Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-05 / 54. szám

2 !V A P L ö 1957. MÄRCTÜS S, ' Egy Jó úton járnak Az Isíván-aknai munkástanács új elnökségének üléséről két kivételével | A februári mennyiségi tervet teljesítették. És a gazdasági mutatók is valamivel jobbak. De még mindig drágán termel­nek. Tervszerűbb és odaadóbb munkát követelnek a követke­ző hónapok, vezetőktől és dol­gozóktól egyaránt. Mert egy­szerre kettős feladatot kell megoldaniok. A márciusi terv mintegy 40 vagonnal maga­sabb a januárinál. S ennek tel­jesítésével párhuzamosan kell csökkenteni a szén egy tonná­ra eső ' költségét. Mert még megengedhetetlen magas áron termelnek. A hibák | megsztintetésé- ................. nek egyik fel­tétele, hogy legyen elegendő föltárt szénvagyon. Megnyug­tató volt hallani, hogy külö­nösen a nyugati bányamező­ben van elegendő feltárt és művelhető széntelep, több munkahely előkészítése pedig most van folyamatban. A kele­ti mezőben nem állnak ilyen jól, de ott is arra törekednek, hogy az előkészítést meggyor­sítsál^. Sz óbakerült a feladatok kö­zött az is, hogy a gyakorlat­ban érvényt kell szerezni az annyiszor emlegetett hazafelé haladó fejtési rendszernek. El is határozták, hogy három hó­nap múlva a nyugati mezőben négy, és év végére folyamato­esupa fiatalembert választot­tak a munkástanács új elnök­ségébe István-aknán. Többsé­gük nem rendelkezik magas műszáki képzettséggel, csupán annyival, amennyit hosszú évek során a munkahelyen szerzett. De'az emberek bíznak bennük. Azt várják tőlük, hogy jól gazdálkodjanak, úgy vezessék az üzemet, hogy jus­son kifejezésre az állam érde­ke, de a dolgozók is megtalál­ják számításaikat. Március 1-én ült össze elő­ször az elnökség. Debreceni István elnök javaslata alapján megvitatták a januári és feb­ruári tervet, és meghatároz­ták a márciusi terv legfonto­sabb feladatait. A beszámolót Lőrinc Levente, az üzem fő­mérnöke tartotta. Nagyon fon­tos kérdésekre mutatott rá; Szabolcs kerület januárban 630 tonnával termelt kevesebbet a tervezettnél, és emellett drá­gán. Az egyíőre eső teljesítés januárban mintegy 50 száza­léka csak a szeptemberinek. Ezért egy tonna szenet ponto­san olyan magas áron termel* tek januárban, mint szeptem­berben. Ezt jelentősen befolyá­solta a tervszerűtlen anyagfel­használás is. Fából például egy tonna szénre eső mennyi­ség körülbelül 40 százalékkal magasabb volt, mint szeptem­berben. Ez részben azzal is«»»»*»»«™«* ••».•••■•••»••«■•»■•»•»•••«i magyarázható, hogy a hosszú; sztrájk alatt a vágatok tönk­rementek, és a kijavításuk több fát igényelt. Nem kerül­heti el a figyelmet az sem. b<v»y az utóbbi hónapokban r-r>yon meglazult a rmmkafe- gvelem. Sok az igazolatlan hiányzó, és a munkaidő még! rr.'««közelítőleg sincs toihasz-C ná’va. san a fejtések 80 százalékál hazafelé fejtik. A legkomolyabb tervfegyelem ■ re van tehát szükség. Enélkül hiábavaló volt beütemezni hó­napokra, mezőkre, sőt szintek re egyes munkahelyek előké­szítésének idejét. A kérdés másik oldala pedig az, hogy már induljon meg a normális termelő munka. A minimumra kell csökkenteni az igazolatlan hiányzásokat, és biztosítani kell, hogy a hétórai munkaidőt mindenki a tőle telhető legjob­ban használja ki és javuljon meg az anyagfelhasználás. Egy­szóval: ahhoz, hogy István-ak­nán a termeléssel egyenesbe jöjjenek, a dolgozók és vezetők jó együttműködésére van szük­ség. Enélkül szó sem lehet tervszerű, gazdaságos terme­lésről; A munkástanács | jó úton halad. Nagyon helyesen olyan kérdéseket tűzött napirendre, amelyek minden becsületes dolgozó elevenébe vágnak: rendszeresen, a leggazdaságo- sabbban teljesíteni a tervet, változtatni azon a tarthatatlan állapoton, hogy egy tonna szén kitermeléséhez ma sokkal több anyagot és műszakot pa zároljanak, mint szeptember­ben, rövid időn belül olcsóbbá tenni a termelést. Ez minden István-aknai dolgozónak érde­ke. Felemelték as eozim] vázák művészének l a fizetését ruar er­a líj bérezés az énííőfpar1 an OLéni (déíj hedoej ? A minap este hazajön a feleségem és nagyon lehangolt. Kérdem tőle, mi baja? — Hatodik éve dolgozom és nem akarják elismerni, hogy jogom van három nap pótszabadsághoz. Az mondják, hozzak mindenhonnan, ahol eddig dolgoztam egy igazolást. Miért? Ott van a munkakönyvem, abban benne van minden. Egy napot sem voltam munka nélkül, mert mindenhová áthelyezéssel men­tem. Bürokrácia az egész! — gondoltam magamban — De hát már megint kezdik: ilyen igazolás, olyan igazolás, ilyen kérdőív, meg olyan kérdőív, amelyben az embernek mindent el kell mondania s senki sem tudja, hogy miért. És pár nap múlva meghozta a kérdőívet a feleségem, amely a pótszabadsághoz és a korpótlékhoz kell. mert a munka’-önyv erre nem megfelelő! És leülünk, hogy kitöltsük a kérdőívet. Azt mondja, hogy milyen címen kéri a beszámítási, közszolgálat körén kívül állott alkalmazásban, művészi tevékenységet foly­tatott, forradalmi tevékenység miatt... stb. Éjhaj ez aztán fo­gas kérdés. Egyik miatt sem! Dehát akkor mit. írjunk oda? Semmit! Akkor miért töltjük ki ezt az ivet? És, hogy mennyi idő beszámítását kéri? Csak annviét, amennvi a munkakör*'v- ben igazolva van. Ehhez pedig elég a munkakönyv is, egyálta­lán nincs szükség hozzá ilyen ostoba kérdőívre. Unv. ahogy megfeleltünk a kérdésekre és feleségem elvitte a kérdőívet. Hamarosan újból elkeseredve jön haza. Mi történhetett már megint? — Nem bírom tovább, — fakadt ki és elmondta, ha benvit a szobába, mindenki elhallgat, mindenki úgy néz rá, mintha megölt volna valakit. Ezelőtt pár héttel még előtte is bátran beszéltek arról, hogy aki csak tud szökjön ki nougats a. De amióta megjelent a rendelet, sem erről, sem a kormányról nem beszélnek. I tifnij mnnAinrinnnnr ! — Majd belátják, hogy nem helyes, amit tesznek! — nyug­IIIOK líl6QSZBlZ6S66r ! ^am « feleségemet. . , , u S Par nqp múlva aztan megint szomorúan jött haza. Majd­A megyei bíróság Pető Zol-» nem sirva mondta: tán uránéi-cbánya-technikust: — M<* azt mondta az osrtálynezetőm: „Panasz van manóra. 1 évi és 6 hónapi börtönbünte-S Nem kedves a feljebbvalóihoz Arról is beszédnek, h- ra- tésre ítélte, államtitok jogosai-! őionaUcá^ni kell, akkor inkább megtartanak egy szakképzetlent, latlan megszerzésével elkö-: min* me cat! , , vetett bűntett, valamint a tár-; ™&t ezért « kérdőív?! Ezért nem beszéltek előtte srdalmi tulajdon sérelmére el-! nem volt °lé° Zedvf,8 aMjebbvalmhoz. mert vem * hallgatta szivrenesvp az ürrftasaikflt? Kar volt ért a hercehur­cát csinálni: kimondhatták volna a vénszót előbb is, legalább előbb megtudtuk volna, hogy mi rejtőzik az ostoba kérdőív mögött. Sokáig nondoP-eótam. azon. megírjam-e az esetet, mivel egy újságíró feleségéről van sző és általában nem illik, hogy az em­ber a salát, mohiéra ón az újságban kiteregesse. Mégis megír­tam. Mégpedig azért, mert sajnos ihren esetek nemcsak r fele­ségemmel, hanem másokkal is előfordulnak. SZAGAI JÁNOS Dunántúli Napló feb- 24-i számában „Az cozinvázák művésze” címmel riportot közöltünk Sánta Margitról, a Pécsi Porcelán- gyár rajzoló-művészéről. A riportban kifogásoltuk, hogy a művész csupán hat forint órabért kap. Most arról tesültünk, hogy miközben riport elkészült — a gyár jelenlegi vezetői saját el­határozásukból, a riport meg jelenésével egyidőben — március elsejei hatállyal 8 forintra emelték Sánta Mar­git órabérét. Ezzel az „eozin- vázák művésze” 1700—1800 forintot kereshet majd ha­vonta. Másfél évi börtön követett sikkasztás miatt A! bíróság egyben 1 évre eltiltotta! egyes jogainak gyakorlásától; A napokban jelent meg an­nak a kormányrendeletnek a végrehajtási utasítása, amely az építésügyi minisztérium fel- E"ves munkahelyeken; ügyelete alá tartozó építő- és a hétórás munkaidőből mint-; építőanyagipari vállalatok, e?«y 4—5 ódát használtalak csak! üzemek dolgozóinak bérezésé- ki. ; ről szólj FALURÓL FALURA Az utasítás szerint a bére- A rendelet intézkedik a kéj; zés alapja a teljesítmény (da- iparág dolgozóinak idénypótlé • . rabbér, akkord, egy összegű káról is. így az építőiparban —! A utalványozás). Egyes munka- folyamatoknál, ahol ez erősza­kolt volt, így az úgynevezett fehérmunkáknál, a kazánfala­zásnál és kőfaragó munkák­nál, a teljesítménybért nem kell alkalmazni. A munkásta­nács a vállalat vezetőjével és • üzemi bizottságával egyetértés­iben állapítja meg azt, hogy Zmelyik munkát bérezik darab- tbérbén, órabérben vagy más ■■■■■■■■•■■•■••■«a A mágocsl körzeti földmű- zessék be oda is a villanyt. .. g , . , .. ■ . , . vesszövetkezet három megyé- községi tanács 10 oszlopot vá- g „‘m nte~ ben vásárolja fel a tollat. Meg- sárolit. A lakók társadalmi mun ipj| bízottjai felkeresik Tolna, So- kával segítettek leásni és bár :n7örtéke mogy és Baranya parasztjait, március végére tervezték a ve- ;levo darabbérek forint érteke, összesen 15 állandó gyűjtő jár- zeték átadását a villany már !megnövelve az illetékes ipar- - . ja a megyéket s tavaly négy- kigyulladt a Kaposvári utca- Iigazgatóság által engedélyezett' a rendelet i káról is. így az építőiparban ideértve a szerelőipari, a gépe- # sítési, a tégla- és cserépipari,» valamint a kő- és kavics bá _ nyászati iparágakban dolgozó: munkavállalókat — 1957. ja-; nuár 1-től 15 százalékos idény-» pótlékot kell fizetni. Az építő-! ipar keretén belül dolgozó épü-j letasztalosjpari, .építőanyagéi-; látási és épülétanyagíuvározási; vállalatok dolgozói részére! idénypótlék nem számolható el.; Szintén nem részesülhetnek. 15 százalékos bérkiegészítésben: a tégla- és cserépipar, vala-l ... , _ , mint a kőbányászat azon dol l °tt háromnegyed gozói, á’kiknek téli foglalkozta-’: radt> elkallódott tneírvafógn!«'» kormányprogram IA törvény és ai igazságosság nevében 'százalékkal, ! Azokban a munkakörökben. harkányi Gyógyfürdő és »ahol órabérben dolgoznak, A rendelet'intézkedik a szer­Romonyán is károsodás ér­te a parasztokat a tagosítás­sal. A Doromb dűlőben jó földjeikből tessékelték ki őket s adtaik helyette másutt gyen­gébb talajú, alacsonyabb érté­kűt. A nagy cserélgetésnek az lett a vége hogy itt fél held, hold lema- vagy „elfe­lejtették“ kimérni a parasztok­nak; ven mázsa vegyes tollat vásá- ban, roltak fel. A tollat Mágocson bálázzák és innen küldik a bu- A daoesti tolikereskedelmi latnak. Az átvételi íönböző. Átlagosan rintot fizetnek egy de nem ritka, hogy vagy a silányabbért forintot adnak. * melőszövetkezet helyén lesz. , ^ >•■■•••—■■•••••••»•••■•■•••■■•■•■ — ••••■•■••■•••••••■ »»»»»»»»»»»»»»»»»•»■»»■»»»»»—»»»»»»»»»»^ alakult Siklóson a regi helyén.; A Béke Tsz-ben 19 tag kezdte; meg a közös gazdálkodást Az» ^ . ________ m m w w Uj T avasz szövetkezetnek pe-! ™ r-J számhasználat díjazásáról is.; A legutóbbi rendelet érteimé Azoknak a munkavállalóknak ! ben az ilyen esetekben, a köz­akik nem vállalati, hanem sa-; ségi tanácsnál ‘ kártalanítási ideién akácos erdőt vettek el tőlük, de most a tanács a fá­kat már nem tudja visszaad­ni a parasztoknak. Az sem le­hetséges, hogy alkalmazzák az erdőnél szokásos ötszörös szor­zószámot és ennek megfelelő­en ötszörösét mérjék ki a ká­rosultaknak. A rendelet ki­mondja, hogy a kártalanítás ugyanakkora területre szól és nem haladhatja meg a tíz hol­dat. A községi tanács azonban gondosan ügyel arra, hogy nrí­•jedő órabért kapnak. kiemelt órabér, gyarapodik. Igaz, hogy anmató­A SIALATÜÄKI „F©RltADAi.MáilOIC8fi dig 21 tagja vám Naponta je-: A északi csScskében> lentkeznek újabb tagok, akik; hegyek fcfeött húzódik meg meggondoltál, es a közösben; szalatnak. Október végén eb­maradnak. A felosztásnál jegy-; ben B kis községben is vihar zokonyvbe foglaltak, hogy a» kavargóit, kétes múltú elemek 379 holdat^ igazságosan eloszt-! hangoskodása, vad uszítása szí­ják a két uj tsz kozott. A koz-; totta fel ^ embereket. segi tanácson történt az osztoz-» kodás és a Béke, Tsz 136 hol-! Október 28-án ért ide a hi­dat, az Ui Tavasz pedig 145: har Bányai Dániel és társai holdat kapott | beállítottak a tanácselnökhöz * ! és követelték, hogy délután két . , , ... . ■ órára hívjon ősze gyűlést, mert A pecsvaradi járási földmű-. Sk bizottságot akarnak vá- vesszövetkezeti központ a kö-i iasztani. Bányai a hangoshír- zeli napokban választmányi: adón értesítette a lakosságot, ülést tart. Az ülés után a ta-i Délután az ö vezetésével Kez- gok részére fogadást rendez-; dödött meg a gyűlés. Igen ám, nek, melyen a pécsi MÁV ze-; de maga sem tudta, mit akar ne- és énekkara ad műsort. ! választatni. Mondott valamit, * : hogy ellenőrizni kellene a ta­A siklósi faipari vállalat ta-5 nácsot, s erre egy személyt valy csaknem 300 000 forint: va0V többet válasszanak. Hosz- teiven felüli nyereségre tett: szas> zavaros vita után megái szert. Az összegből gépeket; lapodtuk, hogy „nemzeti bi- vásárolnak, mégpedig észter-! zottsá gapadot, kombinált körfűrészt! viseli és egy szalagcsiszológépet A; gépeket április 1-én üzembe! helyezik; ; Az eUendi parasztok a-feit us- m. ; ———------— • gé peket! lapodtak, hogy : észter-! zottsáF’ lesz s ez a szerv kép- a nemzetőrséget is. A beválasztott tagok közül egyik o tanácsot ellenőrzi. ! Másnap reggel Bányai kisu- : bickolt csizmában, nyakkendő­iéül; sen beült a tanácsházába, utóbbi értékelés szerint az első; mert ki más is viselhetné ezt tiegyedévi adófizetési köteles-; a funkcióit Mindössze egy légüknek már 68 százalékra; napig tartott a pünkösdi ki­tteget tettek. A falu negyed-; rályság, mert 30-án újból gyü- W adója összesen 21 ezer fo-! lést hívtak össze. Ekkor a ti­int. ; szavirc^ életű „nemzeti bizott­* * ság" helyett „forradalmi ta­Már öt éve kérték a sásdi» nácsot” kreáltak. Ez már bo- Kaposvari ét tokosai* Hogy ve-S nyotóltabb, ide már kevés egy Bányai. Vj ember tűnt fel a politika egén, aki nagyobb „szakértelemmel” képzettséggel rendelkezik: megjelent a po­rondon Komjáthy György, volt földbirtokos, horthysta tiszt. Most már ő a „forradalom ve­zére”, tanácsára megválaszt­ják a bizottságot és „átveszik” a tanácsot. Az első teendőjük: listát ké­szítenek j,a nem kívánatos ele­mekről”. November első nap­ján a „végrehajtó szerv”, a nemzetőrség ennek alapján lát munkához. A késő esti órák­ban keresik fel lakásán Kiss Józsefet, a MÖHOSZ elnökét. Bányai a nála lévő hadipuskát követeli, Kiss elvtárs szó nél­kül engedelmeskedik. Bányai vérszemet kapva, újabb fegy­verek után kutat Darvas Ist­ván volt községi csúcstitkár la­kásán. Az eredménytelen kuta­tás után felszólították, hogy öltözzön, mert elviszik. Az ut­cán Bányai, Ferenczi és Szajer Mátyás ütötték, rugdalták. A tanácsházi kihallgatás után Vínger Viktor nemzetőr fegy­veresen kísérte lakására. Ké­sőbb Bányai vezetésével ismét Kiss József lakására mentek. Az ágyból keltették fel, hogy a tanácsházára viszik. Az ajtón kilépve, a ház sarkánál Kom- játhyt, a volt földesurat látta. „Na, mi lesz már a büdös kom­munistával'’! — kiabált. Az­tán nekiestek és kétszáz mé­teren keresztül, míg a tanács­házához nem értek, rugdalták. Itt Bányai ismét bántalmazta, de a jobb érzésüek lehurrog­ták: „Ez a bíróságra tartozik” — mondták. Ferenczi ordítva követelte: „ítéljen a nép, ne a bíróság!”. A zűrzavarban haza­kísérték és állandó felügyelet alatt tartották, mint ahogy Gáli Pál tanácselnököt, Darvas és Horváth László párttitkáro­kat. Horváth László elvtárs, a helyi alapszervezet titkára, mint kovácsmester, a Gyapjú­termelő Vállalatnál dolgozott. Az események előtt -mintegy két héttel meglátogatta a mű­helyben az igazgató, Komjáthy György és politikai kérdések­ről tárgyaltak. Komjáthy a vé­gén azt kérdezte: „Mit gondol, mi lesz majd a kommunisták­kal?” Horváth elvtárs nem ér­tette a kérdést. Komjáthy vi­szont többet nem mondott, hág­nám eltávozott,.-. Október 23-a után Komjáthy azonnali hatállyal felmondott Horváthnak, „Még a községből is kihordatom a piszkos kom­munistákat” — hangoztatta. Mi bűnük volt? Kiss József elvtárs hat évig a néphadsereg tisztjeként szolgált, az elmúlt év tavaszán tért vissza a köz­ségbe. Látta, milyen emberek kerítik hatalmukba a bizott­ságokat, uszítják a népet, ezért nem akart fegyvert adni a ke­zükbe. Szalatnakon semmit sem kellett megvédeni. Hor­váth László elvtárs hat gyer­mekes családapa, 4,60-as óra­bérért dolgozott, még a válla­lat takarítónője is többet ka­póit. Egyik fia tanító, az egyik lánya ugyancsak, a vállalatnál állt alkalmazásban, az egész család kétkezi munkából sze­rezte meg a megélhetését. A Komjábhy-féle uruk sze­mében az volt a szálka, hogy kommunisták voltak. Szajer Mátyás a lopásért kapott bör­tönért a falu kommunistáin akart bosszút állni. Losonczl István a gépállomás traktorosa népi ülnöki tisztségéért volt „nem kívánatos elem”, tíucker Tibor igazgató-tanító sem ör­vendett népszerűségnek közöt­tük, annál jobban tisztelték a falu becsületes emberei, párt­tagok és pártonkívüliek egy­formán. özvegy Pál Arpádné hatvan éves asszony is a lis­tán szerepelt, mert férje már 1919-ben fegyverrel harcolt a munkáshatalomért. Ferenczi állandóan az utcán csavargott és töltött fegyverrel fenyegette őket: „Mindegyiket kinyírom!" Ilyen emberek képviselték Szalatnakon a „forrradalmat”. A falu becsületes lakói örül­nek, hogy leáldozott a napjuk és remélik, a felelősségrevonás sem marad el. gondoskodik a községi tanács, ;akik az 1950—51-es tagosítás­ánál rosszabb földet kaptak. ! Miami tartalékföldek bői cse- E élik ki a szántóterület egy ré- ; zét, hogy lendítsenek a gazda­ságokon. Igaz, hogy a tartalék- [földeken még bérlők vannak !’958-lg, de a bérleti díjat már iiz új gazda kapja és közük ve- •le; hogy jövőre ez a parcella Síz ő tulajdonát képért. ! Bétái János így jut 3 hoki ; Öldhöz, mely jelenleg tartalék- I'őrület. Fekete János 1200 ■négyszögölet kapott közvetlen a !szőlője mellett, melyet márts jvnűvelés alá foghat. Bősz Má- l’yás is kért földet Szerencsés •helyzetben van, mert a szőlője ■mellett jobbról is, balról is jván tartalék-terület. ; Kis József Mihály helyzete • nagy gondot okozott a községi jtainácsnak. Kistől annakidején S15 hold jóminőségű földet vet­ítek el és helyébe igen gyengét •kapott, azt is egy tagban. Most ja tanács úgy határozott, hogy [ha nem is az egészet, de egy !részét kicseréli jobb földre, •hogy javítson a Kis család •helyzetén. [ 250 mázsa mézre l kötöttek szerződést m [ A Pécs és Vidéke Körzeti ;Földművesszövetke2)et méhész •csoportjának tagjai közül 110- ! -n kötöttek szerződést, óz idén !250 mázsa mézet adnak el. A •tagok között 85 ezer forint élő* Sieget osztottak szét»

Next

/
Thumbnails
Contents