésztők sokkal több munkaegységet szereztek egy esztendőben, mint a növény­termelők, pedig azok is dol­goztak éppen eleget. A közös állatállományra te­relődik a szó. Enélkül nincs belterjes gazdálkodás, nincs nagy jövedelem és magas osz­talék az év végén. — Most mindössze egy lo­vunk van — sorolja Tormási —, de n«m is lehetne több, mert nincs hozzá takarmá­nyunk, Az istállók nem állnak sokáig üresen, ősszel, a beta­karítás után felmérjük mennyi takarmányunk van és ehhez mérten állítjuk be az állatál­lományt. Aztán majd évről év­re gyarapítjuk. Mo6t így kell elkezdeni újra­Takarmánvitrmég | eszünkbe juttatja a növényter­melést. Már 33 holdat felszán­tottak. Helyesebben felszántot­ta a szigetvári gépállomás. Mert továbbra is igénybeve­szik a gépállomás segítségét és elvtárs megjegyzi: tartja a jószágát és innen ad­ja a trágyát a közösnek. Aztán abban is különbözik a Kossuth a Közös Ut Tsz-től, hogy nem munkaegységre dolgozunk. A részesedés átlastenmés után történik. Valóban nem sok a különb­ség, de mégis nem az az igazi szövetkezés, amit Halta József­től, Nagy Dezsőtől, meg a töb­bi rózsafád, nagytapasztala tű dolgozó paraszttól elvárnánk. Ök többre is képesek. S ezt nem nekem kellene kimonda­ni, ezt érzik ők as, mert Hatte amit csak lehet géppel végez­nek. — A tervekkel hogyan áll­nak? — Már elbeszélgettünk a ta­gokkal. Mindegyik elmondta hogyan törek­A belterjességre szűnk egy táblában. Ehhez pedig az egy táblán kívül igen szükséges a közös állatállomány is. Ha moßt úgy érzik, hogy megélnek nél­küle, nem biztos, hogy észtén­szeretné, mit akarna. _____ . _____ Me álntiuk^Ez^m^i^ í2' dö múltán is megmarad a vé- Ez 18 rnegl€*z ha* leményük. Mert ha szövetlkez- m 7°Saf i, ,, tek a földeken, érdemes és A másik rózsafa! társulással hasznos szövetkezni az istálló, már nehezebben boldogulok, ban, az állattenyésztésben Is. Háttá József csak köti az ebet a karóhoz. Végülls Nagy De­zső bácsi kényszeríti szólásra. — Mondd el, hogy hét csa­lád húsz taggal 100 holdon gazdatársulást létesített. — Hát ezt elmondhatom — hagyja helyben Háttá József. — Egy táblában lesz a föl­dünk. Közösen műveljük. A gépállomást mi is igénybevesz- ezük Mindenben a nagyüzemi gazdálkodás alapelvedt igyek­szünk betartani. — Akkor miért gazdatánsu- lás a neve? — Mert nincs közös állatál­S ha már elbeszélgettünk a szövetkezeti parasztokkal, ki nem maradhatnak az egyéniek, afkiik csakúgy tavaszra várnak, mint a többiek. Az egyik — fiatal, csontos arcú, heves beszédű — paraszt panaszkodik. — Mikor kiléptünk a cso­portból, megkaptuk a törzs­könyvezett lovakat. Én is egyet és még hat gazda kívülem. Megfizettük az árát, hatezer forinton felül. Most meg a ren­delet kimondja, hogy a törzs­állatot vissza kell adni a ter­melőszövetkezet jogutódjánaJk loniány^ Mindenki odahaza vagy egy másik tsz-nek, mert az állam négyezer forintot adott azok megvásárlásához. — Ez csak természetes, hi­szen az állam nem hitelbe adta a négyezer forintot, hanem visz szatérítés nélkül. Tehát joga van megszabni ki gondozza to­vább a törzsállományt — Joga. Igaz, de én is mikor .beléptem, egy hasas lovat vit­tem be. Az volt ilyen szép. Én ugyan vissza nem adom. In­kább a lovat is, meg magamat is agyonütöm. Nehéz dolog igazságot tenni. Mert az mondják a parasztok, hogy hajlandók kifizetni az államnak a négyezer forintot csak a ló megmaradhasson. De a rendelet másként rendelke­zik, még akkor is, ha a terme­lőszövetkezet hajlandó lemon­dani a törzsállatokról. Hallan­dó, de bizonyára nem gondol­ta meg, hogy ezzel csak rontia a saját „boltját”. A törzsállo­mányra nekik van éppen a leg­nagyobb szükségük. Ezért in­tézkedett így a kormány, ezért alkarja, hogy egykéiben, a ter­melőszövetkezet kezében le­gyen minden törzsállat, amihez az állam adott anyagi segítsé­get. Nem kell itt lovat agyonüt­ni. Csak kár származik belőle az államnak is, a gazdának is. Olcsóbb, ha beutaznak Pécs­re a megyéhez és itt intézik el szépszóval és u törvényes ke­reteken belül a panaszt. ■S ha előbb még fiatfa József | 'neg a többiek vo ............ ■ nakodtak elbeszél­ni, mi újság a faluban, most annál jobban megjött a beté­tesi kerb’ük. Mert sohasem to­ilet annyit írni egy falu életé­ről, hogy ne maradjon még egy teH vékára való. Gá ldonyi Béla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents