Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-13 / 61. szám

1951. MÁRCIUS IS. N APÍ (1 3 Megalakítjuk a Kommunista Ifjúsági Szövetséget! — Kommunista ifjúsági aktíva Pécsett — Mintegy kétszáz kommunista munkás, paraszt, értelmiségi ée diákfiatal gyűlt össze a mi­nap a megyei pártház nagyter­mében, hogy az ifjúsági munka legfőbb feladatairól tanácskoz­zék. Az értekezlet előadója Koós Béla elvtárs volt, az MSZMP központi ifjúsági tit­kárságának tagja, aki a Horthy-íasizmus Idején együtt raboskodott Schönherz Zoltán elvtárssal, a KIMSZ legendás- hírű mártírjával^ A KISZ megalakítása — a párt létszükséglete Koós Béla elvtáns bejelentet­te, hogy létrehozzuk a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget. Utalt arra, hogy a pártnak mindig volt ifjúsági szervezete, ahol a jövő harcosait nevelte. Ez a KISZ egyik megtisztelő feladata lesz most is. A továb­biakban ismertette, hogy egye­lőre csak a gyárakban, bá­nyákban, munkástelepeken alakítjuk meg a KlSZ-szerve- zéteket, tehát ott, ahol mun­kások élnek és dolgoznak. Ha itt már erő« bázisunk lesz, ak­kor létrehozzuk az egyeteme­ken, középiskolákban és a fal­vakban Is. Addig, arra kellene törekedni, hogy ezekben a szervezetekben kialakuljon egy olyan mag, amely később a KISZ alapítója lehet. A Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek természetesen nemcsak kom­munista fiatalok lehetnek a tagjai, hanem minden olyan munkás, paraszt, vagy értelmi­ségi fiatal, aki a marxlzmus- ''-ílnizmus talaján áll és kész harcolni a párt célkitűzéseiért. Egyébként a KISZ megalaku- iása-«zzal jár. hogy megszűnik az ottani MAFISZ-szervezet. Ez természetes, hiszen egy üzemben két ifjúsági szervezet nem lehet. Megbontaná az egy­ségét, kihasználnák az ellen­forradalmárok. Kisebb taglétszámot — nagy tömegbe folyást! Az aktíva nagy lelkesedéssel fogadta Koós elvtárs előadását. A kérdés most már az lett, hogy mit csináljon és milyen is legyen a párt ifjúsági szer­vezete. Olyan nagylétszámú ta­lán mint a DISZ volt? Krancz Pál elvtárs, a megyei párt-intéző bizottság tagja, a KIMSZ régi harcosa elmondot­ta, hogy a kommunista ifjúsá­gi szövetség ereje elsősorban is nem taglétszámában, hanem tömegbefolyásában rejlik. A húszas években se voltak so­kan, mégis hatalmas sztrájko­kat szerveztek a párt vezetésé­vel. Hasonló értelemben be­szélt Ambrus Jenő elvtárs, a megyei párt-intéző bizottság másik jelenlévő tagja is. „Egy­szer s mindenkorra le kell szá­molni azzal a hamis nézettel, hogy a magyar ifjúságot szer­vezetileg át tudjuk fogni — mondotta. — A DISZ-nek 8— 900.000 tagja volt és 100.000 fiatalra terjedt ki a befolyása — a KISZ-nek csak 100— 200.000 tagja legyen, de egy­millió fiatalra terjedjen ki a befolyása”. Ezzel mindenki egyetértett. Viszont azt is hangoztatták, hogy ekkora tömegbefolyást szerezni nem lesz könnyű. Az ellenforradalmárok a rágalmak özönét zúdítják majd a kezdet­ben kislétszámú KlSZ-szcrve- zetekre, a munkásifjúság zöme először még tartózkodóan fogja figyelni a munkáját. Vajon ho­gyan lehet őket megnyerni? Szívós eszmei harccal. Mint Krancz elvtárs elmondotta, a húszas években természetjáró körökben, sportkörökben, da­lárdákban tevékenykedtek a kommunista ifjak, egyszóval mindenütt ott voltak, ahol az ifjúság dolgozott, pihent, tanult és szórakozott így munkál­kodjunk ma is, menjünk el mindenhova és hirdessük a párt igazságát. Ha a kezdet ne-^, héz is lesz, az eredmény nem marad el, Az eszmei harc a föfeladaiunk nünk kell, hogy ismét megta­lálják önmagukat. Az elvtár- sak ugyanakkor követelték, hogy távolítsák el az ellenfor­radalmárokat és vonják meg a nyolcszázforintos ösztöndíja­kat és segélyeket azoktól, akik a nép pénzéből élve Amerika Hangja tolmácsolóinak és a népi hatalom sírásóinak bizo­nyultak. „Jöjjenek csak hoz­zánk a bányába csillézni — mondták a bányászfiatalok bányásznyerseséggel, de na­gyon helyesen. — Legalább megtanulják, hogy mennyit dolgozik nyolcszáz forintért egy munkás”. Amint látható, jó és tüzes hangulat volt a teremben, olyan, ami a fiatalokhoz méltó. De elég-e a harcosság? Nem. A KISZ legfőbb feladata az esz­mei harc lesz és erről keveset beszéltek, arról pedig senki, hogy mit tett a maga területén a fiatalok megnyeréséért. A párt higgadtabb, idősebb har­cosai vették észre a tanácsko­zás e hibáját és kérték a fia­talokat: ha visszatérnek, men­jenek el a pártszervezetbe és beszéljék meg, hogy mit akarnak tenni a fiatalok meg­nyeréséért. Jó lenne megfogadni a ta­nácsot! Magyar L. ÍTj ííruk A FÖLDRENDEZÉSRŐL [ax Mami AcuUáxfaut]— Lukács Antal elvtárs nyilatkozata — Az Állami Áruházba száj A földrendezés során több , , , _ _ a vitas kérdés merült fel. Ezért mos olyan áru érkezett, me- f megkértUk Uukács Antal elv Jlio 7/- r»*s> nf/íhM í/7 mIio/vi \ á. l _ : __ ly ek az utóbbi időben, mint J társat, a megyei tanács mező- hlánycihkek jelentkeztek. Ma j gazdasági osztályvezetőjét, vá már kapható különböző szí­nekben a flanel, ebből idény­végi kiárusítást rendeznek. A nagy- és klsmintás flakonok [i is különböző színekben vá­sárolhatók. Újból kapható a gyapjúpléd 360 forintos áron Olcsó a női gyapjúpullóver piros és fehér színekben. Az Állami Aruház saját üzemé­ben több árucikket gyártott. Többek között sport lember- dzseket. Előnye, hogy mind a két oldala használható. Fér­fi lódénkabálakat ts készí­tettek, s darabját 490 forin­tért árusítják. A férfiak ré­szére, exportra készült csí­kos kamgámok érkeztek. Kockásbélésű női esőkabá-é tok, kordbársony pongyolák laszoljon néhány kérdésre, tá­jékoztassa a Dunántúli Napló olvasóit. — Mi legyen azoknak a termelőszövetkezeti tagok­nak a földjével, akik évekkel ezelőtt elhaláloztak és föld­jük a tsz-ben maradt? Az örökhagyó által bevitt te­rületet — ha azt az örökösök kérik — ugyanolyan területtel és művelési ággal keli kiadni, mint amilyen területtel a szö­vetkezetbe lépett. Ez nem te­kinthető kártalanításnak. A tulajdonjogot az elhaltak nevé­re kell (mi és az örökösök a hagyatéki tárgyalás sorrendjén kapják meg a tulajdonjogot. — A felszámolt termelő­szövetkezett tagok igényei­nek kielégítése után még több községben maradt álla­mi tartalék terület. Mi le­gyen ezekkel a földekkel? Ezt a kérdést két részre keli között is van választék. Kü- J bontani. Az első: az a cél, hogy 1onbozo pipereszappan áll «( nagyüzemi épület van, vegye vásárlók rendelkezésére. < át az újjáalakuló termelöszö- Barna színű mikrotalpas( vetkezet, állami gazdaság, vagy férfi félcipőidet ts kapott az* célgazdaság. Lehet, hogy eze- áruház. Párját 345 forintért két az épületeket adósság ter- árusltják. Még ennél Is ol-1. heli, s ezért a szövetkezetek esőbb a gumitalpú fekete nem akarják átvenni. Ebben az férfi félcipő és a kéreggel $ esetben az épület bérbe is ad- ellátott női fekete szandál. A Szovjetunióból és a Né­met Demokratikus Köztársa-K nak, vagy szakcsoportoknak.. Ságból nagyobb mennyiségül Meg kell itt jegyezni, hogy az karóra érlcezett. Máris nagy J így átvett tartalék-területek - keletjük van, az olcsó kar-lért a szövetkezet nem fizet óráknak. ibért. Ugyanez vonatkozik az ‘ V ' ható földdé! együtt mezőgazda- sági termelésre társult gazdák­Ho w CL CSL&&, ko.Cj.tJf . , . Hetenként- 250.000 darab csibe állami gazdaságokra és cél­gazdaságokra is. Az alacso­nyabb tipusu szövetkezetek és társulások csak bérbe vehetik ki ezeket a területeket egv év: időtartamra. Amennyiben ál lami gazdaság, alacsonyabb ti pusú tsz-ek nem tartanai igényt a területre, — kisha szonbérbe is ki lehet adni egyé nileg dolgozó parasztokna egyévi használattal. — Mi legyen a szabadó álló szétszórt állami tártaié területekkel? Ezeket a területeket csak folyó gazdasági évre lehet kr haszonbérbe adni, mert a ká talanítások során ezekre ; - szükség lesz. — Pedagógusok részé , kell-e illetményföldet biztat tani? Érvényben van még a korái bi rendelet, amely szerint eg darabban kell biztosítani a p- dagógusok illetmérty-földji . lehetőleg a tsz területén visszamaradt állami tartan terület egyik sarkán. A terűi tét a községi tanács végreh-j bizottsága az iskola ig-zgató- nak adja at, aki gondoskuö a pedagógusok között vl szétosztásáról. — Gépállomási dolgon részére kell-e földet biztoi tani? Nem, mert a 1026/1057. -z mú rendelet értelmében a gé állomási dolgozók háztáji tér, letét meg kell szüntetni, rn a gépállomások április elsejéi úgy dolgoznak, mint ön ú vállalatok. Ellenben a gép. lomás mint olyan válla: amely mezőgazdasággal fn lalkozik, kérhet földet a de gozói részére a körzetébe ta tozó községekben, ha ezekbi |a falvakban van megfelelő !■ rúlet és nincs elsőbbség! io t gal bfró közület, amely a fők , re igényt tart — fejen j i , nyilatkozatát Lukács elvtars. Jakab Károly elvtárs, az urániumércbánya küldötte, a KIMSZ régi harcosa, a kom­munista ifjúsági mozgalom ba­ranyai hagyományairól beszélt, a többiek nagyon sokat foglal­koztak az egyetem és a Peda­gógiai Főiskola helyzetével. A komlói bányászifik bejelentet­ték, hogy nagyméretű vörös csillagot készítenek, amelyet az egyetem épületének tetején i á piacon 1,40 a tojás. ifiúláírf \ Szóval akinek március közepén 4,30-ért drá­legteljesebb szolidaritásukról \ » ef ££ SaSwt ^^ények­biztosították a népi hatalom­hoz hű egyetemistákat és főis­kolásokat, elmondották, hogy mindenkor számíthatnak a se­gítségükre. Az aktíva hangsú­lyozta, hogy az egyetemisták 50—55 százaléka munkás- és paraszt származású, akik közül sokat megtévesztettek az ellen­forradalmárok s akiket segíte­Az elmúlt esztendőn okulva, idén sokkal jobban felkészült a Baranya megyei Keltető Vállalat. Csak március közepeidé tartunk és már tízezer sárgapelyhes apróság talált gaz­dára. Márián egyedül 1070 csibét vásároltak, a bükkösdi gazdák 1000 diarabot vettek meg, da­rabonként 4,30 forintos áron. Jelenleg is 4.30 a naposcsibék hivatalos ára. Többen mondták már, hogy magas az ár, mert a piacra. A mostani naposcsibéket hat-nyolc hét múlva már ki lehet rántani és aki rántani akar, az jól meg is fizeti. Tavaly is adtak 40—50 fo­rintot egy ilyen korai csibéért, pedig több ba­romfit tartottak a parasztok mint az idén, na­gyobb volt a kínálat. Ezért keresik fel annyian a keltető vállala­tot és ezért viszik százszámra a csibéket, a megye minden területére. Éppen most jár itt Lothárdró] Végh Istvánné. Ö csupán ötven <l Ci pöűfdonságok darabot számol a kosárba mert odahaza 1készülnek (t K'lSZ-be. keltei meg hozza. A vezetők magyaráznak (» neki: ne vigye most el, hiszen még vizesek. <» Aprills végélg üjabb kétez Végh nén< azonban nem hagyja magát lebe- t pár cip0t készlt a Cipőlpa szélni, neon fel attól, hogy a nedves kis ál- l KTSZ a fényezett sertésbőro< a megfáznak Jelenleg minden hé- { Ebből az anyagból meglepett ion 16 000 darab bújik ki a tojásból, de ha a I is készítenek: görögös, boc szerelők szorgalmasan dolgoznak, hamarosan f kor-fazonú, nagyon í2ép Mi elérik, hogy hetenként 250 000 darab kis csibe t beUk lesznek, és külön érd, kap életet. Egy fiókvállalatot hamarosan be- f kességük, hogy teljes egész< indítanak Sellyén is. Ez elsősorban kacsa- és f ben sertésbőrből állítják e libakeltetéssel fog’alkuzik majd. E hónap 20— < Aruk is elfogadható lesz ti 25-e körül kezdik meg az első tojásberakáso- rülbelül 140—150 forintért ho: kát- ? zák páronként forgalombi A gazdák számára bizonyára örvendetes az J zöld, piros, sárga és kék sz is, hogy nem szükséges Pécsre fáradni a csi­békért. Igényüket bejelenthetik a helyi föld­művesszövetkezeteknél és a vállalat helyükbe szállít olyan mennyiségben, amilyenben kí­vánják. A pécsiek persze hétfő kivéte’ével, mindig vehetnek csibéket a vállalat Xavér ut­cai helyiségében. nekben marhaboxból is kész tenek úgynevezett balett-boa korokat — 144 forintért. Vált mennyi szandál és cipő a vo Delka-cipőboltban kerül ma;: eladásra, de előreláthatólag a Állami Áruház is kap beiőu. Szorul ci hurok... Ez lett hát az öt fiatal sor* Ezt a tizenhétévea kölyköt megeszi a piszok. Fe­kete, gyapjas haja belenőtt a nyakába, körme ollót soha nem látott, a nyakán hónapos mos- datlanság s amikor felhúzza hasán az inget, látom az üveg- ppofrhoz hasonló durva felüle­tű bőrét, amely nem más, mint rüh-rágás.. j De mindez csak külsőség, mert Potyondi Misi az utóbbi hónapokban annyi bűnt és szennyet látott, hogy szavai hallattára majdhogynem kiej­tem kezemből a ceruzát a — megdöbbenéstől... Mert las­san-’ assan az egész országban közismert lesz a „Mecseki Hal­hatatlanok” vezére, a „Gazi- da‘\ azazhogy „doktor“ Hor­váth Géza, aki november ne­gyedikén a Mecsekbe menekült hasonszőrű, szükkörfl bandá­jával. S magukkal csaltak né- hányszéz becsületes, de félre­vezetett fiatalt, akik persze idő előtt lejöttek s leadták, vagy e’dobták fegyvereiket. Potvondl Mlsd persze nem özekhez tartozott, már mint a beesü'etcsck közó, hiszen ti­zenhétéves fejére már kiszab­tak két év és néhány hónapot loöás és verekedés miatt. De Misi is inkább a „Gazdához“ dOTvsö1 ődött amikor az etlen- lorrada’om kien"edte a bűnö­tökét a börtönből. Misi tehát fölcsapott fegy­veres „felkelőnek”. Sok olyan aljasságnak volta szemtanúja, amelynek végre­hajtását a „Gazda" neve fém­jelzett. A legény most egykedvűen pislog maga elé, készségesen elmond mindent, válaszolgat, felelget, pontosan úgy, ahogy látta, mert most már nem kell félnie a „Gazda" bosszújától. — Mikor találkoztál először a Gazdával? — November elején. Engem és három társamat a Pécsbá- nya fölötti tisztásról küldtek el a Tettyéne, a Gazda főhadi­szállására, hogy jelentsem, hatezáz ember fegyverben áll... — Valóban voltatok eny- nyien? — Voltunk. Amikor átmen­tünk a hegyen és beértünk a villába, a Gazdán kívül a szo­bában volt még Kupicza Já­nos. Ez az ember százados volt a múlt hadseregben. Az­tán Ott ült Bencslk Gyula, aki az urániumbánya művezetője volt. És ott Jelentettük a Gaz­dának, hogy mi a helyzet. — Mit válaszolt? _ Hogy csapatunk csatla­kozzék azonnal őhozzá... Potyondi Misi és három tár­sa vissza is indultak, hogy a hatszáz főnyi csapatot elvezes­sék, de mire visszaértek a tisztásra, egyetlen lelket sem találtak, csak több száz elszórt fegyvert. Ügylátszdk már az első napon rájöttek, hogy csú­nya, hazaellenes ügy az, amely nők az élén a büntetett elő­életű, (lopásért és sikkasztás­ért ült) áldaktor Horváth állj Misi azonban „nemzeti hőst“ lát Horváthban és visszamegy a Tettyére. Megkapja az első megbízatást is: golyószóróval állást foglal a kőbánya sarkán és figyeli a Pécsről felvezető Magaslati utat. — Mi volt a parancs? — Hogy ha bárki jön, lőj- jem le... De nem jött senki. Tehát bárki jön, — legyen az a környékben lakó asszony, gyerek, lány, vagy férfi, — le keli lőni. Ez a Gazda paran­csa, A második megbízatás is hasonló jellegű. Misit és ki­lenc társát a Gazda leküldi a városba, fegyverrel, hogy nézzenek körül:‘hány szovjet páncélos áll a Széchenyi té­ren, a rendőrség és a volt ál­lamvédelmi laktanya előtt. Este tíz óraikor leereszkednek a városba. Néhány civilt iga­zoltatnak és megfenyegetnek: ha elárulja őket a rendőrök­nek. menten agyonlövik! Igen. Igen! Ez volt a Gazdának a módszere. — Miért volt szükség a „te­repszemlére”? — Azért, — feleld készsége­sen Misi, — mert a Gazda no­vember hatodik’ < tervezte Pécs elfoglalását.. 8 Nem került rá sor. A Gaz­da, nem mert támadni. Egy­részt az itt állomásozó szov­jet csapa tőle miatt, másrészt, mert saját bandájának tagjai is megbízhatatlanok voltaik. Már az első hetekben sokan megszöktek a Mecsekről. De akit elkapott a Gazda, az bú­csút mondhatott az életének. De erről tanúsávképpen áll­jon itt Potyondi Misi vallo­mása. ö, — szemtanú volt. — Vágot-pusztán, az erdő­ben tartózkodtunk. Egyik nap a Gazda összehívta a fiúkat. Azt mondta, vészbíróság! tár­gyalás lesz.. A „fiúk“, szabályos négy­szöget alkottak egy tisztáson és megkezdődött a tárgyalás öt ,.szökevény-áruló" ügyében. — Ki volt a bíró? — Mállcs Ottó volt a bíró, az ügyész Bencslk Gyula s volt védőügyvéd is, de a nevét nem tudom. — Vád? — Azt mondta a Gazda, hogy ezek áru ék voltak, mert meg akartak szökni. Pedig én tudom, hogy azért akartak ha­zamenni, mert unták az egész „bulit“, fáztak is, ennivaló sem volt... Nagyon rosszul éltünk ml ott fönt. a Mecsekben. A „tárgyalás" csak félóráig 1 ,t, Majd Málics Ottó ki­hirdette az ítéletet: „Kötélál­tali halál“i sa.;. A józan értelem lázadozik az emberben, amikor a fene­ketlen aljasság történetét hall­ja. Egy idegen, bűnös világ uralkodott ott fent a Mecseken, ahol néhány bűnöző és szél­hámos, markában tartott több száz fiatal életet. Hogy volt menszüik ezeknek a börtöniöl- te’ékeknek, csalóknak, végig­játszani egy bírósági komé­diát és halálosítéletet hozni emberek fölött! Megáll az észl Ahogy múlnak a hetek, a Gazda bandája lassan kiszorul a Mecsekről és egy szép na­pon az á’doktor Horváth át­viszi bűnös bandáját Jugoszlá­viáiba. Potyondi elmondja: — Ügy mentünk mint a sza­badságharcosok ... Fegyverrel a váilunkon meneteltünk. > Zsdiálóig. De csak addig. Ott a ju­goszláv határőrök lefegyverez­ték a társaságot és besétáltat­ták őket egy táborba. A tábor Gerovóban, egy 1900 méteres sziklahegység tetején van. Ott él drót mögött Horváth és negyven főnyi bandája, mert mondani sem kell, hogy a több százfőnyi fegyveres csoport létszáma nagyon Is lecsökkent, mire a határra értek. A ha- tárontúlra már csak valóban azok követték a „Gazdát”, akiknek „sok" volt a fülük mögött... S Horváth persze ott is „gaz­da" maradt j5i — Elvette a pénzünket, az mondta, élelmet vásárol ré szünkre. De nem vett egy de rab kenyeret sem... — Mi lett a pénzzel? — A „Gazda" vett magánál egy tizenhétköves arany kar órát. Ezen össze is vesztei Bencsikkel és Kupiczával..; — Hogyan jöttél haza? — A „Gazdától” kértem ta nécsot, mit csiná’jak. Az. mondta ne jöjjek haza. men itthon elkapnak ugyanis Kis. újbányán ottfelejtette a bandt névsorát és azt mondta, az már biztos a rendőrség kezé­be került. Azt is mondta, hogy kivisz Amerikába, maradjak vele. Potyondi Misi nem maradt ott. Pedig itthon... várta az az egy évi börtön még, amit nem töltött le, amit az ellen­forradalom félbeszakított. Ha­zajött. Azt mondja nem tud nyelveket, éhes volt, 6Ílány 9 koszt a táborban és egyá' ta­lán: végképpen megunta a „Gazda" társaságét. Misi tehát hozatnit. Jelentkezett a rendőrségen, megjelölte azokat a he veket, ahova a banda annakidején a fegyverek nagyrészt elrejtet­te. Tizenhét éves fejjel keserű kálváriát Járt végig, elég volt, talán-talán.., egyszer megem- ber..: magát, hiszen még nem késő,; j Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents