Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-24 / 71. szám

2

N A P T 6

isst MÄnnms *4, 1

24 millió forint korszerű biztosítási

Pénteken a Pécsi Szénbányászati Tröszt és az Aknamélyítő Vállalat pécsi körzetének vezetői vágatkorszerűsítési szerződést írtak alá. A szerződés értelmében az Aknamélyítő Vállalat már ebben az évben 4780 folyóméter fővágatot biztosít, korszerű elemekkel. -Ebből 1290 folyóméter hosszú vágatot TH gyűrűvel, 790 folyóméter vágatot betonldomkővcl, 460 folyóméter vágatot pedig 1100-as Moll ácsolattal biztosítanak.

A legtöbb vágatkorszerűsi- tési munkát, 1720 folyómétert Vasason végzik máid, de nem sokkal kevesebb: 1710 folyóméter Jut Szabolcsra és 1350 folyóméter Pécsbányá- ra is.

E vágatkorszerűsítés azért nagyon jelentős, mert a jelenlegi vágatszelvényeket 7 négyzetméterre növelik s így megszűnnek a szűk vágatszelvényekből eredő szállítási akadályok, valamint jelentősen javul a bányák levegő- ellátása is.

A Pécsi Szénbányászati Tröszt ebben az esztendőben több mint 24 millió forintot ad a bányavágatok korszerűsítésére.

ötezer ezüst’uha

Szederkényben 5000 ezüst juhar csemetét ültettek ki falu utcáin és a tereken. Sajá háza előtt minden gazda elü tette a fákat, a tereken és középületek előtt pedig az Iskotá sok szorgalmaskodtak. A ta nács úgy tervezi, hogy hama rosan megkezdik építeni azt hidat is, amelyet az elmú esztendőben félbenliagytak. híd 120 000 forintos költséggé épül majd fel. 45 000 forintot már kifizettek a községfejlesz lési alapból.

Levél egy kommunistáhox

Kedves Elvtárs!

Bizonyára emlékszik a történtekre. Már legalább egy óra hosszai beszélgettünk, amikor kis jegyzetfüzetet vett elő. „Nézze csak...” — mutatott az első oldalon sorakozó nevekre. összesen nyolc nevet olvastam meg, mindegyik után egy kis jel volt téve. „Kipipáltam őket, mert már beszélgettem velük" — mondta mintegy nyomatékül a pártszervezés problémái körül folyó eszmecserénkhez.

— Es mennyien léptek be közülük? — kérdeztem ...

— Ketten...

No, ez nem nagy eredmény — gondoltam — s bizonyára csodálkozásomat látva, a többiről, a hatról így szólt:

— Ök még várnak, gondolkodnak... En mindegyikkel beszélgettem, nem mondhatják, hogy nem kerestük fel őket...

De mi lesz velük, mikor jutnak el a párthoz? — ez nagyon érdekelt, s firtatásomra a következő gondolattal felelt:

— Ez az ő dolguk... Ha tisztázzák magukban az eseményeket, akkor jönni fognak. A mostani elvtársak zöme már november—decemberben talpra állt. Most már könnyebb, most már tisztább a látóhatár... Mit kell annyit beszélni, néhány szóból is érteni lehet...

Ezzel bizony vitatkozni kell. Akkor is vitatkoztunk, de nem jutottunk dűlőre s ha az érvelést most a lap hasábjain folytatom, annak az az oka, hogy „a mit kell annyit beszélni?’ nézet másutt is megtalálható — a gyakorlatban. '

Abban már akkor is egyetértettünk, hogy ■ e,nkl számára nem lehet kiváltság, előny forrása, ha novemberben tisztábban látott, mint más, volt elvtársai. Ez érdem, ez becsülendő, de nem jelenti azt, hogy a többiek- ről lemondunk. Az egyikben előbb, a másikban később érlelődött meg az elhatározás, hogy a párt soraiba lép. Az agitáció éppen arra irányul, hogy — az emberek természetét, tájékozottságát figyelembe véve — minél hamarabb a táborunkba vezessük őket. S arról is egyformán vélekedtünk, hogy addig ne jöjjenek — nem is vesszük — sorainkba, amíg nem a meggyőződés, a minden kétellyel való leszámolás hozza közénk őket.

Meggyőződés.,. A fogalom, nagy dolgokat rejteget. Mindenkinél mást és mást. Talán szép „illúziókat”, jelszavakat, olyant például, hogy „igaz, ellenforradalom volt, de azért október 23—24 az mégis más volt?': szép volt, igaz volt az a tüntetés, és lehetne sorolni tovább. Mások a múlt hibáitól szakadnak el nehezen, mert ők sosem hitték, hogy amit tesznek, azt a nép ellen teszik, meg voltak győződve, hogy a legtisztább, a legigazabb ügyet képviselik, ügye nem is olyan egyszerű? Nem, nem lehet egysze- r i beszélgetéssel mindent felégetni manunk mögött, eldobni azt, amit helyesnek, jónak

tartottunk, nem lehet néhány nap leforgása alatt rendet teremteni a kavargó fejekben

A ham c küzdelem hiányzik r>olt elvbarátaink megnyeréséért. Sokan nagyon könnyen beírják noteszukba a név mellé, hogy beszélgettem veie s azzal pontot tesznek az ügy végére. „Most már rajtuk a sor' — Tr -1-rjk Ha a len-zilá-dahh iáknak, akik az első napokban rátaláltak a helyes útra — ezek közé tartozik ön is — kiváltságot vindikálunk, akkor ez azt jelenti: magyarázzák mindenütt a párt határozatát, politikáját.

Egyszer, kétszer, ötször? Nincs recept, nins sablon. Annyiszor ahányszor erre szükség van, s addig, ameddig saját megítélésünk szerint is eredményt nem tudunk felmutatni

Látom arcán a kérdést: Miért könyörögjünk? Szó sincs erről. Ha valaki nem akar közénk jönni, annak bizonyára valamilyen oka van Azt mondjuk neki: akkor is gyere a pártba? Nem, vitatkozunk vele, igyekszünk megismerni a távolmaradás okát. Sem jobbra, sem balra nem teszünk engedményeket, nem alkuszunk meg a nézetekkel, nem minden áron akarjuk megnyerni a párt számára.

De ha egyszer már beszélgettünk valakivel, s azt érdemesnek, méltónak tartjuk a párttagságra, akkor miért hagyjuk őket magukra és miért nevezzük könyörgésnek az elvtársi, a baráti szót, az aggodalmak, a kételyek, a tájékozatlanság eloszlatását? Igen, miért pipáljuk ki nevüket s mondjuk, hogy „most inár ők következnek?”

Nem engedhetjük meg magunknak ezt a fényűzést. Két okból sem. A párt taglétszáma ugyan túlhaladta a kétszázezret, de sok párt- szervezetben alacsony a taglétszám és ez nyilvánvalóan befolyásolja a párt erejét. Honnét erősítsünk? Elsősorban a volt MDP- tagok közül, akiket bár megzavartak az események, ám nem paktáltak az ellenforradalommal, távol tartották magukat minden zavargástól. S a másik. A vita alkalmával megjegyezte: „Nagyon sok munka vár ránk.. Bizony, bizony, az elvesztett bizalmat kell visszaszereznünk, a jövőbe vetett hitet kell bele plántálnunk az emberekbe, okos szóval, igaz beszéddel eloszlatni a sötét ködfelhőt. Építésre, alkotásra kell lelkesítenünk. Ügy vélem, minél többen leszünk, kiváló elvtársak állnak sorainkba s a mi harcunk következményeként, meggyőződéssel hirdetik eszméinket, akkor óriás léptekkel haladunk előre, gyorsabban jutunk célhoz.

Vegye csak elő mégegyszer azt a kis jegyzetfüzetet és radírozza ki a nevek mellől a jelet. Mert ismét „mi következünk”... S csak akkor pipálja ki nevüket, tegyen megelégedetten pontot az „ügy” végére, ha azok az elvtársak, akikre mi számítunk, — mert füzetünkbe írtuk nevűket — már a kommunisták nagy és népes családjába tartoznak.

Elvtársi üdvözlettel: BOCZ JÓZSEF

Bőven lesz tégla

A téli földelőkészítés és a gé pék nagyjavítása utón, néhány héttel ezelőtt megkezdődött a baranyai téglagyárakban a nyerstégla gyártása és a tavalyi készlet égetése. Az építők, akik kora tavasz- szal sok esetben nélkülözték az) építőanyagokat — főleg a téglát — bizonyára örömmel veszik a hírt: néhány napon belül teljes kapacitással dolgozik valamennyi baranyai téglagyár.

A siklósi téglagyárban Is megindult a nyersgyártás. Március 13. óta naponta átlag 55 ezer téglát állítanak elő. A gyár két kemencéjében máris többtízezer tégla vár égetésre. Most már csupán arra várnak, hogy megkapják a bányászoktól az úgynevezett begyújtó szenet. Körülbelül 100—150 mázsa szén megérkezésén múlik tehát, hogy a siklósi téglagyárban is megindulhasson az égetés és kezdetét vegye az új szezon.

— Mától kezdve teljes üzemmel megyünk — jelentette a

sásdi téglagyár irodavezetője.

Ez azt jelenti, hogy megindult a nyersgyártás és az első tavaszi napon, március 21-én megnyitották az első égetés után a kemencéket — megindult a kihordás. Ebben az üzemben jelenleg 33 ezer nyerstéglát állítanak elő naponta, de hamarosan szeretnék elérni a negyvenezret is.

Hidason teljes ütemben dolgoznak már. A gyár dolgozói naponta 38—40 ezer téglát raknak vagonokba, amit azután Szekszárdra szállítanak. Szekszárdon egy iskola és egy munkásszállás épül a gyár tégláiból, Hidason pedig bányászlakások falait húzzák belőlük. A téglagyár termelése megfelel a tavaly márciu- , sinak— a munkában nem; tapasztalható visszaesés.

A mohácsi I. számú tégla-: gyár vezetői nemrég még ar-; ról panaszkodtak, hogy nincs! helyük a sok frissen égett: tégla tárolására. Azóta azonrint — most már folyamatos marad. Áz elmúlt héten vasúton és vízen 700 ezer téglát továbbítottak a pécsi TU- ZÉP-telepekre és a Bács megyei földművesszövetkezetekhez. A jövő héten ismét hajókat kapnak és vagonból is egyre többet. Március 25-től pedig — amikor a vasút dolgozói véglegesen átadják az új iparvágányt — a jelenlegi hat vagon helyett tíz vagon téglát küldhetnek majd a repülőtéri építkezésre.

Lesz bőven tégla — ezt ígérik a téglagyárak, s ezt bizonyítják a tavalyinál semmivé sem alacsonyabb termelés eredmények is.

Milyen lesz

• íz/» * *

az időjárás

A pécsi repülőtér meteorológiai állomásának táv- prognózis kísérlete alapján március 24-től 26-lg kevesebb felhő, szárazabb idő várható. A nappali legmagasabb hőmérséklet 10—15 fok között váltakozik. Március 27-től 31-ig borultabb, melegebb lesz az Idő, többízben eső, esetleg zivatar várható. A nappali felmelegedések elérik a 20 fokot, a hajnali minimum 10 fok körül lesz. Megélénkülő délnyugati, nyugati szél várható.

A „jó dumás pali"

Viccek tömkelegével gúnyolja a nép Horthv zu- pását. Az egyik rvá’dáu' íev szól:

Néeven ültek a kupéban az őrmester. a pan a vigéc és az apáca. A vieéc ir*ó erős szót talált mondani miim az apá ca elkiáltott!» magát: pihá' Nosza felugrott a pap és megké-*e a zupást: „őrmester úr, utasítsa zend re azt a szemtelen alakot!“...

Az őrmester fe'á’lt. megpödörte bais7á* és így ■fogadko7ott:

— Maid én rend reutasítom!

Majd én megmutatom!... — S amikor a vigéc visszatért, így támadt rá:

— Uram! Hogy az a fellegszakaj- tó, dinamithaihá- szó, daruszőrű,

bagófészkes ... magáinak! Ha még egyszer...

S folytatta-foly- tatta litániáját addig, míg az apáca el nem ájult.

Va’ahogy így történhetett a bőrgyárban is Pokan jártak a bérelszámolókhoz reklamálni, az egyik tisztviselő türelmét vesztette és így szólt Lakro- vics Sántío-■ ' ■ „Lakrovlcs kartárs! Utasítsa már rendre ezeket a reklamálókat!’*

Lakrovlcs kiállt az iroda közepére, kihúzta magát és így fogadkozott:

— Majd én

rendreutasitom!

Majd én megmutatom! — S amikor beiött az egyik munkás, az öreg Békési Pál bácsi, kis idő múlva Így támadt rá:

— Idefigyeljen öreg! A kutya úrÍS . . . j mf-sáiriHa még egyszer idejön, úgy; s. hogy a lába sem éri a földet!

S folytatta-foly- tatta litániáját addig, míg Békési bácsi elégedetlenül zsörtölődve — elment, a pártszervezet pedig fölzúdult Lakro- vics, a Horthy- hadseTeg egykori őrmestere azidáig majdnem minden párttagjukat megfenyegette, hogy ,.jó lesz ylgyázni, mert meg megváltozhat!“ Már az öregekkel is kikezd7

Viharos ’aseyű- és lett a követ- kezrrténv. a néhai őrmester izzasz- : óan konvp’metle- nü1 ' érért» vona magái de — szeren'-séjére — mitsem «ejtett az egészből Nvurod- tan élte világát gyakran bevibar- zott a „női szakasz* -hoz, hogy kartársnők' tudok ám egy jó viccet!

.. S a vécén7 A végén mindig akadt olyan ábrándosszemű kartársnő aki Így sóhajtott fel irigv. kedvp' .17° jópofa ez a Lak-ovics! Csuda jó dumás pali!“ ..;

Érmek köszönheti Lakrovlcs ingatag népszerűségét. s azt, hogy beválasztották a munkástanácsba.

Ábrándos szemű kartársnőnk ugyanis így gondolkozott: ha Lak- roVics „jó dumás pa'á“ kint, „jő dumás pa1!“ lesz bent is amikor az érdekeinkről lesz szó...

Hát. hogy ,.jó dumás Dali" volt, az bizonyos. De hogy a munkások érdekeit képviselte volna? De ne vágjunk a dolgok elé. Nézzük meg mit jelent nála a „jó dumás“-ság?

Október 23-a előtt éljenezte a szocialista munkát, a kommunista elméletet és megrótta Farkas József lakatost, hogy helytelenül értékeli a Szovjetunió élenjáró szerepét .::

November 4-e után azt dörögte az egyik gyűlésen, hogy éljen a sztrájk, a szovjet csapatok vonuljanak ki. vissza Nagy Imrét,

Október 23-a előtt szerinte nem találtatott jobb és alkalmasabb gyárigazgató Bérezi Pálnál. Majdnem kdmrjomdta: 6 a direktorok mintaképe, az igazgatók igazgatója.

Az ellenforradalom napjaiban be- somfordált hozzá és így szólt: Bérezi polgártárs he-he... Mást jelöltek az ön helyébe, az ön. napjai — sajnos -® meg vannak száméivá. he-he-he.., Januárban találkozott a cikk íróiával Észrevette. hogy gyanakodva pillogat rá. ezért igen el« érzéVenvedett. kis híján könnv- no‘vo?taTva mondta. hogy őt is munkásra =T>-,a szü'te. S teteiéb' odacsapta a k(vonat- . Kérjük a né ^szervezetet hogv no'dti- zá'ion a dogozók közö*t! Agitá’ion bá*ran a műhelyekben és az öltözőkben!“

A nviatkozat megje’ente u*án kiment a műhelyekbe és fey szólt több munkádhoz: ■Tő! csináltam m;? így kell átverni az úisánfrót. he-be he.

E’ég is lesz a példákból Lakro- vics valóban ..átvert“, méghozzá cudarul. Mert sejtettem én a beszélgetésünk a'att, hogy lega’ább olyan távolság van közöttünk, min* az afrikai, egyenlítő- vidéki néger törzs és az északi sarki eszkimók között; hogy azok a maid- nem kibugvrariA könnyek csak kro- kodi’könnyek ’ennének — de hogy a köpönveginma- tók köpönyegtor- gatója is egvbm, — csak most tudtam meg.

Ez lenne hát a „jó dumás paM‘% a dolgozók érdekeinek „védelmezője“. Ha valaki még kételkedik, ám hallgassa meg az ellenforradalmi napokban kelt egyik aranymondását: „Olyan az egész, mint eg£ lóverseny. Én erre a lóra tettem, majd meglátjuk, hogy fut be.”

De elég lesz a tréfából! Az ellen- forradalom napjai leáldozóban vannak, nincs más hát ra Lakrovicsnak, mint rágyújtani a bús alkotnyatvégá nótára: „Azt

mondja hogy: iha jnáné-danárom 1 oh, oh, oh — én nem ilyen lovat akartam!“

Magyar László

„Üjak és régiek?"

■••••«■■•••■•■«■■■■•••■■••■■••■■•■•■■»■•■•»■■■•■a«aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa,aaaaaBa**

párt kárát, a párt sorai egysé- ról, meg régiről beszél a párt- gének lazítására való törek- ban. Nem, nem szándékosan vést, hát aligha szánná rá egy teszi egyik sem, fülébe jutót:

A párt és a párthoz közelállók soraiban már lekerült a ban lényegesen meggyorsulta» napirendről a „sztálinista”, szállítás, ami — a jelek sze-I „rákosista” elnevezés, miután

tisztázódott, hogy az ilyenfajFegyverrellegetők

ta meghatározások nem mások, mint a géppisztolynál, puskatusnál finomabb ellenforradal- mi módszerek a kommunisták A mohácsi rendőrkapitányság fegyverrejiegetés és orgaz- \ erejének szétforgácsolására.

daság bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte Feren-' Egyszóval e téren már-már

czi József alkalmi munkás, mohácsi lakost. Ferenczi egy TTj tiszta víz van abban a köz- pi-ztolyt, 16 töltényt és 2 tárat tartott birtokában, engedély1 mondásos pohárban, de nincs nélkül. Ezenkívül a lakásán tartott házkutatás alkalmával: egy másik, az előzőnél nem ki- honvédségi felszerelési tárgyakat is találtak. A nyomozás so- ; sebb jelentőségű kérdésben. rán kiderült, hogy Ferenczi ezeket olyan személyektől szerez-; „Régiek, újak.” — hallani te be, akik fosztogatás útján jutottak hozzá. ! neró egyszer az MSZMP tagja:

............................. ■ között. Hogy mit rejt e két

• egymással ellentétes szó, azt : nem érdektelen, — rendkívül

■ fontos — dolog most már nyil• tan is analizálni. E probléma : kapcsán a napokban egy sze- : mélyes beszélgetés során a

■ megye egyik köztiszteletben j álló politikai vezetője így ! szólt:

! — Ezt nem értem. Kik a réj gíek és kik az újak? Én va- l gyök a régi a tizenkilences

Tüntessék fel helyesen a fogyasztói áratl

A Pécsi Pannónia Sörgyár figyelmét sajtó útján szeretném felhívni a palackozott sör fogyasztót árának helyes feltüntetésére. A jelenleg kiadott 0,45 literes Maláta pezsgőn 3,50 forint fogyasztói ár van feltüntetve, holott az fmsz felé 3,65 fo- lintérl számJAzzák **

gyásztól ára helyesen 4,30 forint.

Ebből kifolyólag állandó reklamáció, sőt gyanú van velünk szemben, hogy magasabb áron szolgáljuk ki a fent említett sört.

KÁRPÁTI FERENC Bóly

vagyok az új? Azok-e a régiek, akik azelőtt vezették a pártot, vagy azok az újak?

Nagyon felszínes lenne, ha olyan magyarázatot próbálnánk adni, hogy a „régiek és újak” meghatározás alatt csupán az értendő, hogy régi az, aki 1956 októbere előtt függetlenített pártmunkás volt és új az, aki az MSZMP megalakulása után került függetlenített funkcióba. Számosán a meghatározás mögött ezt is értik, vagy csak ezt, de nemcsak ez van a „régi és új” megkülönböztetés mögött. Sokkal nagyobb veszélyt rejt magában az ilyenféle parcellázás, mint azt első hallásra gondolnánk.

Ki kezdte fel, honnan ered — 'pontosan nem tudni, de tény, hogy közszájon forog és terebélyesedik olyannyira, hogy lám egy egész életét a munkásmozgalom ügyének áldozó, őszhajú elvtárs Is azon töpreng, hogy ki az új, ki a régi. Nem, nem a szó miatt teszi

<***■ W» w» ív iteoé TOrrögöt' «

másodpercét is. Ezért is mondta:

— A kommunisták között nincs új és régi, a kommunisták között csak kommunista van és ideje lenne végre ezt is tisztázni.

Amikor még a „rákosista" jelző járt szájról-szájra, az emberek többsége csak azt értette ebben, hogy ne legyenek vezetők azok, akik az

ez formula és használja. S közben nem gondol arra, hogy milyen gondolatmagokat szór agyába e két szócska. Nézzük csak!

A réginek, mármint annak, aki az MDP-ben is függetlenített pártmunkás volt és érdemei alapján lett az az MSZ- MP-ben is: „Újak jöttek most... Többségük tizenkilences, vagy rehabilitált, jócsomó szektással

MDP idejében súlyos tévédé- közöttük. Az MDP-ben is leg- seket, hibákat követtek el fájóbb pontod a szektássáq munkájukban, vagy emberi volt, ez ellen küzdöttél, meg a magatartásukban. S kiderült vele járó hibák ellen... Most rövid idő alatt, hogy az ellen- itt az új párt, amely azt ígé- forradalom minden volt MDP- ri, hogy szakit a múlt hibái- taghól „rákosistát” akart c3i- val és közben jönnek ezek ta nálni azért, hogy szabaddá te- újak a régi gondolkodással. gye maga előtt az utat a gaz- Szektásság, szektásság., —

dasági, állami életben;

Mintha valami hasonlatosság kísértene most az „új és régi” meghatározásban és a „rákosista” jelző között. Ha azt mondanák ezzel, hogy többségükben új emberek vezetik a pártot, új emberek kerültek a pártba, — akkor semmi aggályoskodásra sem lenne ok. De nemcsak ezt és nem •Idősorban ezt mondja. •<*ez nőit a magyar kommunista mozgalom egyik legnagyobb baja évtizedek során és most új módon kellene dolaozni régimódi emberekkel,.."

Az újak, mármint annak, aki sok évtizedes harcos múlttal rendelkezik és sokat, na gyón sokat tett már a párt ügyéért, de az utóbbi időben hóülérbe szorították, s most, mert érezte hogi ■ssükség van