Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-29 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI # NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA KIV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. MÁRCIUS 29. a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között folytatott tárgyalásokról X¥:L4Tj4 0Z1T __ Moszkva: (MTI) 1957. március 27—28-án tárgyalások folytak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között. A tárgyalásokon részt- vettck a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, továbbá N. A. Bulganyin, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségének tagjai és D T. Sepilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének póttagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula és Kiss Károly tlvtársak, az MSZMP Intézőbizottságának tagjai. A tárgyalásokról közös nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat ismertetésére visszatérünk. A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata Moszkva: (MTI) A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége és a Szovjetunió kormány-küldöttsége 1957. március 20-tól 1957. március 28-ig Moszkvában tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokon résztvett a Magyar Népköztársaság kormány-küldöttsége: Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi miniszter, Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly ország- gyűlési képviselő, Révész Géza honvédelmi miniszter és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rend kívüli és meghatalmazott nagykövete. A Szovjetunió kormányküldöttsége: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Leg- fe’sö Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi- n’szfcrtanácsának első elnök- helyettese, G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, G. K. Zsukov, honvédelmi miniszter, A, A. GromiA felek megállapították, hogy a je’cnlegi nemzetközi helyzet jellemző vonása két világrendszer — a szocialista és kapitalista világrendszer — fennállása. A szocialista tábor országai következetesen a két rendszer békés együttélésének lenini elve alapján folytatják külpolitikájukat. Ezt messzemenően támogatják mindazok az államok, amelyek külpolitikájukat a békés egymás mellett élés általánosan ismert öt alapelvére alapozzák. Ez a politika teljesen megfelel mind a szocialista, mind a kapitalista országok népei érdekeinek, mert célja az, hogy fejlessze a kü'önbözö társadalmi és gazdasági rendszerű országok együtt működését és biztosítsa az ál- ta'ános békét. Az Imperialista hatalmak reakciós körei azonban figyelmen kívül hagyják az összes országok népeinek jogos érdekeit és nemcsak visszautasítják a tartós béke biztosítását szólaló javaslatokat, hanem mindenkép igyekeznek a nemzetközi helyzetet kiélezni, háborús hisztériát szítani és bi- zViuatJanságot kelteni az államok kapcsolataiban. Az impe- ria'ista reakció erői megrettentek attól, hogy a békcszc- rető népek erőfeszítései nyomán enyhült a nemzetközi helyzet, s a legutóbbi időben megpróbáltak visszatérni a hidegháborús politikához. Ezért véres felkelést szerveztek Magyarországon, érdekeik szolgálatába állítva mind a megmaradt, de föld alá szorult magyar ellenforradalmi erőket, mind pedig az egyes nyugati országokban amerikai pénzen ■eltartott reakciós emigrációt. Magyarország és a Szovjetunió kormánya egyetértenek a magyarországi ellenforradalmi események Jellegének értékelésében, valamint abban, hogy fez ellenforradalom veszé'yez- tette az európai békét és r •zociaüsta, országok biztonságát ko, a Szovjetunió külügyminisztere, J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A tárgyalásokon ezenkívül résztvett: magyar részről: Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Csergő János, a kohó- és gépipari minisztérium vezetője, Incze Jenő, a külkereskedelmi minisztérium vezetője, Antos István, a pénzügyminiszter első helyettese. Sebes István külügyminiszterhelyettes, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szirmai István, a magyar kormány tájékoztatási hivatalának vezetője, Osztrovszki György, a Magyar Népköztársaság állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Gyáros László, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, valamint más tanácsadók és szakértők; szovjet részről: I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. G. Zverjev pénzügyminiszter, P. G. Nyikityin, a gazdasági kapcsolatok főigazgatóságának vezetője, N. Sz. Paio- 'icsev, a külügyminiszter első helyettese Sz. A. Boriszov és I. Sz. Szemicsasztnov külkereskedelmi miniszterhelyettesek, I. K. ZamcsCvszkij és L. F. Iljicsav, a külügyminisztérium kollégiumának tagjai, I. A két kormány egyetért abban, hogy az imperialista országok vezető körei által támogatott magyarországi ellenforradalmi erők felhasználták sötét céljaikra a dolgozóknak azt a törekvését, hogy mielőbb kijavításra kerüljenek a korábbi vezetés által okozott hibák. A magyar kormánynak meg bízható adatai és bizonyítékai vannak arra. hogy az 1956. október—novemberi magyarországi fegyveres ellenforradalom előkészítése egyes agresz- szív nyugati körök közvetlen Irányításával és cselekvő részvételével történt. A magyarországi ellenforradalmi események alatt bebizonyosodott, hogy a nemzetközi és bc'ső reakció gondosan előkészített és katonailag szervezett akcióval meg akarta dönteni a népi államhatalmat, vissza akarta állítani a Icvitéz- lctt, kizsákmányoló földesúritőkés rendszert és újból le akarta lg ázni a magyar népet. Mindezt világosan megmutatta az ellenforradalmi csoportok irányított tevékenysége, a döntő fontosságú központok ellen intézett egybehangolt fegyveres támadás, a reakciós pártok és vezetők azonnali clötérbc- nyomulása, a kibontakozott veszett fasiszta terror, a varsói szerződés alapján Magyarországon állomásozó szovjet egységek azonnali kivonásának követelése, Mindszentynek, az agresszív imperialista körök ügynökének ismeretes uszító szózata. Az ellenforradalmi felkelés kibontakozásáért súlyos felelősség terheli az áruló Nagy Imrét és csoportját. E csoport demagóg módon visszaélve a szocialista jelszavakkal, minden módon becsmérelve a magyar dolgozó nép önfeláldozó munkája árán meg szerzett szocialista vívmányokat, a múlt hibái elleni harc ürügyén támadást indított a proletárdiktatúra, a népi <*valamint más tanácsosok és szakértők. A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának tárgyalásai az igazi barátság légkörében folytak le. A felek teljesen egyetértenek mind a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének összes alapvető kérdéseiben, ntfnd a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében. A tárgyalásokon kicserélték nézeteiket a közelmúltban Magyar- országon lezajlott ellenforradalmi eseményekről, az ezt követően kialakult helyzetről, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak további fejlesztéséről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1948. február 18- án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződése teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek és biztosítja a teljes egyenjogúság, függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásának elvén alapuló, gyümölcsöző együttműködés további fejlődését. A magyar kormány kijelenti, hogy teljesen egyetért a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól szóló 1956. október 39-i szovjet kormánynyilatkozattal. mokratikus társadalmi rend alapjai ellen. A Szovjetunió kormánya osztja a Magyar Népköztársaság kormányának azt a nézetét, hogy a népi hatalom meg- vcdelmczésénck, Magyarország függetlenségének és békés fejlődése megőrzésének egyedül járható útja a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása volt. Ez a kormány tömörítette az ország hazafias forradalmi erőit, harc ba vezette őket az ellenforradalommal szemben, s a Szovjetunió testvéri segítségével megvédte a magyar ncn törvényes államhatalmát és szocialista vívmányait. A Szovjetunió kormánya nagyra értéke’1 azokat az eredményeket. melyeket a magyar munkások, parasztok és az értelmiség legjobbjai hősies erőfeszítéssel az ellenforradalom elleni harcban, a fegyveres harcok befejezése óta pedig az ország politikai és gazdasági helyzetének megszilárdításában, valamint az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének normalizálásában elértek. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy 1956. október—november havában, amikor leginkább fenyegetett a fasiszta rend visszaállításának veszélye, annak a magyar nép, a magyar állam sorsára, valamint az európai béke és biztonság ügyére háruló minden súlyos következményével együtt, csak a Szovjetunió testvéri segítsége tette lehetővé, hogy a magyar nép elkerülje a katasztrófát, meg- védhesse elnyomói ellen évszázados harcokban kivívott szabadságát és függetlenségét. A szovjet hadsereg egységeinek részvétele a fasiszta fegyveres felkelés szétzúzásában a proletárszolidaritás legnagyszerűbb megnyilvánulásai közé tartozik. A szovjet nép áldozatokat vállalt a magyar nép létérdekeiért, a béke és szocializmus közös ügyéért és meg* védte a magyar nép legjobbjainak ezreit a véres fasiszta terrortól. A varsói szerződés alapján Magyarországon tartózkodó és a magyar kormány kérésére fellépő szovjet hadsereg segítségének eredményeként megszűnt az a reális veszély, hogy Európa közepén fasiszta agresszió és új pusztító háború tűzfészke jöjjön létre. Mostanában egyesek a nemzetközi reakció nyomán megkísérlik, hogy befeketítsék a szovjet hadsereg felszabadító tevékenységét és az ellenforradalmi felkelés leverésében való részvételét torz megvilágításba helyezzék. A magyar kormány határozottan kijelenti, hogy az ilyen kísérlet lényegében segíti az imperialista reakciót és a magyarországi belső ellenforradalmat. Ezekkel a kísérletekkel azok próbálnak gúnyt űzni a proletár- internacionalizmus szent ügyéből, akik a népi demokratikus Magyarország barátainak adják ki magukat, de akiket egyetlen becsületes magyar hazafi sem nevez barátjának. Ismeretes, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukásának egyik főoka elszigeteltsége volt. Ebben az időben a fiatal orosz-szovjet köztársaság egyedül küzdött a mindenfelől reá támadó ellenséggel és nem adhatta meg a szükséges segítséget, hogy a magyar proletáriá- tus megvédhesse forradalmi vívmányait a külső és belső ellenforradalmi erők ellen. A Magyar Tanácsköztársaság bukását véres terror követte, s á magyar nép legjobbjai tízezreinek életébe került. A helyzet most gyökeresen megváltozott a szocializmus erői javára. A népi demokratikus Magyarország erejét éppen abból a törhetetlen testvéri barátságból meríti, amely a Szovjetunió népeihez és a sokmilliós szocialista táborhoz fűzi. A magyar ellenforradalmi események megerősítik a Magyar Népköztársaság kormányának azt a határozott véleményét, hogy a mai helyzetben csak a szocialista országok szoros egysége biztosíthatja a szocializmus sikeres felépítését és a nemzeti függetlenség megvédését. A szocialista országok baráti együttműködésének és szolidaritásának példája volt az a nagy erkölcsi és anyagi segítség, amelyben a szocialista országok népei az ellenforradalom sújtotta magyar népet részesítették. A szovjet emberek, amikor segítséget nyújtanak a magyar dolgozóknak ahhoz, hogy mihamarabb helyreállítsák országuk normális életét, meg vannak győződve arról, hogy a magyar nép képes leküzdeni a szocializmus építésének útjában felmerülő minden nehézséget, bármilyen akadályokat támasszanak is a kapitalista táborban lévő ellenségei. A magyar események arra tanítanak, hogy a szocialista országok népeinek a Ieninlz- mus forradalmi éberségét kell tanúsitaniok és meg kell tudni védeniök a szocializmus és kommunizmus építésében elért hatalmas vívmányokat belső és külső ellenségeikkel szemben. A két kormány kijelenti, hogy az 1956. októberi—novemberi magyarországi események a legvilágosabban mutatják, hogy ki a magyar nép ellensége és ki igaz barátja. Amint előre látható volt, a legellenségesebb álláspontot az Amerikai Egyesült AHamók kormánykörei foglalták el, E körök tevékenyen részt vettek a magyarországi ellenforradalom előkészítésében és irányításában, de nem maradtak el mögöttük Nyugat-Németország, Anglia, Franciaország és több más kapitalista állam bizonyos körei sem. Mind szembetűnőbb az Egyesült Államok vezető köreinek felelőssége a magyar törvényes államhatalom megdöntésére irányuló ellenforradalom kirobbantásában, ha figyelembe vesszük, hogy a Nyugatra szökött és a népi hatalom megAz Imperialista államok képviselői szégyenletes szerepet játszottak az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával ellentétben megkísérelték,hogy beavatkozzanak Magyarország bel- ügyeibe. Vitáti provokáltak a magyar .kérdés körül, igyekezvén azt állandóan napirenden tartani. A két kormány kije’entl, hogy úgynevezett magyar kérdés felvetése és megvitatása az ENSZ-ben, va’am’nt döntésére szövetkező reakciós az e kérdésben elfogadott ha- személyek és csoportok az tározat súlyosan sérti az Egyesült Államok hivatalos Egyesült Nemzetek Szerveze- köreinek védelmét és támoga- téliek tekintélyét és durva tását élvezték és élvezik. Köz- beavatkozás Magyarország fudomású, hogy az Egyesült belügyeibe, valamint a Ma- Államok katonai hatóságai gyarország és a Szovjetunió Nyugat-Németországban és és a varsói szerződésben rcsz- másutt hosszú évek óta szerve- vevő más országok kormá- zik és pénzelik a fegyveres fa- nyalnak illetékességébe vágó siszta csoportokat a Magyar ügyekbe. Népköztársaság elleni harcra. Különböző szervezetek — Ezek a fegyveres csoportok az közöttük a hivatalos á’laml októberi—novemberi napok- szervek — most több nyugati ban felvonultak Magyarország országban mindenféle nlevelién és egy részük közvetlenül dályt támasztanak a külföldre is közreműködött az ellenfor- távozott magyarok hazájnk- radalmi akciókban. A buda- jja vajó visszatérése elé. Ezek pesti amerikai követség egyes nagyrésze áldozatni esett a diplomatáinak tevékenysége és nyugati propagandának és magatartása szintén mutatja az Egyesült Államok különle hitt a csalárd, hazug Ígéreteknek. Most ezeket a fé’rgges szerepét a magyarországi vezetett embereket, közöttük ellenforradalom előkészítésében és támogatásában. a szüleiktől elszakított és elviselhetetlenül nehéz anyagi A nyugati imperialista kö- körülmények között élő fia'al ‘i rök közvetlen vagy közvetett gyermekeket saját akaratok részvétele a magyar dolgo- ellenére távoltartják hazá’uk- zók hatalmának megdöntésére tói. Kihasználják a men^r,!. irányuló ellenforradalomban, veszélyeztette az egész szociatek kilátástalan helyzetét és arra kényszerítik őket, hoT lista tábort. A Magyar Népköz belépjenek az újonnan a’ekí- társaság és a Szovjetunió kor- tott emigráns szervezetekbe és mányai továbbra is készek bé- harcoljanak a magyarországi késen együttműködni a kapi- népi talista országokkal, de a leg- ellen, határozottabban visszautasítademokratikus rendszer , , ...... A két kormány a legb«4ának minden olyan kísérletet. rorottabban elitéI1 űgv ér_ amely belúgyeikbe való be- <6kell a avatkozásra vagy népeik bé- kct mint lmperiaHsta «lf!.,T"nk,ajanak mcgzavarasa- kunok, elsősorban az Ameri ra irányuk kai Egyesült Államok arrreszFlgyelmet érdemel Ausztria szív köreinek kísérleteit, ho-v kormányköreinek magatartása, hogy az Egyesült Nemz"*»k mert ezek a körök megenged- Szervezetének tekintélye mö- ték, hogy országuk területét gé bújva beavatkozzon« k más felhasználják a szomszédos or- államok bélügyeibe. Az Ame- szággal szemben nyilvánvalóan rikai Egyesült Államot és ellenséges cselekményekre. A néhány mis állam vezető kö- Magyar Népköztársaság kor- rei Ily módon durván mer- mánya az Osztrák Köztársa- sértik az ENSZ alapokrrriová- sághoz fűződő kapcsolataiban nak a más államok beifigvei- mindig abból Indult ki és ma be való be nem avatkozásról is abból indul ki, hogy mind- szóló, áltaípk is ünnepélyesen inkább fejlessze és erősítse a elfogadott i.lapelvét, két ország baráti kapcsolatait, Ezekre a kísérletekre énp- mert ez felel meg a két ország íry kudarc vár. mint ahogy népei létérdekeinek. Osztrák Kudarcba fulladt az eilenfor- hivatalos körök azonban a ma- radalmi felkelés Magyaror- gyarországi ellenforradalmi S2ág(m> fr^ÄotekTerTeTlSf A *« megeié-eiflv Ausztria területét fel- meg. hogv a hogy Ausztria területét fei használják az ellenforradalmároknak szánt fegyverek és különböző országok érte'm'sé- gének azok a képviselői. aWk horthysta-fasíszta bandák Ma- fnnak he* gyarországia való átdobására, ^rtékrinl a Magvasét támogatták a reakciós ele- ors7ffl(m végbement esemé- mek tevékenységét. Az osztrák 11134 vl kormánynak ez a magatartása Kosabban megértik, hogy mU nehezen egyeztethető össze az veszélybe sodorta Ausztria által kinyilatkoztatott volna a béke ügyét az. ha semlegességgel és csak árthat Magyarország területén, Fit- az osztrák-magyar viszonynak. r”Pa központjában újjá srii’e- A szovjet fél egyetért a ma- tett volna egy fasiszta ál’am. gyár kormánynak ezzel a meg A fe’ek kifejezik azt a meg- állapitásávaL győződésüket, hogy a maP'V'irotSZáffi A tények azt mntatjak, hogy gyflagos értékelése Idővel a nyugati hatalmak vezető ko- fclnyit,a ma,d az ér(e-m.. -.g rei, amelyeket súlyos felelős- aWM| képvise1őln(* szemét Is. ség terhel a magyarorszagi akik még a hazug. hurz-ri véres eseményekért, még ma prí>na„nnda hatdsa alatt áll- sem mondanak le Magyaror- ^ E prrM}iW,„da füdítően szag. valamint a szoclallsta ta- e1ft>rdíti wckflck az wemé. bor többi országának belugyei- be való beavatkozást szolgáló tevékenységükről. Erről tanús- gel* kodik részben az úgynevezett magyar kérdés felvetése az ENSZ-ben, nveknek tartalmát és lénye(A nyilatkozat befejező részét holnapi számunkban fcö- Zöljük.)
