Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-15 / 63. szám
WOT. MÁRCIUS 15. N A P L ö 5 A parkőr VITA: — Gondolatok A külsőségek Az ember néha önmagával vitatkozik, mint a beremendi cementgyár pártnapján is. — Ugyan, ugyan! .Mit érzelgősködsz?! — súgta egy hang. — Hogy vörös zászló van a talon és vörös színnel takarták le az asztalt? Nyilvánvaló. Hogy a pártszervezet elnöke és társai ülnek az asztalnál? így szokott lenni a pártnapokon. Hogy elvtársnak szólítják egymást az emberek és eléneklik az Intemacio- nálét? (De még milyen szépen! Nem felejt tették el!) Mi mást énekelnének? Természet tes... Dehogyis természetes! Az emberek Kétszázan dolgoztak a délelőtti műszakban — nyolcvanon jöttek el. (Ebből 13 az MSZMP tagja, akik egytől-egyig megjelentek.) Senki se húzta őket kötéllel, senki se parancsolt rájuk — megszólalt a hangoshíradó és jöttek. Elnézem őket. Nagyon elgondolkozó az arcuk ... Hiába, nagy utat kellett megtenniök! Decemberben még sztrájkba hajszolták őket áz ellenforradalmárok, januárban megszökött a fasiszta főkolompos, februárban kezdett teljes erővel dolgozni a pártszervezetük. S most itt vannak és Vókó elvtársat hallgatják. Kevesen szólnak hozzá és azok se olyan szenvedéllyel, mint a téma megkívánná. De itt vannak, gondolkoznak és gondolkoznak... Eszembe jut József Attila egyik versének ref--nje. De jól Is mondta: „Véreink ezek az emberek, magyar proletárok!”Beremendi MŰK Vólcó elvtárs megemlít egy epizódot Az egyik' gyárbeli ember izgalomtól elfulladva kiáltotta, hogy neki az égvilágon semmi se kell, ami Keletről jön! „Jó, akkor adja ide a pufajkakabátjáC — válaszolták neki végtelenül hűvösen, mire a nagyhangú eloldalgott. A sorokban kitör a kacagás. Tiszta szívből és jó kedvvel nevetnek az emberek. egy pártnapon — Vókó elvtárs folytatja, hogy „Márciusban : Újra Kezdjük...” Hogy sóhajtoznak a terem- \ ben! Felderülnek az arcok, hiszen visszajöhet ■ az elbocsájtott dolgozók fele, cementet kap az ■ építőipar, nyiladoznak az ifjú házasok rémé- • nyei is, egyszóval — a termelést indítják meg : március 15-én! Ennek a MUK-nak bajosan ■ örülnek az ellenforradalmárok! És még derék karhatalmistáink se monda- • nak rá HUK-ot Csipkerózsika álma A MŰK említése után eszembe jutott a s Csipkerózsika álmának meséje. Amikor Csipkerózsika elaludt, álom borult : egész udvarának a szemére. A szakács, kit ■ ebédfőzés közben ért az álom, állva aludt, a ■ kukta aludt, a macska aludt — mindenki i aludt, ugyanabban a helyzetben, ahogy Csip- : kerózsika elszenderedésének pillanata érte... ■ Egyszer aztán jött a mesebeli királyfi, meg- • csókolta Csipkerózsikát és csodák csodája, a ■ várkisasszony is és az udvar is felébredt. A ; szakács legott befejezte a sütést-főzést és nagy ; lakodalmat csaptak ételéből , Ilyen meseszerűen gondolkozhatnak azok az j eUenforradalmárok is, akik MUK-ot plngál- ■ nak a falra. Azt hiszik, hogy a munkások is ■ olyanok, mint a mesebeli szakács pecsenyéje: i kétszer is meg lehet sütni és utána elfogyasz- ! tani. Azt hiszik, hogy ha ők elteszik magukat ■ néhány hónapocskára, követi példájukat a ! párt is. Ej, de nagyot tévednek! A párt nem várt valami mesebeli királyfira. ■ Maga ment el ébresztgetni. A munkások se lesznek az ellenforradalom ■ pecsenyéi! Igaz, még „ -. .. kevesen szólnak ■ hozzá.... de... gondolkoznak és gondolkoz- \ vak.:.” Az alvó óriás tehát megmozdult. : Megdörzsölte a szemét, nyújtózkodik és össze- : szorítja irtózatos öklét. s 5 Ébredezik az osztály, ellenforradalmárok! MAGYAR LÁSZLÓ [ Szeptember végén láttam utoljára. Jellegzetes hegyes végű botjával járta a parkot. Az eldobált papírokat szorgalmasan böködte botja hegyére. Ha a gyerekek játszi kedvükben labdájukat véletlenül a virágok közé gurították, alaposan megdorgálta őket. Botjával fenyegetőzött s szidta a gyerekeket rendületlenül. Napkeltétől napnyugtáig őrt állt. Hoz zátartozott a parkhoz, mint virághoz a levele. A minap ismét megjelent az öreg. Amikor megpillantottam, megálltam és figyelitem mit csinál. Az egyik rügyező bokornál megállt. Kezével végigsimította a zöldellő ágat. és hosszasan nézegette. Egy öklömnyi gyerek állt meg hirtelen mögötte. — Bácsi adjon egy zöld ágat — kérlelte. — Ebből-e Te? — mordult rá az öreg. — Ebből ...hát.-., >— Aztán minek az neked. — Csak kell — mondta a gyerek, s már nyúlt is az ágért, hogy letörje. — Nem mész innen, te taknyos! Majd adok én neked a rügyező bokrokat bántani — mondta s fenyegetve emelte fel a botját. A kis lurkó erre megijedt s szedte a lábait, ahogy csak tudta. Az öreg hosszan nézett a szaladó gyerek után, míg az el nem tűnt. Aztán a hegyesvégű botot, mint egy lándzsát, hóna alá vette és pipára gyújtott. Majd kihúzta magát és eV indult. Megkezdte a szolgálatát. Köszöntjük őt! (—ray) A szülő és Talán soha nem volt annyira fontos, mint napjainkban, a család és iskola egységének megteremtése, illetőleg biztosítása. Mint ismeretes, a nevelés számos tényezője közül kiemelkedő fontossággal bír az otthon és az iskola. E területen kapja a gyermek a legtöbb ráhatást. Ezért az iskola és az otthon közötti viszony nem lehet másodrendű kérdés A helyes kapcsolat érdekében döntő fontosságúnak tartom a szülő és nevelő tekintélyének Diztosítását. Eredményes munkáról mindkét részről ennek a tekintélynek hiányában nem Deszélhetünk. Mint ahogy az iskolában a nevelők nem enge-, dik meg, hogy a tanuló tiszteletlenül beszéljen a szülőkről, ahogy megkövetelik, hogy „édesanyámról“ és „édesapámról“ beszéljenek, és nem a „műtér“ és „fater" megszólítás illeti a szülőket, épp úgy a nevelő részére is az őt megillető tiszteletteljes név illeti meg a családban. Ha csak ezt a kis semmiséget nézzük, már komoly eredményekről beszélhetünk, ha megtartják, és megkövetelik a szülők is. A szülők magatartása, munkája, rendezett családi élete, egyetértés képezik azokat az alapokat, melyekre a szülői "ekintélv legbiztosabban támaszkodhat. Ha & gyermek szülőjét valóban példaképnek tekinti, ez a nevelés munkáját jelentékenyen megkönnyíti. A jól megalapozott nevelői tekintély pedig nemcsak a nevelő, de a szülő ■ szempontjából is egyaránt fontos, a gyermek nyugalma, biztonságérzéaz iskola se szempontjából pedig nélkülözhetetlen. Káros a gyermekre, ha szüleitől és nevelőitől eltérő irányítást kap. Ez nagyon veszedelmes a gyermek helyes iránvú fejlődésére is. A két ellentétes irányítás a gyermek iskolai munkáiéra, értelmi készségeinek fejlődésére, sőt jellemalakulására is kihat. Töprengő lesz a gyermek. Keresi, kinek van igaza? Szórakozottá válik, nem tudja összpontosítani figyelmét munkájára. A szülői ház és iskola együtt működésében döntő tényező: , ismerje meg a szü'ő gyermekének adottságait. Ezek legyenek pozitív, vagy negatív értelműek, ne legyenek titokb^"! sem a szülő, sem a neve’ö előtt. Csak a gyermek te'les megismerése esetén dolgozgat ki a szülő és nevelő egyaránt olyan nevelési e'iárást e'"á- nenként, mely adott esetben eredményhez vezethet. Együttműködésük területei: es8l!'-,1á- togatás, osztálv-szülői ért<*,”»,»le tek, fogadóórák, ellen'"főkönyv, a különböző rendezvények, melyek kitűnő alke’^r-k az esetleges otthoni es isko’ai nevelés közötti űr áthida,á<!á- ra. Legfontosabbak talán az osztály-szülői értekezletek, melyeknek fontos elve, hosv a szülőket az isko'ával közös célokért, közös munkára, egymás segítségére is nevelje. Itt kerül sor a családi neVe’és egy-egy alapvetően fontos és adott helyzetben leginkább aktuális kérdéseit a szülőkkel megtárgyalni. Itt kerülnek szőnyegre a hibás és eredményes nevelői eljárások. Itt merülRendőrségi krónika Izgatott a tsz ellen A mohácsi rer.dőrfökapitány- ság őrizetbe vette és nyomozást rendelte el Matt Ferenc liptódi lakos ellen, termelőszövetkezet elleni izgatás bűntette miatt. Matt Ferenc — aki a múltban vezető tagja volt a Volksbundnak — fenyegetőd- zéseivel közreműködött abban, hogy Liptód községben az egyébként jól működő termelőszövetkezet feloszoljon. Amikor a tsz feloszlása már megtörtént, a termelőszövetkezet elnökét megfenyegette azzal, hogy lelövi, ha megkísérli újból megszervezni.' Dcniok- áclacPencs je'sza- vakat fejtetlek a fal kra — letartóztatták őket A mohácsi rendőrkapitányság izgatás bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte Molnár Lajos, Dankó István, Járai István és Móri József TEFU-gépkocsíivezető, mohácsi lakosokat. Mind a négyen kor- mány- és népi demokráciaelle- nes jelszavakat festettek a házak falaira Mohácson; Intézkedjünk! Általában nagy hiba, ha elkezdenek új utat építeni s azt nem fejezik be. Ez történt Borbála telepen is. Az út egy szakaszón ott hever sok kő lehengerelten, rendezetlenül. Nagyon helyes lenne az autó- és kocsiforgalom szempontjából az abbamaradt út végleges rendezése. © Városunk nyugati részén nagyszabású építkezések folynak. Sőt már több dolgozó élvezheti az új otthont. Sajnos azonban a beköltöző új lakóknak az öröm mellett bosszan- kodniok is kell, mert az odavezető utak esőzés idején jár- hata'lanok. A beköltözők szeretnék, ha az út- és járdakér- dest az illetékes szervek megoldanák. © A „Népakaraf'-ban olvastuk, hogy a Belkereskedelmi Minisz térium elhatározta: fokozatosan megszünteti Budapesten a talponálló söntéseket. Az intézkedést csak helyeselni lehet. Nagyon jó lenne, ha a Pécsi Vendéglátó Vállalat vezetősége a még meglévő talponálló söntéseket minéi előbb felszámolná és átalakítaná vendéglőkké, olyanná, mint például a Béke, ' Arany-kacsa, Halász-tanya. Hunya-’-tri Béla Fegyverrejtegetőt, ember- csempészt, tiltott határátlépőket ítélt el a bíróság Tarr Gyöngy szilágyi lakost 10 hónapi börtönre ítélte a pécsváradi járásbíróság fegyverrejtegetés bűntette miatt. Tarr György saját maga készített egy pisztolyt, amit lakásán rejtegetett A pécsváradi járásbíróság Hámori Imre nyugalmazott MÄV ellenőr, hidasi lakost évi és 4 hónapi börtönre ítélte embercsempészésért. Dorogi János szigetcsépi lakost tiltott határátlépési kísérlet miatt a siklósi járásbíróság 1 évi börtönre ítélte. A siklósi járásbíróság Kádái István magyarbólyi lakost 750 forint elsikkasztása és tiltott határátlépés kísérlete miatt — nem jogerősen — 6 hónapi börtönre ítélte. ai bábizínházb Már jóval az előadás megkezdése előtt gyerekek és felnőttek népesítik be a Doktor Sándor Művelődési Ház bábszínházát. Minden szem a színpad felé néz, s különösen a gyerekek izgatottan várják a „Hárem kis gidá“-t. Mi van a függöny mögött? Lent, a színpad mélyében, szűk kis helyen készítik elő a bábszakkör tagjai az előadás hoz szükséges kellékeket, bábukat, díszleteket. Húzzák- vonják a gidacsalád házikóját. — elég nehéz, magas falábakon áll. A halvány villanyfényben kísértetiesnek tűnik a gonosz farkas bábuja, gondterheltnek a gidamama. A bábuk hűen kifejezik a karaktert, amelyet megszemélyesítenek. Zágon Gyula, a szakkör vezetője végső útmutatásokat ad, a bábukat felhúzzák a kezekre, megszólal a csengő, széthúzzák a függönyt — és megkezdődik az előadás..; Talán igy lehetne elmondani dióhéjban azt, ami mögött sok-sok munka, ügyesség, fáradtság van. A szakkör tagjai maguk készítik a bábukat, a díszleteket, maguk gondolják ki azt a számos furfangos megoldást, amelyekről nem írnak a szakkönyvek, amelyeket a bábművészet kedvelőinek e kis csoportja gondol ki azért, hogy az előadás minél szebb, kifejezőbb legyen. — Nagyon kicsi ez a hely már — mondották Zágon Gyula és munkatársai — Nagy a zsúfoltság. A bábjáték megköveteli, hogy az előadók mozogjanak s a gyakori helyváltoztatás igen körülményes. — Készülnek új előadásra? — A „Piroska és a farkas“-t tanuljuk most. Készítjük a bábokat, díszleteket is. nek fel a különböző problémák, melyek megoldását közösen végzik. Itt látják a szülők világosabban, hogy ahány gyermek, annyi egyéniség, tehát a nevelési eljárások egyénenként különbözők. Ezek fontosságát sajnos még számos szülő nem ismerte fel, pedig az iskolába járás nemcsak a gyermek, hanem a szülő életének is jelentős állomása, mely a szülőt új helyzet, új feladatok elé állítja. A feladatok megoldását csak úgy végezhetik eredményesen, ha szoros kapcsolatot tartanak az iskolával, hogy az iskola és család egybehangolt céltudatos nevelő munkája segíthesse a gyermek helyes irányú fejlődését,' erőik sokoldalú kibontakozását. Merkle József, az Egyetem utcai általános iskola igazgatója. A JÖVŐJÜKET VÉDTÉK 1956. október Év végi zárszámadás folyik a Béke Termelőszövetkezetben. A papírmunkát már elvégezték, most a könnyebbik része következik. Kiadják minden tagnak a neki járó részt. Tizenhét tag várja az osztást az irodában s számolgatja mennyit is keresett idén. Tavaly 27 forintot fizettek egy munkaegységre. Most 31 forint 84 fillért kapnak munkaegysé- genkint. Az utcáról kiabálás hallatszik. Valaki elordítja magát: — Fegyverbe! Vagy negyven torok ismétli. — Adjanak fegyvert! A tsz-tagok már az ablaknál nézik a felvonulókat. Vörös Zoltán Igazgató-tanító úr zeneszóval vezeti a nagyvátyiak „színe-javút”. A kultúrházba mennek. Könyvet égetni. Válogatás nélkül a tűzbe kerül minden könyv, ami szocialista szellemben íródott. Minek az már. Itt többet nem lesz se szocializmus, se párt. Még a gyökerét is kiirtják. S hogy megtehessék, választáshoz készülődnek. Szeles! Sándor szaladgál a székek, padok között. — Nagygazdák ide, előre üljetek. Eddig hallgattatok, most a tiétek a szó. Sokat adóztatok érte. Ide... ide... előre tessék... Választanak. A községi forradalmi bizottság elnöke Lőrinc József. Nem kérnek tőle önéletrajzot. Minek. Ismerik jól. Mindenki tudja felőle, hogy 45 holdas kulákcsalád sarja. Már börtönben is ült, de ez most csak érdem. Alkalmasabbat nem is találtak volna az elnöki tisztségre. Valakinek eszébe jut, hogy most van a szövetkezet zárszámadása. — Nem kell engedni, hogy elvigyék a termést. Oszlassuk fel a tsz-t emberek! — Menjünk polgártársak! Negyvenen Indulnak tsz-t feloszlatni. Elől pusztakézzel haladnak néhányan, de hátul már karó is kerül meg léc a kezekbe. Körülfogják a termelőszövetkezetet. — Oszoljatok fel. Nem kell a faluba tsz. A kulákok hangoskodnak. A tsz az ő földjükön alakult. Azon a földön, amit annakidején leadtak, mert cseléd hiányában magukra maradtak S a munka nem füllött a fogukhoz. Bajlódjon vele az állam, vagy aki éppen akar. Ok nem. Most vissza a földe! Majd kerítenek c u’é let újra, aki dolgozik helyettük. A tsz-lrodából is kiabálnak, #de kifelé: — Nem ősziünk fel. — Három évig gürcöltünk, hogy legyen valamink. Azt ugyan el nem veszitek tőlünk. — Menjetek a dolgotokra. A „küldöttség” elvonul. Majd a forradalmi bizottság. Annán most hatalom van a kezében. Cselekedjen, de sürgősen. Cselekszik is. Futár viszi a „meghívást” Bakos János tsz-elnök- nek. Azonnal jelenjen meg a forradalmi bizottság színe előtt, különben ... a többit már maga is tudhatja. Indul hát. Harminc n fostadiák a tanácsházán. Javarésze ku- lák, meg a sallang körülöttük. Dörgölődő emberek, amolyan szélkakas-jellemek. Vallatják az elnököt. Mennyi a vagyon? Mennyit osztanak? Kinek mi jár? El- vitte-e már? Aztán ráijesztenek. Ha nem oszlik fel azonnal a termelőszövetkezet, akkor a házát ledöntik, a cserepeket összetörik rajta, sőt az életéért sem felelnek, ha egyszer ... Szeles! már veszi is a póznát. hogy a tsz-elnök házán megbontsa a cserepet. Bakos tétovázik. Nem ad határozott választ, de felülkerekedik benne a ház féltése, az é’niakarás s felejti a közösben eltöltött napokat, r. meylolgu- zott munkaegységet, a terményt és a tagságot. Csak a póznát lesi, meg a rá-rávillanó, fenyegető tekinteteket. Vele együtt érkezik a hír a tsz-be. — Bakos megalkuvó. A tagság azonnal határoz. Nem oszlanak, helyette leváltják az elnököt. Nekik szilárd ember kell, alti tovább vezeti őket a megkezdett, • közös úton. A forradalmi bizottság az öklét rázza és alattomos támadásra készül. Felingerli <az ,53- ban kilépett tagokat. Menjenek a tsz-be és követeljék a jussukat, mert van még jussuk. Mindenkinek annyi, amennyit elbír. Győrfi József meg is fogta a kocsiját és hazahúzta egyedül, kínlódva. Másnap visszahozta. Meggondolta. Ebből még baj lehet, hiszen őt annakidején kielégítették. Más nem is emelt kezet a közös vagyonára. Csak a kulisszák mögött folyik tovább a feloszlatás, a széthúzás, \ De a termelőszövetkezet kommunistái sem tétlenkednek. Hamvas József — akit később elnöknek választott meg a tagság, Pető Sándor állat- gondozó, meg a többiek ellen- támadásba indultak. Volt érvük elegendő. Lám a kulák megint cselédsorba akar juttatni minden szegényparasztot. A kisparasztok földjére áhítozik. Azt akarja, hogy a ti munkátokból zsirosodjon. így járták a házakat, mint valamikor a negyvenes évek végén, a nagy átalakulás idejé- S lett foganatja. Több, mint a kulák-propagandának. öten kérik a felvételüket a közösbe. Felveszik valameny- nyit. S a 17 tagú termelőszövetkezet — a kommunisták, meg a többi becsületes tag munkája nyomán — 22 tagra növekszik Igaz, ketten azóta kiléptek. Egyik a betegsége miatt, a másik családi körülményei folytán, de húsz tag most is dolgozik. Jobban mint annakelőtte. Mert a tavalyi munkaegységet, a termést és közös hasznot nehéz munkával szerezték meg, de az idei termést álmatlan éjszakák és a forradalmi bizottság áskálódá- sai közben alapozták meg. így történt ez Nagyvá- tyon, tavaly október végén. Azóta csak erősödött a termelőszövetkezet. Újra van pártszervezet a faluban, az októberi, harcos kommunisták valamennyien tagjai. Már elvetettek s az alapszabály módosításán dolgoznak. Joggal. Mert a nagyvátyi termelőszövetkezet minden tagja megérdemli, hogy kétszeresen éljen azokkaj a jogokkal, melyeket az ő kormánya — a forradalmi munkás-paraszt kormány — biztosít a közös ga/dá kudas számára, Gáldonyi Béla
