Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-28 / 74. szám

2

NAPLÓ

1957. MÄRCTUS

Az anyagi jólét növelésének feltétele ^ megyei tanács rendelete a fegyelmezett termelő munka

Sokai beszélnek az emberek arról, hogy szeretnének jobban élni. Ez helyes, csakhogy néha úgy tűnik, mintha e kívánság teljesítésének nem is lennének különösebb feltételei. Egy István-aknal vájár például — aki nem került azok névsorába, akiknek családi házat épít az állam, még ebben az esztendőben — méltatlankodva azt mondta: miért csak SÍ családi házat épít az állam Szabolcs kerületben, amikor 137-cn jelentkeztek lakásépítésre. Arról azonban nem beszélt, hogy náluk is igen sok a hiba a gazdaságos termelés körül és ez is gátolja, hogy még több ház épüljön. Egy öreg nyugdíjas bányász arról beszélt, hogy szeretné, ha a 900 forintos nyugdíját 1200 forintra emelnék. Mondván, míg dolgozott, úgysem nyílt lehetőség a szórakozásra. S ha 1200 forint lenne a nyugdíja, lehetővé válna a szórakozás is. Ez az igény Is érthető. Kormányunknak Is az a célja, hogy jómódban éljenek polgárai. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi hónapokban kormányunk töob iparágban emelte a dolgozók fizetését, több korábbi juttatást adott vissza.

A kormány ilyenirányú Intézkedéseit azonban csak abban az esetben lehet folytatni, ha megteremtjük anyagi alapját. Amilyent erőteljesen hangoztatjuk az életszínvonal emelését, legalább úgy kell foglalkoznunk a feltételekkel js.

Még ma is vannak számosán, akik követelik a jogokat, de azok gyakorlati megvalósítása érdekében — sajnos — keveset tesznek, rosszul, fegyelmezetlenül dolgoznak. Sokan úgy vélik, hogy a szocializmusban nem is kell dolgozni, csupán jól élni. Tévednek. Hogy jobb életet biztosíthassunk az embereknek, abhoz többet is kell termelni. Nincs olyan kamra, amely ki nem ürülne, ha csak visznek ki belőle és be soha vagy ritkán és keveset.

Fokozottabban ki kell használni a gépeket, alkalmazni kell a jól bevált munkamódszereket, az új gyártási eljárásokat — amelyeket az utóbbi hónapokban elhanyagoltak —. hogy növelhessük a termelést. Komlói Kossuth-aknán a fejtések gépesítési foka olyan szinten van, hogy kiküszöbölhették a csillézést. Tehát a legnehezebb fizikai munkát gépek végzik. Nem véletlen, hogy a jelenlegi hétórás munkaidőben is elérték a szeptemberi produktív teljesítési szintet.

De általánosságban bányáinkban alacsonyak a teljesítmények. István-aknán januárban mintegy 60 százalékát érték el a szeptemberben elért teljesítéseknek. Ezzel szemben egy tonna szén kítermc'éserc fordított érték sokkal magasabb a szeptemberinél. Szeptemberben 187, januárban 362 forintba került egy tonna szén. Februárban mutatkozik bizonyos javulás, de e> még korántsem kielégítő. JÍogy ilyen magas a szén önköltsége, azt befolyásolja a <öbbi között az is, hogy a munkaidőt az utóbbi hónapok folyamán nem használják ki teljes mértékben. Nem törődnek az anyagfelhasználással.

Ehhez hasonló hibákat garmadával lehetne még említeni. Ezek mind drágábbá teszik a termelést. Ha a bányákban és egyes üzemekben rosszul dolgoznak, vagy sok selejtet gyártanak, közös érdekünk ellen cselekednek. Csodákra nem várhatunk. Az anyagi jólét növelésének alapját a dolgozóknak kell megteremteniük. A fegyelmezett, termelékeny munka az, ami lehetővé teszi az életszínvonal emelését!

díjak lesznek Harkányban

Harkányfürdő, a magasfokú, kénes, iszapos és rádióaktív vizet szolgáltató forrásaival, évszázados fürdőkultúrájával, parkjával és fürdői létesítményeivel, hazánk egyik értékes kincse. Az országos hírű fürdő és üdülőhely fenntartásáért és fejlesztéséért a magyar állam, annak központi és helyi hatóságai, valamint gazdasági szervei jelentős áldozatokat hoz. nak. E mellett szüksége mutatkozik annak is, hogy a fürdő és üdülőtelep fejlesztésével járó terhekből egyénileg azok is kivegyék részükéi, akik a Harkányfürdő . nyújtotta előnyökből személyesen részesülnek.

Ezért a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága január 31-én megtartott ülésén határozatot hozotf, amely rze- rint

1957 április 1-tOl kezdve Harkdnyfürdő szállóinak és fürTartsák be a rendeletet a munkásfelvételnél!

A várost tanács tnunkaerögasdllkndásl csoportja felhívja a vállalatok és intézmények Igazgatóit, a Munkaerőtartalékok Hivatala Elnökének 1/1957 I. 5. M. T. számú (Maavar Közlöny 1957. I. száma) utasításának betartására. Nevezetesen:

1. 1.

A vállalatok teljes munkaerőigényüket kötelesek a területileg U- letékes munkaerö-közveUtő hivatalokhoz bejelenteni.

Az ötnapos munkahétről

nyilatkozott Mekis József, a munkaügyi minisztérium

vezeiő.e

A múlt év vége óta mind

több üzemben, vállalatnál vezették és vezetik be az ötnapos munkahetet. A kérdés százezreket foglalkoztat, vélemények és ellenvélemények csapnak össze. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste a kérdésben illetékes állami szervet és Mekis József, a munkaügyi minisztérium vezetője ezzel kapcsolatban többek között a következőket mohdotta:

— Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a heti munkaidőt általában hat napra kell

Egyszerűsítik a lakbérfizetést

A Dunántúli Napló 22-én megjelent számában „Nem lehelne ésszerűbben” című cikkre a Pécsi Ingatlankezelő Vál- lalat a' következőket közli: :

Valóban, a házkezel ősegeket; az utóbbi hónapokban a PIK] nem tudta ellátni elegendői csckklappal, mert a megren-J delt csekklapokat a nyomda] túlterheltség miatt nem tudta] leszállítani. Jelenleg már ele-: gendő csekklap van a h'ázUcze-J ínségeknél, így a bérlőket ne-; gyedevro elláthatják csekklap-J pal. Egy évre előre nem gaz-: daságos kiadni a csekkeket,] mert elkallódnak.

A házfeiügyeiős házakban aj bérlők eddig is a házfelügye-] löknek fizették a lakbért. Ez] jelenleg Is érvényben van ott,* ahol a házfelügyelő alkalmas] és képes a lakbérek elszánnia-] Sára. Sajnos, az a helyzet, hogy] a házfelügyelők egy része elő-: rehaladott kora miatt már ezt] a feladatot nem tudja ellátni,] leváltása azonban a vállalat-: nak nem áll módjában, mert] cserelakást nem tud adni.

A postát megkértük, hogy a] postahivatalok vegyék át a] c'-oltVcnokat és a lakbért-fize-: tőket lássák el cgy-egy csekk-: lappal. Ha ezt a posta vállalja,] a bérlőket sajtó útján tájikuz-J tatjuk.

A PIK vezetősége felkéri; bérlőit, hogy a hónap elsejétől! 25-ig lakbért csak postán Ozes-j se.iek. A fennálló rendeletekj értelmében lakbért a tárgyhó-] napban kell fizetni, az első: részletet 12-ig, a másodikat] 25-lg.

HAMPER JANOS a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat] Igazgatója, :

elosztani. A miniszterek azonban — a Szaktanáccsal egyetértésben — engedélyezhetik a munkaidőnek ettől eltérő beosztását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó többségében az ötnapos munkahetet miniszteri engedély nélkül, önkényesen — általában az üzemi szervek határozata alapján — vezették be. Ez az önkényesség a népgazdaság több igen fontos területén zavarokat okozhat.

Az áttérés nem csekély mértékben befolyásolja a gazdaságosságot. A meghosszabbított munkaidő túlzottan Igény- beveszi a dolgozók szervezetét, ami a termelékenység csökkenésére vezet.

A dolgozók szemszögéből nézve fel kell hívnunk a figyelmet még a következőkre is: ezrek és ezrek járnak esti iskolákra, egyetemekre, nehézségek Jelentkeznek a bölcsődék. a napközi otthonok vonatkozásában és a közlekedésben is zavarokat okozhat.

Az elmondóttakat összefoglalva, a munkaügyi minisztériumnak az a véleménye, hogy az ötnapos munkahét általános vagy nagymérvű bevezetésének előnyei eltörpülnek mind a dolgozók, mind a népgazdaság szempontjából jelentkező hátrányok mellett. Éppen ezért javasoljuk a kormánynak, hogy a kérdést vizsgálják felül és az áttérést a jövőben csak akkor engedélyezzék, ha az az említett szempontok figyelembe vételével lehetséges. Természetesen változatlanul törekszünk arra, hogy a munkaidő csökkentésével biztosítsunk több szabad időt a dolgozóknak — fejezte be nyilatkozatát Mekis József, a munkaügyi minisztérium vezetője.

As I. bekezdésben meghatározott

bejelentést a szükséges létszám, munkakör, valamint a vállaláshoz szükséges egyéb feltételek megjelölésével kell megtenni.

«. I.

A vállalatoknál a műszaki és adminisztratív állománycsoportba, valamint a 11 (40/1951. O. T. számú körrendeletben meghatározott csők kent munkaképességűek felvételét csak az Illetékes munkaerő hivatalokon keresztül, Irányltólappal végezhetik.

5. |.

A vállalatok kötelesek a munkaerő hivataltól kanott Irányltólapot 1 évig a munkakönyv mellett megőrizni és azt ellenőrzéskor felmutatni.

Ellenőrzésünk során megállapítottuk. hogy a fenti rendelkezéseknek a vállalatok, üzemek és Intézmények csak részben tesznek eleget. Vannak olyan vállalatok Is, amelyek egyáltalán semmiféle kapcsolatot nem tartanak fenn a hivatallal és a munkaerő Igényüket sem Jelentik be. Egyes vállalatok csak részben tesznek eleget a bejelentési kötelezettségüknek, mert a munkahelyek betöltése után azt nem jelentik le. nem töröltetik a vállalatok s Így sok esetben feleslegesen lesznek küldözgetve a munkára Jelentkező del^-zók.-Ezért azok Jogosan zúgolódnak a hivatal munkája ellen.

Vannak közületek. melyek a rendeletet kijátszva, Irányltólap nélkül veszik fel a műszaki, adminisztratív és csökkent munlta- kénességü dolgozókat. Vannak olyan esetek Is. hogy a csökkent munkaképességűekkel betöltendő helyekre egészséges, teljes munkaképességű dolgozókat vesznek fel, miáltal a rászorult csökkent munkaképességű dolgozókat r hivatal nem tudja munkába állítani és Így a rendelet szociális szelleme nem érvényesülhet.

A munkaerögazdálkodásl csoport kéri a közületek Igazgatóit, hogy a fenti rendelkezéseknek megfelelően járjanak el és azokat a munkaügyi előadóikkal a legszigorúbban tartassák be.

A VÁROSI TANÁCS MUNKA- ERÖG/VZD VI TÍODASI CSOPORTJA

dőjének igénybevevői üdülőhelyi dijat (kurtaxa) kötelesek fizetni.

Ezt a határozatot a megyei tanács március 25-én megtartott tanácsülése is egyhangúlag jóváhagyta és Így az jogerős tanácsi rendeletté vált.

Eszerint a tanács Harkányfürdő fejlesztése érdekében elrendeli, hogy mindazok, akik Harkányfürdő természeti kincseit % létesítményeit nem kizárólag gyógykezelési célokra igénybeveszik, üdülőhelyi díjat köteleseik fizetni. A tanácsi rendelet értelmében üdülőhelyi díjat tartoznak fizetni:

1. akik a Harkányfürdő és szállodaipari vállalat, vagy más hasonló célú állami vállalat vendégei;

2. akik a Harkány községben szervezett fizetővendég szolgálat szállóhelyeit igénybeveszik;

3. akik a Harkány községben. üdülés céljából épült közületi. szövetkezeti, vagy magánépületeket szállásként igény beveszik;

4. akik a haritányfűrdői hőforrások vizével táplált nyílt.

vagy zártrendszerű fürdők valamelyikét igénybeveszik.

Nem kell üdülőhelyi díjat fizetni a harkányfürdői gyógyintézetekbe felvett betegeknek, a gyógyító intézmények által a harkányi hévforrások használatára utalt betegeknek, valamint a Harkány községben létesített szociális otthon gondozottjainak.

Az üdülőhelyi díjak mértékét a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

Üdülőhelyi díj címén azonban a tanács nem állapíthat meg többet, mint napi szállásonként 1 forintot, napi fürdőjegyenként pedig 50 fillért.

Az üdülőhelyi díjak kijátszására, vagy megtagadására i"á- nyuló tudatos cselekmény szabálysértést képez s 500 forint pénzbírsággal sújtható Az üdülőhelyi ' díiakból befolyt összeget a tanács k'záró'ag csak a Harkányfürdő fennta"- tására és fejleszfésére, valamint Harkány községnek a fürdő érdekét is szolgáló céljaira használhatja fel.

Néhés igazságot tenni

Régi, s úgylát- szLk ma Is igaz ' szólásmendás, hogy mindig a másé a jobb. Pé’da rá az ellendi földosztás, melynek csak nem akar vé- geszakadni.

Egyik nap kijelöli a földrendező bizottság a parcel- 'ákat, a fö’dmérők kitűzik a karókat. Másnapra a parasztok is, a bizottság is gondolnak egyet, s máris változik a határ képe. Az előző napion levert karókat regge’re kiszedik • a Tekeres dűlőben s e’dobá’iák vagy odébb teszik. O’yas mi is megtörténik, hogy egyszerűen felszántják a másik földjét. Péter Ferenc úgy gondolta, hogy Tóth ■Táncsné jobb földet kapott s nyomban igazságot szol páltatott magának. Méep>edig úey, hogy beleállt Tóth .Tánosné parcellájába és felszántotta.

Panasz van a földosztó bizottságra is. Nem tárgyilagosak és sokszor, főleg magukkal és a rokonokkal szemben részrehajlók. Ritkán lehet látni őket a tanácson a földméréseknél. csak akkor mutatkoznak. ha a magukéról vagy jó komáéról van szó. Az egyik bizottsági tag például berontott a fö dmé- rőkhöz és számon- kérte, hogy miért éppen oda osztottak neki földet Mikor megkérdezték tőle milyen jogon követel másutt és jobb parcellát, szemrebbenés né'kül odavetette:

— Mert tagja vagyok a bizottságnak.

Ez bizony nem jogosít fel senkit arra, hogy önkényesen a maga mainiára hajtsa a ézet.

Végülis a sok huza-vona odavezetett, hogv a tanács és a fö'd- rendezők sorshúzással döntötték el, kinek me’yik részen és m;!yen földet adjanak.

Lett vo'na egy másik megoldás is.

A törvény kimondja, aki aka- dá’yozza. zavarja vacy hátxá'tat- ja a földosz*ás‘ és gáto’ja anri’k igaz sáeos végrehaJ'á- sát, vét a törvény ellen és bírói e’tárást von mega után. A karók ki- drbá’ásán a tábla felszántásán és önkényeskedrs«‘n kívül más média is van annak, hogy Igazságosan rendeznék az e’ien di határt. .Aki pedig nem haj’andó megkeresni ezt a törvényes módot, az a törvénnyel találja szemben magát és büntetést érdemei.

(G. B.)

«■■■■■■•■•■■■•■■■•■•■•■■••■■•«■■■■•■■■■■•■••«■■■■■■■■■■«■■■■■■•«■■■•«a«

Tisztelt Levélíró!

1957 március 26-án olvastam az ön által, Kovács Györgyné Vasas 1. községi lakosnak küldött „Szánt Antal lánc" levelét. A levél tartalmának ismeretében engedje meg, hogy válaszoljak önnek annak ellenére, hogy levelében nem választ, hanem a levél továbbküldését kéri.

ön bizonyára időmilliomos, hogy ilyen tartalomnélküli levelek megírásával s azok különböző címekre való küldésével foglalkozik. Azzal kezdi levelét, hogy „Nékem a további utasítást küldték, ezt a láncot Szent Antal tiszteletére és olyan személyek tiszteletére és számára továbbítani. kiknek szüksége van segítségére."

Mielőtt a tények további feszegetésébe kezdenék, engedje meg, hogy egy tényt elvileg tisztázzak: a levél minden sora azt igazolja, hogy írója — utasításra vagy utasítás nélkül — idealista nézetet vall, azaz hisz Istenben, hisz az egyház által szentté avatott személyek hatalmában, a túlvilági életben, a feltámadásban, sib.

Ha ön úgy érzi, erre szüksége van, ám legyen. Ehhzz semmi közünk nincs, még csak meg sem kíséreljük rábírni arra, hogy erről lemondjon. Köztudomású, népi demokráciánk minden állampolgára számára biztosítja a szabad vallásgyakorlást, sőt iskolákban a fakultatív hitoktatást is. Ezzel szemben mi

tiszakadt a Szent Antal lánca.••

Mih szól ehhez az amerikai páter?

is olyan nézetet és elvet vallunk, amilyet a legjobbnak és legmegfelelőbbnek tartunk. Ha nem tudná — elárulom — a materialista világnézetet valljuk, ebben a szellemben élünk és dolgozunk már több mint egy évtizede és fogunk dolgozni továbbra is. Éppen ezért arra kérjük, hogy hasonló tartalmú, felesleges írásoktól kíméljen meg bennünket.

A továbbiakban engedje meg, hogy részleteiben foglalkozzak levelével. A láncküldéssel kapcsolatban úgy Kovács Gy'örgynének, mint magamnak, de a hozzánk hasonló egyszerű dolgozók százezreinek is rossz emlékeik vannak, küldje azt a „Szent Antal" vagy akárki más.

A dicsőséges tanácsköztársaság leverése után 25 évig hordtuk és viseltük a láncot az azzal járó kisenvmizettség- gel, nyomorúsággal, a legelemibb emberi jogoktól való megfosztottsággal együtt, — 1945-ig, hazánk felszabadulásáig. Az októberi ellenforradalmi események után szilárd elhatározásunk: azok ellen, akik még egyszer megkísérlik ránk rakni a láncot — történjék az az imperialisták vagy a Szent Antal cégére alatt — minden eszközzel küzdünk.

Ami a segítséget és az arra való rászorultságot illeti, származásunknál és gazdasági helyzetünknél fogva nem állítjuk, hogy nem lenne jó valami anyagi segítség. Dekát „Istenem" milyen a „gyarló“ ember! Nőnek az igények s valakinek — minél több van, annál többet kíván. A különbség csak annyi, hogy mi, egyszerű munkások nem Sient Antaltól, hanem a kormánytól várjuk a segítséget, úgy, hogy a becsületesen végzett munka után az ország szilárduló gazdasági helyzetének megfelelően fokozatosan emelje életszínvonalunkat.

A továbbiakban azt Írja levelében:

„A láncot egy amerikai páter indította el, hogy csekkjeként járja a világot". Mi igen jól tudjuk, hogy az ön által említett páteren kívül még igen sok páter és tőkés van Amerikában, és másutt is, akik nagy buzgalommal küldték a láncot bktóberben is a nyugaton állomásozó fullajtárjaikkal, kiknek ha nem is sikerült ránkrakni, de lemészárolták igen sok becsületes, hazáját szerető embert, közöttük október 25-én az unokaöcsémet is. így már bizonyára érthetőbbé válik ön előtt is, hogy miért idegenkedünk annyira a nyugatról elindított „láncoktól". Ha már nem sikerült októberben a tervük, hát miért ne próbálkoznának a Szent Antal lánc levelezésén keresztül embereket zaklatni és zavart kelteni — ahol tudnák.

De nézzük tovább: ,Másold le és küldi tovább mindennap egyet! —. folytatódik a levél —.13 nap akiét. a 13 napon a lánc lejárta 'jtán megjön a segítség. Egy or.jai asszony kétségesen várta a kinevezését. 13 nappal a lánc lejárta után megjött a segítség. Egy pesti asszony 13 J90 forintot nyert Szent Antal segítségével. Egy férfi egy napon összetépte a láncot, megszakítás után a 13. napon meghalt". Majd továbbá, ,^imit kívánsz, a lánc lejárta után beteljesül. Ha elolvasod és nem küldöd tovább, csapás fog érni Szent Antal és a Kis Jézus segít a bajon és könyörög érted".

Engedje meg, hogy ott folytassam, ahol ön abbahagyta. Októberben nem ismertem még a páter által elindított láncot, így azt össze sem téphettem, nem is küldhettem tovább Bár a láncot küldők akkor még csak Budapesten végeztek a maguk

vadállati kegyetlenkedéseit, tőlem mégis október 24-ével megvonták a nyugdijamat. Nem elég csapás volt ez?! Hígyje el, igen jól jött volna akkor „Szent Antal" közbelépése. De mi történt? A Szent Antal és az őt útjára bocsátók helyett ez év januárjában Kádár János és Marosán György elvtársak közbeniárására, azaz az ő segítségükkel kaptam meg ismét nyugdíjamat.

Tisztelt Levélíró! Ne haragudjon, hogy így szólítom. De másként nem tehetem, mert az ön által megadott „exhas" címet és nevet a kutyák sem vennék be. Ne nehezteljen azért sem, hogy ilyen hosszúra nyúlt a levelem, őszintén mondom, most már be is fejezem. Még csak annyit: magam sem vagyok aggastyán. Feleségem és 3 gyermekem van, mégis úgy döntöttem, — annak ellenére, hogy halál jár annak a 13. napon, aki a láncot összetépí, ezer darabra tépem levelét még akkor is. ha azt a páter bocsátotta útjára.

Végül csak két dologra szeretném megkérni: 1. A jövőben mondjon le az ilyen és hasonló levelezésről, terjeszt tésről, mert ezzel nemcsak magának, hanem más jószándékú embernek is árthat. 2. Ha elolvasta cikkemet, vágja ki az újságból is

ADJA TOVÁBB!

BARIS FERENC