Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-15 / 63. szám

WOT. MÁRCIUS 15. N A P L ö 5 A parkőr VITA: — Gondolatok A külsőségek Az ember néha önmagával vitatkozik, mint a beremendi cementgyár pártnapján is. — Ugyan, ugyan! .Mit érzelgősködsz?! — súgta egy hang. — Hogy vörös zászló van a talon és vörös színnel takarták le az asz­talt? Nyilvánvaló. Hogy a pártszervezet elnöke és társai ülnek az asztalnál? így szokott lenni a pártnapokon. Hogy elvtársnak szólítják egy­mást az emberek és eléneklik az Intemacio- nálét? (De még milyen szépen! Nem felejt tették el!) Mi mást énekelnének? Természet tes... Dehogyis természetes! Az emberek Kétszázan dolgoztak a délelőtti műszakban — nyolcvanon jöttek el. (Ebből 13 az MSZMP tagja, akik egytől-egyig megjelentek.) Senki se húzta őket kötéllel, senki se parancsolt rájuk — megszólalt a hangoshíradó és jöttek. Elnézem őket. Nagyon elgondolkozó az ar­cuk ... Hiába, nagy utat kellett megtenniök! Decemberben még sztrájkba hajszolták őket áz ellenforradalmárok, januárban megszökött a fasiszta főkolompos, februárban kezdett tel­jes erővel dolgozni a pártszervezetük. S most itt vannak és Vókó elvtársat hallgatják. Kevesen szólnak hozzá és azok se olyan szenvedéllyel, mint a téma megkívánná. De itt vannak, gondolkoznak és gondolkoznak... Eszembe jut József Attila egyik versének ref--nje. De jól Is mondta: „Véreink ezek az emberek, magyar proletárok!”­Beremendi MŰK Vólcó elvtárs megemlít egy epizódot Az egyik' gyárbeli ember izgalomtól elfulladva kiáltotta, hogy neki az égvilágon semmi se kell, ami Keletről jön! „Jó, akkor adja ide a pufajkakabátjáC — válaszolták neki végtele­nül hűvösen, mire a nagyhangú eloldalgott. A sorokban kitör a kacagás. Tiszta szívből és jó kedvvel nevetnek az emberek. egy pártnapon — Vókó elvtárs folytatja, hogy „Márciusban : Újra Kezdjük...” Hogy sóhajtoznak a terem- \ ben! Felderülnek az arcok, hiszen visszajöhet ■ az elbocsájtott dolgozók fele, cementet kap az ■ építőipar, nyiladoznak az ifjú házasok rémé- • nyei is, egyszóval — a termelést indítják meg : március 15-én! Ennek a MUK-nak bajosan ■ örülnek az ellenforradalmárok! És még derék karhatalmistáink se monda- • nak rá HUK-ot Csipkerózsika álma A MŰK említése után eszembe jutott a s Csipkerózsika álmának meséje. Amikor Csipkerózsika elaludt, álom borult : egész udvarának a szemére. A szakács, kit ■ ebédfőzés közben ért az álom, állva aludt, a ■ kukta aludt, a macska aludt — mindenki i aludt, ugyanabban a helyzetben, ahogy Csip- : kerózsika elszenderedésének pillanata érte... ■ Egyszer aztán jött a mesebeli királyfi, meg- • csókolta Csipkerózsikát és csodák csodája, a ■ várkisasszony is és az udvar is felébredt. A ; szakács legott befejezte a sütést-főzést és nagy ; lakodalmat csaptak ételéből , Ilyen meseszerűen gondolkozhatnak azok az j eUenforradalmárok is, akik MUK-ot plngál- ■ nak a falra. Azt hiszik, hogy a munkások is ■ olyanok, mint a mesebeli szakács pecsenyéje: i kétszer is meg lehet sütni és utána elfogyasz- ! tani. Azt hiszik, hogy ha ők elteszik magukat ■ néhány hónapocskára, követi példájukat a ! párt is. Ej, de nagyot tévednek! A párt nem várt valami mesebeli királyfira. ■ Maga ment el ébresztgetni. A munkások se lesznek az ellenforradalom ■ pecsenyéi! Igaz, még „ -. .. kevesen szólnak ■ hozzá.... de... gondolkoznak és gondolkoz- \ vak.:.” Az alvó óriás tehát megmozdult. : Megdörzsölte a szemét, nyújtózkodik és össze- : szorítja irtózatos öklét. s 5 Ébredezik az osztály, ellenforradalmárok! MAGYAR LÁSZLÓ [ Szeptember végén láttam utoljára. Jellegzetes hegyes végű botjával járta a par­kot. Az eldobált papírokat szorgalmasan böködte botja hegyére. Ha a gyerekek ját­szi kedvükben labdájukat vé­letlenül a virágok közé gu­rították, alaposan megdor­gálta őket. Botjával fenye­getőzött s szidta a gyereke­ket rendületlenül. Napkelté­től napnyugtáig őrt állt. Hoz zátartozott a parkhoz, mint virághoz a levele. A minap ismét megjelent az öreg. Amikor megpillan­tottam, megálltam és figyeli­tem mit csinál. Az egyik rü­gyező bokornál megállt. Ke­zével végigsimította a zöldel­lő ágat. és hosszasan néze­gette. Egy öklömnyi gyerek állt meg hirtelen mögötte. — Bácsi adjon egy zöld ágat — kérlelte. — Ebből-e Te? — mordult rá az öreg. — Ebből ...hát.-., >— Aztán minek az neked. — Csak kell — mondta a gyerek, s már nyúlt is az ágért, hogy letörje. — Nem mész innen, te taknyos! Majd adok én ne­ked a rügyező bokrokat bán­tani — mondta s fenyegetve emelte fel a botját. A kis lurkó erre megijedt s szedte a lábait, ahogy csak tudta. Az öreg hosszan nézett a szaladó gyerek után, míg az el nem tűnt. Aztán a hegyesvégű botot, mint egy lándzsát, hóna alá vette és pipára gyújtott. Majd kihúzta magát és eV indult. Megkezdte a szolgá­latát. Köszöntjük őt! (—ray) A szülő és Talán soha nem volt annyi­ra fontos, mint napjainkban, a család és iskola egységének megteremtése, illetőleg bizto­sítása. Mint ismeretes, a neve­lés számos tényezője közül ki­emelkedő fontossággal bír az otthon és az iskola. E terüle­ten kapja a gyermek a leg­több ráhatást. Ezért az iskola és az otthon közötti viszony nem lehet másodrendű kérdés A helyes kapcsolat érdekében döntő fontosságúnak tartom a szülő és nevelő tekintélyének Diztosítását. Eredményes mun­káról mindkét részről ennek a tekintélynek hiányában nem Deszélhetünk. Mint ahogy az is­kolában a nevelők nem enge-, dik meg, hogy a tanuló tisz­teletlenül beszéljen a szülők­ről, ahogy megkövetelik, hogy „édesanyámról“ és „édesapám­ról“ beszéljenek, és nem a „műtér“ és „fater" megszólí­tás illeti a szülőket, épp úgy a nevelő részére is az őt meg­illető tiszteletteljes név illeti meg a családban. Ha csak ezt a kis semmiséget nézzük, már komoly eredményekről beszél­hetünk, ha megtartják, és meg­követelik a szülők is. A szülők magatartása, mun­kája, rendezett családi élete, egyetértés képezik azokat az alapokat, melyekre a szülői "ekintélv legbiztosabban tá­maszkodhat. Ha & gyermek szülőjét valóban példaképnek tekinti, ez a nevelés munká­ját jelentékenyen megkönnyí­ti. A jól megalapozott nevelői tekintély pedig nemcsak a ne­velő, de a szülő ■ szempontjá­ból is egyaránt fontos, a gyer­mek nyugalma, biztonságérzé­az iskola se szempontjából pedig nélkü­lözhetetlen. Káros a gyermek­re, ha szüleitől és nevelőitől eltérő irányítást kap. Ez na­gyon veszedelmes a gyermek helyes iránvú fejlődésére is. A két ellentétes irányítás a gyermek iskolai munkáiéra, értelmi készségeinek fejlődésé­re, sőt jellemalakulására is kihat. Töprengő lesz a gyer­mek. Keresi, kinek van iga­za? Szórakozottá válik, nem tudja összpontosítani figyel­mét munkájára. A szülői ház és iskola együtt működésében döntő tényező: , ismerje meg a szü'ő gyerme­kének adottságait. Ezek legye­nek pozitív, vagy negatív ér­telműek, ne legyenek titokb^"! sem a szülő, sem a neve’ö előtt. Csak a gyermek te'les megismerése esetén dolgozgat ki a szülő és nevelő egyaránt olyan nevelési e'iárást e'"á- nenként, mely adott esetben eredményhez vezethet. Együtt­működésük területei: es8l!'-,1á- togatás, osztálv-szülői ért<*,”»,»le tek, fogadóórák, ellen'"fő­könyv, a különböző rendezvé­nyek, melyek kitűnő alke’^r-k az esetleges otthoni es isko’ai nevelés közötti űr áthida,á<!á- ra. Legfontosabbak talán az osztály-szülői értekezletek, me­lyeknek fontos elve, hosv a szülőket az isko'ával közös célokért, közös munkára, egy­más segítségére is nevelje. Itt kerül sor a családi neVe’és egy-egy alapvetően fontos és adott helyzetben leginkább aktuális kérdéseit a szülőkkel megtárgyalni. Itt kerülnek sző­nyegre a hibás és eredményes nevelői eljárások. Itt merül­Rendőrségi krónika Izgatott a tsz ellen A mohácsi rer.dőrfökapitány- ság őrizetbe vette és nyomo­zást rendelte el Matt Ferenc liptódi lakos ellen, termelőszö­vetkezet elleni izgatás bűntette miatt. Matt Ferenc — aki a múltban vezető tagja volt a Volksbundnak — fenyegetőd- zéseivel közreműködött abban, hogy Liptód községben az egyébként jól működő terme­lőszövetkezet feloszoljon. Ami­kor a tsz feloszlása már meg­történt, a termelőszövetkezet elnökét megfenyegette azzal, hogy lelövi, ha megkísérli új­ból megszervezni.' Dcniok- áclacPencs je'sza- vakat fejtetlek a fal kra — letartóztatták őket A mohácsi rendőrkapitány­ság izgatás bűntette miatt elő­zetes letartóztatásba helyezte Molnár Lajos, Dankó István, Járai István és Móri József TEFU-gépkocsíivezető, mohácsi lakosokat. Mind a négyen kor- mány- és népi demokráciaelle- nes jelszavakat festettek a há­zak falaira Mohácson; Intézkedjünk! Általában nagy hiba, ha el­kezdenek új utat építeni s azt nem fejezik be. Ez történt Bor­bála telepen is. Az út egy sza­kaszón ott hever sok kő lehen­gerelten, rendezetlenül. Na­gyon helyes lenne az autó- és kocsiforgalom szempontjából az abbamaradt út végleges rendezése. © Városunk nyugati részén nagyszabású építkezések foly­nak. Sőt már több dolgozó él­vezheti az új otthont. Sajnos azonban a beköltöző új lakók­nak az öröm mellett bosszan- kodniok is kell, mert az oda­vezető utak esőzés idején jár- hata'lanok. A beköltözők sze­retnék, ha az út- és járdakér- dest az illetékes szervek meg­oldanák. © A „Népakaraf'-ban olvastuk, hogy a Belkereskedelmi Minisz térium elhatározta: fokozato­san megszünteti Budapesten a talponálló söntéseket. Az intéz­kedést csak helyeselni lehet. Nagyon jó lenne, ha a Pécsi Vendéglátó Vállalat vezetősége a még meglévő talponálló sön­téseket minéi előbb felszámol­ná és átalakítaná vendéglőkké, olyanná, mint például a Béke, ' Arany-kacsa, Halász-tanya. Hunya-’-tri Béla Fegyverrejtegetőt, ember- csempészt, tiltott határátlé­pőket ítélt el a bíróság Tarr Gyöngy szilágyi lakost 10 hónapi börtönre ítélte a pécsváradi járásbíróság fegy­verrejtegetés bűntette miatt. Tarr György saját maga készí­tett egy pisztolyt, amit lakásán rejtegetett A pécsváradi járásbíróság Hámori Imre nyugalmazott MÄV ellenőr, hidasi lakost évi és 4 hónapi börtönre ítélte embercsempészésért. Dorogi János szigetcsépi la­kost tiltott határátlépési kísér­let miatt a siklósi járásbíróság 1 évi börtönre ítélte. A siklósi járásbíróság Kádái István magyarbólyi lakost 750 forint elsikkasztása és tiltott határátlépés kísérlete miatt — nem jogerősen — 6 hónapi bör­tönre ítélte. ai bábizínházb Már jóval az előadás meg­kezdése előtt gyerekek és fel­nőttek népesítik be a Doktor Sándor Művelődési Ház báb­színházát. Minden szem a szín­pad felé néz, s különösen a gyerekek izgatottan várják a „Hárem kis gidá“-t. Mi van a függöny mögött? Lent, a színpad mélyében, szűk kis helyen készítik elő a bábszakkör tagjai az előadás hoz szükséges kellékeket, bá­bukat, díszleteket. Húzzák- vonják a gidacsalád házikóját. — elég nehéz, magas falába­kon áll. A halvány villany­fényben kísértetiesnek tűnik a gonosz farkas bábuja, gond­terheltnek a gidamama. A bá­buk hűen kifejezik a karak­tert, amelyet megszemélyesí­tenek. Zágon Gyula, a szakkör ve­zetője végső útmutatásokat ad, a bábukat felhúzzák a kezek­re, megszólal a csengő, szét­húzzák a függönyt — és meg­kezdődik az előadás..; Talán igy lehetne elmonda­ni dióhéjban azt, ami mögött sok-sok munka, ügyesség, fá­radtság van. A szakkör tag­jai maguk készítik a bábukat, a díszleteket, maguk gondol­ják ki azt a számos furfangos megoldást, amelyekről nem ír­nak a szakkönyvek, amelye­ket a bábművészet kedvelőinek e kis csoportja gondol ki azért, hogy az előadás minél szebb, kifejezőbb legyen. — Nagyon kicsi ez a hely már — mondották Zágon Gyu­la és munkatársai — Nagy a zsúfoltság. A bábjáték meg­követeli, hogy az előadók mo­zogjanak s a gyakori helyvál­toztatás igen körülményes. — Készülnek új előadásra? — A „Piroska és a farkas“-t tanuljuk most. Készítjük a bá­bokat, díszleteket is. nek fel a különböző problé­mák, melyek megoldását közö­sen végzik. Itt látják a szülők világosabban, hogy ahány gyermek, annyi egyéniség, te­hát a nevelési eljárások egyé­nenként különbözők. Ezek fon­tosságát sajnos még számos szülő nem ismerte fel, pedig az iskolába járás nemcsak a gyermek, hanem a szülő éle­tének is jelentős állomása, mely a szülőt új helyzet, új feladatok elé állítja. A feladatok megoldását csak úgy végezhetik eredményesen, ha szoros kapcsolatot tartanak az iskolával, hogy az iskola és család egybehangolt céltuda­tos nevelő munkája segíthes­se a gyermek helyes irányú fejlődését,' erőik sokoldalú ki­bontakozását. Merkle József, az Egyetem utcai általános iskola igazgatója. A JÖVŐJÜKET VÉDTÉK 1956. október Év végi zárszámadás folyik a Béke Termelőszövet­kezetben. A papírmunkát már elvégezték, most a könnyebbik része következik. Kiadják min­den tagnak a neki járó részt. Tizenhét tag várja az osztást az irodában s számolgatja mennyit is keresett idén. Ta­valy 27 forintot fizettek egy munkaegységre. Most 31 forint 84 fillért kapnak munkaegysé- genkint. Az utcáról kiabálás hallat­szik. Valaki elordítja magát: — Fegyverbe! Vagy negyven torok ismétli. — Adjanak fegyvert! A tsz-tagok már az ablaknál nézik a felvonulókat. Vörös Zoltán Igazgató-tanító úr zene­szóval vezeti a nagyvátyiak „színe-javút”. A kultúrházba mennek. Könyvet égetni. Vá­logatás nélkül a tűzbe kerül minden könyv, ami szocialista szellemben íródott. Minek az már. Itt többet nem lesz se szocializmus, se párt. Még a gyökerét is kiirtják. S hogy megtehessék, választáshoz ké­szülődnek. Szeles! Sándor szaladgál a székek, padok között. — Nagygazdák ide, előre ül­jetek. Eddig hallgattatok, most a tiétek a szó. Sokat adóztatok érte. Ide... ide... előre tes­sék... Választanak. A községi for­radalmi bizottság elnöke Lő­rinc József. Nem kérnek tőle önéletrajzot. Minek. Ismerik jól. Mindenki tudja felőle, hogy 45 holdas kulákcsalád sarja. Már börtönben is ült, de ez most csak érdem. Alkalma­sabbat nem is találtak volna az elnöki tisztségre. Valakinek eszébe jut, hogy most van a szövetkezet zárszá­madása. — Nem kell engedni, hogy elvigyék a termést. Oszlassuk fel a tsz-t emberek! — Menjünk polgártársak! Negyvenen Indulnak tsz-t feloszlatni. Elől pusztakézzel haladnak néhányan, de hátul már karó is kerül meg léc a kezekbe. Körülfogják a terme­lőszövetkezetet. — Oszoljatok fel. Nem kell a faluba tsz. A kulákok hangoskodnak. A tsz az ő földjükön alakult. Azon a földön, amit annakide­jén leadtak, mert cseléd hiányában magukra maradtak S a munka nem füllött a fo­gukhoz. Bajlódjon vele az ál­lam, vagy aki éppen akar. Ok nem. Most vissza a földe! Majd kerítenek c u’é let újra, aki dolgozik helyettük. A tsz-lrodából is kiabálnak, #de kifelé: — Nem ősziünk fel. — Három évig gürcöltünk, hogy legyen valamink. Azt ugyan el nem veszitek tőlünk. — Menjetek a dolgotokra. A „küldöttség” elvonul. Majd a forradalmi bizottság. Annán most hatalom van a kezében. Cselekedjen, de sürgősen. Cse­lekszik is. Futár viszi a „meg­hívást” Bakos János tsz-elnök- nek. Azonnal jelenjen meg a forradalmi bizottság színe előtt, különben ... a többit már ma­ga is tudhatja. Indul hát. Harminc n fostadiák a tanácsházán. Javarésze ku- lák, meg a sallang körülöttük. Dörgölődő emberek, amolyan szélkakas-jellemek. Vallatják az elnököt. Mennyi a vagyon? Mennyit osztanak? Kinek mi jár? El- vitte-e már? Aztán ráijeszte­nek. Ha nem oszlik fel azon­nal a termelőszövetkezet, ak­kor a házát ledöntik, a csere­peket összetörik rajta, sőt az életéért sem felelnek, ha egy­szer ... Szeles! már veszi is a póz­nát. hogy a tsz-elnök házán megbontsa a cserepet. Bakos tétovázik. Nem ad ha­tározott választ, de felülkere­kedik benne a ház féltése, az é’niakarás s felejti a közösben eltöltött napokat, r. meylolgu- zott munkaegységet, a ter­ményt és a tagságot. Csak a póznát lesi, meg a rá-rávillanó, fenyegető tekinteteket. Vele együtt érkezik a hír a tsz-be. — Bakos megalkuvó. A tagság azonnal határoz. Nem oszlanak, helyette leváltják az elnököt. Nekik szilárd ember kell, alti tovább vezeti őket a megkezdett, • közös úton. A forradalmi bizottság az öklét rázza és alattomos táma­dásra készül. Felingerli <az ,53- ban kilépett tagokat. Menjenek a tsz-be és követeljék a jussu­kat, mert van még jussuk. Mindenkinek annyi, amennyit elbír. Győrfi József meg is fog­ta a kocsiját és hazahúzta egyedül, kínlódva. Másnap visszahozta. Meggondolta. Eb­ből még baj lehet, hiszen őt annakidején kielégítették. Más nem is emelt kezet a közös vagyonára. Csak a ku­lisszák mögött folyik tovább a feloszlatás, a széthúzás, \ De a termelőszövetkezet kommunistái sem tétlenked­nek. Hamvas József — akit ké­sőbb elnöknek választott meg a tagság, Pető Sándor állat- gondozó, meg a többiek ellen- támadásba indultak. Volt ér­vük elegendő. Lám a kulák megint cselédsorba akar jut­tatni minden szegényparasztot. A kisparasztok földjére áhíto­zik. Azt akarja, hogy a ti mun­kátokból zsirosodjon. így járták a házakat, mint valamikor a negyvenes évek végén, a nagy átalakulás idejé- S lett foganatja. Több, mint a kulák-propagandának. öten kérik a felvételüket a közösbe. Felveszik valameny- nyit. S a 17 tagú termelőszö­vetkezet — a kommunisták, meg a többi becsületes tag munkája nyomán — 22 tagra növekszik Igaz, ketten azóta kiléptek. Egyik a betegsége miatt, a másik családi körül­ményei folytán, de húsz tag most is dolgozik. Jobban mint annakelőtte. Mert a tavalyi munkaegységet, a termést és közös hasznot nehéz munkával szerezték meg, de az idei ter­mést álmatlan éjszakák és a forradalmi bizottság áskálódá- sai közben alapozták meg. így történt ez Nagyvá- tyon, tavaly október végén. Azóta csak erősödött a terme­lőszövetkezet. Újra van párt­szervezet a faluban, az októ­beri, harcos kommunisták valamennyien tagjai. Már elve­tettek s az alapszabály módo­sításán dolgoznak. Joggal. Mert a nagyvátyi termelőszö­vetkezet minden tagja megér­demli, hogy kétszeresen éljen azokkaj a jogokkal, melyeket az ő kormánya — a forradalmi munkás-paraszt kormány — biztosít a közös ga/dá kudas számára, Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents